Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.08.15.
A minap számoltam be arról, hogy a Frankfurter Rundschau szerint egyre gyakrabban panaszkodnak jogsértésekre a Magyarországon működő külföldi, köztük német vállalkozások. Úgy tűnik, hogy ez nem egyszeri figyelemfelhívás volt, hanem a jelenség továbbra is leköti a német média figyelmét: most az n-tv hírcsatorna foglalkozik terjedelmes anyagban azzal, hogy – szó szerint idézem a címet – miként kínozza Orbán a külföldi vállalatokat.
A cikk szóváteszi: különadók, korlátozó rendeletek és különböző engedélyek megtagadása, majd pedig cégátvételi ajánlatok formájában korrupt eszközökkel akarják kiszorítani a magyar piacról a külföldi cégeket, hogy ebből a magyar kormányhoz közeli vállalkozók profitáljanak. Magyarországon ma erőpróba zajlik – fogalmaz az n-tv. Az egyik oldalon az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány és a kormányközeli vállalkozók, a másikon az érintett külföldi vállalatok, amelyek a zaklatások nyomán előálló veszteségeik ellenére sem akarják hagyni elűzni magukat a magyar piacról. Eddig ezek az állítások megegyeznek a Frankfurter Rundschauéval, abban azonban már különbség mutatkozik, hogy míg a frankfurti lap azzal folytatta rezignáltan, hogy eközben az EU nem tesz szinte semmit, az n-tv azt hangsúlyozza, hogy az Unió ennek megpróbál véget vetni, mert a budapesti intézkedések sértik az EU jogi előírásait. Az Európai Parlament júniusban elfogadott határozatában riasztónak nevezte az olyan megfélemlítési módszereket, mint amilyen például a titkosszolgálati látogatás egyes, stratégiainak tekintett iparágak vállalkozásainál. Monika Hohlmeier, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának a CSU-s elnöke úgy nyilatkozott a német hírcsatornának: az EU részéről a legfontosabb nyomásgyakorlási eszköz az európai fejlesztési támogatások visszatartása. Hogy ezekhez hozzájusson, Magyarországnak előre kell lépnie a korrupció elleni harcot segítő reformokban – mondta. Katarina Barley német szociáldemokrata EP-alelnök szerint a gyakran igen heves magyarországi reakciók világosan megmutatják, hogy Orbán és emberei – akik eurómilliárdokkal tömik tele saját zsebüket – félnek attól, hogy lelepleződnek az üzelmeik.
Az Európai Bizottság – folytatódik a hírportál áttekintése – egyre növekvő figyelmet szentel a demokrácia magyarországi válságának gazdasági következményeire. Már kötelezettségszegési eljárásokat indított a jogállam lebontása miatt, és most további eljárások következnek, mert Budapest megszegi a belső piac versenyszabályait – írja az n-tv.
Kitér a beszámoló arra is, hogy Orbán egyes ágazatokat kipécéz, másokat békén hagy. Már évekkel ezelőtt célba vette a média mellett, az energia- és a bankszektort. Újabban a távközlés, a kiskereskedelemre és az építőanyag-iparra fordítja figyelmét – például a magyar állam és a 4iG megszerezte a brit Vodafone leányvállalatát, a kormányközeli Jellinek Dániel cége pedig a francia Auchan áruházlánc magyarországi részlegének a 47 százalékát. Az autógyártók ugyanakkor nagyon jó körülmények között vannak Magyarországon, ezek ugyanis a fejlett technológia révén emelkedést jelentenek az értékalkotó láncban résztvevők számára.
Az európai demokráciákban egyre inkább a szélsőjobboldali pártok határozzák meg a napirendetMost nézzük a jobbára csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitungot, amely arról ír, hogy az európai demokráciákban egyre inkább a szélsőjobboldali pártok határozzák meg a naprendet. Milyen választ tudnak erre adni a konzervatív pártok? – teszi fel a kérdést a lap.
A cikk szerint a konzervatív-kereszténydemokrata pártokat szemügyre véve három tendencia figyelhető meg. Az első az eljelentéktelenedés, marginalizálódás: visszaszorulóban van a kormányzati felelősség viselése, és ténylegesen már csak néhány ilyen párt áll hazája kormányának az élén. A második tendencia a radikalizálódás a korábban többé-kevésbé mérsékelt konzervatív pártok körében. Erre a taz szerint Orbán Viktor Fidesze és a lengyel Jaroslaw Kaczynski Jog és Igazságosság elnevezésű pártja szolgáltatja a legjobb példát. A magyar kormányfőt illetően a cikk kiemeli, hogy az egykori liberális reménység autoriter pártot és úgynevezett illiberális demokráciát alakított ki, beleértve az EU-ellenes propagandát, LMBT- és bevándorlóellenességet. De a radikalizálódás Nyugat-Európában sem ismeretlen, például a brit Tory pártnak a Brexit-küzdelmek során sikerült átalakítania önmagát egyfajta Nigel Farage nélküli függetlenségi párttá. A harmadik tendencia a taz értelmezésében a konzervatív pártok dörgölőzése a szélsőjobbhoz. A korábbi elválasztó „tűzfalat”, cordon sanitaire-t a konzervatívok módszeresen lebontják, és leplezetlenül együttműködésre lépnek a jobboldali radikális erőkkel. Ez történt Svédországban és Finnországban. Spanyolországban -legalábbis egyelőre – sikerült elkerülni. A taz az aggodalom hangján szól Németországról – a cikk szerint a CSU-nak tartalmi megújulásra lenne szüksége ahhoz, hogy komolyan lehessen venni az Alternatíva párttól való elhatárolódását.
Fico győzelme esetén Szlovákia felhagyhat Ukrajna eddigi katonai támogatásávalVégül röviden megemlítem, hogy a bécsi Der Standard a szeptember végi szlovákiai parlamenti választások esélyeit latolgatva felveti annak a lehetőségét, hogy ha a korábbi miniszterelnök, Robert Fico kerül újra hatalomra, az ország felhagyhat Ukrajna eddigi katonai támogatásával. A cikk vendégszerzője Daniel Martínek, a Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi kutatóintézet tudományos munkatársa, a plzeňi egyetem doktorandusza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.