Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.26.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint a szakképzés kivételével minden nyolcadik oktatási intézményben sztrájkoltak a pedagógusok, ahol pedig vállalták a tiltakozásnak ezt a formáját, ott sokkal többen csatlakoztak hozzá. Sőt, most olyan intézmények is részt vettek a munkabeszüntetésben, amelyek eddig még nem tették.
Arra a kérdésre, hogy ezúttal csupán a pedagógusok 15-20 százaléka vett részt a meghirdetett akciókban, a PSZ alelnöke szerint két részre kell bontani a választ. Az elégedetlenség a fővárosban nagyobb, de nekik nagyobb a mozgásterük is. Vidéken – a PSZ fórumain is ezt tapasztalják -, nagyon nagy a félelem. Volt olyan, hogy egy könyvtárban tartották a fórumot, és az érdeklődő pedagógusok a könyvespolcok között elbújtak, hogy még csak ne is lehessen látni őket. Megkérdeztük az alelnöktől, hogy azok, akik nem vesznek részt tüntetésen, sztrájkban, szemmel láthatóan inkább a „nyaktiló alá hajtják a fejüket”, és pár százalékos fizetésemelésért is inkább a helyükön maradnak és szolgálnak? Totyik Tamás szerint ők valójában röghöz vannak kötve. A vidéki kisiskolákból nem tudnak hová menni, a lakásukat, házukat nem tudják eladni annyiért, hogy annak az árából valamelyik másik településre át tudjanak költözni, a fővárosban pedig még nehezebb letelepedni, noha ott a munkaerőpiacon találnának állást. De visszatartja a vidéki pedagógusokat az ellenállástól az is, hogy sokuk hozzátartozója a NER-rendszernek valamilyen vállalkozó beszállítója, és így függőségi viszonyban vannak. A harmadik oka annak, hogy nem vesznek részt a megmozdulásokban, a PSZ felmérése szerint az, hogy a pedagógusok többségének egyhavi fizetésnél nincs több tartaléka. Ha valamelyik háztartási gépük például elromlik, már az is nagyon komoly kiadás számukra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.