2021. szeptember 17., péntek

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS
Szerző: MaNcs
2021.09.15.


A SZERK.


A SZERK.
A visszafelé folyó idő

Szász János filmrendező fogta magát, elment Veiszer Alinda interneten elérhető beszélgetőműsorába, és elmondta, hogy másnap lelép, elhagyja ezt az országot, elmegy Amerikába munkát keresni.

A SZERK.
A jámbor kereszténység üzenetével

Fővárosunkban járt s a Hősök terén tartott misét vasárnap Róma püspöke, az eseményre sereglett tömegek általános gaudiumára. A szertartáson, illetve az ott elhangzó prédikáción kívül három alkalommal szólt szervezett formában is hazánk lakosságának bizonyos csoportjaihoz.

PUBLICISZTIKA

HÜTTL TIVADAR–PÁSZTOR EMESE
Nem családi ügy
Az Európai Unió Törvényszéke és az Elios-jelentés megismerhetősége

Az európai uniós források korrupt felhasználásáról szóló hírek ma már ritkán keltenek elsöprő közérdeklődést: az elmúlt 11 év eltompította a felháborodásért felelős idegpályákat.

UITZ RENÁTA
Sorsod Texas
Merre tart az illiberális kereszténydemokrácia?

A kormányerők őszi politikai évadnyitása igazán eseménydúsra sikeredett: az ellenzéki előválasztás kismiska abban a politikai térben, ahol a katolikus egyház feje – és globális médiasztárja – celebrál szentmisét az eucharisztikus világkongresszus margóján.

GAZDASÁG

INTERJÚ
„Ez totális szereptévesztés”
Király Júlia pénzügyi szakértő a hazai inflációról és a jegybank lépéseiről

Bár a mostani jegybank–kormány-csörtében Matolcsy képviseli a józanabb álláspontot, korábban az általa vezetett MNB nem törődött sem az inflációs veszéllyel, sem a NER-birodalom jelentette kockázattal. Hosszú volt az út, amíg a jegybank a piac számára is értelmezhető módon nyúlt az alapkamathoz.

BELPOL

A HÉTVÉGÉN INDUL AZ ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁS
Tétre játsszák

Bár a Fidesz szereti előre lefutott meccsként beállítani az ellenzéki előválasztást, valójában nyílt a küzdelem a miniszterelnök-jelölteknél és az egyéni választókerületek többségében is. Megnéztük, miben bízhatnak az egyes pártok és jelöltjeik.

KIK A MATHIAS CORVINUS COLLEGIUM VENDÉGOKTATÓI?
Zsák a foltját


A kormány szeretné, ha Budapest lenne a jobboldali, kereszténydemokrata-konzervatív, illiberális gondolkodás európai fővárosa. Az állami pénzből felpumpált Mathias Corvinus Collegium vendégoktatói programja tökéletes eszköz a nemzetközi hálózatépítéshez.

KÜLPOL

INTERJÚ
„Bele kell állni a vitákba”
Larry Diamond politikatudós, a Stanford University professzora a demokráciáért vívott küzdelmekről

Szerte a világban visszaszorul a demokrácia, és erősödnek az autokratikus törekvések. De mi az oka ennek a 2000-es évek elejéig tartó felfutás után, és mi fordíthatja meg a folyamatot? A kérdés világhírű kutatóját faggattuk, aki megjelenésünk hetében a főváros, a Political Capital és a CEU által szervezett nemzetközi tanácskozáson vesz részt.

FILM

INTERJÚ
„Ez inkább szolgálat”
Enyedi Ildikó filmrendező

Több mint harminc éve próbálta filmre vinni Füst Milán híres regényét, ami a Testről és lélekről Oscar-jelölése után végre össze is jött neki. A feleségem történetéről, a „gonosz” cannes-i kritikákról, a Freeszfe keretein belül zajló oktatásról, és a férfilét vonzó és mérgező oldalairól is beszélgettünk vele.

INTERJÚ
„Ön is protestáns?”
Léa Seydoux színész

A franciák nemzetközi sztárja volt már Bond-girl, kék hajú melegikon és immár A feleségem története Lizzyjét is kipipálhatja. Zoomon beszélgettünk vele.

INTERJÚ
„Szergej, megírtad?”
Andrej Koncsalovszkij filmrendező

Az 1962-es novocserkasszki vérengzésről készített filmje, a Kedves elvtársak! a héten kerül a mozikba. Az orosz rendezővel Zoomon beszélgettünk Tarkovszkijról, Stallonéról, a szovjet és az orosz himnuszról és a filmjeinek milliárdos finanszírozójáról.

TÉVÉSMACI
Lóvásárfia

Amikor Sztupa és Troché felkeresték Pikk Hatalmas Pókot...

ZENE


INTERJÚ
„A zene tudatalatti hatásai érdekelnek”
Zságer Balázs zenész

Az idén húszéves a Žagar zenekar, amelynek frontemberével egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy most éppen mi érdekli a zenében, mit gondol a fiatal művészekről, és miért nehéz magyarként nemzetközi sikereket elérni.

Az utolsó békeharcos
Míkisz Theodorákisz (1925–2021)

A görög kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ravatalánál százezrek álltak sorba. A 96 éves korában elhunyt görög zeneszerző hosszú élete szó szerint annak a szabadságeszménynek megtestesülése volt, amelyet általában a Mediterráneummal kapcsolatban szokás elképzelni.

VISSZHANG: LEMEZ
The Stranglers: Dark Matters

Amikor tavaly májusban a zenekar billentyűse, Dave Greenfield 71 évesen a koronavírus áldozata lett, ellenmondásos helyzet alakult ki a The Stranglers körül.

MI A KOTTA?
Harangvirágszirom

Klasszikus zenei programajánló a 2021/37. hétre

KRITIKA

OPERA
Gyerekjáték
Monteverdi: Poppea megkoronázása

Beleszeretett egy erotikus sátánista könyveket író nőbe, és lemondott érte püspökségéről az ördögűzései révén ismertté vált katalán pap; a Fischer Iván Operatársulat új bemutatójának napján éppenséggel ez a hír jelezte számunkra a szerelem világbíró hatalmát, hogy aztán Monteverdi utolsó operája is ugyanerről meséljen a Müpában.

SZÍNHÁZ
Japánban
Misima Jukio: Az elcserélt legyezők; A világítótorony; Ízletes méreg; Az égő ház

A japánok sokszor már-már megszállottan törekednek a harmóniára. Ennek a kiegyensúlyozottságot hajszoló ellentmondásnak ékes bizonyítéka a 20. századi japán irodalom kiemelkedő alakjának, az alig 45 évesen rituális öngyilkosságot elkövető Misima Jukiónak e négy egyfelvonásos darabja, és sajnos az élete is.

KÖNYV
Az erőteljes közelség
Karl Ove Knausgård: Harcok – Harcom 6.

Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.

RÁDIÓ
A szabadságot vették el
Podcast 9/11 évfordulóján

Hogy hol jött szembe a parameter.sk nevű, olvasásra egyébként meglehetősen érdemes szlovákiai magyar híroldal podcast­sorozatának linkje, már meg nem mondjuk. Alapvetően a keresési szokásainkról árulkodik a dolog, de talán ez sem ilyen egyszerű. Megfigyel a rendszer, de kiismerni egészen sosem fog, talán ennyivel biztathatjuk magunkat.

FILM
A belső zsarnok
Andrej Koncsalovszkij: Kedves elvtársak!

Tiltakozó tömeg gyűlik a térre a nyomorúságos életfeltételek, az egyre romló munkakörülmények miatt. Vörös zászlókat lengetnek, Marx és Lenin képét emelik a magasba.

VISSZHANG

VISSZHANG: KÖNYV
Stacey Halls: A lelenc

1747-ben egy 18 éves lánynak, aki egy ismeretlen férfitól esik teherbe egy sötét londoni sikátorban, nem sok esélye van megmutatni, hogy milyen anya is lenne valójában.

VISSZHANG: FILM
A legjobb dolgokon bőgni kell

Régen közérzetfilmnek hívták az ilyesmit, alighanem most is.

VISSZHANG: LEMEZ
Mirga Gražinytė-Tyla: The British Project

A klasszikus zene világában köztudott, hogy az 1920-as alapítása után hat évtizeden át középkategóriájú együttesnek számító City of Birmingham Symphony Orchestra a maximalista Simon Rattle ambiciózus művészeti vezetésének közel két évtizede (1980–1998) alatt lépett szintet, és került az élvonalba.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
A folyamatos összeomlás szélén

Julie Delpy csinált egy amerikai sorozatot a járvány előtti utolsó pillanatban.

VISSZHANG: KÖNYV
Tóth Gyula Gábor
Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék

Egy ideje a magyar gyerekirodalomban az abszurd is megtalálta a helyét.

VISSZHANG: FILM
Pari

Iráni házaspár érkezik Athénba két éve nem látott egyetemista fiához, de nem találják sem a hónapok óta elhagyott albérletben, sem az évek óta nem látogatott egyetemen.

VISSZHANG: LEMEZ
Saint Etienne: I’ve Been Trying to Tell You

A jelenbe nyúló poptörténet egyik legkedvesebb, ráadásul korszakokon átívelve is rendre izgalmas zenékkel jelentkező formációja négy év után jelentkezett új (tizedik) albumával.

KÖNYV

RÉS A PRÉSEN
A költészetről
Prieger Zsolt zenész

Prieger Zsolt a PesText Fesztiválról és Bob Dylanről

INTERAKTÍV


Egy hét kultúra 2021/37.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2021/37.

Rövid hírek: boa, macska, darázs

Szüret 2021/37.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

LOKÁL

ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁS A KISZÁRADÓ HOMOKHÁTSÁGON
A gímszarvasok messzebbre húzódtak

Meszes futóhomokon kezdett gazdálkodni tizenegy, vadászattal is foglalkozó földtulajdonos 1997-ben. Erdőt, csenderest is telepítettek. Az élővilág egyre gazdagabb, és nő a védett fajok egyedszáma is.

LÉLEK

MIÉRT FUTOTT ZÁTONYRA AZ APPLE GYERMEKVÉDELMI RENDSZERE?
Titkok nyitja

Szeptember elején az Apple úgy döntött, mégsem indítja el a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagokat felismerő rendszerét. Az iPhone-okon futó, mesterséges intelligencia alapúnak mondott funkció automatikusan szűrte volna a fotókat, amelyeket a tulajdonos a felhőbe feltölt.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
A szilva diktál

Négy szilvás recept

ÉTEL, HORDÓ
Umami 

KI LESZ A NYERŐ? - MAGYAR HANG AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.09.16.


A TARTALOMBÓL:

– Akad, aki már most a második fordulóra játszik – Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és szakértők az előválasztás eddigi tapasztalatairól. Dobrev Klárát hiába kerestük

– Orbánék tette „kimeríti a hazaárulás fogalmát” – Horváth Csaba a Hadházy Ákost érintő feljelentésről, közbiztonságról és esetleges főpolgármesteri terveiről. Interjú

– Stummer János: Vizsgálatot kezdeményezünk a Pegasus-ügyben – A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint az ülés után arról kell majd beszélni, ami nem hangzott el. Interjú

– Kulisszák, titkok és Ferenc pápa – Szubjektív élménybeszámoló Ferenc pápa útjáról testközelből. A Magyar Hang munkatársa is végigkísérte Rómától Budapesten át Kassáig a szentatyát

– Kampány a hajléktalanok hátán – Augusztusban megugrott a fedél nélküliekkel szembeni intézkedések száma. A közeledő választás és a pápalátogatás is közrejátszhatott

– Tenyésszen ön is tevét! – Igény van rá, ezt onnan tudni, hogy Mészáros Lőrinc már belefogott

– Mocskos világ, mocskos utca – Szemétdombok a kamera előtt, és „pontszerűen megjelenő szegregátumok” a csepeli Vasas utcában. Riport

– Királycsináló lehet a kanadai „Trump” – Eltaktikázta magát Justin Trudeau? Nem világos, miért akarja urnák elé hívni a kanadai választókat a kormányfő, és ez akár a vesztét is okozhatja

– Választás valódi ellenzék nélkül – A politikai átmenet megkezdése előtt a rendszer legitimációjának ismételt megerősítése az igazi tét Oroszországban

– Riogatással fordítanák meg a meccset Merkelék – Az utolsó esélybe kapaszkodnak a német kereszténydemokraták

– Hová zuhanhat még Afganisztán? – Mi marad az afgánok utolsó túlélési esélye?

– Egy bűnös háborúban is lehet hős valaki – Nagy Dénes új filmje, a Természetes fény már bemutatása előtt felkavarta az állóvizet. A rendezővel a történelmi háttér mellett az amatőr szereplők toborzásáról és berlini díjáról is beszélgettünk. Interjú

– Kirántott pisztoly – Szerbia és Montenegró amúgy is feszült viszonyában most egy kolostor ügye szította fel az indulatokat. Lehet-e valaha béke a két balkáni ország között?

– Egy absztinens bordalköltő – Petőfi és a szerelmes kunleány

– Álparmezán és hamis olívaolaj – Évente akár 90 milliárd eurót is kitehet az itáliainak hazudott, ám máshol és máshogy gyártott élelmiszerek forgalma

– Kell-e nekem harmadik oltás? – A felelős döntés meghozatalához Duda Ernő virológus, a Szegedi Egyetem egyetemi tanára segítségét kértük

– Huszonöt éve nem butul tovább – Huszonöt évvel ezelőtt hunyt el Erdős Pál, a XX. század egyik legismertebb matematikusa

– „Manyikát nagyon imádtam” – Megkerestük Keleti Krisztát és Valentinát, hogy az 1973-ban elhunyt Keleti Márton emlékezetéről, örökségéről kérdezzük őket

– Csak nincs maga is a feketelistán? – Tizenöt éve halt meg Oriana Fallaci

– Harminc évig a csúcson? – Korábban a harmincéves sportolók már öregnek számítottak, ma negyven felé közeledve is csúcsformában játszanak. Mi a titkuk, és meddig terhelhető az emberi test?

Budai Hang mellékletünk

– „Frankóbb hely az egész városban nincs” – Saly Noémi tabáni kutyásokról, hazug replikákról és a nemrég elhunyt Ráday Mihályról. Interjú

– Hullámok között – Elvonások, forráshiány, járvány és lelki segély: budai iskolai körkép

– Hol eddzen a sportnemzet? – Itt az ősz, sokan ismét mozgásra adják a fejüket, megnéztük, milyen körülmények között sportolhatnak a budaiak

– Vendégként érkezünk az erdőbe – Járvány idején a budai hegyekben is rekordokat dönt a kirándulók száma, a negyedik hullám küszöbén így különösen fontos, hogy odafigyeljünk a természet megóvására

– Mint a leopárd bőre – Hogy készülnek a II. kerületi Vadaskerti utca elején nemrég megnyílt Niks pizzái? Gasztroriport

– Dunajcsik Mátyás: Víziváros (részlet

– Ady úr a legerősebb snapszokat hozatta – Irodalmi séta Budán – szesszel és feketével

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Vita helyett nyalakodás
– Szabó Antal: Alsó tagozat
– Reichert János: Akinek van füle, hallotta
– Szerető Szabolcs: Magyar küldetés – Álláspont
– Zalatnay István: Gyűlölködni kell-e a választási győzelemhez?
– Nagy Attila Tibor: A polgárháború útja – Ítélet Orbán felett
– Egressy G. Tamás: Ruha teszi
– Gazda Albert: Latra vetés
– Híd Henő rajza: Akcióterv
– Pethő Tibor: Szutymó – Újbeszél
– Szerető Szabolcs: A realitás csapdája – Szotyola
– Dévényi István: Hogyan csapjunk agyon egy amúgy eleve sikerre rendeltetett fesztivált?
– Marabu: Miserando

Tárca:
– Rácz Sarolta: Valami különös dolog
– Szécsi Noémi: A játszóterek népe

Kritika:
– A Kelet bosszúja – Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok
– Szikár, mint a pásztoremberek – Nagy Gábor – Pál István: Ördögmuzsika. CD
– Álompasi madáréknál – Vibók Ildi: Állati dumák
– A pusztítás útja – Paula Hawkins: Lassan izzó tűz
– Női ellenállók – Finy Petra: Kerti szonáta

ITT OLVASHATÓ

ELŐVÁLASZTÁSI VITA ZUGLÓBAN: TÓTH CSABA MAXIMÁLISAN KIAKNÁZTA A HAZAI PÁLYA ELŐNYÉT

HVG
Szerző: HVG.HU
2021.09.17.



Kihívójával, Hadházy Ákossal vitázott a helyi tévében.


A Zugló TV-ben ültek le egymással vitatkozni a XIV. kerület előválasztáson induló képviselőjelölt-aspiránsai. A tévé hazai pálya Tóth Csabának, Zugló jelenlegi országgyűlési képviselőjének: a műsorvezetők – Vicsek Ferenc és Ferenc Gábor – meg sem próbálták megakasztani kínosabb kérdésekkel, míg Hadházynál próbálkoztak – igaz, kevés sikerrel. Konkrét műsorvezetésről is nehéz beszélni: Vicsek és Ferenc időt mértek, néha megpróbáltak kötözködni, azonban a beszélgetést képtelenek voltak mederben tartani.

Ennek megfelelően a vita parttalan volt: Hadházy Tóth korrupciógyanús ügyét hozta fel, szerinte ugyanis Tóth ismerősei, jelenlegi zuglói tisztségviselők asszisztáltak a képviselőnek abban, hogy egy cége és annak alapítványa egy gyártelep és irodaház képében fedje el a nyilvánosság elől vagyonát. Hadházy fél órája a korrupciós vádakkal gyakorlatilag el is ment.

Tóth Csaba pedig vizsgáztatta Hadházyt: kikérdezte pontos ismereteit Zuglóval és a helyi önkormányzat működésével kapcsolatban. Ezen ismeretek híján pedig Hadházy sokszor csak csendben ült és Tóth kérdéseire – a műsorvezetők érdemi kérdései híján – csak annyit tudott válaszolni, hogy „tessék mondani!”.

Tóth pedig mondta: magát mosdatta, sokszor elmondta, hogy ő helyben él régóta, mindig elérhető volt és mindig a helyiek rendelkezésére állt, Zuglóért pedig mindig mindent megtett, ellentétben Hadházyval. Hadházy most is megerősítette azt, hogy ha kikap az előválasztáson, akkor is mindent meg fog tenni a kormányváltásért, azonban nem Zuglóban, vagyis nem Tóthot támogatva.

Hivatalosan hétfőn lett volna vita Zugló képviselőjelöltjei között, ez azonban nem valósult meg: Tóth Csaba nem ment el a Partizán rendezvényére, sőt, becsületsértésért feljelentette Gulyás Mártont műsorvezetőt egy korábbi, Karácsony Gergelynek feltett kérdése miatt. A választókerülettel részletes riportban foglalkoztunk, az ide kattintva érhető el.

INTEGRÁLT OKTATÁSRA VALÓ FELKÉSZÍTÉST, NEM PEDIG KULTÚRHARCOT SZERETNÉNEK LÁTNI A TANÁROK A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.09.17.


Jobban fel kéne készíteni a jövő pedagógusait a hátrányos helyzetű, köztük a roma diákok felzárkóztatására és nem kéne bevinni a kultúrharcot a pedagógusképzésbe, véli a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján a gimnáziumi és technikumi tanárok 6 éves képzését 5 évre rövidítenék. Az általános iskolában tanítóknak eddig is 5 éves képzést kellett elvégezniük, az új rendelet ezt a rendszert egyesítené.

A módosításról telefonon kérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) véleményét. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kérdésünkre elmondta, hogy egyetértenek a 6 éves képzés 5 évre való rövidítésével, mert nem tartják jónak azt a rendszert, amiben egy pedagógusjelöltnek akár több kreditet is el kell érnie, mint egy jogász- vagy orvostanhallgatónak...

DOBREV KLÁRÁT AZ ÉLRE RÖPÍTHETI, HOGY SEMMISNEK TARTJA AZ ALAPTÖRVÉNYT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.09.17.


Az a politikus válthatja egyszer Orbán Viktort, aki őszintén és egyenesen beszél, nem taktikai megfontolások vezetik, hanem az Orbán-rendszer teljes felszámolását tűzi ki célul. Ehhez nyíltan ki kell mondania, hogy Orbán felszámolta Magyarországon az alkotmányos rendet, megdöntötte a demokratikus Alkotmányt és megszüntette az alkotmányosságot is, mert az alkotmányosság azt jelenti, hogy az Alkotmány a jogállamiságot védi, Orbán alaptörvénye viszont az önkényuralmat védelmezi, azt betonozta be.

Ha csupán elméleti lehetőségként komolyan vesszük azt, hogy Orbánt az általa kiírt és az ő szabályai szerint lebonyolított választáson leváltaná az ellenzék, kormányozni semmiképpen nem tud, mert az alaptörvényben lefektetett szabályok megakadályozzák azt. Ezért egyszerűen érthetetlen, miért lépnek át ezen az ellenzéki pártok és miniszterelnök-jelöltek, hiszen semmi értelme még a győzelmüknek sem, ha ez a helyzet nem változik meg: az alaptörvény garantálja, hogy három hónapon belül Orbán kormányválságot idézzen elő és újra ő legyen a korlát nélküli ura az országnak.

Azok a naiv elképzelések, hogy majd kormányváltás után demokratikusan, Orbán beleegyezésével, lépésről lépésre lebontják az Orbán-rendszert, gyerekes ostobaságok a realitásokhoz képet. Az Orbán-rendszer demokratikus lebontását az önkényuralmi alaptörvény azonnali eltörlése jelentheti csupán, mert az országnak nem lehet olyan alkotmánya, ami kizárja a jogállami működést és ellehetetleníti a demokratikus kormányzást, egyedül Orbánnak téve lehetővé, hogy uralkodjon. Olyan alkotmány (alaptörvény) érvénytelen, semmis, amely egy önkényuralmat véd.

Az ilyen alaptörvény semmissé nyilvánításához, eltörléséhez nem kell kétharmados többség, mert nem a többség miatt lehet eltörölni, hanem a törvénytelen volta miatt kell semmissé nyilvánítani. Ezért elhibázottak azok az elképzelések, hogy a diktatúra alaptörvényéhez csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni, mert az azt feltételezi, hogy az alaptörvény jogállami működést, védelmet biztosít. De ennek az ellenkezője az igaz. Ezért hazugságok azok a fenyegetések is, hogy polgárháborúhoz vezet, ha az ellenzék kétharmad nélkül eltöröl egy törvénytelen alaptörvényt, ami semmis, mert nem érvényes. Nem felel meg az alaptörvény a jogállami alkotmány funkciójának.

Ha valaki a jogállamiságot állítja vissza egy diktatúrával szemben, az nem sérti, hanem helyreállítja a jogállamiságot. Ehhez semmiféle többség nem kell. Ami törvénytelen, az törvénytelen. Ezért ellenzéki szempontból ennek egyértelműnek kellene lennie. De nem az, és mindenki sumákol, mintha ezt a kérdést nem kellene már a választás előtt eldönteni. Tipikus jelenség Miklós Gábornak a 444.hu oldalán megjelent cikke, amely először jól tárja fel a valóságot, majd nem vesz róla tudomást, s érezhetően Karácsony Gergely melletti szimpátiája miatt Dobrev Klárát önzőséggel vádolja, mert kimondja ezt az igazságot.

Az elfogultságot kimutatják még azzal is, hogy a cikk élére tesznek egy fotót, amelyen Dobrev Klára a férjével, Gyurcsány Ferenccel látható, amely a fideszes közbeszéd alapján egyértelmű utalást jelent arra, hogy Gyurcsány áll mögötte. Ezzel még az ellenzéket is gyurcsányozásra hangolja, nehogy Dobrev Klára ezzel az őszinte és egyenes hozzáállásával megelőzze Karácsony Gergelyt, akinek semmi értelme nem lenne még választást sem nyerni, ha nem teszi magáévá azt, amit Dobrev Klára végre kimond és hirdet...

„AMI BŰN VOLT, AZ MOST FŐSZABÁLY” – HOGYAN NYELTE LE A FIDESZ A CIVILPÉNZEKET? [HETIVÁLASZ 90]

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.09.16.


Civilpénzek állami elosztási mechanizmusa a poszt-norvégalap korszakban, választókerületi alapon, a Fidesz-közeli szervezeteknek kedvezve. Erről szól Bódis András kétrészes oknyomozása, amelyet szeptember 1-jén és 15-én jelentettünk meg a Válasz Online-on. A téma összetettségére tekintettel hallgatóinkat is megkíséreljük végigvezetni azon a többmilliárdos labirintuson, amelyben a pénzátfolyás a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúját is felveti. HetiVálasz podcastunkban a szerzővel Vörös Szabolcs beszélget.

ANTALL JÓZSEF TUDÁSKÖZPONT

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.09.17.


Nem akartak részletesen nyilatkozni, de többen utaltak arra, hogy a döntésükben szerepet játszott, hogy a Direkt36 feltárta: a kormányközeli politikaelemző intézetnél a vezetőség szívesen költötte a közpénzt például luxusutazásokra, az igazgató egyre magasabb fizetésére, drága tárgyakra, PR-szerződésekre. Többen hangsúlyozták, hogy már nem állnak kapcsolatban Antall Péter igazgatóval (a néhai miniszterelnök fiával).


Ezt most olvastam. Tudom, nem nevezhető influenszernek a blogom, kevés kevésbé nagyszámú olvasottsággal bíró fórum van. De azért ez akkor is hervasztó. Hat évvel ezelőtt írtam, amit most ideteszek, ahol egy nyolc évvel ezelőtti írásomat idézem.

Mostanra sikerült eljutni oda, hogy köztörvényes bűnözőket legalább vizsgálni kezdenek, és még kis híján 30 év után sem foglalkozunk azzal, hogy a nagyhatásúnak és tiszteletreméltónak kikiáltott első miniszterelnököt, aki a rendszerváltás utáni napokban kezdte iszonyatos gyorsasággal tönkretenni ezt az országot, legalább ennyi idő után tegyük a helyére, azaz a kártevők közé. Bizonyos szempontból még ezek közül is kiemelkedik, minthogy az ország történelmének legeslegelső esélyét tette lehetetlenné, a legeslegelső, valóban minden nagyhatalomtól és külső politikai formációtól független állam megteremtése helyett hozott létre egy ásatag, feudális rendszert, ami egyenesen vezetett vissza a középkorba...

TÁNC ÉS ILLEMÓRÁK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.17.


Kubatov párt-, és Ferencváros igazgató atyai tanácsokkal indította el Európába az ő kedves kopaszait. Megigazította az ingecskéjüket, uzsonnát csomagolt, és lenyalta volna a hajukat, de a kopaszoknak értelemszerűen ilyen ékességük nincsen. Rimánkodott Kubatov igazgató, hogy ne náculjanak, ne rasszistáskodjanak, egyáltalán viselkedjenek úgy, mintha nem csürhe, hanem elsőáldozó kiscserkészek volnának. Valljuk meg, nehezet kért az igazgató, de a javára írandó, hogy azért ismeri az övéit. Tudja milyenek, és bár el nem ítéli őket, csak arra kéri a mancsaftot, öltsenek álruhát, mert amit tesznek, az az ő szemében helyes, de valami különös okból másutt megvetendő és elítélendő.

Ne egy karjukat lendítsék a magasba örömükben, magyarázta Kubatov igazgató, mert azt a lekvárszívű nyugatiak náculásnak érzékelik, holott – adta elő –, az csupán a „szívtől az égig” terjedő rajongást mutatja. De a szvasztika is mást jelentett a Harmadik Birodalomban mint Indiában, és amikor a kedves vezető élettérről álmodozott, akkor is azzal védekezett, hogy nem Lebensraumot mondott, pedig mindenki tudja, hogy arra gondolt. Amikor Kubatov kopaszai itthon skandálják az indul a vonat rigmust, akkor sem a felcsúti kisvasút jár a fejükben, sőt, a nyakukra tetovált horogkeresztet hiába takarják el garbóval, attól az még ott marad.

Szóval nem csak embernek kellene látszani, hanem annak is kellene lenni, ami nehéz föladat, ha nem arra szocializálták az organizmust. Viszont Kubatov igazgató intelmeiből is kitűnik, ő is abban a tévképzetben él, hogy velünk semmi baj, csak nem értik meg bonyolult és szabadságvágyó lelkünket, amelyik szeret az alföldi rónaságon nyargalászni föl, s alá. Varga igazságügyis is ilyen álomvilágban leledzik, amikor szabadságharcol Brüsszellel. Amióta rajongó tekintettel pezsgőzött a főnivel, ez az életcélja. Varga igazságügyis egy William Wallace, akit Brüsszel, mint Edward, angol király épp most belez ki vagy négyel fel, de ő azt kiáltja: szabaccság...

SZABAD SZEMMEL: A POPULISTA ILLIBERALIZMUS KORSZAKA LEJÁRT, A DEMOKRÁCIA SZÁMOL LE VELE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.17.


Az utóbbi évtized kemény volt az európai demokrácia számára. A drámai magyar és lengyel tekintélyelvű fordulatot kísérte a legnagyobb figyelem, de más kormányok is lecsíptek a polgári szabadságjogokból, a bírói függetlenségből, korlátozták a civil szférát.


Guardian

Európában nem tud felülkerekedni a populizmus, mert virágzik a bázisdemokrácia: egymást követik a tiltakozások, a polgárok egyesületekbe tömörülnek, helyi népszavazásokat kezdeményeznek, önvédelmi csoportokat alkotnak, így verik vissza a civil társadalom elleni támadásokat. Így látja a helyzetet Richard Youngs, a Carnegie Europe szakértője, aki a nemzetközi kapcsolatok professzora a Warwicki Egyetemen. (Új könyve a jövő hónapban jön ki, „Ellenállás és megújulás az illiberális korban” címmel.)

Mint megállapítja, az utóbbi évtized kemény volt az európai demokrácia számára. A drámai magyar és lengyel tekintélyelvű fordulatot kísérte a legnagyobb figyelem, de más kormányok is lecsíptek a polgári szabadságjogokból, a bírói függetlenségből, korlátozták a civil szférát.

A járvány csak fokozta a populizmusból fakadó bajokat, elterjedt a dezinformáció, összeomlott a közbizalom, nem alaptalan a vélemény, hogy komoly bajban van a jogállam. Csak éppen jelentős az ellenmozgalom a demokrácia védelmében. Egyre gyakrabban vannak spontán tüntetések főként a korrupció miatt, de fontos téma a demokratikus reformok sürgetése is. Ráadásul ezek az alulról jövő kezdeményezések sokszor pártalapításhoz vezetnek, amit a Momentum példája is igazol. Vagyis a polgári tevékenység át tud nőni pártpolitikába.

Ezzel párhuzamosan az EU lassan fokozza a nyomást a demokratikus játékszabályokat felrúgó kormányokra. Magyarországgal és Lengyelországgal küszködik ugyan, de javulás mutatkozik Romániában és Máltán. Ám mindez még nem elég a demokrácia lebomlásának megállítására. Nagyobb lélegzetű politikai változások szükségesek, ehhez azonban az eddiginél jobban össze kell fogni a sokféle próbálkozást. Igen erőteljes és radikális reformprogramot kell kidolgozni. Csak így lehet visszaszorítani az illiberális erőket és a mind nagyobb jogkört felhalmozó kormányokat.

Euractiv

A luxemburgi külügyminiszter szerint Karácsony Gergely a reményt testesíti meg egész Európa számára és ez fokozottan érvényes Németországra, illetve Franciaországra. Asselborn ezt azon a konferencián fejtette ki, amely a fővárosi önkormányzat, a CEU és a Political Capital szervezésében zajlik még ma is a fenntartható demokráciáról. Azt várják a főpolgármestertől, tette hozzá a vendég, hogy visszavezesse a jogállam, kisebbségi jogok tiszteletben tartásának útjára Magyarországot, amely rendkívül fontos.

Hogy miért vesz részt a tanácskozáson, arra azt válaszolta, hogy külügyminiszterként eljönni Budapestre, az már önmagában nagy kalanddal ér fel. De az úttal senki és semmi ellen nem kívánt protestálni, egyszerűen ki akart állni a demokrácia alapvető szabályai mellett.

Az eseményen a budapesti főpolgármester azt fejtette ki, hogy a jogállamot egyfajta veszély fenyegeti, de lehet ellene tenni. A helyszín, a CEU egyébként jelképes, mert a Közép-Európai Egyetem emigrációba kényszerült, noha az Európai Bíróság később jogellenesnek minősítette a vonatkozó magyar törvényt.

A jelentés kitér arra, hogy Karácsony képes megszólítani mind a dühös ellenzéki szavazókat, mind a kiábrándult, de határozatlan embereket. Ugyanakkor hiába favorizálja a Nyugat, idehaza az előválasztáson még meg kell küzdenie Dobrev Klárával, illetve Jakad Péterrel, akik nála megosztóbbnak és ellentmondásosabbnak számítanak.

Egyébként a demokrácia fórummal párhuzamosan csúcstalálkozót tartottak a V4-es fővárosok polgármesteri 19 másik kollégájukkal, hogy közreműködésükkel haladó hálózatot hozzanak létre a demokrácia és a sokszínűség védelmében. Varsó első embere azt hangsúlyozta, hogy ha jövőre Orbán nyer, az nagyon rossz hír lesz Európa számára. Közvetlenül azonban nem befolyásolja a lengyel fejleményeket.

Politico

A német uniópártok kancellárjelöltje azt mondta, hogy párbeszédre és több megértésre van szükség a Magyarországgal és Lengyelországgal kialakult jogállami vitában. Laschet ugyan elismerte, hogy nem szabad feladni a közös jogelveket, és ragaszkodni kell a bírák függetlenségéhez is, ám megjegyezte, hogy a Nyugat nem oktathat ki másokat, mármint hogy miként éljenek.

A politikus, aki a jelek szerint nagy bajban van, mert pártja 4 %-kal le van maradva a nagy rivális szociáldemokratáktól a jövő vasárnapi választás előtt, most már európai szintre emelte a kampányt. Azt bizonygatta, hogy az egész EU-t fenyegetné, ha a vetélytársa, Scholz győzne, mert ő összeállna a szélsőbalos Balpárttal, az meg hallani sem akar a szorosabb integrációról.

Az ellenzék riogatásnak minősítette a véleményt. Egyébiránt Scholz valóban nem cáfolta, hogy hajlandó lenne összefogni a Balpárttal, de azt hangsúlyozta, hogy minden lehetséges partnernek támogatnia kell az erős uniót, valamint a transzatlanti partnerséget, illetve a NATO-tagságot.

FT

A lap úgy látja von der Leyen értékelő beszéde után, hogy fölöttébb mozgalmas év elé néz az EU. Főleg az újjáépítési alap körül vannak kockázatok, de a 750 milliárd eurós keret nagy lehetőségeket is kínál. A Bizottság idáig nem bólintott rá arra, ahogyan Magyarország és Lengyelország fel akarja használni a pénzt. De ha meg is volna az engedély, a miniszterek tanácsa aligha hagyja jóvá a két tervet az előírt többséggel.

A hangulat ugyanis jelentős mértékben az olyan kormányok ellen fordult, amelyek szembeszállnak az unió értékeivel és törvényeivel. Nehéz megmondani, miként végződik a viszály, de az biztosnak látszik, hogy Brüsszel utána megerősödve tud fellépni a jogsértések ellen. Már most jelzi, hogy kész visszatartani a támogatásokat. Sürgeti, hogy Budapest és Varsó adjon jogállami garanciákat a gazdaság újraindítását célzó csomag mellé is. Vagyis igen valószínű, hogy a források folyósítását a későbbiekben is a helyzet javulásától teszik függővé.

Az Európai Bíróság várhatóan rövid időn belül áldását adja a jogállami mechanizmusra, az pedig megkönnyíti, hogy az unió leállítsa a segélyezést, ha valahol megszegik a közös normákat. Persze mindez háttérbe szorulhat, ha beüt a járvány újabb hulláma, vagy valamilyen más válság.

De már az is nagy gond, hogy mit hoznak a német és francia választások. Azon kívül előreláthatólag fellángol a vita a költségvetési szabályok ügyében. Úgy hogy lesz gondja a Bizottságnak bőven.

FAZ

Brüsszel ugyan harcot hirdetett az újságírók védelmében, a gond csupán ott van, hogy ezek az intézkedések nem többek ajánlásnál, jogilag egyetlen kormányt sem köteleznek. És lehet, hogy igaza lesz Jourovának, mármint hogy egyes országok jobb belátásra térnek, ha nyilvánosan kipellengérezik őket, de ez az eshetőség aligha izgatja Orbán Viktort. Annál is kevésbé, mivel nemrégiben derült ki, hogy Magyarországon alighanem éveken át újságírókat és ellenzéki politikusokat figyeltek meg az izraeli Pegasus kémprogram segítségével.

Pont ez az eset mutatja az új EU-javaslat hátulütőjét: hogy ti. az Európai Tanács által elfogadandó program csupán politikai értelemben köti az országokat. A média sokszínűségével foglalkozó intézmény legújabb jelentése szerint 12 tagországban közepes a veszély, hogy újságírókat ér támadás. Az érintett államok között van Magyarország, Lengyelország és Szlovénia, de Franciaország, Spanyolország és Görögország is.

Le Monde

A vezércikk úgy ítéli meg a pápa magyarországi és szlovákiai látogatása alapján, hogy az egyházfő szembe megy az európai félelmek árjával. Azt üzente a földrész vezetőinek, hogy bátornak és kreatívnak kell lenni. Az emlékezetbe persze beivódott, amit még II. János Pál mondott 1978-ban, hogy "ne féljetek", de az inkább bátorítás volt nem csupán a katolikusoknak, hanem mindenkinek a Vasfüggöny mögött.

Ferenc viszont azt tudatta az egész kontinenssel, hogy hiába óriásiak a kihívások, nem szabad félni a megújulástól. Mert ha bárki megadja magát a rettegésnek, azzal hűtlen lesz önmagához, ezen felül elzárja magát a szolidáris társadalomtól. Egyúttal igyekezett eloszlatni a félelmeket a kulturális és társadalmi sokszínűséggel szemben.

Ki meri manapság rajta kívül kiejteni a száján azt a szót, hogy multikulturalizmus? A kormányok már rég sutba vágták, ahogy nőtt a feszültség a választók körében a bevándorlás miatt. Ehhez képest a Szentatya az ország plurális környezetét dicsérte a magyar püspököknek. A látogatás során sokszor nem szólt a migránsokról, de ez a vonal kimondatlanul is végighúzódott az összes beszédén. Nem véletlen említette némi malíciával, hogy a téma nem került szóba, amikor Orbánnal találkozott.

Arról is igyekezett meggyőzni a magyarokat, hogy még ha rossz emlékek is maradtak bennük a kommunista időkből a vallásszabadság kapcsán, ezt a szabadságot nem szabad megtagadniuk napjainkban – másoktól.

Arra is kitért, hogy a vallási sokszínűséget és a világiasodást nem szabad veszélynek tekinteni, abban inkább a nyitás és a béke üzenetét kell látni. Csak akkor van értelme a gyökerekre hivatkozni, ha közben képesek vagyunk a jövő felé nézni, fejtette ki szintén a magyar főpapságnak. És nem elég lengetni a keresztet, ahogy azt a szélsőjobbos Salvini teszi, ha hűek akarunk maradni annak az üzenetéhez, akit kétezer éve keresztre feszítettek.

Die Welt


A pápa bizonyos értelemben közelebb áll az egyház üzenetéhez, mint sok elődje, mert utóbbiak túlságosan is kötődtek saját korukhoz. Példa rá, hogy vasárnap Orbán annak a levélnek a másolatát adta ajándékba Ferencnek, amelyben IV. Béla arra panaszkodik a katolikus egyház akkori fejének, hogy hiába kér segítséget a papságtól a mongol invázió ellen. Ha bárkinek kétsége lett volna az üzenet tartalmát illetően, Orbán Balázs, a miniszterelnök fő tanácsadója kijelentette: nagy a hasonlatosság az akkori és a mostani helyzet között. Tanulni kell a történelemből.

Nem arra gondolt persze, hogy Kína szépen átformálja Magyarországot, amihez a Fidesz asszisztál. Azt értette alatta, hogy a zsidó Soros állítólag iszlamizálni igyekszik Európát a bevándorlók behozatalával. A magyar kormányfő szívesen tünteti fel úgy, hogy megvédi a keresztény Napnyugatot a vélt veszéllyel szemben. A Szentatya kipukkasztotta ez a lufit a misén, amikor arról beszélt, hogy a keresztnek hídként kell szolgálnia múlt és jövő között, és ezzel Orbán militáns nosztalgiájára célzott. Egyben azokat a püspököket is figyelmeztette, akik idáig támogatják az illiberális rendszert – írja a konzervatív újság.

FT

Leomlik a putyini áldemokrácia homlokzata, a keménykezű választási taktika rávilágít, hogy mennyire üres az orosz politikai rendszer – hangsúlyozza a vezető európai lap vezércikke. Beletelt persze néhány évtizedbe, amíg a Kreml tökéletesítette a módszert, mármint hogy az urnáknál mindig a kívánatos eredmény szülessen. Az Egyesült Oroszország Párt számára most is remekek a kilátások a holnaputáni erőpróbán, pedig népszerűsége egyre hanyatlik. Csak éppen nagyon is kilóg a lóláb, mármint hogy mennyire elnyomó hatalomról van szó.

A szigorítás Navalnij megmérgezésével kezdődött, de a kiszemelt áldozat túlélte, ami igen sajnálatos Moszkva szempontjából. Azóta az ellenzéki vezetőt bebörtönözték, hálózatát lehetetlenné tették. Több független sajtóorgánumot is „idegen ügynöknek” minősítettek, ily módon ők most a túlélésért küzdenek. A kormány mocskos trükköket vetett be egy csomó ellenzéki jelölt ellen.

De hát a gazdasági növekedés harmatos, az életszínvonal megrekedt. A fiatalok közül sokan ellenzik, hogy Putyin 2024 után újrajelöltesse magát. Az idősebbek viszont jó páran rá szavaznak, illetve nem látnak alternatívát. Ám a szigor tovább szűkíti a vita, a bírálat, az eszmék cseréjének lehetőségét. Ám anélkül a gazdaság nem tud virágozni.

Ugyanakkor messianisztikus téveszme azt állítani, hogy ha nincs Putyin, a káosz jön. Egyben mutatja a rendszer félelmét, mármint hogy mi lesz a vezetőivel, ha egyszer megbuknak. Nagy pech ez az orosz embereknek, de veszélyes a világ biztonsága szempontjából is. Oroszország továbbra is aknamunkát végez Ukrajnában és egyre inkább befolyása alá vonja Belaruszt. A Kreml paranoiáját bizonyítja, amikor az országot ostromlott erődnek állítja be, egyben viszont alkalmas a hazafias reflexek felébresztésére. Európa általában tisztában van ezzel a fenyegetéssel, viszont nem ártana, ha Biden jobban odafigyelne rá.

Le Monde

A tudósítás úgy mutatja a FreeSzFE-t, hogy az olyan szabad egyetem, amely minden esélyre rácáfolva szembeszáll Orbán Viktorral. Az eredeti intézményt elfoglalta Vidnyánszky Attila, a nacionalista miniszterelnök bizalmasa, pedig a diákok és a tanárok példátlan ellenállást tanúsítottak. Abban az országban érte támadás az oktatás szabadságát, ahol már korábban is több vonatkozásban sérült a jogállam. Ám a harcot kénytelen voltak feladni a járvány miatt, de 60 oktató és jó 100 hallgató összefogott és saját iskolát alapítottak, abból, amilyük éppen volt. A Vas utcában viszont az új igazgató keresztény és konzervatív irányvonalat hirdetett meg.

A többieket a CEU fogadta be őket, miután annak alapítója, Soros a hatalom első számú ellenfele lett és az egyetem kénytelen volt áttelepülni Bécsbe. Ugyanakkor Csató Kata, az új intézmény egyik fő szervezője azt mondja: lám, nem volt igazuk azoknak, akik korábban azt hangoztatták, hogy kész, vége, az ügy elveszett. Más európai színművészeti társintézmények páratlan segítségével meg tudták szervezni az oktatást, hála a bolognai rendszernek. A 300 diák közül idáig 150-en csatlakoztak, az oktatók ingyen végzik munkájukat.

A CEU kedvezményes bérleti díjat számol fel, és színházhoz is jutottak az egyik kerület ellenzéki polgármestere jóvoltából. De még sok pénzre van szükségük, hogy berendezhessék a stúdiókat, a próbatermeket, illetve hogy fedezni tudják a vizsgafilmek költségeit. Ugyanakkor új diákokat idáig nem tudtak felvenni és az sem megy sokáig, hogy a tanárok térítés nélkül dolgozzanak.

Ám az iskola ereje érződik azon, milyen mértékben igyekszik ellehetetleníteni a teljesen „orbanizált” anyaegyetem. Már több mint 15 pert indított ellene a névhasználat miatt. Idáig sikerült visszaverni a próbálkozásokat, az ügyvédeknek köszönhetően, akik szinte kivétel nélkül szintén önkéntes alapon segítenek.

EGY „MAFFIAÁLLAM" ESETE A PEGASUS-BOTRÁNNYAL

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.09.16.


A Klikktv Mélyvíz című műsorának vendége Szilvásy György, egykori titokminiszter volt, aki szerint „a nemzetbiztonsági bizottság ülése olyan szinten nem fog hozni fordulatot a Pegasus-botrányban, mint amilyet az emberek elvárnak, mert minden, ami ott elhangzik, titkos. És rövid távon az unió vizsgálata sem hozhat felszínre semmi újat". Amennyit tudni lehet, hogy „az eszköz létezik, és törvényesen használták fel, ami eléggé megmosolyogtató, hiszen a törvényt a kormány hozza és máshol is látjuk, hogy milyen érdekek mentén hoznak törvényeket. Ugye Magyar Bálint fogalmazott úgy, hogy maffiaállamot üzemeltetnek" – mondta Szilvásy.

A volt titokminiszter kijelentette, hogy „2006-ban a Fidesz erőszakkal elindította azt a folyamatot, ami 2010-ben kormányváltáshoz vezetett. Tehát a Fidesz kormányzása erőszakban fogant".

EZ MÁR TÉNYLEG RENDSZERSZINTŰ KORRUPCIÓ: A KULTÚRKASSZÁT IS MEGFÚRTÁK A FIDESZ „CIVILJEI”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.09.15.


Két hete még nem tudtuk, hogy második fejezete is lesz a központi közösségi források pártcélú hasznosításáról szóló kutatásunknak. Az első felvonásban bizonyítottuk, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsák, a Városi Civil Alap szinte csak Fidesz-segédszervezeteknek osztott sok pénzt. Ráadásul nem valamiféle normatív rend szerint, hanem választókerületi logika alapján – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. Most pedig azt igazoljuk, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatási keretéből is elhalmozták ugyanezeket a pártközeli egyesületeket, alapítványokat. Listánkban olyan „civil, kulturális” érdekeltség is szerepel, amelynek létesítő okiratba foglalt célja „a Fidesz–KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása”...

2021. szeptember 16., csütörtök

ELSZABOTÁLT NYOMOZÁSOK: 20 FONTOS ÜGY, AMI MEGAKADT AZ ÜGYÉSZSÉGEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.09.16.


A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. Elios, 4-es metró, Biodóm, lélegeztetőgépek: mutatjuk, mi történt 20 fontos, többnyire európai uniós támogatásból fizetett projekt kivizsgálásával.


A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.

Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.

Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.

Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.

Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.

Végtelen történetek

Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik...

PIKÁNS SZÓCSATA A JÓZSEF- ÉS FERENCVÁROSI JELÖLTEK KÖZÖTT | ELŐVÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.16.



Budapest 6. számú választókerülete magába foglalja Ferenc- és Józsefváros jelentős részét. A körzetért négy jelölt is versenybe szállt, és bár a Diákváros helyzetét illetően nincs köztük jelentős véleménykülönbség, a hajléktalanság kezelésében, az illegális szemétlerakók felszámolásának módjában és a jelölő pártok tisztaságának megítélésében már nincs akkora egyetértés… A vita résztvevői: - Csordás Anett (C8) - Demeter Márta (Jobbik) - Jámbor András (Szikra Mozgalom) - Manhalter Dániel (DK) Három hét alatt 32 egyéni előválasztási körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését. 

Lemaradtál az egyik vitáról? Itt visszanézheted! https://www.elovalasztas22.hu/elovitak 

Fontosnak tartod te is a vitakultúra megerősítését? Támogass minket! https://www.elovalasztas22.hu/tamogatas 

Iratkozz fel a 444 napindító hírlevelére, és minden reggel elküldjük az előválasztási viták legjobb pillanatait, és minden más fontos hírt, amit reggel tudnod kell: https://www.444.hu/reggel4 

Képbe hoznád magadat az aktuális napi vitákról? Olvasd el rövid összefoglalóinkat! https://www.444.hu/partizan

RADÓ PÉTER: AZ OKTATÁS MORÁLIS ALAPJAIT HELYRE KELL ÁLLÍTANI, EZ SÚLYOS ETIKAI KÉRDÉS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.09.16.


Radó Péter oktatáskutató szerint abban, hogy sorra nyílnak az alapítványi- és magániskolák egyszerűen kereslet és kínálat találkozik egymással. Vannak emberek, akik jó iskolát szeretnének csinálni, és vannak emberek, akik pedig menekülnének a rossz iskolákból. Ezért ez nem megoldás a közoktatás meglévő problémájára, hanem elmenekülés a probléma elől. Magyarországon egyébként a rendszerváltás óta létezik ez az oktatási forma, és egyre népszerűbb. Még akkor is, ha egyre borsosabb a szülői hozzájárulás, a havi összege 100-120 ezer forint körül mozog. A miértről Radó Pétert kérdeztük.


– A társadalom válasza a magyar közoktatás jelenlegi állapotára, hogy a borsos szülői hozzájárulás ellenére, sorra nyílnak az új alapítványi és magániskolák?

– Nincs a társadalomnak válasza erre. Az alapítványi- és magániskolák azért nyílnak sorra, mert az oktatás szereplői közül azok, akik a döbbenetes kötöttség miatt nem tudják kiteljesíteni saját ideáljaikat az állami vagy az egyházi rendszeren belül, érzékelik, hogy van egy jelentős, fizetőképes középosztálybeli szülői igény arra, hogy kimenekítsék a gyerekeiket, és megteremtsék ennek a csatornáit. A kormány ezekhez nem nyúl, nem bántja őket, ennek megvan a tere. Itt egyszerűen kereslet és kínálat találkozik egymással, vannak emberek, akik jó iskolát szeretnének csinálni, és vannak emberek, akik meg menekülnének a rossz iskolákból...

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG MÁR NEM DEMOKRÁCIA – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZABADSÁG
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.16.


Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata elnökhelyettese szerint az Európai Bizottságnak nagyobb nyomást kellett volna kifejtenie Budapestre. Lapszemle.


Reuters

A hírügynökség azt emeli ki von der Leyen tegnapi beszédéből, amely az unió helyzetét vette végig az Európai Parlamentben, hogy az EU nem kíván engedni a magyar és a lengyel vezetéssel zajló küzdelmekben, mert a demokrácia forog kockán. A Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy újabb jogi akciók következnek és pénzeket tartanak vissza, mert a veszélyben lévő értékeket az alapszerződések tartalmazzák, azt pedig minden tag aláírta a belépéskor. Brüsszel pedig el van szánva, hogy megvédje ezeket az elveket.

Szólt arról, hogy Magyarországnak többet kell tennie a korrupció ellen. Ezeknek a szándékoknak tükröződniük kell a gazdasági segélyalap felhasználására kidolgozott nemzeti tervben is, különben a közösség nem adja meg rá az engedélyt. Úgy fogalmazott, hogy mindent elkövetnek a közösségi költségvetés védelmében. Ennek érdekében az új jogállami mechanizmus alapján már a következő hetekben elküldik a figyelmeztető leveleket az érintett kormányoknak.

Kitért arra, hogy a párbeszéd nem lehet öncél, eredményeket kell hoznia. Ezért az unió a tárgyalások mellett határozott lépéseket is kíván tenni, ezt bizonyítja, hogy pénzbüntetést kezdeményezett Lengyelország ellen, miután az nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság határozatának és a nem oszlatja fel a sokat vitatott Fegyelmi Kamarát.

Egyébként két napja járt le a határidő, amit a Bizottság szabott, miután egyes lengyel tartományok
LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. Ám egyik sem reagált arra, hogy kénytelen lesz uniós támogatásokról lemondani, ha nem visszakozik.

Deutschlandfunk

Katarina Barley megismételte, hogy szerinte Magyarország már nem demokrácia. Az EP német szociáldemokrata elnökhelyettese a lengyeleknél is hatalmas demokrácia deficitet lát, csak mint mondta, ezt sokan még nem ismerték fel. Pedig az európaiság alapja múlik rajta. Ám ha az a fundamentum leomlik, akkor az EU tartópillérei kerülnek veszélybe.

A politikus úgy véli, hogy a Bizottságnak az elmúlt években nagyobb nyomást kellett volna kifejtenie Budapestre, illetve Varsóra, mert akkor nem alakultak volna ki a mostani állapotok. Ehelyett Brüsszel azt szajkózta, hogy tárgyalni kell, hidat kell építeni. De pont Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy ez a politika az égvilágon semmi pozitív eredményt nem hozott. A demokrácia helyzete drámai. Pedig az EU-nak lennének eszközei, ám azokkal csak igen-igen ritkán és akkor is rendkívül visszafogottan él.

Yahoo/AP

Kaczynski szerint Lengyelország az EU tagja kíván maradni, tehát nincs napirenden a Polexit, de Varsó ragaszkodik a szuverenitásához. Az ország erős embere azután szólalt meg, hogy nagy felzúdulást váltott ki a PiS több magas rangú képviselőjének nyilatkozata, miszerint ha elfajul a vita Brüsszellel, akkor drasztikus lépéseket is fontolóra kell venni, és ez a bírálók szerint magán foglalja a kiválást is.

A PiS vezetője szerint azonban itt csupán ellenséges propagandáról van szó, amit már sokszor bevetettek. Ugyanakkor azt állította, hogy a jogállam kizárólag a tagok felelősségébe tartozik, és nem lehet ok olyasfajta beavatkozásra, mint ami jelenleg is zajlik. Szerinte az EU egyes kormányokat nem egyformán kezel, márpedig ez ellenkezik a szövetség elveivel.

Guardian

A jövő vasárnapi német választásoktól Európa sorsa is függ – írja Timothy Garton Ash. Megállapítja, hogy az új koalíciónak, amely alighanem három párti lesz, bizonyítania kell, hogy a demokrácia képes választ találni a legfőbb kihívásokra. A neves történész-politológus nem ért egyet azokkal a véleményekkel, miszerint demokratikus hiányosságokkal küszködik az unió. Merthogy a rendszer rettenetesen bonyolult: az összes fontos kérdések eldöntéséhez meg kell szerezni a 26 tagállam jóváhagyását, és akkor még ott van Magyarország, valamint az Európai Parlament. Ezért folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Az a csoda ezek után, hogy a szervezet egyáltalán képes mozdulni.

Viszont az a tapasztalat, hogy a válságok lendíthetnek a dolgokon. Az új német vezetés ugyanakkor várhatóan kompromisszumokra épül majd, ily módon azonban várhatóan nem tud egyértelmű impulzust küldeni Brüsszelnek. Emellett a franciáknál még meglepetést is hozhat a jövő évi elnökválasztás, mert Le Pen ügyesen meglovagolja a félelmeket a bevándorlás, az iszlám, a terrorizmus és a bűnözés kapcsán. És egy jó időben elkövetett merénylet nyomán akármi megtörténhet a politikában.

Viszont ha a demokrácia nem teljesíti az ígéreteit, akkor a fiatal európaiak más modellt keresnek maguknak.

Die Zeit

Az Európai Parlament hiába várta, hogy von der Leyen most majd nyíltan megbírál egy-két országot, a tegnap beszédben elő sem került Magyarország vagy Lengyelország neve – hangsúlyozza a kommentár. Pedig aa politikus kkor meglehetősen egyértelmű volt, amikor a jogállamiság elvével foglalkozott. Csak éppen nem említette sem Budapestet, sem Varsót.

De minek ez az óvatosság, ha komolyan gondolja, amit kifejtett? Hiszen világos, kire gondol, amikor európai értékekről beszél. Egyébként egy hét múlva eljön az igazság pillanata, mert a lengyel Alkotmánybíróság akkor mondja ki, hogy az uniós jog netán másodrendű a nemzeti szabályozáshoz képest, ez pedig azt jelentené, hogy az ország kijelentkezik az értékközösségből. Egyben bizonyítaná, hogy kudarcot hozott az eddigi tárgyalásos stratégia.

A Bizottság ezzel együtt eljutott odáig, hogy pénzbüntetést kezdeményezett a lengyel kormány ellen a jogsértő igazságügyi reform miatt. de az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a testület mulasztásos vétséget követett el, és kevesli a kilátásba helyezett szankciót.

Süddeutsche Zeitung

A szép szavak nem segítenek – mutat rá a legnagyobb német lap kommentárja von der Leyen beszédét elemezve, ám egyúttal azt is kiemeli, hogy a Bizottság elnöke mondhat, amit akar, pl. a jogállam védelméről a magyar és a lengyel populistákkal szemben, a lényeges döntéseket az állam- és kormányfők hozzák meg. Épp ezért az emberek Európa jövője érdekében inkább azt lesik, ki győz a német választáson, illetve hogy ki lesz 2022 áprilisa után a francia elnök.

Viszont az EU végrehajtó testületének vezetője valószínűleg a jövőben is rá lesz utalva a német-francia
tengelyre, amely a saját érdekeit követi az egész európai terv kapcsán. Hívják a két vezetőt a jövőben, mondjuk, Scholznak, illetve Macronnak.

Guardian

Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy a Bizottság éberen figyeli, milyen eredményre jut Magyarországon a Pegasus kémszoftver használata ügyében indult vizsgálat, mert az bűncselekmény, ha jogellenesen ellenzéki politikusokat, újságírókat hallgatnak le. Reynders szerint az uniónak sürgősen meg kell szigorítania a terület szabályozását, és bíróság elé kell állítani mindazokat, akik közreműködtek a törvénytelen akciókban.

Úgy fogalmazott, hogy az EU teljes mértékben elítéli az érintett nemzetbiztonsági szolgálatok eljárását, mármint hogy az okos telefonokra telepített programmal kémleltek ki politikai ellenfeleiket. Mint mondta, minden ilyen gyanús ügyet alaposan ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni. Természetesen ez a tagállamok dolga, de ő maga bízik abban, hogy a hatóságok eleget tesznek ennek a kötelességüknek és így helyreállítják a bizalmat.

A holland liberális EP-képviselő, Sophie In’5 Veld azt mondta az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában, hogy a testület külön is fel kívánja deríteni a történteket. Mert nem szabad megengedni, hogy sajtómunkások politikusok és civil aktivisták ne tudjanak normálisan dolgozni egyre tekintélyelvűbb kormányuk miatt. A francia zöldek nevében Delbos-Corfield bejelentette, hogy a magyar fél idáig nem reagált a Pegasussal összefüggő leleplezésekre. Ő egyébként a hivatalosan felkért jelentéstevő Strasbourgban a magyar jogállamiság ügyeiben.

Le Figaro

A francia konzervatív lap szó szerint lehozza, amit a pápa Magyarországról mondott a repülőgép fedélzetén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón, amikor hazafelé tartott Pozsonyból. Eszerint gyakorlatilag Áder Jánossal tárgyalt Budapesten a Szépművészeti Múzeumban lezajlott találkozón, és nagyon kedvesnek tartja az államfő részéről, hogy időt szakított a programra. Szinte kizárólag csak a magyar politikus beszélt, Orbán Viktor és Semjén Zsolt csupán egy-két adatot pontosított. A légkör kellemesnek bizonyult.

Első témaként a környezetvédelmet vették sorra és az egyházfő úgy fogalmazott: Le a kalappal a magyar hozzáállás előtt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a megbeszélés során, hogy egyre öregednek a társadalmak. Áder ekkor közbevetette, hogy Magyarországon törvénnyel igyekeznek segíteni a házasságkötést és a gyermekvállalást.

A migráció nem került szóba. Viszont az jó, hogy a magyaroknál és a szlovákoknál is sok a fiatal. De nagy feladat, hogy állást találjanak számukra. Mert ha nincs munkájuk, akkor elmennek külföldre. Amúgy egész idő alatt az államfő szólt a magyar fél nevében.

Washington Post/Bloomberg

A kommentár úgy értékeli: a Szentatya üzent Orbán Viktornak, a kereszténység önjelölt védelmezőjének, aki nem arról ismert, hogy különösebben körmönfont lenne. Az eltelt 11 évben az országot személyes hitbizományává tette, miközben a kereszténység, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a családi értékek gúnyáját öltötte magára. Egyben azt ígéri, hogy távol tartja a migránsokat, főként a muzulmánokat.

A populizmus odahaza bejött neki, az EU nagy részéről viszont visszapattant vele. Az eredmény lassú állóháború lett a sokszínűség és a populizmus között, ám egyik fél sem képes egyértelmű győzelmet aratni benne. Az unió egyetlen tagját sem zárhatja ki, csak nyomást tud gyakorolni. Ám az visszaüthet. Orbán és lengyel barátai élvezik úgy beállítani Brüsszelt, mint a legújabb ellenséges birodalom, amely elnyomja Kelet-Európa bennszülött fiait és lányait. Az állítás teljesen képtelen, de erősíti hazai bázisukat.

Viszont Budapestnek és Varsónak nagy szüksége van a pénzre, valamint az egységes piacra. A kilépés nem jön szóba, mert a közvélemény jó része pártolja a tagságot. Ugyanakkor egyre többen belefáradnak abba, hogy kormányuk páriának számít. Ők lehetnek az unió legfőbb reményei, hogy Orbán csomagolni kényszerül a tavaszi választás után.

Ferenc – a magyar vezetővel ellentétben – a toleranciát hirdeti a zsidókkal, muzulmánokkal és másokkal szemben is, ugyanakkor segíteni kíván a menekülteknek. Ezért elment Budapestre, de világosság tette a véleményét, amikor a zsidó közösség vezetői előtt az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetett. Mindenkinek azonnal Soros ugrott be. Ám az egész látogatás során nem hagyott kétséget afelől, hogy a híveknek melyik oldalra kell állniuk a nyílt és zárt társadalmak küzdelmében. Majd négy napra elment Szlovákiába, amelynek egy haladó, fiatalos nő az elnöke, aki megverte a populizmus a szavazóurnánál. Kell-e még ennél is egyértelműbb üzenet?

Mindazonáltal nem valószínű, hogy Orbán különösebben odafigyelne, de ezek után sok magyar elgondolkodhat azon, akar-e olyasvalakit miniszterelnöknek, aki a 13. századról vesz példát, amint arról a pápának átadott ajándék tanúskodik.

Neue Zürcher Zeitung

A konzervatív korszellemmel szemben foglalt állást a pápa, aki szlovákiai látogatása záró eseményén arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az egyház mozdulatlanságba dermed, akkor beteg lesz. A budapesti és pozsonyi látogatást nem övezte ünnepi hangulat, de hát az egyház liberális irányvonala nem túl népszerű a két klérus körében, az pedig sokaknak nem tetszik a hívők soraiban, hogy tabutémákhoz nyúl.

Ezzel együtt a megújulásra szólított fel a sastini zarándokhelyen. A konzervatív felfogás bírálata megjelent az egész út során. Az ő katolicizmusa megengedi a liberális megközelítést a migráció vagy akár a melegség kapcsán is. A szlovákoknál ehhez csak Caputová elnök asszonyban talált partnerre, a papság egészen másként gondolkodik. Azon felül vidéken jelen van a reakciós politikai katolicizmus, sőt, egyre befolyásosabb.

Ugyanakkor Magyarországnál csupán az emberek 40 %-a vallja magát katolikusnak, a szlovákoknál kétharmad. Viszont a magyar klérus többsége is jobboldali, az elmúlt időszakban viszont neves püspökök szembehelyezkedtek Orbán migrációs politikájával. A pápa hosszú vonakodás után találkozott a politikussal és mindketten kódolt üzenetet küldtek a másiknak.

FAZ

Ünnepi a hangulat a budapesti tőzsdén, mert hasítanak a részvények. A gazdaság visszatér a járvány előtti növekedési pályára, noha a pénzpolitika szigorításokat alkalmaz. A gazdasági barométer egyre javuló időt jelez, és bár még beüthet a 4. hullám, közgazdászok egész évre jó 7 %-os fejlődést jósolnak. A motort a fogyasztás és a beruházások jelentik, de erősödik a kivitel is. Viszont a megugró kereslet folytán nő az import is.

Ugyanakkor nem túl kedvező a kilátások szempontjából az EU-val zajló jogállami vita. Nem kizárt, hogy Brüsszel akár meg is von pénzeket az Orbán-kormánytól. A Commerzbank egyik szakértője szerint viszont nem valószínű, hogy a választás előtt jönne bármiféle szankció. Bár még meg kell várni, hogy milyen eredményt hoz az Európai Parlament kezdeményezése, mármint hogy a Bizottság ne habozzon közbelépni.

Der Standard


A CEU új rektor asszonya úgy nyilatkozott, hogy még nem dőlt el, mi lesz az egyetem budapesti részlegével, de az biztos, hogy Bécs végleges otthon számukra, miután Magyarországról távozni kényszerültek. Nem úgy veszik, hogy most csupán száműzetésben vannak. Shalini Randeria 66 éves, Amerikában született, de családi gyökerei folytán Indiában nőtt fel. Legutóbb az osztrák fővárosban az Embertudományi Intézetet vezette.

Azt mondja számára a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna, hogy egy uniós ország elűzzön a liberális egyetemet, de hát most még ez is megtörtént. Így a magyar fővárosban már nem oktathatnak, viszont folytathatják a kutatásokat. Azon kívül több intézmény is ott működik, ideértve a közelmúltban alapított Demokrácia Intézetet.

Az iskola azt tartja fő feladatának, hogy a diákokból felelősségteljes polgárokat neveljen, akik kritikus szemmel nézik a társadalmat. A hallgatók 82 %-a ösztöndíjat kap, egyébként több mint felük nem európai. A legtöbben a Föld déli részéről jönnek.

HUNNIÁBAN VALAMI KÉSZÜL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.16.


Néhány hete élete fő művének nevezte – amire emlékezni és büszkének lenni lehet – Kocsis Máté, az alanyi költő (mint rémlik a napokból) a pedofil, más néven homofób, harmadik leütésként aljadék törvényt. Egyrészt szíve joga ez a szerencsétlennek, másrészt pedig Szájernek is az volt az Alaptörvény. Aztán meg fölsértette a kezét a belga ereszcsatorna, mert az ottani bádogosok nem számoltak azzal, hogy magyar fideszesek használják menekülésre, és nem sorjázták le rendesen az élit. Semmi sem tökéletes. A jelek szerint a homofób törvény sem az, így ez a Kocsis lelkesen bejelentette, hogy még toldozni meg foldozni akarja, bíbelődne vele még a választások előtt kicsit.

Ugyanakkor Gulyás Gergely pedig ugyanezt tagadta. Igaz, abban a kontextusban, változtatnak-e rajta azért, mert a kultúrnépeknek böki a szemét, és emiatt kies hazánkat morális sivatagnak tartják, és még pénzt sem adnak neki. Ez nem biztos, csak valószínű, mindenesetre a kollégisták előre menekülvén kedden bespejzoltak ezerháromszáz milliárdot, amit az uniós pénzzel szemben vissza kell fizetni, igaz, lehet, már nem nekik. Addig viszont ellopják, így ez az egész hitelfelvétel tiszta haszon. Kint, a sarkon ezt úgy mondják, más farkával verik a csalánt, de ehhez nekik óriási tehetségük van, lévén, felelősséget soha, semmiért nem vállalnak.

Hogy visszatérjünk Kocsishoz, elég Szájer eresztől bántott kezére néznünk, de még ez sem döbbenti rá, hogy az élete és a mások életét szabályozni óhajtó laptopra hányt műalkotása nem harmonizál egymással. Mi több, szöges ellentétben áll egyik a másikával. Szájer és a pátoszos, műmájer, istenes, hazás, anyás meg apás alaptörvény maga antagónia, igaz, a fiúknak kukijuk van, a lányoknak puncijuk kitétel később került bele, amikor végleg megőrültek. Az alaptörvény alapérdeme viszont a menekülő emberé, de azt is orrba-szájba módosítgatják különféle érdekek mentén, s most, hogy Kocsis szerint a homofób törvényre is ez vár, fölsejlik valami még nagyobb ganyéság...

JÖHET MÉG CSAVAR - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB HÍRE MA REGGEL

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.16.


Jó reggelt! Szeles és zivatar-esélyes, de még meleg idő lesz.


4 legfontosabb hírünk most


„A ROMA SZAVAZAT ANNYIT ÉRJEN, MINT BÁRKI MÁSNAK A SZAVAZATJA”

MÉRCE
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2021.09.16.


Múlt vasárnap délután egy nyíregyházi hotel termében mintegy 30 fős nézőközönség gyűlt össze, hogy meghallgassa Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es és 2-es választókerületében az előválasztáson induló képviselőjelölteket. Néhány nappal azután, hogy a Partizán vitáin „összecsaptak”, a jelöltek most helyi romák és az 1Magyarország Kezdeményezés meghívására érkeztek, és egy asztalnál foglaltak helyet azokkal a roma szószólókkal, akik jegyzeteik felett várták türelmesen, hogy eléjük tárhassák azokat a kérdéseket, helyi és személyes ügyeket, amelyeket a korábban megrendezett lakossági fórumon sikerült összegyűjteni, és amelyekre politikai válaszokat vártak.

Egy nappal korábban több száz kilométerre innen, Szeged belvárosában is sor került egy ilyen fórumra, ahol egy sokkal zajosabb és élénkebb rendezvényen szegediek, hódmezővásárhelyiek és kistelekiek próbáltak közös nevezőre jutni abban, hogy melyek az őket sújtó legnagyobb problémák.

Tucatnyi hasonló találkozó jött létre az elmúlt hetekben a 2019-ben alakult 1Magyarország Kezdeményezés szervezésében, elsősorban kistelepüléseken és néhány nagyvárosban, Borsodban, Csongrádban és Szabolcsban, valamint Pest megyében. A mostani kezdeményezés előzményeként a két évvel ezelőtti önkormányzati választás kampányában csaknem 3000-en írták alá azokat a helyi nyilatkozatokat, amelyek a lokális problémák megoldását és alapvető demokratikus elvek rögzítését célozták, és amelyek mellé egy nagy közös 1Magyarország Nyilatkozat is született.

Az előválasztás alkalmából is efféle célt tűzött ki a mindössze 8-10 fős maggal és mintegy 30 aktivistával számoló csoport, hogy ebben az előválasztási folyamatban is láthatóvá váljanak a roma emberek, és elsősorban azok az ügyek, amelyek a vidéki települések lakóit érintik, különös tekintettel a szegénységben élőkre és hátrányos helyzetű csoportokra. A Mércén Rézműves Benjámin, a kezdeményezés egyik alapítója számolt be terveikről:..