LUKASENKA FELAJÁNLOTTA SEGÍTSÉGÉT ORBÁNNAK, VELE EGYÜTT HARCOL A „MELEG-PROPAGANDA” ELLEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.08.23.

Hosszú üzenetben köszöntötte Áder János köztársasági elnököt és Orbán Viktor miniszterelnököt augusztus 20-a alkalmából Aljakszandr Lukasenka. A belarusz elnök a közös magyar és belorusz keresztény értékrendről beszélt, illetve közös harcra szólította fel kollégáit a melegpropaganda és a liberálisok ellen.

A Deutsche Welle a Magyar Nemzetben megjelent Huxit ötlete kapcsán felteszi a kérdést, ha az újság felveti, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból, akkor vajon ez azt jelenti, hogy ezt maga Orbán Viktor akarja? Merthogy a Nemzet gyakran funkcionál lakmusztesztként, Orbán Viktor egy-egy döntés meghozatala előtt az újságon keresztül teszteli a közvéleményt. Ráadásul a 15-én feltett kérdés eddig gyakorlatilag tabunak számított, míg kormányzati berkekben is – írja a Deutsche Welle. Mivel a nemzetes cikket Fricz Tamás jegyzi, minden bizonnyal előtte véleményét megfuttatta a kormánynál is, sőt feltehetően egyet is értettek vele. Erre utalhat például az is, hogy Kövér László házelnök korábban úgy fogalmazott, ha most kellene népszavazást tartani az uniós tagságunkról, akkor valószínűleg ő nemmel szavazna. Orbán Viktor brüsszeli harcaiból pedig arra lehet következtetni, hogy jelenlegi formájában számára elfogadhatatlan az Unió. Az ellenzék rögtön arra figyelmeztet, aki ezek után Orbánra szavaz, az feltehetően uniós tagságunk megkérdőjelezésére is. Politikai elemző szerint ez felér egy brüsszeli zsarolással, megint pozícióját akarja ekképp javítani Orbán. Illetve nem éri meg neki benn maradni, ha a későbbiekben nem nettó haszonélvezője lesz Magyarország, hanem befizetője a tagságnak. Az biztosnak tűnik, hogy Orbán a jelen pillanatban nem akar kilépni. Egy dolgot azonban el fog érni: ebben a kérdésben is megosztja az országot. Elképzelhető azonban, hogy elpártolhatnak Orbántól az uniópárti szavazók.

Magyarok verekedtek Ausztriában

Egymásnak esett 15 magyar az osztrák Seefeld városkában, a rendőrség szombaton nagy erőkkel vonult ki, mert mint ahogy a tiroli Unser írja, igencsak eldurvult a két család közti verekedés. Ketten súlyos fejsérülést szenvedtek, öten kerültek kórházba, a verekedés során késeket, paprika sprayt foglalt le a rendőrség. A verekedés okát egyelőre nem tudni.

Újabb menekülthullám

Ötven évvel Vietnám után ismét ezrek menekülnek egy újabb elveszített amerikai háború miatt – írja a New York Times. Anno 300 ezer menekültet fogadott be az Egyesült Államok Vietnámból, Laoszból és Kambodzsából a vereséget követő 4 év alatt. Most aligha lesz képes erre. A Pew Research Center legfrissebb adatai szerint inkább befogadják az amerikaiak a gazdasági-megélhetési menekülteket, mint a háborúból érkezőket. Emellett számszerűleg meg is határozzák most már évek óta, hogy egy év alatt hány menekültet fogadhatnak be. Trump 15 ezerben határozta meg ezt a számot. Biden elnök július végéig mindössze 6300 menekültet engedett be. Mindenesetre most úgy tudni, hogy 65 ezernél állt meg ez a szám. 12 kormányzó – vegyesen demokraták és republikánusok – már jelezték befogadási hajlandóságukat. Tucker Carlson, szerint akár milliósra növekedhet a menekültek száma: „Először mi szálltuk meg Afganisztánt, most pedig mi leszünk megszállva” – összeegezte a helyeztet a Fox News sztár műsorvezetője, aki egyébként osztja Orbán Viktor magyar miniszterelnök menekültellenes politikáját. A New York Times ennek kapcsán sorra vette a menekülthullámokat, és megállapította, hogy Európából a II. vh-t követően 350 ezer menekültet fogadtak be, zömében holokauszt túlélőket. Dwight D. Eisenhower mintegy 40 ezer magyarnak adott lehetőséget az újrakezdéshez. Kennedy elnök alapvetően a kubaiaknak. A 80-as években orosz zsidók, a 90-es években a volt Jugoszláviából érkeztek sokan. Afganisztánból pedig 89 után vándoroltak be először az orosz csapatok kivonulását követően. Ám az is kiderült, hogy március végével 21 ezer afgánnak és 53 ezer családtagnak már ki is bocsátották a SIV-t (Special Immigration Visa), a speciális beutazó vízumot. Ez pedig a cikk szerzője szerint felveti annak gyanúját, hogy mégiscsak előre eltervezték a csapatkivonásokat.

Közös harcra buzdít Lukasenka a "melegpropaganda" ellen

Az orosz nyelvű Lenta portálról tudtuk meg a Szputnyik Belorusz információi alapján, hogy Lukasenka hosszú üzenetben köszöntötte Áder János kollégáját illetve Orbán Viktort augusztus 20-a alkalmából, és melegen ecsetelte, hogy a magyar és a belorusz keresztény értékrend mindig közös volt, mert mindkét ország családfelfogása egy és ugyanaz. Vissza kell verni a „demokratikus” országból jött jogtalan támadásokat és közös harcra szólította fel kollégáit a meleg-propaganda és a liberálisok ellen. Orbán Viktornak pedig megköszönte, hogy a legnehezebb időszakban kiállt Belorusz mellett.

Orbánt dicsőíti az amerikai konzervatív gondolkodó

A 3 hónapot Budapesten töltött amerikai konzervatív gondolkodó, Rod Dreher Orbán keresztény erkölcsét dicsőíti augusztus 20-a alkalmából. Sok politikusnak kellene követnie a példáját, mert Szent István örökébe lépett, rajta kívül még így senki volt képes megtestesíteni azt a keresztény eszmét, amit első királyunk képviselt. Noha hozzáteszi, hogy Orbán fia, Gáspár minden bizonnyal nagyobb hívő – olvashatjuk az általa alapított The American Conservative folyóirat blog-posztjában.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MATOLCSY A LÁTNOK

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2021.08.23.

Írtam már Matolcsy Györgyről és az MNB-ről többször is a Mércére. Néha ironikusabban, néha komolyabban, máskor elemzően.

Most ismét arra kértek, hogy írjak róla, mert megint kilóg a sorból (fideszes jegybankelnökként kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, válságkezelését). És mi ez az egész, hogy ellentmond, odaszúr, hármasra osztályoz… ki ez a Matolcsy György, hogy ezt szabad neki? És tényleg: nincs hét újabb kormánykritika nélkül! Matolcsy György újabban heti rendszerességgel osztja ki a magyar kormányt. Korábban a növekedés.hu oldalain jelent meg hetente egy-egy rövid, gyakran kritikus hangvételű írása, mostanában a nagyobb elérésű Magyar Nemzet ad teret az Elnök úr kritikus gondolatainak.

A kritika pedig vagy arról szól, hogy a magas államháztartási hiány rossz, de pláne rossz, ha nagy mértékű és rossz szerkezetű állami beruházási hányad miatt magas. „Az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”. Ráadásul: „Az állami beruházásokon belül az építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt” – írja az Elnök úr.

Aztán a következő héten közepesre értékeli a kormányzat gazdasági teljesítményét, és kifejti, hogy „2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát”.

Majd ismét egy hét elteltével elmaradt versenyképességi fordulatról és annak milliárdokban mérhető költségeiről beszél, és versenyképességi fordulatot sürget. És hangsúlyozza az intézményi változás szükségességét és egy, a gazdaságfejlesztésért, versenyképességért felelős minisztérium (?) szükségességét – azaz ugyanarra a problémára hívja fel a figyelmet, amely a rövid távú, éves költségvetési érdek (PM 2013 után) és a gazdaságfejlesztés hosszú távú szemléletmódjának (NGM 2013 előtt) szembenállásából fakad. (444 összefoglalója)

Miközben a felszínen a Matolcsy-Varga véget nem érő szurka-piszkát látjuk minden ki- és beszólásban, ami a 2022-es költségvetés elhibázottságáról, a hazai lakáspolitika kudarcáról, a kanyarban előzésről vagy a kormány teljesítményének értékeléséről szól, én azt gondolom, hogy van egy mélyebb jelentés, ha tetszik, törésvonal a háttérben.

Matolcsy, amennyire meg tudom ítélni, nem végrehajtó, nem szürke eminenciás, nem háttérember, és nem nemzeti tőkés. Matolcsy György elsősorban és kilúgozhatatlanul elméleti közgazdász. Olyan ember, akinek van víziója, van elképzelése a világ folyásáról és benne Magyarország jelenéről és jövőjéről. Fantaszta – mondják róla mások –, aki Ausztria utoléréséről álmodozik. Szerintem nem az, már ha ez a szó amolyan kuruzslófélének állítja be, akinek nincs tudása, csak képzelete (képzelgései).

De valóban „fantaszta” az, aki Ausztria utolérését állítja maga és a fideszes politikai elit elé mércéül? Az MNB 2019-ben nem azért tette közzé a 330 pontból álló Versenyképességi programot, mert Matolcsy Györgynek versenyképességi programok írása a hobbija. Ez a program egyébként tele van olyan javaslatokkal, amiket megtalálunk az ellenzéki pártoknál is, lásd például a közoktatás fejlesztésére tett ajánlásokat a 9.1-es fejezetben.

És Matolcsy György nem azért állt ki 2020-ban az állami bérlakás-építés szükségessége mellett, mert bizniszt lát a bérlakás építésben. Ellentétben például a stadionépítésekkel, fociba tolt TAO pénzekkel, vagy a vadászati kiállítással, amelyek bizonyos illetők hobbijait tükrözik, vagy a letelepedési kötvényekkel, újabban a 35 évesre tervezett autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziókkal, amelyek remek példák arra, hogy hogyan nyerjünk magánjövedelmet közpolitikákkal.

Matolcsy szeretne utat mutatni, egy egész ország, nemzet számára. Előre lépni, fejleszteni, problémát megoldani. De ki lehet utat mutató, irányt adó ideológus, „nagy tervező-fejlesztő” a NER-ben? Mármint Orbán Viktoron kívül?

Nyilván senki. Esetleg lehetne atyai jóbarát, mentor, aki nem mutatja az előrét, de súgja az ifjú padavan fülébe. Lengyel László nagyjából így jellemzi Matolcsy és Orbán kapcsolatát, és e bensőséges, intim viszony megszűnésére helyezi a hangsúlyt: szerinte a tanítvány nem tart egy ideje igényt a mester tanácsaira, aki megsértődött, és e sértettség mutatja meg magát a nyilvános kritikai hangban.

Bizonyára szerepet játszik a személyes kapcsolat aktuális állapota is, de én inkább az ideológiai eltávolodásra helyezném a hangsúlyt. Orbán Viktor jó ideje nem akarja megmondani, hogy merre van az előre. Nem akar csodát tenni, felemelni, sikerre vinni, jobbá, szebbé tenni. Nem akar ő jó pár éve semmi mást, csak hogy a hatalom megmaradjon: a tábor egy legyen, a vagyon meglegyen.

Talán sosem akarta (ezt nem tudhatom), de 2010 körül még úgy tűnt, hogy van valami polgári társadalom vízió és irány, van valami igény és terv az országgal. 2010-ben és még utána pár évig nagyon sokan hittek abban, hogy a Fidesz más lesz, mint a szocik voltak, hogy polgári európai(!) társadalmat fog építeni, modernizál, fejleszt. Aztán a második ciklusra kiderült, hogy nincs más terv, csak apránként hazahordani Magyarországot...

ITT OLVASHATÓ

NEM FÉLEK A HALÁLTÓL SEM, CSAK AZ OLTÁSTÓL

TELEX
Szerző: telexponthu
2021.08.22.

A legtöbb védettségi kártyát lakosságarányosan a Pest megyei Ipolytölgyes, a legkevesebbet pedig a Borsod megyei Csenyéte kapta Magyarországon, ez derült ki a kormányhivatal friss adataiból. A hivatal csak a védettségi igazolványokról írt, arról nem adtak ki adatot, hogy egy-egy településen pontosan mennyi embert oltottak be. Mindkét falu kistelepülés, alig pár száz lakossal, de ottjártunkkor is láttuk, hogy óriási a különbség abban, a két falu lakossága mit gondol a koronavírus elleni oltásról.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÖNKORMÁNYZATISÁG ÉS CIVIL ÉRDEKVÉDELEM A NER-BEN, ÉS UTÁNA

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2021.08.23.

Milyen módszerekkel biztosítható a helyi érdekérvényesítés ma Magyarországon? Visszaszerezhetik-e a civil közösségek és az önkormányzatok a róluk szóló döntésekbe való beleszólás jogát? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ az idei kunbábonyi Nyári Egyetem résztvevői, akik a parlamenti választásokon induló képviselőjelöltek számára is megfogalmazták elvárásaikat.

2021. július 21. és 25. között a megszokott helyszínen, Kunbábonyban zajlott a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány által szervezett Nyári Egyetem. Az idén 18. alkalommal megrendezett eseményen több mint száz hazai és külföldi vendég járta körbe és vitatta meg a helyi önrendelkezés témáját. Közösségfejlesztők, fővárosi és vidéki önkormányzatok képviselői, társadalomtudósok gondolkodtak közösen az állampolgári és önkormányzati részvétel eszközeiről és lehetőségeiről. Az idei rendezvény feladatának tekintette az országgyűlési választásokra és a helyi érdekek képviseletére való felkészülést is.

A közös munka elkezdéséhez segítséget nyújtott a K-Monitor által végzett kutatás, amely az önkormányzatok és a civilek 2010 előtti és utáni lehetséges együttműködését vizsgálta. A kutatás során készült tanulmány szerint a központi kormányzat korlátozásai, a politikai függőség veszélye és az egyre szűkülő erőforrások közt próbál egyensúlyozni számos érdekvédő civil közösség.

A Nyári Egyetem résztvevői ezeket a, helyi érdekérvényesítés során szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással...

ITT OLVASHATÓ

MÍG A NYUGATI KLUBOK SZENVEDTEK, A MAGYAR FOCIT VÁLSÁGÁLLÓVÁ TETTE A FIDESZ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.08.23.

Miközben a nyugat-európai labdarúgásban nagyon komoly pénzügyi problémákat hozott felszínre a pandémia, addig az előző szezont a magyar élvonalban végigküzdő budafoki csapat ezzel – a hazai fociban meglepően őszinte – mondattal foglalta össze a járvány hatásait. A rövid megjegyzés persze nem véletlenül a Budafoki MTE Labdarúgó Kft. beszámolójában jelent meg, hiszen nyolcmilliós éves jegyárbevételnél tényleg nem oszt, nem szoroz néhány nézők nélküli meccs.

Ugyanezt a mondatot azonban szinte kivétel nélkül az összes NB I-es magyar csapatot működtető cég betehette volna az éves jelentésébe. A liga ugyanis eddig sem a helyszíni nézőkből, hanem főleg állami és államközeli pénzekből élt, így talán nem is akkora csoda, hogy a járványban is növelni tudta a bevételeit. Az egyetlen csapat, amely tényleg sokat bukhatott a koronavíruson, a Ferencváros volt.

Rekordok éve

Tavaly az NB I-es csapatok tényleg egészen döbbenetesen sok pénzből gazdálkodhattak*. Együttes árbevételük – amely többnyire a hirdetőktől, a tévés jogdíjakból, a jegyeladásból és a játékosértékesítésből származó pénzeket takarja – meghaladta a 25 milliárd forintot, és ehhez még hozzájött közel 18 milliárd forint egyéb bevétel, jellemzően valamilyen közpénzhátterű támogatás...

ITT OLVASHATÓ

DR. SZELÉNYI ZOLTÁN: VISSZA KELL ADNI AZ ÖNKORMÁNYZATISÁGOT AZ EMBEREKNEK

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.08.23.

„A helyben élők dönthessenek a saját sorsukról” – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában az orosházi főorvos, aki indul az MSZP-Párbeszéd támogatásával az előválasztáson.

„Vissza kell adni az önkormányzatiságot az embereknek” – jelentette ki Dr. Szelényi Zoltán, aki úgy gondolja, hogy „gyakorlatilag mindent” másképp csinálna képviselőként, mint a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György, aki ellen több eljárás is zajlik. Simonka nem segítette a térséget, hanem még meg is lopta azt Szelényi meglátása szerint.

„Bűntény által is sújtott terület Dél-Békés” – fogalmazott a jelölt.

„Az emberek meg vannak félemlítve” – vélekedett Szelényi, aki szerint ezért nem mernek sokan véleményt nyilvánítani közéleti kérdésekről. A képviselőjelölt azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok „akik úgy érzik, hogy nekik már nem árthatnak”, ők a változás pártján vannak, mert látják, ahogy a gyerekeik és unokáik elvándorolnak a térségből és látják azt is, hogy rosszul működik a szociális ellátórendszer...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

HA NEM LENNE MORATÓRIUM, NEM LENNE MEGTAKARÍTÁS - TÖBB MINT 14 EZER MILLIÁRD FORINT HEVER PARLAGON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08.23.

Szépen gazdagodott a lakosság az elmúlt hónapokban a legfrissebb adatok szerint. Arról az aprócska tényről azonban mindenki megfeledkezik, hogy hitelfizetési moratórium nélkül nem lennének ennyire fényesek a számok. Örömre az sem adhat okot, hogy újabb csúcson van a készpénzállomány, és rekordot dönt a bankokban lekötetlenül heverő összeg.

Minden problémát elfed most az általános hitelmoratórium, ami szeptember végéig tart. Arra sem számíthatunk azonban, hogy októberben eljön az igazság pillanata, noha a folytatásról és a bankokkal való megállapodásról egyelőre nem hallani. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem szűnik meg teljesen. Jövőre ugyanis választások lesznek, a kormány pedig biztosan nem vállalja be a tömegesen bedőlő hitelek látványát.

Közben az MNB legfrissebb statisztikái szerint a lakosság nettó (pénzügyi megtakarításokból levonva a kötelezettsége) pénzügyi vagyona szépen hízott a második negyedévben is; a nettó pénzügyi vagyon 657 milliárd forinttal 57369 milliárd forintra nőtt. A növekedésből 433 milliárd forint a többlet megtakarításnak, míg 213 milliárd forint a kamatoknak, hozamoknak, árfolyamváltozásoknak volt köszönhető. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy ha nem lenne általános hitelmoratórium, akkor mennyi lenne ez a 433 milliárd forintos úgynevezett nettő finanszírozási képesség, lenne-e bármekkora többletmegtakarítás. A második negyedéves számokat elnézve valószínűleg nem...

ITT OLVASHATÓ

VARGA AD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző:Rezeda
2021.08.23.

Olybá tűnhet, hogy én pikkelek Varga Igazságügyis Juditra, holott ez nincs is egészen így. Elmondom a viszonyomat hozzá, s így egyúttal mind az összes fideszistához is, hogy egyszer s mindenkorra világos legyen. Emlékezhetünk, mikor Wolowitz csodálkozva kérdezte Sheldont, miért adja neki a helyét a kanapén, amikor annyira szereti, a fizikus kimerítő választ adott érzelmeiről, amelyek a kanapén lévő helye iránt lobognak. Tévedés – mondta Wollowitznak – a helyemet a kanapén nem szeretem. Anyámat szeretem, a helyemhez sokkal mélyebb érzelmek fűznek, fejtegette.

És előadott egy sokdimenziós, rengeteg nullával leírható függvényt, ami azt volt hivatott bizonyítani, a hely a kanapén mennyire a világ közepe a számára, s mint ilyen, s épp ezért érzelmei irányában nem leírhatók kellően. Sheldon mindezzel pozitív értéket szeretett volna megmutatni, ontológiai vonzódást a helyéhez, és most ezt tessenek fordítottan elképzelni, ahogyan lobog bennem nem a lét türelme, hanem a megvetés mind az összes fideszista felé és irányában, ami nem passzió részemről, hanem maga az élet. Varga Igazságügyis Judit is köztük van természetszerűleg.

És nem azért mesélek róla olyan gyakran, mert pikkelek rá, hanem mert okot és indokot szolgáltat az adomázásra. Egyszerűen nem tud hibázni, lassacskán a léte lesz a tévedés, ahogyan Orbán iránti rajongásában tengeti a napjait, és bármit tesz, ránéz először, hogy na, jól csináltam édes gazdám? Itt tartunk. És ott is, hogy most épp jó akart lenni, nagylelkű és igazszívű, de tudjuk, hogyan van ez. Adományozott Varga Igazságügyis Judit, és nagy nyilvánosan elkezdte verni a harci dobokat azért, hogy mindenki figyeljen oda, hogy ő adományozott. Lehangoló ez így...

ITT OLVASHATÓ

ÍTÉLET NÜRNBERGBEN

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.08.21.

...A „magyar” elnevezésű embercsoport tegnapi megnyilvánulása elég pontos leképezése volt a nemzetnek magasztalt társulás jelenlegi állapotának.

Megpróbálom röviden összefoglalni, miért. Augusztus huszadika – amit eléggé nem sajnálható módon kivétel nélkül minden kvalifikált értelmiségi általánosan elfogadott, nagyszerű ünnepnek nyilvánított – tisztán vallási ünnep, annak minden mesebeli homályával együtt. „Forrása” ennek az eseménynek és a dátumának egy Hartvik püspök nevű egyén. Az illető „tudósítóról” annyit sejtünk, hogy valószínűleg élt valamikor a 12. század elején, azaz sok évtizeddel István halála után született. Hartvikról különben egy Czvittinger Dávid nevezetű, bizonytalan időben született irodalomtudóstól értesültünk, aki viszont a 18. századból üzeni nekünk a püspökről való tudnivalókat. Mely tudnivalók közül minket most a püspök műve érdekel, aminek az a címe, hogy Szent István király legendája, ami a jelzett esemény leírását tartalmazza. Tetszik érteni? Egy ember, akinek a születési dátumát nem ismerjük, hatszáz évvel később ír egy másik emberről, akiről végképp semmit nem tudunk, csak azt, hogy állítólag szájhagyomány alapján leírt egy mesét (legendát), amit egy ausztriai kolostorban őrzött kódex tartalmaz. A kódexet a 14. században írták. A mese egy olyan eseményről szól, aminek sehol semmilyen egyéb nyoma nincs. Egy olyan ember „szentté avatásáról”, akinek körülbelül sem ismerjük a születési dátumát, a helyét is csak sok jóindulattal 120 kilométeres sugarú körön belül, akinek a szüleiről mindössze homályos utalások vannak bizonytalan eredetű írásokban, akinek a neveltetéséről, iskoláztatásáról semmilyen ismeretünk nincs, akiről mindössze annyit tudunk teljes bizonyossággal, hogy a létének egy misepaláston kívül az égvilágon semmi nyoma nincs, aki semmit nem hagyott maga után, sem legalább néhány betűnyi írást, sem építményt, sem intézményt. A róla szóló, korabeli, csekély hitelt érdemlő leírások szerint az illetőt megkoronázták, ami után a kereszténység nevű förtelmet tűzzel-vassal (a szó szoros értelmében) beleverte a szerencsétlen, évezredek óta törzsi körülmények között élő sámánista népébe. Valamint még azt tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a legkorábbi időpont valamikor a 17. századra tehető, amikor létrejön a tulajdonképpeni állam. Engel Páltól, a rendkívül kevés, igazi tudós, tisztességes történészek egyikétől idézek: „Ez a modern politikai szervezet először Hollandiában jött létre, s az állam szó is a hollandok révén került be a nemzetközi jogi terminológiába. Tehát a középkorban még szavunk sem volt rá, hazánkban a nyelvújítók alkották meg az 1800-as évek elején a latin status és a német Staat szó magyarításaként az államot.” Amiből értelemszerűen következik, hogy nevezett király államot egészen bizonyosan nem alapított. Ezt akkor sem tehette volna, ha a fent vázolt képlet alapján nem tudnánk pontosan, hogy az illető mindössze egy megkoronázott törzsfőnök volt, ha feltételezhetnénk, hogy tanult, érdeklődő, a fejlődést segítő ember a mi Istvánunk, dehát ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk bizonyítottnak: egy homályos múltú, véreskezű despota gazembert tartunk történelmünk legnagyobb alakjának. Akit a tegnap látott módon lehet ünnepelni – az ünneplés ízléstelenségét, gusztustalanságát bízvást nevezhetjük a szóban forgó személy teljes karakteréhez pontosan illeszkedőnek.

Ugyancsak a fent vázolt képlet alapján tudható, hogy Magyarország miniszterelnökétől nem is várható más, Magyarország ezer éves történelméből az következik, hogy egy ilyen alak hazudik, lop, csal és áttételesen, azaz nem sajátkezűleg tömegeket küld a halálba. Méghozzá előre megfontolt szándékkal, bűnszövetkezetben kivitelezve.

Döbbenten hallgatom az „elemzőket” és más megmondókat, hogy legjobb esetben megemlítik, a környező országokban sorra hozzák a megszorító intézkedéseket, és értetlenül állnak a jelenség előtt, miszerint nálunk ez nem így van, nem is értik.

Hervasztó élmény naponta látni, hogy egyetlen egy nincs közöttük, aki legalább gyanakodna a nyilvánvaló tényre: Magyarország miniszterelnöke előre megfontoltan nem hoz megszorító intézkedéseket. A tegnapi tűzijáték és a többi tömegrendezvény ugyanis pontosan azt az eredményt fogja hozni, ami régen el van tervezve. A totális, mindenki számára nyilvánvaló vészhelyzetet, ami megköveteli a teljes zárást. Benne az „ellenzék” játszásibul tervezett akciójával, amivel meg akarják választani az ő játszóterük legelső pajtását, aki majd itt rendet csinál.

Magyarország jelenlegi miniszterelnökét egy kétlábra álló rókamanguszta is legyőzné jövő tavasszal, az illetőnek lejárt ugyanis az ideje, a történelem ugyanis szabályosan dramatizált és következetes – egy ilyen köztörvényes bűnöző gazembernek legföljebb ennyi volt lehetséges így a 21. században. Rókamanguszta legyőzné, a jelen „ellenzék” aligha.

ITT OLVASHATÓ

A VÍZ MINDENKINEK ELÉRHETŐ. JA, NEM.

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.08.22.

Nem tudjuk igazán beleképzelni magunkat a lakhatási szegénységbe. Mert ezt “megnézve” nem lehet, csak “megélve”, a mindennapokban. És akkor lenne igazi a kontraszt, ha ezt egy olyan közegből érkezve tenné meg az ember, ami összkomfortos.

Persze, sokan mondják: “nagyanyámnál sem volt bevezetve a víz, mégis patyolat tisztaság volt nála”, “ott sem volt fürdőszoba, a kútból húzta a vizet, de mosdatott, mosott, mosogatott minden nap. És meszelt, takarított is. Aki nem ezt teszi, a szegénységben is, az igénytelen.” “ Víz mindenhol van, az nem kerül pénzbe…” stb.

No meg van egy másik vonal is: “nyaranta mi is olyan helyen nyaralunk, ahol nincs bevezetve a víz, de a patak ott folyik a ház végénél. Ott mosakszunk, mosogatunk, és nagyon élvezzük…szerintem semmi kiábrándító nincsen benne.”- mondják, majd visszatérnek az összkomfortba, ahol (többek között) mosó- és mosogatógép is segíti a házimunkát.

A meggyőzésük, hogy nézzenek kicsit másképp erre az egészre, szinte lehetetlen. Mert hiába mondanám, hogy emlékezzen a nagymamája kezére is, meg az egész életére, arra a töménytelen fizikai munkára is, amit ők végeztek, és vesse össze azzal az élettel, amit ő, most él, és utána ítélkezzen.

Én pl. emlékszem a nagyanyám eldeformálódott ízületeire, amiben a kenyérdagasztástól a libatömésen át minden benne volt, az is, hogy a mosás utolsó fázisaként a hideg kútvízzel öblítette a teknőben a ruhákat. Télen is. És arra is, hogy kézzel szedte a csalánt a kiskacsáknak, mert nem csípte már a sok mindennek kitett tenyerét, és, hogy mikor minden munkát elvégzett, még kötött, horgolt, nem is akárhogy. Mert az élete minden percét a munka töltötte ki.

Emlékszem, egyszer a Bihari Múzeumban néztem egy tablót… az a kiállítási rész, ahol ez volt, az asszonyok munkájáról szólt. A tablón fotók voltak, idős nőkről. Mind ugyanolyan, a munkában leamortizálódott, eldeformálódott kezű, korán-öreg asszony volt. Sokáig néztem a fotókat. Mind egy üzenetet hordozott. A ma már (szerencsére) elképzelhetetlen fizikai munkának embert elhasználó üzenetét.

De ezt az a kor elfogadta, sőt el is várta. Ott, akkor ez volt a természetes, azt szólták meg, aki ettől eltért. Emlékszem pl., milyen nehezen épült be a gyerekkoromban a családok életébe a boltban kapható száraztészta. “Nem tudja megcsinálni?!”- nevettek össze a háta mögött annak, aki élt vele.

Ma ezt már el sem tudjuk képzelni. A mai kor üzenete más. És a viszonyok is, sőt, az elvárások is. A nőkkel szemben is, és a házimunkával szemben is.

Mindig elmosolyodok ma is, ha valaki azt mondja: “jól nézel ki”. Mert eszembe juttatja, hogy az idősebbek gyerekkoromban akkor mondták ezt elismerően, ha valaki hízott, kövérebb lett a legutóbbi találkozás óta. Ma pedig, ha sikerül leadni pár kilót, nem betegség miatt, hanem saját döntésből, akkor dicsérjük így egymást. Pedig alig telt el ötven év….

A hét elején karbantartás miatt nem volt víz ezen a településrészen, ahol élünk, egy napig, nappal, mikor itthon voltam. Nem tudom megmondani, hányszor próbáltam megnyitni a konyhai csapot főzés közben, automatikusan… Tudtuk, hogy nem lesz víz, előző este megtöltöttünk néhány üres ásványvizes palackot, és egy kisebb műanyaghordót is, amit még a kajaktúrák alatt használtunk, és a gyerekeink jól láthatóan ráírták (ismerve mindent hasznosító természetemet): “ivóvíz! mást ne tarts benne”.

Természetesen a mosást napoltam, de főzni főztem, mosogattam. Ehhez elővettem a vájlingot, amiben meg is tudtam melegíteni a vizet, egy másikban öblítettem…. Sokkal több idő volt minden… és közben belegondoltam, még jó, hogy a gáztűzhely működik. Mi lenne, ha még ez sem lenne, és be kellene fűteni egy sparheltbe, hogy főzni, vizet melegíteni tudjak?

Fellélegeztem, mikor délután köhögve-prüszkölve megindult a csapból a víz. És visszatért a 21. századi élet. Mindeközben tudom, hogy akikért dolgozunk, náluk, sok családban ez nincs meg.

A lakhatási szegénységet szerintem nem a múlthoz, hanem a korhoz, a földrajzi térséghez, és az abban elérhető szolgáltatásokhoz kell viszonyítani. Nálunk 2021-hez, Magyarországhoz, Európához.

Ma az ebben érintett háztartásokban maximum a villany elérhető a kor vívmányaiból, legálisan, vagy illegálisan, ha legális, akkor is leginkább kártyás villanyórával. A vezetékes víz már a legtöbb helyen hiányzik. A vizet az utcai kutakról szerzik, de ma már ezekből is egyre kevesebb van, nemrég szembesültem vele, mikor útközben a vizespalackjainkat próbáltuk feltölteni. Nem egyszerű már a kékre festett artézi kutakat megtalálni egy-egy településen, olyat, ahol a nyomókart nem szerelték le. Nyilván azért, mert már fölöslegesnek tartják. Azok, akik nem érintettek a lakhatási szegénységben.

A 21.századi lakhatási komfortérzethez ma már az áram mellett hozzátartozik a vezetékes víz, a szennyvízhálózat és a gázfűtés elérése mellett a televízió és az internet is. Ebből furcsa mód a lakhatási szegénységben az első mellett az utolsó kettő nyerhet értelmezést. Ennek az oka leginkább az, melyiket tudják megfinanszírozni a havi jövedelemből. A vezetékes vizet, gázfűtést szinte lehetetlen a közmunkabérből és családi pótlékból élő családoknak, a szennyvízhálózat meg településfüggő. A rátöltés a kártyás villanyórára, vagy az internet kisebb havi összeg, ráadásul ez utóbbi a kikötés-visszakötés rendszerében is értelmezhető.

A víz bevezetése költséges dolog. Régóta gondolkodunk rajta, hogyan lehetne segíteni ezen a kapcsolatrendszerünkben élő családoknál. Mert pontosan látjuk, szintet léphetne az élet, ha ez meglenne. Most nekifutottunk egynek, támogatva és mentorálva a folyamatot, megelelőgezve azt a legkisebb részt, amit egy összegben kell befizetni, majd szakaszonként próbálva tovább. De szakaszokra bontva sem egyszerű, tervezés, vízóraakna kiépítése, odáig a bekötés, kerti csap. Ahhoz, hogy az utcáról az udvarra bekerüljön a víz, most úgy néz ki, 250 ezer Ft körüli összegre kell számítani. Az, hogy onnan esetleg a lakásba is be legyen vezetve, no meg szabványos derítő is legyen hozzá, ott, ahol szennyvízhálózat nincs, még meg sem kérdeztük… Nem sokkoljuk magunkat. Félő, többe kerülne, mint az egész ingatlan értéke.

Gyakorlatilag megugorhatatlan akadály ez a tartalék nélküli családoknak. Aki az egyik hónapról a másikra is alig tud megélni, és a pénzügyi tudatosság, tervezési- és, önfenntartási képesség is hibádzik, aki közmunkán van, vagy behajtócéges tartozással bír, akinek nincs hosszabb időtartamú, bejelentett munkája, ők ezt nem tudják meglépni.

Akik lakhatási szegénységben nőttek fel, annak összes hozadékával, azok ezt is viszik tovább. A saját életükben is, és a gyerekeiknek is ezt örökítik át. Pedig a vezetékes víz más életminőséget ad egy lakókörnyezetben. Mi ennek a hiányát csak akkor érezzük meg, ha hirtelen valami miatt megszűnik. Egyébként természetes, kényelmi elem.

Most, amikor annyit beszélünk a környezetvédelemről, arról is, hogy vigyáznunk kellene a Föld vízkészletére, ebben ezt az ellentmodást nem tudjuk kezelni. Hogy miközben a társadalom egy része ivóvízzel húzza le a wc-t a lakásában, a másik része kiürült műanyagflakonban viszi haza a kútról az ivóvizet, néhol jó messziről cipelve.

A Földön óriási különbségek vannak a víz elérésben. De az nem normális, ha Európa közepén, 2012-ben egy országon belül is ez van. Ha elvárjuk a környezettudatosságot, márpedig azt elvárjuk az állampolgároktól, érteni kell ezt is. Csak akkor tudjuk ezt elvárni, bármilyen téren, ha mindenhol elérik a mások számára természetes, alapvető szolgáltatásokat. A vezetékes vizet is.

Ám ők nem férnek bele az otthonfelújítási pályázatokba. Ők maradnak ott, ahol eddig is éltek.

ITT OLVASHATÓ

„A LEBUTÍTÁS ÉVEI EZEK” – BÉRCZES LÁSZLÓ EGYENSÚLYOZÁSRÓL, KIS GRÓFÓRÓL ÉS A RENDES EMBEREKRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.08.23.

Régóta tartó folyamat ünnepi kicsúcsosodása volt ez, nem pedig véletlen, hirtelen baleset – mondja Bérczes László a guruló metálturulba torkolló idei augusztus huszadikáról. A rendező úgy látja, a lebutítás évtizede nem csupán dodzsem-Szent Istvánokat terem, de azt is, hogy a döntnökök már nem is értik, miért fontosabb Pintér Béla a lovas színháznál. A hetvenéves Bérczest az elmúlt tíz évben Fidesz-bérencezték és liberálisozták is – most elárulja, mi ezügyben az igazság. Meg azt is, melyik gyávaságát bánja nagyon, de mesél a jó barát Cseh Tamásról, Törőcsik Mariról és arról is, tényleg felhagy-e az Ördögkatlan Fesztivál szervezésével. Interjú...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS CSISZOLATLAN SAROKKÖVEI – IV. - NEMZET, NÉPESSÉG, VILÁGVISZONYOK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.08.19.

Államalapító királyunk emléke azt követeli tőlünk, hogy fogalmazzuk meg a magyar nemzet és a hazai népesség megmaradásához szükséges feltételeket. Ez kizárólag a modern világ viszonyainak összefüggéseibe ágyazva lehet értelmes. István király ezeréves öröksége – amit a huszadik században először a magyar arisztokrácia ostoba nagyhatalmi gőgje, másodszor a neobarokk múltidézés, harmadszor a fasiszta nemzetvesztés, végül a kommunista légvárépítés kivételes hatékonysággal félig már elpusztított – most újabb tragikus átoktól szenved a populista-nacionalista önkényuralom öncélú rombolása nyomán. Mégis, István azt várja tőlünk, az ország és a nép sorsáért aggódó hazafiaktól-hazaleányoktól, hogy legalább tűzzük le azokat a szellemi és erkölcsi útjelzőket, amelyek a kicsi nép és kicsiny nemzet vándorútján a megmaradáshoz nélkülözhetetlenek...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ITT ÉLNED, HALNOD SEM LEHET (4)

MÉRCE
Szerző: SZIKRA JUDIT
2021.08.21.

A sorozat előző részei:

Itt élned, halnod sem lehet (1)

Itt élned, halnod sem lehet (2)

Itt élned, halnod sem lehet (3)

„Ez a világ sora, nincs mit tenni,

Elfordítom a fejem”

A migrációt, a dokumentumok nélküli, úgynevezett irreguláris migrációt nem állíthatják meg térképekre rajzolt vonalak és sebtében felhúzott kerítések. Mint ahogy nem állíthatunk meg egyetlen, gallyakból tákolt gáttal sem hatalmas árvizet. Vagy tornádót sem, pusztán politikai szlogenekkel. Időlegesen feltartóztathatjuk. Vagy más, sokszor jóval veszélyesebb útra terelhetjük. És közben rengeteg súlyos sebet, sérülést ejthetünk. De vajon kin? Egyedül csak rajtuk?

Kerítések, szögesdrótok nemcsak kívül vannak, hanem belül: a szívünkben, az elménkben is. Ezeket máris elkezdhetnénk lebontani. Lebontani, nem pedig tovább erősíteni. A közvetlen környezetünkben építeni, magasítani. A következő nemzedéknek átörökíteni.

Ez becsületbeli ügy, mindannyiunk ügye, az összes írni-olvasni-beszélni tudó ember felelőssége. Mint ahogy az is, hogyan fogadjuk, segítjük, támogatjuk azokat a gyerekeket, akiknek szülei itt képzelik el további életüket...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR SORS KÁRPÁTALJÁN (22.-23. RÉSZ) — FAKITERMELÉS PÁRTIRÁNYÍTÁSSAL ÉS AZ AZT KÖVETŐ RABLÓGAZDÁLKODÁS

KANADAI MAGYAR HÍRLAP

Szerző: KULCSÁR ZOLTÁN
2021.08.20.

KULCSÁR ZOLTÁN SOROZATÁNAK UTOLSÓ RÉSZE.
(A korábbi részek ugyanitt elolvashatók)

A második világháború utáni években a Kárpátokban több mint 100 millió köbméter értékes faanyagot termeltek ki, amire nagy szükség volt az újjáépítésnél, valamint a donbászi bányák megerősítésénél. Azonban volt egy nagy probléma, mégpedig az, hogy a fakitermelő vállalatoknak nem az elszállított faanyaggal kellett elszámolni, hanem a kivágottakkal, azzal amennyi elő volt írva a tervben. Ez azt eredményezte, hogy sokkal több volt a kivágott fa, mint amennyit el tudtak szállítani, így a felesleg tönkrement. Sokat javult a helyzet, mikor megalakult ez erdészeti egyesülés, ami nem csak fakitermeléssel és a fa megmunkálásával foglalkozott, hanem bútorgyártással, telepítésekkel és erdei utak építésével is. Arra is ügyeltek, hogy az ültetések száma meghaladja a kitermelt fa mennyiségét, és évente közel 150 kilométer szilárd burkolatú utat építettek a faanyag elszállítása érdekében. Fontos szempont volt az is, hogy akkoriban a fakitermelés során nem nyúltak a havasaljai, valamint a vízfolyások mentén húzódó erdőrészekhez. A pártvezetés szokása szerint igyekezett beleszólni a vállalatok működésébe, de mivel szakmai kérdésekhez nem igen értettek, megmaradtak inkább a másodlagos, főként ideológiai kérdéseknél. Persze voltak olyan törekvéseik is, amik befolyásolni szerették volna bizonyos részmegoldásokat, mint például a már említett keskeny nyomtávú erdei vasútvonalak felszámolása, vagy a minisztérium szakembereinek szakszerűtlen ajánlásának elfogadtatására a bükkfa anyagok szárításában, ami miatt rengeteg faanyag ment tönkre a munkácsi bútorgyárban. A gorbacsovi időkben Kijevből érkezett pártfunkcionáriusok erőszakkal akarták kötelezni a bútorgyárakat és a megmunkáló üzemeket arra, hogy termékeik 100%-a első osztályú legyen, amit lehetetlen volt kivitelezni.

A szakszerűtlen fakitermelés nem kegyelmezett egy ritka, matuzsálemi bükkfának sem.

A Szovjetunió felbomlása után az erdészeti egyesülés hanyatlásnak indult, az átszervezések révén az 1994 és 1997 közötti időben a termelés a hetedére csökkent. Az erdészeti vállalkozásoktól pedig elvették az állandó fakitermelési jogot, és beengedtek erre a piacra több mint 350, hozzá nem értő céget. Nagyon nehéz helyzetbe kerültek azok az erdők is, amelyek kolhozok és a védelmi minisztérium kezelésében voltak, pedig ezek nagy területet foglaltak el, és közel 20%-át tették ki Kárpátalja erdeinek. A kolhozok megszűnésével az erdők jogi vákuumba kerültek, és gazdátlanok lettek. Ennek következtében, az engedély nélküli vágások eredményeként a 2000-es évek végéig 60 ezer hektár erdő ment tönkre. Az Ungvár közeli antalóci hegycsúcson található, a katonai erdészethez tartozó bükkerdőket sem kímélik a kivágásoktól, pedig azok kitűnő mikroklímával rendelkeznek, és nagyon közel vannak a megyeszékhelyhez...

ITT OLVASHATÓ

EGY KÖNYV, AMIT KISSÉ KÉSŐN VETT A KEZÉBE ORBÁN VIKTOR

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.08.22.

Orbán Viktor a szabadságát töltötte az utóbbi napokban, legalábbis erre lehetett következtetni abból, hogy a Facebook-oldalára kiposztolta aktuális olvasmányait. A miniszterelnök igyekszik tehát minden pillanatot kihasználni arra, hogy továbbképezze magát, felkészüljön a jövő kihívásaira. Szüksége is lesz erre, mert komoly problémákat kell megoldania a következő hónapokban, és szellemi muníció nélkül erre kevés esélye lesz. Írásunkban most csak egy olvasmányával foglalkozunk behatóbban: Boyé Lafayette De Mente: A kínai észjárás című könyvével.

Nem tudom, Orbán Viktor olvasta-e Karácsony Sándor: A magyar észjárás című könyvét, de ha nem, javaslom, hogy előbb ezt a könyvet tanulmányozza, és csak utána térjen át a több mint 100 könyvet jegyző amerikai író, újságíró, kalandor Kínáról szóló könyvére. A főként a két világháború között alkotó magyar pedagógiai és filozófiai író ugyanis részletesen elemzi a magyarokra oly jellemző ázsiai gyökerű észjárás előnyeit és hátrányait az európai közegben. A kormányfő gondolkodását is régóta meghatározza a magyar identitást alapvetően meghatározó kettősség, és a legtöbbször arra a megállapításra jut, hogy a magyarok gondolkodását sokkal inkább az ázsiai hagyományok határozzák meg, mint az István király által felvett kereszténység tradíciói.

Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Ősi pogány gyökerekkel rendelkeznek a hajdan szintén kalandozásokból, keresztény királyságok kirablásából élő vikingek is, utódaik mégis az európai liberális demokrácia leginkább prosperáló országaiban élnek. A dánok, svédek, norvégok nem tagadták meg múltjukat, mégis a sajátjuknak érzik azokat a demokratikus értékeket, melyeket az EU-n belül és kívül lévő országok is fontos kohéziós erőnek, a jövő garanciájának tartanak. A magyar felfogás szerint azonban az ázsiai eredet és a pogány múlt mindig jó hivatkozási alap akkor, ha a hazai politikai vezetők valamilyen konfliktusba kerülnek az Európai Unió valamelyik intézményével.

Orbán számára tehát adódik a lehetőség, hogy történelmi, ideológiai hivatkozási pontként kezelje a magyarság ázsiai eredetét, ezzel legitimálja folyamatos szabadságharcát az EU és a szövetségen kívül működő, de mégis a modern politikai értékek mentén politizáló ország (például Norvégia) ellen. Az ázsiai identitás mítosza ugyanakkor nagyon jól jön a kormányfő számára akkor is, amikor gazdasági, politikai és ideológiai szövetségeseket keres keleten. A közép-ázsiai autokráciákat tömörítő Türk Tanács például különösen kedves Orbán számára, hiszen itt olyan vezetőkkel ülhet egy asztalnál, akik a demokráciát értelmezhetetlen szójátékként ismerik csak.

De a kazah, üzbég, azeri, türkmén és kirgiz szövetségnél is sokkal többet jelent Orbán számára Kína barátsága. A távol-keleti óriás egyrészt egy dinamikusan fejlődő gazdaságot tudhat magáénak, másrészt politikai berendezkedése minta a magyar kormányfő számára, hiszen ebben az országban évtizedek óta nem rendeztek demokratikus választásokat, a kommunista párton kívül nincs legitim politikai erő, a sajtót pedig teljesen uralja a KKP. Kína azonban nem ilyen egyszerű képlet, sőt, nagyon is bonyolult megérteni a működését, a szándékait, politikai törekvéseit...

ITT OLVASHATÓ

OLTÁSSAL AKARTA ELKERÜLNI ORBÁN A KÓRHÁZI DRÁMÁKAT. VÉGÜL CSAK ELTITKOLNI TUDTA AZOKAT

DIREKT36 / TELEX
Szerzők: SZABÓ ANDRÁS, WIRTH ZSUZSANNA
2021.08.23.

Áprilisban, a koronavírus-járvány legpusztítóbb hónapjában szokatlan dolog történt egy székesfehérvári művelődési házban: Bucsi László, a helyi kórház főigazgatója mikrofonnal a kezében a kamerák elé állt, és meglepő őszinteséggel kezdett beszélni a járvány súlyosságáról.


Bucsi azzal indított, hogy bár a minisztériumban mindig azt kérik a kórházi vezetőktől, hogy ne beszéljenek konkrét számokról, ő úgy döntött, hogy mégis ezt teszi. „Nálunk az intenzív osztályon, aki gépre kerül, 84 százaléka nem jön le a gépről. Meghal, 100-ból 84 ember meghal!” – mondta Bucsi, majd hozzátette: „Olyan Magyarország történetében nem volt még, hogy a krematóriumokat arra kérték, hogy három műszakban dolgozzanak. Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez.”

Ezekkel a mondatokkal Bucsi tudatosan szegett meg egy egyezséget. A kormányzattól ugyanis csak azzal a feltétellel kapott felmentést az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szigorú nyilatkozatstop alól, ha a rendezvényen nem mond számokat. A kórházigazgató mégis beszélt, mivel úgy gondolta, az emberek jelentős többsége még mindig nem volt tisztában valóban a járványhelyzettel.

Bucsi döntésének meg is lett a következménye. Néhány nap múlva Pintér Sándor belügyminiszter online eligazítást tartott a kórházigazgatóknak, a végén pedig csak annyit mondott: Bucsi főorvos úr a jövő héten jelentkezzen nála Budapesten egy személyes találkozóra. Pintér ezzel jelezte a többi kórházigazgatónak, hogy aki kibeszél, az bajba kerül. Amikor pedig a találkozójukon kérdőre vonta Bucsit, a miniszter még azt is tudni akarta, hogy a kórházigazgató maga döntött-e az egyezség felrúgásáról, vagy erre engedélyt kapott-e valakitől.

Ez az epizód is mutatja, hogy a kormány a járvány harmadik hulláma alatt mennyi energiát fordított az egészségügyi rendszert érintő érdemi információk visszatartására. Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.

A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.

A harmadik hullám korábbiaknál erősebb pusztításához hozzájárult, hogy bár már február közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a brit variáns terjedése miatt baj van, a kormány csak március elején jelentette be az iskolák és az üzletek bezárását. Kormányzati források szerint azért is halogatták a döntéseket, mert túlzottan bíztak abban, hogy az oltási programmal megúszhatják a harmadik hullámot újabb korlátozások nélkül. Ráadásul a komolyabb tömegmozdulások elkerülése érdekében a közhangulattal sem akartak szembemenni, a kormány által készíttetett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a közvélemény még februárban is nyitáspárti volt...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZABAD SZEMMEL: BIDEN ELCSESZTE, NE TETÉZZE AZZAL, HOGY ELISMERI A BARBÁROKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.23.

Financial Times

A lap arra bíztatja az európai vezetőket: ne engedjék meg, hogy a belorusz diktátor rájátsszon a migrációval kapcsolatos félelmekre és fegyvernek tekintse a menekülteket. A szerkesztőségi állásfoglalás mindazonáltal úgy látja, hogy Lukasenko elég ravasz volt és így megtalálta az EU érzékeny pontját. Igyekszik visszavágni a választások meghamisítása miatt elrendelt szankciókért.

Úgy hogy most az uniós szomszédok földjére tereli a Közép- és Közel-Keletről érkező illegális bevándorlókat. Litvániába, Lengyelországba, Lettországba. Utóbbi már rendkívüli állapotot rendelt el a határ mentén. A fehérorosz elnök az unió egyik legneuralgikusabb pontját próbálgatja.

A 2015-ös hullám mély árkokat szakított fel és fellendítette a nacionalista pártokat. Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot később elmarasztalták, amiért nem volt hajlandó elfogadni a rá jutó kvótát. A tálibok mostani győzelme aggályokat váltott ki, mármint hogy megint megindul az áradat, és abból a populisták húznak hasznot a választás előtt álló németeknél és franciáknál, de másutt is.

Lukasenko eljárása láttán Brüsszelnek több eszköz is van a kezében: segíthet ellenőrizni a szóban forgó határtérséget és befogadó állomásokat létesíthet azoknak, akik már bejutottak. Azon kívül ráveheti az érintett országokat, hogy állítsák le az Európába tartó légi járatokat. Ahogy Irak azt már megtette. Persze az államfőnek bizonyosan van még egy-két trükkje, amivel előhozakodhat. A tagállamok számára aligha lesz könnyű fenntartani az egységet, ha tömegek özönlenek be Afganisztánból. De nem engedhetik meg, hogy olyasvalaki manipulálja őket, aki elnyomja a saját népét Európa szívében.

Washington Post

A vezércikk úgy látja, hogy Biden ugyan nagy célokat hirdetett meg a világ megnyugtatására a kabuli
repülőtérrel érkező képek láttán, de szavai semmit sem érnek, ha nem mozgósít igen jelentős katonai és civil erőket a végrehajtásra. Először is azt állította, hogy az evakuálás ugyan nem könnyű, de az amerikai katonák kézben tartják a helyzetet. Továbbá, hogy a légihíddal olyan afgánokat is elszállítanak, akik nem közvetlenül segítettek az USÁ-nak, de veszélyben vannak, például nőmozgalmi vezetőket és újságírókat.

Az elszántság alapvető, mert ez a minimum, amit megkövetel az Egyesült Államok hitele és az emberi tisztesség. Csak éppen nem biztos, hogy egyáltalán végigvette-e az elnök, milyen eszközök szükségesek, miközben a hónap végén elvileg az összes amerikai katonák kivonják. Hiszen még azt sem vették számba, hogy hány amerikait kell kimenteni, az afgánokról nem is beszélve.

A politikus a jelek szerint egyelőre óvakodik a merész lépésektől, így attól, hogy kiterjessze az USA ellenőrzése alatt álló területet a kabuli repülőtéren, vagy hogy brit és francia mintára különleges egységeket küldjön a városba a veszélyben lévő emberekért. És minden logisztikai realitás ellenére ragaszkodik az eredeti határidőhöz.

Yahoo

Biden négy nagy hibát követett el, amikor elhatározta az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Így látja Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű new yorki elemző intézet alapító igazgatója. A politológus szerint aggasztó, hogy közeleg az augusztus végi határidő, miközben amerikai ezrei, illetve afgánok tízezrei vannak veszélyben. Hatalmas külpolitikai válsághelyzet állt elő, javarészt a washingtoni kormányzat miatt. Merthogy:

Amerika nem mérte fel, miként áll helyt az általa csaknem 90 milliárd dollárból kiképzett afgán haderő. Az pedig inkább letette a fegyvert, ám Washington nem volt tisztában sem e csapatok harci moráljával, sem pedig tényleges képességeivel.

Nem egyeztettek a szövetségesekkel, akikkel pedig 20 éve együtt küzdenek a terepen. Annak idején az USA kérésére szálltak be a küldetésbe, most meg egy szót sem szóltak neki, hogy az amerikaiak veszik a kalapjukat.

Nem tervezték meg a kivonulást, nem készültek fel a legrosszabb eshetőségre. Emiatt sok olyan afgán marad hátra, akit meg fognak ölni a tálibok.

Gyalázatos volt a kommunikáció is, hiszen Biden másfél hónapja még arról beszélt, hogy az afgán kormány ellenáll a támadásoknak és nem lesz olyan kaotikus evakuálás, mint egykor Saigonban. A remények pillanatok alatt,a világ szeme láttára omlottak össze és az Egyesült Államoknak nem volt mondanivalója.

Washington Post

Trump volt ENSZ-nagykövete azt üzeni Bidennek: eszébe ne jusson elismerni a tálibokat Afganisztán törvényes kormányaként. Nikki Haley, aki annak idején saját elhatározásából mondott le tisztségéről, úgy értékelte, hogy az elnök elcseszte a kivonulást, és jó 10 ezer amerikait, illetve 38 millió afgánt szolgáltatott ki oly módon a brutális dzsihadisták kényének-kedvének. Ezáltal Az USA gyengébb és kevésbé biztonságos lett.

Ám a hibát most nem szabad azzal tetézni, hogy legálisnak nyilvánítja a barbárok uralmát. Azzal ugyanis felértékelne egy rezsimet, amely igazából nem érdemel mást, mint megvetést és elszigetelést. Ami Afganisztánban történt, az erőszakos puccs a demokratikusan megválasztott kormányzattal szemben. A tálib mozgalom azonban nem sokat változott az eltelt 20 évben. Annak idején menedéket nyújtott a szeptember 11-i támadást végrehajtó gyilkosoknak. Most is terroristákból áll, ezt bizonyította a piacokon végrehajtott számtalan öngyilkos merénylet vagy amikor savval öntötték le iskolás lányok arcát.

Nem hajlandó megszakítani a kapcsolatot az al-Kaidával, az ma is aktív az országban. E pillanatban ugyan igyekszi a szebbik arcát mutatni, de hírek szerint már civileket végez ki az utcákon, fiatal lányokat erővel ad férjhez – sötét idők térnek vissza Afganisztába. Ha megkapná az elismerést Washingtontól, az csak még inkább bátorítaná a gonoszságra. De másutt is hasonló fellépésre ösztökélné a radikálisokat.

Az oroszok és kínaiak már törleszkednek a tálibokhoz, mert azt hiszik, hogy ha terroristák irányítják Afganisztánt, az gyengíti az Egyesült Államokat. Lehet persze, hogy Biden úgy érzi: szükség van a hivatalos kapcsolatokra, mert akkor segélyeket küldhet az afgán népnek. Ám minden egyes dollár csakis az elnyomók zsebében kötne ki és segítene fokozni a kőkorszaki zsarnokságot. A tálibok eljátszottak minden esélyt, hogy Washington támogatást nyújtson, amikor menedéket adtak a szeptember 11-i merényletet elkövető terroristáknak.

ITT OLVASHATÓ

HEGYI IVÁN: A NER-FOCIRA KÖLTÖTT IRDATLAN MENNYISÉGŰ PÉNZ NEM TÉRÜLT MEG

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.08.22.

„Az elmúlt tíz évben a magyar focira költött irdatlan mennyiségű befektetés, azok a százmilliárdok, nem térültek meg. Tehát a NER-fociban nem az fáj a legjobban, hogy ennyi pénzt pumpáltak bele, hanem, hogy nem kaptunk vissza érte semmit" - jelentette ki Hegyi Iván sportújságíró a Klikktv-ben. Ráadásul szerinte „a Ferencvárosba és Fehérvárba is ugyanannyi állami pénz ment, de mégis a Ferencváros nála jobb csapatokat alkalmanként meg tud verni, míg a Fehérvárnak gyorsan sikerült kiejtenie magát a nemzetközi kupákból. Az más kérdés, hogy hány magyar van a Ferencvárosban"...

ITT NÉZHETŐ MEG

ÖNMAGA GYILKOS PARÓDIÁJÁT ADTA ELŐ AZ ORBÁN-RENDSZER

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.21.

Nincs az a liberálbolsevik transzgender Soros-ügynök, aki ilyen megsemmisítő paródiáját tudta volna előadni Orbán hazug ideológiájának és híg fos rendszerének, mint amit augusztus 20-án a NER előadott önmagáról. A diktatúra agyalágyultságát mutatja, hogy ebből semmit nem vett észre, mert a rendezés teljesen komolyan gondolta azt, amit Para-Kovács Imre és Puzsér Róbert még gyilkos iróniával sem lett volna képes kitalálni, ha minden erejével tökön akarta volna szúrni a Fideszt, akkor sem. Észak-Koreában ezért azonnali akasztás járna, Kínában száz év munkatábor.

De az Orbán-rendszer semmit nem vett észre ebből, ahogy a rendszer közönsége sem, amely végigtapsolta a NER Pride felvonulását, amikor egyiptomi eunuchnak öltözött szexrabszolgák húzták az Emesét megkúrni készülő Turul-madarat, mint a keresztény Magyarország pogány jelképét és totemállatát. Ehhez képest az embermeghajtású guruló arany Szent István olyan szintű gyalázása volt mindennek, amit ez a borzalmas kultúrkör szentnek és igaznak hisz, hogy arra már Brüsszel is azt mondta volna, hogy mindennek van határa, s ezt még Vera Jourová sem akarhatta volna...

ITT OLVASHATÓ

ORRCSONT ÉS ZABÁLÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.22.

Körülbelül abban a pillanatban, amikor Orbán erkélye fölött a tajtékos égen az egymilliárdodik forint füstölt el – és még hátra volt háromszáz milliónyi durranás –, szóval a három napos ünnepségsorozat első napjának estéjén, épp az orgazmus közepén a költői nevű Aba településen úgy képen töröltek egy helyi képviselőt, hogy eltörött az orra. Voltaképp, ahogyan minden falusi búcsú szükségszerűen torkollik verekedésbe, Orbán gagyija is akkor és ott ért fel a csúcsra, pedig még hátra volt két nap, és most is van még egy. Soha nem látszanak véget érni az örömök. Hogy betörték a képviselő orrát, az csak magyar virtus, mert mit is tegyen az a nép, amelyiknek egy utcai harcos a miniszterelnöke, pofán vágja politikai ellenfelét.

Ez a habitus nem újkeletű a Kárpátok alatt. Emlékezhetünk, amikor Kukorica János munka helyett, hogy a nyájat őrizte volna, Juliska után koslatott inkább, mert a farkával gondolkodott, munkaadója, az uraság nem ült le vele, hogy egy tea mellett megbeszéljék a dolgot, hanem ordított. Egészen pontosan „vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül”, ilyen szavakkal fogadta Kukorica Jánost, meg, hogy „vájja ki a szemét a holló”. Ezt is mondta következmények nélkül, mert már akkor is egy rakás szar volt a szakszervezet. Viszont ebből is látjuk, hogy ilyen ez a magyar néplélek, inkább üt mint gondolkodik. Abán is úgy vélik megoldani a sérelmet, akik a választáson vereséget szenvedtek, hogy betörik az ellenlábas orrát előre eltervelten, az ünnep közepén.

Állítólag úgy kezdődött minden, hogy az interneten névtelenül mocskolódtak és hazudoztak. A polgármester panaszkodott erről az interneten, mert mostanában az élet ott zajlik azon kívül, hogy beverjük a másik pofáját. Kukorica János történetét nem azért idéztem meg, hogy elszörnyülködjünk rajta, milyen léha alak is volt ez a János, hanem, hogy rámutassak a magyari néplélekre, s ha nem is megértéssel de a szükségszerűség tudatával várjuk azt, ha Orbán tavasszal vereséget szenved, akkor fel lesznek szedve a kockakövek. Voltaképp erre dresszíroz a három napos ünnep a szinte ingyen sörrel és gagyi dumákkal, és a televízió is. Mert az agyam akkor szállt el tegnap, amikor valami baleset miatt a telekép az M1-re kapcsolódott, ahol a nemzeti konzultációt nyomatták...

ITT OLVASHATÓ

SZENT ISTVÁN KULTUSZA

NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2021.08.21.

Első királyunk a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb kultikus alakja. Kultuszának építése már közvetlenül halála után, 1083-as szentté avatási eljárásával elkezdődött, s ez napjainkig tart. Vitathatatlan történelmi jelentőségének értelmezései ugyanakkor korszakonként, sőt az egyes korszakokon belül is érdemben különböztek, és ma is különböznek.

A középkor higgadt és bölcs szent királya

Bár VII. Gergely pápa jóindulattal viszonyult István szentté avatásának tervéhez, az eljárások alapjául szolgáló csodákat kevésnek tartotta. László király ceremóniamesterei ezért úgy intézték, hogy az államalapító testének felemelése alkalmat adjon ilyenekre. 1083. augusztus 15-ére, István halálának 45. évfordulójára ezért országos gyűlést hívtak össze Székesfehérvárra, kérve, hogy a csodás gyógyulásban reménykedő betegek is jöjjenek el. Az augusztus 19-ei vecsernyére így aztán nemcsak a templom, hanem annak környéke is megtelt emberekkel, akik – mint Hartvik, győri püspök legendája utóbb beszámolt róla – izgatottan várták „az isteni irgalom jótéteményeit a boldog férfi érdemeiért”. És ezek nem is várattak sokáig magukra. A csodák egy béna, „inaszakadt” 12 éves ifjúval kezdődtek, aki addig sem kezét, sem lábát nem tudta használni, most azonban egyik percről a másikra „visszanyerte egész teste épségét”, és „fürgén odaszaladt az oltárhoz”. Utána egy idegzsugorodásban szenvedő hétéves kisfiú csúszott négykézláb a sírhoz, akinek hirtelen ugyancsak „megszilárdult térde-lába”. Másnap, amikor István testének a felemelése megtörtént, tovább folytatódtak a csodás események. Az egyház, amely a kialakuló új rendnek legfőbb támasza és egyben haszonélvezője volt, folyamatosan törekedett államalapító királyunk kultuszának az ápolására és terjesztésére. A templomokban énekelt himnuszok és a papok ajkáról elhangzott prédikációk sokakat itattak át a szentkirály tiszteletével és csodálatával. Az István ereklyéit őrző helyekre évről-évre zarándoklatok indultak. A búcsújáróhelyek közül legjelentősebb a király székesfehérvári sírja volt, amelynek látogatói többnyire egyévi és negyvennapi bűnbocsánatot nyertek. Az augusztus 20-i fehérvári ünnepségek jelentőségét növelte, hogy azok egyben királyi törvénynapok is voltak. Erről először az 1222-es Aranybulla intézkedett, amit a XIV-XV. századi vegyes házi uralkodók is többször megerősítettek. Sokan keresték fel a szentjobbi (ma Sâniob, Románia) apátságot is, ahol István bebalzsamozott jobbját a XV. századig őrizték...

ITT OLVASHATÓ

ÖT DRÁMAI NAP KRÓNIKÁJA – VARSÓ, PRÁGA ÉS POZSONY IS AFGÁN MENEKÜLTEKET FOGAD

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2021.08.21.

A tálibok által egy napja megszállt Kabulból augusztus 16-án felszállt az első cseh repülőgép, kimentett cseh és afgán állampolgárokkal a fedélzetén. Szlovákiából és Lengyelországból is aznap repülőgépek indultak el Afganisztán felé. Ugyanezen a napon Lengyelország miniszterelnöke felszólította hazája politikusait, hogy ne használják ki az afgán válságot menekült-ellenes hangulat gerjesztésére. Magyarországon egy külügyi államtitkár nyilatkozott: szó sem lehet afgán menekültek befogadásáról. Hogyan kezelték a visegrádi országok a kabuli reptér drámáját?

A menekültellenesség és az EU migrációs politikájának elutasítása a visegrádi négyek csoport legerősebb közös politikai nevezője évek óta. Noha a csoportot alkotó négy közép-európai ország között többféle törésvonal és véleménykülönbség is létezik, de menekültekkel szembeni politikájuk nagyrészt azonos. A koronavírus világjárvány miatt azonban a menekült-kártya a visegrádi országokban is sokadrangú témává vált.

A napokban történt afgán hatalomváltás és NATO csapatkivonások miatt most mégis sokan a menekültválság kiújulásától tartanak, amit a szélsőjobboldali, populista politikai erők használhatnak fel politikai céljaikra. Az elmúlt napok eseményei árnyalták a cseh, a lengyel és a szlovák kormány menekültpolitikáját.

A magyar kormánynak nemcsak narratívája ragadt be a 2015-ös szinten, de nem tudtak megfelelni a történelmi kihívásnak sem...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI GICCS, MŰANYAG SZENT ISTVÁN, SZENTJOBB, TÁLTOSOK, LILA TURUL, (MAJDNEM) INGYEN SÖR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.20.

Népbutítás, történelemhamisítás, ideológiai és kulturális zűrzavar, vallásos és nemzeti giccs, magyarnóta, operett, szentjobb körmenet, csárdafesztivál, leöntve 350 forintos Borsodi sörrel. Így vígad a poszthorthysta illiberális Magyarország a kormányzó végtelen jóságából. Szent István ünnepén táltosok felvonulása, a függetlenségként ünneplik, amikor István német gyarmattá tette az országot, a kereszténység ünneplése ott, ahol üldözik a menekültet, a szegényt, kifosztják a hajléktalanok gyámolítóját, ellopják a köz vagyonát. A nemzeti egység magasztalása, ahol társadalmi csoportok céltáblák.

Nem terhelik a magyar embert gondolkodással, egyen-igyon, bámészkodjon, szívét és lelkét járja át valami hamis büszkeség és vallásos áhítat, a fasiszta állam vallásos tisztelete. Az Európához való csatlakozást ünneplik, amikor Orbán éppen Európát támadja, az Európai Unióból való kilépést fontolgatja, azzal fenyeget, s az oroszokkal és a kínaiakkal szövetkezik Európa és a szabadság ellen. A zűrzavar oka a magyarok által soha felül nem vizsgált “szentistváni örökség”, amely minden történelmi tragédia okozója volt, amely Európában is népirtásokhoz vezetett, ezért megbukott...

ITT OLVASHATÓ

VARGA JUDIT TÖRTÉNELME

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.21.

Tessen inkább dekázgatni, nacsasszony, az megy. Vagy hegedőljön. Mivelhogy tudtuk, mi vár ránk augusztus 20-a alkalmából, igyekeztünk az elképedést kivenni a lélek eszköztárából, de mindig sikerül valami ordenárét kiöklendezni a mikrofonba, hogy a bávatagoknak az is jó. Ha meg az igazságügyis fenoménnek is, az pediglen még jobb. Viszont nem lennénk most a soltvadkertiek helyében, akiknek az esti tűzijátékot úgy lehetett kiérdemelni, ha meghallgatják Varga Judit bölcsességeit ürgebőrbe kötve, s ha valamelyikük azóta is vakargatja a fejét, mert furcsákat hallott, akkor az egyáltalában nem csoda, hanem a magyar rögvaló.

Varga Judit amúgy a jogállamiság fogalmával küzd már jó ideje, de nem jutott dűlőre vele. Ezért a soltvadkertieknek elmondta a brüsszeli birodalmi törekvéseket, mint amitől a kedves vezető enkezével óv meg minket, de ez még mind semmi Varga Judit eszköztárából. Mert és ugyanis, mint kifejtette augusztus 20-a nyomán Mohácsra és a muhi csatára emlékezve, már nincsenek a térképen azok, akik akkor a győzelmeket ünnepelték, és mosogatólés kezével rámutatott a Habsburgokra meg a Szovjetunióra, ugyanakkor megfeledkezett az Oszmán birodalomról, de majd emlékeztetőt kér II. Lajostól a Csele patak mélyiről.

Százötven évnyi magyar történelem így csusszan ki Varga Judit likacsos agyán, de legalább a kereszténység rendben van. Mégsem ez a legnagyobb baj, hanem a fideszpride-al, a gurulós Szent Istvánnal egylényegű gondolkodás, amikor a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió eltűnte fölött csűrdöngöl arra mutatva, hogy lám, mimagyarok meg mégis itt vagyunk. És az oroszok is, meg az osztrákok szintén, mert így jár az, aki egy országot összekever egy néppel. De Varga Judit kontextusából fakadóan fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy NagyMagyarország sincsen sehol, pedig emlékeim szerint ez ügyben sokat szoktak hisztizni.

Varga Juditnak az elhangzottakból fakadóan gondjai akadnak alapfogalmakkal, mit jelent egy ország, mit benne egy nép, mert ő nemzetben gondolkozik, viszont arról sem tudja, micsoda. Nem akartam volna hosszabban citálni abból a ciklopi szellemi építményből, ami kifolyt a nacsasszonyból, de mért legyen nekünk rosszabb, mint a soltvadkertieknek, másképp fogalmazva, mi is kérünk az ideológiai mannából, amitől meg nekik jobb. Nézőpont és gusztus kérdése, de nem tanulságok nélkül való annak megmutatása, hogyan lehet szavakat úgy egymás mellé rakni, hogy azoknak az ég egy világon semmi értelme ne legyen, illetve, ha mégis valami, akkor borzadjunk mi is...

ITT OLVASHATÓ

IDEJE VISSZASZOKNI A MASZKHORDÁSRA

444.HU
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2021.08.20.

Magyarországon még nem robbant be olyan sebességgel a negyedik hullám, mint ahogy azt a környező országokban már láthatjuk. Elkerülni viszont nem fog minket, a szakemberek szerint pedig most tehetünk sokat azzal, ha visszaszokunk az elővigyázatossági szabályok betartásához. Dr. Lénárd Ritát, a Magyar Orvosi Kamara alelnökét kérdeztük a szervezet ajánlásairól.

Bár egyelőre a hétköznapi életünk legtöbb helyszínén nem kötelező a maszkhordás, Lénárd szerint zárt térben ajánatos visszatérni a használatához. Még ha be is vagyunk oltva, érdemes felvenni a tömegközlekedésen, bevásárlásnál, a moziban és a színházban is.

„Ilyenkor azt kell megnézni, hogy mi az, amit nyerünk, és mi az, amit adunk érte. A világon semmi gondunk sem lesz abból, ha a maszkot felvesszük, ha megbetegszünk, abból viszont komoly baj lehet.”

Az alelnök hangsúlyozta, hogy a szakemberek szerint valamilyen formában hosszabb távon is velünk fog maradni ez a vírus, ezért nem árt, ha hozzászokunk, hogy a maszk is a mindennapjaink része marad. Lénárd szerint ez a megelőzés fontos része, amit egyszerűen meg kell tanulni és el kell fogadni...

ITT OLVASHATÓ

CAMBRIDGE-I TÖRTÉNÉSZ: SZINTE CSAK TÉVKÉPZETEK ÉLNEK SZENT ISTVÁNRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.08.21.

A Szent Jobb is csupán mítosz – mondja Berend Nóra történész, a Cambridge-i Egyetem tanára, aki szerint nagyon keveset tudunk az államalapítóként tisztelt István királyról.

Az alaptörvényhez szervesen hozzátartozó Nemzeti hitvallás így kezdődik: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Rendben van ez a mondat?

Nem, nincs rendben. Több szempontból sincs. Annak, aki nem keresztény – akár más vallású, akár nem vallásos –, miért kellene büszkeséget éreznie? Történészként is lehet vitatkozni az állítással. Annyi igaz, hogy a korabeli külföldön valóban úgy ítélték meg: István idején Magyarország kereszténnyé vált. Az akkori források szerint a Jeruzsálembe induló keresztény zarándokok már átmehettek Magyarországon, az útvonalat biztonságosnak nevezték. Ha azonban azt tekintjük „szilárd alapnak”, hogy a lakosság többsége már hisz a kereszténységben, akkor ez valószínűleg csak jóval később következett be. A folyamat más országokban is generációkon át tartott. A XI. század végéről származó beszámolók azt állítják, hogy Magyarországon még pogány szokásoknak hódolnak. Hangsúlyozom, hogy ezek is kétséges források, nem tudjuk, mennyiben felelnek meg a valóságnak. 

Egyik előadásában arról beszélt, hogy István hatalomtechnikai megfontolásból csatlakozott a nyugati kereszténységhez, és nem vallási buzgalomból, vagy azért, mert hosszú távon így látta biztosítottnak a magyarság fennmaradását.

Kezdjük ott, hogy abban az időben a mai értelemben véve nem létezett Magyarország és magyar állam. István, miután átvette a hatalmat, folyamatosan terjeszkedett, de annak a területnek, amit a középkorban később Magyarországnak hívtak, csak egy része tartozott a fennhatósága alá. A kereszténységre való áttérés bevett technika volt, hogy az uralkodók elismertessék magukat a szomszédos keresztény országokkal. István ezzel egyáltalán nem számított kivételesnek, hanem beilleszkedett a sorba. Tudjuk, hogy felesége, Gizella lovagokkal, páncélos katonákkal érkezett. Konkrét, gyakorlati haszna volt a kereszténység felvételének, István is a saját hatalmát akarta megerősíteni. Ez sikerült is neki...

ITT OLVASHATÓ