AZ ÁLLAM AHELYETT, HOGY GONDOSKODNA A KIREKESZTETTEKRŐL, MEGBÉLYEGZI ÉS SZEMBEFORDÍTJA ŐKET EGYMÁSSAL

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.02.21.

Hogyan jelenik meg a kormányközeli és a független médiában a hatalom viszonya a hajléktalan emberekhez? Ezt vizsgálták a Debreceni Egyetem szociológusai, akik arra jutottak, hogy a hatalom manipulációja hozzájárul a társadalmi szolidaritás és a jóléti rendszerek leépüléséhez.

A jóléti vagy gondoskodó állam leépülése mára elméletből valósággá változott. Nyugat-Európában az 1970-es években volt a csúcson az állam szerepvállalása a társadalmi kérdésekben, de azóta folyamatosan csökken, és így az egyes államok egyre kisebb hatással vannak a társadalmi egyenlőtlenségekre. Ezzel párhuzamosan az európai országokban is mélyülnek a társadalmi csoportok közötti távolságok, és növekszk a stigmatizáció is: a lecsúszott vagy lecsúszóban lévő társadalmi csoportokat és egyéneket a közbeszéd egyre gyakrabban teszi felelőssé a helyzetükért.

Korábban ez nem feltétlenül volt így. Világos volt, hogy csak a nagy jóléti rendszerek – az oktatás, az egészségügy, a lakás- és a foglalkoztatáspolitika – tudnak azért tenni, hogy a társadalom tagjai előrébb jussanak, vagy legalább ne szakadjanak le. Ezek a szakpolitikai törekvések azonban fokozatosan átalakulnak, és immár nem a peremre szorultakra irányul a legtöbb a figyelem, hanem például a náluk jobb körülmények között élő nagycsaládosok felé.

Ez a trend egész Európában megfigyelhető, de Magyarországon különösen erős. A szociális ellátórendszerek fokozatos átalakítása idehaza kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy az elszegényedő társadalmi csoportok támogatása korlátozottá, a szociális biztonság bizonytalanná, az elemi jólét hiánya általánossá vált – írja Szöőr-Fülöp Luca és Csoba Judit, a Debreceni Egyetem két szociológusa az Esély folyóiratban tavaly megjelent tanulmányban, amelyben a hajléktalansággal kapcsolatos sajtódiskurzust vizsgálják.

A tanulmány címe: A jóléti állam kirekesztő mechanizmusai - A hajléktalanság Foucault hatalomelméletének tükrében. De hogy jön ide Michel Foucault, a 20. század egyik legjeletősebb francia filozófusa, történésze?

Úgy, hogy Foucault szerint a modern állam közvetlen és a közvetett eszközei olyan hatalmat biztosítanak az uralkodó csoportok számára, ami széles rétegek számára lehetővé teszi a jóléti állam működtetését és ezzel a magas életszínvonalat. A hatalom viszont nem csak erre használható: Foucault szerint a „jó pásztor hatalma” nagyon könnyen alakulhat az „alávetés hatalmává”. Szöőr-Fülöp és Csoba amellett érvel, hogy a jóléti állam leépülése illeszkedik ebbe a gondolati keretbe: ahelyett, hogy az állam gondoskodni igyekezne az egyes társadalmi csoportokról, most inkább igyekszik megbélyegezni őket, és ezzel szembe is fordítja őket egymással...

ITT OLVASHATÓ