Szerző: Szülői Hang
2022.
- Bár a szülői kérelmek nagy többségét végül elfogadták, a megyénként eltérő szigorúságú ügymenet a szülők számára rendkívül stresszes és megalázó, ezáltal sok szülőt elriaszt a kérelmezéstől, ami diszkriminálja a hatéves kisgyermekeket.
- A diszkriminációt és a hátrányos helyzetű családok esélyeinek rombolását tovább erősíti az információk szelektív visszatartása, a támogató dokumentumok kiadása körüli mesterségesen teremtett káosz, a szakszolgálatok eltérő szigorúságú döntései, a nyilvános kritériumok hiánya és a fellebbezés nélküli hatósági eljárásrend, valamint a túl korai kérvényezési határidő is, melyek miatt a rendszer gyermek-, család- és tudásellenes.
[Rövid összefoglaló]
A 2019-es köznevelési törvény módosítása az Oktatási Hivatalt ruházta fel a jogkörrel, hogy döntsenek a plusz egy év óvoda igénybevételéről. A Szülői Hang Közösség – több szakmai szervezettel együtt – tiltakozott, hiszen egy hatósági eljárás alkalmatlan egy alapvetően pedagógiai döntés meghozatalára, melyben elsősorban a gyermeket legjobban ismerő szülők és óvodapedagógusok a kompetensek. A széles körű tiltakozások ellenére a törvényt mégis bevezették. Szülői közösségünk amellett, hogy megpróbálja csökkenteni a károkat és segíti a kérvényező szülőket, részletesen dokumentálja a tapasztalatokat is, hogy a nyilvánosság erejével is képviseljük a gyermekek érdekeit. A 2022-es kérvényezési időszak lezárultával a korábbiaknál is részletesebben mutatjuk be az eredményeket a szülői tapasztalatok alapján, és adataink segítségével rávilágítunk az Oktatási Hivatal eljárásának működésére.
A szülői visszajelzéseket anonim kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze az Oktatási Hivatal (OH) iskolaérettségi kérvényezésében érintett szülőktől. Az ország valamennyi megyéjéből összesen 1346 kitöltés érkezett azoktól a szülőktől, akik megkapták az OH válaszát, ezen túl pedig a szakszolgálati vizsgálatban érintett szülőktől további 665 visszajelzést kaptunk a vizsgálattal kapcsolatban. A kitöltők elsősorban a közösségünk által indított Kötelező beiskolázás közösségi csoport tagjaitól érkeztek; a csoport lehetőséget teremt a kérvényezésben érintettek számára, hogy egymást segítsék, hiszen a támogatás és az információ hiánya okozza a szülők számára a legnagyobb nehézséget. A csoportnak jelenleg több mint 19 ezer tagja van.
A statisztikai összegzések elkészítése mellett a kérvényezéssel kapcsolatos adatokból nyilvánosan hozzáférhető és sok szempont szerint lekérdezhető anonim adatbázist is létrehoztunk, amelyben a 2020-as indulás óta már 3363 adat van; ez az adatbázis is segíti a kérvényező szülőket. Az OH döntéseivel kapcsolatos statisztikák az adatbázis alapján bárki számára szabadon vizsgálhatóak: épp az volt a célunk, hogy az adatok összegyűjtésével közös erővel védekezzünk a hatalmi önkény ellen, miután a szülőket és az óvodákat megfosztották a helyi szintű döntés lehetőségétől. Az adatfelvételre 2021. december 28-tól (ekkor nyílt meg az OH kérelmezési felülete) 2022. február 15-ig került sor.
Az alábbiakban a statisztikai adatok alapján részletesen bemutatjuk, hogyan terelgeti és akadályozza a szülőket az állami apparátus, és ezzel hogyan befolyásolja a plusz egy évig óvodában maradók számát. Ez a terelgetés jobbára nem nyílt hivatali elutasítással történik, hiszen a kérelmek nagy részét (több mint 90%-át) végül elfogadják, hanem az említett akadályozó lépésekkel. Nagy különbségek vannak abban, hogy az országban hol, mennyire könnyítik vagy nehezítik meg a folyamatot, kihasználva azt, hogy az eljárás részletei, kritériumai nincsenek szabályozva. Ezáltal az oktatásirányítás regionális, települési vagy intézményi szintű vezetői számára megnyílik a lehetőség az önkényes döntésekre, hiszen a kormányzat olyan rendszert teremtett, amiben ezeknek a vezetőknek nem kell elszámolniuk a döntéseikkel. A szülők ki vannak szolgáltatva, panaszukkal nem tudnak hova fordulni, érdemi jogorvoslati lehetőség nincs. Kihasználva a jogi szürke zónát, az intézményi, illetve középszintű vezetők maguk dönthetnek arról, hogy a szülők kérelmezését megnehezítik-e vagy éppen megkönnyítik; kiadják-e az információkat, vagy nem; adnak-e támogató papírokat, vagy nem; elrendelik-e a részletes vizsgálatot, vagy nem; és így tovább.
Ezekkel az eszközökkel élve befolyásolni tudják, hogy a szülők közül hányan kérvényeznek a szükségtelenül korai (január 18.) határidőt tartva, hiszen nem minden család jut hozzá a szükséges információkhoz, és nem minden szülő vállalja az eljárással járó pluszfeladatokat és stresszt. Igaz, hogy a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülők nagyrészt sikerrel végig tudják vinni a kérelmezési folyamatot, de a pedagógiai kérdésekben nem annyira jártas családok, illetve azok, akiknek nincs elegendő önérvényesítési tapasztala egy online kérvényezés sikeres végigviteléhez, könnyen lemaradnak, ha nem kapnak megfelelő támogatást. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr; például egy hátrányos helyzetű régióban a szülők számára elrettentő azt hallani, hogy a szülőnek a gyermek vizsgálatát magába foglaló hatósági kérelmet kell benyújtani. Az kormányzat által támasztott mesterséges adminisztratív akadályok következtében sok ezer (kb. évi tízezer) gyermek lemarad a plusz egy év óvoda lehetőségéről, pedig szükségük lenne rá, és emiatt az iskolában sorozatos kudarcok érik őket, ami későbbi boldogulásukra is negatívan hat.
Az alábbiakban a diszkriminatív folyamatokat részletezzük a 2022-es kérvényezési adatok alapján:...
[Rövid összefoglaló]
A 2019-es köznevelési törvény módosítása az Oktatási Hivatalt ruházta fel a jogkörrel, hogy döntsenek a plusz egy év óvoda igénybevételéről. A Szülői Hang Közösség – több szakmai szervezettel együtt – tiltakozott, hiszen egy hatósági eljárás alkalmatlan egy alapvetően pedagógiai döntés meghozatalára, melyben elsősorban a gyermeket legjobban ismerő szülők és óvodapedagógusok a kompetensek. A széles körű tiltakozások ellenére a törvényt mégis bevezették. Szülői közösségünk amellett, hogy megpróbálja csökkenteni a károkat és segíti a kérvényező szülőket, részletesen dokumentálja a tapasztalatokat is, hogy a nyilvánosság erejével is képviseljük a gyermekek érdekeit. A 2022-es kérvényezési időszak lezárultával a korábbiaknál is részletesebben mutatjuk be az eredményeket a szülői tapasztalatok alapján, és adataink segítségével rávilágítunk az Oktatási Hivatal eljárásának működésére.
A szülői visszajelzéseket anonim kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze az Oktatási Hivatal (OH) iskolaérettségi kérvényezésében érintett szülőktől. Az ország valamennyi megyéjéből összesen 1346 kitöltés érkezett azoktól a szülőktől, akik megkapták az OH válaszát, ezen túl pedig a szakszolgálati vizsgálatban érintett szülőktől további 665 visszajelzést kaptunk a vizsgálattal kapcsolatban. A kitöltők elsősorban a közösségünk által indított Kötelező beiskolázás közösségi csoport tagjaitól érkeztek; a csoport lehetőséget teremt a kérvényezésben érintettek számára, hogy egymást segítsék, hiszen a támogatás és az információ hiánya okozza a szülők számára a legnagyobb nehézséget. A csoportnak jelenleg több mint 19 ezer tagja van.
A statisztikai összegzések elkészítése mellett a kérvényezéssel kapcsolatos adatokból nyilvánosan hozzáférhető és sok szempont szerint lekérdezhető anonim adatbázist is létrehoztunk, amelyben a 2020-as indulás óta már 3363 adat van; ez az adatbázis is segíti a kérvényező szülőket. Az OH döntéseivel kapcsolatos statisztikák az adatbázis alapján bárki számára szabadon vizsgálhatóak: épp az volt a célunk, hogy az adatok összegyűjtésével közös erővel védekezzünk a hatalmi önkény ellen, miután a szülőket és az óvodákat megfosztották a helyi szintű döntés lehetőségétől. Az adatfelvételre 2021. december 28-tól (ekkor nyílt meg az OH kérelmezési felülete) 2022. február 15-ig került sor.
Az alábbiakban a statisztikai adatok alapján részletesen bemutatjuk, hogyan terelgeti és akadályozza a szülőket az állami apparátus, és ezzel hogyan befolyásolja a plusz egy évig óvodában maradók számát. Ez a terelgetés jobbára nem nyílt hivatali elutasítással történik, hiszen a kérelmek nagy részét (több mint 90%-át) végül elfogadják, hanem az említett akadályozó lépésekkel. Nagy különbségek vannak abban, hogy az országban hol, mennyire könnyítik vagy nehezítik meg a folyamatot, kihasználva azt, hogy az eljárás részletei, kritériumai nincsenek szabályozva. Ezáltal az oktatásirányítás regionális, települési vagy intézményi szintű vezetői számára megnyílik a lehetőség az önkényes döntésekre, hiszen a kormányzat olyan rendszert teremtett, amiben ezeknek a vezetőknek nem kell elszámolniuk a döntéseikkel. A szülők ki vannak szolgáltatva, panaszukkal nem tudnak hova fordulni, érdemi jogorvoslati lehetőség nincs. Kihasználva a jogi szürke zónát, az intézményi, illetve középszintű vezetők maguk dönthetnek arról, hogy a szülők kérelmezését megnehezítik-e vagy éppen megkönnyítik; kiadják-e az információkat, vagy nem; adnak-e támogató papírokat, vagy nem; elrendelik-e a részletes vizsgálatot, vagy nem; és így tovább.
Ezekkel az eszközökkel élve befolyásolni tudják, hogy a szülők közül hányan kérvényeznek a szükségtelenül korai (január 18.) határidőt tartva, hiszen nem minden család jut hozzá a szükséges információkhoz, és nem minden szülő vállalja az eljárással járó pluszfeladatokat és stresszt. Igaz, hogy a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülők nagyrészt sikerrel végig tudják vinni a kérelmezési folyamatot, de a pedagógiai kérdésekben nem annyira jártas családok, illetve azok, akiknek nincs elegendő önérvényesítési tapasztala egy online kérvényezés sikeres végigviteléhez, könnyen lemaradnak, ha nem kapnak megfelelő támogatást. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr; például egy hátrányos helyzetű régióban a szülők számára elrettentő azt hallani, hogy a szülőnek a gyermek vizsgálatát magába foglaló hatósági kérelmet kell benyújtani. Az kormányzat által támasztott mesterséges adminisztratív akadályok következtében sok ezer (kb. évi tízezer) gyermek lemarad a plusz egy év óvoda lehetőségéről, pedig szükségük lenne rá, és emiatt az iskolában sorozatos kudarcok érik őket, ami későbbi boldogulásukra is negatívan hat.
Az alábbiakban a diszkriminatív folyamatokat részletezzük a 2022-es kérvényezési adatok alapján:...
