Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2017.12.27.
Persze korábban is volt már hasonlóról szó, Debrecenben például fizetőssé tennék az ételosztás lehetőségét (miközben az önkormányzat nevében a Fidesz politikusai osztanak ételt), de az ősszel több nagyobb ételosztással foglalkozó civil szervezet is jelezte, az önkormányzatok nem adnak nekik területfoglalási engedélyt ételosztásra.
Persze ez a dinamika nem meglepő, és eddigi is sokszor volt már szó arról, nem csak a mostani vezetés részéről, hogy az ételosztásnak nem a város közepén van helye, nincs is rá szükség.
A hatalom ugyanis legyen bármilyen színezetű, nem szereti, ha a szegénység láthatóvá válik. És valljuk be, nem csak a hatalom nem szereti. A középosztály egy nagy része – takarjon ez a fogalom bármit is – nem szereti látni a nyomort és a rendetlenséget a saját lakókörnyezetében.
Pedig az ételosztásokat nem véletlenül szokták központi helyen rendszeresíteni. Ahogy bárkinek, a szegényeknek is ezekre a helyekre a legkönnyebb eljutniuk.
De ne felejtsük el a történet másik oldalát sem. Az ételosztásokat sokszor használják a médiában és a politikában a szegénység bemutatására. Pedig nem biztos, hogy 1600 éhes emberrel egy másfél milliós város közepén (amely messze az ország leggazdagabb része) tényleg be lehet mutatni, hogy Magyarországon van-e, vagy nincs szegénység, és hogy ebben a tekintetben jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. Sőt, még azt se biztos, hogy megmutatja, milyen a szociális ellátás, hiszen nem tudhatjuk, ezeknek az embereknek lenne-e más lehetőségük ételhez jutni, vagy hány másik helyen hány másik ember jut ételhez a szociális háló jóvoltából ezekben a napokban.
Egy ilyen ételosztás inkább arról mutat képet, több vagy kevesebb ember áll sorba, mint tavaly, és milyen társadalmi osztályok tagjai, vagy milyen életkorú emberek szorulnak segítségre...
