Szerző: SZALAI ANNA
2022.07.06.
A nagy vihart kavaró, „csináld magad” szociális temetést lehetővé tévő törvénymódosítás hatályba lépése mindjárt az elején megcsúszott. A Fidesz vélhetőleg megijedt attól, hogy a 2014-es választási kampányban saját rokonuk sírját ásó gyászolók fotóival telik meg a média, ezért a szociális temetés bevezetésének határidejét 2014. január elsejéről kitolta 2015. január elsejére. Később ismétlődő gyakorlatként rendre a következő évi költségvetését megalapozó salátatörvény rendelkezései közé illesztették az újabb és újabb halasztást elrendelő passzust.
Így történt ez most is: ahogy azt a hvg.hu is kiszúrta, újra elhalasztották a szociális temetés bevezetését. Holott a temetkezés költsége az inflációnál is nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években, így a kiadások állami átvállalására nagyon is nagy igény lenne. Csak nem úgy, ahogy azt 2013-ban kitalálták, hanem például az alanyi jogon járó állami temetési támogatással, vagy éppen az áfatartalom csökkentésével.
A Fidesz által kitalált szociális temetés afféle csináld magad elven működne. Az állam ebben az esetben akkor vállalja magára a költségeket, ha a hozzátartozó a jogszabályban meghatározott módon személyesen közreműködik a temetésben, például maga mosdatja, öltözteti az elhunytat. Azután fogja az ásót, és kalákában – szigorúan fizetség nélküli önkéntesekkel támogatva – megássa a sírgödröt. Ezután a rokonok és barátok vállon kiegyensúlyozzák a koporsót a temető kijelölt szociális szektorába, a szegénysorra, és leengedik – az akkori tervek szerint – börtönökben gyártott ingyen koporsót. Végül a gyászolók együtt temetik be a sírt.
Az ingyenesség csak csomagban járna. Ha egyetlen részletben eltérnek a jogszabálytól – családi sírboltba, korábban megváltott többes urnasírba temetnének, másik koporsót vagy sírjelet választanának, autón vitetnék a sírig, vagy segítséget kérnének a sírásáshoz – már ugrott is a szociális temetés és helyébe a helyi önkormányzat biztosította köztemetés lép, amit viszont hagyatéki teherként kiszámláznak a rokonnak.
Az állami szerepvállalás azonban nem terjedne ki a temetőüzemeltető költségeire sem. Így a szociális parcella kialakítására, fenntartására, a közművek biztosítására, a parcella őrzésére, a halottak hűtésére és a hozzátartozók szerszámmal való ellátására sem. A Budapesti Temetkezési Intézet 2013-ban 195 millióra becsülte a szociális temetések bevezetése miatt kieső parcellák eladási bevételét, illetve az új temetkezés bevezetése jelentette a plusz költségeket. Mindennek pótlására első körben 11 százalékos díjemelést javasoltak az akkor még Tarlós István vezette fővárosi önkormányzatnak, ám városvezetés ellenállt a kérésnek.
Az újabb Fidesz győzelem után az Orbán-kormány eltökéltnek tűnt, de hamarosan világossá vált, konkrét technikai akadályai vannak a bevezetésnek. A falvakban nem csupán a felkészületlenség és az elvi kifogások sokasága lehetetlenítette el a szociális temetést. Sok helyen a jogszabályi rendelkezés ellenére sem alakítottak ki szegényparcellákat, de akadt olyan település is, amelynek polgármestere előre leszögezte, embertelennek tartja ezt a megoldást, ezért biztosan nem temettet a hozzátartozókkal. Ráadásul a temetkezési szakma is erőteljesen tiltakozott, egyebek mellett azt is jelezték, felelőtlenség lenne képzetlen emberekre bízni a temetést, beleértve a két méter mély gödrök kiásását.
Bár a szociális temetés bevezetésének elhalasztását sokan örömmel nyugtázták, azok a települések, temetőüzemeltető cégek, amelyek pénzt és energiát nem kímélve már az első vagy a második határidőre kialakították a szociális parcellát, erősen bosszankodtak. Budapesten például a rákoskeresztúri Új köztemetőben150 millió forintot költöttek anno a kiszemelt parcella kialakítására, az 1,2 hektáros területen lévő nyughelyek exhumálására és a szükséges infrastruktúra kialakítására...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.