Szerző: Rezeda
2022.09.17.
A miénk nagyobb.
Orbán kitüntetésének átvétele miatt ma elmaradt a rádiós büfi is, helyette ott, Szerbiában, nyakában egy lánccal, hogy hadvezérnek érezhesse magát, szidta az Uniót, és nekilátott migránsozni. Nagy lehet a baj, ha ismét ez a fő téma, csak egy dolgot nem ért az ember, hogyan lehet, hogy nem unja. Sem ő, sem a Fidesz gyalogjai. Miért nem érzik azt, hogy addig mentek egy bizonyos szint alá, hogy úgy maradtak. Jó, sokuknak nem kellett nagyon erőlködni, hogy a bávatagok szintjét hozzák, de ez így akkor is elég nevetséges. Ami az érdekes, hogy miközben Orbán Vucic-csal bohóckodott, azidőtájt került fel a Facebook oldalára egy bejegyzés, amelyben megemlékezett a röszkei csatáról, így történelemmé téve a saját alávalóságát.
Ha nem tudnánk, a röszkei csata 2015-ben zajlott, amikor a haza majdnem elveszett a migránsok rohamától ott, a határon. Tudjuk, hogy az egészet Orbán generálta azzal, hogy nem hagyta ezeket a szerencsétleneket átgyalogolni az országon, szépen tömeget gyártott belőlük, hogy lehessen riogatni, amiből a jelek szerint máig merítkezik. Mindent tudunk, 2006-ot is tudjuk a vezénylettel, az összes alkalmat, amelyekkel a hatalom megragadása vagy megtartása miatt emberéletekkel játszott. Az ilyesmi neki túl sokat nem jelent, a pszichopatáknak nem nagyon vannak érzelmeik, most mégis inkább ehelyett azon merengünk, meddig lehet ezt csinálni. Nem létező dolgokkal harcolni szüntelen függöny mögé bújva.
Kiderült aztán, hogy a röszkei csatáról való megemlékezés központi direktíva volt, Orbán után sorra szólaltak meg a hiénák és a sakálok mutatva azt, nincs az a mélység ahová ne mennének a vezérük után, és ez sok jót a jövőre nézvést nem jelent. Hogy röszkei csatának neveznek egy mesterségesen gerjesztett határincidenst, ahol a legütősebb fegyver maximum a kavics volt, nem egy hadtörténeti esemény, de a tegnapi tálalásban már az volt, a történelem során kevés megnyert csatáink egyike. Valamivel táplálni kell a nagy nemzeti öntudatot, ahogyan az fasisztáéknál szokás, de, hogy ez bír lenni a büszkeség, az mindent elmond a pitiánerségükről, de a mellüket azt bírják verni, majd beszakad.
Ha megemlítettük azt a bizonyos szintet a béka segge alatt, ahol ezek leledzenek már mindannyian, eljött az ideje, hogy megszegjem a szavamat. Meggondolatlanul azt ígértem ugyanis annak idején, egy árva szót nem írok arról, Orbán miket delirált össze Kötcsén, de elképesztő részletek szivárogtak ki, amelyek közül az egyik az a képtelen állítás, hogy a Fidesz új nemzedékével gond nélkül kormányozni fogja az országot egészen 2060-ig. Merész, és elgondolva a fentebb emlegetett nívót, el lehet képzelni, mit jelentene ez az ország számára, ha egyáltalán lehet rosszabb, mint amilyen most van...
Orbán kitüntetésének átvétele miatt ma elmaradt a rádiós büfi is, helyette ott, Szerbiában, nyakában egy lánccal, hogy hadvezérnek érezhesse magát, szidta az Uniót, és nekilátott migránsozni. Nagy lehet a baj, ha ismét ez a fő téma, csak egy dolgot nem ért az ember, hogyan lehet, hogy nem unja. Sem ő, sem a Fidesz gyalogjai. Miért nem érzik azt, hogy addig mentek egy bizonyos szint alá, hogy úgy maradtak. Jó, sokuknak nem kellett nagyon erőlködni, hogy a bávatagok szintjét hozzák, de ez így akkor is elég nevetséges. Ami az érdekes, hogy miközben Orbán Vucic-csal bohóckodott, azidőtájt került fel a Facebook oldalára egy bejegyzés, amelyben megemlékezett a röszkei csatáról, így történelemmé téve a saját alávalóságát.
Ha nem tudnánk, a röszkei csata 2015-ben zajlott, amikor a haza majdnem elveszett a migránsok rohamától ott, a határon. Tudjuk, hogy az egészet Orbán generálta azzal, hogy nem hagyta ezeket a szerencsétleneket átgyalogolni az országon, szépen tömeget gyártott belőlük, hogy lehessen riogatni, amiből a jelek szerint máig merítkezik. Mindent tudunk, 2006-ot is tudjuk a vezénylettel, az összes alkalmat, amelyekkel a hatalom megragadása vagy megtartása miatt emberéletekkel játszott. Az ilyesmi neki túl sokat nem jelent, a pszichopatáknak nem nagyon vannak érzelmeik, most mégis inkább ehelyett azon merengünk, meddig lehet ezt csinálni. Nem létező dolgokkal harcolni szüntelen függöny mögé bújva.
Kiderült aztán, hogy a röszkei csatáról való megemlékezés központi direktíva volt, Orbán után sorra szólaltak meg a hiénák és a sakálok mutatva azt, nincs az a mélység ahová ne mennének a vezérük után, és ez sok jót a jövőre nézvést nem jelent. Hogy röszkei csatának neveznek egy mesterségesen gerjesztett határincidenst, ahol a legütősebb fegyver maximum a kavics volt, nem egy hadtörténeti esemény, de a tegnapi tálalásban már az volt, a történelem során kevés megnyert csatáink egyike. Valamivel táplálni kell a nagy nemzeti öntudatot, ahogyan az fasisztáéknál szokás, de, hogy ez bír lenni a büszkeség, az mindent elmond a pitiánerségükről, de a mellüket azt bírják verni, majd beszakad.
Ha megemlítettük azt a bizonyos szintet a béka segge alatt, ahol ezek leledzenek már mindannyian, eljött az ideje, hogy megszegjem a szavamat. Meggondolatlanul azt ígértem ugyanis annak idején, egy árva szót nem írok arról, Orbán miket delirált össze Kötcsén, de elképesztő részletek szivárogtak ki, amelyek közül az egyik az a képtelen állítás, hogy a Fidesz új nemzedékével gond nélkül kormányozni fogja az országot egészen 2060-ig. Merész, és elgondolva a fentebb emlegetett nívót, el lehet képzelni, mit jelentene ez az ország számára, ha egyáltalán lehet rosszabb, mint amilyen most van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.