ITT VAGY MÁSHOL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2025.06.20.

„Itt éljünk, vagy inkább máshol?” – tíz hónappal a parlamenti választások előtt ideje, hogy válaszoljunk a kérdésre. A kérdésre, amely nem annyira a maradás vagy távozás dilemmáját vetíti elénk, hanem hogy miként módosítsunk az életünket meghatározó, kívülről ránk szabott feltételeken. A válaszhoz tisztázandó, hogy hol élünk jelenleg, és melyek azok a törvények, kötelező erővel fölruházott szokások, amelyekkel szakítanánk. Van, aki azt mondja, most már egy nappal sem bírja tovább, hogy büntetlenül szétlopják az országot, és álszent tolvajok prédikáljanak jogról és igazságról. Mások tisztességes bért szeretnének, és a kereslethez igazodó kínálatot Nagy Márton rendeleti úton irányított államkapitalizmusa helyett. Az idősebbek öregségi nyugdíjuk mértékét igazítanák hozzá az életmentő gyógyszerek inflációjához. És magától értetődően sokan vannak, kik a MÁV kötelező szolgáltatásai közé sorolnák, hogy útban a célállomás felé, dolgukat végzendő, az erre rendszeresített fülkékbe húzódhassanak. Anélkül, hogy kétségbe vonnám az említett állampolgári elvárások jogosságát, meg kell kérdeznem, bízhatunk-e a teljesülésükben, ha a rezsim „filozófiai” megalapozása változatlan marad.

Az Orbán-korszak leváltásához annak rendszeralkotó sajátosságait kell megérteni és megváltoztatni. A Fidesz-uralom lényege ugyanis nem a korrupcióban, a magas inflációban vagy az ellátórendszerek rossz állapotában érhető tetten. Ezek „csupán” következményei annak, hogy a Fidesz–KDNP-pártszövetség 2010-ben egy olyan rendszer mellett kötelezte el magát, amely felszámolta a jogállam „formális” és „materiális” (az emberi jogok tiszteletén alapuló) jellemzőit. A „formális” jogállamon az állami önkényt féken tartó alkotmányos rend értendő, a jogbiztonság, amely kizárja a törvények visszaható hatályú alkalmazását, a jogszabályi fogalmak pillanatnyi politikai érdekeknek megfelelő értelmezését, amely nem ismeri el, hogy a közjogi pozíciók a politikai zsákmányszerzés áldozatául essenek. (Stabil demokráciákban például elképzelhetetlen, hogy a kormánypártok egyetlen nappal parlamenti megválasztása előtt jelentsék be az Alkotmánybíróság elnöki posztjára jelölt személy nevét.)...

ITT OLVASHATÓ