BORSOD MEGYE KASSÁTÓL TÁVOLABBI RÉSZEIN IS ELKEZDTEK HÁZAKAT VENNI A SZLOVÁKOK

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.08.07.

Az észak-borsodi falvak ingatlanpiaca is felpezsdült a közelmúltban, amiről első látásra leginkább a szlovák nyelvű hirdetőtáblák árulkodnak a településeken. A jelenség a megye zempléni, Kassához közelebb – országúton 30-50 kilométerre – eső részén nem számít újdonságnak, de mostanra már a 27-es főút, illetve a Rakaca-víztározó környékén fekvő, az Edelényi járásba tartozó településeken is jelentős számban vannak jelen a szlovák ingatlanvásárlók, ahova Kassából például már 60-70 kilométert is kell autózni.

Az egyik legszegényebb magyar járás iránti érdeklődés hátterében a Szlovákiában is szárnyaló ingatlanárak állnak. A drágulás az egyes ingatlantípusok közül különösen a családi házakat érinti, az ország különböző térségeit nézve pedig épp a Kassai kerület emelhető ki: itt 2020 első és második negyedéve között átlagosan 24 százalékkal növekedtek a négyzetméterárak, míg a tavalyi év egészét nézve 28 százalékos emelkedés történt a 2019-es árszínvonalhoz képest...

ITT OLVASHATÓ

JÓ ESZMÉNYEKKEL TELE A PADLÁS – VÁLASZ HORVÁTH VIKTORNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: DARABOS ENIKŐ
2021.08.06.

Hanzély Ákos arról írt cikket a minap az Átlátszóra, véleménye szerint hogyan lenne megszüntethető a korrupció piaci alapon, a kiszivárogtatás jutalmazásával. Erre úgy reagált Horváth Viktor író, műfordító, egyetemi oktató, hogy szerinte a korrupció nem szüntethető meg az emberi hitványságra alapozva, jó eszményeken alapuló koncepcióra van szükség. Most erre reagál Darabos Enikő habilitált egyetemi docens, irodalomtörténész, kritikus és irodalomszervező.

Horváth Viktor az Orbán János Dénes-féle, milliárdos nagyságrendű közpénzzel kistafírozott Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója – ez a cím valahogy lemaradt az átlátszós bemutatkozásából – nemrégiben reagált Hanzély Ákos azon felvetésére, hogy a korrupció elleni harcban talán célszerű lenne figyelembe venni az önös érdek emberi, túlságosan is emberi szempontját...

ITT OLVASHATÓ

ÉVTIZEDES TILTÁS UTÁN ÚJRA FÜRÖDHETNEK A DUNÁBAN A FŐVÁROSIAK – DE A PUCCOS VAGY A SZABADSTRAND A JOBB?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.08.06.

A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó, és számos helyen lehetne lehetőséget biztosítani rá.

A Dunában fürödni egészen más, mint a Balatonban vagy a Velencei-tóban: a folyó gyorsan mélyül, a sodrása erős, a víz a legnagyobb kánikulában sem melegszik fel igazán. A parttól alig szabad eltávolodni, mert a Duna a legjobb úszóval is elbánik, az áramlatok pedig kiszámíthatatlanok. Ezzel együtt a dunai fürdés nagyszerű dolog, és a budapestiek soha nem is mondtak le róla, csak éppen közel ötven éve ehhez vonatra vagy buszra kellett ülniük. Budapest Duna-strandjai a Dunakanyarban vannak, ahol szinte minden településen bemehetünk a folyóba: Gödön, Horányban, Surányban, Verőcén, Nagymaroson, Dunabogdányban, Dömösön, Zebegényben is van strand. Sőt: ezeknek a településeknek egy része kifejezetten fürdőhelyként jött létre a 20. század elején, vagy vált faluból a fővárosiak nyaralótelepévé. Budapest határain belül viszont az elmúlt ötven évben mindenhol tilos volt a fürdés, a város az összes hagyományos Duna-strandját elvesztette. Mondhatnánk, hogy kínál helyette bőven más lehetőséget: világhírű török- és gyógyfürdőket, vagy éppen fúrt kutas, medencés strandokat, amelyek némelyike közvetlenül a Duna mellett van, mint a Dagály vagy a Palatinus, mégis kerítés zárja el a parttól. A szabad vízi fürdés azonban olyan élmény, amit nem lehet ezekhez hasonlítani. Többek közt ez a magyarázata a Római-part fénykora iránti erős nosztalgiának, hiszen a főváros hagyományos strandjai közül ez volt a legfontosabb, és ez maradt fenn legtovább.

Idén végre nemcsak napozni, lángost enni és kavicsot dobálni lehet a Duna partján Budapesten, hanem fürdeni is, mégpedig mindjárt két helyen: a Római-parti plázson és a Sho Beachnek nevezett strandon a Kopaszi-gátnál. Ezzel mindjárt két eltérő modell is megjelent, amit jól ismerhetünk a tavak mellől: az ingyenes, olcsó, kevés szolgáltatással rendelkező, de mindenki számára hozzáférhető szabadstrand és a magasabb színvonalon kiépített, belépődíjas változat. Teoretikusan nem kérdés, hogy melyik a szerethetőbb, és hogy melyik a követendő modell: a Római strand létrejötte mögött több éves, példaértékű civil munka, önszerveződés áll, ami az előző városvezetés által tíz éven át tervezett, a fövenyes partot tönkretevő mobilgát elleni küzdelemből nőtt ki. A Sho Beach viszont egy nagyszabású ingatlanfejlesztés puccos-felvágós mellékterméke, a város hagyományos panorámájába magát beleerőszakoló felhőkarcoló tövében. A természetes vizek partjainak lezárásával egyébként is nagyon csínján kell bánni, mert könnyen előállhat olyan helyzet, mint a Velencei-tó déli oldalán vagy a Balaton egyes szakaszainál: a magánérdek kisajátítja az egész partot, a vizet néhány rövid partsáv kivételével kerítések mögé zárják, az megközelíthetetlenné válik. Ezt nem szabad megengedni a Dunánál, ahol a Dunakanyarban is csak a szabadstrandnak van hagyománya, a 2018-2019-ben elfogadott Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) pedig a fővárosban mindenhol garantálja a folyó lehető legszélesebb hozzáférhetőségét...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORSZÁG VISSZAFOGLALÁSA NEM FULLADHAT KOMOLYTALANSÁGBA EBBEN A JÁTÉKBAN, AHOL A NER LEGYŐZÉSE A TÉT

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.08.08.

Az ember évezredek óta választ. Látszólag nem is olyan rosszul, hiszen itt vagyunk, a tápláléklánc csúcsán, és még mindig van választásunk. A pszichológus szerint ezzel együtt az önbecsapás művészei vagyunk. A félresiklott döntést ráadásul körömszakadtáig magyarázzuk, akár azon az áron is, hogy a másikat földre szállt gonosznak bélyegezzük világegyetemi egyenletünk/lelki békénk nyugalmi állapotához. Ismerős? A fogyasztás/választás motivációi régóta foglalkoztatják a kutatókat. A politikai termékek piaca is, amelyre ugyanúgy előhívható a kereslet, akár a kovászos uborkára és a veterán autóra. Van kereslet a Pénztáros Lőrinc és a Na Helló, Röfi-pólóra, amint a náci háborús bűnösöket éltetőkre is. Vásárlói döntéseink optimalizálásával csehül állunk. De miért rázzuk a ketrecet állatkerti rézuszként, ha nem muszáj?

...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ HELYZET

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: FALUS FERENC
2021.08.06.

A koronavírus-járvány másfél éve után a helyzet megváltozott: reményem szerint mostantól már kifelé megyünk belőle. Ócsai Lajos barátom (korábban az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője) még tavaly tavasszal azzal „biztatott”, hogy egy ilyen vírusnak négy évre lesz szüksége, mire belesimul a többi, minket gyötrő betegségek közé. Amikor 18 hónap helyett (az is hihetetlenül rövid idő egy új vakcina kifejlesztéséhez) 9 hónap után megkezdődtek Magyarországon is a tömeges oltások, akkor kezdtem reménykedni, hátha nem is lesz ez négy év, talán kettő is elég. Most fordulópontnál vagyunk.

Egyrészt egy új vírusvariáns kezdi az összes többit kiszorítani, amelynek a fertőzőképessége mintegy háromszorosa az eredeti, vuhani vírusnak. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb víruspartikula, sokkal rövidebb idő alatt (néhány perc is elég) képes a másik embert megfertőzni. Közben pedig az sem változott, hogy a tünetek megjelenése előtti két napban vagyunk a legfertőzőbbek. Alig tudhatja teljes biztonsággal bárki magáról, hogy éppen nem fertőzi-e meg a barátait, szeretteit. Ezért most még fontosabb, hogy minél többen, minél gyakrabban teszteljék magukat, főleg ha bármilyen tünetük is van. A nyálból otthon, saját magunk által elvégezhető antigén tesztek hozzáférhetősége óta erre lenne is lehetőség. Több környező országban az állam ingyen osztja ezeket a teszteket, hogy hetente kétszer teszteljék magukat az emberek, de főleg a gyerekek, mielőtt közösségbe mennének.

A járvány elleni védekezésnek három egyaránt fontos módszere van, és a vakcinák elérhetősége óta mind a három lehetőségünk adott a védekezésre. Ezek: a távolságtartás – ezt segíti a maszkhasználat –, a kontaktuskutatás (tesztelés) és persze a védőoltás felvétele. A kézhigiénia pedig a minimum. Amikor kevés a megbetegedés, még fontosabb a tesztelés és a kontaktusok felkutatása, a fertőzöttek elkülönítése. Ha bármelyiket a három közül elhanyagoljuk, nem lesz hatékony a járványvédelem. Itthon mindegyik hibát elkövette a kormányzat. Engedélyezi a tömegrendezvényeket – ahol nincs távolságtartás –, lazította a maszkviselés kötelezettségét, eltúlozta a védőoltás mindent legyőző képességét, miközben közel sem tett meg mindent, hogy az emberekhez közel kerüljön a lehetőség. Az internetes regisztrációval tömegeket zárt ki ebből. Azzal, hogy nem volt igazi oltási terv, káoszt és tumultuózus jeleneteket szervezett, teret adott az oltásellenes propagandának...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ITT ÉLNED, HALNOD SEM LEHET (1)

MÉRCE
Szerző: SZIKRA JUDIT
2021.08.08.

„Hány esélyt adott nekem a sors,
Nem vitt sehová”

Hat év telt el azóta, hogy egy forró nyáron át „Budapest szíve egy aluljáróban dobogott”, ahogy a menekülteket 2015-ben segítő egyik fő budapesti csoport, a Migration Aid egykori szóvivője, Zsuzsanna mondta első mércés cikkem kapcsán. A megemlékezés szép, a megemlékezés fontos, de nézzük meg, hol is tartunk most.

Tavaly a Mérce több szöveggel emlékezett meg a 2015-ös menekültválság ötödik évfordulójáról. Most induló sorozatunkban azt vesszük górcső alá, mi történt azzal az – átutazókhoz képest elenyészően kevés – emberrel, aki második hazájának Magyarországot választotta. 5+1 év, néhány sors, több fejezet.

Informális civil csoportunk 2015 késő őszén szerveződött a megmaradt nyári migránssimogatókból menekültsegítőkből, új feladatok után kutatva. Bár sokféle háttérrel jöttünk, sokfélék vagyunk, mindannyian a befogadó társadalom eszméje mellett tettük le a garast. Valamennyiünkre jellemző, hogy a minél kevésbé kliens szemléletű és hierarchikus segítő-segített viszonyt preferáljuk.

A hozzánk forduló, hazánkban nemzetközi védelemben részesített személyeket lehetőségeinkhez képest próbáljuk eligazgatni a magyarországi integráció rögös útjain: adminisztratív, oktatási, lakhatási, egészségügyi és munkavállalási kérdésekben, a mindennapi élet apró-cseprő és nagyobb ügyeiben. Összekötjük őket a számos lehetőséget kínáló ‘hivatásos’ szervezetekkel, szakintézményekkel és civil, nem állami szereplőkkel. Önállósodásuk, beilleszkedésük folyamatában igyekszünk egyre inkább a háttérbe kerülni, végül egyfajta ‘jóbaráti, tanácsadói, tündérkeresztanya-nagynéni-nagybácsi’ szerepkörben megmaradni.

A kétirányú integrációs folyamatban hiszünk, civil munkánk során mi is sokat tanulunk, tapasztalunk, épülük, fejlődünk. Mivel mentoráltjaink eleve alacsony társadalmi érdekérvényesítő képessége porszemmé zsugorodik a menekültellenes kormányzati narratíva hatalmas ellenszelében, ezzel a cikksorozattal is szeretnénk a láthatatlanságból előhozni őket. Hátha változtathatunk egy picit a társadalmi attitűdön, ha emberközelből mutatjuk őket, a radar alatt élőket. Nagyon köszönjük a Mércének a lehetőséget.

Olyan tipikus vagy egyedi eseteket mutatunk majd be, amelyekkel civil segítő munkánk során szembesültünk az elmúlt években. Szereplőink nevét valamennyi, karakterét néhány szükséges esetben megváltoztattuk, azonban a valóságot lefedő tényeket minden esetben érintetlenül hagytuk...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN AZON VAN, HOGY MEGTEREMTSE A FÖLDRÉSZ ELSŐ JOBBOLDALI DIKTATÚRÁJÁT

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.08.

Ráadásul amióta a csőcselék megostromolta az amerikai törvényhozást, Orbán mind vonzóbb a tengerentúli jobboldal számára. Lapszemle.

New York Times

A magyar fővárosból keltezett jelentésében az újság azt írja: konzervatív útitársként Tucker Carlson beugrott Orbán Viktorhoz. Összevigyorgott a vendég és a joviális házigazda, aki tekintélyuralmi kormányt irányít és célba veszi az liberális intézményeket, beleértve az egyetemeket, az igazságszolgáltatást, valamint a sajtót. A látogatás ugyanakkor lökést ad a politikus tervének, hogy Budapest ideológia központ legyen annak, amit ő nemzetközi jobboldali mozgalomnak nevez.

A másik oldalon az út alkalmat nyújtott arra, hogy Orbán felkerüljön a tévé nézőinek térképére, hiszen itt olyan közönségről van szó, amely vevő lehet a magyar mintájú illiberalizmusra. Arról nem beszélve, hogy Carlson odavan a miniszterelnökért. Utóbbi azzal adta el az interjúban a menekkérők kemény elutasítását, hogy az modell az USA számára, mert amit Washington csinál az ügyben, az túl engedékeny, és meggyengítette a született amerikaiakat. Olyan okfejtés ez, ami a bírálók szerint egybevág a fehér felsőbbrendűség ideológiájával.

A barátságos beszélgetés megdobta a populista magyar vezető sajtóját az angol nyelvű világban. Éppen akkor, amikor egyre inkább elszigetelődik és kényes helyzetbe került mind odahaza, mind külföldön, mert visszalép a demokrácia területén, illetve rosszul kezelte a koronaválságot. Ugyanakkor az EU-ban sokan nem osztják Carlson elragadtatását, mert Orbánt szélsőjobbos erősembernek tartják, aki alaposan megrendítette a demokratikus intézményeket, Pekinghez és Moszkvához törleszkedik és közpénzekkel tömi tele szövetségeseinek a zsebét.

Hogy megerősítse bázisát, kulturális háborúkba kezdett. Elemzők szerint a felsőoktatás kiszervezésével ideológiai ellenőrzés alá helyezi az egyetemeket és ehhez jó pénzért konzervatív szakembereket verbuvál nyugatról. Így került három hónapra Budapestre Rod Dreher, az American Conservative publicistája is. Utóbbi úgy találja, hogy Orbán egyáltalán nem az az enyveskezű erősember, aminek a média beállítja, hanem intelligens, mélyen gondolkodó figura.

Carlson apja volt ugyanakkor annak a washingtoni cégnek az igazgatója, amely 2019-ben kilobbizta, hogy Szijjártó Péter bekerülhetett az ifjabb Carlson televíziós műsorába. (A vállalkozás most azt közölte, hogy semmi köze nem volt az éppen lezárult budapesti úthoz.) A Magyarországról sugárzott adásokban a vendéglátó áradozott a magyar vezetőről, miközben azt egyre inkább kerülik az európai konzervatívok.

Amióta a csőcselék január elején megostromolta az amerikai törvényhozást, Orbán mind vonzóbb a tengerentúli jobboldal számára, amely egyre közelebb kerül a tekintélyuralmi rendszerekhez – mondja Dalibor Rohac az American Enterprise Institute-tól. Hozzátette: ez a tábor hagyományosan bizalmatlan volt a hatalommal szemben és ragaszkodott a fékekhez, illetve ellensúlyokhoz. Ám ez Magyarországon ma már nem így van.

New York Times

Orbán egyaránt kelt félelmet és csodálatot, neki köszönhetően az ország az utóbbi években igen előkelő helyen szerepel az amerikai liberálisok és konzervatívok gondolataiban – emeli ki a kommentár. Ha valaki úgy gondolja, hogy a tengerentúli jobboldal a tekintélyelvűség felé csúszik, azonnal szóba hozza a nacionalista magyar kormányt, mármint hogy az szolgál baljós modellként a republikánusok számára. Ha viszont úgy látod, hogy előre tör a türelmetlen progresszív irányzat, akkor meg úgy kerül elő Orbán, mint aki szembeszáll az ilyen törekvésekkel.

Meglepő módon az erősen jobboldali The American Conservative egyik cikke élesen bírálta a legfelső szintű magyar korrupciót. A szerző azon is igen megdöbbent, amikor már 5 éve azt tapasztalta Budapesten, hogy az emberek nem mernek véleményt nyilvánítani a politikáról, mert féltik – ha nem is az életüket, de az állásukat.

Amerika egyrészt attól tart, amikor Magyarországot figyeli, hogy a trumpi populizmus egy nap igencsak erőre kaphat és akkor az USÁ-ban is veszélybe kerülhet a bírálók megélhetése. Másfelől viszont sokan rettegnek, hogy a progresszív körök már most érvényesítik hatalmukat. A Cato Intézet tavaly azt mérte, hogy a lakosság 62 %-a a politikai légkör miatt nem szívesen árulja el nézeteit. Csak az erősen liberálisok gondolták úgy, hogy szabadon kifejthetik véleményüket.

Ez azonban másfajta félelem, mint amit a magyaroknál tapasztalni: az Egyesült Államokban senki sem retten vissza, amikor a kormányt kell bírálni. Orbán ugyanakkor azért annyira vonzó az amerikai konzervatívok szemében, mert beleavatkozik a kulturális életbe. Támadja liberális tudományos központokat és olyan ideológiai programokra költ, amely példát adnak arra, miként korlátozhatja a hatalom a progresszív befolyást.

Persze nem lenne rossz, ha a Köztársasági Párt tudná, miként gyengíthetné meg pl. a Silicon Völgy vagy a 8 elit egyetem uralmát, vagy nagyobb figyelmet szentelne kulturális terveknek. Csakhogy a magyar példa afelé terelte őket, hogy eltűrjék a korrupciót, mind Orbán, mind Trump alatt. Ez pedig alapvető veszélyt jelent, mert ha nem igazán tudsz alternatívát állítani a kifogásolt, elnyomónak tűnő vetélytárssal szemben, akkor ez gyakorta csalásba torkollik.

The American Conservative

A jobboldali újság elismeri, hogy vannak gondok az orbáni demokráciával, de azt tanácsolja, hogy az EU söpörjön inkább a saját portája előtt. Merthogy az ilyen ügyekben előszeretettel támadja Magyarországot, ám közben leplezi a maga hiányosságait, és hogy hajlamos megfeledkezni bizonyos választások eredményeiről.

Mint írja, az amerikai konzervatív oldal rágerjedt Magyarországra, mert felkeltette érdeklődését a családbarát politika, az ellenállás a polkorrektséggel szemben, valamint a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettség. (Maga az elemzés szerzőjét kétli, hogy központi programokkal fel lehet lendíteni a születések számát.)

Orbán ellen az egyik sűrűn hangoztatott kifogás, hogy felszámolja a liberális demokráciát és ennek kapcsán a CEU-t, a bíróságok megszállását, a sajtó gleichschaltolását, valamint a választások állítólagos manipulálását szokták emlegetni. Azon felül a lakosság csaknem 90 százaléka aggódik a korrupció miatt.

Az unió aggodalmát fejezte ki a demokratikus normák lebontása miatt, de kérdés: mihez viszonyít? Nem ártana, ha előbb önvizsgálatot tartana, hiszen az európai választások iránt nem túl nagy az érdeklődés. De ha el is fogadjuk, hogy demokratikusan döntenek az EP tagjairól, a szuperállamban a tényleges hatalmat a senki által meg nem választott Bizottság gyakorolja. Az meg folyamatosan terjeszti ki a saját jogkörét.

Továbbra sem tudni, mennyire népszerű az unió az európai lakosság körében, ezért van azután, hogy hiába ígéri meg Brüsszel: most aztán tényleg fellép Magyarország ellen, valójában fél a magyar társadalom reakciójától. Így azonban nem sok hitele van, amikor Orbánról beszél. A földrész elitje azt hangoztatja, hogy demokrata, de közben támogatja, hogy a hatalom még messzebb kerüljön a 450 millió európaitól. Még nem dőlt el, hogy lehet-e bármit is tanulni a magyar miniszterelnöktől. Ám teljesen felesleges arról vitázni, jó példával jár-e elöl az EU.

Guardian

Orbán Viktor azon van, hogy megteremtse a földrész első jobboldali diktatúráját, amióta 46 éve letűnt a színről Franco uralma. Az amerikai jobboldal mégis körberajongja. A Fox News hozsannát zengett róla a héten. Ehhez persze tudni kell, hogy mindkettő ugyanazzal a módszerrel kereskedik, hogy növelje saját táborát: azt hirdeti, hogy olyan ellenség bukkant fel, amely ellen mindet bele lehet vetni, mert annyira veszedelmes.

A paranoid félelem tárgya leginkább a saját nemzetére rátámadó globális liberális elit, mivel az nem vet gátat a hatalmas bevándorlási hullámnak. Orbán ezt még tetézte azzal, hogy fasiszta felhanggal megvádolta Sorost, mármint hogy az muzulmánokat akar rázúdítani Magyarországra. De ha éppen nem a milliárdos a soros, akkor jók a melegek, akik a kormányfő szerint pedofilok, de megfelel az EU is. A lényeg, hogy bármikor legyen valaki, akit ellenségként lehet felmutatni.

A paranoid politika kizárja a demokráciát. A szemében az ellenfél áruló, aki összeesküvést sző a nemzet ellen. Ezért nincs más, szét kell verni. Ha ez azt vonja maga után, hogy fel kell számolni a jogállamot és be kell betonozni a hatalmon lévő elitet, nos, ez olyan ár, amit az uralkodó réteg kész benyújtani a számláként a társadalomnak. Ugyanakkor Carlson és az övéi csak akkor hisznek a demokratikus elvekben, amikor azok nem keresztezik az ő terveiket.

Ám Magyarországon már a végét járja a szabad sajtó, a Fidesz kézbe kaparintotta a felsőoktatás ellenőrzését, a korrupció pedig megjelenik a hatalom legfelső szintjén, lásd Mészárost. A kisember viszont nap mint nap tejel az orvosnak az ellátásért. A szavazó körzetek határait úgy vonták meg, hogy ne legyen kétséges: ki győz. A bírák, kormánytisztviselők kiválasztásánál pedig felülír mindent a lojalitás.

Érdekes lesz látni, hogy hajlandó lesz-e Orbán megválni a kormányrúdtól, ha győz az ellenzéki szövetség. Ha igen, igencsak félhet attól, amitől Putyin és más tolvajok: hogy a rács mögött végzi.

Az európai konzervatívok a fasizmus, majd a spanyol, portugál és görög diktatúrák tanulságaként kimondták, hogy fenntartják a liberális demokráciát. Ám azóta azt látni, hogy időnkén szembefordultak azzal és emiatt nem lett különösebb bajuk. Ezért nagyon is lehetséges, miután terjed a paranoid autokrácia, hogy Tucker Carlson egy szép napon Londonból ugyanúgy dicsőíti majd Boris Johnsont, ahogy azt most Orbánnal tette.

The Times

A francia elnök az Orbán-féle illiberális demokrácia elleni mozgalom vezérének tekinti magát, csakhogy a sikerhez szüksége van Nagy-Britanniára is, amelynek szintén az az érdeke, hogy Európa erős és liberális legyen. Ezt hangsúlyozza kommentárjában Vernon Bogdanor, a Londoni King’s College professzora, aki emlékeztet arra, hogy Macron még 2018-ban, az I. világháború végének 100. évfordulóján kijelentette: visszatér a nacionalizmus leprája, pedig az már kétszer feldúlta a földrészt. Nos, Franciaországban ennek a szörnyű ragálynak a szószólója Le Pen, aki jövőre újból harcba indul az államfői tisztségért.

Amikor a britek a két világháború között távol tartották magukat a kontinenstől, az katasztrófához vezetett. A brit és a francia állam majdnem ráment, hogy nem jött létre szilárd szövetség közöttük. Napjainkban Európának többet kell tennie saját védelme érdekében, ha erős akar lenni. De hiába javasolt Macron igazi közös hadsereget, nem lesz abból semmi, mert egyetlen tagállam sem megy bele, hogy többségi szavazással kivegyék a kezéből a háború és béke ügyét. Viszont ha csakis egyhangúan lehet határozni ilyen kérdésekben, az meg a politikai impotencia biztos receptje.

De a védelmet nem lehet megszervezni az Egyesült Királyság nélkül, ám a Brexit miatt ezt most már csak kormányközi alapon lehetséges. Ám Párizs ehelyett azon van, hogy a britek távoztával növelje saját befolyását, Londont pedig a partvonalra tegye. Mint egykor De Gaulle. Márpedig ez öngyilkos stratégia, ha a cél az, hogy az EU erőtényező legyen a világban. Ennél fogva új entente cordiale-t, szívélyes egyezséget kell létrehozni, mind a közös védelem, mint a liberális rend fennmaradása érdekében London és Párizs között.

FAZ

A konzervatív lap szóvá teszi, hogy a Bizottság újabban nem akarja nyilvánosságra hozni, az egyes tagországok nettó mennyit fizetnek be a brüsszeli költségvetésbe, illetve mennyit kapnak onnan, mert ez csak Magyarország és Lengyelország malmára hajtja a vizet. A legtöbbet persze megint a németek teszik be a közösbe, esetükben rekordot jelent, hogy a különbség a hozzájárulás, illetve a folyósított támogatások között immár 15,5 milliárd euró. De nem kis összeget perkál be Franciaország, valamint Olaszország is.

Ha GDP-hez viszonyítjuk a befizetéseket, akkor a németeken kívül a hollandok, dánok, svédek és osztrákok állnak az élen. Ők voltak azok, akik tavaly kézzel-lábbal tiltakoztak a közös büdzsé megemelése, illetve a gazdasági segélyalap ellen. A Bizottság arra hivatkozva igyekszik titkolóznia, hogy az euroszkeptikusok csak keltenék a hangulatot az EU ellen. Ám Brüsszel pont azzal ad alájuk lovat, hogy nem közli a tényeket. De miért nem, ha azokkal semmi gond sincsen?

Egyébiránt Varsó legutoljára 13,2, Magyarország pedig 4,8 milliárd euróval többet markolhatott fel, mint amennyit átutalt az uniónak. Márpedig ez bruttó hazai termék 2,6, illetve 3,6 %-ával egyenlő. Ebből kiderül, mennyire fontos a tagság mindkettő számára, továbbá hogy hol van a gyenge pontjuk, ahol fájdalmat lehet nekik okozni, ha netán még jobban eltávolodnak az európai értékektől.

ITT OLVASHATÓ

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN: HA ÉLETBEN TARTJUK A SZÖRNYET, ÚGY KELL NEKÜNK (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.08.08.

„Ma a választók durván egyharmada Fidesz-szavazó, egyharmad ellenzéki, és egyharmad bizonytalan. Abban bízom, hogy ehhez az utóbbi csoporthoz nem pusztán az agymosás jut el, hanem a valóság is. Rajtuk múlik majd az eredmény, hogy nekik hirtelen elegük lesz-e abból, amit a hatalom művel. Azok a botrányok, amelyek most rakódnak egymásra, így, együttesen, elhozhatják a változást. Ezek az ügyek – megfigyelési botrány, a homofób törvény, gazdasági lecsúszásunk az uniós országok legvégére, stb – lassan-lassan erodálják a Fideszt és Orbánt” – nyilatkozta Kerékgyártó István író, aki a beszélgetésünk első részében a diktátorok hasonló vonásairól beszélt. Orbánt sem hagyta ki, noha az interjú a Szeretett gazdám című regénye kapcsán készült, amelyben – hivatalosan – nem Orbán a főhős.

– Hogy látod: a diktátorok már fiatalabb korukban is bizalmatlanok, nem engednek magukhoz közel senkit – csak a disznót –, vagy épp a tanulmányaik alapján jutnak el odáig, hogy senkiben ne bízzanak?

– Nyilván a tanulmányaikban is látják, hogy min és hogyan bukhatnak el a vezérek, de az is fontos motiváció, hogy igazából nem bízhatnak meg senkiben, főleg nem az elitben, hisz' annak gyakran szilárd értékei vannak. Ott gyakoriak a mellérendeltségi viszonyok, amelyek polgári értékek, a diktátor hajlamúak meg az alá-fölérendeltséget kedvelik, főleg, hogy ők állnak fölül, és folyamatosan rugdosnak mindenkit maguk alá. Ezen az úton a diktátorjelölt úgy véli, hogy mindenki vagy felette, vagy alatta áll, persze a cél, hogy mindenki alá kerüljön – itt értelmezhetetlen a mellérendeltségi viszony. Ami pedig a barátság, a normális emberi kapcsolat alfája és ómegája. Viszont, ha sikerül, mindenkit magam alá kényszeríteni, akkor miért osszam meg vele a terveimet? Ha netán ezt megtenném, sebezhetővé válok – okoskodik a diktátor. Ezért persze végtelenül magányossá válik...

ITT OLVASHATÓ

VARGA JUDIT MEG AZ IDEG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.08.

Ha nem volna lehangoló, akkor arra kellene jutnunk, hogy Varga Judit formában van, ahogyan kardozik a képzelt ellenséggel, aki az európai kultúra, morál és humánum, aztán dicsekszik, hogy sikerült megböknie. „Eltaláltunk egy ideget Brüsszelben…” örül a hagymázakkal táncoló, és már a szóhasználatból is kitűnik az a lekezelő és öntelt hangnem, ami nélkül a NER-ben hivatalt nem kaphatni, a Fideszben pedig felvételi követelmény. Ott az ifjaknak a kollégista vének előtt szalmabábu-Gyurcsánnyal kell vívniuk, őt bőségesen és választékosan gyalázniuk, leköpniük és leordítani a bábu fejét. Ha ez nem megy, tagkönyvet nem kapnak, szégyenszemre léphetnek be a KDNP-be.

Varga Judit átment ezen a szűrőn. Amikor őt hitében meggyőződve a kedves vezető szerelmesen a szemébe nézve, egy pohárka pezsgővel kézben szolgálatra alkalmasnak találta elfogadva mintegy a hódolatát, Varga Juditba belekerült a szentlélek, és néha kiugat belőle csalfa kiskutyaként. Hogy tiéd vagyok édes gazdám, ezt csaholja, de ez az ő nyomora, a miénk pedig, hogy miniszter, amit igazán nem is értünk, illetve dehogynem. De vissza az örömökhöz. Amikor azt mondja Varga, hogy eltaláltunk egy ideget Brüsszelben, ezzel azt a képzetet óhajtja erősíteni, hogy Brüsszel elevenjére tapintott mintegy, olyan dolgot bökött meg a kardjával, ami neki kiváltképp fáj.

„A gyermekek védelmét fontosabbnak tartjuk az LMBTQ-lobbi propagálásánál.” – fűzte még hozzá Varga Judit teljessé téve Brüsszel fölötti diadalát, holott ez a Brüsszel világosan megmondta, hogy aki róla azt állítja, hogy LMBTQ aktivistákat akar a magyari óvodákba küldeni, hogy ott körömollóval levágják a Peti fütykösét és a Terka lába közé ragasszák, az hazudik. És mindeközben Orbán Viktorra mutattak. Varga Judit azonban emlékezett a szerelmes pillantásra, a tiéd vagyok édes gazdám pezsgőzésre, amikor megkapta a hivatalt, és annak szellemében dolgozik is. Orbán bevallottan arra tartja, hogy hadakozzon helyette Brüsszellel, és ő hadakozik derekul...

ITT OLVASHATÓ

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ A KLÍMAVÁLTOZÁS NYARÁTÓL A GÉNDOPPINGIG

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.08.07.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

ITT OLVASHATÓ

MILYEN JOGAI VANNAK AZ AUSZTRIAI IDÉNYMUNKÁSOKNAK?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2021.08.07.

Sokszor jelent problémát külföldön dolgozva (pláne, ha az ember nem ott él, csak idénymunkát végez), hogy nem vagyunk tisztában a jogainkkal. Mi több, sokszor azzal sem, hogy például Ausztriában mennyi a minimális órabér, így fordulhat elő, hogy a munkaadó 3 eurót fizet, ami alig több, mint a 8,60 eurós minimum harmada.

Szóval vannak bajok, nem is kevés, éppen ezért indított az ÖGB Osztrák Szakszervezeti Szövetség burgenlandi szervezete és a PRO-GE termelőágazati szakszervezet tanácsadási kampányt.

Ráadásul ennek lényege, hogy nem csak várják az idénymunkásokat, hanem helybe mennek, az ültetvényeken próbálnak kapcsolatba lépni velük, aminek persze a munkaadók nem feltétlenül örülnek.

Nem csoda, hiszen a tanácsadók a mindenféle alapdolgokon (bejelentési kötelezettség, törvényes munkaidő, stb.) túl azt is elmondják, hogy a tavalyi bruttó 1344 eurós minimálbér idén már 1500 euró...

ITT OLVASHATÓ

MÉG MINDIG NEM TUDJUK, MIT ÉRT A KORMÁNY A HOMOSZEXUALITÁS „NÉPSZERŰSÍTÉSÉN”, SE AZT, HOGY KIK TARTHATNAK ISKOLAI FELVILÁGOSÍTÁST

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2021.08.07.

Péntek este megjelent a gyermekek sérelmére elkövetett erőszakcselekedeteket a homoszexualitással összemosó törvény egyes részleteit szabályozó végrehajtási rendelet a Magyar Közlönyben. Továbbra sem derült ki azonban, hogy pontosan mit jelent a kormány értelmezésében a homoszexualitás „népszerűsítése”, ahogy az sem, hogy honnan lehet tudni, ha egy szervezet „megkérdőjelezhető szakmai hitelességű”, azaz nem tarthat iskolai felvilágosító programot.

A „kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló rendeletet módosította pénteken több helyen a kormány. A rendelet életbe lépésétől kezdve, tehát szeptember 4-től

tilos lesz kirakatban elhelyezni és közszemlére tenni olyan, gyermekeknek szóló terméket, amely a „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázolja, valamint a homoszexualitást megjeleníti, illetve népszerűsíti”.

Ezen felül az ilyen termékeket nem lehet „nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül” forgalmazni, és csak zárt csomagolásban lehet őket árulni.

A jogszabály a kihirdetésétől számított 30 nap múlva lép életbe, és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a betartását...

ITT OLVASHATÓ

VAN 42 MILLIÁRD FILMSTÚDIÓRA, NINCS 40 MILLIÁRD A VELENCEI-TÓRA, L. SIMON A NEMZETI MÚZEUM ÉLÉN

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ

HETI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2021.08.06.

Portfolio.hu: 40 milliárdból lehetne megmenteni a Velencei-tavat, de a kormány szerint nincs rá pénz

Sokan bíztak a nyár eleje óta abban, hogy rövid időn belül sikerülhet megoldani a Velencei-tó vízpótlását, azonban Tessely Zoltán kormánybiztos lehűtötte a reményeket. A politikus szerint nagyon nagy szükség lenne a vízre, azonban a pótlással kapcsolatos tervet jelenleg nem tudja támogatni a kormány. “A szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani” – emelte ki Tessely.

HVG.hu: Közel 42 milliárd forintot ad a kormány a fóti filmstúdió bővítésére

Világszínvonalú filmstúdiók épülnek Fóton, a Nemzeti Filmintézet beruházásaként heteken belül megkezdődnek négy új műterem építési munkálatai. A fóti gyártóbázis kapacitását közel ötszörösére növelő fejlesztés előkészítése másfél éve tart, a finanszírozásáról a hétvégén megjelent kormányhatározatban rendelkeztek. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány a beruházásra közel 42 milliárd forintot szánt.

444.hu: L. Simon László lett a Nemzeti Múzeum főigazgatója

Az egykori kulturális államtitkár a Facebookon jelentette be, hogy Kásler Miklós kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. L. Simon László 52 oldalas pályázata szerint a közéletben és az emlékezetpolitikában aktív intézmény vezetőjeként térne vissza a kulturális életbe. Szerinte sokkal jobban be kell szállni a nagy, látványos kiállítások rendezésének versenyébe, és vállalni kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni. Ilyen szerinte a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenessége.

Magyar Hang: Egyházak finanszírozása: tíz év alatt ezermilliárd felett

A Magyar Hang összesítése szerint a kormány az elmúlt tíz évben több mint ezermilliárd forinttal támogatta a magyarországi egyházakat. A lap közérdekű-adatigénylésére adott válaszból kiderült: a kormány 2010 óta összesen 22,76 milliárd forint értékben csaknem 100 külön helyrajzi számon lévő ingatlan tulajdonjogáról mondott le valamelyik egyház javára – teljesen ingyen. Emellett jutott pénz a különböző egyházi programok és beruházások támogatására, de nagyobb kiadást okozott a büdzsének az évi 15-20 milliárd forintos örökjáradék átutalása, a 10 milliárd forint körüli működési finanszírozás, valamint a 3-3,5 milliárd forint körüli hittanoktatás-támogatás is.

Magyar Narancs: Megszüntetik a felsőoktatást a több évszázados keszthelyi Georgikonban

A lap értesülései szerint már csak néhány éve maradt hátra a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe (MATE) olvasztott Georgikon Campusnak, amely Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőfokú képzést nyújtó intézménye. Az információt megerősítette a MATE Georgikon Campusának főigazgatója is, aki elmondta, az egyetem hosszabb távon tervezi megszüntetni Keszthelyen az agrárfelsőoktatást, a Georgikonnak szaktanácsadási és kutatási szerepet szánnak.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN AZ ÚJ HŐS, MAGYARORSZÁG A MODELL AZ USA SZÁMÁRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.07.

Tucker Carlson ihletet merít a tekintélyuralmi magyar kormánytól.

New York Times

Orbán Viktor személyében új hőse van a Fox News amerikai kábeltévé hálózat erősen jobbos médiasztárjának, de nem Carlson az egyetlen a konzervatív oldalon, aki ihletet merít a tekintélyuralmi magyar kormánytól. A bírálók szemében ugyanakkor a politikus korrupt, elnyomó és autoriter, az országban pedig nagyjából már csupán kirakatdemokrácia van. Az állam pedig arra szolgál, hogy a kicsiny uralkodó elit javára kifossza a költségvetést.

Ezzel szemben a tengerentúli műsorvezető modellnek tartja az országot az USA számára, főként a bevándorlásellenesség és a reakciós kulturális politika miatt. De messze nincs egyedül. Orbán nyugati rajongótáborában neves szerzők vannak az olyan jobboldali szerkesztőségekben, mint a National Review, az American Conservative és a New York Post. De csodálja pl. J. D. Vance is, aki éppen szenátor akar lenni Ohioban.

Egy másik nagy híve, a blogger Rod Dreher arról írt a héten, hogy az állam az egyetlen hatalom, amely képes szembeszállni a pokorrekt kapitalistákkal, illetve az illiberális balosokkal a tudomány és kutatás, a sajtó, a sport, a kulturális élet területén. Ezért kell az amerikai konzervatívoknak ráállniuk a magyar útra.

A történelem során vezető amerikai jobboldali értelmiségiek már sokszor pártfogásukba vettek olyan rezsimeket, amelyek politikája egybevágott az ő fő törekvésükkel, még akkor is, ha e kormányok értékei szöges ellentétben álltak az amerikai demokrácia eszményeivel. Ennek legfrissebb példája, hogy mennyire vonzódnak az orbáni irányvonalhoz, milyen mértékben védelmezik azt. Ily módon nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, bár azt nem lehet állítani, hogy egész mozgalmuk felsorakozna mögöttük az ügyben.

Jelenleg úgy áll, hogy a jobboldal külföldön keres lekoppintható modellt, mert megveti azt, ami az Egyesült Államokban van. Ez a kör hazafinak nevezi magát, az ellenfeleket viszont árulónak minősíti. Ily módon szüksége van egy országra, amelyet ajnározhat, és vezérlő csillagának tekinthet. A bukott és dekadens amerikai társadalom ellenpontjaként.

De ezek az erők előbb-utóbb látni fogják, hogy az orbáni Magyarországról alkotott víziójuk éppen olyan téves, mint amit az Egyesült Államokról gondolnak. A magyar ösvény nem jelent vonzó alternatívát.

Washington Post

Az Orbán-interjú azt hozta, amit várni lehetett tőle a Fox News közvetítésével: aggasztó képet adott arról, milyen tekintélyelvű, nacionalista jövőt szán az Egyesült Államoknak Tucker Carlson és tábora. Merthogy igazából az egész beszélgetés a műsorvezetőről szólt, ám ő egyfelől – szégyenletes módon – csakis a magyar társadalom előnyeit ecsetelte, ugyanakkor nemigen fordított figyelmet az orbáni Magyarországon uralkodó tekintélyelvűségnek.

A riporter őszinte nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormányfő migrációellenes politikája és demagógiája láttán. A házigazda azzal magyarázta irányvonalát, hogy ki kell állni a nemzeti identitás, a lakosság, a kultúra, a nyelv, a hagyomány és az ország védelmében. Ehhez az isten és a természet adja a felhatalmazást, hangoztatta.

Carlson úgy állította be, hogy a nemzeti identitás a magyar sikerek kulcsa. De még azt is felvetette, hogy a magyar nép szabadabb, mint az amerikai. E mögött az az eszement kiindulópont húzódik meg, hogy az Egyesült Államokban sötét erők nyomják el az antiliberális erőket.

A műsorvezető véleményéből az rajzolódott ki, hogy szerinte csakis az autokrácia kínál lehetőséget a kívánt cél, a zárt, etnikai nacionalista, kulturálisan reakciós társadalom létrejöttéhez. És pont ez az, amire az Egyesült Államoknak szüksége van. Neki és köreinek elfogadhatatlan, hogy a nyílt, liberális társadalmak demokratikus módon alakultak, alakulhatnak ki.

Az egészben az a lélegzetelállító, hogy úgy véli: az illiberalizmust és a tekintélyuralmat a demokrácia érdekében fel kell vállalni. Ezt akarja rálőcsölni Amerikában, noha precízen dokumentálható, Orbán miként számolna fel lépésről lépésre a jogállamot. A kormányfőnek azért kellett az autoriter pálfordulás, hogy bebiztosítsa vele a nemzeti identitás és szuverenitás koncepcióját.

Carlson egy olyan irányzat szószólója, amely idealizált képet fest Magyarországról, mert ily módon kívánja kifejezni alapvető felháborodását az amerikai demokrácia miatt, benne a bevándorlással, a sokszínűséggel, és a sokféle fajjal. Ann Applebaum mondta, hogy a jobboldal Orbáni Amerikát akar, törzsi-fehér alternatívát szorgalmaz. De alapvetően a jogállammal van baja. Mitizálja az orbánizmust, azaz a versengő tekintélyelvűségre alapozó etnonacionalizmust. Nos, ilyen jövőt kívánnak Carlson és eszmetársai az Egyesült Államoknak.

FAZ

A magyar kormány vehemensen visszautasítja a titkos kémkedés vádját és Pegasus-ügyben és gyorsan előkapta kedvenc ellenségét, Sorost, mármint hogy ő áll a támadások mögött. Kovács Zoltán ugyan mondhatja, hogy a történetet feltáró szervezet, a „Tiltott Történetek” kap pénzt az üzletember alapítványától, ugyanúgy, mint Magyarországon a Direkt36, amely közreműködőtt a szálak felfejtésében. Sőt, rajta van a Nyílt Társadalom Alapítvány kedvezményezettjeinek listáján az Amnesty International is, amelynek szakértői több érintett telefonján kimutatták, hogy azokat lehallgatták. A gond csak ott van az ellenkérdésekkel, hogy nem tartalmaznak választ.

A jobbikos Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a hatalom eddigi reakciói tele vannak ellenmondásokkal. Hiszen a kormány nem árulta el, hogy megvette-e az izraeli szoftvert. Azt sem mondja meg, hogy megfigyelt-e bárkit is azzal. Azt hangoztatja, hogy álhírről van szó, ám pont ez megerősíti a gyanút, hogy politikai okokból ellenzékiek után nyomozott – illegálisan. Az pedig, hogy a fideszes képviselők nem mentek el a Bizottság ez ügyben összehívott ülésére, egyértelműen mutatja, hogy a kormánypárt valamit takargat.

Die Welt

Az újság úgy látja, sem Magyarországot, sem Lengyelországot nem szabad elmarasztalni azon az alapon, hogy mindkettő ellenzi a melegek házasságát. Vagyis a régi tagok tévednek, ha azt hiszik, hogy a liberális társadalom az egyetlen járható utat jelenti a demokráciában. Ily módon ugyanis veszélyes viszály alakul ki Budapesttel és Varsóval.

A földrészen jelenleg két arcátlanság feszül egymásnak: az egyik keletről jön, miután a magyar és a lengyel kormány azt hiszi, hogy keresztül tudja nyomni a maga kulturális forradalmát, ha semmibe veszi az uniós szerződéseket. Egy új demokrácia modell éllovasaiként lépnek fel, bár igazából nincs abban semmi új. Grimaszolnak a társadalom előtt, mert azt remélik, hogy ily módon meg tudják nyerni a választásokat. Most éppen arra várnak, hogy a Nyugat majd felháborodottan felordít, és akkor ők partizánként jelenhetnek meg saját népük előtt. Az ellenállás harcosaiként, aki megvédték a nemzetet a szovjet típusú EU-tól.

Ám igazából úgy áll, hogy a belépéskor elfogadták a közösségi joganyagot, benne a pluralizmussal és a szabadsággal. Ha más rendszer felé kacsingatnak, akkor megszegik az általuk aláírt szerződéseket. Ez ilyen egyszerű. Ám itt lép a képbe, hogy aggályos az is, amit a régi tagok csinálnak. Ők egyfajta „tulajdonosi reflexet” mutatnak.

Komolyan azt hiszik, hogy csakis a liberális demokrácia az üdvözítő út. Olyanok, mint egykor a misszionáriusok. Aki nem áll be mögéjük, annak el kell tűnnie. Lásd, amit a holland kormányfő, illetve a luxemburgi külügyminiszter mondott a minap a magyar rendszerről. Mármint hogy kívül tágasabb. A megszállottak nem veszik figyelembe, hogy az országok eltérő fejlettségi színvonalon állnak. De attól még nem antidemokratikus egy állam, hogy ellenzi a homoszexuálisok házasságkötését.

Márpedig a Kelet más utat járt be és Karl Popper szerint legalább 50 évig tart, amíg a térséget átitatja a szabadság szelleme és a liberalizmus. Ha ezt Európa nem fogadja el, nos, akkor felébreszti a rombolás erőit, az autoriter köröket erősíti. A végén pedig még az EU egységét is szétzúzza. Tudomásul kell venni, hogy az értékek és szabályok adta kereteken belül van mozgástér az egyes nemzetek számára.

EUobserver

Varga Judit újfent elutasítja a Bizottság legfrissebb demokráciajelentését, mert úgy véli, hogy az politikai megfontolásokból marasztalja el Magyarországot. Vendégkommentárjában az igazságügyi miniszter kifejti: az EU zsarolásra használja a jogállam elvét. Persze – teszi hozzá – Brüsszel már régen sutba vágta az alapító atyák által kijelölt eszményeket és erkölcsi platformot. Igazából csakis a pragmatizmus vezérli, és szemében a cél szentesíti az eszközt. A törvényesség immár nem számít. Így büntetni kívánja azokat a nemzeteket, amelyek hiszen a szuverenitásban, illetve abban, hogy a döntéseket mindig a megfelelő szinten kell meghozni.

Az országjelentés kettős mércét alkalmaz, ugyanakkor elfogultan, a tények figyelmen kívül hagyásával értékeli a dolgokat. A szándék nyilvánvaló: öncélú politikai rágalomkampány folyik, jogi köntösbe bújtatva. Csak azért, mert Magyarország védi a gyerekeket és a családokat, továbbá nem engedi be az LMBT-lobbit az iskolákba és az óvodákba. Az összegzés szinte kizárólag a külföldről pénzelt civil csoportok véleményére támaszkodik, vagy a saját meglátásra, ily módon azonban nem lehet semmiféle további eljárás alapja.

További gond, hogy nem igazolja a saját állításait. Azaz visszaél hatalmával. Közben nem érthető, hogy miért volna gond a magyar sajtóval, amikor abban mindenféle vélemény megjelenhet, miközben a nyugati médiát javarészt a baloldal, illetve a liberális tábor uralja. Hogy a Bizottság mesterségesen igyekszik problémákat előidézni, az kiderül abból is, hogy bírálja a civil társadalom helyzetét, noha jelenleg 60 ezer ilyen szervezet működik – teljesen szabadon.

Szintén nem közvetít objektív képet a jogállamról. De az egész mögött az húzódik, hogy Magyarország a gyerekeket óvja, nem pedig az LMBT-lobbit babusgatja. Az Európa jövőjéről zajló konferencia sorozaton el kell dönteni, hogy az emberek olyan birodalomban akarnak-e élni, amely mesterségesen létrehozott csoportok nevében a saját programját követi, vagy pedig olyan EU-t szeretnének, amely erős nemzetállamokra épül. A magyar kormány az erős, nem pedig az erőltetett integrációra voksol és elutasít minden próbálkozást a brüsszeli bürokraták által vezérelt birodalom megteremtésére.

Reuters

A lengyel kormányszövetség szélsőséges pártja neki támadt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, amiért az részlegesen és ideiglenesen korlátozta az EU által kifogásolt Fegyelmi Kamara működését. Az intézkedés értelmében a testület elé mindaddig nem kerülhetnek új ügyek, amíg nem módosítják a vonatkozó törvényt, illetve amíg az Európai Bíróság nem hozza meg végleges döntését. A Bizottság a jövő csütörtökig adott haladékot, hogy a Kamara teljesen szüntesse be tevékenységét. Ha nem, akkor kemény pénzbüntetés következik.

Az Egyesült Lengyelország alelnöke, államminiszter úgy reagált, hogy a Legfelsőbb Bíróság meghajolt a gyarmati unió illetékesei előtt. Fölöttese és egyben pártelnöke, a keményvonalas Ziobro, az egész jogi reform atyja ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Varsó nem fog engedni a zsarolásnak, és nem kell mindenáron ragaszkodni az ország EU-tagságához. Szerinte nem igaz, illetve csupán propaganda, hogy Brüsszel jó nagybácsi, aki pénzt ad, ezért pedig minden körülmények között teljesíteni kell az összes kívánságát.

Amikor megkérdezték tőle, hogy pártja bent marad-e a kormányban, ha az EUB elmarasztalja a bíróságok kapcsán az országot, azt közölte, hogy a kompromisszumnak is vannak határai. Ezzel szemben a koalíció másik kicsiny pártja úgy foglalt állást, hogy nem kellene kockáztatni a brüsszeli pénzeket.

Bloomberg

Hogy a lengyel kormány nekiment a Discovery lengyel érdekeltségének, riadóztatja a külföldi befektetőket. A populista PiS számára persze megszokott dolog, hogy ellenségeket talál magának: a bírákat, migránsokat, nemi kisebbségeket vagy éppen az EU-t. De amikor egy amerikai médiaóriással támad viszálya, azt nem tudják figyelmen kívül hagyni a beruházók. A hatalom törvénnyel akarja rátenni a kezét az amerikai cég kezében lévő hírcsatornára, a TVN24-re. Ezért már egy éve nem hosszabbítja meg annak sugárzási engedélyét.

A jogszabály megszavazása a jövő héten esedékes, de a koalíción belül vita van róla, így a hármas szövetség még össze is omolhat. Ám az ügy megkérdőjelezi, hogy marad-e az eddigi irányvonal, mármint hogy Lengyelország körüludvarolta az idegen tőkét. Washingtonban három napja egy kétpárti szenátori csoport elmarasztalta Varsót, amiért az a független sajtó és az egyik legjelentősebb amerikai befektetés ellen tör.

A világ egyik legnagyobb magánbefektetési alapjának varsói irodavezetője arra figyelmeztet, hogy a beruházók számára a jogbiztonság és a párbeszéd a legfőbb szempont, és nem lehet őket ellenségként kezelni. Ám Lengyelország és Magyarország gyakran összecsap az unióval a bíróságok önállósága, a sajtó és a jogállam miatt. De ez idáig nem lohasztotta le a külföldi cégek érdeklődését.

A PiS egyik partnere, a mérsékeltnek számító Gowin miniszterelnök-helyettes vsizont nem helyesli a kormánnyal szemben gyakran kritikus televízió átvételét, mivel Amerika már jelezte, hogy a terv a kétoldalú gazdasági együttműködést veszélyezteti, annak pedig messze gyűrűző hatásai lehetnek.

ITT OLVASHATÓ

KICSODA ROGÁN ANTAL? – 1. RÉSZ | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.07.30.

Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a kormányzati kommunikáció legfőbb irányítója, az ország egyik legbefolyásosabb embere. Mégis számtalan korrupciós botrányán kívül keveset tudni róla. Két részes sorozatunkban arra keressük a választ, hogy annak ellenére, hogy mára a legnépszerűtlenebb fideszes politikus, hogyan őrizhette meg, sőt, növelhette befolyásosságát töretlenül az elmúlt két évtizedben. 

Az első részben azt mutatjuk be, hogy a határ menti kistelepülésen született szorgalmas, visszahúzódó fiú hogyan ugrott bele a rendszerváltás után a politikába, hogyan lett a Fidelitas alelnöke, Orbán Viktor közeli munkatársa és a magyar parlament legfiatalabb képviselője, majd az ötödik kerület fiatalos lendületéről és coolságáról elhíresült extravagáns polgármestere...

ITT NÉZHETŐ MEG

KICSODA ROGÁN ANTAL? – 2. RÉSZ | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.08.06.

Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a kormányzati kommunikáció legfőbb irányítója, az ország egyik legbefolyásosabb embere. Mégis számtalan korrupciós botrányán kívül keveset tudni róla. Két részes sorozatunkban arra keressük a választ, hogy annak ellenére, hogy mára a legnépszerűtlenebb fideszes politikus, hogyan őrizhette meg, sőt, növelhette befolyásosságát töretlenül az elmúlt két évtizedben.

A második részben azt mutatjuk be, hogy Rogán belvárosi polgármesterként hogyan építette ki gazdasági és politikai hátországát a kerületben, az "ingatlanmutyiként" elhíresült ügyletekben hogyan került kapcsolatba neve gyanús hírű ügyvédekkel és alvilági szereplőkkel is, majd 2010 után visszalépve az országos politikai színtérre, hogyan terjesztette ki a hozzá kötődő gazdasági hálózatot nemzetközi szintre elsősorban a letelepedési kötvények révén, ezután pedig hogyan lett a kormányzati kommunikációnak nevezett gyűlöletkampányok fő felelőse...

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGMENTI VAGY ROMBA DÖNTI A SPANYOL FOCIT A SZABÁLY, AMI MESSI TÁVOZÁSÁT OKOZTA?

TELEX
Szerző: KOROKNAI GERGELY
2021.08.07.

Csütörtökön hivatalossá vált, hogy Lionel Messi a felnőttek között töltött 16 szezon, 778 mérkőzés, 672 gól, 6 Aranylabda, 6 európai Aranycipő, 4 Bajnokok Ligája-győzelem, 10 spanyol bajnoki cím, 7 Spanyol Kupa-siker, illetve számtalan egyéb trófea és elismerés után távozik a Barcelonától. A 34 éves argentin élő legenda jövője körül van a legkisebb kérdőjel, ám a távozásához vezető spanyol helyzetnek hosszabb távon komolyabb hatása lehet a helyi klubokra.

Ki nem akarta a folytatást, Messi vagy a Barcelona?

...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

GYORSAN TERJED A CSÚSZTATOTT FIZETÉS, FEL IS FIGYELTEK RÁ A HATÓSÁGOK

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.08.06.

Nagyot változhat az áruhitelezés piaca a csúsztatott fizetés szélesebb körű elterjedésével, amire egy a fintech-ágazatban lezajló felvásárlásnak köszönhetően minden esély megvan. 29 milliárd dollárt fizet az ausztrál Afterpay-ért a Twitter-társalapító Jack Dorsey érdekeltségébe tartozó Square – összehasonlításképp, a Microsoft 26,2 milliárd dollárért jutott hozzá a LinkedIn-hez 2016-ban –, így az egyelőre leginkább Ausztráliában és Kínában ismert rövidtávú online kamatmentes kölcsönök világszerte népszerűvé válhatnak.

A csúsztatott vagy késleltetett fizetés – angolul „buy now, pay later” (BNPL) modell – jóvoltából vásárláskor azonnali, kamatmentes kölcsönben részesülhet az internetes vásárló, amiért az eladó fizet jutalékot. A tartozást azonban hamar ki kell fizetni, az Afterpay például alapvetően hat hétre ad pénzt a vásárlóknak, és persze késedelmi díjat számít fel, ha valaki a négy részlet valamelyikével kicsúszik a határidőből. A megoldás lényege, hogy jogi szempontok szerint nem történik hitelezés, így

akár olyan vásárlók is élhetnek a részletfizetés lehetőségével, akik a hagyományos bankoktól nem kapnának hitelt

– például az önálló keresettel még nem rendelkező fiatalok.

Az Afterpay-en keresztül lebonyolított tranzakciók száma jócskán megnőtt a pandémia időszaka alatt, miközben a cégnek több millió új amerikai felhasználója lett. A csúsztatott fizetésben rejlő potenciált sejteti, hogy egy hónapja az Apple is bejelentette egy hasonló szolgáltatás indítását a Goldman Sach-szal együttműködve, és persze számos konkurens van már a piacon, a kínai Tencenttől kezdve a svéd Klarnáig. Az Afterpay sikerének köszönhetően a legfiatalabb ausztrál self-made milliárdossá vált a cég egyik alapítója, Nick Molnar, akinek magyar csengésű vezetékneve nem véletlen, a nagyapja 1949-ben disszidált Budapestről...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN UTAZZ, HA NEM SZÁMÍT A PÉNZ?

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.08.07.

Michelin-csillagos menü és saját inas a repülőn, fűtött márványkád és eredeti Picasso a luxushajón, bér-Bugatti, esetleg föld körüli taxiút? Az űrturizmus százezres-milliós jegyáraitól sokan levegő után kapkodnak, de nem kell a Kármán-vonalig repülnünk, hogy utazásra költsük egy kisebb lakás árát: elég, ha befizetünk a világ legdrágább autó-, vonat-, hajó- és repülőútjaira.

Az utazás nem olcsó mulatság; minél olcsóbb, annál kevésbé mulatságos. Merész kijelentés ez, miközben 10 liter benzin áráért repülővel mehetünk Olaszországba, és mélyponton vannak az airbnb-s szobaárak, de most nem a diszkontáras turizmus és az abszolút nulla lesz a viszonyítási alapunk, hanem a csillagos ég: a mindenséggel mérjük magunkat, ahogy József Attila tanácsolta.

Az utazás persze lehet olcsó, de a kényelmi faktora a ráfordított összeggel egyenesen arányos lesz. Aki bírja pénzzel, lelkierővel és idővel, az ma is elzarándokolhat Kínába szamárháton, mint Marco Polo 1275-ben, de a világutazók több komfortérzetre, pontosságra, gyorsaságra, vagy éppen luxusra vágynak.

Vajon hova, mivel és hogyan utazik az, akinek nem számít a pénz? Akinek nem az akciós Skyscanner-repülőjegyek és töltöttpaprika-konzervek diktálják az útitervét? Aki úgy tele van lóvéval, hogy űrutazásra is futná 

neki?

A legdrágább repülőút: franciaágy, zuhanykabin, Michelin-menü és saját inas 60 000 láb magasban

- Jármű típusa: utasszállító repülőgép (Airbus A380-800)

- Útiköltség (1 fő/út): 38 000 dollár (11,6 millió forint)

- Távolság: 12 538 kilométer (7790 mérföld)

- Menetidő: 20 óra

- Egységnyi viteldíj: 3,03 dollár / kilométer

A repülés valaha luxuskategóriának számított, de tömegközlekedési eszközzé vált: olcsóbb, gyorsabb és megfizethetőbb lett az elmúlt évtizedekben. A Compass Lexecon tanulmánya szerint 1941-ben 12-szer kellett megszakítani a Boston–Los Angeles repülőjárat 15 óra 15 perces útját, mégis méregdrága volt a jegy: az akkori út mai áron számolva 4539,24 dollárba kerülne. Ma a közvetlen járatok hat óra alatt megteszik az utat, és a jegy is csak 300-500 dollárba kerül...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY ROSSZ LÉPÉSEI ÉS ÜZENETEI IS GYENGÍTIK AZ OLTÁSI KEDVET

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.07.

„A kormány minden lépése és üzenete elbizonytalanítóan hat az emberekre. Kifejezetten rossz az üzenete annak, hogy augusztus 20-a alkalmából néhány napra feloldottak mindenfajta járványügyi intézkedést – ezzel azt sugallják, hogy nincs is nagy probléma. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek nem akarják beoltatni magukat” – fejtette ki portálunknak Pusztai Erzsébet. Az infektológusnak vannak javaslatai az oltási kedv növelésére, s azt is felveti, lehet, hogy a fiataloknak kellene Sinopharmot adni. Hosszú távon valószínűleg szóba jön a módosított változattal történő utánoltás, „aminek sokkal több értelme van, mint a mostani harmadik oltásnak”. Kérdés, mennyire bírna el az egészségügy egy súlyos negyedik hullámot, már csak azért is, mert a járvány tavalyi kitörése óta lecsökkent a kórházi dolgozók száma. „Azt sem tudjuk, hogy az Uzsoki után melyik kórház lesz a következő” – mondta.

A propaganda szerint még mindig az élmezőnyben vagyunk a koronavírus-elleni átoltottságban, de ez nem igaz, a felnőtt lakosságnak nem egészen 65 százaléka kapta még csupán meg a vakcina két dózisát (és akkor még nem is említettük a kínai Sinopharmmal oltottak közül azokat, akiknek a szervezetében nem alakult ki a védettség). Vegyes a kép világban, van, ahol sikerül ébren tartani az oltási kedvet, van, ahol nem, Magyarország ez utóbbi kategóriába tartozik, immár hetek óta alig-alig nő a beoltottak száma. Igaz, nálunk gyakorlatilag minden korlátozást eltöröltek, s aki eddig sem érezte szükségét az oltásnak, egyre kevésbé hajlandó rá. Másutt azonban a szigorú járványügyi intézkedések fenntartása – esetenként szigorítása – mellett, plusz ösztönzőket is alkalmaznak: van ahol például oltási lottót vezettek be, másutt pénzt adnak a magukat beoltatni hajlandóknak.

Helyben, regisztrációmentesen kellene oltani...

ITT OLVASHATÓ

TUCKER CARLSON: "AKKOR IS RUGDOSNÁM, HA MÁR A FÖLDÖN FEKSZIK..."

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2021.08.06.

1999-ben Tucker Carlson ezt írta egy mérsékelt konzervatív politikusról... "Akkor is rugdosnám, ha már a földön fekszik..."

Igaz, az illető mérsékelt konzervatív politikus nemes egyszerűséggel lenácizta Pat Buchanan-t, aki többször is keményvonalas konzervatív elnökjelölt volt, és azt is mondta, hogy a nyíltan meleg katonákat el kell fogadni a hadseregben.

Tucker Carlson nemcsak megrugdosni akarta az illetőt, de azt is hozzátette, egyetért azzal a kollégájával, aki szerint az a bizonyos mérsékelt konzervatív politikus a legundorítóbb ember a bolygón.

Na, ez a Tucker Carlson interjúvolta meg Orbán Viktort. Tényleg érdemes meghallgatni, Orbán olyan folyékonyan beszél angolul, mint egy született amerikai, mármint egy ötéves született amerikai, de abszolút meggyőzően, idegesítően profi módon, zabálni fogják a trumpista majmok).

Amiről eszembe jut, hogy azt a mérsékelt konzervatív politikust, akit Tucker Carlson meg akart rugdosni Donald Trumpnak hívták. Hehe...

ITT OLVASHATÓ

MIRE JÓ A MEIN KAMPF?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRKONYI BENEDEK
2021.08.06.

...A gyűlölet kézikönyve

A történészek vitája azután lassan elcsöndesedett. De akárhogy is, egész Európában ott uralkodott a gonosz emberi indulat, csakhogy most megint előkerült a Mein Kampf, az emberi természet pedig semmit sem változott azóta. Hetven év nem elég ahhoz, hogy megértsük, mi történt és hogyan pusztulhatott el nagyjából ötvenmillió ember a huszadik század közepén. Vannak örök igaz mondatok, amelyek a vitáktól távol is figyelmeztetnek. William L. Shirer, aki a CBS rádiótudósítójaként évekig dolgozott Berlinben, tisztán látta, hogy „Hitler az egész életet örök harcként képzelte el”, és azt is pontosan értette a Mein Kampfból, hogy Németországban nem lesz „semmiféle demokratikus értelmetlenség”. Shirer a történészek vitájától függetlenül azt is mondja, „bármi mással vádolhatják is Adolf Hitlert, azt senki nem vetheti a szemére, hogy nem fektette le írásban pontosan, mivé akarja tenni Németországot”. Egykor a Harmadik Birodalom bibliájának nevezték azt a művet, amelyet ma a gyűlöletkeltés és a háborús gondolkodás kézikönyvének is hívhatunk, és jól látszik, hogy tételei ma is működnek. Zsidók, cigányok, baloldaliak, homoszexuálisok – bőven van ellenség, akivel szemben hadba lehet indulni, és nem is egészen száz esztendővel ezelőtt el is indult a harc, akkor még csak szóban és írásban. De hát itt nem csak történeti elmélkedésről van szó, elvégre a múlt nem halott dolog. Ott van az emlékeinkben és az írásokban is, és ez a történelem, a Mein Kampf története olyan, mint a vírus: élő szervezet kell hozzá, hogy működjék; azaz fogékony szellem, amely újra föl tudja éleszteni a gyűlölködést. Hiába az egyes történészek érvnek szánt mondatai, hogy ez a könyv csak a híveket fogja megtéríteni, azokat, akik már amúgy is rajonganak érte, vagy legalábbis úgy gondolják, „van benne valami”. Keletkezésekor és nem sokkal utána egy fél kontinenst megőrjített. Nehezen gondolhatjuk, hogy elveszítette volna erejét; látjuk, hogy ma is szeretik olvasni, és most már a jog is megengedi. Bár igazából eddig sem volt nagyon nehéz hozzájutni; egy-két oldalnyi ugrás az interneten, és szinte száz nyelven is elérhető. Sokat mond a világról, hogy a Biblia mellett (sokak szerint még előtte is) ez a legnagyobb példányban kiadott könyv, annak ellenére, hogy nehezen vagy szinte egyáltalán nem olvasható. És az olvasók, az újrahasznosítók lelkéről is sokat elárul; a nemrég megjelent francia kiadás fordítója, Olivier Mannoni – aki különben nagy német írókat, filozófusokat is fordít – arról panaszkodott, hogy bár elvállalta a munkát, közben majdnem föl is adta. Azt mondta róla, hogy lesújtó, megterhelő munka, de nem a tartalma miatt, hiszen azt már jól ismerte. Hanem a zavaros mondatoktól, a „ragacsos szövegtől”, amelytől „megbolondul a fordító”. „Olyan szöveg ez, amellyel szüntelen küzdeni kell. Olykor nem bírtam már tovább, irtózatos intellektuális fáradtság uralkodott el rajtam. Abba kellett hagynom.” De Mannoni akaratlanul is összekapcsolta a történelmet a jelenével, a mi jelenünkkel, amikor egy interjúban beszélt: „Amikor azt mondják, »el kell törölni a fátyolviseletet«, akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy talán csak nem azt akarják mondani, hogy »azt kell eltörölni, aki a fátyol alatt van«?”

Messze van már ez a történelem, legalábbis látszólag. De meglehet, némely politikusnak hasznára válik még ma is, mert ha rátalál, kiaknázhatja belőle a stílust, az utálatot, Alfred Rosenberg náci „filozófiáját”, az örökös ellenség ábrázatát és a népből jött ember tekintélyét. Ha csakugyan rátalál. De lehet, hogy már meg is találta.

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

LEJTŐN A ROMÁK FELZÁRKÓZTATÁSA

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.08.07.

Sztojka Attila kinevezésével már kormánybiztosa is van a roma kapcsolatoknak. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a cigányság helyzetében milyen változás várható ettől...

...Sztojka Attila előzőleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának főosztályvezetőjeként dolgozott. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot a – a kormány felhatalmazásával – a Belügyminisztérium 2019. augusztus elsejével hozta létre. 

A félreértések elkerülése végett a főigazgatóság a Facebook-oldalán jelezte: Sztojka Attila marad főigazgató, kormánybiztosi feladatait e tisztsége mellett fogja – juttatás nélkül – ellátni. Kormánybiztosi kinevezésének célja, hogy eddigi munkáját nagyobb hatáskörrel végezhesse. Továbbra is fő feladatának tekinti, hogy „munkahelyek teremtésével és az ehhez vezető képzések, programok megvalósításával esélyt adjon, kiutat mutasson a hátrányos helyzetű és roma emberek számára”. 

Szerettük volna Sztojka Attilát is megszólaltatni. Munkatársa elmondása szerint az újonnan kinevezett kormánybiztos a napokban nagyon elfoglalt, ígérte azonban, hogy jövő héten lapunk rendelkezésére áll. Szintén jövő héten lesz elérhető a hivatalos életrajza is. 

„Az a gond, hogy nincs megfelelő szakmaiság a programok mögött, és nincsenek megfelelően előkészítve ezek. Ebben hibás a magyar politikai élet is, de a magyar roma közéleti szereplők is” – Sztojka Attila ezt még 2009-ben, a „három esztergomi diplomás roma értelmiségi” egyikeként nyilatkozta a 24.hu-nak. Az interjú végén közölt névjegy szerint szociálpedagógusi végzettségét a Vitéz János Római Katolikus Főiskolán szerezte, a szociálpolitikusit a Pécsi Tudományegyetemen. Ezeken kívül foglalkoztatási menedzseri és UEFA Basic rendszerű labdarúgó edzői képesítést, valamint cigánynyelv-vizsgáztatói végzettséget is szerzett.

ITT OLVASHATÓ