NEMCSAK AZ ISKOLA SZÍNVONALA FONTOS, HANEM A KÖZÖSSÉGI, LAKOSSÁGMEGTARTÓ SZEREPE IS

G7.HU / PODCAST
Szerző: HOLTZER PÉTER
2025.10.04.

Az iskola nemcsak nevelési és oktatási intézmény, hanem szocializációs és kulturális funkciói is vannak – mondta Szabó Andrea szociológus, politológus a 28. óra oktatási podcast legújabb adásában. Kisebb településeken gyakran csak az iskola az olyan intézmény, ahol programokat, ünnepségeket meg tudnak tartani, így valójában kulturális tér, a társadalmi integráció szerves része. Nevelési funkciója mellett az iskolának társadalmi szervező funkciója is van.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetében 2015, 2018 és 2021 után jelenleg zajlik az újabb nagy mintás adatfelvétel, amely során a társadalmi integrációt és rétegzettséget vizsgálják. Az utolsó kutatás eredményeit tartalmazza a 2024-ben megjelent „Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás – A magyar társadalom a 2020-as évek elején” című kétkötetes könyv (1, 2), melynek elkészítését, szerkesztését Kovách Imre vezette.

Habár az iskolázottság, illetve az iskolarendszer mint struktúra fontos tényezői a társadalmi integrációnak, mégsem nagyon vannak olyan kutatások, amelyek ezt külön célzottan vizsgálnák, a két témát összekötnék. A beszélgetésben néhány ilyen kérdést igyekeztünk körbejárni.

Kistelepülések elitje és iskolája

Szabó Andrea kiemelte kutatási sorozatuk egyik érdekes és fontos elemét, az elsősorban kisebb és közepes méretű településeken megjelenő, lokálisan integráltak csoportját, akik a társadalom mintegy 5-8 százalékát teszik ki. Ők a helyi „információs brókerek, véleményvezérek”, a kisvárosok és falvak befolyásos emberei. Nem feltétlenül csak értelmiségiek lehetnek, a helyi társadalom mást is érthet a helyi „elit” alatt, és idetartozhat boltos vagy fodrász is, aki mindenkivel kapcsolatban van. Az iskolaigazgatók, illetve a tanárok egy része is kétségtelenül ennek a csoportnak a tagja a kisebb-közepes településeken...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ