KI HOGYAN VISELKEDIK, AMIKOR ELŐÍTÉLETEKKEL SZEMBESÜL?

QUBIT
Szerző: SZEKERES HANNA
2023.07.21.

Azok, akik egalitárius értékeket vallanak, elméletben szívesen konfrontálódnak az előítéletekkel, de kevésbé valószínű, hogy ezt valós helyzetekben is megteszik, derítette ki egy magyar részvétellel végzett kutatás.

A mai munkahelyek közül az utóbbi időben sokan hajtottak végre sokszínűségi és befogadási kezdeményezéseket a befogadó és tiszteletteljes környezet elősegítése érdekében. Csakhogy miközben a munkavállalók képzésben részesülnek az előítéletek vagy a diszkrimináció felismeréséről és az azzal való szembenézésről, észrevehető szakadék van a kinyilvánított szándékok és a tényleges viselkedés között. Érdekes módon azok, akik határozottan előítélet-ellenes értékeket vallanak, gyakran úgy vélik, hogy nincs szükségük képzésre, mert már most is figyelmesnek tartják magukat a diszkriminációra. Egy nemzetközi együttműködés keretében egy Eran Halperinnel (Izrael), Kende Annával (ELTE, Magyarország) és Tamar Saguy-jal (Izrael) elvégzett közös kutatásában ezt a jelenséget kívántuk feltárni, és fényt deríteni a kiváltó okokra. Tanulmányunk eredményei június végén jelentek meg a Nature Scientific Reportsban.

Kutatásunk azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolatban állnak az egyének előítélet-ellenes értékei azzal, ahogyan akkor viselkednek, amikor előítéletekkel szembesülnek. Az Egyesült Államokban és Magyarországon végzett vizsgálatokkal azt próbáltuk megérteni, hogy miért nem szállnak szembe, miért nem konfrontálódnak az előítéletekkel az előítélet-ellenes értékeket valló egyének a valós élethelyzetekben, annak ellenére, hogy hipotetikusan hajlandóak erre. Meglepő módon eredményeink azt mutatták, hogy az erős előítélet-ellenes értékeket vallók hajlamosak túlbecsülni konfrontálódó viselkedésüket az előítéletesebb nézeteket vallókhoz képest. Sőt a tényleges konfrontálódási arányok hasonlóak voltak azok között, akik kevésbé vagy inkább előítéletesek.

Ki hogyan viselkedik, amikor előítéletekkel szembesül?

Hogy átfogó képet kapjunk erről az egyenlőtlenségről, négy vizsgálatot végeztünk az Egyesült Államokban és Magyarországon, amelyekben különböző kisebbségi csoportokkal szembeni előítéletekre összpontosítottunk, beleértve az afroamerikaiakat, a muszlimokat, az amerikai latinokat és a magyarországi romákat. Viselkedési paradigmát alkalmazva mértük a résztvevők tényleges konfrontációs viselkedését. Olyan kísérletet terveztünk, amelyben a társadalom többségi tagjai egy online játékban vettek részt, amelyet gondosan előre programoztunk. A résztvevők megfigyelték, ahogy egy játékos diszkriminatív viselkedést tanúsít egy kisebbséghez tartozóval szemben, majd egy előítéletes kijelentést tartalmazó magánüzenetet kaptak, például: „Nem bízhatsz azokban az átkozott muszlimokban", vagy „igen, mintha csak abban bízhatnál, hogy a latinók nem lopják el a munkánkat". A diszkriminációval való szembesülés és a diszkrimináció megállítása kizárólag a szemlélődő résztvevőre hárult, mivel senki más nem volt jelen az üzenetváltásnál...

ITT OLVASHATÓ