„AZ EGYENLŐSÉG FANTOMJÁNAK ÜLDÖZÉSE SZENVEDÉST HOZOTT” – LEZÁRJUK A NAGY VITÁT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2020.07.23.

Néhány hete a jövedelemegyenlőtlenség bizonyos szintjét természetesnek és megváltoztathatatlannak nevező írást közölt rendszeres vendégszerzőnk. Azóta a járvány miatt tízmilliók munkahelye veszett el és világszintű, részben erőszakos tüntetéssorozat indult, amelynek hátterében sokan, mint Schiffer András is, a jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségeket látják. Kovács Tibor most még tovább megy. Az egyenlőség szerinte fantom. Üldözzük, de elérni sosem fogjuk. Vitazáró a vitaindítótól.

ITT OLVASHATÓ

23 SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNY MÉGSEM KÉR AZ ISKOLAŐRÖKBŐL

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.07.28.

Július közepén közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy közel félezer, egészen pontosan 491 állami fenntartású oktatási intézményben kezdhetik meg munkájukat szeptembertől az iskolaőrök.

A tárca akkor úgy tájékoztatott: az intézményvezetők kérése alapján 288 köznevelési és 203 szakképzési intézményben indul iskolaőrség.
Az előrelátó Emmi egyben azt is jelezte, hogy a későbbiekben ez a szám még változhat.

Változott is, például rögvest akkor, amikor kiderült, hogy az Emmi által közzétett listán olyan iskolák is szerepelnek, amelyek intézményvezetői nem kérték, hogy iskolaőrt küldjenek hozzájuk…

A Népszava megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amely alá a szakképzési intézmények tartoznak, közölte: az előzetes igényfelméréshez képest 23 szakképző intézmény mégsem kíván élni a lehetőséggel, hogy iskolaőrök róják az iskola folyosóit. A minisztérium hozzátette azt is, hét intézmény viszont utólag csatlakozott a kezdeményezéshez.

Így összesen 185 olyan szakképzési intézmény van, amelyben iskolaőrséget állíthatnak fel...

ITT OLVASHATÓ

VISSZA KELL SZEREZNÜNK MÉSZÁROSÉKTÓL A BALATONT A GYEREKEINK SZÁMÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.07.29.

Érvek helyett, egyetlen illusztráció ahhoz, miért akar az MSZP népszavazást a Balaton visszafoglalásáért. Az előzményt tudjuk: a NER-lovagok lassan mindent, az eddigi közterületeket is felvásárolják a Balaton partján. A tavat még nem merték ki maguknak vödörrel, de ha kedvük támadna, megtennék. Nos:

A Mészárosék által megvásárolt tihanyi strandon a korábbi 750 (gyerekeknek, nyugdíjasoknak 450) forint helyett, most 5000 forint a belépő. Nem mondom, ezért használhatsz egy napozóágyat és napernyőt is, sőt, 2500 forint kaucióért egy törülközőt is. A kauciót megértem, ebben az előkelő körben azért akadhatnak, akiknek néha ragad a kezük. Az ágyat mégis nehezebb eldugni a strandtáskába.

Van VIP-belépős VIP-ágy is, az 6000 forint, nem tudom, az mit tud. Tán megszólal a Sajtóklub, ha ráfekszel. A kétszemélyes VIP-ágy viszont 20.000 forint, (hozott nővel, mert azt egyelőre nem adnak), de ahhoz kapsz habzóbort is. Szegény szingli VIP-esek meg csak csorgathatják a nyálukat...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A FIDESZ MOSSA KEZEIT,A SAJTÓSZABADSÁG HALDOKLIK, AZ OLAF MEG ELŐRE LOPÁSTÓL FÉL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.29.

A magyar miniszterelnök keményen fogalmaz, de a vétó szó kiejtésétől ódzkodik.

Washington Post

A vezércikk szerint Európa a járványnak köszönhetően erősebb lett, ami azonban az USÁ-ról sajnos, nem mondható el. Pedig amerikai politikusok éveken át azt hangoztatták az unióról, hogy az nem működik rendesen, nincsenek megfelelő vezetői és ez igaznak is tűnt, amikor feltűnt a vírus. Ám öt hónap elteltével fordult a kocka. A tagállamok nagyrészt lenyomták a kórokozót és visszatérnek ahhoz, amit normális életnek lehet nevezni. Egyidejűleg jóváhagyták a hosszú távú költségvetést és a gazdasági mentőprogramot. 

Az Egyesült Államokban viszont megállíthatatlanul terjed a fertőzés. A különbség fő oka az lehet, hogy az öreg földrészen egyszerűen jobb vezetők vannak. Európa összefog, a centrista Merkellel és Macronnal az élen. Az olaszok és a spanyolok elkerülték sok amerikai állam hibáját, korlátozásokat rendeltek el és most az újjáépítési terv fő haszonélvezői lesznek. A német kancellár jól ismerte fel, hogy ha nem lépnek, akkor bedőlhet az olasz államháztartás és szétszakadhat az EU. 

Persze, hogy legyűrjék egy-két kormány ellenállását, fájdalmas kompromisszumokat kellett kötni, ideértve, hogy felvizezték a jogállami feltételek bevezetését a többi közt Magyarország és Lengyelország ügyében. A megállapodást jóvá kell hagyniuk a nemzeti törvényhozásoknak, valamint az Európai Parlamentnek is, és itt azért még lehetnek bökkenők. Továbbá jöhet a Covid-19 újabb hulláma, de az tény, hogy a kontinens megerősödve került ki a válságból, köszönhetően a felelős vezetőknek, akik határozott döntéseket hoztak, vállalva népszerűtlen döntéseket is. Sajnálatos módon, az USÁ-val egészen más a helyzet.

Der Standard

Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy üres szavakkal nem segítenek az autokratákkal szemben, de majd ősszel elválik, lehet-e az uniót az európai értékek mintaképének tekinteni. A kommentár, amelyhez a magyar miniszterelnök maszkos fotóját mellékelték, idézi a Carnegie Europe elemzőjét, Judy Dempseyt, aki azt írta, hogy nagy lehetőséget szalasztott el az EU, amikor a hatalmas gazdasági csomagot nem kapcsolta össze a jogállamisággal. Így a magyar és a lengyel kormány már megint megúszta, noha lábbal tipor a demokratikus értékeken. Merkel természetesen tudta, mire készül Orbán, de nem akart vele ütközni. 

Ez az értékelés – teszi hozzá Lendvai – eltér a legtöbb vezető európai politikus önelégült nyilatkozatától. Egyben magyarázza, miért úgy lépett fel Orbán és Morawiecki a csúcs után, ahogy. A magyar vezető apparátusa két nappal „ a győztes brüsszeli csata” után akcióba lendült, hogy kikapcsolja az ország legkedveltebb független hírportálját. Budapest és Varsó jogállami feltételek kapcsán ragaszkodik az egyhangú döntés elvéhez, mert bármilyen határozat születik is kétharmados többséggel miniszteri szinten, azt a duó meg tudja vétózni az Európai Tanácsban. De Orbán már a további csatákra készül. 

Ám rövidesen kiderül, meddig hajlandó elmenni az EU, mert nem csak a magyarokról és a lengyelekről van szó. Ki beszélhet demokráciáról a forrongó Bulgáriában vagy a mélyen korrupt Romániában? Szlovéniában Orbán barátja irányít, Csehországban a sikkasztással vádolt Babis. Hogy Kaczynski és magyar szövetségese továbbra is erőlteti a kártyák újraosztását a sajtóban és az igazságszolgáltatásban, mutatja: milyen borúsak a kilátások, amikor arról van szó, hogy Brüsszel ne csupán hirdesse a jogállamot.

Frankfurter Rundschau

Az Európai Parlament továbbra is kitart amellett, hogy az Európai Tanácsnak engedményeket kell tennie a brüsszeli csúcson született határozatok ügyében, így szigorítani kell a jogállami feltételeket, különben Strasbourg nem adja áldását a dokumentumra. Ennélfogva kemény egyeztetések ígérkeznek, hiába mondta azt Merkel, hogy a kompromisszummal elmentek a lehetőségek határáig. Még a német uniópártok EP-csoportjának vezetője is úgy reagált, hogy ha nincs mozgástér, akkor minek kellene tárgyalni a jogállam mellett olyan fontos, a jövőt érintő kérdésekről, mint a kutatások támogatása, az egészségügy, a klímaváltozás, valamint a migráció. 

A zöldek egyik szakértője arra emlékeztet, hogy a Parlamentnek van joga beleszólni a döntésekbe, ám a megegyezéshez szükséges a kompromisszumkészség, éppen ezt várják az állam- és kormányfőktől. Az egyik kulcstéma minden bizonnyal az új jogállami klauzula lesz. A magyar és a lengyel kormány azt állítja, hogy nincs összefüggés a brüsszeli pénzek folyósítása, illetve a demokratikus elvek érvényesülése között. Az EP azonban világos szabályozást követel. Hogy mi lesz a megoldás, az egyelőre nem világos. A két ország blokkolhat, de elvben Strasbourg is megtagadhatja a jóváhagyást. Von der Leyen az előrelépés érdekében ma konzultál Merkellel és az Európai Parlament elnökével.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Még nem egyértelmű, hogy kinek a javára billen a mérleg a tervezett jogállami mechanizmus kapcsán, de az uniónak jobbak a lapjai, Budapest és Varsó pedig defenzívába szorul. Helyzetelemzésében a lap brüsszeli tudósítója kifejti: ha valaki áttanulmányozza a múlt heti brüsszeli csúcson született határozatokat, akkor nem kétséges, hogy lesznek jogállami feltételek. Ezt mondja Budapest és Varsói ellenében a soros német elnökség is. 

Orbán és Morawiecki viszont köti az ebet a karóhoz, mármint hogy bármit is javasol majd ez ügyben a Bizottság, azt el kell fogadni az állam- és kormányfők fórumán, márpedig ott csak egyhangú döntés lehetséges. Habár a magyar vezető óvakodik attól, hogy akár csak megpendítse a vétózás lehetőségét. Az ugyanakkor az nem világos, miként vonhatja kétségbe, hogy a jövőben elmaradnak a pénzek, ha egy ország nem felel meg a demokratikus normáknak. 

A többség ezzel szemben úgy látja, hogy a szakminiszterek kétharmaddal szavazzák meg az EU végrehajtó testületének kezdeményezését. A Tanács ugyan meg fogja vitatni a mechanizmus kérdését, de az addigra már eldől, így senki nem tud majd vétózni. Az viszont még tisztázandó, hogy milyen arány szükséges, amikor a konkrét szankciókat kell majd elfogadni. 

Ugyanakkor a magyaroknak és a lengyeleknek számára még nincs minden veszve, mert ha maguk mellé tudják állítani a Visegrádi Csoport másik két tagját, és meggyőznek még egy közepes hatalmat, akkor megvan a blokkoló kisebbség. Ezen túlmenően ott is borsot törhetnek a többiek orra alá, hogy elhúzzák a törvénybe iktatást, mert addig nem lép érvénybe sem a következő hét évre szóló büdzsé, sem a gazdaságok megmentését célzó csomag. 

Ennélfogva csupán ezután jön az igazi csörte, és Budapest, illetve Varsó válaszút elé kerül. Hiszen ha obstruál, akkor búcsút inthet a Brüsszeltől vár milliárdoknak. Nem véletlen, hogy Orbán a pénteki rádióshowban igyekezett felkészíteni a híveket: csak egy lényeges ütközetet vívtak meg sikeresen, a háborús győzelem még odébb van.

Die Presse

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt vezetője fenntartja, hogy adott esetben az Európai Bíróságnak kellene kimondania, ha valamely ország megszegi a közös normákat. Gerald Knaus volt az, aki menekültválság csúcsán Merkel fülébe súgta, hogy Törökországgal kellene dűlőre jutni és akkor leállna az áradat, ahogyan az azután történt is. Azt mondja, a mostani ötlet onnan jött, hogy csak fülelt, amikor Orbán Viktor a jogállamiság fontosságát hangoztatta. Innen jutott eszébe, hogy olyan mechanizmus kellene, amelyet nem lehetne politikai célokra kihasználni. 

Márpedig erre szolgálna megoldásként, hogy az Európai Bíróság lenne illetékes, mert akkor nem kellene rendszeresen átvilágítani a tagországokat, majd megkockáztatni a többségi döntést, mivel azt áthatja a politika. És ha az EUB megállapítja, hogy sérültek az alapelvek, továbbá az érintett kormány bizonyos időn belül nem hajtja végre az ítéletet, akkor lehetne megvonni az uniós szubvenciókat. 

A szakértő szerint nem kétséges, hogy az Európai Bíróságnak joga van ilyen ügyekben eljárni, mellesleg Magyarország egyetlen, vitatható kivételtől eltekintve kivétel nélkül eleget tett a luxemburgi testület minden verdiktjének. Ennélfogva elképzelhető, hogy az új megoldásba is belemenne. Lengyelország már kevésbé, de ez éket verhet a két szövetséges közé. Ezt azonban Budapest alighanem szívesen elkerülné, így feltehetőleg elvetné az indítványt.

Euronews

Az unió vezetői csaknem két ezer milliárd eurót irányoztak elő, hogy megélénkítsék a gazdaságot a következő hét évben, de éppen az óriási összeg miatt aggályos, hogy nagy lesz a csábítás és megjelennek csalók a színen. Az OLAF vezérigazgató-helyettese ki is mondta, hogy lesznek, akik megpróbálnak majd a zavarosban halászni. Piri Katalin, a magyar származású holland EP-képviselő ugyanakkor azt kifogásolja, hogy nem egyértelmű, mit is akarnak az állam- és kormányfők a jogállam ügyében, márpedig az önmagában nem jó, ha bármiféle kétség merül fel az értelmezés kapcsán. Azt mondja, az egyértelmű, hogy felpuhították a szabályozást, de ezt a kérdést mindenképpen tisztába kell tenni, és csak utána a lehet megállapodni a költségvetésben. 

Deutsch Tamás ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a magyar kormány nagy győzelmet könyvelhet el, mert továbbra is elválik egymástól a jogállamiság, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Mások úgy vélik, hogy az unió vezetői túljártak Magyarország és Lengyelország eszén, és a nyilatkozat jóvoltából a Bizottság szigorú lépéseket tehet a jogszegők ellen. A Transparency International igazgatóhelyettese rendkívül kedvezőnek tartja, hogy a Tanács szerint a jogállami feltételek kikényszerítésével, illetve csalás elleni intézkedésekkel meg kell óvni az alapokat a tolvajokkal szemben. Bár azt ő is elismeri, hogy még nem teljesen egyértelmű, miként kapcsolódik ez a jogállamhoz. Ugyanakkor az biztos, hogy az új mechanizmus még nem lesz kész, amikor a jövő év elején már kiutalják az első pénzeket.

Independent

A lap azt írja az Index kapcsán, hogy szomorú képet nyújt a média sokszínűsége Közép-Európában és a Balkánon, ahol egy csoport feljövőben lévő jobboldali jóformán hadat üzent a független tájékoztatásnak. Az Orbán Viktor fényképével ékesített összefoglaló Magyarországgal kapcsolatban rámutat: az egyik utolsó önálló szerkesztőség tart afelé, hogy belőle is kormányzati szócső legyen. De hát az orgánum áldozatul esett a miniszterelnök szélsőjobbos, tekintélyelvű rezsimjének. A Human Rights Watch szerint a főszerkesztő menesztésről ordít, hogy politikai beavatkozás történt. A munkatársak felmondtak, a kormányfő győzött. 

Az Indexet csupán három hónappal azután lövik ki, hogy Orbán egyik vazallusa 50 %-os részesedést szerzett a reklámbevételeket kezelő Indamédiában. De az eset korántsem egyedi. Megint csak a Human Rights Watch azt közölte, hogy az állami rádiótól és tévétől 10 év alatt több mint 1600 embert bocsátottak el, köztük olyanokat, akik nem voltak hajlandók visszabüfögni a kormányzati propagandát. A sajtó szempontjából azonban nem jó a helyzet a lengyeleknél, a bolgároknál és a románoknál sem. Mind a négy ország tagja az EU-nak, amely a szólásszabadságot hirdeti, ám egyik vétkes politikus sem kényszerült diplomáciai vagy gazdasági következményekkel szembenézni tettéért. Nem csoda, hogy továbbra is nyomulnak.

Die Welt

A konzervatív lap „Sajtószabadság – a magyar médiaháború” címmel ír arról, hogy Orbán Viktor alatt egyre több független orgánum kerül nyomás alá. Most éppen az Index főszerkesztőjének kellett távoznia, és ezért a bírálók a kormányt teszik felelőssé. A menetrend elvben ez esetben is az, hogy egy hatalom közeli üzletember bevásárolja magát a legnépszerűbb portálhoz, majd szépen új vágányra állítja azt. Meneszti a szakmai vezetőt, akivel együtt veszi a kalapját a munkatársak jó része is. Úgy hogy a vége nem ritkán az: a szerkesztőség a hivatalos mondandót szajkózza. Így volt ez annak idején az Origónál is, most pedig az Index van soron. Azt még nem lehet megmondani, milyen irányban módosul annak irányvonala, de a jelzések arra utalnak, hogy barátságosabb lesz a kormányzathoz. 

Ugyanakkor más, önálló szerkesztőségekben gyászos a hangulat. Veszélyben van a magyar média függetlensége. A Nemzetközi Sajtó Intézet úgy ítéli meg, hogy az EU-n belül példátlan szintet ért el a tömegtájékoztatás központi ellenőrzése. A Fidesz az utóbbi 10 évben módszeresen szűkíti a média sokszínűségét és a sajtószabadságot. Megszűnt a Népszabadság a Magyar Nemzet és a Heti Válasz, mert megjelentetésük állítólag gazdaságtalan volt. Ám az ellenoldal abból indul ki, hogy a szálakat Orbán mozgatta, de bizonyítani a mai napig nem sikerült ezt a tételt. 

Az Origónál a nagy átalakulást Vaszily Miklós vezényelte le, aki most az Indexnél ügyködik. A portál gazdái bizonyosan megpróbálják bizonyítani: bizonyos szinten továbbra megmaradt a függetlenség, csak éppen a hang nem lesz olyan kemény, sőt, egyre puhább, ahogy közelednek az országgyűlési választások. Merthogy a site szerepet játszhatott tavaly ősszel az ellenzék egyértelmű sikerében az önkormányzati választásokon. Napokon keresztül taglalta ugyanis Borkai Zsolt szexbotrányát.

Politico

Mossa kezeit a Fidesz az Index ügyében. A brüsszeli portál megszerezte azt a levelet, amelyet a magyar párt strasbourgi csoportja küldött a többi néppárti képviselőnek (ahogy ezt a Népszava már korábban megírta a dokumentum birtokában), és amely azt tartalmazza, hogy az Orbán-kormány nem kívánja kommentálni a főszerkesztő eltávolítását, majd a szerkesztők nagy többségének felmondását. Hangoztatja továbbá, hogy a cégek szabadon működnek, döntéseiket saját elhatározásból hozzák. Itt pedig éppen arról van szó, hogy üzleti szempontok érvényesülnek egy magáncégnél. Hogy politikai beavatkozás történt volna? – teszi fel a kérdést a cikk, amire a Fidesz válasza az, hogy ezek csupán megalapozatlan vádak. Arra azonban mindenképpen elegendőek, hogy a párt közzétegyen egy védekező pamfletet. 

Mellesleg amikor az Index újságírói bejelentették távozásukat, készült egy kép Vaszily Miklósról, amint éppen együtt ebédelt egy menő budapesti étteremben Schmitt Máriával, Orbán bizalmasával. A félelmek a portál jövője kapcsán azután erősödtek fel, hogy az üzletember befolyást szerzett a site anyagi viszonyait illetően.

ITT OLVASHATÓ

IDEGENEK AZ ÉJSZAKÁBAN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.29.

Sírdogált és hüppögött a felcsúti láblabda csapat edzője, hogy többnyire a hangulat miatt kapnak ki a Makovecz falak között. Ebben az idényben, amikor pedig harmadikok lettek a zenbéetybe, ötször. Nem úgy kell érteni, hogy a játékosokat megüli a spleen meccs közben, vagy hogy az élet értelmét keresve ténferegnek a pályán, és elsüllyednek a metafizikában, hanem, hogy üres az aréna. A labda ilyenben bánatosan puffan, visszhangzanak az edzői utasítások, hogy törd el a lábát, harapd le a fülét, esetleg rúgj már bele egy egyeneset cseszd meg.

Kong a stadion, és ilyenben meccselni nem érdemes. Vannak olyan elvetemült láblabdások és egyéb artisták, akik ki is jelentették, hogy a járvány miatt üres stadionokban ők föl nem lépnek, mert a játék a nézők miatt van, nélkülük semmi értelme a cirkusznak. Érthető ez, viszont Felcsúton – mindenütt az országban, de ott különösen – nem a járvány miatt nem járnak a nézők a meccsre, hanem más okból. Egyre kevesebb az olyan ember, aki a létezés értelmét és legfelsőbb rendű formáját a futballban találja meg. Egy viszont ezek közül a mi kedves vezetőnk.

Aki akkor is ott tömi magába a lelátón a szotyolát, amikor minden más organizmus messzire menekül. Azt is keseregte még a Felcsút edzője, hogy beszélt a klub vezetőivel, és ők sem értik miként lehet, hogy a kétezres falu nem tölti meg a közel négyezres stadiont, holott egy óvodás is látja az ebben feszülő ellentmondást. Kétezres falunak libalegelő dukál, ahol a krétával fölfestett csíkok mellett a falu apraja és nagyja tud szurkolni a hentesnek, a traktoristának vagy a plébánosnak, a csillogó stadionban fellépő zsoldosnak viszont nem. Sőt, nincs is annyian, hogy megtöltse a stadiont.

Még, ha az utolsó csecsszopó és járókeretes aggastyán is elmegy, akkor sem. De el sem megy. Nem kisvasutazik, nem wellnessezik, ahogyan feltehetőleg a kétfarkúak szerint itt építendő rakétakilövő állomásnak sem örül majd. Mindezekből kitetszik – holott a siránkozó edző szerint világszínvonalú a klub – mégiscsak idegen test a stadion és csatolmányai a faluban, amely addig fog élni, míg az álmodója is, tehát már nem túl sokáig. És most mégsem arról mélázunk, hogy minek a stadion, ha majd szétrohad, „miért nő a fű, hogyha majd leszárad”, ugye, hanem ennek idegenségéről...

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJAS? SZEPTEMBERTŐL VÁLTOZHATNAK A PÉNZÜGYEI - HALÁLESET UTÁN SEM TEHETNEK MEG BÁRMIT A BANKOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.28.

Szeptember elsejétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárja, hogy a bankok senki hitelkérelmét ne utasítsák el életkora miatt automatikusan. A hagyatéki eljárások esetén követendő banki magatartás is változhat a jegybank követelményei miatt.

Új fogyasztóvédelmi elvárásokat fogalmazott meg az MNB (az erről közzétett tájékoztató itt található). Ennek szellemében szeptember elsejétől a bankoknak kötelező például meghatározniuk, hogy az idősebb ügyfelek miként vehetik igénybe szolgáltatásaikat. A jegybank – többek között – elvárja, hogy az életkort ne tekintsék automatikus elutasítás indokának.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy kortól függetlenül, bármilyen hosszú futamidőre kötelező lenne hitelt adniuk a bankoknak. Az MNB úgy gondolja, hogy a hitelintézeteknek előre meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a szolgáltatásuk idősebb ügyfelek számára is elérhető (például további biztosítékok előírásával).

Az életkor szerinti feltételek egyébként ma sem egységesek. A manapság leginkább kedvelt és ajánlott fogyasztási kölcsönökre meglehetősen változatosak a korhatáros előírások. A K&H és az Unicredit 65, a Budapest Bank 66 évben határozza meg a felső határt. Az OTP viszont 71, a CIB pedig 72 évet ír maximumként elő.

Nem mindegy azonban, hogy az életkori korlát pontosan mire vonatkozik. Az előírás általában az, hogy a hitel futamidejének a végén nem lehet idősebb az ügyfél az előre megadottnál. Akad bank, amely a „túlkorosnak” minősített igénylőket automatikusan eltanácsolja, előfordul a futamidő kurtítása, de esetenként jelenleg is lehet tárgyalni – például fiatalabb adóstárs bevonásával...

ITT OLVASHATÓ

EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOKAT REJTHET A KORONAVÍRUS ELLENI KORMÁNYBESZERZÉSEKET ÖVEZŐ TITOKREZSIM

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.07.28.

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek...

ITT OLVASHATÓ

MI ÍGY EMLÉKSZÜNK AZ INDEXRE

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2020.07.28.

Mivel lehetne méltó módon megemlékezni a 21 év után lefejezett és szétvert Indexről? Amikor ezen gondolkodtunk a pénteki tüntetés után a kocsmában, valahogy elkezdtünk azokról a cikkekről beszélgetni, amik ilyen-olyan okokból fontosak voltak nekünk, amikre referenciapontként, vagy éppen minden idők legviccesebbjeként emlékszünk, amit elmentettünk magunknak, hogy bármikor elő lehessen szedni.

És innen jött az ötlet: a magyar közélet egyik legfontosabb intézményétől, a nyilvánosság elsődleges terepétől a kedvenc cikkeinkkel búcsúzunk, és természetesen szolidaritásunkat fejezzük ki minden, most az Indextől távozó kollégával.

Rendőri túlkapások

Tóth Csaba Tibor: Az Index alapító és meghatározó figurája volt Bodoky Tamás, 2006-tól 2008-ig vezetett cikksorozata a 2006-os tüntetések és a gyurcsányi megszorítások elleni lázadások témakörében pedig egyértelmű fordulópontot jelentett a magyar oknyomozás-tényfeltárás történetében.

Az Index nélkül ugyanis bizony semmit nem tudnánk a konkrét terroreszközöket alkalmazó régi rendőri „elit alakulat”, a Rebisz viperás verőembereinek a rémtetteiről, arról, hogyan próbálják felsőbb politikai körök kimosni a gumilövedékkel arcra célzó karhatalmistákat a védhetetlenből. És bizony, Morvai Krisztináék akkori Civil Jogász bizottsága is jóval kevesebbre jutott volna a ma már a NER alapító mítoszait is alkotó, súlyos jogsértések vizsgálatában az Index újságíróinak munkája nélkül.

A Túlkapások-sorozatból azután könyv lett, Bodoky, az Átlátszó későbbi alapítója pedig 2008-ban Göbölyös Soma-díjat nyert írásaiért.

Ki lesz a jövő Matolcsy Györgye? – Közgáz gólyabál

Bogatin Bence: Noha két évvel e videó készülte után kerültem csak az azóta állami gúnyáját alapítványi ünneplőre cserélő Közgáz kötelékébe, Lengyel-Szabó Péter és Bakró-Nagy Ferenc 2011-es remekműve része volt a felsőbb évesektől örökölt kánonnak. A gólyabálon bulizó hallgatókat nem mindig legelőnyösebb oldalukról bemutató videót megjelenésekor néhányan mellre szívták még a diákok közül is; igazi országos botrány helyett azonban a következő években inkább csak tempójukat vesztett házibulikon nézegették vissza spicces fiatalok mint a garantált jókedv tuti receptjét. Hiszen ki ne röhögne azon, hogy „Áemef-hitel”, meg azon, hogy a spanyolok azért nem tudnak megegyezni egymással, mert a felük barcás, a felük meg realos...

ITT OLVASHATÓ

A HÁJFEJŰ BAYER NYELVE ORBÁN SEGGÉBEN

HÍRKLIKK

Szerző: NÉMETH PÉTER

2020.07.28.

Esküszöm, eszembe se jutna ilyen mondatot leírni, vagy kimondani! Az ihletet maga Bayer Zsolt adta a Sajtóklub című műsorában. A téma az Index volt, természetesen abban a felfogásban, ahogy a jobboldali sajtóban illik beszélni egy bajba jutott, nem hozzájuk tartozó médiáról. Hogy nekik nem tetszik a tüntetés, nem tetszik a Momentum, gyenge, rosszul szerkesztett – mondjuk, ki a’ la Néző László – szar újságnak tartják az Indexet, amely persze nem szűnt meg, ugyanúgy létezik, mint a CEU, szívük joga. Mint ahogy azzal sem érdemes vitatkozni, hogy Bencsik – és az összes szereplő szerint – kizárólag a baloldal érdeke, netán, magáé a főszerkesztőé, Dull Szabolcsé, hogy megszüntessék a portált; ha egyszer ők így akarják látni, ám legyen. Soha, semmilyen körülmények között nem lesznek hajlandóak egy. az ő szellemiségüktől eltérő újságot elfogadni, megdicsérni pláne nem.

Bayernek azonban a legdöntőbb érve Gulyás Balázs küllemére vonatkozott; kövér hájfejűnek nevezte, aki majd a beszéde végén – a tüntetésen szólalt fel a Magyar Hang munkatársa – legurul a Várból. Értem én, hogy muszáj volt Orbán nevében visszavágnia; Gulyás kövérkés, kicsi embernek titulálta a miniszterelnököt, aki már hosszabb ideje térdepel a mi nyakunkon, ahogy az amerikai rendőr térdepelt George Floydén. A metafora számomra teljesen érthető, az orbáni minősítéssel én sem értek egyet. Nagyon nem szeretek senkit a külseje alapján minősíteni, és bár egyetértek azokkal, akik azt mondják, a kormányfő az utóbbi időben eléggé elhanyagolta a külsejét; mind az öltözködését, mind a külső megjelenését, mind pedig korábban sportos alkatát, ezek azonban egy cseppet sem határozzák meg a tevékenységét.

Nekem Orbán mondataival, cselekedeteivel van bajom, azok alapján lehet és érdemes megítélni őt. A Sajtóklub szereplői azonban másként gondolkodnak, nekik a gúny a fegyverük, az olyan mondatok, miszerint a hájfejű Gulyásnak ki sem látszik a nyelve Orbán seggéből. Mellesleg ez a Gulyás alig talán két hónapja szolgált munícióval a jobboldali sajtó számára, amikor Niedermüller Péter nem túl szerencsés kijelentését – fehér, hetero, keresztény – emelte a közbeszéd élére, és amiből máig tartó politikát épített a jobboldal, többek között ennek a Sajtóklubnak a szereplői is...

ITT OLVASHATÓ

AZ EDDIG ISMERTNÉL NÉGYSZER TÖBBE FÁJHATOTT A MÁTRAI ERŐMŰ A MAGYAR ÁLLAMNAK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.07.28.

- 17,44 milliárdért vett a magyar állam egy nagy szénerőművet Mészáros Lőrinctől márciusban.

- Már akkor is azt mondta az ellenzék, hogy ez nagyon rossz üzlet volt az állam részéről.

- Az MSZP elnöke kikérte a bevásárlás dokumentációját, amit kedden nyilvánosságra is hozott.

- Ebből az derül ki, hogy a vételáron felül még 57,7 milliárd forintot kellett a cégre költenie az államnak.

Tavaly, karácsony előtt egy nappal jelentették be, hogy a magyar állam energetikai vállalata, az MVM, megvásárolja a Mátrai Erőművet. Az eladó Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember volt.

Az üzletet idén márciusban zárták, már a vírus miatt elrendelt korlátozások idején. A karácsonyi bejelentéshez hasonlóan egy olyan alkalommal, amikor az emberek többségének a figyelmét más dolgok kötötték le. Az üzlet eddig is nagyon furcsának tűnt, és most olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján még furcsábbnak látszik.


Az üzlet zárásakor az derült ki, hogy az állami cég 17,44 milliárd forintot fizetett a Mátrai Erőműért, és a mellette működő, biomasszát előállító Geosol Kft-ért. Csakhogy most az derült ki, hogy az MVM több mint négyszer ennyi pénz felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni.

Szükségét látta ugyanis a vállalat vezetése, hogy megadjon még 4,9 milliárd forint tagi hitelt, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni; továbbá kellett még 26,4 milliárd forint tőkeemelés; és még egyszer 26,4 milliárd forint áthidaló hitelkeret is, hogy az erőmű működőképes maradjon.

Az áthidaló hiteleket és a tőkeemelést az MVM az üzlet lezárulta utáni időszakra kérte a kormánytól, vagyis ezek nem részei a vételárnak, de az MVM vezetése szorosan összekapcsolta a pénz igénylését az adásvétellel, mondván másképpen nem lehet működtetni a céget.

Vagyis összesen 75,14 milliárd forintra volt szüksége az MVM-nek, hogy megszerezze az erőművet.

Az erről szóló dokumentumokat kedd reggel hozta nyilvánosságra az MSZP a honlapján, miután a párt elnöke, Tóth Bertalan, közérdekű adatigényléssel fordult az MVM-hez. Az MVM számos dokumentumot átadott, bár a legtöbb erősen hiányos, kitakarások, illetve visszatartott mellékletek sora korlátozzák a nagy állami bevásárlás teljes megismerését. A hiányzó adatokért Tóth pert indít az MVM ellen...

ITT OLVASHATÓ

MOST ÉPP A BÍRÓSÁGOKAT KAPJA BE A KISGÖMBÖC

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2020.07.26.

A magyar bíróságok függetlenségének kormányzati felszámolása évek óta tart, a folyamatnak vannak jól látható, illetve szándékosan elrejtett elemei. A baj sokkal nagyobb annál, mint ahogy azt a közvélemény érzékeli.

Most, hogy négynapi tanácskozás után megállapodás született az uniós tagállamok vezetőinek csúcsértekezletén, érdemes ismét tisztázni az oly sokszor emlegetett jogállamiság fogalmát. Nem kell megijedni, nem olyan bonyolult ez.A jogállamiság legegyszerűbben azt jelenti, hogy a közhatalom felett (is) a jog uralma áll.Ennek biztosításához az kell, hogy egy államban önálló és független hatalmi ágak – törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróság) és végrehajtó (kormány) – egymástól elválasztva, egymás fékeként és ellensúlyaként működjenek. Ez garantálja (garantálná), hogy a törvények és a bíróság előtt minden ember egyenlő, és hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak (állhatnának) a jog felett. Hogy ez mennyire régi igazság, azt az ókori görög filozófus, Platón egyetlen mondata is jelzi:

"abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni".

A bíróságok ellen indított kormányzati hadjárat történetében nem akarnék – persze nem is tudnék – Platónig visszamenni, elég lesz az utóbbi évek néhány eseményének felidézése...

ITT OLVASHATÓ

HITELES SZTÁROK – AMI A KÉPERNYŐN LÁTHATÓ, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.07.27.

Igazán felemelő, amikor figyelnek az emberre. Ezt az érzést sokan átélhették az utóbbi évtizedekben olyanok, akik ugyan a saját területükön ismertek és elismertek voltak, ám bekerültek tévéműsorokba, amelyek országos népszerűséget hoztak számukra. És áttételesen – valamint szűkebb körben – ugyanez érvényes sorozatunkra, a Világvevőre is. Korábban soha annyi hozzászólást nem kaptam, mint a három hete megjelent Szép idők című cikkemre. Abban ugyanis – Bálint gazda halála kapcsán – azokról az egyéniségekről írtam, akik a tévézés hőskorában tűntek fel és vonzották a nézőket. Kritikusaim azt kifogásolták, hogy miért nem írtam másokról is, hasonlóan kiváló szakemberekről, akik szintén villogtak a képernyőn. Mentségemre csak annyi szolgál, hogy abban a cikkben valóban csak az első időszakban, az ötvenes-hatvanas években feltűnt embereket említettem meg. Egyébként pedig terjedelmi korlátok is vannak.

Ám most, közkívánatra, folytatom a felsorolást. De persze annyian lennének, akikről meg kellene emlékezni, hogy kénytelen voltam a listájukat rögtön két részre is bontani. Ezúttal tehát olyan személyiségekről olvashatnak, akik ugyan nem voltak tévések, de tulajdonképpen rokon területeken tevékenykedtek. Később kerülnek majd sorra az igazi tudósok, akiket pont emiatt kértek fel szereplésre, és aztán kiderült, hogy képernyőre termettek, valóban meg tudják szólítani az egész országot.

Első hősünk annyiban mindenképpen eltér a többiektől, hogy ő igazi tévés. Miután ugyanis elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, rögtön a Magyar Televízióban kezdett dolgozni. Mint operatőr. Ráday Mihály rengeteg műsor, film és tévéjáték elkészítésében vett részt. Országos hírt mégsem ezekkel szerzett, hanem 1979-ben indult sorozatával, amelynek címe Unokáink sem fogják látni volt. A műsor harminc éven át hívta fel a figyelmet az épített örökség megőrzésének és védelmének fontosságára. Foglalkozott értékes épületek, építmények rossz kivitelezésével, pusztulásával, a különböző veszélyekkel. Ráday egész mozgalmat teremtett, városvédő egyesületeket is létrehozott. Bár a műsorát 2010-ben megszüntették, ma is sokan emlékeznek rá, különösen a remekül eltalált alcímére, amely szerint: Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. Ráday Mihály édesapja a méltán népszerű színész, Ráday Imre volt, de a család aligha hihette, hogy a fiú sikeressége egy idő után majd vetekszik az apjáéval...

ITT OLVASHATÓ

POLYÁK GÁBOR: HA VASZILY MEGJELENIK, EGYÉRTELMŰ, HOGY A HÁTTÉRBEN ORBÁN MÁR HOZOTT EGY DÖNTÉST

HVG360
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.07.28.

Annak, ami az Indexszel történt, a világon semmi köze a piachoz – mondta a hvg360-nak Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Szerinte az Index igazgatóságának elnöke, Bodolai László súlyosan elmérte mozgásterét, mikor azt hitte, valódi alkupozíciója van Vaszily Miklóssal, az Index hirdetéseit értékesítő Indamédia résztulajdonosával, a TV2 elnökével szemben. Amiatt, ami az Indexszel történt, a jogász szerint hatalmasat romlott a sajtószabadság helyzete. A kormányoldal most a Centrál tulajdonosára szállt rá, amiből még bármi lehet. Interjú:...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MÁR AZ UNIÓN MÚLIK, HOGY MEGFÉKEZZE AZ EMBERT, AKI JOYSTICKKAL IRÁNYÍTJA A GÉPEZETET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESETEY LAJOS
2020.07.28.

Euractiv 

A Bizottság már négy éve vizsgálja a panaszt, amelyet Jávor Benedek a Klubrádióval és a Mérték elemző műhellyel együtt nyújtott be a közmédiának nyújtott állami támogatások miatt, miközben sorra látnak napvilágot a bírálatok, hogy az Orbán-kormány felszámolja a sajtó sokszínűségét (a kritikus orgánumokat – a szerk. megj.). Idevág az Index sorsa, ami miatt pénteken tömegtüntetés volt Budapesten. 

Tavaly újabb kifogás futott be Brüsszelbe, ezúttal a kormányzati hirdetések célirányos elhelyezése miatt. Az EU egyelőre adós a válasszal, noha egyre újabb és újabb fenyegetések érik a szabad magyar sajtót. Egy szóvivő szerint azonban hogy mennyi ideig tart a vizsgálat, az jó pár tényezőtől függ. Ám biztosított mindenkit, hogy a Bizottság szigorú feltételeket szab az állami tévék és rádiók finanszírozásához, mert el akarja kerülni, hogy torzuljon a verseny. Az Index főszerkesztőjének menesztése miatt azonban felvetődött az aggály, hogy még jobban visszaszorul a sajtószabadság. 

Az EP szocialista frakciója aggodalmát fejezte ki a több mint 400 orgánumot átfogó, Orbán-barát KESMA működése miatt, azt propaganda gépezetnek minősítette, amely feladata, hogy előbbre vigye az illiberális állam megteremtésének ügyét és „felszabadítási háborút” vívjon az unió ellen. Közben egy brüsszeli szóvivő arról tájékoztatta az Euractiv-ot, hogy a készülő jogállami mechanizmus vonatkozik majd a független szerkesztőségek helyzetének javítására. A jogállami feltételek bevezetése folytán fennáll a lehetősége, hogy Magyarország a jövőben kevesebb közösségi támogatást kap. 

Idetartozik, hogy a Műsorsugárzók Európai, illetve Világszövetsége haladéktalan lépéseket, illetve biztosítékokat sürgetett a szólásszabadság és média függetlenségének védelmére. A felhívás nem említi név szerint Magyarországot, de utal rá, mármint amikor kifejti, hogy a tájékozott és egészséges demokrácia szempontjából mekkora jelentősége van a sokszínű sajtónak. Ideértve, hogy az állami rádiók és tévék pontosan, elfogulatlanul, a legmagasabb szakmai normáknak megfelelően, a társadalom minden rétegének érdekében végezzék munkájukat.

Spiegel 

Az Index lapátra tett főszerkesztője azt mondta a lapnak, hogy a portál nélkül Magyarország sokkal szegényebb volna, és ez meg is felel a tényeknek, mert a többi független orgánum sokkal kevesebb emberhez jut el, így a szerkesztőség megregulázása azt szimbolizálja: vége a sajtószabadságnak Magyarországon. A folyamat 10 éve kezdődött, amikor állami szócső lett a közmédiából. Azután létrejött a Fideszhez közeli KESMA, benne majdnem 500 orgánummal. A legfőbb önálló kiadványok vagy lehúzni kényszerültek a rolót, vagy nem volt más választásuk, mint hogy beálljanak a sorba. A maradék ki sem lát az anyagi gondokból, mert nekik nem jut semmiféle reklám. 

Az Index sorsa pont akkor pecsételődik meg, amikor az unió – részben Orbán jogállamellenes politikája miatt azon töri a fejét, miként őrizheti meg a demokráciát. De hát az Index már régóta szálka a hatalom szemében. Kormánypárti vállalkozók jó párszor próbálták meg engedelmességre kényszeríteni, noha az ugyanolyan kemény volt az ellenzékkel, mint a hatalommal. De egymillióan olvasták minden nap, jóllehet a miniszterelnök nem volt hajlandó neki nyilatkozni. Az elit azonban így is folyamatosan figyelemmel kísérte. 

Éppen a nagy népszerűség miatt ütődött meg a társadalom jelentős hányada azon, hogy itt a vég. Ám valószínűleg nem azonnal. A bukásban kulcsszerepe van Vaszily Miklósnak, aki ezt egyszer már lejátszotta az Origónál. A minap cinikusan kijelentette, hogy az az eset nem ismétlődik meg.

Der Standard 

Az orbáni sajtógőzhenger maga alá gyűrte az ország legnépszerűbb internetes portálját, de le kell állítani a mindent bedaráló gépezetet – mutat rá a kommentár. A kormányfő az illiberalizmus paradicsomába viszi az országot, de az út mentén ott áll a független sajtó koporsója. A politikus 6 éve kivégeztette az akkori legolvasottabb portált, az Origót, mert az utánajárt az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János méregdrága szolgálati útjainak. Két évvel később következett a Népszabadság, beleértve kicseréltetett zárakat és zárolt számítógépeket. 

Most az Index került sorra. De lehet, hogy nem ez volt a terv, hanem csupán egy kicsit kellett volna a szerkesztőség lábára lépni, hogy az legyen barátságosabb, vegyen vissza a kritikus politikai élből. Ám az újságírók gerincesen viselkedtek és egységesen felmondtak. Nem engedték, hogy palacsintát csináljon a függetlenségükből a gőzhenger. Most már az unión múlik, hogy megfékezze azt az embert, aki joystickkal irányítja a gépezetet. Meg az Európai Néppárton, hogy végre kihajítsa a Fideszt.

Der Standard 

Rokonszenvhullám kíséri Magyarországon a sajtószabadságért zajló harcot, miután a kormány kiterjesztette befolyását az Indexre. A portálra végveszély leselkedik, köszönhetően a jobboldali-populista Orbán környezetéből érkezett tulajdonosok machinációinak. A felmondási idő lejártáig a szerkesztők ugyan végzik a dolgukat, de az oldalakon látszik a vihar nyoma: sok anyag van az MTI-től, ám csak kevés a saját kutatómunka alapján. De bárhogy is lesz, a digitális újság már sosem lesz az, ami volt. 

Ily módon véget ér a magyar sajtótörténet egy pozitív fejezete is. Az Index 21 éve új szeleket és ötleteket hozott a szakmába és az is feltűnő volt, hogy nem lehetett besorolni a két nagy politikai szekértábor közül az egyikbe sem. Feltárta a disznóságokat, függetlenül attól, hogy éppen melyik oldal jeles képviselője követte el azokat. A helyzet márciusban durvult el, amikor felbukkant a színen Vaszily Miklós. Ő az, aki Orbán megbízásából elvégzi a piszkos munkát, ha meg kell regulázni egy engedetlen médiumot. Az ő kezdeményezésére készült a terv, hogy szervezzék ki a munka egy részét, ami átlátszó manőver lett volna az autonóm szerkesztőség szétverésére. 

A főszerkesztőt két nappal azután rakták ki, hogy a miniszterelnök ünnepeltette magát a brüsszeli csúcson aratott „győzelméért”. Tény, hogy a jogállami feltételek bevezetését a felismerhetetlenségig felvizezték, mivel a magyar politikus vétóval fenyegetett. 

A Fidesz-politikusok reakcióiból azt olvasni ki, mivel veszi a kalapját az indexes újságírók túlnyomó többsége, hogy nem akarnak még egy Origót. Azaz hogy az Indexből is az orbánisták jelentéktelen propaganda szócsöve legyen. Inkább azt szeretnék, ha megmaradna a jelenlegi olvasótábor és valamennyire a minőség is, ám a site politikamentes, bulváros alapokon működne tovább. De ehhez a munkatársak a jelek szerint nem kívánnak asszisztálni.

Politico 

A lengyel kormány továbbra is erősködik, hogy az állam- és kormányfőknek kell kimondaniuk a végső szót a jogállam és a közösségi támogatások összekapcsolása ügyében, ám az Európai Tanács elnöke újfent cáfolta ezt az értelmezést. Varsó képviselői azt fejtegették a legutóbbi EU-nagyköveti értekezleten, hogy csakis az unió legfelsőbb fóruma dönthet arról: alkalmazzanak-e pénzügyi szankciót, ha valamely kormány megsérti a demokratikus szabályokat. 

A soros német elnökség jelezte, hogy a nyári szünet után térnek vissza a legutóbbi csúcsértekezleten elfogadott határozatokra, aminek része a következő hétéves költségvetés, valamint a vírus gazdasági hatásainak enyhítését célzó mentőprogram, amit csak kétharmaddal lehet jóváhagyni. És addig minden függőben marad, amíg nem rendeződik az utolsó vitás kérdés is. A magyar megbízott azt mondta a már említett egyeztetésen, hogy a gyorsaság számít, de nem az egyedüli fontos szempont. Budapest és Varsó már korábban is alkalmazta ezt a taktikát, vagyis próbálja elhúzni a dolgot. 

Ám Charles Michel a maga részéről úgy foglalt állást, hogy a csúcson véglegessé vált: mind a büdzsé, mind az újjáépítési program esetében a jogállamiság betartásától teszik függővé a szubvenciókat. És arról minősített többséggel kell dönteniük a minisztereknek. De az állam- és kormányfők is hamarosan foglalkoznak ismét a témával, mert még nem minden részlet egyértelmű.

Le Monde 

Az elnökválasztáson elért siker arra ösztökélheti Kaczynskit, hogy felgyorsítsa a „konzervatív forradalmat”, amelyhez Magyarország kínálja a mintát. Már ennek a része lehet, hogy Lengyelország bejelentette: kilép a családi erőszak megakadályozását célzó Isztanbuli Egyezményből. De már előtte példátlanul brutális és a feltételeket tekintve teljesen egyenlőtlen volt a kampány. A kormányzati média erőszakos propagandát fejtett ki, antiszemita, német- és melegellenes felhangokkal. Az egyház is beleszólt a politikába, és a jobboldal úgy döntött, hogy rá nem vonatkoznak a játékszabályok. Duda agresszív és nacionalista hangot vetett be, ami nála szokatlan. Ám az is, hogy újjáválasztása érdekében tömegesen használtak fel állami eszközöket. Egy hónapon át nagyban ment a közpénzek osztogatása, hogy mozgósítsák a vidéki, konzervatív szavazókat. 

Ám éppen ilyen okok miatt sokak szemében gyenge az államfő legitimitása. Úgyhogy a választásból nem lett népszavazás, bármennyire is bízott benne Kaczynski. Hiszen a különbség csupán 420 ezer voks volt. De az ország erős embere tudja is, mennyire gyenge a többsége. Ráadásul a demográfia ellene dolgozik. A 28-29 évesek 65 százaléka a liberális Trzaskowskit támogatta. Ebben a korcsoportban 5 évvel ezelőtt 60 százalék még Duda mögé állt. 

Ez pedig afelé tereli a PiS vezetőjét, hogy magyar módra rákapcsoljon. Már megvan a következő célpont: a magánsajtó, az oktatás, az ellenzék által irányított önkormányzatok, valamint a civil szervezetek. De főleg az igazságszolgáltatást kell megzabolázni, miután a bírák többsége kinyilvánította, hogy nem kér a központi ukázból. Az ellenzék nem tartja kizártnak a választási törvények módosítását sem. 

A kormányellenes oldal fő ereje, a Civil Platform Trzaskowski személyében megtalálta új első emberét, de elvesztegetett öt évet. Nagy kérdés, hogy újabb hivatali idejében revansot akar-e venni az államfő a korábban elszenvedett sok megaláztatásért Kaczynski részéről. És hajlandó-e megvétózni a legradikálisabb változtatásokat. Ám csak kevesen vannak, akik hisznek az elszántságában. Mindenesetre a lengyel demokraták azt mondogatják, hogy Lengyelország nem Magyarország. A civil szféra erős, a magánsajtót nehéz kezességre kényszeríteni, a PiS-t pedig belharcok tépázzák, ezért messze nem olyan hatékony, mint a Fidesz. 

A párt számára a vírus okozta gazdasági válság jelenti az igazság pillanatát. De mindenképpen számítani kell a polgárjogok és a jogállami intézmények további leszalámizására. Ezért továbbra is éberek azok a lengyelek, akiknek fontos a szabadság eszménye.

Der Standard 

Eldőlt, hogy a Budapestről kiebrudalt Közép-Európai Egyetem 5 év múlva költözik végleges helyére Bécs 14. kerületében. A város és az intézmény által most aláírt szerződés értelmében az iskola az egykori kórház egyharmadát használja majd, de a szecessziós építkezés mesteréről, Otto Wagnerről elnevezett területre, a parkba utána is bárki szabadon bemehet. Hogy a CEU nagy része Ausztriába költözött, az Orbán politikájának a következménye, mert elmarta Magyarországról az egyetemet. De ott maradt a campus, mert Ignatieff rektor szerint jelezni kívánták, hogy nem teljesen űzték el őket. Így működni fog Pesten egy Demokrácia Tanszék is. 

Bécs büszke lehet arra, hogy menedéket nyújtott a magyar kormány által elűzött tanintézménynek, amelynek 2500 diákja lesz, ha teljes lendületre vált az oktatás. A bérleti díj 100 évre szól, de lehet hosszabbítani. A negyedben 65 épület van, közülük 52 szecessziós stílusban épült, ebből 31-et újítanak fel. Ebből a CEU 9-et használ majd a tanítás céljaira, és a renoválást saját maga intézi. A többi 22-ben laknak majd a diákok, illetve más formában kapcsolódnak az iskolához.

ITT OLVASHATÓ

TALÁN MOST MEGÉRTETTÉK, HOGY HIÁBA PRÓBÁLJÁK ELKERÜLNI A POLITIKÁT, AZ NEM KERÜLI EL ŐKET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHÍZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.07.28.

...az Európai Egyesült Államok az egyetlen módja annak, hogy erős és ütőképes legyen az Unió. Akár külső ellenérdekeltekkel szemben, akár belső aknamunkások ténykedésének megakadályozására az egy jó opció. Ameddig mindenféle szaros kis diktátorok terrorizálhatják és zsarolhatják a teljes közösséget, addig erőtlen és széttagolt marad. Nagyobb, erősebb felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy le lehessen rugdosni a hatalomból azokat a gazembereket, akik nacionalista érzésekre alapozva fosztják ki a saját országaikat, meggátolva a társadalom anyagi és erkölcsi épülését. Az Unió egy érték- és érdekközösség. Na most, ha a 27 tagországból a többség demokráciát akar, akkor nehogy már néhány diktátor hajlamú geci ezt simán meg tudja gátolni. Hiába jók az alapelvek, ha nincsen eszköz azok kikényszerítésére. Az eszköz pedig semmi más nem lehet, csakis nagyobb uniós hatáskör, közös ügyészség és az sem lenne baj, ha a magyar melóst annyi jog és védelem illetné, mint a németet vagy a franciát, ha egyik országban sem lehetne ötletszerűen, főként a kinyírás szándékával rommá adóztatni bizonyos ágazatokat. Aztán az sem lenne baj, ha a magyar beteg éppen olyan jogokkal rendelkezne, mint például a német – ott eszébe sem jut az orvosnak úgy dönteni egy kezelésről, hogy nem beszéli meg a beteggel, sőt, hogy nem mondja meg, mi pontosan a betegsége -, valamint ha a magyar adófizetőnek jogában állna tudni, mire költi a pénzét a kormány.

Az is jó lenne, ha nem egy gazember és az őt körülvevő gazember cimborái dönthetnének életről és halálról, ha a korrupt főügyész nem tudná védeni a korrupt politikusok seggét, ha az alkotmánybíróság megfelelő szakemberekből állna, ha a közvagyont nem lehetne magánvagyonná konvertálni. Sőt, az is jó lenne, ha az ország természeti kincseit nem lehetne felhabzsolni, ha cél lenne a létminimum alatt élők megsegítése, a vidék felzárkóztatása, a gyűlöletkeltés beszüntetése, a sajtószabadság visszaállítása, a kisebbségek elleni uszítás kordában tartása, a bíróságok függetlenségének visszaállítása, az oktatási szabadság bevezetése, a közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele, a közmédia bevezetése, a kormányzati pénzköltés szigorú ellenőrzése, az uniós támogatás és az ország bevételeinek nyomon követése. Ja, és a szakszervezetek kiszabadítása a kormány markából, valamint az egyház leválasztása a politikáról.

Na, ezek azok, amikből semmit nem kér Orbán, mert erre épül a jelenlegi rezsim. Nekik jó is így, de nekünk nem jó. Az Európai Egyesült Államok senkitől nem venné el a nemzeti akármicsodáját. Sem a nyelvét, sem a kultúráját, sem a hagyományait. Miért tenne ilyet? Mit kezdene vele? Talán onnan kellene kezdeni, hogy megértetjük drága honfitársainkkal: nem az van, hogy Orbán Viktornak van egy magánországa és azzal szemben van egy ellenséges Európai Unió, hanem hogy Magyarország tagja, része az Uniónak. Közösek az érdekeink és a céljaink. Ilyesmi. Szerintem...

ITT OLVASHATÓ

ELINDULT A NER HOTEL - TUDD MEG, KINÉL KÖLTÖD A PÉNZED!

K-MONITOR

Szerző: K-MONITOR

2020.07.21.

2018-ban kezdtünk el dolgozni egy olyan applikáción, amelynek segítségével utána lehet járni a politikailag exponált szereplők és a velük közeli kapcsolatban állók által birtokolt szállodák, vendéglátóhelyek tulajdonosi hátterének. Elkészültünk.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZABADSÁGHARC A SZABAD SAJTÓ ELLEN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.28.

Milyen harc van már megint, főnököm? A sajtóval küzdünk? Miért, az előző háborúknak már vége lett? Tudod, amikor megállítottuk Brüsszelt, majd a Soros ellen vonultunk, hogy térdre kényszerítsük a háttérhatalmat. Még csak az kéne, hogy a libernyákokra lőjünk. Az nincs benne az én zsoldomba’ főnök, meg nem is úgy vagyok szolmizálva. Szocializálódva, ha akarod, úgy is bírom mondani.

Te vagy a főnök, te mondod meg, mi van. Megcsinálom okosba főnököm, ne aggódj. Beleverem a fejüket a pocsolyába. Népszabadság, Index, bármi, nekem egyre megy. Te megmondod, mikor lesz az indulás, én meg már kerekedek is. Megfújom a nyergeket, kürtölök. Vagy fordítva.

Nekem ez tényleg nem téma, csak mondjad, hogy mi legyen. Mikor lesz az ütközet, főnököm? Csak hogy képbe legyek. Be bírjam írni a naptáramba. Mert már kezd betelni, alig van benne üres hely. Bankok, oligarchák, IMF, államadósság. Ápolók, tanárok, diákok. Filozófusok. Soros, Brüsszel, migránsok. Kit nem győztünk még le? Megmondom az őszintét, kicsit unom már ezt az állandó győzést. Nem lehetne, hogy egyszer már végre ne győzzünk senki ellen?

...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN A NYÍLT ERŐSZAK HELYETT, ALATTOMOSAN SZÁMOLJA FEL A SAJTÓSZABADSÁGOT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.07.28.

A sajtószabadságot újabb támadás érte Magyarországon: az Index a még megmaradt független orgánumok között bástya volt: a legnagyobb és legtöbbet olvasott portál, megszűnése jelen formájában pusztító csapás a magyar újságírás számára. Az Index körüli történések ismert mintát követnek. A magyar kormány soha nem törekedett a média közvetlen elnyomására. Nincsenek bebörtönzött újságírók, nem rohanják meg drámai módon a szerkesztőségeket, a sajtó elleni fizikai erőszak ritka. Orbán Viktor kormánya ennél sokkal alattomosabb módot választott az információáramlás ellenőrzésére.

A kormány manipulációjával előbb anyagilag kiéheztetik az orgánumokat, aztán a kormányhoz hű tulajdonosok kezébe adják, akik megadják a végső döfést a szerkesztők eltávolításával és az irányvonal átállításával, írta Scott Griffen, a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) helyettes igazgatója a szervezet honlapján.

Az üres burkokat aztán bezárják, mint a Népszabadságot, vagy Orbán szócsöveivé változtatják, mint az Origót: így számolják fel a sajtószabadságot 2020-ban Európában. Griffen rámutatott: mindezek ellenére, az Európai Unió keveset tett annak érdekében, hogy megfékezze a kormányt, amely sokkal inkább hasonlít a tekintélyelvű Oroszországra, vagy Törökországra, mint az EU demokratikus eszméire...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB EURÓPA, KEVESEBB BALATON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.28.

Az Európai Újságíró-szövetség (EFJ) hétfőn kiadott közleményében felszólította Európa vezetőit, hogy védjék meg a média szabadságát Magyarországon. Ebben a mondatban benne van az egész XX.-XXI. századi magyar és egyetemes történelem, Trianon, Jalta, ’56, Horn és a NER. Ez a közlemény egy elhaló sikoly, miközben Orbán a veje balatoni luxusnyaralójából küldözget kalapos-napszemüveges fényképeket. És ami a mókás, valószínű, már akkor is ott volt, amikor a több ezres tömeg a Karmelitáknál épp neki üzent, hogy hátha meghallja. Nem hallja meg, tölt egy kortyocskát a demizsonból a vejének, és ebben is benne van az egész lehangoló magyar sors.

Több Balaton, kevesebb Brüsszel, szösszentette a kalapos-napszemüveges kép alá a kedves vezető, amitől a hívek elaléltak, és írtak is neki a közösségi oldalon, hogy hajrá, miniszterelnök úr, harcoljon. Nem harcol. A veje luxusnyaralójának árnyas fái alól küldözget lelkesítő szövegeket, miközben a tömeg ellene tüntet a fővárosban. Ha az EFJ közleményében a történelem, Orbán képében az ő sorsa mutatkozik meg egészen. Olyan nyaralóból szájkaratézik, amelyet a veje az Uniótól ellopott pénzből épített(vett), s hogy baj ne legyen, az após inkább a mi pénzünkből pótolta ki a hiányzó összeget. És most onnan üzenget az ellopott pénzek utalójának.

Pofája, az van, mondta a Hair című filmben egy decens úrhölgy Bergernek, aki a partijukra becsörtetve az asztal tetején ugrált, és magunk sem mondhatnánk szebben miniszterelnök úrra: pofája, az van. És még csak le sem szakad. Jellemző kilátástalan helyzetünkre, hogy azt az újságot, amelyik kiderítette, hogy Orbán honnan küldözgeti a bicskanyitogató képeit, elküldték melegebb éghajlatra. Hogy ez aztán fontos, ilyenekkel foglalkozni, hol nyaral a drága miniszterelnök úr, hol piheni ki a Brüsszelben összeszedett fáradtságot, ahol is a hátán cipelte a libernyákokat Hol pihenné ki, a libernyákoktól ellopott pénzből vett nyaralóban...

ITT OLVASHATÓ

BENYOMUL AZ ÁLLAM HELYÉRE AZ EGYHÁZ

NÉPSZAVA

Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL

2020.07.28.

Tovább emelkedett a felekezetek által fenntartott iskolák száma, az ilyen intézményekbe járó diákok aránya pedig megkétszereződött 2010 óta.

Jelentősen megugrott az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma az elmúlt nyolc-tíz évben, általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, 2019-re viszont már 378-at, illetve 172-t – derült ki a legújabb Köznevelési statisztikai évkönyv, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már 282. 

Az egyházi intézményekbe járó gyermekek, diákok száma is jelentősen megemelkedett. 2010-ben még 12,4 ezer gyerek járt egyházi oviba, idén már 26,9 ezer. Az általános iskolások közül tíz éve 50 ezren tanultak felekezeti iskolában, a 2019/2020-as tanévben már 111,7 ezren. Az egyházi fenntartású gimnáziumokba járó középiskolások száma 2010-ben 37 ezer volt, idén 54,9 ezer, ez a gimnazisták egynegyede...

ITT OLVASHATÓ