SZALAI ERZSÉBET: KIÉGVE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2025.10.17.

A kreativitás gyengülését vagy kimúlását előidéző alapvető ok az annak forrását jelentő érzelmek, lelki energiák kimerülése. Egy konkrét jelenség oldaláról nézve: különösen a világjárvány után vált a szakemberek, de a laikusok körében is gyakori beszédtémává a quiet quitting, vagyis a csendes felmondás jelensége, melynek lényege, hogy a munkavállalók munkahelyi tevékenysége egyre inkább az elvárható minimum teljesítésére szűkül, azon túl semmiféle erőfeszítést nem képesek és hajlandóak kifejteni. És bár az elemzők zöme a jelenség döntő okaként munkaszervezési hiányosságokat sorol fel, magam úgy vélem, hogy a növekvő kizsákmányolás elleni burkolt lázadás mellett – azzal összefonódva – itt is a kiégéssel, tágabb értelemben a motivációk általános gyengülésével vagy teljes elhamvadásával találhatjuk szemben magunkat, melyek mélyebb értelemben a kései kapitalizmus strukturális és lelki sajátosságaiban gyökeredznek. Jelen írás célja egyrészt ezen sajátosságok feltárása egy új nézőpontból. Másrészt ennek alapján egy hipotézis felrajzolása arról, hogy az eme, az egyént valójában gyötrő állapot kezelésének milyen alternatív módozatai, eszközei léteznek napjainkban, és ennek bázisán milyen eltérő lelkialkatú egyének, illetve csoportok különböztethetőek meg. És mik a perspektíváik?
*
Mi a motiváció? Megközelítésemben egyfelől ösztönszintű, másfelől érzelmi késztetések együtthatása egy adott cselekvés véghezvitelére. Heller Ágnes nyomán, az ösztönkésztetések alapvetően biológiai eredetűek, genetikailag kódoltak, míg az érzelmiek döntően társadalmiak, és tanulás útján válunk alkalmassá bensővé tételükre. Freud szellemiségének nyomán a tudattalan, cenzor és tudat hármasában az ösztönkésztetések alapvetően, bár nem kizárólagosan a tudattalanban, az érzelmi késztetések pedig döntően, bár szintén nem kizárólagosan a tudat szintjén helyezkednek el. Pontosabban: a tudattalant inkább az ösztönök, a tudatot pedig inkább az érzelmek uralják. A magam megközelítése szerint a fluktuációt a két szféra között a cenzor szabályozza, mely funkció része az ösztönök „érzelmekbe öltöztetése” egyfelől, az érzelmek ösztönkésztetésekkel való „feltöltése” másfelől – ez a kettős folyamat a motivációk megszületésének egyik alapfeltétele.

Eme folyamatot valamilyen környezeti kihívás indítja el. Ez lehet belső (ösztönkésztetések egyfelől, valamilyen belső szükséglet, hiány másfelől, melyek a szervezet jutalmazó rendszerét hozzák működésbe – kíváncsiság, játék stb.), és lehet külső, alapvetően társadalmi eredetű, valamilyen társadalmi szükségletre épülő. Itt és most kiindulásképpen a külsővel, a társadalmival fogok foglalkozni, de később érinteni fogjuk a belső világunk felől érkező kihívásokat is.

Alapkérdésünk elmélkedésünk eme pontján az lesz, hogy mai világunk, vagyis a kései kapitalizmus társadalmi viszonyai hogyan és milyen mechanizmusokon keresztül formálják át motivációink szerkezetét és annak mozgását...

ITT OLVASHATÓ