2023. március 17., péntek

ORBÁN JÁTSZÓTERE LETT A MAGYAR MÉDIA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.17.


A szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító nemzetközi médiaplatform, az OCCRP cikke szerint a magyar kormány nem nyílt elnyomással, hanem a médiapiac eltorzításával foglyul ejtette a médiát.

Orbán Viktor és kormányzó pártja az évek folyamán saját játszóterévé alakította át a magyar médiakörnyezetet, nem a nyílt elnyomás módszereivel – újságírók megölésével vagy száműzetésbe kényszerítésével -, hanem a piac eltorzításával, és azzal, hogy a szabályozás eszközét használva foglyul ejtette a médiát – írja a szervezett bűnözésről és korrupcióról beszámoló, oknyomozó cikkeknek fórumot biztosító nemzetközi médiaplatform, amelynek az angol rövidítése OCCRP. A magyar újságírás elleni támadásokról beszámoló írás szerzője Ilya Lozovsky.

Idézi Szalay Dánielt, a Media1 független portál főszerkesztőjét, a magyar médiakörnyezet tapasztalt megfigyelőjét, aki elmondja, hogy korábban sok szabad újság létezett, fideszesek is, és lehetett miből választani, most azonban a helyzet ebből a szempontból kezd az oroszországira hasonlítani. Számításaik szerint a média immár 70-80 százaléka a kormányzat befolyása alatt áll, a regionális lapok azonban teljes mértékben, ott az arány száz százalék. Ennek tudható be például, hogy 19 azonos című, szövegű cikk egyszerre állította – egy civilnek mondott, kormánypárti irányultságú szervezet szóvivőjét idézve –, hogy az Átlátszó elnevezésű portál, amely jelen van az OCCRP platformon is, és annak igyekezett utánajárni, miként támogatja pénzzel a budapesti kormány a határon túli magyarokat, szóval, hogy az Átlátszó külföldi ügynökként tevékenykedik. Ugyanennek a szervezetnek az elnöke erre még rátett egy lapáttal, mondván, a kérdést nemzetbiztonsági szempontból kellene megvizsgálni.

Az OCCRP cikke kitér az Origo kormánypártivá történt átállítására, a kormánypárti médiaintézményeknek a KESMA nevű alapítványba történt beolvasztására. A rezsim azzal biztosítja saját túlélését, hogy párthű, rezsimtámogató emberekhez tereli az uniós pénzalapokat – állítja a szerzőnek nyilatkozva Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers egyetem politológusa.

Éveken át tartó, eredménytelen jogi birkózás után, nemrég viszonylag bátor lépést tett eurómilliárdok befagyasztásával, a magyar demokrácia problematikus voltára hivatkozva – folytatódik az elemzés. A szerző szerint a költségvetésre nehezedő, növekvő nyomás alatt az Orbán-kormány tett bizonyos engedményeket, beleértve azt, hogy több miniszter lemondott egyetemi kuratóriumi tisztségéről. De magyar jogvédő és transzparencia érdekében tevékenykedő csoportok szerint csekély a haladás a jogállamiság ügyében, és a változtatások nagyrészt felületiek. Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora hamis reformokról beszél, és szerinte csak az a kérdés, hogy vajon lehet-e a bolondját járatni az Európai Bizottsággal.

Az uniós végrehajtó testület kezdeményezte ugyan az Európai Médiaszabadság-törvényt, de Urbán Ágnes, a Mérték elemzője szerint ez nem lesz elég. Azt mondja, nagy segítséget jelent, hogy a törvény megakadályozhat más országokat az illiberális útra tévedésben, de nem oldja meg Magyarország problémáját, ahol már kiépült az illiberális rendszer.Kínai vállalatok 

Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken fegyvereket szállítottak az oroszoknak

Tegnap késő délután jelent meg a Politico amerikai portál európai kiadásának internetes oldalán az a hír, amely szerint vámszervektől származó információk alapján megállapítható: kínai vállalatok Törökországon és az Egyesült Arab Emírégeken keresztül karabélyokat, testpáncélzatot, valamint drónokat szállítottak az oroszoknak.

Az értesülés nem általánosságban fogalmaz meg vádakat. A szállítmányokat tavaly június és december között juttatták célba. Peking továbbra is mindent tagad. A CQA mintájú karabélyokat, amelyeket az M16-osok alapján terveztek, polgári rendeltetésű vadászpuskáknak tüntették fel. Az értesülés 12 tonna kínai testpáncélzat-elem Törökországon át történt Oroszországba juttatásáról is szól. A Da-Csiang Innováció elnevezésű kínai vállalat – angol rövidítése DJI – drónalkatrészeket, egyebek közt akkumulátorokat és kamerákat küldött egy orosz cégnek az Emírségeken keresztül 2022 decemberében.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács elzárkózott attól, hogy nyilvánosan kommentálja az értesülést, a testület egyik volt vezető tisztviselője, Zach Cooper ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy kihívást jelent az úgynevezett kettős rendeltetésű termékek besorolása, amelyeket civil és katonai célra egyaránt fel lehet használni.

Kína washingtoni nagykövetsége a Politico szerint nyilatkozatban szögezte le, hogy Peking elkötelezett az ukrajnai béke megteremtését célzó tárgyalások mellett.

Ausztriának is üzen Zelenszkij


Végezetül egy apró információmorzsa az ukrajnai háborúhoz való európai hozzáállással kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 30-án videóüzenetet intéz az osztrák törvényhozás tagjaihoz. A bécsi Die Presse ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria mellett most már csak Bulgária és Magyarország tartozik azon EU-tagállamok közé, amelyekhez Zelenszkij eddig még nem fordult szónoklattal. Tavaly egyszer már úgy volt, hogy beszélni fog az ukrán államfő a bécsi parlamenti képviselőknek, de akkor azt a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt megfúrta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.