2020. november 2., hétfő

„UGYAN MIT NEM TUD MÉG ENNEK A RENDSZERNEK A LÉNYEGÉRŐL EGY ÉRTELMES EMBER?“ – EXKLUZÍV INTERJÚ FRIDERIKUSZ SÁNDORRAL

HVG360
Szerző: M. KISS CSABA
2020.11.02.


Ahogy ígérte, 4–6 évente visszatér a képernyőre: tegnap indult új sorozata, az Életünk története az RTL Klubon. Friderikusz Sándor M. Kiss Csabának beszél arról, hogy itt akart-e tartani 62 évesen, mit gondol a NER-médiába beálló kollégákról, akik közben "kibeszélik és szidják a gazdáikat", tervez-e még tényfeltáró riportokat és milyen új nyilvános megjelenésre készül jövő februárban.


HVG: Eddig elég látványos és impozáns a pályafutása. Mire a legbüszkébb belőle?

Friderikusz Sándor: Az én oldalamról nézve ez kicsit más fénytörésben látszik: egy szaktársam egyszer azt írta az egyik könyvem előszavában, hogy nekem nem is utam volt, amit bejártam, hanem csupa göröngyöm. És akkor még csak a pályám első harmadának a végén tartottam, lehettem 28-30 éves. Úgyhogy inkább azt mondanám, magyar viszonyok között rengeteg akadály leküzdése árán tartok ott, ahol tartok, de őszintén szólva nem vagyok elájulva magamtól, miközben természetesen néhány műsorom talán némi elégedettséggel tölt el. De azt hiszem, a hiányérzet azért mégis csak nagyobb bennem.

HVG: Kb. 30 éve beszéltünk utoljára. Én akkor kezdő tévés voltam, és ön többek között arról beszélt nekem, hogy az embernek tudatosan meg kell terveznie a karrierjét. Most ott és úgy van, ahogyan tervezte, hogy 62 éves korában lesz? Az előző válaszból úgy sejtem, nem egészen.


F. S.: Nem teljesen, két dolog ugyanis elmaradt: a televíziós világkarrier, amit akkor 45 éves korom utánra prognosztizáltam, persze, inkább csak viccből, továbbá nem lettem pápa sem, mert jött Ferenc (Jorge Bergoglio), és őt első ránézésére is – mi tagadás – magamnál sokkal alkalmasabbnak találtam, és az elmúlt hét és fél évben be is bizonyította, hogy mindenkinél ezerszer rátermettebb az isteni küldetésre.

HVG: Ha lehetek személyesebb: Ferenc pápát mint a közélet egyik prominens szereplőjét követi, vagy úgy is, mint hívő?

F. S.: Nem mint hívő, hanem mint erős szimpatizáns, aki szeret mindent elolvasni Ferenc pápáról is. Nagyon tisztelem ezt a nagyszerű és példaértékű embert, sok egyéb mellett azért, mert a figyelme az egyetemes horizontra irányul. Ennyi. ... Na, például attól még lendületbe tudnék jönni és talán sok mindent meg is tennék annak érdekében, hogy vele interjút készítsek. Azt, hogy miben különbözne ez a Ferenc pápával készült többi beszélgetéstől, nem tudom, de a velem együtt idősödő becsvágyamnak jót tenne, azt hiszem...

MI A BAJ A KORMÁNY LAKÁSTÁMOGATÁSI TERVEIVEL, ÉS HOGYAN LEHETNE EZT A PÉNZT JOBBAN ELKÖLTENI?

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.11.02.


Magyarország kormánya a koronavírus-járvány okozta válságra többféle gazdasági eszközzel is reagált, melyek a gazdasági szereplők és a társadalom különböző részeit célozták. Ezek egyik csoportját alkotják a lakhatási jellegű támogatások, melyek jellemzően egyszersmind az építőipar pörgetését is szolgálják.

A lakhatási támogatások egyik formáját, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) a kormány évekkel ezelőtt vezette be, és eseti kiadásokhoz nyújt segítséget az igénylő családoknak többféle formában. Van városi, falusi, felújításra és építésre felhasználható formája. A közös ezekben, hogy a CSOK az építőipar teljesítményét is növeli hosszabb távon, míg egyes formáinak bevezetése után rövid távon árfelhajtó hatással számolhatunk.

További, családtámogatásként is kommunikált intézkedése a kormánynak, hogy az új lakások ÁFA-terhelését újból 5%-ra csökkentették, ami jelentős keresletélénkítő hatással járhat, ráadásul januártól a CSOK igénybevételével épített új lakások után ez az öt százalék ÁFA is visszaigényelhető.

Mindazonáltal az intézkedések kritikusai ki szokták emelni, hogy alapvetően a tehetősebb rétegek tudják őket igénybe venni, így a társadalom jelentős része nem.

A lakhatással foglalkozó Periféria Központ alapító munkatársával, a társadalomföldrajzzal foglalkozó Czirfusz Mártonnal beszélgettünk arról, hogy a most bevezetett támogatási formák miben különböznek az eddigiektől, és az ÁFA-csökkentés, valamint a kormány lakhatási célú támogatásai hogyan csapódnak le a társadalomban...

RÖHEJORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.11.02.


Ha távolról nézhetnénk Magyarországot, röhögnénk rajta, miközben sajnálnánk az ott lakókat, mint ahogy szánjuk azokat a szerencsétleneket, akiknek Észak-Koreában kell élniük, vagy valamelyik ázsiai despota elnyomása alatt. Persze, nem tudjuk kívülről nézni, mert mi akkor is mindig vagyunk, ez a föld az otthonunk, a hazánk. Itt születtünk, s ha néha lábunkhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is…

Ismerjük az összes fontos verset, legyünk bármily messze a szülőföldünktől, ha akarnánk, sem tudnánk kívülállók lenni. Ezért nem tudunk röhögni azon, ami itt van, mert itt minden velünk történik. Szomorúak vagyunk és dühösek, és nem értjük, miért hagytuk, hogy így legyen. Hogy a miniszterelnök túszul ejtette az országot, barátai és üzletfelei lenyúlják a javainkat, olyan hűbéri rendszer épült ki, amelyben csak a csókosok járnak jól, és azok, akiknek valamennyi pénzzel befogják a szájukat.

A többieknek annyi. Szegények, hajléktalanok, másképp gondolkodók, ne számítsatok semmi jóra. Idősek, fiatalok, kismamák, nagymamák. Ne számítsatok semmire, mert a hatalom urai sem számolnak veletek...

STADIONOK ÁRÁBÓL BÉRLAKÁSOK?

MAGYAR HANG
Szerző: VÁRKONYI ANDRÁS
2020.11.01.


Nekünk, egyszerű embereknek, akik nem állunk a NER aranyeső-zuhataga alatt, szinte felfoghatatlan az a 150 milliárdos összeg, amelybe a csepeli szigetcsúcshoz tervezett atlétikai stadion fog kerülni. Persze a közpénz ismét „jó helyre” megy: egyrészt végre újra lesz a magyar atlétikai sportnak egy világszínvonalú központja, amilyen egykor a nemrég porig rombolt Népstadion volt, másrészt a megvalósítás a megbízható, az építésről szóló döntést meghozó miniszterelnökhöz oly közel álló felcsúti gázszerelőre vár, mint annyi más hasonló nagyságrendű központi beruházás.

De vajon valóban szükségük van-e a magyarok millióinak ebben a vírusos-válságos időben egy újabb sport-presztízsberuházásra, vagy lehetne-e az árát valami fontosabbra, hasznosabbra is fordítani? Én az utóbbira szavaznék, bármi legyen is az! A nem is olyan nagyon „régi szép időkben” a közösség számára felesleges dolgokra elpocsékolt milliók-milliárdok nagyságának érzékeltetésére megvolt a jól bevált mértékegység: hány lélegeztetőgépet lehetne venni belőle? Most viszont már – hál’ istennek! – van belőle épp elég, talán még kicsit több is (néhány tízezerrel), mint amennyi feltétlenül kellene, úgyhogy jobb, ha ezt hagyjuk. Keressünk valami más, jól megfogható, mindenki számára értelmezhető mértékegységet!

Nyerhetnek a válságon a bérlakásban élők

150 milliárd forintból lehetne építeni tízezer szociális bérlakást! Egy 50 négyzetméter körüli alapterületű, telepszerű, többemeletes tömbökben lévő lakás négyzetmétere (a rá eső közösségi terekkel, mint lépcsőház, közlekedő-folyosó, babakocsi-, kerékpár-, kukatároló stb. is kalkulálva) átlagosan 300 ezer forintból kihozható lenne, azaz egyátlagos lakás 15 millióba kerülne. A tervezett stadion árából kerek tízezret lehetne építeni belőle...

NAPI HÁROMSZÁZ TEHERAUTÓVAL ÉRKEZHET A NER A FERTŐ TÓ PARTJÁRA

24.HU
Szerzők: KÁLMÁN ATTILA, MOHOS MÁRTON
2020.11.02.


Állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli a beruházást, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A közpénzből pörgő gigaprojekt a világörökségi védettségben szerepet játszó cölöpházakat sem kíméli. A beruházást egy 2017-es tűzvész is megkönnyíti.


Testes, bakancsos biztonsági őr jön felénk: „Ti drónoztok? Na menjetek a picsába innen!” Nem hatja meg az érvünk, hogy semmi illegálisat nem csinálunk, látszik rajta, hogy parancsot kapott, aminek a végrehajtásán az állása múlhat:

"Nem érdekel, hogy ezt szabad-e. Amit a Kárpáti úr kitalál, az van!"

– dobja be a főnöke nevét, akit az egész környék hasonlóan, urazva emleget. Hiába állunk egy nemzeti park területén, itt két éve így zajlik az élet, a partot sorompó és őrbódé zárja el. Nem véletlenül: sok milliárdos állami projektet terveznek a Fertő tó mellé, a tóparti nádas csendjét hamarosan munkagépek moraja váltja fel...

FELHANGOSODOTT A HAZA SZÓVAL VALÓ VISSZAÉLÉS - MONDJA TOMPA ANDREA ÍRÓ

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2020.11.02.


A szögesdrótok sokkal élesebbek lettek, egyrészt a járvány, másrészt a kirekesztőbeszédmód miatt. Ez az egész retorika mára miden irányba metsző és sebeket ejtő pengévé vált - mondja Tompa Andrea, író, kritikus. Szerinte nagyon kétségesek azok az életművek, ahol az alkotók behódoltak bizonyos mérgező ideológiáknak és a hatalom szolgálatába álltak.


A Haza című új regényének egyik kulcsa a visszatérés. 
Az a visszatérés, amit a hősöm él meg, nagyon lassú, araszoló, bizonytalan. Arra keresi a választ, hogy mi is az az irracionális vonzalom, amit ezzel a meghatározhatatlan hazával szemben él meg. Meg szeretné érteni a saját sorsát. A könyv két fogalmat ír át, a hazaszeretet hazaszerelemmé válik, a honvágy pedig hazabetegséggé, az angol homesick tükrében. Ennek a két szónak a felfedezése jelenti az ő visszavezető útját. 

Miért jött 1990-ben Magyarországra Kolozsvárról? 
Akkoriban egy elzárt világból léptem ki, ahonnan még kitekinteni is nehéz volt. Kíváncsi voltam mi van a szögesdróton túl, ez aztán összekapcsolódott az egyetemi felvételivel, majd az egyetemre járással. És ez az új világ, ha nem is gördülékenyen és akadályok nélkül, de befogadott. 

És otthonra is lelt itt? 
Abszolút, otthon is érzem magam. Amikor úgymond hazaküldenek, az nem a határon túliságomnak szól, hanem annak inkább, hogy kritikus vagyok a fennálló renddel kapcsolatban. 

Ennek a kritikus attitűdnek vannak határai? 
Leginkább írónak tartom magam, akinek a szövegeire, a művekre kell elsősorban koncentrálnia. Szeretnék normális, családos magánember maradni. De azokhoz az ügyekhez, amelyek felháborítanak, és ha úgy érzem, hogy elgaloppírozza magát a közbeszéd, akkor igyekszem megszólalni, valami újat behozni a beszédbe. 

Hát, mi az, hogy haza, teszi fel a kérdést Vilmos Noémi végzős rendező hallgató pécsi Bánk bánja. Most miután írt egy művet ebben a témában, hogy válaszolna a felvetésre? 
Ha most fejezném be a könyvet, biztos, hogy jobban beszüremkedne az a világ, amelyben élünk. Az a szorongató helyzet például, hogy nem lehet utazni, én például január óta nem jártam a szülővárosomban, Kolozsváron, ahová nem csak látogatóként szoktam menni, hanem a munkám is odaköt, mivel az egyetemen tanítok. Megjelent az elszakítottság, miközben az én regénybeli hősöm szabadon utazgat a régi és új, meg nem nevezett hazája között. Ez most komoly akadályokba ütközne. Másrészt az elmúlt hónapokban valahogy felhangosodott a haza szóval való visszaélés...


HALOTTAINK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.11.01.


Amikor belekezdtünk ebbe a munkába, és megterveztük, hogy az élet minden területét átfogó hatásrendszerrel dolgozunk, még nem is számoltunk azzal, hogy az élet végén is jelen kell lennünk. Mert segítség ott is kell, akkor, hogy az emberi méltóság ne vesszen el…akkor sem, ha az életében ebből nagyon kevés maradt.

Fájdalmas emlékek törnek fel ilyenkor, halottak napja környékén az emberben, hiszen a közösséggel együtt emlékezünk a halottakra is.

A legnehezebb persze mindig a gyerekek halálát feldolgozni, talán nem is lehet ezt. Jutott ebből is nekünk, betegséget végigkövetve is, és tragikus körülmények között elveszítve őket. A tehetetlenség érzése, hogy nem tudunk visszafordítani történeteket, ma is erősen él bennem. És erőt is ad, hogy folyton figyelmeztessek, vigyázzunk rájuk, a gyerekekre, mindenben, hogy ne maradjunk a végén eszköztelenül, összetörve, nélkülük. Annyi veszélyhelyzet teremtődik körülöttük. Míg kicsik, azért kell rájuk vigyázni, mert ők nem tudnak magukra…mikor pedig nagyobbak, a felnőtteknek kell megvédeni azoktól a hatásoktól, melyeket gyakran saját maguktól sem tudnak távol tartani.

Annyira nagy a szülői felelősség, és olyan gyakran tapasztalom, hogy ez nem alapozódott meg megfelelően bennük, mert nem volt minta rá… és ezt olyan nehéz felnőtteknél kialakítani. Anya, aki otthagyja a gyerekét a kábítószerre rászokott apánál. Már van egy éve is, hogy jeleztük, baj lesz így, ám a rendszerből nem igazolták vissza a megtapasztalásunkat. Talán most elindulhat valami, mert az óvoda is érzi. Őrület ez a kivárás, hogy mikor jutunk el arra a pontra, hogy valami előrelépés történjen. A gyerek érdekében.

A kábítószer eljutása a szegénység sújtotta térségekbe, a kis falvakba olyan akadályt gördített ebbe az amúgy is nehéz problémába, amivel nem tudunk megbirkózni . Az orrunk előtt mennek tönkre emberek, gyerekek, és nem tudunk mit tenni. Mert nincs már erőnk ezeket az új harcokat is megvívni. A kis falvakban pedig nincsenek támogató csoportok, ezeket vezető szakemberek, és főleg nincs perspektíva, ami miatt megérné letenni a herbált…és másban örömöt, vigasztalódást találni. Rettegek attól, mikor kezdődnek el az ehhez kötődő halálesetek itt is.

A halottak között, akikre emlékezünk, a felnőttek vannak többen, idősek is. Nem hiszem, hogy bármiben mások az okok itt, mint máshol, korunk betegségei tarolnak a szegénységben is, volt nálunk is szívroham, és rák miatt elhunyt beteg is. Talán csak abban más, hogy itt a betegséggel nem küzdenek sokáig, mintha hamarabb feladnák, elfogadnák a végét. Volt, hogy határozottan éreztük, nem is akar már élni, hagyjuk békén, nem kell étel sem, nem kell semmi….és pár nap alatt meg is halt az illető. Valahogy mintha a reménytelenség, amiben éltek, lenyomná őket a végén is. Nincs miért reménykedni, nincs miben hinni, nincs miért maradni ebben a világban.

Nagyon megráztak mindig az egyedül maradtak halálai. Mikor tudjuk, volt párja, gyereke, tartozott valakikhez, és mégis, a sírnál nem áll ott az ő leélt életéből senki. Végignéztünk öregeket, akikre nem nézett rá a gyerekük, még akkor sem, mikor jeleztük neki, nagy baj van.
Sokat gondolkodom rajta, hogy ez vajon szintén a szocializációból fakad? Hogy ennyire tudnak gyűlölni, ennyire nem tudnak megbocsátani, még ekkor sem? Vajon ez is a szociális készségek fejletlenségére vezethető vissza? Vagy tényleg úgy éltek, hogy senkiben semmilyen nyomot nem hagytak?

Most végignéztem én is több temetőt, a szokásos utunk során. Sok elhagyott sír, síremlék, amelyen látszik, hogy évek óta nem nézett rá senki. Túl sok van belőlük….és biztosan nem a szociális helyzetből adódik, hogy valamelyiknél emlékeznek-e vagy sem. Vagy ez így természetes?

Halottaink vannak tehát azok között is, akikkel dolgozunk, akiken segíteni szeretnénk. De akadnak a fejlesztők oldaláról is. Feldolgozhatatlanul fájó a hiánya Bodóczky Istvánnak, akit nemrég veszítettünk el. A kiállítására készült, aminek azt a címet adta: Játsszuk azt, hogy meghalunk…és stroke-ot kapott. A kiállításán egy videót vetítettek, amiben Tanár úr beszélt az életéről, céljairól, művészetéről. De a halálának tudatában ez olyan búcsúbeszéd volt… mintha tudta volna előre, hogy ez történik majd….és ezzel búcsúzik.

Az alapítványnál mindannyiunkat nagyon megrázott a halála. És nagyon sok visszajelzést kaptam azoktól is, akiket tanított, Toldon, az asszonyoktól, akiknek az ikonfestést mutatta, vagy kézművesfoglalkozást tartott nekik. Egyikük azt írta nekem a messengeren, hogy szeretnék a tiszteletüket kifejezni azzal, hogy egy sírcsokrot küldenek. Ők, Toldról. Tanár úr most biztosan örülne… mert ritkán, még mindig túl ritkán fogalmazódnak meg emberi gesztusok egymás iránt. Tanár úr, aki dolgozott velük, biztosan tudná, hogy ez mekkora dolog.

Szóval, nekem a halottak napja mindig a szereteté és a tiszteletadásé. Tisztelet az embereknek, akik éltek, szerettek, hatottak, és nyomot hagytak. Mert meggyőződésem, hogy nincsenek nyom nélküli emberek. Vannak szerencsések, akikre generációkon keresztül emlékszünk majd. Vannak, akikre csak a mostani generáció. De kell, minden elhunytnak kijár ilyenkor egy perc, egy gyertya, egy főhajtás, egy emlékezés azoktól, akik ismerték, szerették, közük volt hozzá.

Talán ebben már megvalósulhatna könnyedén az esélyegyenlőség. Mert ilyenkor már annyira mindegy, mekkora a síremlék. Az emlék sokkal fontosabb, azt hiszem.

AZ OLTAKOZÁS DISZKRÉT VÁGYA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző Rezeda
2020.11.02.


Az az érdekes helyzet állott elő, hogy Igor Matovič, szlovák nagyfőnök, miután keresztben kinyalta magyar haverja – tehát Orbán – elterülő, zsíros és fényes valagát, miszerint köszönjük Viktor, bajban ismerszik meg a barát, értékelte országos és általános tesztelésének elsődleges tapasztalatait. Kis színesként megemlítette azt is, hogy a határ mentén magyari honból is átugrottak hozzájuk a népek egy kis potya tesztelésre, mert ingyenben van, sőt, ami delikátabb, egyáltalán van. Hogy el ne feledjük, ez a Matovič azért hálálkodott, mert kért ötven egészségügyist a nagy tesztelő akcióhoz, de kétszázat kapott.

Minálunk ugyanis nem akad efféle feladat, csak lógázza a lábát, trécsel és bagózgat a sok egészségügyis, a covidosok meg vígan fütyörésznek. Viszont hullunk már, mint a legyek. Naponta ötvenesével, hatvanasával, pedig mindenkit meggyógyítunk emlékeim szerint, vagy nem. A tavasz óta történtek arra utalnak, hogy ez az egész járványhelyzet Orbánnak látványos cirkuszi parádé. Szkafanderben rohangál, kamuoltásokat adat be magának, osztogatja a mi pénzünkön beszerzett lélegeztetőgépeket, és most már az egészségügyi személyzetet is.

Mindezt azért, hogy aztán a szeánszon elmondhassa, nálunk a helyzet istenes, de szerte Európában kupleráj van. Két oka lehet ennek, nem képes kezelni a helyzetet, tehát alkalmatlan, illetve gonosz nyerészkedő még a vész napjaiban is, és akkor szintén nem felel meg a miniszterelnöki feladatra, méltatlan a magas hivatalra. Jobbára azonban mindkét kizáró tényező egyidejűleg áll a manusra, megvert tehát vele az Isten, illetve mi vertük meg magunkat. Mert a génjeinkben van, hogy mindent a lehető legalaposabban elcsesszünk, de leginkább a saját életünket...

SZABAD SZEMMEL: AZ ORBÁN-FÉLÉK FOKOZATOSAN FOJTJÁK MEG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.02.


A járvány sújtotta Európában a gépgyártás, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, valamint a kiskereskedelem mindenképp pórul jár, az autóipar sorsa még kérdés, de vannak jó hírek is.


New York Times

Az Orbán- és Erdogan-féle illiberális populisták fokozatosan fojtják meg a demokráciát, gondosan követve a tekintélyuralmi forgatókönyvet: először is engedelmes bírákat neveznek ki, így magukhoz vonják az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Azután a tulajdonosok megvesztegetésével vagy megfenyegetésével megszerzik a független sajtót. Nyomással ráveszik az üzletembereket, hogy azok ne támogassák az ellenzéket. Terrorizálják a civil társadalmat és egyszemélyi irányítást vezetnek be a bűnüldöző hatóságoknál, valamint a titkosszolgálatoknál. Így foglalja össze az utóbbi idők magyar és török fejleményeit Larry Diamond, a neves amerikai politikai szociológus, a Hoover Intézet munkatársa, aki Stanfordon is tanít.

Hozzátesz azonban, hogy Trump még nem jutott messzire ezen az úton, így egyelőre nem igazi autokrata. De nagy lépést tehet előre ebben az irányban, ha holnap újraválasztják. Merthogy az amerikai demokrácia bizony, kicsit már öregecske, ezért nem felel meg a mai kívánalmaknak. Ráadásul azzal fenyeget, hogy a mostani választások után simán összeomlik, bár idáig az államapparátus és az igazságszolgáltatás ellenállt a Fehér Ház rohamainak.

Azt azonban mindenképpen kedvezőnek tartja a szakértő, hogy átvészelte a trumpi négy évet a tengerentúli demokrácia két pillére: a szabadság és a jogállam, bár azért az elnök ténykedése mindkettőt megviselte. Viszont nagy bajban van a harmadik tartóoszlop, a szabad és tisztességes választás. Részben a Covid-19, részben minden idők legantidemokratikusabb amerikai elnöke miatt.

Hiszen ha a politikus kedd éjjel szoros arányban vezet, bejelentheti győzelmét, noha a levélben leadott voksok még megfordíthatják a mérleget Biden javára. De az még rosszabb, hogy ráveheti a csatatér államok törvényhozóit: adják neki elektori támogatásukat, még akkor is, ha a rivális nyerne az adott helyen. Akkor a bíróságok és a Kongresszus dolga volna nyertest hirdetni. Márpedig ez őrületesen megosztó húzás volna. Az elnök kénköves esővel fenyegetőzik arra az esetre, ha veszít. És akkor már cseppet sem biztos, hogy a fenekükön maradnának az erőszakos szélsőjobbos csoportok. Az pedig riasztó volna.

A demokrácia végét jelentené, ha Trumpot úgy nyilvánítanák befutónak, hogy nem kapja meg az Elektori Testület támogatását, ám renegát elektorok mégis rá szavaznának. A gond az, hogy ilyen problémák kezelésére nem alkalmas az amerikai alkotmányos rendszer. Ezért meg kellene újítani, hogy el tudja hárítani az efféle katasztrófákat. Amihez érdemes volna tanulni más demokráciáktól, hogy Amerika ismét a remény világító tornya legyen a világ szemében.
New York Times

Paul Krugman nem hiszi, hogy Trump veresége esetén helyreállnak a normális állapotok az Egyesült Államokban, de még súlyosabb következményektől tart a nemzetközi politikában. A Nobel-díjas közgazdász szerint Amerika holnapután is pont annyira megosztott lesz, mint eddig, tele őrült összeesküvés elméletekkel, amit csak tetéz, hogy alighanem felbukkan a szélsőjobbos terrorizmus. De az igazság az, hogy az ország már jó ideje ezen az úton halad. Ezzel együtt, ha a demokraták nagy győzelmet aratnak, akkor jó pár területen módosul a politika.

A szerző azonban úgy véli, hogy az elnök tartós öröksége a világszínpadon mutatkozik majd meg, mivel nemigen látszik, hogy az USA miként szerezhetné vissza szerepkörét az államközi kapcsolatok őreként, habár az évtizedek során jó maga is elkövetett jó pár kőkemény dolgot. Pl. amikor diktátorokat támogatott, vagy aláásta a demokráciát, Chilétől Iránig. Meg azért rendesen patronálta a multikat is.

De mindent egybevéve az ország tartotta magát adott szavához, vagyis hogy a nemzetközi együttműködésben meg kell őrizni a szabályokat. Továbbá kiállt a szövetségesek mellett. Trump azonban mindezt semmibe vette. És mennyire lehet támaszkodni Amerikára, amikor annak elnöke jelzi, hogy adott esetben nem védi meg az európai partnereket, mert azok keveset költenek katonai célokra?

Vagy mennyire lehet az USÁ-t a szabad világ vezetőjének tekinteni, amikor legfőbb méltóságai a jelek szerint barátságosabbak olyan államokkal, mint Magyarország, ahol gyakorlatilag bedőlt a demokrácia, vagy éppen a Szaúd-Arábiához hasonló gyilkos autokráciák, mint régi, bevált szövetségeseivel?

Ha Biden kerekedik felül, feltehetőleg mindent megtesz, hogy visszaszerezze a korábbi amerikai pozíciókat. Csakhogy a dolgokat már nem lehet visszalapátolni a lóba. Hiszen mindenki emlékezni fog, hogy Amerika 2016-ban Trumpot választotta elnöknek és dönthet akár ismét ugyanígy. Nagyon hosszú idő alatt lehet csak újra elnyerni a bizalmat.

Persze a világ először fellélegzik, ha holnap a demokrata jelölt bizonyul jobbnak. Ám a kórokozó már elszabadult: ha Washington átléphetett a normákon, akkor mások is úgy vélhetik, hogy ez nekik is jogukban áll. Több jelentős hatalom is igyekszik majd megfélemlíteni kisebb szomszédjait és még formálisan demokratikus államokban is elszaporodhatnak a választási csalások.

Vagyis még ha Trump kénytelen is venni a kalapját, a világ veszélyesebb és kevésbé tisztességes lesz, mert mindenki aggódik: nem lett-e az USA olyan ország, amelyben ilyen dolgok bármikor megismétlődhetnek.

Financial Times

A belarusz ellenzék vezetője arra szólította fel az EU-t, hogy ne legyen már olyan nehézkes és haladéktalanul lépjen közbe, mert kormányellenes erőknek most kell a segítség. Tyihanovszkaja a litvániai emigrációból nyilatkozott, és szankciókat sürgetett Lukasenko ellen. Üdvözölte, hogy az unió már utazási tilalmat rendelt el a rezsim kb. 40 magas rangú tisztségviselője ellen. De mint mondta, további politikusokat, illetve cégeket kell célkeresztbe venni, miután azok támogatják az államfőt, aki brutális eszközöket vet be a hónapok óta tartó tömegtiltakozások elfojtására.

Elárulta, hogy listát juttattak el Brüsszelbe azokról, akik szerepet vállaltak a népellenes erőszakban. Szerinte nagy személyes csapás volna Lukasenko számára, ha megtorló intézkedéseket hoznának az általa irányított Fehérorosz Olimpiai Bizottság ellen. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy a beloruszok vízummentesen utazhassanak az unióba, mert akkor a rezsim még kevésbé tudna hatni az emberekre.

A Tyihanovszkaja által múlt héten bejelentett nagy sztrájkhullám ugyan elmaradt, de a demonstrációk augusztus óta nem csillapodnak. A múlt hét végén 200 ezren vonultak fel Minszkben. Tegnap a karhatalom hanggránátokat vetett be és riasztólövéseket adott le. Az ellenzéki vezető azonban úgy gondolja, hogy Lukasenko fél, mert attól tart, hogy elárulja a legbelső köre.

Financial Times

Az ukrán elnök a lapban megjelentetett cikkben figyelmeztet arra, hogy országa támadás alatt áll, és nem csak a határain, hanem azokon belül is, mert sorra születnek olyan bírósági ítéletek, amelyek gyengítik a jogállamot, a társadalmat és a gazdaságot, továbbá meg akarják torpedózni az EU-ba, illetve a NATO-ba vezető csatlakozási folyamatot. A célpontot a demokratikus intézmények jelentik, de Zelenszkij azt ígéri, hogy a hatalom visszaveri ezeket a próbálkozásokat.

Mint írja, a múlt héten az Alkotmánybíróság döntése a korrupcióelleni harc eredményeit igyekezett semmissé tenni, mert kimondta, hogy az illetékes hatóság nem tekinthet bele a köztisztviselők vagyonnyilatkozatába, továbbá nem számít bűncselekménynek, ha valaki hamis bevallást ad be. Módszeresen zajlik tehát a hadjárat a demokratikus normák ellen. Erre utal egy sor hasonló kereset, amelyet orosz nemzetiségű képviselők, illetve oligarchák pártfogoltjai nyújtottak be, hasonló célokkal.

Ám az államfő fogadkozik, hogy ellenáll a sötét erőknek, ezért ellenakciót kezdett a törvényhozásban. Emellett kezdeményezte, hogy a parlament módosítsa az Alkotmánybíróság összetételét, miután a testület elvesztette hitelét. Az elnöke pl. eljárás alatt áll, mert két éve birtokot vásárolt a megszállt Krím-félszigeten. De ezt eltitkolta. Mellesleg több bíró is suskusba keveredett.

A helyzet az alacsonyabb fokú bíróságokon sem jobb, ezért a kormány reformokba kezd. Zelenszkij egyben kéri hozzá a civil társadalom, illetve a politika támogatását. A külföldi partnerektől pedig segítséget vár azok ellen, akik próbálják kisiklatni az együttműködést.

Die Presse

A leendő liberális bécsi alpolgármester azt mondja, hogy miközben Európában tekintélyelvű irányzatok jelentkeznek Orbán és Erdogan miatt, feljövőben van a liberalizmus. A 30 éves Christoph Wiederkehr, aki 56-os menekült apja révén félig magyar származású, anyja pedig francia, az irányzat lényegét úgy határozza meg, hogy az az egyén jogát állítja a középpontba és esélyt nyújt az embereknek. Egyébiránt éppen az apja sorsa miatt különösen a szívén viseli a menekültek segítését.

Amúgy unikumnak számít a politikusok között, mert kifogástalan a stílusa. Senkire sem mond rosszat. Ezt azzal magyarázza, hogy modortalan vezetőből és populistából van éppen elég, ő azok ellenmodellje kíván lenni. 5 éve került be a bécsi tartományi törvényhozásba, két éve pedig az ottani liberális frakciót vezeti. Bécsben a közelmúltban tartott helyi választás után jött létre helyi szinten az ország első, szociáldemokrata-liberális koalíciója. Wiederkehr vállalja meggyőződését, noha mint mondja, Ausztriában semmiféle hagyománya nincs a liberalizmusnak, sőt a liberális, de még inkább az illiberális kifejezés jóformán szitokszónak számít. A politikus egyébként jogot és politológiát tanult és évekig dolgozott az Alkotmánybíróságon.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az Orbán-kormány nem kívánja tudomásul venni, hogy a Budapest Airport gazdái nem kívánnak lemondani a repülőtér 2080-ig szóló működtetési jogáról, hiába környékezte meg őket az állam. Az elutasítást a hármas konzorcium vezető tényezője, az AviAlliance egyrészt levélben közölte, másrészt személyesen is tájékoztatta arról az illetékes minisztert, Palkovics Lászlót. Vagyis a tulajdonosok, a kanadai PSP nyugdíjalap, valamint egy ugyancsak tőkeerős szingapúri és kanadai befektető társaság simán lesöpörte az asztalról a kezdeményezést.

Ennek ellenére Jellinek Dániel, az ajánlattevő Orbán-kabinet, a MOL, valamint az általa irányított Indotek ingatlancsoport nevében megismételte, hogy ragaszkodnak a működtetői jogok visszaszerzéséhez. De annak várhatóan kemény következményei lesznek, ha átgázolnak a másik félen, hiszen a kártérítés sok száz millió eurót tehet ki. Mellesleg Európában ilyen erőszakos fellépésre mostanság nem is lehet példát találni.

Ugyanakkor nem tudni, az AviAlliance meddig képes ellenállni a nyomásnak, bár a trió nem hiszi, hogy a magyar kormány ilyesmire vetemedne. Arról nem beszélve, hogy az eltelt 12 évben hozzávetőleg 500 millió euróból korszerűsítette a repülőteret. Magyar hivatalosságok ennek ellenére sorozatosan kifogásokat találtak a létesítményben, a működtetők terveit sorra gáncsolták el, illetve akadályozták.

Ám annak működése tavaly már 84 millió eurós nyereséget produkált. Csakhogy beütött a válság, ezért a kormány még a tavaly megadott 3 milliárdos árat is lejjebb akarja nyomni. A másik oldal 5-6 milliárd euróra becsüli a tényleges értéket. Különben Jellinek már odáig ment, ellenállás ide vagy oda, hogy felvetette: ha nem képesek zöldágra vergődni a vételár kapcsán, akkor tanácsadó közreműködését kell igénybe venni. Máris ilyen Klaus Mangold, akit Oroszország fogadott prókátorának tekintenek Németországban.

A jobboldali lap megjegyzi, hogy Orbán Viktor köztudottan használ politikai célokra, valamint állami beszerzések céljaira „közeli” nagyvállalkozókat. A többi közt az építőiparban és a médiában.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A világ egyik legnagyobb üzleti tanácsadó cégének vezérigazgatója azt jósolja, hogy a német gazdaság nagyobb megrázkódtatás nélkül fogja átvészelni a válságot. Stefan Schaible, a Magyarországon is működő Roland Berger első embere szerint a vállalatok most jobban felkészültek a járványra, mint az első hullámban, így nem kell majd gyárakat bezárni. Emellett azonban rendkívül fontos, hogy ne változzon lényegesen a fogyasztás jelenlegi szintje, amihez megfelelő tájékoztató munkára van szükség a kormányzat részéről. De a közvéleménynek is kedvező hozzáállást kell tanúsítania, hogy ne uralkodjon el a borúlátás. Ettől függetlenül azonban bizonyos ágazatokban súlyos helyzet áll majd elő.

A kórházak a jelek szerint állják a rohamot, de azért megérezné az ország, ha az eddig ismertnél keményebb leállás jönne. A cégek nyeresége már így is csökkent, adósságuk viszont emelkedett. Ezért nem szabad még tovább korlátozni a termelő szférát, annál is kevésbé, mivel a munkahelyeken nem terjed a betegség, legfeljebb egy-két helyen.

Mindenképpen pórul jár a gépgyártás, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, valamint a kiskereskedelem. Hogy az autógyártás miként alakul, az függ a folyamatban lévő átalakulástól, illetve magától a válságtól. Ugyanakkor stabil az építőipar helyzete, az IT-szektor eredményei még javulnak is. A nyertesek közé tartozik a gyógyszergyártás, valamint a kereskedelem is, amennyiben utóbbi át tudott nyergelni az internetes értékesítésre.

A szakember megállapította, hogy a járvány csak ráerősített a vállalati reformok szükségességére. A járműgyártásban pl. felgyorsította az átállást az elektromos kocsik előállítására. Kérdés persze, hogy a termelés mekkora része marad német földön. De meg fogják csinálni. Állami támogatást viszont csak olyan vállalkozásoknak szabad adni, amelyek képesek helytállni a piacon. Úgy hogy a válság egyfajta tisztítótűzként működik: az életképtelen egységek elhullnak.

A helyzet komoly, mert gyorsan nyélbe kell ütni a reformokat, át kell gondolni az egész üzleti koncepciót és javítani kell a nyereségességen. Ha sikerül, annak nagyfokú korszerűsödés lesz a vége. Megcsontosodott rendszerek hullnak porba. Emellett azonban az eddiginél sokkal több csőd valószínű. A gazdaság legkorábban jövőre éri el a válság előtti szintet. De ha nincs elég megrendelés, akkor hiábavaló a takarékoskodás, és a baj előbb-utóbb az összes gazdasági szereplőnél jelentkezik. A bankokkal ugyanakkor nincs gond, akad náluk elég pénz.

Ám a vendéglátásra mindenképpen kemény idők várnak, hiába téríti meg a Merkel-kormány a kieső bevételek 75 %-át. Nemigen vannak tartalékok, így sok étterem kénytelen lesz lehúzni a rolót.

Viszont ha túljutunk a megpróbáltatásokon, akkor előreláthatólag új lendületre kap a fogyasztás és az idegenforgalom. Ismét népszerűek lesznek a távoli utak. De addig bizonyosan emelkedik a munkanélküliek száma, bár nem szakítja át a plafont.

2020. november 1., vasárnap

INDUL A SZÁRAZ NOVEMBER!

ÉLETFORMA
Szerző: Életforma
2020.11.01.


TE BELEVÁGSZ?
Indul a száraz november!


Idén már ötödik éve lesz, hogy megrendezik a száraz novembert. Mi is ez az egész? Milyen előnyei vannak? Előre eláruljuk: rengeteg.

Mi egyáltalán ez a száraz november?

A Kék Pont Alapítvány által öt évvel ezelőtt meghirdetett kihívást meglehetősen egyszerű és ugyanakkor nagyon nehéz is teljesíteni. Ez nem más, minthogy egy hónapon keresztül, azaz mától, november elsejétől egészen november 30-ig egyetlen korty alkoholt se fogyasszunk. Ahogy a szervezők is mondják, céljuk a mértékletesség erényének és az öngondozás gyakorlatának elmélyítése az alkohol iránti sóvárgásban megtalált tanulságok által. Fontos cél a testi és lelki megújulás, az önismeret fokozása, a vágyak megregulázása, valamint az italozás okozta problémák korai felismerése.

A kezdeményezéshez persze bárki csatlakozhat, de leginkább annak ajánlják, aki hetente egyszer vagy annál többször iszik, és szeretne többet megtudni az alkoholhoz fűződő viszonyáról...

NAGY POFON A SZARNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.11.01.


...templomromboló időket él a miniszterek elnöke, ezért aztán szemrebbenés nélkül önti a mi adónkat az egyház felvirágoztatásába. Tényleg sokkal fontosabb egy ország életében az, hogy jó sok templom és focistadion legyen, mint az, hogy legyen hely az idősotthonokban azoknak, akik már nem képesek méltó életet élni segítség nélkül, fontosabb, mint az, hogy a nővéreknek ne kelljen a dupla műszak után takarítást vállalniuk azért, hogy kijöjjenek a fizetésükből, fontosabb, mint megfelelő támogatással segíteni a beteg családtagjukat ápoló, ezért munkát vállalni nem tudó embereket. Fontosabb, mint segíteni azoknak a családoknak, melyek elveszítették a válság miatt a jövedelmüket. Fontosabb, mint a huszonezer forint nyugdíjból vagy rokkantellátásból élők pénzét megemelni annyira, hogy ne haljanak éhen. Fontosabb, mint megfizetni a könyvtárosokat, a szociális munkásokat, fontosabb, mint légkondicionálóval felszerelni a műtőket, méltó pihenőt kialakítani a mentősöknek, tűzoltóknak, netán normálisan megfizetni őket. Tényleg létezik Orbán Viktor fejében egy fontossági sorrend, de annak az első húsz helyére az ország lakóinak életminősége, egyáltalán, az élete csak a propaganda szintjén fér be, a valóságban nem. Mindezekkel együtt természetesen Brüsszel rohadjon is meg, de azért küldje a pénzt. És persze Brüsszel ne ugasson bele Orbán Viktor dolgába, ha már mi, akiknek a pénzéből nagyvonalúskodik, szintén nem szólhatunk bele semmibe. Hányok.

Az a helyzet, hogy véleményem szerint az Orbán-rezsim sokkal többet ártott a külhoni magyaroknak, mint bárki a történelem során. Akkor is így gondolom ezt, ha sok külhoni magyar most még nem látja, mekkora pusztítás fog maradni a horda elvonulása után. Pontosan ugyanezt gondolom a vallással kapcsolatban is. Az elmúlt évtizedekben senki ilyen károkat nem okozott a hívő embereknek. Nem a divatkeresztényekről beszélek, hanem azokról, akik nem aggatják magukra a vallást, mint egy bazári kösöntyűt, hogy mindenki messziről lássa, hanem azokra gondolok, akik valóban, lelkükből hívők. Sok ilyen van. Minden vallásban vannak ilyenek, ők azok, akik aligha fognak ezekben a templomokban megfordulni mostanában. Azonban ezzel a nyíltszíni összeborulással az egyház és a kormány között bizonyosan sikerül elérni azt, hogy akik eddig természetesnek, mindenki elemi jogának és magánügyének tartották a hitet, lassan összekeverik a kirakati vallásossággal. Ez pedig nagyon kártékony dolog, és konfliktusforrás. És nem, nem a magyar társadalom változott meg, nem az emberek lettek rosszabbak. Az Orbán-rezsim pusztításának eredményét láthatjuk. Itt is. Most is.

Úgy fest, a járvány nem lassít még akkor sem, ha templomokkal és stadionokkal próbálják az útját állni Orbánék. A kormány az egyéni védekezésre számít, amúgy is megmondták a magyaremberek a nemzeti inzultációban, hogy az országnak működnie kell. Tehát működik. Lehet menni meccsre például, az mindennél fontosabb. Engem nem is zavarna, ha utána a szurkoló két hét szigorú karanténban várná ki, hogy sikerült-e megfertőződnie. De nem várja ki, boltba megy, utazik a buszon, bemegy a munkahelyére, jár-kel és ha úgy van, hurcolja a vírust. Körülöttünk már minden ország szigorú intézkedéseket léptetett életbe. Tegnap este éppen Boris Johnson jelentette be, hogy Anglia december másodikáig bezár. Nem arról van szó, hogy én örülnék, ha nálunk is szigorítások lennének. Örülne a bánatos franc, szörnyű az. És szörnyű az is, ha leáll a gazdaság. Csakhogy akkor is le tud ám állni a gazdaság, ha a dolgozók megbetegszenek, ne adja isten, meghalnak. És azt nehezebb lesz újraindítani, az elveszített egészséget, életet pedig nem lehet pótolni.

A pártmédia arról mesél, hogy Horvátországban már stadiont nyitottak a covidos betegek elhelyezésére és összeomlik az ellátórendszer, de arról nem nagyon beszélnek, hogy a magyar rendszer meddig fogja bírni a terhelést. Ehhez képest szombat éjjel 23:01-kor hozta le az MTI a hírt:

"Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslattevő bizottságot kért fel a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjének vezetésével a kormány – értesült az MTI szombaton.

A bizottságba meghívták Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több szaktekintélyt az egészségügy területéről.

Az MTI információja szerint a javaslattevő bizottság tagja lesz: Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati kar dékánja és Müller Cecília országos tisztifőorvos."
(MTI)

Az azért feltétlenük fontos kérdés, hogy miért a járvány közepén, szombat éjjel jutott eszébe bárkinek ez a nagyszerű ötlet? Most van a legjobb alkalom lecserélni a kórházak vezetését? A kórház nem egy busz, hogy az egyik sofőrt kivesszük, a másik beül és minden megy tovább, az utas észre sem veszi. A kórház egy komplex rendszer, ott emberek összehangolt munkája zajlik, egy vezetőváltás óhatatlanul meg fogja akasztani a működést. A mostani kórházvezetőket már az Orbán-kormány nevezte ki. Lehetnek alkalmasak és lehetnek alkalmatlanok, de hogy a magyarországi járványhelyzetet nem az ő csereberélésük fogja megoldani, az teljesen biztos. Ha cserére volt szükség, azt nem most kellene meglépni, fél éve kellett volna. Ha túlterhelődnek a kórházak a kormány elbaszott járványkezelése miatt, arról nem a kórházak vezetői és nem az egészségügyi dolgozók tehetnek, hanem csak, kizárólag és egyértelműen a magyar kormány. Legalább nyolc hónap idejük lett volna felkészíteni az egészségügyet és az országot a második hullámra. Ha nem sikerült megfelelően, akkor bizony nekik kell elvinniük a balhét...

RTL HÍRADÓ: AZ SZFE POLGÁRAI SZERINT BIZONYTALAN, HOGY ELFOGADJÁK-E A FÉLÉVÜKET

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.11.01.


Bizonytalanok a Színház és Filmművészeti egyetem polgárai azzal kapcsolatban, hogy érvényes lesz-e a 2020. őszi félév, miután a kuratórium felfüggesztette az oktatást az intézményben, ezúttal a véleményük szerint aggasztó higiénés és tűzvédelmi helyzetre hivatkozva – írja az RTL Klub híradójára hivatkozva az Eduline. A híradószpotot az alább tudjátok megnézni:

A LÉGSZENNYEZETTSÉG AZ A CSENDES GYILKOS, AMIVEL MEGTANULTUNK EGYÜTT ÉLNI, PEDIG NEM KELLENE

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2020.10.29.


Hosszú távon az autósok számának csökkentése mellett az egyéni fűtési rendszerektől a távfűtés felé történő elmozdulással, az épületek energiahatékonyságának növelésével és szemléletformálással lehetne javítani Magyarország levegőminőségén, és ezzel jelentősen vissza lehetne vágni például a légszennyezettség okozta közvetett halálozásról szóló, évi 15-21 ezer fős adatokat.

Ez volt a legfőbb konklúziója a Qubit, az Energiaklub és TRIP hajó Energiahajó nevű közös rendezvénysorozata második, online beszélgetésének, amelyen Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista beszélgettek arról, miért rossz Budapest és a vidék levegője, és hogyan lehetne ezen javítani.

A levegőszennyezés a koronavírusnak is kedvez

Lehoczky Annamária, a Másfél fok klímakommunikációs platform állandó szerzője a beszélgetés elején elmondta: a légszennyezettség az a csendes gyilkos, amellyel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene. A Chicagói Egyetemen kidolgozott Air Quality Life Index például azt mutatja meg, hogy egy Magyarországon élő ember átlagosan négy hónapot veszít el az életéből a szálló por koncentrációja miatt...

HOVÁ LETT A NORMÁLIS MAGYARORSZÁG?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.10.31.


Remélhetőleg nem lesz bajuk azoknak a nyomozóknak, akik Szabó Tímea feljelentése nyomán, nem kis meglepetésre kiderítették Zummer Fülöp kilétét. Az ilyen, a kormány számára kínos és kellemetlen ügyekben ugyanis többnyire eredménytelenül szokott zárulni a nyomozás – már amennyiben indul egyáltalán. Ám ezúttal kiderült, hogy az álnév mögé bújó gyáva senki nem más, Szikszai Péter, a Hír TV egykori vezérigazgató-helyettese. Ő írta a Magyar Nemzetnek nevezett papírkötegben azt az okádékot, amelynek közlését minden tisztességes újság visszautasította volna, a szerzőt pedig, előbb lehányják, majd lerugdalják a lépcsőn.


Zummer Fülöp, akiről most már tudjuk, hogy Szikszai Péter néven hírlapíró, még áprilisban írt egy cikket Szabó Tímeáról, a Párbeszéd frakcióvezetőjéről. Szikszai Péter alias Zummer Fülöp „A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése” címen jegyzett okádékban többek között ilyenek olvashatók: „Szabó Tímeát egy titkos szigeten lévő, illegális laboratóriumban hozták létre egy kullancs és Lendvai Ildikó DNS-éből. Egy ideig hőálló, steril üvegedényben tartották, aztán az MSZP behurcolta a magyar országgyűlésbe. Szabó Tímea először csak megbújt a parlamenti fakazetták, parketták rései között, aztán lassan bekúszott az ülésterembe. Amikor eljött a rajzás időszaka, Szabó Tímea szót kért, és szerte-széjjel fröcskölte a baktériumait. Egyes kutatók szerint, a Szabó Tímea nevű organizmus nem azért van a magyar parlamentben, hogy a választókat képviselje, ő csak mérgezni akar. Szabó egy nem létező párt tagja, de egy nagyon is létező háttérhatalom biológiai fegyvere.”

Ez a szöveg sokak szerint kimeríti a náci beszéd fogalmát. Náci viszonylatban volt szokás ugyanis, hogy a lejáratandó (megsemmisítendő) ellenfelet elszemélytelenítik, és ezzel mintegy megfosztják emberi mivoltától. Lett volna dolga ezzel a két írással a médiahatóságnak, s nem mellesleg, Polt Péter ügyészségének is. Hivatalból, nem várva a sértett feljelentésére. Nemcsak az írás bárdolatlansága és bunkósága miatt, hanem mert gyűlöletet szított a képviselőnő ellen, miközben emberi és női méltóságában kívánta megalázni a kétgyermekes családanyát...

SZABAD SZEMMEL: A DEMOKRÁCIA FELSZÁMOLÁSA ÉSZVESZTŐ SEBESSÉGGEL MEGY VÉGBE A MAGYAROKNÁL, A TÖRÖKÖKNÉL ÉS A LENGYELEKNÉL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.01.


Frankfurter Rundschau


A német szociáldemokraták volt frakciófőnöke szerint a hatalom tekintélyelvű gazdái miatt összeomlik Magyarország, Lengyelország, Törökország és Oroszország is. Ugyancsak bukik az amerikai elnök. A 80 éves Müntefering ezzel szemben igen örvendetesnek tartja, hogy másutt a demokratikus pártok rábízzák magukat a szavazópolgárok ítéletére. Nem manipulálják a választásokat, nem igyekeznek korlátozni a bíróságok függetlenségét és megrendszabályozni a szabad sajtót.

Mint kifejtette, a koronaválság a demokráciát is próba elé állítja, de át kell vészelni ezt az időszakot. Az meg külön jó, hogy a jogállam kellőképpen stabilnak mutatkozik Németországban. Mert bár komolyak az aggályok a jólét kapcsán, a politika és a társadalom reakciója is azt tükrözi: működnek a játékszabályok. Vagyis a lakosság nagy többsége bízik abban, hogy a hatalom megtesz minden tőle telhető a gondok ésszerű orvoslására. A közvélemény-kutatások is azt támasztják alá, hogy az emberek jó része támogatja a kormány vírusellenes intézkedéseit.

A politikus hozzátette: igazából mindenkinek el kellene fogadnia, hogy végig kell csinálni a mostani időszakot, vissza kell szorítani a kórokozót és meg kell próbálni megvédeni a munkát, a gazdaságot, a szociális államot, valamint minden egyes polgár egészségét.

Los Angeles Times

Veszélyben vannak a demokráciák a világban, de ez még nem jelenti az, hogy vége a demokráciának – mutat rá a Pulitzer-díjas irodalomkritikus, Michiko Kakutani. A vendégkommentár ugyanakkor megállapítja, hogy a kínai autokrata rendszer igen brutálisan lép fel, Magyarországon és Törökországban szorítják vissza a szabadságjogokat, bontják le a jogállami biztosítékokat Indiában, valamint az Egyesült Államokban is. Azaz a baj belülről, a feltörekvő erős emberektől ered.

A demokrácia felszámolása észvesztő sebességgel megy végbe az oroszoknál, magyaroknál, törököknél, lengyeleknél és a braziloknál. Márpedig ebből okulniuk kell más nemzeteknek, pl. az USA-nak, amely Trump miatt az autokrácia felé halad. A helyzetelemzésekből az tűnik ki, hogy mostanában nem divatosak a puccsok. A jogállam vége a tekintélyelvű politikusok megválasztásával kezdődik. A módszerek nagyon hasonlítanak egymásra: semmibe veszik, illetve átírják az alkotmányt, hogy kizsigereljék a fékeket és ellensúlyokat. Félreállítják a törvényhozó hatalmat és azt hirdetik, hogy ők képviselik a népet.

A bíróságokat és a kormányhivatalokat saját embereikkel töltik meg, miközben kipaterolják a szakértőket és a köztisztviselőket. Megfosztják törvényességétől az ellenzéket, illetve a választási folyamatot, nekimennek a szabad sajtónak. Eltűrik, sőt, bátorítják az erőszakot a saját hívek részéről. A vetélytársakat jogi lépésekkel fenyegetik. A mássággal szembeni félelemre építenek, meglovagolják a nosztalgiát a misztikus múlt iránt. Az ostromlottság érzetét keltik, ami a paranoia szintjét éri el. Érzelmileg hatnak a bajba került középosztályra.

Hasonló viszonyok uralkodtak a 30-as években. Most is nagy a bizalmatlanság az uralkodó elittel szemben és megnyílik a kapu a jobboldali populisták előtt, akik a nacionalizmussal házalnak, bűnbaknak állítják be az etnikai kisebbségeket és a migránsokat. Ha hatalomra jutnak, díszletként megtartják a demokrácia látszatát. Putyin Oroszországa sok tekintetben modellül szolgált Erdogan és Orbán számára, Magyarország ugyanakkor példát nyújtott a lengyeleknek.

A magyar miniszterelnök 10 év alatt már több mint ezer törvényt nyomott át, teljesen kiüresítve az igazságszolgáltatás önállóságát. Ezzel párhuzamosan felgyorsította a kulturkampfot. Azt ígéri, hogy ismét naggyá teszi az országot, nem győzi hangoztatni a kereszténység szerepét a nemzet megőrzésében. A cikk ugyanakkor idézi Magyar Bálintot, aki szerint emögött nem annyira ideológia húzódik meg, mint inkább az, hogy úgy jelenjen meg, mintha a Fidesz bármit is képviselne. Ám ezalatt buzgón tölt fel magánszámlákat – közpénzekből.

A sajtó javarészét Orbán szövetségesei ellenőrzik. Ezek a szerkesztőségek vastagon kapják az állami hirdetéseket, ugyanakkor összeesküvés elméleteket és unióellenes propagandát terjesztenek.

Minél tovább maradnak a kormányrúdnál az autokrata vezetők, annál nagyobb károkat okoznak a demokratikus intézményeknek és a kormányba vetett bizalomnak. És az egyik tekintélyelvű politikus tanul a másiktól. Trump nyíltan nagyrabecsülését fejezte ki Erdogan, Orbán, vagy éppen Kim Dzsong Un iránt. De Amerika még rendbe jöhet, ha bukik az elnök.

Süddeutsche Zeitung

A vezető német lap úgy foglal állást a címlapon, hogy Trumpot le kell váltani, az amerikaiaknak nincs más választásuk. Hiszen a politikus felmérhetetlen károkat okozott a demokráciának és az USA által kialakított világrendnek. Az eltelt négy év mérlege nemigen kétséges. Az elnök leginkább rombolt, amibe belefáradt ő és a stábja is, de az ország és a világ is. Csak elvett Amerikától, adni nem adott semmit sem. Viszont elsorvasztotta a világot is – érzelmileg, politikailag, ideológiailag.

Az Egyesült Államok régen volt ennyire megosztott. Az elnök miatt a vírus különösen nagy szenvedést okozott. Nemzetközi porondon a politikus kiszámíthatatlansága az összeomlás szélére sodorta a világrendet. Úgy viselkedik, hogy az komoly kétségeket vet fel a szellemi állapotát illetően. De még ennél is megdöbbentőbb, hogy milyen könnyen megtévesztette a lakosság, illetve a politikai elit nagy részét.

Autoriter vonásokról árulkodik, ahogyan kész gleichschaltolni a rendszert. Maga alá gyűri a törvényhozást, a kormányzatot, az igazságszolgáltatást. Teljesen mindegy neki, hogy megszűnik a demokratikus rend. Viszont folyamatosan támadja az értékeket és a szabályokat. Hogy a demokrácia még nem dőlt össze, az a rendszer szívósságának, a sajtó és a nyilvánosság ellenállásának és végül magának, Trumpnak köszönhető, merthogy lusta. A rombolás azonban így is tekintélyes.

Az elmúlt 4 év legfontosabb tanulsága, hogy a demokrácia veszélyben van. Manipulálni lehet a nyílt társadalmakat, mert gyengék. Gyorsan más irányba lehető őket fordítani, anélkül, hogy észrevennék, hogy mi a vezérlő erő. De ha Trump marad, akkor belülről eshet szét az Egyesült Államok. Akkor pedig igencsak megnehezülne másutt a demokráciák és a nyílt társadalmak helyzete, mármint hogy milyen új modellt alakítsanak ki. Holnapután eldől a dolog, de igazából nincs alternatíva.

The New European

Orbán Viktor csak érintőlegesen, leginkább a retorika szintjén foglalkozik a Brexittel. Ezt Szent-Iványi Balázs, az Aston-i Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora írja, kiemelve, hogy a kormányfő számára igazából egyetlen kérdés volt fontos a britek kilépése kapcsán: az, hogy megmaradjanak a szigetországban élő 140-250 ezer magyar jogai, de ezt rendezte az Egyesült Királyság és az EU két éve kötött megállapodása.

Ezen felül arra próbálja kihasználni az egész kérdéskört, hogy rábeszélje a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokat: térjenek haza. És bár pontos adatok nincsenek, a jelek arra utalnak, hogy a felhívásnak van foganatja, amit csak elősegített, hogy az első szakaszban az Orbán-kabinet viszonylag jól kezelte a járványt.

Egyébiránt a Brexit feltételeinek kialkudását ráhagyta az olyan országokra, amelyeket közelebbről érint a kilépés. Ő maga a nemzeti szuverenitás bajnoka, a nemzetállamok integrációját zsákutcának tartja. Nacionalizmusa rendkívül konzervatív, élesen szemben áll a liberális világpolgári felfogással. Harcot hirdetett az olyan gonosz erők ellen, mint a liberálisok, az unió, a civil szervezetek, az illegális migránsok és Soros. 5 éve házal az összeesküvés elmélettel, mármint hogy a milliárdos és az EU liberális elitje hangolja össze a menekültek betelepítését, mert szerinte mindkettő a nemzetállamok és a keresztény értékek ellen szövetkezik.

A Brexitet sokszor azért idézi, hogy bizonyítsa: működésképtelen az integráció. Azért következett be, mert Brüsszel nem tartja tiszteletben a nemzeti önállóságot. Ugyanakkor nála elsikkad, hogy a britek nem kis részben éppen a kelet-európai vendégmunkások beáramlása miatt szavazták meg a kiválást. Egyébiránt pontosan tudja, hogy Magyarországot a gazdasági érdekek továbbra is az EU-hoz, illetve Németországhoz kötik. Ezért amikor rokonszenvéről biztosítja a britek távozását, akkor az azt szolgálja, hogy mozgósítsa a magyarokat Brüsszel ellen.

KORLÁTOZÁSOK KELLENÉNEK, CSAK AZT NEM SZERETNÉ A GAZDASÁG ÉS A SZAVAZÓTÁBOR

VASTAGBŐR BLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERIC
2020.10.31.


A KSH adatai szerint hetente átlagosan 2500 ember hal meg Magyarországon. Ha az elmúlt 7 nap covidos haláleseteivel számolunk (345 halott), akkor ez a teljes halálozás 13,8%-a jelenleg.

Korlátozások nélkül a napi elhunytak száma nálunk kéthetente megduplázódik, a tömegrendezvények, tüntetések, focimeccsek és bulik jövőbeli megtartásával, valamint a hideg idő beköszöntével, a reprodukciós szám tovább fog növekedni és a duplázódás üteme is gyorsulni fog.

A mostani tempóban a növekedés november végére elérheti a napi 150 halottat, a karácsonyi ünnepekre átlépheti a napi 250-et. Sajnos nagy rá az esély, hogy a napi 150-es szám elérése gyakorlatilag már akkor is elkerülhetetlen lenne, ha ebben a pillanatban lezárnánk mindent. Ugyanis azok az emberek, akik egy hónap múlva fognak meghalni, ma már jó eséllyel hordozzák a vírust. De lehet még nem is tudnak róla! Élik az életüket, és hisznek benne, hogy velük ez nem történhet meg, vagy csak reménykednek abban, hogy a maszk majd megvédi őket a piacon, és az unoka is van olyan felelős, hogy a focimeccsen, iskolában és a sörözőben is végig hordja. De vajon hordja?

Ahhoz, hogy minden körülmények között megtedd, amit a vezetés kér tőled, bíznod kell benne, de minimum el kell hinned, amit mond. De a nép nem tud hinni egy populista kormánynak, nem tud hinni egy olyan kormánynak, amely tíz éve folyamatosan hülyének nézi és dezinformálja a saját lakosságát...

AZ ELNÖKVÁLASZTÁSRA ROBBANT BE A JÁRVÁNY AMERIKÁBAN

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2020.10.31.


Soha nem találtak egyetlen nap alatt annyi koronavírus-fertőzöttet az Egyesült Államokban, mint pénteken: közel 102 ezer új esetet. Az előző rekord egy napot élt a 92 ezer új pozitív teszttel. Amerikában már meghaladta a 9 milliót a fertőzöttek száma, de ami még sokkal riasztóbb, hogy 8 millióról 9-re mindössze 15 nap alatt emelkedett az esetszám, magyarán két hét alatt egymillió ember kapta el a fertőzést. Az USA ötven tagállamából negyvenkettőben nő a fertőzöttek száma
.

Lukács Csaba tudósítása Washingtonból!

A védekezést nehezíti, hogy nincs egységes szabályozás az országban, a tagállamok és azokon belül az önkormányzatok maguk döntenek a védekezésről. Jelenleg 33 tagállamban és Washington DC-ben kell az utcán is maszkot viselni, és én azt tapasztaltam, hogy ezt többnyire be is tartják az emberek, de mindig látni olyanokat is, akik tüntetően nem viselnek maszkot. Boltokba be sem lehet menni, ha nincs rajtunk maszk, és mindenhol felajánlják a kézfertőtlenítőt, sőt, ha kosarat veszünk el a bevásárláshoz, a fülét előttünk fertőtlenítik le.

A két elnökjelölt homlokegyenesen más stratégiával kampányol a járványhelyzetben: a demokrata Bident gyakorlatilag eldugták az emberek elől, a rendezvényein alig vannak emberek, jellemzően autóból hallgatják a beszédét. Ezzel szemben Donald Trump több tízezres kampányeseményeket tart azokban az államokban, ahol megteheti. Péntek délután például Rochesterben betartatták vele a Minnesota államban a tömegrendezvényekre érvényes 250 fős korlátozást, ezért az elnök be is szólt a demokrata kormányzónak, „úgynevezett vezetőnek” titulálva Tim Walzot. A kormányzó szóvivője később ironikusan megköszönte az elnöknek, hogy „végre egy kampányeseményen betartotta a közegészségügyi előírásokat”...


„Mi lesz, ha menekülni kell?” – Magyar Hang-ajánló

HA NEM AKARNAK MILLIÓKAT VISSZAFIZETNI, A REZIDENSEK KÉNYTELENEK LENYELNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT ÚJ FELTÉTELEIT

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.11.01.


A járvány elleni védekezés mellett az elmúlt hetek legfontosabb egészségügyi témája volt az orvosok béremelését az egész ellátórendszer átalakításával összekötő egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. Ennek értelmében az orvosoknak - rezidensektől a tapasztalt szakorvosokig - a béremelésért cserébe jelen állás szerint vállalniuk kellene, hogy

- másodállást csak külön engedéllyel vállalhatnak,

- magánpraxisban kezelt betegeket nem látnak el államilag finanszírozott ellátáson belül,

- nem dolgoznak többé vállalkozóként egyszerre több állami egészségügyi intézményben,

- nem fogadnak el hálapénzt,

- és legfeljebb két évre bármikor kirendelhetők lesznek másik állami intézménybe.

Az új szabályozás ellen már a törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor komoly tiltakozás indult az egészségügyi dolgozók: orvosok és az új feltételeket ugyanúgy vállalni kényszerülő, de a béremelésből kimaradó egészségügyi szakdolgozók körében egyaránt. A Magyar Orvosi Kamara első felméréseiből látszik, hogy országszerte közel hatezer orvos gondolja most úgy, hogy ha valamikor decemberben elé teszik, nem írja majd alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó új munkaszerződését. 40 százalékuk az állami egészségügyet is otthagyná, ha a jelenlegi formájában maradna a törvény. A két leginkább elfogadhatatlan feltételnek a másodállás-vállalás korlátozása és a kirendelhetőség látszik.

Van azonban az orvostársadalomnak egy olyan csoportja, amelyik nem teheti meg olyan könnyen, hogy otthagyja az állami egészségügyet:

a pályakezdők orvosok, 
- azaz a rezidensek és a fiatal szakorvosok.

Nekik ugyanis komoly pénzösszegeket kellene az államnak visszafizetniük, ha úgy döntenének, nem akarják vállalni az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal járó munkafeltételeket.

- Ösztöndíjakból,

- és a szakorvosi képzésük költségeiből

állna ez az esetenként milliós összeg, amit azért kellene maradéktalanul visszaadniuk, mert - a rezidensek esetében - „önhibájukból” félbe hagyták a szakképzést, vagy ösztöndíjasként nem teljesítik, amit vállaltak: hogy az ösztöndíj folyósításának megfelelő ideig szakorvosként az állami egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak...

BRÓDY JÁNOS DALLAL TÁMOGATJA AZ SZFE-S DIÁKOKAT

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.10.31.



"Szabad lesz az egyetem/ Szabad ország kell nekem/ Vas utcai fiúk-lányok/ Értetek ég a szívem"


– ez a refrénje annak a dalnak, amit Bródy János a múlt pénteki felvonulás hatására tett közzé Facebook-oldalán az SZFE-t elfoglaló diákokról.

Nem ez az első alkalom, hogy Bródy János nyíltan kiáll a tüntetők mellett, a szeptemberi, Vas utcai demonstráción több dalt is előadott. A fiatalok mellett szeptemberben több mint ezer zenész állt ki, köztük Bródy János is...

A NŐK BUKTATJÁK MEG TRUMPO?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLCISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2020.10.30.


Mizogínia – kóros gyűlölet a nők iránt – volt az egyik lesújtó bélyeg, amit ellenfelei Donald Trump homlokára ragasztottak a 2016-os elnökválasztási küzdelemben. Amit például a fő riválisával, Hillary Clintonnal – Amerika egykor „legcsodáltabb asszonyával” – művelt a kampányban, valóban párját ritkító volt. Az egyik televíziós vitájukban nyolcvanmillió néző előtt „utálatos asszonynak” nevezte őt. Egy másik alkalommal – a Monica Lewinsky-afférra burkoltan utalva – így élcelődött a volt first ladyvel: „Hogy akar valaki kielégíteni egy országot, ha még a férjét sem tudja?” Nem csoda, hogy a női szolidaritás működésbe lépett: a nők 12 százalékpontos fölénnyel Hillaryra voksoltak, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy ellensúlyozza Trump előnyét a férfi szavazóknál. Donald Trump elnökségét egyértelműen a fehér férfiaknak köszönhette (plusz a republikánusokat erősen favorizáló elektori kollégiumnak).

Amerikából követve az eseményeket úgy gondolom, hogy a mostani elnökválasztás kimenetelének eldöntéséhez nincs szükség a tanácsadó cégek által használt, túlbonyolított, több száz változós előrejelzési modellekre. Elég egy kulcsfontosságú demográfiai változóra figyelni: a nőkre. Felmérések sokasága szerint az amerikai nőknek mára végképp elegük lett Trump elnökből. A nemek közötti választási szakadék, a gender gap, soha nem látott szélesre – közel húsz százalékpontra – nyílt Biden javára. Ez a tényező – kiegészülve azzal, hogy a női voksolók száma több millióval nagyobb, mint a férfiaké – már önmagában eldöntheti az elnökválasztás kimenetelét, és valószínűleg el is fogja...


FELJELENTÉSCUNAMI A LÁZÁR JÁNOS-INTERJÚNK UTÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.10.30.


Több közszereplőt is megihletett a Válasz Online monstre Lázár János-interjúja. Akadt, aki a legfőbb ügyészhez, a belügyminiszterhez, más a Központi Nyomozó Főügyészséghez, megint más a Fővárosi Főügyészséghez és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordult, de még a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyt is „bekérdezték” elődje friss nyilatkozatáról. Csokorba gyűjtöttük a cikkünk nyomán született feljelentéseket, illetve képviselői kérdéseket. Jelige: Buda Gardens és Audi...

„LEHETETLEN FELADAT”: EGYRE NEHEZEBBEN BÍRJÁK A MENTŐK A TESZTELÉST

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / szg
2020.10.31.


Már egyre nehezebben bírják a koronavírus-teszteléssel járó pluszmunkát a mentők – mondta Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. Hozzátette: kollégái közül egyre többen „szintén beleesnek a betegségbe”, vagy tesztre várnak. Ezért fogy a létszám, a betegségek száma és a tesztek iránti igény viszont csak nő, és ez lehetetlen feladat elé állítja őket.

A mentődolgozók végzik a tesztelés nagy részét még mindig, és Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke az Esti gyorsban azt mondta: most már egyre nehezebben bírják. Kollégái közül egyre többen „szintén beleesnek a betegségbe”, többen maguk is tesztre várnak. Ezért fogy a létszám, a betegségek száma és a tesztek iránti igény viszont csak nő, napi több ezer tesztről van szó, ez lehetetlen feladat elé állítja őket...

DOKTOR A GYŐRI KÓRHÁZBÓL: TELE VAN A KÓRHÁZ KORONAVÍRUSOS BETEGEKKEL

ÚGYTUDJUK! BLOG
Szerző: pINTÉR BENCE
2020.10.31.


„A tények: a győri kórház érdemben közel teltházas COVID-pozitív betegekkel, lassan minden korábbi osztály helyén koronavírusos betegek fekszenek” – írja egy doktor a győri kórházból.


Legutóbb a kórházigazgató közvetített lehangoló jelentést a győri kórházból, most pedig egy orvos, Csipszer Bernadett jelentkezett be a reggeli ügyelet után a Facebookon egy – cikkünk írásakor – nyilvános posztban. Azt írja:

„A tények: a győri kórház érdemben közel teltházas COVID-pozitív betegekkel, lassan minden korábbi osztály helyén koronavírusos betegek fekszenek.”

„A kórházban jelenleg 3 intenzív osztályon (eddig 1db központi intenzív osztály volt) küzdenek szó szerint a kollégáim a betegekért….2 intenzív osztály COVID-intenzív, 1 nem fertőzött betegeket ellátó intenzív osztály. A betegek csak jönnek és jönnek, egyre fiatalabbak az intenzívre kerülő pozitív betegek…nem 80+, hanem 50+, 40+ vagy fiatalabb. Az intenzíven dolgozó kollégák elmondása alapján, aki lélegeztető gépre kerül, annak sajnos kis esélye van a túlélésre. Kevés beteget tudnak megmenteni. Aki intenzíves szakorvos, szakdolgozó hozzá van szokva a küzdelemhez, halálhoz, de nem ehhez, ami most zajlik...

KÖVÉR LEVELEZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.01.


Megnyugtató bír lenni az a tudat, hogy Kövér pedellusnak az ellenzék szénné büntetése, módszeres gyalázása és a magyar nép többségének rendszeres ócsárlása mellett – szülésre való permanens buzdítások közepette – marad energiája arra is, hogy a mundért védve lerántsa a leplet annak a rendszernek az aljasságáról, amelynek olyan hű katonája. (Pedellusa) Levelet írt házmester elvtárs az uniós elnökséget most betöltő Németország, és az ezután következő kettő – Szlovénia, Portugália – parlamenti elnökének, hogy megfenyegesse őket. Lényeg szerint azt írta, ha nem úgy fütyölnek, ahogyan Orbán akarja, akkor a dicsőséges magyar százharminchárom szénné vétóz mindent, és bekaphatják.

Az európai polgárok ott dögölhetnek meg, nem kapnak uniós pénzt, ha annak kifizetését a jogállamisághoz kötik. Azt már többször kifejtettem, hogy ez maga a beismerő vallomás, mert azt szántóvető ésszel is be lehet látni, ha nem volna baj a jogállamisággal Neriában, akkor egyáltalán nem érdekelni a fideszcsürhét ez a kitétel. Viszont érdekli, tehát baj van. Mint ahogyan a legtöbb országban meg nincs, tehát nem is visítoznak. Kövér azonban igen. Most azért ő, mert Varga külügyes vírusosan lógálja otthon a lábát, nincs érkezése tehát tutulni, valakinek viszont kell. Orbán miniszterügynök emelkedettebb annál, hogy direkt zsaroljon, elvégezteti a mocskos munkát a talpasokkal, és a függöny mögül figyeli, mi történik.

Az zajlik most épp, hogy a fideszcsürhe bemutatkozik egész Európának, ha eddig valakik nem ismerték volna a maffia módszereiket. Ez voltaképp nagyban a magyar önkormányzati választás – meg az országgyűlési is némiképp –, ahol az a módi, erősen utalunk arra, ha nem a Fidesznek tetsző eredmény születik, akkor mindenki meg fog dögleni. Nem lesz közmunka, útfelújítás, nem lesz semmi sem, amire jó példa most az ellenzéki városok sorsa, akik – kis képzavarral – örülhetnek, hogy luk van a seggükön, és Németh Szilárd nem indítja meg ellenük a tankjait. Ugyanígy az összes nyüves európai ország a jogállamisági igényével együtt elmehet a nagy büdös francba a Fidesz szerint. Forduljon föl mindenki...