2020. április 5., vasárnap

PREZI-TÁRSALAPÍTÓ: „ELŐFORDULHAT, HOGY EZEK UTÁN JOBB EMBEREK LESZÜNK”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.04.02.


Azt tudjuk, hogy a vírus ellen hatlépéses kézmosással kell harcolnunk, de hogyan védjük meg magunkat, családjainkat a „ránk zuhanó” internettől? Aki válaszol: az egyik legismertebb magyar gyökerű világcég, a Prezi társalapítója, művészeti vezetője. Somlai-Fischer Ádámtól azt is megkérdeztük, villognak-e dollárjelek a szemében, amikor látja, hogy termékeiket egyre intenzívebben használják a járvány elől a digitalizációba menekülő földlakók. 

– Önöknek most jött el a Kánaán.

– Mire gondol?

– Digitális kommunikációval, prezentációs- és videóeszközök forgalmazásával foglalkozó világcégként nyilván szárnyalásra vannak ítélve, ha a glóbusz népének jelentős része karanténból dolgozik, tanul.

– Mindig örül az ember, ha hasznos, szükség van rá, illetve értéket tud adni mások kezébe. A Prezi Video most kiváltképp időszerű lett, mert visszaadja az emberi kapcsolatot, amely elveszett az otthoni munka és tanítás miatt. Ám ez elsősorban felelősséget jelent. A cégünk által kínált digitális megoldások tömegeknek nyújtanak segítséget a távoktatásban, az otthoni munkában, a vállalatirányításban – jórészt ingyenesen –, s minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy ezeket az eszközöket tökéletesítsük. Ha ez szárnyalás, akkor a Prezi tényleg szárnyal. Mégis szívesebben lennék most egy évvel ezelőtt, amikor még nem volt járvány.

– Hogy viselkedik világjárvány idején egy üzletember, akinek a szektorát pozitívan érinti a válság? Dollárjeleket lát, felfelé módosítja a profitcéljait? És miközben ingyenes videófelületeket kínál pedagógusoknak, arra számít, hogy a tanárok, diákok indirekt reklámhordozók lesznek, így extrém módon nő a fizetős partnerei száma?

– Egy gazdasági krízisnek egyetlen jóérzésű ember sem képes örülni. Lehet, hogy naiv vagyok, de feltételezem: a cégtulajdonosok többsége azonnal becserélné a profit- és vagyonnövekményét arra, hogy ne legyen egészségügyi, pénzügyi katasztrófa. Sokkal rosszabb jómódúnak lenni egy szegény országban, mint közepesen tehetősnek egy jómódú országban.

– Azért csak újrafogalmazzák magukat ilyenkor, átírják az üzleti terveiket.

– Az agyunkat nagyon nem kell átprogramozni, a Prezi alaptermékeit eddig is bárki szabadon használhatta, aki vállalta, hogy az elkészült prezentációkat, videókat mindenki számára elérhetővé, akár lemásolhatóvá teszi. A publikus tartalmak megosztására tehát mindig ott voltunk, ott leszünk, mint ingyenes eszköz. A tanároknak kínált oktatói felületünkért sem kell fizetni, az alábbi filmben kifejezetten kérem is a pedagógusokat, hogy az ingyenes csomagot válasszák maguknak...

NYÍLT LEVÉL ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖKNEK

NÉPSZAVA
Szerző: TÓTH BERTALAN
2020.04.05.


...Hatalmas problémának látom, hogy tíz évnyi, kétharmados parlamenti többséggel megtámogatott fideszes kormányzás és európai gazdasági konjunktúra után, a nemzet romos egészségügyi, oktatási és szociális rendszerrel, elegendő védőfelszerelés nélkül áll szemben egy talán soha nem látott mértékű gazdasági és társadalmi válsággal. A túléléshez ezért haladéktalanul cselekednünk kell, segítenünk kell egymásnak, és esélyt kell teremtünk mindenkinek a járvány okozta válságból történő kilábalásra! Nem csak a klientúrának, nem csak a kiválasztott keveseknek, hanem mindenkinek! Ezért dolgoztuk ki azt az esélyteremtő, válságkezelő intézkedéscsomagot, amelynek lényege: több pénzt az embereknek, több pénzt a kis- és középvállalkozásoknak, több pénzt az önkormányzatoknak. 

1. Adjunk esélyt az embereknek a válság túlélésére, hogy senki ne maradjon jövedelem és ellátás nélkül! 

Elvárjuk, hogy a kormány adjon esélyt a túlélésre azoknak a tíz- és százezreknek, akik a válságban elveszítik, vagy már el is veszítették a megélhetésüket. 
Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a munkanélküli ellátás időtartama emelkedjen kilenc hónapra, a jelenlegi három hónapról, és az álláskeresési járadék nettó összege minden esetben érje el a 100.000 forintot. És gondoskodni kell azokról is, akik munkájuk azonnali elvesztése miatt jövedelem nélkül maradtak, és jelenleg nem jogosultak semmilyen szociális támogatásra. 

A járvány idején az idős korosztály tagjai különösen ki vannak téve a válság hatásainak. Az MSZP az idősek védelme érdekében ezért a tervezettnél jóval magasabb nyugdíjemelést követel, és az alacsony összegű nyugdíjak folyamatos felzárkóztatását. Ezen túlmenően elvárjuk a kormánytól, hogy az infláció vártnál nagyobb ütemű növekedése miatt a novemberben szokásos nyugdíjkiegészítést áprilisban kifizesse. És nem maradhatnak védtelenek a megugró infláció miatt az alacsony nyugdíjat kapó idősek százezrei sem, szükségesnek tartjuk, hogy számukra a kormány nyújtson azonnali egyszeri juttatást: a 100.000 forintnál kevesebb nyugdíjat kapók kapjanak egyszeri 20.000 forintos juttatást. 

A gyermekeket nevelő családok támogatásának legfontosabb eleme a családi pótlék, amelynek összege nem emelkedett az elmúlt tíz évben. Mivel az infláció folyamatosan leértékeli a családi pótlék mellett a GYES, a GYET és az anyasági támogatást is, így ezek összegének megduplázását javasoljuk. 

Kezdeményezzük, hogy: 

- terjedjen ki a Gyermekgondozási Táppénz (GYÁP) mindazokra, akik 14 éven aluli gyermek felügyeletét látják el; 

- a SZÉP-kártyát a munkavállaló felhasználhassa élelmiszer vásárlásra is; 

- ne lépjen életbe az a szabályozás, amely előírná, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék meg nem fizetése esetén bárki is kiessen az egészségügyi ellátásból; 

- korhatár előtt, akár csökkentés nélkül is legyen lehetőségük nyugdíjba vonulni a munkavállalóknak a válságos helyzetre való tekintettel; 

- a végrehajtások felfüggesztése terjedjen ki a letiltásokra is, hogy az ne veszélyeztesse az emberek létfenntartását; 

- az átlagos havi fogyasztást meg nem haladó mértékig három hónapra mentesüljön a lakosság a gáz, az áram és a távhő díjának megfizetése alól, az energiaárak tartós és jelentős csökkenésére tekintettel. 

Az árak robbanásszerű emelkedése miatt javasoljuk, hogy a kormány fontolja meg a hatósági árak bevezetését az élelmiszerek, a védőfelszerelések, valamint a fertőtlenítők és tisztítószerek vonatkozásában. Se üzletlánc, se magánszemély ne nyerészkedjen az amúgy is nehéz helyzetbe került magyar embereken! 

2. Adjunk esélyt a vállalkozásoknak a válság túlélésére, az emberek munkahelyének megtartására! 

A munkahelyek megőrzése az elsődleges feladat. Kezdeményezzük, hogy a kormány vezessen be elbocsátási moratóriumot a közszférában és a legnagyobb foglalkoztató és hatalmas nyereséget elkönyvelő multinacionális vállalatoknál. 

A KKV szektorban a munkahelyek megőrzését egyértelműen a munkavállalói bérek támogatásával lehet a leghatékonyabban elérni. Azt javasoljuk, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozás elbocsátás helyett csökkentett munkaidőben alkalmazza tovább a munkavállalókat és ezért az állami költségvetés vállalja át a bér és járulékai 80%-át. 

A kormány a szakszervezeteket is vonja be a döntéshozatalba. A kormány hívja össze, és működtesse az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, hogy a munkavállalók érdekeit is képviseljék a tárgyalásokon. A kormányzati támogatások, bármely szektort érintik, legyenek nyilvánosak. A foglalkoztatási helyzet változása akkor is legyen nyilvános, amikor romlást mutat. Elvárjuk, hogy a kormány segítse a szakszervezeteknek a munkavállalók érdekeit szolgáló tájékoztató kampányát, amely – egyebek mellett – felhívja a figyelmet a munkáltatók szabálytalan, törvényellenes intézkedéseire. 

3. Adjunk esélyt az önkormányzatoknak a szociális háló megerősítésére! 

A koronavírus elleni védekezés alapvetően állami feladat, mégis komoly teher hárul az önkormányzatokra is. A rászoruló idősek ellátását a veszélyhelyzeti kormányrendelet az önkormányzatok feladatává tette. Az önkormányzatok megszervezték az idősek ellátását, a bevásárlást, a gyógyszerek kiváltását, sőt sok helyen a napi egyszeri meleg étkezést is biztosítják az idősek számára. Ugyancsak az önkormányzatoknál jelennek meg azok a családok, ahol az egyik vagy esetleg mindkét szülő elveszítette a munkáját és nincs semmilyen tartalékuk. Ezek az emberek már megjelentek a hivatalokban, ahol egyelőre átmeneti segélyt kapnak, de ez csak rövid ideig finanszírozható. Komoly gondot jelent a településeken, hogy a közszolgáltatásokat ellátó munkatársaik számára sem tudnak védőfelszerelést beszerezni. Az önkormányzatok és a szociális munkások kétségbeesetten próbálják segíteni a hajléktalanokat. 

Az önkormányzatok helytállnak a krízishelyzetben, ezért több pénzre van szükségük. Nem elvonni kell tőlük forrásokat, hanem adni nekik. Ha Ön most el kívánja vonni az önkormányzatoktól a gépjárműadó-bevételüket, úgy ezzel a lépésével Ön veszélyezteti a járvány elleni küzdelmet, és a kialakuló szociális válság kezelését. A forráselvonás megnehezíti az egészségügyi ellátásban, az idősgondozásban, a gyermekétkeztetés biztosításában végzett munkát. A kormány tervezett lépésének kárvallottjai éppen azok a rászorulók lennének, akiknek most különösen nagy szükségük lenne a segítségre lakóhelyükön. 

Ha Ön most valóban azzal van elfoglalva – ahogyan azt néhány napja egy kiszivárogtatott levélben állította –, hogy a magyar emberek életét megmentse, és az ország kilábaljon a gazdasági és társadalmi válságból, akkor Önnek az önkormányzatokat érintő megszorítási javaslatát azonnal vissza kell vonnia...

ELPUSZTÍTJA A CSALÁDOKAT A CSALÁDBARÁT KORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.20.05.


Nem segélyeket kell adni, hanem munkát, visszhangozza saját, korábbi mondatait a miniszterelnök, és saját filozófiájának igazolására, megteremtette a közmunkát. Ennek elsőrendű célja az volt, hogy igazolja kormányzásának egyik alaptételét: egymillió új munkahelyet teremt. Sokan bírálták a közmunkát, de az érintettek a legkevésbé: örültek, hogy, ha nem is jutnak tisztességes feladathoz, szerény bevételhez igen. És örültek a polgármesterek: olyan eszköz jutott így a kezükhöz, amivel feladatot is adhattak, meg pénzt is a helyben élő munkanélkülieknek.

Volt, aki jól, okosan és tisztességesen élt ezzel a lehetőséggel, volt, aki a lojalitást követelte meg a közmunkáért cserébe, és volt, aki szavazatokban mérte a hűséget. De mindegy: volt közmunka, volt pénz, és így volt vásárló, működött, megélt a helyi bolt; tulajdonképpen mindenki jól járt. Mondhatjuk: bármennyire is támadták Orbánt a közmunka-rendszerért, a kritikus hangok lassan eltűntek, ötlete bevált, közeledtünk a megálmodott egymillió új munkahelyhez. Még akkor is, ha az olyan volt, amilyen. Működött tehát az orbáni filozófia is: ne halat adja az embereknek, hanem hálót.

De márciusra eltűnt a háló. Nincs mivel halat fogni. A miniszterelnök azonban továbbra is úgy tesz, mintha lenne. Munkahelyet akar védeni, munkahelyet akar teremteni. Miközben a világ országai sietve segítik munkavállalókat, addig Magyarországon éppen ők számítanak a legkevésbé. A kormány feje – magával rángatva a teljes kormányzatot – fennen hangoztatja: a segély rendszerét el kell utasítani, munkát kell adni az embereknek. Mondja ezt akkor, amikor látványosan nincs munka...

TGM: FÖLSZABADULÁS

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.04.04.


A fasizmus alól nem magunk szabadítottuk föl magunkat, de a rendi uralom alól bizony igen, kihasználva ösztönösen a háborús káoszt és Sztálin terveinek bizonytalanságát. Erkölcsi forradalom is végbement: az eliszonyodás, az elémelyedés az elnyomás, a fajgyilkosság, a népirtás, a szolgalelkűség impériumától, amely régi bűnök következménye volt – „beteg századokért lakolva”… Itt az az uralkodó kaszt bukott meg, amely Mohács, a szatmári béke, Világos, Trianon, két világháború szörnyűségein bizonyította be, hogy nem képes és nem méltó a vezetésre.

Az alábbi cikk 2005. április 4-én jelent meg a Népszabadságban, a fölszabadulás 75. évfordulóján; a Kettős Mércén első ízben 2016-ban közöltük újra.
Fölszabadulás

Ezelőtt húsz évvel ez lett volna a Népszabadság „április negyedikei vezető anyaga”, és én átlapoztam volna. S ha valaki azt mondja, hogy valaha majd én írom a Népszabadság „április negyedikei vezető anyagát”, akkor azt gondoltam volna, hogy meggárgyult.

Ma ez nem képtelenség, ám óvatlanság. Mint minden egyéb, ami vita nélküli, bensőséges, intuitív meggyőződése kellene hogy legyen a köztársaság minden egyes hívének, a „fölszabadulás” puszta szava is arra készteti a köztársaság honpolgárait, hogy gyűlölködve, gyanakodva és szomorúan bámuljanak egymásra. Tavaly augusztus 23-án Bukarestben egymás mellett szemlélte a díszemelvényről a tisztelgő csapatokat a bolsevik múltú államelnök és I. Mihály király; a fölszabadulás ottani ünnepéből csak a vasgárdisták maradtak ki. A romániai politikai osztály (amely határozottabban antikommunista világnézetileg, mint magyarországi megfelelője) ezt képes volt elválasztani az 1940-es évek végének sötét fejleményeitől. És a mi vezetőinknél jobban tudja, mi a közös minimum, és mi a nemzeti érdek.

Párizsban ma is van Sztálingrád nevű metróállomás. Nem Sztálin emlékére.

Magyarországon a sajtóban az a konszenzus kezd kirajzolódni, hogy 1945 tavaszán, hatvan esztendővel ezelőtt fölszabadultak a zsidók és a kommunisták, és senki más. Némely magyarok megnyerték, mások elvesztették a háborút. A győztesek pedig keserves bosszút álltak a veszteseken. Van ebben némi igazság. 1944 áldozatai, ha túlélték, 1945 győztesei voltak, és nem kímélték kínzóikat s azokat, akiket kínzóik cinkosainak véltek. De ez a történet lényege?

Aligha.

Valaha ezt mindenki tudta. Arról kell szólnom, miért volt majdnem mindenkinek fölszabadulás 1945 áprilisa-májusa, s miért helyes minékünk is ezt fölszabadulásnak tekintenünk, habár.

Habár a szövetségesek erkölcsi előnye a tengelyhatalmakkal szemben arasznyi. A Szovjetunió rendszere a leggyilkosabb rendszer volt. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Drezda, Hamburg, Hirosima, Nagaszaki terrorbombázásával fajirtást hajtott végre vétlen polgári személyekkel, gyerekekkel szemben, s ezt a nyugati hatalmak a gyarmatokon folytatták az ötvenes évek végéig. Ennek semmivel nem volt több stratégiai értelme, mint a náci haláltáboroknak, ha nem is volt annyira átgondolt.

És jaj volt a legyőzötteknek. Az új határok mögé került németeket milliószámra „kitelepítették”, azaz elűzték, és sokukat útközben leöldösték. A Vörös Hadsereg katonái – bosszúból hazájuk elképzelhetetlen kegyetlenségű letiprásáért – tömeges nemi erőszakot követtek el rendszeresen, parancsnokaik hallgatólagos (Németországban olykor kimondott) beleegyezésével, néha bátorításával. A szövetségesek kifosztották a legyőzött országokat, főleg, de nem kizárólag a Szovjetunió. Napirenden volt a tömeges megalázás, ítélet nélküli internálás, oktalan vagyonelkobzás, száműzés. Demokratikus intermezzók után a sztálinista parancsuralmi rezsimek tíz- és százezerszámra éheztették, verték, börtönözték be a gondjukra bízottakat bármiféle érthető ok nélkül, a legképtelenebb ürügyekkel. A szabadság világszerte alig gyarapodott, a szegénység pedig – az akkor bigott, fajüldöző és mccarthysta Egyesült Államok kivételével – iszonyatos volt. A nácik fajüldöző rendszerének leverésében olyan amerikai hadsereg vett volt részt korábban, amelyben szegregált fehér és fekete századok voltak, amelyek között néha tűzharcok fordultak elő.

Fölszabadulás?

Lágerek, kínzások, terrorpörök Kelet-Európában és Kelet-Ázsiában, halálbrigádok, kínzások a gyarmati és félgyarmati országokban meg a komprádor latin-amerikai katonai diktatúrákban, cenzúra, agymosás, represszív tömegkultúra Nyugaton, agyalágyult, észbontó szervilizmus és megalázkodás a keleti tömbben.

Fölszabadulás?

Igen, fölszabadulás.

Fölszabadulás először is a fasizmus alól. Ez nem azt jelenti, hogy a szövetségesek tudatos és szándékos „antifasiszta háborút” folytattak volna. Mind a Szovjetunió, mind Nagy-Britannia és Franciaország uralkodó osztálya kiegyezett Hitlerrel és szövetségeseivel, nem rajtuk múlt, hogy a Harmadik Birodalom mégis küzdelemre kényszerítette őket...

RÁADÁS: A 21. SZÁZAD ISKOLÁJA (PDF)

MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR
Szerző: MEK
2020.03.27.



Bevezető

1. ÉPÜLET
1.1 A 21. század iskolájának berendezése (Molnár Gyöngyvér)
1.1.1 A falak és a mennyezet színei
1.1.2 Fény, megvilágítás
1.1.3 Az ablak elsötétíthetősége
1.1.4 Bútorzat
1.2 Oktatási helyiségek kialakítása (Németh Edit)
1.2.1 Általános oktatási egység
1.2.2 Az ülés ergonómiája
1.2.3 Helyszükséglet
1.2.4 Számítógépes oktatási egység
1.2.5 Berendezések, eszközök
1.2.6 Egy képernyős munkahely beállítása
1.2.7 A képernyős munkahelyek megvilágításának speciális kérdései
1.3 A fizikai környezet kialakításának ergonómiai szempontjai (Németh Edit)
1.3.1 Fizikai környezet tényezői
Felhasznált irodalom

2. INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA
2.1 Multimédia
2.1.1 Interaktív tábla használatának oktatás technikai kritériumai (Makó Ferenc)
2.1.2 Szavazórendszerek (Molnár Gyöngyvér)
2.1.3 Oktatási célú projektorok (Makó Ferenc)
2.1.4 Érintőképernyős számítógépek (Molnár Gyöngyvér)
2.2 Tanár-diák-szülő kapcsolat támogatása: az átlátható, kliens központú iskola (Hutai László)
2.2.1 Digitális napló
2.2.2 Jelenlét és közlekedés számon tartása az iskolaépületben
2.2.3 Telefon (számla)-kezelés
2.3 Pályázati lehetőségek (Simonics István)
2.3.1 Miért pályázzunk?
2.3.2 Információk, pályázati felhívások
2.3.3 Pályázatok előkészítése és írása
2.3.4 Pályázatok megvalósítása és a monitoring szerepe
2.3.5 Jelentések, beszámolók készítése
2.4 CRM az iskolában (Kemény Szilvia, Kovács László)
2.4.1 A kommunikáció támogatása
2.4.2 Üzleti intelligencia megoldások
2.4.3 Veszedelmes viszonyok
2.4.4 Életút követés
2.4.5 Összegzés
Felhasznált irodalom

3. PEDAGÓGIA
3.1 Tartalom
3.1.1 Mi a digitális tananyag? (Kárpáti Andrea)
3.1.2 Műfajok (Kárpáti Andrea)
3.1.3 Tananyag-értékelési szempontok (Kárpáti Andrea)
3.1.4 Tananyag-adatbázisok (Kárpáti Andrea és Tímár Sára)
3.1.5 A tartalom tervezésének és kivitelezésének pedagógiai és pszichológiai szempontjai (Simonics István)
3.2 Módszerek
3.2.1 Csoportmódszerek (Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Molnár Pál)
3.2.2 Online kommunikáció (Szabó Vince)
3.2.3 Az egyéni tanulás támogatása (Kárpáti Andrea)
3.2.4 Előadói technikák (Tóth Péter, Cséfalvay Miklós, Pethő Balázs, Makó Ferenc)
3.2.5 Webes közösség (Kárpáti Andrea)
3.3 Értékek és értékelés
3.3.1 Értékelés-számítógép alapú tesztelés, online tesztkörnyezet, adaptív tesztelés (Molnár Gyöngyvér)
3.3.2 A jövő iskolájának pszichés komfortja (Suplicz Sándor)
Felhasznált irodalom


KÁDÁR-KORSZAK, MÉRTANI SOROZAT, NOVELLAELEMZÉS: AZ ISKOLATÉVÉ HETI ADÁSAI EGYBEN

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.04.05.


Lezárult az Index Iskolatévé második hete. Ebben az összeállításban egyben nézheti meg az elmúlt hét óráit: 2 történelemórát a közelmúltunkról, 2 magyarórát versek összehasonlító elemzéséről és novellaelemzésről, és egy matematikaórát az exponenciális függvényről, a mértani sorozatról és a logaritmusról. Mindig elmondjuk: ami ezeken az órákon elhangzik, az egyáltalán nem csak az érettségizőknek hasznos, szóval csak kattintson bátran:...

ORVOSI KAMARA: AZT VÁRJUK A KORMÁNYTÓL, HOGY A JANUÁR ÓTA TÁRGYALT BÉRRENDEZÉST MIELŐBB INDÍTSA EL!

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2020.04.04.



...„A Magyar Orvosi Kamara ez év januárban mértéktartó javaslatot tett a biztonságos betegellátáshoz szükséges bérrendezésre. Eszerint két év alatt el kell érni az osztrák orvosi bérek felét, ami a két ország fejlettsége közötti különbségnek is megfelel. Ez elegendő lenne orvosaink itthon tartásához és a társadalom érdekét szolgáló egészségügyi reform megkezdéséhez. Az egyszeri juttatások, ösztöndíjak, 3-4 párhuzamos állás kényszere ugyanis élhetetlen, kiszámíthatatlan jövőképet jelent.”

Azt is írják még: „A járvány most itt van, kollégáink a rájuk kiemelten leső veszély ellenére teszik a dolgukat. Nem véletlen, hogy hazánk ismert fertőzött betegeinek 12,5%-a egészségügyi dolgozó. Nem az ország legbátrabb emberei vagyunk. Ez a hivatásunk. Akkor is ezt fogjuk tenni, ha az orvosok bérének rendezését a Kormány még mindig nem látja indokoltnak. Így azonban szembe kell majd néznünk azzal, hogy a járvány elmúltával várhatóan az orvosok újabb jelentős része hagyja el a közfinanszírozott egészségügyet.”

A közlemény így zárul: „500.000 forint nagy összeg. A Kamara elismeri, hogy az alacsony bérezés miatt ez az egyszeri juttatás is nagy segítséget jelent. A magyar orvostársadalom bajára azonban nem egy nagy fehér boríték a megoldás, hanem tisztes, a felelősségnek és a társadalmi értéknek megfelelő stabil bérezés. Azt várjuk és kérjük a Kormánytól, hogy a január óta tárgyalt bérrendezést mielőbb indítsa el.”


EGY MAGYAR INDIÁN PARAGUAYBAN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.04.05.


Ki ne álmodozott volna egy saját szigetről? A legtöbben persze maximum idáig jutunk, ám akad olyan, aki meg is valósítja ezt az ötletet. A valóság persze ebben az esetben is kicsit más, mint az ábrándok.

A Paraguayban élő Tucano vett egy szigetet (persze, hogy pontosan miről is van szó, az hamarosan kiderül), ami egészen pontosan két kilométer hosszú és pár száz méter széles.

„Jogállásunk hasonlít az Amerikai Egyesült Államok szerencsés rezervátumban született olajkút- és kaszinótulajdonos indiánjaihoz, csak nekünk semmink sincs a csonttörő dengue-lázon, a chikungunyán, a kajmánokon, piranhákon és a kibaszott sok szúnyogon kívül. Ja, még vannak böglyök is.

Viszont adót sem kell fizetnünk, nemcsak a kivételes törzsi jogállás miatt, hanem mert nincs az hivatástudó adószedő, aki a szigetekre merne lépni, ezért inkább lemondott rólunk az állam.

Miközben ezeket a karanténsorokat írom Lisszabonból, a tulajdonostársam most is egy machetével a fogai között úszik át a kajmánok között Pachamama Jungle Georgeval a Paraguay folyó mellékágán, ami viccesnek, kalandosnak és rejtőinek hat.

Pedig ez TÉNYLEG nem túlzás, hanem nekünk a hétköznap és egyben „hátha máshol vannak a piranhák” tevékenység a Danubio sziget melletti vizeken. Igen, a Duna után neveztük el az addig névtelen sziget, de ezt még kifejtem.

Ha eddig gyanakodnál, hogy félrebeszélek, akkor van lakcím bejegyzésem is (azért kell machetével fog között úszni, mert úgy nem lehet a vízben haladni, ha a kezedben van, övbe tűzve meg beakad a susnyásba és elmerülsz).

Az élet a Danubio szigeten és minket övező szigetvilágban életveszélyes és nagyon kevesek számára hívogató. Kivéve, ha szereted élénk társadalmunkat, tehát a caña függő indián vadászokat (jó, a cracket is szeretik), de legalább a maoista gerillák messze vannak.

Mi az élővilág megőrzésére vágytunk ott eredetileg és voltak jól marketingelhető ötleteink. Például „Hell Camp” néven realityshowt indítani. Aki két hétig túléli a sziget, tehát nem döglik meg, az kap egy pofás porcelánt vagy láda sört (4 euró).

Az egészet közvetíteni akartuk, de a rohadt óriáskígyók, meg a vaddisznók valamiért szeretik a kamerazsinórókat szétszedni, így erről a remek projektről végül lemondtunk, kivéve a közvetítést a madarakról, mert káprázatosak.

Azonban a szívünk mélyén tudjuk: senki sem élte volna túl két hétig. Az meg olyan zsenánt, mint a kaszinó hogy csak mi nyerhetünk, a versenyzők sosem, plusz a tetem hazaszállításának költségei, bár párat biztos otthagytak volna a piranháknak a kedves rokonok. (...)

Azt azért érdemes tisztázni, mielőtt nagyon belemennénk, hogy ez a világ egyik utolsó természeti paradicsoma. Annyi az élet, amit Európában sose láthatsz már, mert több, mint ezer éve kipusztítottuk.

Végtelen számú és féle madár, hal, és erdei emlős, meg kétéltű él háborítatlanul a hatalmas Chaco mocsár vagy őserdő vagy mi területén, ez a brazil Pantanalt, Bolívia és Argentína jelentős részét is magába foglaló óriási pokoli vadon (inkább bozótos) sokáig elkerülte az emberek figyelmét...

ALTRUISTA KUTATÓK A KORONAVÍRUS ELLEN - INTERJÚ LUKÁCS GERGELLYEL, A MONTREALI MCGILL EGYETEM ÉLETTANI TANSZÉKÉNEK PROFESSZORÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2020.04.03.


Lukács Gergely, a montreali McGill Egyetem professzora szerint a koronavírus elleni vakcina kikísérletezése és klinikai próbája túlságosan hosszadalmas eljárás, ami a mostani járvány leküzdésében már aligha segít. Laboratóriuma nemzetközi együttműködésben olyan kismolekulákat keres, amelyek felfüggesztik a koronavírus betegségokozó mechanizmusát. Ha a forgalomban lévő gyógyszerek között találnának ilyeneket, azokat sokkal gyorsabban lehetne alkalmazni klinikai kipróbálásban, hiszen a toxikológiai próbán már átmentek. Úgy látja, hogy a különben egymással is rivalizáló kutatók most önzetlenek, hajlandóak megosztani akár eszközeiket is, szemben a „békeidőkkel”. Fő kutatási területe a cisztás fibrózis (CF), egy örökletes genetikai betegség, az ebben szenvedők túlélési esélyét jelentősen javította az a felfedezésük, amiért 2017-ben megkapta az amerikai CF Alapítvány Paul di Sant’Agnese nevét viselő kitüntetését.

– Vannak orvosok, akik szerint a koronavírus túlreagált, hivatkoznak például a kanyaróra, amelynek még ma is évente 140 ezer gyermek esik áldozatául. Egyetért velük?

– Egyáltalán nem. A ma rendelkezésre álló statisztikák szerint a koronavírussal (COVID-19) diagnosztizált betegek halálozási aránya 1,5 és 10 százalék között mozog országtól függően, ami magas. Még akkor is, ha nem éri el a SARS es MARS típusú koronavírusét, amelyeknek a mortalitása 10 es 30 százalék között volt, de sokkal kevésbé voltak fertőzők. A COVID-19-cel fertőzöttek körülbelül felénél tünetmentesen vagy enyhe tünettel zajlik le a betegség, és a maradéknál manifesztálódik a vírus. Ezeket az adatokat persze óvatosan kell kezelnünk, hiszen eddig csak Kínában volt masszív diagnosztika a vírus RNS-azonosítása alapján, de feltételezhetjük, hogy ezeket az eredményeket megerősítik majd Európában és Amerikában is. Abban már most biztosak lehetünk, hogy rettentő nagyszámú beteggel lesz dolgunk, és ha csak háromszázalékos halálozást veszünk alapul, az is roppant magas lesz.

– De éppen, mert viszonylag kevés tesztet végeznek el, a halálozási arány is magasabbnak látszik.

– Igen, de a becslés fele is óriási szám lesz, ha kellő fegyelmezettség és intézkedések hiányában a lakosság 50–80 százaléka fertőződik, tehát semmiképpen sem szabad bagatellizálni. Jelenleg közel 700 000 megbetegedést tartanak számon, de még több kontinensen is messze vagyunk a fertőzések tetőzésétől.

– Mi a magyarázat a tünetmentességre?

– Ez nagyon fontos kérdés, de amíg nem tudjuk, hogy tulajdonképpen mi is történik molekuláris szinten az érintett sejtekben, addig nehéz rámutatni egy vagy több specifikus mechanizmusra, amelyek növelhetik a szervezet ellenállóképességét. Nagy valószínűséggel ezekben az emberekben az immunrendszer reaktivitása és/vagy a vírus szaporodási képessége egészen más, amely különben rendkívül komplex folyamat. A lappangás során a vírusnak be kell kerülnie a sejtekbe ahhoz, hogy elszaporodjon, majd kiszabaduljon és újabb sejteket (és embereket) fertőzzön meg, amíg a betegség már olyan patológiás szintet ér el, hogy a szervezet szintjén manifesztálódik. Ezeknek a folyamatoknak, amelyeket a vírus kihasznál – hiszen csak olyan biokémiai reakciókat tud kihasználni, amelyek a szervezetben zajlanak – mindegyike lehet ellenállóbb vagy érzékenyebb egy-egy emberben, a genetikai vagy epigenetikai háttértől függően, kombinálva a pillanatnyi környezeti befolyással. Rengeteg helyen történhet ellenállóképesség-változás, és ma még nehéz megjósolni, hogy ez hol következik be.

– Összegezhetjük úgy, hogy akinek általában jó az immunrendszere, annak a szervezete jól fog reagálni?

– Ez tökéletesen igaz. Például már kimutatott, hogy a cukorbetegek – akiknek az immunrendszere a metabolikus anyagcsere-változások miatt rosszabbul működik – érzékenyebbek a vírusfertőzésre.

– Viszont láthatóan azok a leg­ve­szé­lyez­tetettebbek, akik már valamilyen tüdőbetegségben, tbc-ben, COPD-ben vagy cisztás fibrózisban szen­vednek. Miért?

– Úgy fogalmaznék, hogy az említett betegek hajlamosak – érdekes módon – mind vírusos, mind bakteriális fertőzésre. Részben azért, mert a tüdő tisztulási képessége náluk már lényegesen romlott, másrészt a tüdejükben jelen van egy fenntartott gyulladásos folyamat, ami megnehezíti a további specifikus immunreakciók beindítását. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a beteg rosszul válaszoljon az immunrendszerét érő újabb kihívásra. Azt látni, hogy a COVID-19 fertőzés során egy viharos immunreakció indul be, és gyakorlatilag megállíthatatlan a tüdőben a gyulladás, ami végzetes, ebbe halnak bele a betegek. Esetükben a gyulladás oly mértékű, hogy a tüdő oxigénfelvétele elégtelen, ami az életfontosságú szervek működésének kieséséhez vezet, és ennyiben hasonló a cisztás fibrózis lefolyásához, mert ott is fellép a masszív, krónikus tüdőgyulladás, ami végül is megfordíthatatlan. A gyulladásokat általában regenerálódás követi, ami itt elmarad. A COVID-19 esetében egyelőre nem ismert a mechanizmus, még kevés eredményt közöltek a modelleken folytatott kísérletekről. Nem tudjuk, mi történik a fertőzéskor. Ehhez fertőző COVID-19 vírussal kellene dolgozni, amely esetben olyan rendkívüli biztonsági előírások vannak érvényben, mint például a HIV- vagy tbc-kísérleteknél...


ORBÁN MEGSARCOLJA AZ ELLENFELEIT, DE A KLIENTÚRÁNAK NEM KELL ÁLDOZATOT HOZNI - ILYEN A FIDESZES KÖZTEHERVISELÉS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2020.04.04.


A járvány elleni védekezéshez közös teherviselést kér a kormány - Gulyás Gergely szombati bejelentéséből az látszik, hogy a kormány sok mindenkit megsarcol, hogy aztán ennek eredmények saját sikereként állítsa majd be. Másfelől pedig a járványt felhasználja arra, hogy kivégezze a politikai/gazdasági ellenfeleit.

- Például a pénzelvonással a - csaknem 3 millió választót képviselő - ellenzéki pártokat.
- Továbbá az önkormányzatokat - ha már kénytelen voltak visszavonni a kormányhivatalok alá rendelésüket.
- Valamint a lakosság élelmezését biztosító kiskereskedelmi láncokat (felélesztve a szándékot a Magyarországról való kiűzésükre, amit korábban a vasárnapi boltbezárással próbáltak elérni, és amitől akkor kényszerűségből elálltak).

Ezekből kitűnik, hogy a koronavírus ürügyén teljhatalomra jutott Orbán Viktor már a járvány utáni időszakra készül: a veszélyhelyzetet az ország neki tetsző átalakítására és az ellenfeleivel/ellenségeivel való leszámolásra használja fel.

A "közteherviselés" ugyanis nem vonatkozik mindenkire.

Ez már csak abból is látszik, hogy szó sem esett arról, hogy a Fidesz-kormány, illetve Orbán miniszterelnök maga is áldozatot hozna.

- Például, hogy lemondaná a 2023-as atlétikai vébét, amivel felszabadíthatná a stadionépítésre szánt soktízmilliárd forintot.
- Ugyanennyit lehetne megtakarítani a stadionhoz vezető - másra nem is jó - Duna-híd megépítésének elhalasztásán.
- Néhány tízmilliárd forintot meg lehetne spórolni a - máshol profitábilis, Magyarországon veszteséges - látványsportok állami finanszírozásának megszüntetésén. Ráadásul ez még népszerű is lenne, de szó se esett arról, hogy a tao-pénzeket a kormány a vírus elleni védekezésre tervezné fordítani.
- Ugyancsak szóba kerülhetett volna, hogy a valamilyen különadót vetne ki a Fidesz azokra az oligarchákra, akik a NER évtizedében szerezték soktíz-, illetve egyes esetekben sokszázmilliárd forintos vagyonukat. Most jól jönne ez a pénz az államnak, amit a koronavírus előtt átjátszottak a közvagyonból a kleptokratáknak...

HETI ABSZURD: ÉS BOLDOGAN ÉLNEK, AMÍG MEG NEM HALUNK

NÉPSZAVA
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.04.


Egyszer volt, de leginkább hol nem volt, volt egyszer egy köztársasági elnök. Államfőnek hívták ezt a köztársasági elnököt, mert hát az is volt valójában. 

Na, ez az államfő odafent székelt a magas Várban, onnan nézte az ő népét, már amennyiben és már amikor. Merthogy ő inkább horgászni szeretett. Hallgatag ember volt ugyanis, és a hallgatagsághoz a horgászás illett a legjobban. Beszédes ember elriasztja a halakat, csak aki csöndben tud maradni, annak lesz kapása. 

Hanem egyszerre csak híre ment, hogy eltűnt az államfő. Nem lelték sehol, nem mutatkozott a lakosság előtt, de még sehol máshol sem. Pedig lett volna rá igény. Megtámadták ugyanis az országát, egy láthatatlan, mindenki másnál veszélyesebb ellenség, a koronavírus nevű járvány. Az illetékes hadak persze azonnal felvették a harcot a betolakodó ellen, de hamar kiderült, hogy itt nem használnak az eddig bevált vagy annak vélt praktikák. A vírus nem hátrált meg a szájkarate elől, a szómágia sem segített, ilyen népi fortélyokkal egyedül a testvéri Türkméniában sikerült megsemmisíteni, mert ott azt mondták a vírusnak, hogy ő nem létezik. 

Az államfő viszont eltűnt, pedig alá kellett volna írnia egy nagyon fontos törvényt. Az ő aláírása nélkül ugyanis semmilyen törvényt nem lehet kihirdetni, ami azért is helyes, mert demokráciában ennek így kell lennie. Nagyon kezdték hát keresni az államfőt, égre-földre, még a pincébe is benéztek. Mert ha nem írja alá a törvényt, akkor a miniszterelnöknek nem lesz örök időkre szóló korlátlan teljhatalma. Ez pedig minden másnál fontosabb volt a vírus elleni harcban, a vírus semmitől sem fél jobban, mit a korlátlan teljhatalomtól. Ha ilyet lát, fejvesztve menekül, leginkább arra, amerre lát. 

Lett is nagy izgalom, hogy hol lehet az államfő. Akiről mindenki tudta, hogy azért hívják Mr. Százbólszáznak, mert amikor először megválasztották, azt mondta, hogy ő száz rossz törvény közül százat visszadob a parlamentnek, száz jó közül viszont százat aláír...

HANGFELVÉTEL BIZONYÍTJA, CSAK A LEGSÚLYOSABB ESETEKBEN TESZTELNEK – ITT A FELVÉTEL

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.04.04.


„A legújabb szabályzat szerint, a szűrővizsgálatra egyébként nincs lehetőség... De annak nem sok értelme van, hogy mindenkit szűrögessünk. Tudja?... Megfelelő panaszokkal csinálnak már csak teszteket, annak, aki bent fekszik a kórházban, lélegeztető gépen van, meg ilyen egyebek” – ezt a választ kapta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), korábbi ÁNTSZ munkatársa egy telefonon kétségbeesetten hozzá forduló magyar állampolgárnak, aki napok óta próbálta már – hallhatóan jó okból – elérni, hogy leteszteljék az édesanyját. A hangfelvételt Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra.

„A WHO egyértelmű ajánlása és nemzetközi példák ellenére, a kormány gyakorlatilag lemondott arról, hogy nagy számú tesztekkel próbálja kiszűrni a fertőzötteket az egészségesek közüll” – ezekkel a szavakkal tette közzé a felvételt a független országgyűlési képviselő a Facebookon.

A hangfelvételt készítő hölgy egy hete próbálja elérni, hogy édesanyjának koronavírus tesztet csináljanak. A harmadik naptól a beszélgetéseket rögzítette. A mentőszolgálat – joggal – a háziorvosához irányította, de az két napon keresztül nem volt elérhető („más forrásból tudom, hogy a háziorvosok élete sem egyszerű, ők is hiába kérik a teszteket a betegeiknek”)...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNÉK MOST IS A 10 ÉVE MÁR BEVETETT, AKKOR SEM SIKERES MÓDSZEREKKEL KEZELNÉK A VÁLSÁGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.05.



Bloomberg 

A Gulyás Gergely által beharangozott gazdasági csomag a 10 éve végrehajtott szükségintézkedéseket idézi és félő, hogy hasonlóan kedvezőtlen következményekkel jár, mint azok. A terhek nagy részét a bankok és a kiskereskedelmi hálózatok viselik. A pártok az idei állami támogatás feléről kénytelenek lemondani, de kijut a jóból az önkormányzatoknak is. Ez az első nagy gazdasági program azóta, hogy Orbán a héten megszerezte a rendeleti kormányzás jogát. A tervezet a költségvetési hiány bővülésével számol. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője arra nem tért, miként hajtják be a pénzintézetektől az előirányzott 55 milliárd forintot. A bankok a maguk részéről azt szeretnék, ha csökkentenék az adójukat, hiszen a kormány az év végéig befagyasztotta a vállalati és magánkölcsönök törlesztését. Ez pedig az idén 450 millió forinttal vághatja meg a bevételeiket. 10 éve, a Fidesz hatalomra jutása után részben a különadók okozták a hitelezés visszaesését, valamint a gazdasági növekedés akadozását, a magyar papírok pedig rosszul teljesítettek a környező államok államkötvényeihez képest. Ráadásul most igen gyenge a forint árfolyama, ezért az MNB a válság idején kényszerült emelni a kamatlábat, ami egyedülálló a régióban. Gulyás Gergely azonban spekulatív támadást gyanít a fizetőeszköz gyengülése mögött.

Die Presse 

Nem csupán a vírus, hanem a demokrácia elvesztése is végzetes lehet. Erre figyelmeztet Magyarország kapcsán Franz Fischler, aki Ausztriában miniszter, majd 10 éven át uniós biztos volt, jelenleg pedig az Alpbachi Fórum elnöke. A konzervatív politikus szerint járvány idején sem szabad becsuknunk a szemünket a jogállam korlátozása láttán, bár feltűnő, hogy az emberek milyen készségesen lemondanak a szabadságjogaikról, ha félnek. A magyar Parlament a napokban önkéntes alapon fosztotta meg saját magát attól, hogy ellenőrizze a kormányt. Oroszország a ragályra hivatkozva szélsebesen építi ki a megfigyelő rendszert, arcfelismerő funkcióval ellátva, állítólag csak azért, hogy feltartóztassák a koronavírust. De Kínában már tény az emberek teljes körű felügyelete. A szerb elnök is tovább bővíti saját jogait. Ugyanakkor Ausztriában sokan kérdezik, hogy minek annyit tipródni a Big Data felhasználása ügyében, amikor ilyen súlyos a közegészségügyi helyzet. Csakhogy nem lehet csereüzletet kötni, vagyis feladni a demokratikus jogokat a túlélésért. A történelem során mindig milliók életét követelte, ha befellegzett a demokráciának. A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és szolidaritás, valamint a párbeszéd megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy közösen tudjuk megoldani a gondjainak. Ha lemondunk a szabadságjogokról, akkor azokat csak nehezen lehet visszaszerezni. Senki sem beszélheti be nekünk, hogy a jogállam gátolja a bajok elhárítását. Sőt, inkább az a legnagyobb erőnk, ha az irányítás felelős és valóban a népet szolgáló döntéshozók kezében van. Ily módon kötelesség határozottan szembeszállni az olyan fejleményekkel, amilyeneket Magyarországon és másutt is tapasztalni.

NZZ 

Ha az unió most nem teszi helyre Orbán, akkor csak veszíthet – mutat rá a konzervatív liberális lap kommentárja. Eszerint az EU-nak pontosan a jelenlegi, nehéz helyzetben kell megvédenie a saját értékeit, már ha hiteles akar maradni. Ugyanakkor Budapest a jelek szerint nem veszi komolyan az európai bírálatokat. Orbán azzal intézte el a többi közt von der Leyen burkolt kifogásait, hogy fogalma sincs, milyen emberek ülnek a brüsszeli buborékban. Mind összesen ennyi jutott eszébe a közrádióban. Hozzátette, a szervezet foglalkozhatna az emberéletek megmentésével, ahelyett, hogy rászállna Magyarországra. Mintha az uniós intézmények ölbe tett kézzel néznék a válságot. Valójában a Bizottság elnöke kerüli a nyílt ütközést Orbánnal, mert éppen most nem szeretné kockáztatni az államközösség összetartását. De lehet, hogy az is belejátszik a viselkedésébe, hogy tavaly a Fidesz voksaival választották meg. Ám a német politikus, az alapszerződések legfőbb őreként aligha ússza meg, hogy ne tegyen valamit, hiszen Magyarország csúszik bele a tekintélyuralmi rendszerbe. Az Orbánnak adott különleges felhatalmazás nem fér össze a közösségi elvekkel. Ha Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulna, a magyar kormánynak alighanem elmenne a kedve a gúnyolódástól. A pénzbüntetés ugyanis érzékeny csapás szokott lenni a renitens államok számára. Viszont ha továbbra is békén hagyják a magyar miniszterelnököt, annak végzetes következményei lehetnek az EU számára. Az egész értékalap kerülne veszélybe. A potenciális utánzók joggal kérdezhetnék, hogy miért ne tennék, amikor nem kell semmiféle megtorlástól tartaniuk. Jelenleg nem csupán Magyarország próbálkozik azzal, hogy a koronavírus ürügyén kifordítsa sarkaiból a demokráciát. Ám főként éppen napjainkban nem lehet vita tárgya a demokrácia.

Spiegel 

Korlátlan hatalmat kapott Orbán Viktor, aki ily módon felszámolta Magyarországon a demokráciát. Európának azonban cselekednie kell, hacsak nem akarja, hogy a földrészen elterjedjen a tekintélyelvűség. Ez a véleménye Hegedűs Dánielnek, a berlini German Marshall Alapítvány elemzőjének, aki a lap ma megjelent számában tette közzé értékelését. Mint írja, a magyar vezető megmutatja a kontinensnek, hogy mi is a tét, mután az ország az autoritarianizmus kísérleti laboratóriumának számít. A Fidesz az első politikai erő az EU-ban, amely a hatalom autokrata megragadásra aknázza ki a vírusválságot. Mások egyelőre csupán álmodnak erről a lehetőségről. A demokratikus alaprendet még egy járvány sem rúghatja fel. A szükségintézkedéseknek meghatározott időre kell szólniuk, arányosaknak kell lenniük, és nem nélkülözhetik a nemzeti parlamentek felügyeletét. A magyar felhatalmazási törvény azonban nem felel meg ezeknek a kikötéseknek. Valójában nem volna szükség rá. Orbánt láthatólag az vezette, hogy korlátlan jogosítványokat szerezzen, és még jobban megossza a társadalmat. A rémhírterjesztésről és a közrend megbontásáról szóló passzust szándékosan pongyolán fogalmazták meg, hogy megfélemlítsék az újságírókat, illetve kellő játékteret adjanak a politikai irányítás alatt álló ügyészségnek. Magyarország immár nem jogállam. Nem lehet feltételezni, hogy Orbán lemondana a teljhatalomról, ha véget ér a járvány. Az utóbbi 10 év Magyarországon a demokrácia leépítéséről szólt. A kormányfő a válságok idején mindig ráerősített saját kompetenciájára, és amit egyszer megszerzett, attól többé nem vált meg. Hogy miért jó neki, hogy rendszere mostantól kezdve már látszatra sem demokratikus? A választ hataloméhsége és autoriter ösztöne adja meg. Úgy látszik, arra játszik, hogy hosszú távon sikeresek lesznek az autoriter körök a földrészen. A legtöbb európai döntéshozó számára sosem volt igazán fontos a magyar és a lengyel demokrácia lerombolása, Budapest és Varsó úgy juthatott el idáig, hogy nem ütközött erős ellenállásba. Arra nem lehet számítani, hogy az EU most szankciókat hoz, mert a lengyelek vétóznának. Viszont azt meg lehetne tenni, hogy az unió a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásban kimondja: fennáll az alapelvek súlyos megsértésének veszélye. A Néppártnak pedig haladéktalanul ki kell zárnia a Fideszt. Arra is mód van, hogy a többi tagállam nyomást fejtsen ki a következő hosszú távú költségvetésről szóló egyeztetéseken. Azaz fel lehet lépni a tekintélyelvűséggel szemben. Csak éppen idáig hiányzott hozzá a politikai akarat. A Néppártra, a Bizottságra és a német kormányra történelmi felelősség hárul, ha most nem lép fel határozottan a demokrácia védelmében. Be kell zárni Pandora szelencéjét, különben tovább nyomul a tekintélyelvűség.

Der Standard 

„Médiapolitika Orbán és a többiek módjára” címmel a kommentár azt fejtegeti, hogy a tekintélyelvű populisták jók a heccelésben, a ködösítésben és a félrevezetésben, viszont gyengén teljesítenek, amikor igazi gondokat kell megoldani. Ezért csak azon jár az eszük, miként lehet megakadályozni, hogy kritikus nyilvánosság alakuljon ki. Illetve ezzel párhuzamosan igyekeznek nyomni a jobboldali-demagóg botránymédiát. Különösen jól látható ez a koronavírus idején. Trump tökéletesen csődöt mond a járvány kezelésében, viszont még mindig talál időt arra, hogy kirohanjon az ellenséges lapok ellen, amelyek közé besorolja a konzervatív Wall Street Journalt is. Amit ő szeretne, azt egynémely kelet-európai EU-tag már rég megcsinálta: szétverték a független orgánumokat, hogy álcázzák saját kudarcukat, illetve hogy eltakarják a kilógó lólábat, hogy ti. menetelnek a tekintélyuralmi rendszer felé. Lengyelországban pl. megpróbálták, hogy megtiltsák az orvosoknak, ha netán panaszkodni akarnának, miután az ország nem készült fel megfelelően a fertőzésre. Orbán ennél már tovább jutott. Nem csak hogy rendeletekkel, a Parlament megkerülésével kormányozhat, hanem mostantól büntetheti az álhírek terjesztését. Aki látta a magyar igazságügyi miniszter interjúját az osztrák köztévé Híradójában, az úgy érezhette, hogy párhuzamos világban él. Merthogy közben az autoriter politikusok megtanultak ékesszólóan érvelni amellett, ami igazából felháborító. A magyar kormányfő már rég szinte teljes ellenőrzése alá vonta a hazai sajtót, de közvetett módon, oligarchák segítségével. Egy tucat tagpárt most azt követeli, hogy a Fidesz zárják ki a Néppárt frakciójából is. Németország és Ausztria azonban nem csatlakozott hozzájuk. Az osztrák kancellár makacsul tartózkodik attól, hogy Orbánt bírálja. A miniszterei azt hangoztatják, hogy párbeszédre van szükség. Ám az értelmetlen. A magyar autokrata az illiberális demokráciába tartó menetelés vezérének érzi magát. Kurznak azonban tudnia kell: saját álláspontjával kapcsolatban is kétségeket vet fel, hogy tisztázatlan a viszonya a magyar vezetővel és más kelet-európai autoriter politikusokkal. Egy demokratikus állam miniszterelnökének azonban a nagyobb összefüggéseket kell szem előtt tartania.

FAZ 

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa a napokban hívta fel a figyelmet, hogy a válság idején kell leginkább megvédeni a szabadságot és a jogokat. Dunja Mijatovic külön kiemelte a sajtó- és szólásszabadságot, mert annak elnyomása pont olyan gyorsan harapózik el, mint a koronavírus. Kormányok harcolnak az igazság ellen, kesztyűt dobnak újságíróknak, akik a hivatalos jelentések mögé néznek. Hosszú azoknak az államoknak a listája, amelyekben Covid-19 nélkül is megsértik a média függetlenségét: Magyarország, Szlovénia, Törökország, Kína, Oroszország, stb. Ám éppen a tekintélyelvű rezsimek igazolják a járvány során, hogy mennyire gyengék, és hogy állítólagos erejük nem több puszta állításnál, ami az erőszak alkalmazására épül. A Riporterek Határok Nélkül német tagozatának vezetője azt mondja, hogy a sajtó szuverenitása nem lehet a ragály következő áldozata. Elnézve a betegséget körítő intézkedéseket, azt kell mondani, elkésett a figyelmeztetéssel, mert a média szabadsága már odavan.

A vírussal eljött az autokraták ideje. Kínában, Oroszországban, Magyarországon különleges törvényeket hoznak, kemény büntetéseket léptetnek életbe. Putyin is ezt csinálta. Nagy barátja, Orbán pedig most már teljhatalmat gyakorol a szükségállapot idején. Főként a tekintélyelvű politikusok értenek ahhoz, hogy válság idején kiterjesszék a hatalmukat, a polgárok szabadságjogainak rovására. Leginkább az terjed lélegzetellátóan, hogy milyen mértékben vonják be a digitális technológiát a megfigyelésekbe. Egy orosz ellenzéki azt mondja, hogy a fertőzés felgyorsítja az átmenetet a diktatúrába. De a Human Rights Watch is arra figyelmeztet, hogy már több mint 20 országban a telekommunikációval állapítják meg az emberek tartózkodási helyét. Orbán Viktor a parlament kiiktatása után meghatározatlan ideig dekrétumokkal irányíthatja az országot. Az új büntető rendelkezés börtönnel fenyegeti az újságírókat, ha valós tényeket úgy adnak vissza, hogy azok emberek nagyobb csoportjait „nyugtalaníthatják”. A kormány már járszalagra kényszerítette a média nagy részét, korlátozta az igazságszolgáltatás önállóságát, visszaszorította a tudomány és az oktatás szabadságát. További elnyomó intézkedések azonban bőven lehetségesek.

Die Presse 

Az osztrák kancellár bízik abban, hogy húsvét után feloldhatják a vírus miatt elrendelt korlátozások legalább egy részét, mert nagyjából már látszik az elérendő cél, bár hosszadalmasnak ígérkezik, amíg teljesen lecseng a járvány. A kormány hétfőn terjeszti elő a menetrendet, hogy milyen ütemben gondolja visszavonni a megszorító intézkedéseket. Először az üzletek nyitnak ki újra, de itt egyensúlyozni kell a gazdasági szükségszerűség és aközött, nehogy újabb megbetegedéseket eredményezzen, hogy kirajzanak az emberek. Ezért fokozott védelemről kell gondoskodni a veszélyeztetett csoportok számára. Ám még mindig nincs elég maszk. Nincs belőlük elég a világpiacon és ez felveri az árat. Ezért az osztrák kormány azt tervezi, hogy középtávon önellátásra rendezkedik be. Maszkokat jelenleg a nagy élelmiszer áruházakban osztogatnak, mert ott kötelező azokat hordani. De a kancellár azon van, hogy másutt is elrendelje a kötelező viseletet, beleértve a munkahelyeket is. Sőt, még azt sem zárja ki, hogy kiterjeszti a szabályozást a tömegközlekedési eszközökre is. Viszont Kurz nagyon fontosnak tartja, nehogy jöjjön az újabb vírushullám, mert az gyakran rosszabb, mint az első.

KÉTÉLŰ FEGYVER A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY LASSÍTÁSÁNAK EGYIK HATÉKONY ESZKÖZE

24.HU
Szerző: DÖMÖS ZSUZSANNA
2020.04.05.


Egyre több országban kezdik el figyelni a lakosok mozgását a mobilokon keresztül gyűjtött helyadatokkal, amivel elvileg érdemben lassítható a koronavírus terjedése. A jogvédők szerint azonban ez hosszú távon jóval ártalmasabb lehet a civilekre nézve, mint elsőre gondolnánk, mert megágyazhat a későbbi visszaéléseknek. Ha nem lesz mértékletes szabályozás, könnyen totális kiszolgáltatottság lehet a vége a pandémia kontra privátszféra kérdésnek.

Már több hét telt el azóta, hogy Magyarországon is veszélyhelyzetet hirdettek a koronavírus miatt. Az üzletek nyitva tartása megváltozott, a rendezvényeket megtiltották, aki teheti, otthonról dolgozik, az emberek nagy része törekszik a fizikai távolságtartásra, ami a jelenlegi állás szerint a leghatékonyabb módszer a járvány terjedésének lassítására. Egyre aktuálisabb továbbá a kérdés, hogy a technológia miként kapcsolódhat be a folyamatba, hiszen ha a kütyüket kiaknázva követni lehet, merre jártak a fertőzöttek, akkor könnyebb megtenni a szükséges lépéseket az újabb fertőzések elkerüléséhez.

Március végén komoly aggályának adott hangot Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező informatikus, miután a hatóságok több országban adatgyűjtésbe kezdtek a koronavírus-fertőzöttek mobiljain keresztül. Snowden szerint ennek hosszú távú hatásai lehetnek a civilekre, hiába szolgál jelenleg jó ügyet a gyakorlat. A Koppenhágai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon közvetített videóinterjúban arról beszélt: elméletben adott a lehetőség, hogy a járvány alatt bevetett adatgyűjtési megoldásokat a krízis lecsengése után is, akkor már azokkal visszaélve alkalmazzák a hatóságok.

Öt évvel azután, hogy a koronavírus eltűnik, az adatok még mindig elérhetők lesznek számukra – és új felhasználási módokat fognak keresni. Tudják, hogy mit nézel az interneten, merre jár a telefonod, és most már a pulzusodat is. Mi történik akkor, ha ezeket elkezdik vegyíteni, majd egy mesterséges intelligenciának adják?
...

MILYEN ORSZÁG AZ OLYAN?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.05.


Milyen ország az olyan, amelynek élén nem miniszterelnök, hanem egy Vezénylő Tábornokként funkcionáló egykori futballista áll, aki a koronavírus elleni harc ürügyén lebontja a jogállam még meglévő maradékát, megsemmisíti politikai ellenfeleit, sorsára hagyja hazája polgárait, s hagyja éhen halni a hasznot nem hajtó szegényeket?

Milyen ország az olyan, ahol a koronavírus ürügyén a nulla százalékos támogatottsággal rendelkező kisebbik kormányzópárt elnöke sunyi módon, az éj leple alatt, nyújt be olyan törvénycsomagot, amelynek semmi köze a koronavírus elleni harchoz, viszont betontengerré változtatná a budapestiek egyik legkedveltebb parkját, a Városligetet, tíz évre titkosítaná a részleteiben amúgy is homályos Budapest-Belgrád vasútvonal iratait, s komisszárokat vezényelne a színházakhoz?

Milyen ország az olyan, ahol a pusztító vírus elleni küzdelmet a kormány arra használja, hogy elnémítsa a még megmaradt független sajtót, amelynek a többi között az a feladata, hogy ellenőrizze a hatalmon lévőket, esetleges visszásságaikat dokumentálja, és a nyilvánosságnak bemutassa?

...
ITT OLVASHATÓ

EZ A “SZABAD EURÓPA RÁDIÓ” NEM AZ A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ - A NYÁRRA ÍGÉRT SZER AZ ORBÁN-REZSIM BARÁTJA, SEMMI KÖZE NINCS AZ EREDETI RÁDIÓHOZ, HANEM EGY CSALÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.04.


Megtévesztheti a magyarokat a hír, miszerint “Nyáron indulhat újra a Szabad Európa Rádió magyar adása”. Ebből sokan arra gondolhatnak, hogy ez ugyanolyan rádió lesz az Orbán-rezsim diktatúrájával szemben, mint az egykori Szabad Európa Rádió volt a kommunista pártállammal szemben. Erről azonban szó sincs. Ezt azonnal érzékelhette, aki az Indexen olvasta Jamie Fly, a rádió igazgatója sejtelmes nyilatkozatát: “A súlyosan megosztott magyar médiaviszonyok között mi egy semleges pont szeretnénk lenni, ahol politikai meggyőződéstől függetlenül mindenki információhoz juthat.” Egy diktatúrában ilyen “semleges pont” nincs. Egy diktatúrával szemben állást kell foglalni, ez a sajtó feladata.

Ez nem az a Szabad Európa Rádió, amire a magyar lakosságnak szüksége van, és amit sokan remélnek. A Szabad Európa Rádió akkor lenne méltó régi nagy elődjéhez, ha az orbáni propagandagépezettel szemben venné fel a harcot. Az a kiindulópont, amely szerint erre az új rádióra azért van szükség, mert a sajtószabadság helyzete romlott, és nem jut el az információ a magyar emberekhez, eleve hibás, mert itt nemcsak információhiányról van szó, hanem egy működő diktatúráról, amely közpénzen egy dezinformációs propagandagyárat működtet. Emellett egy nyílt diktatúra jött létre az országban, amelyről nem lehet olyan “semleges”, hűvösen távolságtartó formában tudósítani, mint amit az új SZER ígér.

Emellett emlékeztetnénk arra, hogy Orbánnak sikerült az amerikai külügyet meghátrálásra késztetni, ami odáig jutott, hogy egy rendkívül korlátolt bácsi a budapesti amerikai nagykövet, aki mégcsak nem is semleges, hanem nyíltan Orbán híve. Az Egyesült Államokhoz méltatlan a viselkedése és botrányosak a megnyilvánulásai. De az amerikai külügy meghátrálásra kényszerült a sajtószabadság ügyében is. Az Orbán-rezsim tiltakozott minden olyan próbálkozás ellen, amelyet a Trump-adminisztráció által megörökölt eredeti, amerikai értékeket képviselő külügy elővezetett, és sikeresen torpedózták meg valamennyit.

A leglátványosabb a független magyar média megteremtésére kiírt külügyi pályázat volt, amelyre több támogatásra méltó magyar független orgánum is jelentkezett (köztük az Amerikai Népszava is), de Szijjártó egy pillanat alatt úgy megvétózta az egészet, hogy még győztest sem hirdettek. A most “újrainduló” Szabad Európa Rádióról mindent elmond, hogy az Orbán-rezsimnek nincs kifogása ellene. Annál is inkább, hogy maga a kezdeményezés is egy trumpista republikánus körből indult. Maga az igazgató, Jamie Fly is republikánus, aki Marco Rubio volt republikánus elnökjelölt-aspiráns alkalmazottja volt. Ez a kör nincs semmiféle konfliktusban a Trump szimpátiáját élvező illiberális politikai bűnözőkkel...

TARVÁGÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.05.


Amikor tegnap Gulyás G. miniszter a cinikus, jóllakott ministránsképével bejelentette, hogy kormányunk, így természetszerűleg Orbán Viktor Mihály kiket akar megsarcolni a járvány elleni védekezés ürügyén, mintegy kétezerhétszáz (2700) magyar település polgármestere kapott a szívéhez, miszerint mi lesz velünk nagymama, éhen fogunk dögölni, mielőtt elvisz minket a kórság. Az önkormányzatoktól olyan harminc milliárdot vár jótevőnk a közös kasszába, mégpedig úgy, hogy elszedi a gépjárműadójukat. S mivel rengeteg olyan magyar falu, község, etc. van, ahol ez az egyetlen bevétel, az történik velük, amit az elébb fölvázoltam nagymamailag.

Ezt az akciót tehát bízvást nevezhetnénk hullarablásnak is, de legyen inkább tarvágás a neve, ezt a budilakó gumicsizmás OVM jobban érti. A nagyobbacska települések ugyan nem válnak működésképtelenné, de elindulnak a lélegeztetőgép felé, hogy nekiálljanak vegetálni. Ez a harminc milliárd ez egy hatod Puskás Aréna, egy vizes világbajnokság töredéke, ennyit Mészáros Lőrinc egy hét alatt, három közbeszerzésen megkeres, így ugyan értelmetlen megnyomorítása a magyar városoknak, falvaknak, de ez oka világos. Mivelhogy soha nem látott balhé lett volna abból, ha szintén a járvány ürügyén elveszi a polgármesterek jogait, a számlát ekképp egyenlíti ki OVM...

„NAGYON SÚLYOS ÉS HOSSZÚ VÁLSÁG JÖN” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.04.03.


A TARTALOMBÓL:

– Nagyon súlyos és hosszú válság jön – Róna Péter szerint a vakcina kifejlesztéséig esély sincs a gazdaság talpra állására – akár 9 százalékkal is eshet a magyar GDP. Interjú

– Rég távol a jogállamtól – Karsai Dániel alkotmányjogász szerint világos vonal kell rendkívüli jogrend idején is. Interjú

– „Ott halunk meg az utcán, kaja nélkül, minden nélkül” – A hajléktalanok nem tudnak „otthon maradni” a járvány miatt. A szállóra csak kevesen jutnak be, a kint rekedtek pedig egyre nehezebben jutnak hozzá az alapvető élelmiszerekhez
HIRDETÉS

– Megváltozik a világ, vagy jönnek a barbárok – Nagy kérdés, a korlátlan felhatalmazással képes-e hatékony gazdasági csomagot összeállítani Orbán Viktor

– „Ott döglenék meg a kórházban” – Nagybevásárlás kis faluban élőknek a karantén idején. Riport

– Felkészülés a járványra: félig üres a pohár

– Lehet-e izolálni az időseket? – Az önkormányzatok segítőszolgálatokat szerveznek, az operatív törzs azonban válasz nélkül hagyta erre vonatkozó kérdéseinket

– Trump után az özönvíz – A fertőzést elbagatellizáló elnök most már azt mondja, hogy a járvány kitörésekor senki nem ismerte az új típusú vírust

– Eddigi legnagyobb kihívásával szembesült az Európai Unió – A pótvizsgán javíthat a sokáig késlekedő, a járványt idáig gyengén kezelő EU

– Mi lesz a lator államokkal világjárvány idején? – Az USA nem enyhítene a szankciókon, így az országok legyengülve, pénzügyileg kivéreztetve kerülnek szembe a koronavírussal

– Olaj lett a tűzre a koronavírus a Közel-Keleten

– „Sikeres a kínai maszkdiplomácia” – A globálissá vált koronavírusjárvány mezsgyéjén megindult geopolitikai helyezkedésben az euroatlanti intézményrendszer gyengeségeit kihasználva Kína és Oroszország javítja pozícióit

– Mancsmosás, menhelyek, sétáltatók – A koronavírus okozta káoszban ki gondoskodik a kutyák megfelelő ellátásáról?

– Kilapítani a görbét (2.) – Párizs és Bécs példája

– Karanténtorna, első rész: idősebbek is kezdjék el!

– „Próbáltuk a másik vallását megérteni” – Páros interjú Levente Péterrel, a nemzet Móka Mikijével, valamint feleségével és alkotótársával, Döbrentey Ildikóval, az Égből pottyant mesék szülőanyjával

– Meg kell tanulnunk együtt élni a fenyegetettséggel – Garamszegi László Zsolt ökológus-evolúcióbiológus az új koronavírus veszélyéről, a járványok előrejelzéséről és a megváltozó életkörülményekről

– „Ezzel a demokrácia el van temetve” – 2011: az új alaptörvény – A félmúlt homálya

– Sok szempontból kellemetlen esemény – Hetvenöt év után is nehéz azt meghatározni, pontosan mi is történt velünk, milyen folyamat (felszabadítás vagy felszabadulás, megszabadulás, újabb megszállás) végpontja volt április 4-e, illetve 12-e

– Pestis és vasszigor – Vajon hogyan védekeztek Magyarországon a fertőző betegségekkel szemben a modern infektológia megjelenése előtt?

– Mi lett volna, ha még szerencséje is van? – Elek Ilona tőrvívó, az első magyar női olimpiai bajnok. Hét nyári játékon indulhatott volna aranyesélyesként, de csak három jutott neki. A Zeneakadémiát hagyta ott a pástért, s bár pályafutását többször derékba törték, mindenen felülkerekedett

Publicisztika:

– Gulyás Balázs: Az ragályrul
– Dévényi István: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer
– Torkos Matild: Magad uram, ha szolgád nincsen
– Szerető Szabolcs: Gyűlöletre nincs orvosság
– Szabó Antal: Csalás
– Matthaeidesz Konrád: Feledhető?
– Pápay György: Rutinból politizálni
– Steinmetz Ádám: Hazaáruló?
– Benda László: Ali elhagyta a harcmezőt – Szubjektív búcsú Chrudinák Alajostól
– Híd Jenő rajzol: Pályamódosítás
– Wekerle Szabolcs: De nem para – Újbeszél
– Gazda Albert: Ateista nevelés
– Puzsér Róbert: A rettegés nemtelen versenye
– Marabu: Teljhatalomban

Tárca:

– Herczeg Szonja: Bruttó átlagkereset
– Haklik Norbert: Versenyfutás a k.vírussal Berlintől Csehországig

Kritika:

– Nem csak szellemi fekvőtámasz – Mosóczi András: A gondolkodás forradalma
– Próza, dalba hempergetve – Barlog Károly: E/
– Filozófus zavarban – Sally Rooney: Baráti beszélgetések
– A magyar sorozat – Bátrak földje. RTL Klub