2023. november 7., kedd

SCHMIDT MÁRIÁÉK NEM ÉRTIK

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2023.11.07.


Az elmúlt napokban a Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly a tétje a Kocsis Máté által szeptemberben bejelentett szuverenitásvédelmi törvénycsomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. Azóta többen is megszólaltak az ügyben, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormányzó párt tényleg a megmaradt független szerkesztőségek elleni támadással hangolódna a 2024-es választási kampányra.

Magát a törvényjavaslatot persze még nem nyújtották be a parlamentnek, de ettől még hiba lenne azt hinni, hogy a dolog lecsengett volna, vagy hogy az egész csak Kocsis Máté magánakciója volt. Egyrészt azért, mert a Fideszben nagyon ritkán vannak magánakciók, másrészt pedig már Kocsis szeptemberi sajtótájékoztatója előtt is bizonyíthatóan készültek a magyar médiaszuverenitással foglalkozó munkaanyagok a kormánypárt holdudvarában.

Agyal az agytröszt

Az egyik ilyen a Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet idén márciusban kiadott, Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai című áttekintés. A mások mellett G. Fodor Gábor, Békés Márton és a megafonos Deák Dániel által jegyzett szöveg a Telex, a Direkt36, a Partizán, a 444, a Lakmusz, az Átlátszó, az RTL, a Szabad Európa és a K-Monitor pénzügyeit igyekszik áttekinteni, és rámutatni a magyar szerkesztőségekhez érkező külföldi pénzekre. Már ahol egyáltalán vannak ilyen pénzek, az RTL-nél ugyanis nincsenek, mert a cég magyarországi bevételeiből tartja fenn magát. Így a tanulmány RTL-lel foglalkozó fejezete inkább csak arról szól, milyen sok pénzt keres az RTL a magyar médiapiacon, és milyen nagy hatalma van Európában a csatornát tulajdonló Bertelsmann-csoportnak.

Akárhogy is, a tanulmány végkövetkeztetése pontosan egybecseng azzal, amit Kocsis Máté mondott szeptemberben, hiszen a vezetői összefoglaló ezzel zárul: „...kutatásunk egyértelműen arra az eredményre jut, hogy

a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el,

emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését. Ez annál is inkább így van, mivel az elemzésben megvizsgált médiatermékek összesített átlagban 54 százalékban kifejezetten kormányellenes üzeneteket fogalmaznak meg, s nem pusztán kormánykritikus véleményt közvetítenek.”

A XXI. Század Intézet tanulmánya igyekszik kormányellenes aktivistákként bemutatni a kormánykritikus újságírókat, a független szerkesztőségeket pedig külföldről finanszírozott hatalmi központokként, amik egyetlen célja a magyar kormány megbuktatása. Ehhez még valamiféle vizsgálatot is elvégeztek, megnézték, hogy a szerkesztőségek online felületei milyen anyagokat adtak ki 2022 februárjában (hogy miért pont ezt a hónapot vizsgálták, nem világos). Az általuk „polaritásvizsgálatnak” nevezett vizsgálatban megnézték, hogy „a magyar politikai relevanciával bíró cikkek” (ismét csak nem derül ki, hogy ezeket ki és mi alapján válogatta ki), a magyar kormány szempontjából pozitívak, negatívak vagy semlegesek. A végkövetkeztetésük pedig ez:

„A vizsgált időszakban összesen 1139 darab magyar politikai relevanciával bíró cikk jelent meg a vizsgált tartalomgyártók felületein, amelyeknek 54,2 százaléka volt negatív, azaz előnytelen a magyar kormányra nézve, míg a pozitív, tehát a magyar kormányra nézve előnyös hírek aránya csupán 0,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az ezekben a sajtótermékekben megjelent politikai hírek több mint fele a kormány társadalmi megítélését rombolta, miközben ezzel ellentétes hatást csupán a hírek kevesebb, mint egy százaléka válthatott ki az olvasóban.”

Kormányellenességben még rangsort is kialakítottak a vizsgált szerkesztőségek között, ebben pedig szinte megdicsérték a Telexet, azt írták, egyedül nálunk volt 50 százalék alatt a kormány szempontjából negatív hírek aránya. Tehát 2022 februárjában a „magyar politikai relevanciával bíró” valahány (nem tudjuk, pontosan mennyi) cikkünk 48,3 százaléka volt a kormány szempontjából negatív, 51,1 százalék semleges, 0,6 pedig pozitív. Utóbbi kategóriában durván ránk vert az amerikai kormányzat által fenntartott Szabad Európa 1,7 százaléknyi kormánypozitív hírrel, igaz, ők nagyobb arányban voltak kormánynegatívok is, mint mi...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.