Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.11.
Alexander van der Bellen meggyőző fölénnyel nyerte meg újra az osztrák elnökválasztást, és itt lenne az ideje, hogy a kormány végre tiszteletben tartsa az államfő világos külpolitikai irányvonalát, határozottan lépjen fel az autokrata vezetőkkel szemben, írta Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Lendvai szerint Van der Bellen már jóval korábban figyelmeztetett a Putyin orosz diktátor jelentette veszélyre, és Ukrajnával való szolidaritást szorgalmazott.
Az államfő által megszólaltatott figyelmeztető csengőt azonban eddig sem a kancellár, sem az ellenzék nem hallotta meg – írja Lendvai. Mint megjegyzi, nem csupán Sebastian Kurz korábbi kancellár részéről hiányzott az erkölcsileg hiteles, államférfihoz méltó kiállás Vlagyimir Putyin Oroszországával, Orbán Viktor Magyarországával és más autoriter kormányokkal szemben – szerinte az osztrák külpolitikában Kurz előtt és Kurz után is a szakmaiatlan naivitás és tudatlanság jelei mutatkoznak. Felhívja a figyelmet Franz Vranitzky minapi kijelentésére: a volt kancellár, a 85. születésnapja alkalmából tiszteletére rendezett ünnepségen elmondott beszédében szégyenletesnek nevezte, hogy Karl Nehammer, a mostani kancellár Budapesten közösen lépett fel Orbánnal és Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Az ilyen külpolitikai baklövések azoknak a jobb-, illetve baloldali szélsőséges politikusoknak a kezére játszanak, akik Putyin előtti kapituláció mellett érvelnek – hangsúlyozza Lendvai Pál.
Orbán Viktor berlini látogatásának hétfői eseményeiről a Der Tagesspiegel kiemelte, hogy ezúttal nem került sor az ilyen alkalmakkor szokásos közös sajtóértekezletre Olaf Scholz kancellárral. Orbán egyébként még vasárnap találkozott Angela Merkel volt kormányfővel is, de erről nem adtak érdemi tájékoztatást. Orbán 11 esztendőn át ült Merkellel egy asztalnál az EU-csúcsokon, és jól kijöttek egymással, Orbán jobboldali nemzeti Fidesz pártja a tavalyi kilépésig ugyanahhoz az Európai Néppárthoz tartozott, mint a CDU.
A német médiabeszámolók kitérnek arra, hogy a magyar kormányfő állandó akadékoskodónak számít az EU-ban, szemére hányják a jogállamiság megsértését, és az uniós pénzekkel való visszaélésekkel vádolják, amiért az Európai Bizottság javasolta Magyarországnak szánt uniós támogatások folyósításának a felfüggesztését. A Scholz-cal való tárgyalások középpontjában német közlés szerint az Ukrajna elleni orosz támadó háborúra való reagálás kérdései álltak. Orbán, annak ellenére, hogy országa eddig minden büntető intézkedést megszavazott, néhány nappal ezelőtt nemzeti konzultációt hirdetett meg a szankciókról – emeli ki a német sajtó. A Der Spiegel hírmagazin honlapja szerint a kancellári hivatal nem adott utólagos tájékoztatást a kétórás Scholz-Orbán megbeszélésről, a magyar vezető pedig „gyümölcsözőnek” minősítette a találkozót, amelyen minden nehéz kérdést megvitattak.
A Frankfurter Rundschau tudósítása hangsúlyozza, hogy Orbán és a szövetségi kormány között évek óta feszült a viszony, és ennek okai közt első helyen a menekültpolitikát illető nézeteltéréseket említi.
A Münchenben megjelenő Merkur beszámolója szerint a Putyint védelmező, az EU-ban az orosz elnök szövetségesének tekintett Orbán számára kellemetlen lehetett a kancellári hivatalban tett látogatás.
A Figaro beszámol arról, hogy Orbán Viktor csak most jelent meg a Twitteren. Eddig nem volt hivatalos Twitter-fiókja, helyette miniszterei tweeteltek – így például Kovács Zoltán azt jelentette be, hogy az orosz olaj beszerzésében való közös érdekeltség alapján Orbán megállapodásra jutott Vučić szerb elnökkel olajvezeték közös építéséről.
A The New York Times szerint Putyin az Ukrajna elleni invázió megindításakor abból a feltételezésből indult ki, hogy a Nyugat és Amerika hanyatlik, szétmállik, belsőleg megosztott, a globalizált világ multipolárissá vált, és befolyási övezetekért folyik a küzdelem az egyes civilizációk között. Az orosz elnök számítása a kommentár szerint abban bejött, hogy az ukrajnai háborúra a világ többpólusú választ adott, az oroszellenes koalíció lényegében csak a Nyugatot jelenti - India, Kína és az arab világ szerepe úgymond cinikus és bonyolult. Egy dolgot azonban már tudunk, amit az invázió előtt nem tudtunk: azt, hogy Oroszország nem jelent akkora kihívást, amekkorának mondja magát, és az a törekvése, hogy a liberális Nyugat alternatívája legyen, belesüppedt az ukrán sártengerbe – vélekedik a The New York Times.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.