ORBÁN MONDOTT IS VALAMIT A JÁRVÁNYRÓL, MEG NEM IS

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.09.13.

Valamit nagyon komolyan kéne vennie a miniszterelnöknek: A koronavírus elleni védekezést nem lehet az emberek vágyaihoz igazítani. Magyarán, a járvány elleni harc nem kívánságműsor. Orbán Viktor olyan területen kívánja felmutatni a demokratikus értékeket, ahol az a határozott központi akarat lehet hatékony, melyet a szakemberek irányítanak. A kormányfő szombat esti beszéde 

egyszerre szólt a kétségbeesésről és a felszínes magabiztosságról.

Nem először használja saját döntéseinek utólagos igazolására a nemzeti konzultációt a Fidesz. Ezúttal azonban komolyabb a tét, mint korábban, amikor például a rezsiharcot kellett támogatni, vagy a Soros Györggyel kapcsolatos fóbia felépítését irányozták elő a kollektív népbutítással a NER kommunikációs szakemberei. Ezúttal azonban kifejezetten a népakaratra hivatkozik a kormányfő, amikor a járvány második hullámának kezelését körvonalazta.

„A nyári nemzeti konzultáció eredményei alapján a kormány tudja, hogy az emberek mit szeretnének, illetve azzal is tisztában van, hogy hogyan irányítsa a védekezést" – fejtegette Orbán az M1 nevű, közszolgálatinak titulált televíziós csatornán közvetített beszélgetésben. Régóta játssza a kormányfő ezt a bújócskát a magyar polgárokkal. Rendszeresen tálalja ugyanis úgy a saját döntéseit, mintha azt a köz kényszerítette volna ki belőle.

Ezzel egyrészt a saját népszerűségét igyekszik tartósítani, másrészt át is hárítja a felelősség java részét azokra, akik végül elszenvedik ezeknek a döntéseknek a következményeit. Lefordítva ez a mostani helyzetre annyit jelent, hogy amennyiben nem lesznek komolyabb megszorító intézkedések a járvány második hullámára reagálva, az azért történik, mert az emberek nem szeretnének újra olyan szigorításokat, mint amilyenek tavasszal voltak...

ITT OLVASHATÓ

AKINÉL A PÉNZ, ANNÁL A FELELŐSSÉG!

FACEBOOK
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2020.09.13.

Gyerekkoromban én is szerettem a számháborút, de most más időket élünk. Legyen világos: a fővárosnak nincs pénze arra, hogy a kormány feladatait átvegye. Nincs szabad 100 milliárdunk, 150 milliárdos mínuszban vagyunk. A járvány és gazdasági visszesés hatásain túl, ebben tetemes rész tesznek ki a kormányzati megszorítások. Márpedig akinél a pénz, annál a felelősség. Javaslom, az EU helyreállítási alap csillagászati összegeinek felét a kormány adja tovább lakosságarányosan az önkormányztatoknak, akik - pártállástól függetlenül - sokkal hasznosabban fogják ezt felhasználni, mint a kormány.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ UNIÓS ÉRTÉKEK IS ODALETTEK A LEÉGETT LESZBOSZI MENEKÜLTTÁBORBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.13.

Reuters

Az osztrák kancellár megerősítette, hogy egyetlen menekültet sem hajlandó befogadni a teljesen kiégett leszboszi táborból, ezt azonban még a koalícióban kormányzó zöldek is kifogásolják, nem beszélve a szociáldemokrata ellenzékről. Kurz álláspontját viszont osztja Magyarország és Lengyelország, miközben Görögországban a katasztrófa miatt 12 ezer ember a szabad ég alatt várja sorsa jobbrafordulását. De a német és a francia kormány is csupán annyit ígért meg, hogy átvesz nagyjából 400 gyereket.

Az osztrák miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a Moria táborban kialakult helyzet olyan, mint 5 éve a budapesti Keleti pályaudvar előtt. Mint mondta, az akkori rettenetes képek késztettek több politikust is arra, hogy engedjen a nyomásnak és felnyissa a határokat. Hozzátette, hogy ezúttal nem szabad elkövetni a korábbi hibát, mert különben hamis reményeket keltenek. Azzal érvelt, hogy itt összeurópai megoldást kell találni, a jelképes lépések teljesen feleslegesek. Erre a szociáldemokraták elnöke úgy reagált, hogy az sosem szimbolikus, ha emberéleteket mentenek meg.

A zöldek vezetője, Kogler, aki egyben alkancellár, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy még Kurz saját pártján belül is mind többen támogatják a befogadást. A Püspökkari konferencia szintén arra szólította fel a kabinetet, hogy adjon menedéket a szerencsétlenek egy részének.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár rámutat, hogy a görög táborban nem csupán sátrak és a menekültek személyes tárgyai lettek oda, hanem az uniós értékek is. Azok, amelyeket az alapszerződés 2. cikkelye tartalmaz: szabadság, demokrácia, jogállamiság, pluralizmus, türelem, igazságosság és a szolidaritás. A tragédia bekövetkeztét előre lehetett látni, ám most szinte egész Európa csupán áll és a vállait vonogatja. Pedig ha az említett értékek mögött nincs konkrét tett, akkor oda az EU hitele. Nem csupán saját polgárai szemében, hanem az orosz és a kínai rendszerrel vívott versenyben is.

Csakhogy beleszólnak a dologba a tagállamok érdekei és a keleti nyitás óta csak még nagyobbak lettek a kormányok közti véleménykülönbségek. Látszik ez azon, hogy miként járjon el a közösség Kínával vagy Belarusszal, de ott is megmutatkozik, hogy a brüsszeli támogatásokért cserében megköveteljék-e a jogállami elvek betartását.

A közös menedékpolitika enyhítene a görögök és az olaszok terhein, Magyarország és Lengyelország viszont semmi hasznát nem látná a készülő új rendszernek, mert az eddigiben sem vett részt. Ami persze igazságtalan és nem is szolidáris. De el kell fogadni, már ha a szervezet keresztül akarja vinni a menedékpolitika reformját. Úgy hogy meg kell barátkozni az Európa erőd gondolatával.

Ha a 27-ek nem csinálnak semmit valamely ügyben, akkor az általában azért van, mert nem látják értelmét a közös cselekvésnek, illetve nem akarják megfizetni az árát. De ennek semmiképpen sem eshet áldozatul az emberi méltóság és jogok tisztelete, ami kijár a menekülteknek is. Ennélfogva azonnal méltó körülményeket kell teremteni Moria földönfutói számára. Ugyanez vonatkozik a Földközi-tenger hajótörötteire is, akik a megmentésük után nem egyszer hetekig apró hajókon kénytelenek vesztegelni, míg végre valamelyik kikötőbe beengedik őket.

Sok mindent tisztázni kell még a tagok között, és olyan megoldást kell találni, amely mindegyikük számára elfogadható. Viszont ha nem sikerül, akkor megint csak az lesz, mint a múlt héten a leszboszi táborban.

Süddeutsche Zeitung

A legolvasottabb német lap szerint a kormányoknak fel van adva a lecke, hogy miként mozgósítsák a lakosságot a járvány ellen, de jobb, ha a közösségi érzésre apellálnak, semmint hogy félelmet keltsenek, ahogyan az Trump csinálja. Merthogy az elnök a riogatást fontos fegyverként veti be a választási kampányban, szinte megszállottan bujtogat, miközben hozzá nem értő és önző politikája idáig már több mint 190 ezer emberéletbe került. Egyáltalán nem kívánja csillapítani a riadalmat a társadalomban, pedig az elején még igencsak lekicsinyellte a veszélyt. De az nem vált be, hiába akarta ily módon lendületben tartani a gazdaságot.

Egyáltalán nem szembesítette az országot a feladat nagyságával, így nem is öntött bátorságot az emberekbe a baj leküzdéséhez. A kudarc annál kínosabb, mert az USA-ban sokkal jobbak a feltételek a fertőzés feltartóztatásához, mint a világ szegényebb részein. De minden állam számára fogas kérdés, miképpen ösztönözze összefogásra a társadalmat. A módszer persze politikai kultúra dolga is. Németországban szerencsére senki sem hirdetett háborút a vírus ellen, nem úgy, mint másutt.

Ám az biztos, hogy a világméretű fertőzés nem támasztotta alá az autokraták és populisták állítását, miszerint ők jobban tudják kezelni a válságot, mint az elbizonytalanodott demokráciák. Olyannyira, hogy a brazil elnök addig tagadta a bajt, míg nem ő maga is megkapta a betegséget. Ugyancsak lelepleződött Kína, amely először eltitkolta a ragály kitörését, majd arra használta a kórokozót, hogy még szigorúbban ellenőrizze a népet.

A nyugati populistákról, Trumpról, Johnsonról, Salviniról kiderült, hogy meztelen a király, mert ígéreteik sokat vesztettek varázserejükből a Covid-19 során. Vagyis igaza volt Rooseveltnek, aki 1933-as beiktatásakor a közösségi érzésre hivatkozott, miközben tetőzött a világgazdasági válság, Hitler pedig már megszerezte a hatalmat.

ITT OLVASHATÓ

ÚT A POKOLBA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.13.

Jaj, dehogyis, nem lehet ezt a társadalmat még jobban megosztani, édes fiam! – hajolt le az ördög a kisemberhez. – Ha jobban figyeltél volna rám, már rég miszlikbe apríthattad volna! Keresztbe is, hosszába is! Pedig milyen jól előkészítettem neked! Emlékezz csak vissza azoknak a huszonegy-két éves filmeknek a tömkelegére a televízióban, amikkel tanítottalak! Mindegyik arról szólt, ha valami újat akarsz felépíteni, a régit először darabokra kell törnöd, legyen az futball csapat vagy mazsorett csoport. Vagy bármi más. Mondjuk a társadalom. A lényeg a megosztás! A régi vezetőket, gondolatvezéreket, az értelmiséget hiteltelenítsd el, és rúgd ki, akkor nem lesz, aki ellenálljon. Aztán az egészet nevezd fejlődésnek, és ne felejtsd el hirdetni, hogy mindenkiért tetted, és egyedül csak te vagy az igazság letéteményese! De hát ezt egyszer már elmagyaráztam, nem?!

Jó, az elején ügyes voltál, amikor egyik pillanatról a másikra kidobtad a liberálisnak tűnő világnézetedet, hogy száznyolcvan fokos fordulattal illiberálisra cseréld. Belátom, kicsit molyrágta és dohos, amit újnak választottál, de legalább honffy-szaggal bőven átitatott! Jó, hát egy kis vérrel is, de azt – amiért igen, látom – nagyon szorgalmasan igyekszel kitörölni a történelemből. Hát persze, hogy a még élő, több mint negyven évig a sötétben lapuló hívei kitörő örömmel fogadtak. Rögtön melléd is álltak! Elismerem, azért köztük is volt egy-két ügyes, aki még vezető pozíciót is kiharcolt magának az alatt a bizonyos negyven év alatt, mert vizet prédikált és bort ivott. Mondd csak, titokban nem ezek a köpönyegforgatók irányítottak? Mert, nem tűröm ám a konkurenciát!

Ne válaszolj, ha nem akarsz, én tudom, amit tudok...

ITT OLVASHATÓ

EGY ŐRSZEM AZ SZFE ERESZÉN: POGÁNY JUDIT

KLUBRÁDIÓ / ÖTÖS / KULTÚRCSÜTÖRTÖK
Szerző: WARHOLIK ZOLTÁN
2020.09.13.

Idén 55 éve van a színi pályán, jóllehet nem szerzett egyetemi diplomát. Mégis fontosnak tartotta, hogy múlt héten ő is őrszemként demonstráljon a Színház- és Filmművészeti Egyetem ereszén. Rendíthetetlen igazságérzetről, börtönbéli vendégjátékokról és otthoni, négygenerációs süncsaládról is egyaránt beszélgettünk a Kossuth-díjas Pogány Judittal, éppen 76. születésnapján. Mellette Mr. Cselló, azaz Kalmus Felicián is az Ötös vendége volt...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MINEK VESZ ENNYI FEGYVERT MAGYARORSZÁG? TÖBB SÚLYOS INDOK IS MEGHÚZÓDIK A HÁTTÉRBEN

PORTFOLIO
Szerző: HUSZÁK DÁNIEL
2020.09.13.

Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR NEM CSAK AZ INFLÁCIÓBAN, A CSALÁSBAN IS EURÓPA ÉLÉRE TÖRTÜNK - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.09.13.

A kormány amennyire csak lehet, próbálja megúszni a gazdaság leállítását; nagyot nőtt az infláció; az OLAF közzétette, hogy nálunk csalják el az uniós pénzek legnagyobb hányadát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Itt van a járvány második hulláma: annyi koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak a héten minden egyes napon, amennyit a tavasz legrosszabb napjain egyszer sem. A kormány azonban, úgy tűnik, nem akar a tavaszihoz hasonló korlátozásokat, egyelőre megelégszik a határ részleges lezárásával.

Hogy ennek milyen hatása lehet, azt szektoronként néztük át. A jegybank eközben elkezdte felkészíteni a bankokat, mi lenne a dolguk, ha a kormány újabb nyitvatartási korlátozásokat vezetne be.

A kormány a járvány elleni védekezéssel indokolja azt, hogy az államháztartás éves hiánya már 2261 milliárd forint - ez az indoklásuk részben igaz. Az MNB pedig azt tette közzé: kevésbé pénzeli a lakosság az államot, pedig most nagy szükség lenne rá. A KSH arról is beszámolt, hogy az ipari termelést az autóipar húzza le - egyelőre oda sikerült visszatérni, ahol a járvány első néhány hete után álltunk -, a külföldi turisták még júliusban sem nagyon akartak ide jönni, amikor pedig lehetett, de a magyarok sem annyira szívesen nyaraltak, a külkereskedelmünk talpra állása pedig megtört...

ITT OLVASHATÓ

MÉLYREPÜLÉSBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.09.11.

Bekerültünk az unió első öt országába. Igaz, nem akkor és nem úgy, ahogy Orbán Viktor tavaly februárban vizionálta, hogy ti. 2030‑ban Magyarország az unió öt legversenyképesebb és legjobban élhető országa lesz. Az ötöst merőben más dimenzióban értük el: ez év második negyedévében a magyar gazdaság volt az unión belül az ötödik legnagyobb visszaeső. A hivatalos értékelés persze most is talált sikerágat, nevezetesen, hogy még mindig tartani tudtuk az előnyünket az unió átlagához képest. Hm. Igen, kérem szépen, kb. fél százalékponttal kevésbé zuhantunk, mint az unió, aminek adatát a nagy spanyol, olasz, francia, belga bedőlések turbósították fel – persze a magyar 13,5 százalékos eséssel együtt.

Hazai összevetésben ekkora teljesítménycsökkenést az 1995 után mért GDP-ben egyszer sem szenvedtünk még el, sőt – éves összevetésben – a transzformációs válság során sem, pedig akkor, a rendszerváltás hajnalán nagy cégösszeomlások történtek.

A visszaesés területei

Ágazati bontásban tekintve a pénzügyi, biztosítási területeken kívül mindenütt visszaesett a bruttó hazai termék. Legkevésbé a főként természeti folyamatoktól függő mezőgazdaságban, legnagyobb mértékben a szórakoztatóiparban és a szállítmányozási, raktározási cégeknél. Persze, mert bezárt az ország. Ám arra nincs magyarázat, miért csökkent a szolgáltatások átlagos mértékénél jobban a közigazgatásban, társadalombiztosításban és a védelmi területeken dolgozók teljesítménye – ha csak nem a kormányzati létszámleépítéseknek betudhatóan. Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar több mint húszszázalékos zuhanásában meghatározó szerepe lehetett annak a termelési szerkezetnek, amelyet az autóipari egy lábra állás miatt már oly sokan elmarasztaltak, ám aminek a további támogatását az Orbán-kabinet kiemelkedően fontosnak tartja.

A GDP-termelést keresleti oldalról húzó valamennyi tényező bedőlt, a belső fogyasztás, felhalmozás és a külső piacok is. A háztartások vásárlásai több mint nyolc százalékkal zuhantak, ami azért volt különösen éles fordulat, mert a megelőző több mint négy éven át a lakosság pénzkiadásai közel öt százalékkal emelkedtek, meghaladva a GDP termelését. Nem beszélve arról, hogy még ez év első negyedében is tartotta magát ez a polgároknak szimpatikus ütem. A második negyedévi fogyasztászuhanás értékeléséhez csak két adat: még a Bokros-csomag sem váltott ki ekkora mélyrepülést, hasonló mértékű zsugorodást pedig csak a globális válság 2009. évi mélypontján élhettünk meg az elmúlt harminc évben.

A felhalmozás csak öt százalékkal fogyatkozott, noha az annak zömét jelentő állóeszköz-fejlesztések ennek közel a háromszorosával estek vissza. A feltűnő különbségre – mint rendesen – a KSH most sem ad magyarázatot. Feltételezésem szerint a termelés leállása és a piacok befagyása miatt rendkívüli mértékben felhalmozódhattak a készletek – ezek felszívódásában csak reménykedni lehet.

Az export nagyobb mértékben zuhant, mint a tíz évvel ezelőtti világgazdasági válság mélypontján, az import viszont ennél kevésbé, aminek következtében a nettó export nemcsak a GDP-t rontotta, de kb. kilencszázmillió euróval rosszabb külkereskedelmimérleg-egyenleget is hozott létre a félév folyamán, az előző évihez képest.

A visszaesés okai

...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MEGFÉKEZHETI AZ ISKOLAI ERŐSZAKOT A GUMIBOT, A BILINCS VAGY A GÁZSPRAY?

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2020.09.13.

Akármennyi iskolaőrt is vezényel a kormány az iskolákba, amíg a társadalomnak a családon belüli erőszakhoz, gyerekbántalmazáshoz való hozzáállása nem változik, addig az iskolai erőszak sem fog csökkenni.

A szeptemberi iskolakezdés nemcsak a koronavírussal kapcsolatos szabályok betartása, hanem egy régóta létező probléma, az iskolai erőszak miatt is komoly kihívást jelent a tanároknak. Nyilvánvaló, hogy a diákok egymással vagy tanárokkal szembeni agresszív viselkedését kezelni kell, és ezt csak komoly szakmai együttműködéssel, átgondolt prevencióval, segítségnyújtással lehet megtenni. A kormány viszont e helyett szeptembertől iskolaőröket alkalmaz, akiknek a házirend betartása a feladatuk, és nyomatékul akár gumibotot, bilincset, valamint gázspray-t is használhatnak.

Komoly oka van annak, ha egy gyerek agresszív az iskolában

Tévhit, hogy ma a gyerekek erőszakosabbak, mint régen, mert otthon mindent megengednek nekik, és lazult az általános fegyelem. Az iskolai agresszió elkövetői elsősorban azok a gyerekek, akiknek a szülei fizikailag vagy érzelmileg bántalmazók, elhanyagolók. Persze a média hatása sem hagyható figyelmen kívül, de sokkal fontosabb, hogy a gyerek mit lát a családban, hogyan viszonyulnak hozzá a szülei, miként bánnak egymással. A bántalmazás beépül: akinek veréssel, megfélemlítéssel, szeretetmegvonással, az igényei semmibe vételével rombolják az önbizalmát, az hajlamos lesz másoknak ellenséges szándékot tulajdonítani és támadni.

A gyerekek agresszív viselkedését e mellett az is kiválthatja vagy fokozhatja, ha az iskolában azt tapasztalják, hogy a tanár megalázza, bántja őket.

Az erőszakos gyerekektől kortársaik gyakran elfordulnak, de vannak köztük olyanok, akik népszerűek lesznek. Kutatások szerint az agresszió eszkalálódásában nagy szerepük van a társas normáknak. Azokban a csoportokban, ahol több gyerek viselkedik agresszívan, normalizálódhat az erőszak, ez válik elfogadottá, és senki sem lesz motivált, hogy más eszközöket találjon a konfliktusok megoldására. Az erőszak spiráljából nehéz kiszállni, hiszen amikor a diákok jelentős része erőszakos, a tanár is nehezebben alakít ki pozitív kapcsolatot az osztállyal, e helyett korlátozó, büntető módszereket használ, ami fokozza az agressziót. A tantermi légkör gyakran sokkal inkább befolyásolja a gyerekek viselkedését, mint egyéb iskolai tényezők.

Sokan gondolják, hogy a szegényebb, társadalmilag és gazdaságilag hátrányosabb helyzetű szülők gyerekei agresszívabban viselkednek, mint azok, akik jó körülmények között élnek. Mivel előbbiek életében potenciálisan gyakoribb a stresszhelyzet, a diszkrimináció, és sokszor a közösségekben is bántják őket, az önértékelésük alacsonyabb lehet, és van esélye az erőszakossá válásnak. Kutatások szerint az énhatékonyság (az a képesség, hogy valaki bízik abban, hogy ki tud tűzni célokat és meg is tudja azokat valósítani) alacsonyabb foka gyakoribb agresszív viselkedéssel járhat együtt.

Ugyanakkor nem igaz, hogy azért lesz valaki erőszakos, mert a szülei szegények vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak, ezek a körülmények több tényezőn keresztül hatnak.

A bántalmazás nem fordul elő nagyobb eséllyel azokban a családokban, ahol egyik vagy mindkét szülő alacsony társadalmi státuszú, iskolai végzettségű. A NANE kiadványa szerint például a gyerekek elleni szexuális erőszak (az abúzus legsúlyosabb formája) bárhol jelen lehet, viszont az elismert, hatalommal vagy vagyonnal rendelkező emberekről ritkábban derül ki. Nekik több eszközük van, amivel eltitkolhatják, hogyan bánnak a gyerekeikkel, és sokan nem is hiszik el róluk, hogy bántalmazók.

Gyerekkori szexuális bántalmazás a WHO becslése szerint világszerte a nők 20, a férfiak 5–10 százalékát érinti, de ennél sokkal több gyereket bántanak (elsősorban a szülők) fizikailag, még többet érzelmileg. Valójában nem tudjuk, hány bántalmazott gyerek él a világon, mert egyrészt az se mindig egyértelmű, hogy mit nevezünk bántásnak, másrészt az esetek jelentős része rejtve marad. A gyerekek szégyellik, ami velük történik, félnek a szülőktől, a családok gyakran elszigeteltek, a társadalom pedig nem akar beleavatkozni a szülők „belügyeibe”...

ITT OLVASHATÓ

SZFE: NYÍLT VASÁRNAP A ZÁRT EGYETEMEN

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.09.12.

Az érdeklődők tiszteletbeli hallgatóvá válhatnak a demonstráción. Eközben özönlenek a támogató bejegyzések a színművészetisekhez.

Nyílt nap a Titkos Egyetemen címmel tart szeptember 13-án vasárnap délelőtt tíz óra és délután három óra között demonstrációt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata (HÖK) – jelezték az eseményt Facebook-oldalukon.

„Azt állítják rólunk, hogy egy zárt közösség vagyunk – szeretnénk meghívni egy nyílt napra, és ezzel a Titkos Egyetem tiszteletbeli hallgatójává avatni minden érdeklődőt”

– írta a hallgatói önkormányzat.

Hozzáfűzték: továbbra sem kaptak érdemi reakciót a két héttel ezelőtt kihirdetett követeléseikre az illetékes minisztériumtól. Leszögezték:

„az antidemokratikus módon kinevezett kuratórium tagjai viszont gőzerővel folytatják az ellenünk indított lejáratókampányt”.

Éppen ezért szervez a HÖK nyílt napot, amelynek ideje alatt ugyan az SZFE épületébe továbbra is csak az egyetemi polgárok léphetnek be, az előadások és kurzusok azonban néhány óra erejéig kiköltöznek a Vas utcába és környékére. A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy a demonstráción feltétlenül viseljen maszkot, és a távolságot, a lehetőségekhez mérten, tartsa...

ITT OLVASHATÓ

EGY ÖSSZ-EGYETEMI SZTRÁJK LEHETŐSÉGE NYÍLT MEG

KLIKKTV
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.10.

„A legjobb alkotókat, színészeket, írókat, rendezőket nem lehet elnémítani, ők megtalálják az utat akár itthon, akár külföldön” – mondta februárban Bozóki András, volt kulturális miniszter, politológus. A Klikktv-ben szembesülve a hónapokkal ezelőtti mondataival Bozóki ma is egyetért, de hozzátette: „akkor még nem gondoltam, hogy ez lesz belőle, ami most van a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.”

Véleménye szerint, „mindaddig, amíg botrány nélkül az ilyen antidemokratikus intézkedéseket az érintettek lenyelik, addig nem remélhetünk változást. Idáig jutottunk tíz év alatt. Ezért rendkívül fontos a szolidaritás a társadalmi csoportok között”. A tapasztalatok azt mutatják Bozókinak, hogy „az átalakítás több pénzt hozhat, amire példa a MOME, a volt Iparművészeti Egyetem, amely új épületet kapott és egy eléggé kormánybarát hely lett belőle. Ott nem volt ellenállás, de azt gondolom, ezek a hallgatók az SZFE-n ki fognak tartani.”

A felvétel csütörtökön délután három órakor készült, amikor is az SZFE hallgatói sztrájkot jelentettek be, amelyet a dolgozók kezdeményeztek, s már 85-en csatlakoztak. Bozóki őszinte örömmel az arcán, úgy reagált a friss hírre: „egy össz-egyetemi sztrájk sokat segítene a helyzeten, nem tudnák elszigetelni.”

ITT NÉZHETŐ MEG

A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM KERESZTÉNY LEROHANÁSÁNAK MARGÓJÁRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / SZALONNA
Szerző: CSOMA GÁBOR
2020.09.11.

Attól a pillanattól kezdve, hogy Orbán Viktor cárevics megpróbálta lerohanni a színházakat a TAO körüli visszaélések címén, és úgynevezett fenntartóként maga alá is darálta őket – néhány jelentős, gerincét, szuverenitását, autonómiáját megtartó, ahhoz ragaszkodó színház kivételével – magyarán lepénzelte a többit, figyelemmel kísérem a színházi világ körüli hatalmi törekvéseket.

Nem csak azért, mert bizonyos szinten megszólítva érzem magam, akár nézőként, akár más közvetlen és személyes okok miatt, de legfőképpen azért, mert egy olyan világból érkeztem, ahol megtanítottak szeretni és lételemünkké tenni a kultúrát, annak minden formáját, mert ez volt az az egyetlen és utolsó kapocs, amely (akkor nem és most sem gondolkodtunk nemzeti nagyságunkon) hitet, a múlthoz és a jövőhöz kapaszkodót nyújtott. Erdélyben ezért tudtunk fennmaradni, mert egy olyan kultúrát szívtunk magunkba, amely megtanított tisztelni egymást és tolerálni másokat. Ezért tudtunk békében élni egymás mellett – román, magyar, szász, csángó -, mert tiszteltük egymás kultúráját.

Amikor arról olvastam, hogy a kormány az előretolt (gazdasági) kereszténységet hazudó Vidnyánszkyval és egy másodrangú Rátótival – most hadd ne említsem meg azt a személyt, aki az Alapjogokért Központ háborús uszító kampányának egyik guruja, mert ő is a hatalom által kijelölt másik kuratórium tagja – megszólalt a vészcsengő. Hiszen pontosan ugyanezt a technikát és a párbeszéd látszatát keltő, szakmai álca mögé bújtatott hatalmi hablatyot láttam, amivel ez a jöttment kormány szemrebbenés nélkül szétverte a Magyar Tudományos Akadémiát is.

Orbán és hatalma csak az általuk szándékosan lebutított szavazói, a lebutított és szándékosan lerohasztott oktatás, tudomány, egészségügy, kultúra hátán tud megmaradni, mert minden diktatúra ellensége a tudás és a felelős népakarat. A népakaratot már megtörte évekkel ezelőtt, és azóta is folyamatosan ezt teszi: a primitívvé züllesztett MTVA és a megszerzett közel 500 médiafelület révén elénk szórt egymás elleni gyűlöletszítással, korosztályok, hivatások, szakmák, ideológiák egymással szembefordításával. Már mindent tönkretett, ami ezt az országot előrevihette volna a fejlődés útján. Egy valami viszont még akadálynak számít: a kultúra úgy általában is, de a színészképzés különösképpen...

ITT OLVASHATÓ

ÁRNYÉKUK ITT MARADT - VÁMOS MIKLÓS KÍNOS TÉMÁKRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: RÁCZ I. PÉTER
2020.09.13.

„A mai világ az ellen dolgozik, hogy rendesen átéljük, ami bennünk zajlik, nehezen sikerül mély emberi kapcsolatokat kialakítanunk” – mondja Vámos Miklós, amikor a héten megjelent új regénye, a vészkorszakot és a jelent egy védett ház történetével összekapcsoló Dunapest kapcsán kérdeztük a holokausztról és személyes érintettségéről.

Elsőként a holokausztdiskurzushoz való kapcsolódását említeném, ami megragadhatóvá teszi számomra a Dunapest című új regényét. Hiányérzete volt e téren és szükségesnek érezte a saját nézőpontjának az ábrázolását? 

 A holokauszt nagyon nehéz téma – mindenkinek. Azoknak is, akik családilag érintettek benne, azoknak is, akik nem. Én ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelynél otthon egysze­rűen soha nem esett szó arról, hogy valaki netán munkaszolgálatban volt, vagy a nagyszülők azért hiányoznak, mert a holokausztban eltűntek. Csak nagyon idős nénik ejtették ki azt a szót a környezetemben, hogy zsidó – de azt is úgy, hogy közben visszafelé szedték a levegőt, óvatosan, finoman, félénken, mert ugye ez titok. E helyett a szó helyett sokszor azt mondták, unser, azaz a mienk. Nem vettem az adást ilyenkor, mert nem tudtam, hogy az én családom is érintett. Anyám azt állította, hogy ők szlávok, és elhittem neki, mert Ribárszkynak hívták. Apám meg egyszerűen nem volt hajlandó sem erről, sem másról mesélni. Ehhez hozzátartozik, hogy ő Rajk László egyik titkára volt, ezt sikerült megúsznia. Előtte munkaszolgálatos volt Tambovban, éppen ott, ahol Örkény István is. De erről gyerekként még nem hallottam. A gimnáziumban tudtam meg, hogy érintett vagyok, addig éppen ugyanúgy zsidóztam, mint a többiek. Az egyik első, Kisfiúk és nagyfiúk című novellámból Juhász Ferenc saját kezűleg akarta kihúzni a zsidó szót, ami megdöbbentett, hiszen az éppen arról szólt, hogy az iskolában az egyik gyereket lezsidózzák. Azt mondta, használjak más szót. Nem értettem, ez hogyan volna lehetséges, de mindenképp erős jel volt számomra, hogy a zsidóság kínos téma. Másodgenerációs érintett vagyok, és a mai napig szenvedem a holokausztot, sokat álmodom róla, szorongok, hogy visznek – erről már írtam is, de még soha nem ilyen mélységben, mint most. Mindig is éreztem, hogy nekem ezzel valami teendőm van, de nem tudtam, hogyan, és egyáltalán, mi lenne az a teendő. A regényírásnál nem úgy megy, hogy elégedetlen vagy valamilyen közéleti párbeszéddel, s akkor írsz arról egy regényt. Az olyan régimódi mesélő, amilyen én vagyok, akkor ír meg valamit, ha úgy érzi, van neki egy története, amibe beleszeretett, és ha azt megírja, akkor a világnak jobb lesz. 

És ön milyen történetbe szeretett bele? 

Nem is egy, hanem egyszerre két történetbe szerettem bele. Engem mindig nagyon érdekelt, hogy az enyémtől különböző életkorúakról vagy neműekről, vagy nemzeti hovatartozásúakról írjak, tehát nálam fiatalabbakról, idősebbekről, nőkről stb. Volt egy nagyon távoli rokon-ismerős, egy Angliában élő francia nő, mint a regényemben Linda, s az ő történetét akartam megírni. Tudtam, hogy a férje annak a híres és népes magyar zsidó családnak a sarja, akik tulajdonképpen bevezették a kapitalizmust Magyarországon, csak ő a szegényebb ághoz tartozott, és kimenekült Angliába feleségestül.

A másik történet, gondolom, a Pozsonyi úti luxusbérház volt, az egybeépített 38–40. számú, ami közül az utóbbi a vészkorszakban svájci védett házként adott menedéket sokaknak. Amikor 1979-ben beköltöztem ebbe a házba, semmit nem tudtam a történetéről, csak azt, hogy az egyik tervezője Hofstätter Béla, mert a neve ki volt írva az előcsarnokban, s ugyan a betűk már lehullottak, de a sötét árnyékuk ott maradt. Valakitől hallottam, hogy itt a ház közelében lőtték be őt is a Dunába. És ez a nyers és vad jelenet mindig izgatta a fantáziámat, hogy valakit odavezetnek a vízhez, ő pedig visszanéz a háta mögé a kedvenc művére. Később véletlensze­rűen­ olvasmányokból megtudtam, hogy nemcsak tervezte a házat, hanem ott is lakott. Ráadásul az én kis lakásom, amit afféle műteremnek használok, a Hofstätter-lakásnak volt a része. Minden valószínűség szerint ugyanazt a parkettát taposom, mint ő annak idején. Ez olyan erősen hatott rám, hogy elhatároztam, ez a ház lesz az egyik főszereplője a regénynek – a két idősík, ’44 és a jelen közötti kapcsolat, ahol az előbbiben Carl Lutz és Raoul Wallenberg embermentő tevékenységét is megírhatom. Mindketten sokkal nagyobb emlékművet érdemelnének a jelenleginél...

ITT OLVASHATÓ

NYÁLADZÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.13.

Varga Miklós biztosan nagyon szomorú volt szombaton, mert nem énekelhette el a Nélküledet Dunaszerdahelyen. A szebb napokat megélt Nemzeti Sport sírdogált emiatt, az, amelyiken az Alapjogokért hirdette világháborús szuronyokkal, hogy naggyá teszi a Kárpát-medencét, mintha valami lufi volna az, hogy lehessen vele gömböt fújni. Varga Miklós a DAC futballmérkőzésén volt hivatott óbégatni, de közbeszólt a vírus, ezért csupán „virtuálisan lehetett hallani az Emerton-díjas énekest” – hüppögött a Nemzeti Sport.

Ez a lap egy ideje úgy tudósít Dunaszerdahelyről, Csíkszeredáról, Eszékről és más idegenbe szakadt vérű városokban zajló sporteseményekről, mintha csak Lajosmizséről tenné. Az ottani csapatok mi vagyunk, akárha a Fradi vagy a Vasas. A Nemzeti Sport már rég visszafoglalta Erdélyt, főleg, mióta Szöllősi György, Orbán csicskája főszerkeszti. Kár érte, valamikor jó sportújság volt, ma azonban már csak pártlap, és ugyanúgy folyik belőle a takony, mintha Magyar Nemzet vagy Origo volna. Ez utóbbi is nyáladzott tegnap.

„Nyolcvan éve tért vissza Észak-Erdély az anyaországhoz” címmel tett közzé dolgozatot, megemlékezve arról a második bécsi döntésről, amellyel kies hazánk visszavonhatatlanul náci csatlóssá vált. Ilyet is lehet, mért ne lehetne, de mielőtt teljesen elalélnánk, ízlelgessük azt a nyelvezetet, azt a mentalitást, azt a világlátást, amit az Origo használ, és rögtön megértjük Vidnyánszkyt is a bocskaijában, érezzük mindeközben a tömjén illatát naftalinnal elegyest, előttünk áll az a világ, amibe Ady is belehalt, és bele fogunk mi is.

„Nyolcvan éve, 1940. szeptember 11-én délelőtt zászlódíszbe öltözött Erdély fővárosa, Kolozsvár. Az utcákat, sőt, a város határát is ellepte az ünneplő tömeg, megkondultak a harangok, és virágeső záporozott az erdélyi induló ritmusára díszmenetben bevonuló honvédalakulatok katonáinak fejére. A főtéren felállított karzaton személyesen Magyarország kormányzója, Horthy Miklós fogadta a bevonuló csapatok díszszemléjét, akinek az ünnepi köszöntőbeszéd közben elcsuklott a hangja a meghatottságtól.” – így kezdi az Origo a XXI. században.

Hogy ennek milyen ára volt, a II. Magyar Hadsereg kétszázezre a Nemzeti Sport-féle szuronyosokkal, a négyszázezer holokauszt áldozat, meg a többi nyalánkság a csatlósság miatt, az nem derül ki, midőn virágeső záporozik a díszmenetben bevonuló honvédalakulatok fejére. Tudjuk, hogy ma a gödrünkből kinézve és a Nélküledet óbégatva kellene fájni Trianonnak, de mielőtt elsírnánk magunkat, nem árt megjegyezni, hogy az sem történt volna meg az akkori elit nélkül, amely ugyanolyan volt, mint ezek a maiak. Általában mindig az elit volt az, amely az ország vesztét okozta...

ITT OLVASHATÓ

ENNYIRE FÜGGETLEN A MÉDIATANÁCS ELNÖKE

HÍRKLIKK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.09.12.

Miközben a közpénzekből fenntartott állami rádió és televízió, a nap minden órájában és percében nem egyszerűen az összes a média működésére vonatkozó jogszabályt, hanem tényszerűen az Alkotmányt sérti meg, a szabad véleménynyilvánítás, a tájékozódás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog alkotmányos garanciáit, valamint a médiatörvény összes előírását (pártatlan, kiegyensúlyozott tájékoztatás, a vélemények sokszínűségének megjelenítése, politikai függetlenség stb.) lábbal tiporja naponta, a Médiatanács most elvette az utolsó független rádió frekvenciáját, azzal az abszurd indokkal, hogy a Klubrádió néhány alkalommal megsértette a médiatörvény előírásait azzal például, hogy a zene és próza aránya nem felelt meg a szabályoknak.

A Klubrádió a Médiatanács által emiatt kirótt büntetést minden alkalommal rendben megfizette. Ugyanez a hatóság a kormányközeli oligarchák, illetve a KESMA nevű médiamonopólium orgánumainak működését amiatt soha nem marasztalta el, hogy nap mint nap terjesztik a hazugságokat és a fake news-t, hogy rendre belegázolnak az ellenzéki oldal közszereplőinek emberi méltóságába, hogy minősíthetetlen hangon gyalázzák az ellenzéki szereplőket, hazugságokat terjesztenek róluk, hogy a megtámadott pártoknak és személyeknek soha nem biztosítják a megszólalási lehetőséget stb.

A Médiatanács elnöke az a Karas Mónika, akit Gyurcsány Ferenc kinevezésekor igen találóan a Fidesz hazugsággyárának takarítónőjeként aposztrofált...

ITT OLVASHATÓ

SZUPERKUPA: AZ ORVOSI KAMARA SZERINT AZ EGÉSZSÉGÜGYISEK RÉSZVÉTELE KOCKÁZATOS, A MENTŐK ÖRÜLTEK

MAGYAR HANG
Szerző: SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ
2020.09.12.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint járványügyi szempontból kiemelt kockázatú az egészségügyi dolgozók csoportba szervezése – különösen egy tömegrendezvényen. Ezért nem támogatják, hogy egészségügyi dolgozók nagy számban vegyenek részt a labdarúgó Szuperkupa döntőjén – írta lapunk érdeklődésére a MOK. A kamarát a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) hét eleji bejelentése után kerestük meg. Ekkor közölték, hogy az MLSZ és az UEFA közösen úgy döntött, hogy legalább 500 egészségügyi dolgozót hívnak meg a szeptember 24-i nemzetközi mérkőzésre.

A Magyar Orvosi Kamara a szövetség gesztusát lapunknak úgy kommentálta, hogy a magyar egészségügy dolgozóit nem egy-egy ötletszerű gesztus fogja a pályán tartani, hanem a bérrendezéssel egybekötött életpályamodell és a megfelelő munkakörnyezet.

Augusztus 28-án egyébként Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa az ATV-ben „egy kicsit meredek dolognak” nevezte, hogy nézők előtt tartják meg a találkozót. Hozzátette, ha betartják a szabályokat, sikerülhet. Két nappal később Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Klubnak nyilatkozott úgy, hogy lehet olyan szabályrendszert alkotni, amellyel nem következik be komoly járványügyi esemény. Ekkoriban a hivatalos adatok alapján 300 alatt volt az új fertőzöttek száma (augusztus 28-án 132; augusztus 30-án 292). Időközben kilőtt az újonnan regisztrált esetek száma, napok óta 500 felett az új fertőzöttet regisztrálnak. Pénteken és szombaton is új rekord dőlt meg: 718, majd 916 új fertőzöttet találtak...

ITT OLVASHATÓ

„HOL A SZÍNPAD: KINT-E VAGY BENT?”

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.09.11.

Ez alkalommal a paragrafusrágó hálátlan szerepét veszem magamra, mert bármennyire ügyes ügyvédek sürgölődnek is a kormány körül, mindig újabb rések nyílnak munkálkodásuk során.

A mi színházi regényünk

Amint a CEU, majd az MTA, most a Színház-­ és Filmművészeti Egyetem (SZFE) esetében is utólag válik egyre világosabbá, mi és miért történt. Tavaly december 9-én, még jóval a járvány kitörése előtt, a színházakra vonatkozó törvénymódosítás ellen nagy tüntetés volt a budapesti Madách téren. Akkor már készen kellett legyen a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes aláírásával december 12-én beterjesztett 2020. tavaszi törvényalkotási program, amelyben sem általában az egyetemi átalakítások, sem speciálisan az SZFE alapítványosítása nem szerepelt. Az első hat egyetemet egy március 31-ei beterjesztéssorozat említette. Ha tehát korábban gondoltak is a nagy egyetemi átszervezésre, valószínű, hogy a járvány berobbanása adta meg a lökést arra, hogy ezt villámgyorsan végigvezessék a parlamenten, hiszen a karantén miatt az esetleges (de a végén elmaradt) tiltakozó megmozdulásokra már nem kellett számítani.

Kiemelten vonatkozott ez az eshetőség az SZFE-re, amely korábban a többi művészeti egyetemmel együtt „állt a sorban”, hogy megtudja a rá vonatkozó új szabályokat, de egyszer csak valamikor tavasszal kiemelték onnan, és egy május 26-án benyújtott külön törvényben az „expressz vonalon” szabták át. Szemben például (rejtői fordulattal élve) a balett-táncosokkal és a kőfaragókkal, vagyis a Táncművészeti vagy a Képzőművészeti Egyetemmel, az SZFE művésztanárainak és hallgatóinak többnyire az élőszó a munkaeszközük, ráadásul otthon vannak a médiában, tehát könnyen elérik és föllelkesítik a közönségüket. Mivel a nyilvánosságot közvetlenül elérő film- és színművészek számos fórumon tudtak (volna) hangot adni ellenérzéseiknek, így váltak gyorsan megoldandó problémává. Mindehhez hozzájött Vidnyánszky Attila hatalmas ambíciója, mert utólag az is feltehető, hogy ő jelentkezett be az SZFE meghódítására, mintegy felkínálva a kormánynak, hogy vele semlegesítse ezt az érzékeny ellenállási gócot. Ám még annyi rafinériával sem vértezte fel magát, hogy ne saját maga, hanem valamelyik jó embere legyen a megalakítandó kuratórium elnöke.

Az igazi botrány azonban a kuratórium megalakulása után következett. Most nem a tagok kiválasztására, felkészültségére vagy nyilatkozataira gondolok, hanem egy olyan momentumra, amely eddig kevés figyelmet kapott. Az 1990-es évek eleje óta szolgáltam előbb különböző szintű egyetemi, majd 15 évig kutatóintézeti vezetőként. Minden intézménynek volt szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), amely megfogalmazta, illetve felsorolta az alapvető feladatokat, jogosultságokat és kötelezettségeket az egyes szinteken, beleértve a vezetők kiválasztását, felmentését stb. Az SZMSZ-eket mindig az adott szervezet erre felhatalmazott testülete állította össze, szavazta meg, majd terjesztette a fenntartó elé, amely hol módosításokat kért megindokolva azok szükségességét, hol pedig minden további nélkül elfogadta azt. A felső befolyás maximuma az volt, hogy adtak a kezünkbe egy törvényi hátteret tartalmazó keretszöveget, amibe beleilleszthettük a saját szabályainkat.

Soha nem találkoztam olyan esettel, hogy a fenntartó, lett légyen az az Oktatási Minisztérium (és utódai) vagy az MTA-nak a kutatóhálózatát felügyelő Akadémiai Kutatóintézeti Tanácsa, maga állította volna össze az SZMSZ-t és helyezte volna az adott szervezet, az egyetem, a kar, az intézet elé azzal, hogy ez a rájuk (ránk) vonatkozó szabályozás, mától ez van érvényben, punktum. Egy egyetem esetében egy ilyen aktus az autonómia olyan fokú megsértése, hogy véleményem szerint akár bíróság elé is citálható az a fenntartó, amelyik ezt megteszi.

Márpedig az SZFE kuratóriuma pontosan ezt cselekedte: míg az eddig érvénybe lépett összes többi alapítványi egyetemi SZMSZ-t a szenátusokkal megállapodva gyakorlatilag a korábbi szabályzatok szellemét megtartva hagyták jóvá a kuratóriumok mint fenntartók, az SZFE fenntartói testülete egy augusztus végi napon egyszer csak átküldte a Vidnyánszky elnök által aláírt dokumentumot, amelyet nyilván nem az elnök úr vagy a tagok fogalmaztak saját kezűleg, hanem gondosnak vélt ügyvédek és minisztériumi tisztviselők formáltak készre. Ez persze meg is látszik rajta, mint ahogy az is, miért nem kívántak konzultálni az SZMSZ hatálya alá tartozó intézmény egyetlen képviselőjével sem...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A KLUBRÁDIÓ NEM KAP HOSSZABBÍTÁST, A KÜLFÖLDI VADÁSZOK VISZONT JÖHETNEK

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 

HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.11.

Média1: Bréking: Nem kap hosszabbítást a Klubrádió!

A Médiatanács döntése értelmében a Klubrádió médiaszolgáltatási jogosultsága 2021. február 14-én lejár, és pályázat lesz a 92,9 MHz-re. ANemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szerint a Klubrádió most lejáró médiaszolgáltatási jogosultsága alatt több alkalommal is megsértette a médiatörvényt, és emiatt különböző jogkövetkezményeket alkalmazott a médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács ezért nem hosszabbítja meg a rádió februárban lejáró jogosultságát.

444: Polt Péter: Szijjártó jachtozása nem bűncselekmény

„A Központi Nyomozó Főügyészség a kérdésével érintett tárgyban egy magánszemély által tett feljelentést elutasított, mivel a rendelkezésre álló adatokból kitűnt, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény” – írja Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdésére.

24.hu: Mészáros luxus vadászházat épített a Hanság közepén

A Hanság egyik legszebb részén építettek hatalmas vadászházat Mészáros Lőrincék, állítólag a vastag pénztárcájú vadászoknak. De a luxusépület más célra is megfelel. A lap értesülései szerint 12 szobás, butikhotelnek is beillő, lehallgatásbiztos kétszintes épület nőtt ki a krisztinabereki tó partján. Olyan biztonsági rendszert építettek ki, hogy egy egér se fér át rajta, senki se láthatja, milyen VIP-vendégeket fogadnak, és akár helikopterrel is érkezhetnek – mondta a beruházást közelebbről ismerő forrás.

Mfor.hu: Mészáros Lőrinc felesége a NER-elit környékére költözött felcsúti otthonából

Mészáros Lőrinc és felesége nemrég a Magyar Távirati Irodán keresztül kiadott közleményben tudatta, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását a bíróságon. A cégadatokban már nem egy felcsúti cím szerepel a neve mellett, hanem egy Budapest, XII. kerületi ingatlan a Kikelet utcában. Vagyis Mészárosné egy 12 lakásos társasházba költözött át a közelmúltban – az Opten adatbázisa szerint ezt a címet ugyanis 2020. szeptember 2-án, két nappal a válás bejelentése előtt jegyezték be.

Sonline: Nyílik a határ a külföldi nimródok előtt

A koronavírus miatt szeptember 1-től elrendelt határzár eddig korlátozta őket, de most már jöhetnek a bérvadászok Magyarországra. Ugyanis módosították a jogszabályt, és a szeptember ötödikétől életbe lépett rendelkezés szerint már nem csak a V4 országokból, hanem a többi külföldi országokból is érkezhetnek vadászok. Az idősebb külföldi vadászok azonban óvatosak, a folyamatosan emelkedő koronavírusos esetek miatt inkább kivárnak.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - KLUBRÁDIÓ: AZ UNIÓTÓL VÁR KÖZBEAVATKOZÁST A NEMZETKÖZI SAJTÓ INTÉZET- A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.12.

Reuters

Az uniótól vár közbeavatkozást a Klubrádió ügyében a Nemzetközi Sajtó Intézet. A szervezet 2. embere arra emlékeztetett Bécsben, hogy Brüsszel folyton a sajtószabadság és a tisztességes piaci verseny jelentőségét hangoztatja, ám idáig képtelen volt szavatolni ezeket az értékeket Magyarországon.

A licenc megvonása újabb aggodalmakat kelt a média függetlensége miatt a nacionalista Orbán-kormány alatt. Hiszen a Klubrádiónak nagyjából olyan 200 ezer hallgatója van és az ellenzéki politikusok, illetve a beszélgető műsorok vendégei nem ritkán bírálják a hatalmat. Az adó most kénytelen versengeni eddigi, saját frekvenciájáért, de ha veszít, akkor legfeljebb az interneten folytathatja működését. Ugyanakkor a Médiatanács nem árulta le, milyen jogsértésekre alapozva döntött.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiafigyelő igazgatója úgy értékelte: ami történt, az nem más, mint hogy kivégzik a rádiót. Zajlik a szabad sajtó módszeres kiradírozása. Amit a hírügynökség megtold azzal, hogy az EU hiába próbálja rávenni Orbánt, az nem hajlandó érvényteleníteni a média, a bíróságok, az oktatás, valamint a civil szervezetek szabályozásának módosítását. Pedig Brüsszel szerint ezek az intézkedések aláássák a demokráciát.

Washington Post/AP

Aggódik a Klubrádió miatt az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Dunja Mijatovics, aki korábban az EBESZ-nél a sajtószabadság felelőse volt, azt üzente, hogy a média sokszínűségét fenn kell tartani a demokráciákban. Az előzmény az volt, hogy a Médiatanács nem hosszabbítja meg az Orbán-kormányt gyakran bíráló adó URH sugárzási engedélyét.

A tudósítás kiemeli, hogy éppen a sajtószabadság helyzete volt az egyik fő ok, amiért az EU jogállami eljárást folytat Magyarország ellen. Ebbe beleértendő, hogy a hatalom csak a neki engedelmes orgánumoknak juttat állami reklámokat, illetve hogy nagyjából 500 szerkesztőséget tömörítettek a KESMA égisze alatt, miközben az alapítvány a kormány ellenőrzése alatt áll. Azon felül a Médiatanács tagjait egytől egyik az Orbán-kabinet nevezte ki, és a testület az évek során sok kétes határozatot hozott. Ugyanakkor nem tett eleget annak, hogy védje a sokszínű médiát, valamint a nyitott és tisztességes piaci viszonyokat a sajtóban.

Spiegel

A sajtószabadság korlátozása felcímmel adja hírül a német politikai hetilap, hogy a magyar médiahatóság leállítja az ellenzéki Klubrádiót. Azaz folytatja a nyomulást a kritikus médiával szemben. Most éppen az utolsó, valamirevaló független rádió van soron, amelynek nem hosszabbítják meg a frekvenciahasználati jogát. Dehát a Médiatanács kizárólag a jobboldali-nacionalista Orbán Viktor híveiből áll.

Azaz közeleg, hogy lekapcsolják a Klubrádiót, de a szabad sajtó visszaszorításának és a kritikus szerkesztőségek elnémításának már hosszú a sora. A közmédiát vagy 10 éve a hatalom szócsövévé tették, és a magánkézben lévő orgánumok nagy többségét nemrégiben bevitték egy Orbán-közeli alapítványba. A legfontosabb független hírportált, az Indexet júliusban „idegen átvétel” folytán hidegre tették, a Népszabadsággal pedig úgy bántak el, hogy előbb a miniszterelnök osztrák embere megvette vagy becsukta.

Le Figaro

Egy független magyar rádió elveszti a licencét – jelenti a konzervatív francia újság, hozzátéve, hogy a Médiatanács az EBESZ és a Freedom House egybehangzó véleménye szerint a kormányt segíti a sajtó ellenőrzésében. Az ország 10 év alatt a 23-ikról a 89. helyre esett vissza Riporterek Határok Nélkül médiaszabadság rangsorában és a SZER magyar adása 36 év után a héten felújította működését, mert úgy ítéli meg, hogy erősen romlott a sajtó helyzete Magyarországon.

A Klubrádió a leghallgatottabbak közé tartozik, de rendszeresen kizárják az állami hirdetésekből. 4 éve 300 ezer eurós jóvátételt ítélt meg neki a bíróság, mert a Nemzeti Médiahatóság megtagadta tőle az állandó sugárzás jogát. De a vidéki hullámhosszokat azóta sem kapta vissza. Az ellenzék úgy értékelte, hogy a kormány már megint támadja a vele szemben álló erőket. Cseh Katalin azt üzente a Twitteren, hogy minden egyes nap kemény csapást jelent a médiapluralizmus számára.

FT 

A világlap vezércikke Orbán Viktort hozza fel példaként arra, hogy a populisták leginkább akkor tudnak hosszabb időn át hatalmon maradni, ha az üres ígéreteken túl adnak is valamit az embereknek. Hiszen a magyar miniszterelnök sosem veszélyeztette az uniós támogatásokat, vagy az ország helyét a schengeni rendszerben. A lengyel PiS pedig érdemi szociális támogatást nyújtott a szegényeknek. Ily módon mindkettő bebetonozta hatalmát, szemben azokkal a demagógokkal, akik azt hiszik, hogy elegendőek a leegyszerűsített ígéretek, és hogy a kormányzás nem más, mint a kampány folytatása.

Azaz a hozzáértésen múlik a populisták sorsa, mert különben a valóság hamar utoléri őket. Lásd Johnsont, Trumpot és Bolsonarót. Újabb és újabb dolgokat ígérnek meg, még mielőtt az előzőt egyáltalán teljesítenék. Nekik a hatalom megszerzése volt a fontos, és úgy gondolják, hogy a továbbiak miatt ráérnek aggódni. Ám hamar szembesülnek a tényekkel, különösen az olyan válságok során, mint a Brexit vagy a koronajárvány. Hiszen éppen a fertőzés mutatta meg: tömegek élete múlhat azon, hogy képes-e érdemi kormányzásra a megválasztott vezető. De ugyanez igaz az éghajlatváltozásra is, aminek amúgy gyakran még a létezését is tagadják a populisták.

Szóval pont akkora különbség van a választási hadjárat sikere, illetve a hatalomban elszenvedett fiaskó között, mint amikor a látszatot és a valóságot, vagy a szónoklatot és a valós tettet állítjuk szembe egymással. És minél inkább adós marad egy hatalom az érdemi eredményekkel, annál inkább hajlamos a ténylegesnél jobbnak feltüntetni a dolgokat. Minél kétbalkezesebb, annál inkább igyekszik elterelni a figyelmet valós vagy kitalált ellenfelekre hivatkozva.

Az persze érthető, hogy a populisták hajlamosak a szüntelen kampányolásra, mert egy vezetőnek segítenie kell, hogy az emberek jó része valamennyire eligazodjon egy igencsak változó és kiszámíthatatlan világban. Ez az, amit a fő áramlat politikusai csak lassan értenek meg, pedig érdemes megszívlelniük. A hozzáértés ugyanis kiderül a válságban, amikor nagyon nagy teljesítmény jó döntéseket hozni és végigvinni azokat.

FT

A kulturkampf részeként Orbán hívei az SZFE lázadásával kénytelenek szembenézni. Diákok és tanárok közösen tiltakoznak az ideológiai megfontolások alapján kinevezett kuratórium ellen. A testület elnöke azonban már meg is adta az irányt: többet kell tenni a nemzeti identitás és a keresztény értékek erősítésére. Az egyetem épülete ily módon a kulturális háborúskodás epicentruma lett. A küzdelem azóta tart, hogy a nacionalista miniszterelnök 2010-ben visszatért a hatalomba.

Kormánybarát hangok szerint a miniszterelnök a liberálisok által uralt terepet igyekszik visszaszerezni, megfigyelők viszont inkább úgy látják, hogy a kormány már így is túl nagy befolyásra tett szert. A lap megszólaltatja Enyedi Ildikót, aki arra figyelmeztet, hogy a kurzus kiszolgálása nem eredményez valamirevaló teljesítményt, sem a művészetekben, sem a tudományban. És hogy a 20. században bőven lehetett látni, hová vezetett ez, amikor mégis megpróbálták. Meg egyébként is: honnan veszi a bátorságot bármely hatalom, hogy megszabja, ki a része a nemzeti kultúrának és ki nem az?

Az előzmények része a CEU elűzetése, az MTA feldarabolása, valamint az, hogy a kormány igyekszik kiterjeszteni befolyását a független színházakra, főként Budapesten. Tompa Andrea, író és kritikus azt mondja, ez már nem is kulturkampf, hanem szőnyegbombázás, hiszen a két fél nem egyenlő erőkkel küzd.

Ám a próbálkozásban van politikai kockázat Orbán szemszögéből, mivel a színi egyetemen ugyan csak nem egészen 500-an tanulnak, ám mozgalmukat sokan támogatják. Lásd a vasárnapi élő láncot. A tiltakozás egyben megmutatta, hogy a miniszterelnöknek viszonylag kevés híve van a fiatalok soraiban.

Csáky Zselyke, a Freedom House-tól azt mondja, a Fidesznek szüksége lesz az ifjúságra, ha két év múlva meg akarja őrizni a kétharmadot, de az ilyen incidensek nem teszik vonzóbbá a pártot a fiatal nemzedék szemében. Sőt, népszerűsége egy ideje már esik a generáció soraiban. Orbán egy időben megpróbált nyitni feléjük, amikor tavaly napirendre tűzte a klímaváltozást, de úgy néz ki, hogy azután lemondott róluk.

Le Monde

Az ultrakonzervatív, tekintélyelvű Vidnyánszky Attila kinevezése tömeges tiltakozást váltott ki a magyar művészeti életben. Neve félelmet, illetve dühöt kelt az egyetemet elfoglaló diákok között. Ő maga nem is titkolja, hogy közel áll a miniszterelnökhöz, ennélfogva halmozza a tisztségeket. Alföldi Róbert úgy nyilatkozott, hogy az állami társulatok sorsa csakis tőle függ: a finanszírozás, az igazgatók kinevezése, a két színi egyetem. Vidnyánszky krédója: a jobboldali és keresztény érdekek védelme a színpadon.

Upor László, az SZFE távozó ügyvezető rektora azt mondja róla: igazi tehetség, absztrakt esztétikával, de sajnos, ez összeegyeztethetetlen az által képviselt politikai és szociális tábor ízlésével. Maga a rendező egyre epésebben rohan ki a „liberális közeg”, a sötét hatalmak, a nemzetközi hálózatok ellen, amelyek szerinte a bukásán dolgoznak. Csak a megbízható újságírókkal áll szóba. Upor ezt úgy fogalmazza meg, hogy mint minden paranoid, Vidnyánszky is úgy állítja be, mintha folyamatosan támadnák, mert így játszhatja az áldozatot. Szabó Kimmel Tamás erre megjegyzi, hogy ő is vidékről érkezett, mégsem az a nünükéje, hogy bosszút álljon Budapesten. A színészt egyébként Vidnyánszky eltávolította a Nemzetiből.

Die Presse

A magyar kormány tovább enyhített a határzáron: ezúttal azt a tilalmat törölte el, hogy az ingázók csak akkor járhatnak át egyik országból a másikba, ha a határtól számított 30 kilométeres övezeten belül laknak és hogy haza kell térniük 24 órán belül. Ezt az osztrák belügyminiszter jelentette be, miután tájékoztatást kapott a magyar társszervektől. Az azonban továbbra is érvényes, hogy az érintetteknek igazolniuk kell a munkaviszonyukat.

Az Osztrák Gazdasági Kamara főtitkára üdvözölte a lazítást, mert az lényegesen könnyít a cégek és munkatársaik helyzetén. Arról is beszámolt, hogy pár napja már olyanok is akadálytalanul utazhatnak szolgálati ügyben, akiknek a vállalata mindkét országban jelen van.

Die Welt

A luxemburgi külügyminiszter a görögországi Moria menekülttábort megsemmisítő tűz után az osztrák kancellárt tette a fő felelőssé, amiért ennyire nyomorúságos a menedékkérők sorsa az EU külső határain. Asselborn gonosztevőnek nevezte Kurzot, aki igen kemény álláspontot képvisel a migráció kapcsán. Kifejtette, hogy Európa mindaddig beteg marad, amíg nem talál kiutat a menekültválságból. Megjegyezte, hogy az EU beugrott az osztrák politikusnak, miután azt bizonygatta, hogy elég csak lezárni a határokat és onnantól kezdve nincs probléma.

Szerinte ezek után elsősorban a Bizottság elnökének kell cselekednie, azaz meg kell győznie a tagállamok kétharmadát, amelyek még mindig úgy tesznek, mintha rájuk nem tartoznának az unió bejáratánál veszteglő migránsok. Von der Leyennek rá kell vennie őket a szolidaritásra. 

Süddeutsche Zeitung

A vezető német lap úgy ítéli meg, hogy a menedékreform ügyében évek óta reménytelenül körben járnak az európai kormányok. A megoldáshoz bátorságra és jó idegekre volna szükség Berlin részéről. De az biztos, hogy Leszbosz szigetéről el kell vinni a végképp földönfutóvá vált embereket. Ám amikor a helyzet kapcsán sokan európai megoldásról papolnak, az olyan, mintha Godot-ra várnának, aki tudvalevőleg sosem érkezik meg.

A tagállamok beásták magukat a menedékpolitikába, nehogy rontsák a saját tárgyalási pozícióikat, és gyengítsék a többiekre nehezedő nyomást. De ettől még marad a nagy kérdés, mi legyen a befogadott menekültekkel? Az ügy már rég lekerült volna az asztalról, ha mindenki elfogadja a Bizottság kezdeményezését, hogy osszák el őket a tagok között, lehetőleg igazságosan.

Az világos, hogy az EU tévedett, amikor rá akarta kényszeríteni Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot a menedékkérők átvételére. Úgy hogy marad az önkéntes befogadás. Alighanem ezt célozza meg a Bizottság új javaslata is, amelyet a hónap végén mutatnak be. Ám úgy tudni, hogy a németek mellett csak a finnek, a portugálok, a luxemburgiak, esetleg a franciák, a belgák és hollandok hajlandók segíteni. Ez magyarázza, hogy Berlinnek nemigen fűlik a foga, mármint hogy az élre álljon és egyedül vegyen át szerencsétlen sorsú embereket.

Pedig példát mutathatna. A taktikázás helyett azt kellene tennie, ami egyedül helyes, függetlenül a populisták által keltett ellenszéltől: be kellene fogadnia a reménytelen helyzetben lévő migránsok egy részét. Csak éppen az a valószínű, hogy mindenki továbbra is kivár, úgy hogy folytatódnak a menekültek szenvedései és változatlanul emberek fulladnak bele a Földközi-tengerbe. Kőkemény tárgyalásokra kell készülni az ősszel.

Der Standard

A lap mulatságosnak tartja, hogy a kormány közeli Magyar Nemzet több részes cikkben vette tűz alá az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytrösztöt és főként annak igazgatóját, az osztrák Gerald Knaust, mondván, hogy az Soros kottájából játszik, és ő vezényli a felforgató kampányt Magyarország ellen. Azon kívül mozgatja az EU vezető politikusait, és pénzadó gazdája útmutatásának megfelelően befolyásolja a világsajtót a korlátozás nélküli migráció érdekében.

Csak éppen a dagályos leleplező hang sajátos, ha éppen nem zavaros viszonyban van a konkrétumokkal. Hiszen az ESI csupán azt csinálja, amit az ilyen intézetek: a tényekre alapozva elemzéseket, jelentéseket készít olyan kérdésekről, mint a bevándorlás és ezeket az ismereteket igyekszik a politikai döntéshozók, illetve a sajtó tudomására hozni. A nagy dobás az az ötlet volt a részéről 5 éve, hogy az uniónak menekültügyi megállapodást kell kötnie Törökországgal.

Nem kérdés, hogy Knaus bejáratos az EU legfelső köreibe, de az intézet be is jegyeztette magát lobbistaként. Azt is pontosan lehet tudni, hogy kap pénzt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól. Meg más szervezetektől. A magyar vezetés már megint úgy állítja be, hogy dárdahegy az uniós bürokratákkal vívott permanens háborúban. Az ellenfél a hazai szóhasználatban migráns simogató, illetve hazátlan kozmopolita, aki a nagy lakosságcserét szorgalmazza. Ám egy ilyen hadviselésben szükség van megszemélyesített ellenségre, ez pedig Soros.

Az újabb és újabb „leleplezések” célja, hogy állandó izgalomban tartsa a híveket. Egyben segítenek elvonni a közfigyelmet a hatalom korrupciós ügyeiről, valamint a bíráló hangok elfojtásáról. Éppen most jelentette be a Médiatanács, hogy februárban lehúzhatja a rolót a Klubrádió.

ITT OLVASHATÓ

KLUBRÁDIÓ VS. MÉDIAHATÓSÁG: EGY HÁBORÚ ÚJRAINDUL

HVG
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.09.11.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szerint hat ponton sértette meg a médiatörvényt a Klubrádió, ezért utasították el a frekvenciahasználat meghosszabbítására benyújtott pályázatukat. A rádió többségi tulajdonosa, Arató András szerint szimpla politikai döntés született, és azt ígérte, perelnek. A Klubrádió évekkel ezelőtt már hosszan pereskedett az NMHH-val, 

az ügy egy része még nem is zárult le.

"Teljes abszurdum, nem állja meg a helyét az az indoklás, hogy a Klubrádió sorozatosan törvényt sértett volna"

- mondta Arató András, a rádió igazgatóságának elnöke és többségi tulajdonosa a hvg.hu-nak azután, hogy a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) bejelentette, a médiatanács nem újítja meg a Klubrádió 2021. február 14-én lejáró jogosultságát, így újra pályázhatóvá válik a 92,9 MHz frekvencia.

A rádió 7 éves hosszabbítást kért, ezt utasította most el a hatóság. De Arató egy augusztus közepi Népszava interjúban már arról beszélt, a médiatörvény szinte korlátlan számú lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság a rádió működéséről tetszése szerint, indoklás nélkül döntsön.

Ő azért akkor a hosszabbításban bízott, ami szerinte a "népakarat kifejeződése" lett volna, a sugárzási lehetőség megvonását pedig a joggal való visszaélésnek tartotta.

"A jövőnk kizárólag egy állami szerv döntésétől függ, egy olyan testülettől, amelyben kizárólag a nagyobbik kormánypárt delegáltjai ülnek."

Az elutasítás után pénteken azt mondta, a rádió "nagyon súlyos" vállalásokat tett a közéleti és beszédtartalomra vonatkozóan, amit mindig betartottak. Szerinte ezért nem hivatkozhatott volna jogsértésre az NMHH. Ő úgy emlékszik, az elmúlt években 3-4 büntetést kaptak, például mert hangosabb volt a reklám a kelleténél.

Ugyanezzel érvelt Stock Richárd vezérigazgató, aki a rádió déli műsorában nyilatkozva ismertette a vezetés álláspontját:

"A Médiatanácsnak jogilag nem volt értékelhető indoka arra, hogy a frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmet elutasítsa, működésünk megfelelt a törvényi előírásoknak."

Szerinte az egész mögött politikai döntés húzódik meg, és az NMHH-közlemény állításai nagyon emlékeztetik a 10 évvel ezelőtt történtekre, mikor a Médiatanács a Klubrádió akkori frekvenciapályázatát alakilag hibásnak, alacsony szakmai színvonalúnak tartotta. (Erről részletesen később.) Stock szerint "az is valótlan állítás volt és ez is az, és egy újabb háború van készülőben". Úgy fogalmazott:

"Itt az a cél, hogy a Klubrádió ne szólhasson."

De miben is hibázott a Klubrádió?

...

ITT OLVASHATÓ

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 16. – EMLÉKEZŐ MŰ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.12.

Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma ünneplősbe jöjjünk, mer eljön hozzánk a képviselő bácsi meg a papbácsi, azér mer az udvaron fölavatjuk az emlékező művet, hogy nemzeti meg össze meg tartozás. Télleg, nem is tudtam, hogy emlékező mű lesz a homokozó melett, amit a Béla bácsi épittett már hetek óta, ilyen kövekből rakosgatott valami tornyot, itta a sört és izzadott. Meg szidta az emlékező művet, hogy mennyen az anyukájába, aki kitaláta. A Pityu meg is kérdeszte, hogyan menjen az anyukájába, aki kitaláta, de a Béla bácsi nem is felelt neki. A dadus aszonta, süket.

Ez az emlékező mű, mondom, ilyen kőtorony, meg a tetején egy rud, amin majd a zászló lessz, meg az oldalán egy tábla, hogy csók a Magyarország, meg menyország. Az Ibojnéni taláta ki hogy ez legyen rajta. Sokat dógozott rajta a Béla bácsi, aki a közös munkás itt, söpörni szokott, sarabóni, most meg épitti a tornyot. Aszonta a dadus, hogy tanár vót meg költő vagy filozófiás, most meg süket és sört iszva söpröget. Nemis öreg annyira, monta a dadus, csak megverte őtet a sors. Hol verte meg, kérdeszte a Pityu, de erre a dadus csak egy nagy kört tett a kezéve, hogy mindenhol, és mintha esírta vóna magát, de ez nem biztos.

Máma reggel az anyu odaatta a fehér inget meg a kantáros sötét nadrágomat, ami rövid. Jé, monta az anyu, mennyit nőtté a nyáron, majd venni kell új ünnepélyes nadrágot, de máma még jó lesz ezeknek. Kérdeztem, hogy kik az ezek, de az anyu is csak úgy körözött a kezével, mint a dadus, amikor mutatta, hogyan verte meg a Béla bácsit a sors. Csinossan mentem el az oviba, az emlékező mű készen volt a rudjáva meg a tábláva rajta, a csóka Magyarországgal, meg, hogy Timpanon, meg, hogy nem. Nem, soha. Ott vigyorgott már a képviselő bácsi, a papbácsi meg egy fényképező ember is.

Sürögött meg forogott, az Ibojnéninek láccott mind az összes foga a boldogságtól, rendezgetett minket sorba, a Kisböske meg megin kezdett pityeregni, hogy éhes, hogyő nem is reggelizett. Énekeltünk azér éhessen, és a képviselő bácsi beszélt, hogy Kálmán medence, nem, meg zet, Timpanon és haza. Úgy beszét, hogy fönnakatt a szeme, ordittott, a fényképező ember meg fényképezett. A papbácsi áldást osztott meg sprickolta a szenteltvizet, imátkosztunk, asztán Béla bácsi fölhúzta a zászlót. Sötét nadrágba vót, de szőrössen, és valamit motyogott a húha anyájukról, de csak a foga között. És végül lobogott a zászló a kőoszlopon a tábla fölött, hogy csóka Magyarország, Timpanon.

Monta még a képviselő bácsi a migráncsokat is, hogy azok is sorakozva jönnek, meg szentistvánt is, hogy nem értettem, a szentistván-e a migráncs, vagy mi van, mer Szüz Mária is volt meg család, nemzet, gyarmat és nem leszünk. Nem értettem az egészet, a Pityu se, de annyira, hogy nem is rosszalkodott, hanem tátva volt a szája neki egésszen. A Kisböske meg ordittott persze, én is ordittottam volna szivessen, de az anyu aszt monta, legyek jó. Jó voltam. Csak Béla bácsi nézett nagyon furcsán, pedig, ha süket, nem is halhatta a migráncsokat, se a szentistvánt. De néha megrándult a szája neki.

Mindeggy, elmúlt ez is, de még nem mehettünk, pedig éhessek voltunk. A képviselő bácsi, a papbácsi meg az Ibojnéni fényképeszkettek, átak ott az oszlop mellett, a fényképező bácsi monta nekik, hogy ide meg oda, fogják ezt meg nézzenek erre meg arra. Körbefényépeszték az egész oszlopot, Béla bácsi meg közbe rakotta a szerszámait, szórta bele a talicskába, hogy döngött, kopogott, és tóni keszte a talicskát, ami úgy nyikorgott, hogy elröpültek a galambok is. A dadus kézen fogta a Kisböskét, hogy egy szelet kenyérrel állittsa el az ordittást, a fényképező villogott, és Béla bácsi is már a sarkon nyikorgott, és én is gondótam, hogy na, vára dömperemmegyek.

ITT OLVASHATÓ