2023. április 9., vasárnap

LEFÚJTÁK AZ ELSŐ VÁSÁRHELYI LMBTQ-BULIT; LETILTOTTA A DEKÁN AZ AKKUGYÁRAS ELŐADÁST - AZ ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLÉJE

ORSZÁGSZERTE / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2023.04.08.


Szegeder.hu: Lefújták az első vásárhelyi LMBTQ-bulit, a szervezők szerint a város erre még nem áll készen


Zártkörű LMBTQ-bulit szerettek volna rendezni az egyik hódmezővásárhelyi szórakozóhelyen, ami kisebb felháborodást váltott ki a városban. Az esemény ellen a Mi Hazánk helyi szervezete is tiltakozott, az önkormányzatot vádolták azzal, hogy teret enged az LMBTQ-lobbinak. A Szegeder információi szerint a bulit végül lemondták, a főszervező szerint Vásárhely egyelőre nem alkalmas egy ilyen esemény elfogadására.

Debreciner.hu: Letiltotta a Debreceni Egyetem a volt rektora, Fábián István vegyészprofesszor előadását az akkumulátorgyártásról

„Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri?” címmel tartott volna intézeti szemináriumot a Debreceni Egyetemen Fábián István vegyészprofesszor, az intézmény volt rektora április 11-én. Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) dékánja azonban megtiltotta az esemény megrendezését – írja a Debreciner. Kun szerint ugyanis az intézmény hatályos működési rendje nem ad helyet a területén „aktuálpolitikai kérdések” megvitatásának.

Nyugat.hu: Továbbra sem működik az iskolatej program Szombathely környékén


A Nyugat.hu cikke szerint a szombathelyi és Szombathely környéki iskolások nem heti négyszer, hanem csak egyszer kapnak iskolatejet (kakaót, joghurtot, sajtot stb.). A tankerület az mondta a lapnak, hogy a teljesítés megszakadásának okairól a cég tud nyilatkozni. A céget azonban többször is hiába kereste a Nyugat.hu.

Kecsup.hu: A Nemzeti Park elmagyarázta, miért nem volt cél magas kilátók építése

Egy nagyon alacsony, Kunszentmiklós határában, teljesen sík terület mellett álló kilátóról terjedt el fotó a Facebookon. A KecsUP.hu az építtető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságától megtudta, összesen öt ilyen van a Felső-kiskunsági pusztán, de ezek nem kilátók, hanem madárlesek, és szándékosan tervezték alacsonyra. Az építésük egy határon átnyúló, 75 százalékban uniós, 25 százalékban hazai finanszírozású, úgynevezett LIFE-projekten belül történt. Arra a kérdésre, hogy a kilátópontok mennyibe kerültek, a lap nem kapott választ.

Veszprémkukac.hu: Tegyünk a menstruációs szegénység visszaszorításáért!

A magyar nők 20-30 százalékát érintheti az úgynevezett menstruációs szegénység. Emiatt havi két-három napra kamaszlányok maradnak ki az iskolából, felnőtt nők pedig a munkából. Veszprémben most azért küzd az LMP, hogy a város vásároljon egészségügyi betéteket (központilag) önkormányzati forrásból. A kőbányai önkormányzat már elindított egy ilyen programot, amely ott évente kétmillió forintból megvalósítható.

HOGY KERÜL A SONKA AZ ASZTALRA?

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2023.04.09.


A görögök és a rómaiak is sonkáztak, a kínaiak is sonkáztak, egy ideje a fél világ sonkázik, húsvétkor pedig még az is sonkázik, aki nem akar. De miért éppen a sonka, és miért nem nyúl, bárány vagy tengerimalac?

Retek, tojás, torma, újhagyma, sonka: erről már a hülye is rájöhet, hogy Jézus Krisztus feltámadását ünnepli a keresztény világ, vagy legalábbis az ehhez a kultúrkörhöz tartozó országok. A tojás szimbolikáját már sokszor és sokan körbejárták: ezt már a rómaiak is a tavaszünnep kellékeként, Kübelé anyaistennő tiszteletére használták, és azóta is termékenységi szimbólumnak számít. A torma a zsidó széderünnep fontos kellékének számított, a gyógyhatásáról nem is beszélve, ráadásul egyes feltételezések szerint a gyökér magyar gyökerű. Az újhagyma ilyenkor hozzáférhető, nem csoda, hogy az emberek ették is, ha már volt. De ez mind csak a köret: mi a helyzet a húsvéti asztal valódi headlinerével, a sonkával?

Sonkázott-e Jézus?

Az ember talán naivan azt feltételezné, hogy a sonkafogyasztásnak bibliai okai vannak, ha már ennyire elterjedt: a tormáról már kiderült, hogy akár a szédervacsorán is fontos szerepet kaphatott a koriander, a kesernyés saláta, a csalán és az orvosi pemetefű mellett (bár mások szerint az, amit egyes gasztrotörténészek tormaként azonosítottak Jézus utolsó vacsoráján, valójában leginkább vadretek lehetett). A torma mindenesetre mostanára már bevett eleme a szédertálnak...

ÍGY LÁTJÁK AZ ORBÁN-KORMÁNY SZEREPÉT BRÜSSZELBEN – TRÓJAI FALÓ VAGY CSAK HINTALÓ?

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.04.08.


Trójai faló helyett hintalóhoz hasonlították a magyar kormány ukrajnai háborúban vállalt szerepét a Szabad Európának nyilatkozó brüsszeli euroatlanti források. Bár Orbán Viktor sok borsot tör európai partnerei orra alá, a szankciók elengedésével nem lépte át a képzeletbeli vörös vonalat.

A Szabad Európa az elmúlt hetekben több mint egy tucat, Brüsszelben dolgozó illetékest kérdezett meg, mit gondol arról a gyakran elhangzó állításról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin trójai falova. Bár egyesek szerint ez nyilvánvaló, a többség úgy véli, hogy a számos más kérdésben is külön utakon járó magyar kormányfő nem a nyugati világban mára páriastátuszba került orosz államfőnek, hanem valójában saját magának dolgozik. Ha mindenáron ragaszkodni akarunk a lovas párhuzamhoz, akkor trójai faló helyett inkább hintaló, aki hosszú ideje a hintapolitikából, a Nyugat és a Kelet közötti manőverezésből próbál hasznot húzni.

Háborúban nehéz egy fenékkel két lovat megülni


„Orbán az Európai Tanács ülésein az Oroszországgal kapcsolatos hozzászólásaiban nem kelt olyan benyomást, mintha Putyin trójai falova lenne. Egyedül ő tudja, hogy tényleg az-e, vagy sem. De senki sem naiv, mindenki tudja, hogy milyen játékot űz” – jegyezte meg lapunknak egy nevének mellőzését kérő EU-forrás.

A nyilatkozó szerint Orbán kettős játékának célja az lehet, hogy megőrizze mozgásszabadságát a Magyarország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Oroszország irányában is. A Karmelita kolostor lakója néhány éve még nem volt egyedül, rajta kívül Németország, Ausztria, Olaszország, Bulgária és más országok is igyekeztek gazdasági érdekből jó kapcsolatokat ápolni Moszkvával. „Rengeteg trójai faló van az EU-ban. A leginkább oroszbarát vezető például Angela Merkel volt” – vélekedik egy tagállami diplomata arra célozva, hogy a korábbi kancellár a Krím 2014-es elcsatolásának dacára tovább növelte Németország függőségét az orosz energiaszállításoktól.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió azonban teljesen új helyzetet teremtett, alaposan megnehezítve, ha nem egyenesen ellehetetlenítve a békeidőbeli hintapolitika folytatását. A háború eszkalációja miatt többé már nem lehet egy fenékkel két lovat megülni. Lapunknak nyilatkozó uniós források szerint tetszik, nem tetszik, a magyar vezetőnek is előbb-utóbb választania kell.

Nem hiszem, hogy térden kellene csúszni Putyin előtt. Hosszú távon ez nem megoldás. Választanod kell a barátaid és az ellenségeid közül. Nem ez az idő a Putyinnal való barátkozásra, aki megtámadott egy békés európai országot és egyértelmű fenyegetést jelent a biztonságunkra” – szögezte le a Szabad Európának egy korábbi interjúban Frans Timmermans, az Európai Bizottság második embere.

Mások szerint Orbán egyszerűen rossz lóra tett, amikor a Moszkvával fenntartott kapcsolatokban megpróbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna tavaly február 24., Ukrajna lerohanása óta. „Nem veszi észre, hogy egy lúzerrel paktál le. Putyin már elvesztette ezt a háborút – jegyezte meg egy EU-diplomata. – Vajon miért áll a vesztes oldalára. Mi ebben a logika?” – értetlenkedett egy másik tagállami diplomata, aki el sem tudja képzelni, hogy a Kreml megnyerje a háborút...

EGYRE INKÁBB TÁVOLODNAK AZ UNIÓS FORRÁSOK MAGYARORSZÁGTÓL

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.04.08.


A Fidesz vezető politikusai már célozgatnak rá, de ki még nem mondták, hogy az uniós források az idén biztosan nem lesznek elérhetők a kormány számára. Még azokban a viszonylag könnyen teljesíthető kérésekben sem sikerült egyezségre jutni az EU illetékeseivel, melyek az alapítványokba kiszervezett egyetemek kuratóriumaira vonatkoznak, nemhogy ennél lényegesebb kérdésekben jutottak volna kompromisszumra. A tét nem kisebb, minthogy külső nyomásra megteszi-e az Orbán-kormány az első lépéseket az autokrata rendszer lebontása felé, vagy ragaszkodik az illiberális berendezkedéshez, így viszont elveszíti azokat a forrásokat, melyek fontosak lennének a NER oligarchái további gazdagodásához.


A napokban Navracsics Tibor és Gulyás Gergely is burkoltan beismerte, hogy elég messze még a megegyezés a kormány és az Európai Unió között a helyreállítási alap és a kohéziós források ügyében. Az EU ugyanis komoly feltételeket szabott a magyar fél számára ahhoz, hogy hozzáférhetővé tegye azokat a százmilliárdokat, melyek jelentős részét a többi tagország már le is hívta, sőt, el is költötte. Minden hónap késlekedés komoly problémát okoz Magyarország számára nem csak azért, mert ezekkel a forrásokkal számolt a költségvetés, hanem azért is, mert a kormányhoz kötődő oligarchák pénzelése nagyban függ ezektől a pénzügyi alapoktól.

Az EU pont ez utóbbi okok miatt jegeli közel egy éve ezeket a forrásokat, ugyanis az Orbán-adminisztráció az elmúlt 13 évben egyértelművé tette, hogy nem jó gazdája az uniós adófizetők által összedobott támogatási forrásoknak. A korrupció kézzel fogható ugyanis, és ezt csak egy olyan átfogó jogi szabályozással lehetne megváltoztatni, amit láthatóan vonakodva akar megalkotni a magyar fél. A magyar jogállamisággal rengeteg a probléma, és ha az EU nem kap garanciákat arra, hogy ez megváltozik a közeljövőben, az ingyen pénz úgy köddé válik, mintha soha nem lett volna.

A mindig oly magabiztos kormánypárti politikusok most azért maszatolnak látványosan ebben az ügyben, mert saját szavazóik sem szívesen hallanák, hogy az autokratikus rendszer védelme érdekében a Fidesz hajlandó feláldozni azt a rengeteg pénzt, ami fontos lenne az ország gazdasági felzárkózása érdekében. A kormányhoz húzó magyar polgároknak ugyanis éppen az imponált az utóbbi évek orbáni pávatáncában, hogy egyszerre lehetett keménykedni az EU-val, és szórni az onnan érkező milliárdokat. Ennek a világnak befellegzett, valami mást kell kitalálnia Orbán Viktor kormányának.

Az EU jó érzékkel választotta ki ezt a területet annak felmérésére, mennyire vehető komolyan a kormánynak az az ígérete, hogy együttműködik az uniós szervekkel a szükséges törvényi módosítások véghezvitelében...

ÚJABB OKTATÁSI TÖRVÉNYTERVEZETTEL KÉSZÜL A KORMÁNY - CÉL: A TOTÁLIS MEGFÉLEMLÍTÉS - KLUBRÁDIÓ HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.04.08.



A Hetes Stúdió 2023. április 8-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Józsa Mártával, valamint Váradi Júliával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

A HOMOSZEXUÁLISOK ELLENI GYŰLÖLETKELTÉS NEM GYERMEKVÉDELEM, HANEM GYERMEKVESZÉLYEZTETÉS ÉS KÉPMUTATÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.08.


Az orbáni újbeszél nyelvben a homofóbia, a homoszexuálisok elleni gyűlöletpropaganda a “gyermekvédelem” nevet kapta, ahogy a lopásnak nemzeti tulajdonbavétel, a fasizmusnak kereszténység, Orbán Viktornak “Magyarország és magyar nép” a neve. A melegek pedofíliával való azonosítása azonban a legdurvább és a legveszélyesebb csúsztatás, mert egy ártalmatlan társadalmi csoportot a legaljasabb és legvisszataszítóbb bűncselekménnyel azonosít. A homofóbia nekik azért azonos a gyermekvédelemmel, mert a homoszexuálisokat a pedofilokkal azonosítják.

Tudatos, szándékos bűnbakképzésről van szó, amely struktúráját tekintve azonos a zsidósággal szembeni diszkriminációval és gyűlöletkeltéssel, a kettő pedig valahol össze is ér. Egyértelműen náci propagandáról és uszításról van szó, amely nem csupán jogaiban korlátozza, emberi szabadságában és méltóságában sérti a szexuális kisebbségeket (és nem mellesleg magyar uniós polgárokat), hanem fizikailag is veszélyezteti őket, mert a verbális erőszakot mindig fizikai erőszak követi. Ez színtiszta nácizmus, amely a magyar fajt védi a melegektől, és rekeszti ki őket a társadalomból.

Mindennek egyetlen célja a szavazatszerzés és a hamis “keresztény” identitás igazolása, miközben ez a gyűlöletkeltés, hazug uszítás mindennek az ellentéte, mint amit a kereszténység jelent. Nem kell mondani, hogy a statisztikai adatok szerint – a nagy számok törvénye alapján – a legtöbb pedofil bántalmazást “keresztény” heteroszexuális családi környezetben családtagok és rokonok követik el. A pedofília nem genderspecifikus és nem szexuális identitás kérdése, független attól, hogy kinek milyen szexuális orientációja van.

A családon kívüli, legtöbb gyermekek ellen irányuló szexuális bántalmazás a katolikus egyházban a katolikus papok részéről éri a gyerekeket a világ minden részén, így Magyarországon is. Pedofil papoktól azonban nem védik meg a gyerekeket, hanem kifejezetten kiteszi őket a szexuális bántalmazásnak az Orbán-kormány azzal, hogy felszámolják a világnézetileg semleges iskolákat, és majd minden iskolát egyházi kézbe juttatnak. A gyerekek tömegesen szabad prédái a papi nőtlenségre kényszerített pedofil papoknak, akiknek egy része ezért választja ezt a hivatást.

Azzal, hogy 18 év alatti gyerekek nem hallhatnak a szexualitásnak erről a létező típusáról, nem megvédi, hanem veszélyezteti a gyerekeket, mert egyrészt védtelenné teszi őket a katolikus papok és más egyházi személyek támadásaival szemben, másrészt azokat a gyerekeket, tizenéveseket, akik maguk is ezzel az identitással rendelkeznek, megbélyegzi, kirekesztésnek, támadásnak teszi ki, és nem nyújt számukra segítséget. Orbán Viktor pedig tudhatja, hogy még egy olyan bunkó, macsó vadállatnak is lehet meleg gyereke, mint amilyen ő, és azt nem az iskolai oktatásban tanulta.

Magyarország a világ szégyene, amikor nemzetközi tudományos szervezetekből marad ki, mert megjelenik a “sokszínűség” kifejezés, amely magában foglalja a származástól, vallástól, bőrszíntől és szexuális irányultságtól független elfogadást és befogadást, egyenlő jogokat és feltételeket biztosítva minden embernek, mindenféle megkülönböztetés nélkül. Elmebetegek, hogy ugranak a gender és a “sokszínű” szavakra, elhitetve sokakkal, hogy a sokszínűség és az emberi jogok veszélyeztetnek bármit. Éppen ellenkezőleg.

Miközben a világ sokszínű, és akkor is az marad, ha erről nem vesz tudomást a fasiszta és náci magyar állam, legfeljebb üldözi, megbélyegzi és elnyomja azokat, akik nem olyanok, mint Orbán Viktor, Kövér László és Németh Szilárd. De normális ember soha nem akar sem Orbán Viktor, sem Kövér László, sem Németh Szilárd lenni, mert nem szeretnének kökorszaki bunkók lenni. Varga Judit, aki maga is szembenézett a homofóbok mocskolódásával, nem mutat éppen vonzó példát a keresztény heteroszexuális családról a válásával, miközben hazudik a “gyermekvédelemről”...

HERCZOG LÁSZLÓ: MINDEN ÁLLAM ERKÖLCSI, POLITIKAI KÖTELESSÉGE, HOGY GONDOSKODJON POLGÁRAIRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.09.


Minden olyan válságos helyzetben, mint amilyet most az energiaválság jelent, elsősorban azoknak kell támogatásokat adni, akiknek az alapvető szükségleteik kielégítésére sincs módjuk, tehát a legszegényebbeknek, legelesettebbeknek – véli Herczog László. A korábbi szociális és munkaügyi miniszter úgy látja, ha valamiért karakteres az Orbán-kormány szociálpolitikája, akkor az éppen az, hogy a legalacsonyabb jövedelműekre nem fordít megkülönböztetett figyelmet. Amíg a társadalom tűri, meg is teheti.



Mára több idősotthon működése is veszélybe került a megnőtt rezsiköltségek miatt, az intézmények kiadása többszörösére, akár tízszeresére emelkedett. Van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt. A bentlakók nyugdíja sem elég a díjaik kiegészítéséhez, és sokaknak még a családja sem tud segíteni. Mi lesz ezeknek az intézményeknek a sorsa?

Azt gondolom, hogy azokat, akiknek kifejezetten alacsony a nyugdíjuk, valamilyen egyszeri kifizetéssel segíthetné a kormány. Ezt a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) számtalan esetben kérte a kormánytól. Az igazi segítség azonban az lenne, ha a szociális otthonoknál a költségvetés kompenzálná a rezsiköltségek megugrását. Egyszerűbb is lenne, és nem az ottlakók térítését kellene emelni...

MATATÁS A TÉSZTÁBAN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.09.


Orbán Viktor pékségbe vitte a kisonokákat. Mészáros gázos azon pékségébe Felcsúton, amely jórészt európai pénzből épült és szépült, ilyképp azt nem tudjuk, hová vitte volna a nemzetvezető az örökösöket, ha megállítja az EU-t. Maximum sétálni a budi mellé. Orbán egyébként már ripacsnak is rossz, meglehetősen unalmasak azon közlései, amelyek a stratégiában azt a szerepet játsszák, hogy egy vagyok közületek, s bármi hihetetlen, nekem is van luk a seggemen. Bár ez utóbbit már önmaga sem hiszi teljesen, később majd kiderül.

Egyébiránt másnap kalbászt is vett ugyanaz a kis csapat, vezetőjük pedig, a tekintetes nagyméltóságú elégedetten állapította meg a kisonokákról, hogy parasztgyomruk van. Ilyképp ez a bukolikus idill beleillik a helloröfivel megkezdett vonulatba, onoka, disznó, egyre megy, mindannyian csak szereplők Orbán bábszínházában, amelynek ez a darabja az egyközületek sorozatba tartozik azzal a nehézséggel, hogy a magyar talpasjobbágy nem visz haza kosárszán kenyeret, kalácsot, sonkát és húst, míg azonban az istenük igen.

Hiába, nagy a család, bő a rokonság, még szerencse, hogy mindahány a saját lábán áll. A kisonokák még nem, de ők e két nap alatt bejárhatták a birtok egy szeletkéjét, később majd megismerik a földeket, kastélyokat, egyebeket is. Mindemellett ez ma már nagyon sajnálatosan egészen természetesnek tűnik, és a színjátszás e fejezete nem is ezért érdekes, hanem, ahogyan a csipet csapat betódult a pékségbe, s amiként ott viselkedett az ott dolgozók bárgyú mosolygása közepette, holott ki kellett volna hajítaniuk a látogatókat.

Nem tették, hogyan is tették volna, hiszen a nagyságos úr tért be, s ha Mészárosé az üzem, akkor az övé is, ennek megfelelően pedig azt csinál ott, amit csak akar. Mint ahogyan az egész országgal is. Amit tehát a pékségben kicsiben látunk, az mindennek a képe, Orbán uralma maga. A képen, amit van szerencsénk látni, a méltóságos úr a munkás zöld dzsekijében födetlen fővel, a kisonokák szintén mindennapi cuccban, ráadásul a nyers tésztán matatnak, mintha a nagyi konyhájában volnának, holott jól láthatóan nincsenek ott...

ATOMERŐMŰ IS ÉPÜLHET A NÉPLIGETBEN? – AKKUGYÁRAK, 2. RÉSZ

ZÖLD VÁLASZ PODCAST
Szerző: ZÖLD VÁLASZ
2023.04.03.


Jelenleg gond nélkül születhetne jogszabály a Planetárium helyén felépítendő atomerőműről, csupán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá kellene minősíteni a tervet – amit a kormány pillanatok alatt megtehet. Ezzel a példával érzékelteti Litkai Gergely, milyen módon tudtak megtelepedni az akkumulátorgyárak Magyarországon – akár környezetvédelmi engedélyek hiányában is. Itt a témával foglalkozó ZöldVálasz második része.

Az akkumulátorgyárakkal foglalkozó ZöldVálasz második részében Litkai Gergely a gyárak környezeti hatásait járja körül vendégeivel. Ők ezúttal: Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület aktivistája, nem mellesleg az Átlátszó újságírója, valamint Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogász, az EMLA Egyesület ügyvédje. Míg az előző részben azt járta körbe a ZöldVálasz, hogy mit hozhat Magyarország számára az akkunagyhatalom álma (mert hozhat is), most a helyiek szempontjai kerülnek előtérbe a zajszennyezéstől a Duna szennyezéséig – valamint a magyar állam hozzáállása, ami mindig a gyár érdekeit helyezi előtérbe a lakókéval szemben.

A gödi gyárat például környezetvédelmi engedély nélkül létesíthették. Hogyan lehetséges ez? Válaszok podcastadásunkban.

Ha a beszélgetésben említett kérdésekbe el szeretne mélyedni, íme számos rendkívül alapos cikk:


- Ha már akkumulátorgyárat építünk, mégis hogyan csináljuk?

- Környezetvédelmi aggályok egy cikkben összeszedve

 - Az Átlátszó összeállítása az akkumulátorgyártás engedélyezési és ellenőrzési problémáiról

- A beszélgetésben említett bátonyterenyei akkumulátorhulladék-feldolgozóval kapcsolatos ügy részletei

- Dr. Kiss Csaba munkahelye

ITT HALLGATHATÓ, ITT OLVASHATÓ 

2023. április 8., szombat

„A VEZETŐ KRITIKÁTLAN MAGASZTALÁSA SEM AZ EGYHÁZBAN, SEM A POLITIKÁBAN NEM VEZET JÓRA” – A PÁPALÁTOGATÁS HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ISTVÁN
2023.04.08.


Csalódniuk kell azoknak, akik szerint a Vatikán számára kiemelt jelentőségű a magyarsággal ápolt viszony – Görföl Tibor teológussal, a Vigília főszerkesztőjével és Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel beszéltük át, amit a közelgő pápai látogatás hátteréről tudni érdemes. Ha a magyar kormány önnön „békepártiságának” alátámasztására használná a pápát, az mindenesetre bajosan fog menni: a Vatikán álláspontja szerint a fegyveres harc az orosz megszállók ellen indokolt. Közben nemhogy hazánk, de már Európa sincs a legfontosabb területek között egyházpolitikai szempontból. Vajon a németek kiválnak a katolikus anyaszentegyházból? Miért ragaszkodik Róma még mindig egyes szexualitással kapcsolatos ószövetségi elvekhez, miközben más előírásokat gond nélkül figyelmen hagy – akár még az Újszövetségből is? Mekkora ezen tiltások jelentősége a húsvét fényében? Nagyszombati nagyinterjú...

200 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT AZ ADÓFIZETŐKNEK A KALÁCS, AMIT ORBÁN KÉT UNOKÁJA KAPOTT HÚSVÉTRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.04.08.


A családbarát Orbán-kormány nem sajnál semmit az Orbán-családtól: fél évvel ezelőtt 207,9 millió forintos állami támogatást kapott az a Vál-Völgye Pékség Kft., amelynek felcsúti boltjából vitte haza Orbán és két unokája a húsvéti kenyeret és kalácsot. A cég többségi tulajdonosa a Búzakalász 66 Kft., amelynek tulajdonosa a Talentis Agro Zrt., amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc, aki pedig Orbán Viktor tulajdona, ami azt jelenti, hogy a pékség, ahova Orbán az unokáit vitte, a saját péksége. Nem csoda, hogy hátulról mentek be és fizetni sem kellett az igazi “gazdának”.

Az RTL Klub naivan feszegette, hogy papíron az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, akinek alábecsült vagyona 480 milliárd forint, egy év alatt 25 milliárddal gyarapodott, miért kap az államtól, az adófizetők pénzéből 207,9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást, amelynek részbeni forrása a “gonosz birodalma”, az Európai Unió (amelynek támogatásait ilyen gondos kezekkel osztják ki Orbán Viktor családja, strómanjai és oligarchái között). A költői kérdésre nincs válasz, illetve az a válasz, hogy “mi kapjuk, ne csak a legtöbbet, hanem mindent”. Ez a fejlődés.

Az ugyancsak Orbán Viktor érdekeltségébe tartozó Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége, a Grand Hotel Esztergom, az Orbán Viktor strómanjának tulajdonában levő Vál-Völgye Pékségből veszi a pékárut, mert annak nincs párja. Orbán Viktor pékségének nem kell aggódnia, hogy kap-e megrendelést. A Grand Hotel Esztergom a világ első magán luxusszállodája, amelynek építési költségeit nagyrészt az állam fizette: 2,8 milliárd forintot kaptak az adófizetők pénzéből vissza nem téríténdő támogatás formájában.

A pénzt a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adta a Kisfaludy-pályázat leple alatt. A Magyar Turisztikai Ügynökség viszont Orbán Ráhel érdekeltsége, az ő strómanja (a barátnője) a vezérigazgató-helyettes, az egész ügynökség pedig Orbán Ráhel turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásának korrdinálására és támogatására jött létre, és azzal került be a hírekbe, hogy mindenféle szakmai grémium nélkül osztja az állami százmilliókat fű alatt...

A KÍNAI ÁLLAM NEM SZERETI, HA MEGÍRJÁK RÓLA A KELLEMETLEN IGAZSÁGOT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2023.04.08.


Desmond Shum 1968-ban született Sanghajban egy szerény körülmények között élő családban, hogy aztán hosszas és kitartó munkával Amerikában szerezzen diplomát. A kamaszkorát Hongkongban töltő férfi az egyetem után visszatért ebbe a lüktető városállamba, majd a 90-es években a nyugati pénzek Kínába áramlásának kezdetekor áttette székhelyét Pekingbe. Feleségével – aki egy időben az akkori kínai miniszterelnök feleségének bizalmasa volt – egyre sikeresebb lett a vállalkozásuk, ám ehhez politikai kapcsolatok is kellettek. 2017-ben aztán nejét pekingi belvárosi irodájából elvitték a hatóságok, hogy aztán négy évig senki se tudja, hol van. Desmond Shum ekkor már Londonban élt, és azóta nem is járt Kínában. 2021-ben könyvet írt szülőhazája korrupt üzleti és politikai világáról. Vele beszélgettünk
.

Desmond Shum és felesége, Whitney Duan, ingatlanfejlesztőként gyümölcsöző cégbirodalmat építettek ki, köszönhetően annak a néhány évig tartó időszaknak, amikor Kínában átmenetileg lazítottak a magáncégeket gúzsba kötő béklyókon. A sikeres működéshez azonban továbbra is szükség volt politikai kapcsolatokra is, és ebben Whitney igen tehetséges volt, tekintve, hogy egy időben az akkori kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao feleségének bizalmasaként tevékenykedett.

A személyes tényezőkön kívül azonban nem lehetett elvitatni a politikusoknak és tisztviselőknek juttatott kenőpénzek jelentőségét sem,amely nem csak készpénzt jelentett, hanem drága ajándékokat, luxusórákat, luxusautókat, vagy európai kiruccanásokat is. Shum és felesége ezt a rendszer velejárójának, illetve befektetésnek tekintette, amely majd visszahozza az árát a jövedelmező ingatlanprojektekben...

JÓL SEGÍTENI

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.04.07.


Mindig újra és újra felbukkanó történet nálunk a támogatások, adományok kérdése. Mi a rendszerünkben, amit a probléma-értelmezés után felállítottunk, a közösséggel együtt szabályozni kezdtük ezt a területet is. Kimondták (nem mi, hanem ők), hogy az nem jó, ha mindenkinek, aki azt mondja, ő rászoruló, “jár” a segítség. Olyan segítségnyújtási rendszert működtessünk, ami aktivitáshoz, akarathoz, elmozduláshoz köti a támogatást. Különben nem lesz igazságos.

Ezért mi egy közösségfejlesztési alapú, un. fejlesztő segítségnyújtást végzünk, ami a változásokat támogatja, az elmozdulást a tervezhető életstratégiák felé. Ami nem ebbe az irányba mutat, hanem pl. a fekete zónában épített túlélési stratégiák felé, ott nem adunk támogatást, lehetőségeinkhez mérten próbáljuk nehezíteni ezeket az utakat, míg a másikat könnyebbé tenni.

Fontos része az is, hogy nem egyéni, egymástól elszigetelt segítséget adunk, hanem közösségi szinten próbálunk egy értékrendet megszilárdítani, ami segít az egyénnek is. A közösség ugyanis formál, és biztonságot is ad. Útmutatást, lelki megerősítést. Egyénileg mindenki a saját érdekét nézi, de a közösségben az egyéni érdekek ütközhetnek, és ha van egy “íratlan etikai kódex”, ami megerősítéseket ad, vagy elhatárolódásokat, az sokkal inkább előremutató, változást erősítő történet. Ebben hiszünk, így működünk, még, ha pontosan tudjuk, ez hosszabb út, később hoz sikert, de biztosan tartósabban épül be.

Így nálunk nincsenek “fű alatti” segítségnyújtások, “mutyizások”, minden nyilvános a közösség számára. Már csak azért is, mert előbb-utóbb minden kiderül a faluban, ezt pontosan tudjuk, előttünk sem marad semmi titokban. Szóval, ennek a kockázatát sosem vállaljuk be, mert lerombolná azt, amit eddig sikerült felépíteni.

Stabil, de mindig újraértelmezett szabályrendszer alapján működtetjük tehát ezt az egészet, épp a múlt hónapban tárgyalták újra a közösségi foglalkozásokon az adományosztás elveit is, és ez alapján osztottunk az ünnep előtt is élelmiszercsomagokat.

Ez a mi elvünk, utunk, de mi sem így kezdtük. Az első évben mi is adtunk, annak, aki kért… és épp a formálódó közösség hatására kezdtük el kialakítani a szabályokat, velük. Ennek már több mint 13 éve, és egyre jobban működik.

Ehhez azonban az kellett, hogy megértsük a hatásokat, megtaláljuk a tanult tehetetlenségből elmozdító beavatkozásokat, számukra is érthetővé tegyük a szándékokat, és átláthatóan, “védhető szempontokkal” végezzük ezt a munkát. Ez így kereknek is tűnhet…de most jön a “de”.

A támogatásokat adományokból fedezzük. Sok civil adományozó van mellettünk, akiknek egy része (és ezt tiszteletben kell tartanunk), nem elégszik meg azzal, hogy az alapítvány számlájára utal kisebb-nagyobb, egyszeri- vagy rendszeres támogatást. Mert ő úgy működik, hogy konkrét gyereknek akar adni, konkrét családnak, leginkább az ő szabályai szerint, ha kell, akár minket megkerülve.

Mert így érzi biztosan a támogatása hasznosulását, és vannak, akiknek a visszacsatolás is csak így tiszta, csak így átlátható. Mert ő nem az alapítvány fejlesztő munkáját akarja támogatni, hanem azt a gyereket, aki az ő támogatottja.

Ez nekünk nagy többletmunkát ad. Ha “csak” tőlünk kérnek támogatandó gyereket, akkor ez a könnyebb eset. Mert 17 településen dolgozunk, bár nincs kapacitásunk arra, hogy a teljes esélyteremtő modellt vigyük minden településen, közösségfejlesztéssel, így a toldi modellnek elemei alkotnak szabályt máshol, nem az egész struktúra. Vagyis a többi településről tudunk ajánlani gyereket, családot, bár igyekszünk itt is kérni, hogy mi szervezhessük meg a segítségnyújtást, a mi gyakorlatunknak megfelelően. Nem szeretnénk pl. odaadni a pénzt, mert tudjuk, hogy az pillanatok alatt elmegy, és a következő héten a gyerekgyógyszerre már nem lesz forrásuk, és megint hozzánk fordulnak. Bármikor jöhet olyan krízishelyzet, amikor segítenünk kell, és ha az adott családnak van félretett támogatása, akkor ebből gyorsan megoldható.

Egyébként sem a pénz odaadása a legjobb megoldás sosem. Inkább közösen megoldani, összehozni, ledokumentálni, hogy később is visszakereshető legyen, ha valami miatt az “igazságosságot” igazolni kell. Mert a krízishelyzeteknek hamar sajátja lesz a kétségbeesett indulat is, és azt is meg kell tanulni kezelni. Nekik is és nekünk is. Ilyenkor bizony jól jönnek a tények, és az előre megismert szabályok.

Vannak viszont, akik egy-egy fotó, riport, vagy épp egy általam leírt történet alapján döntenek, ők ezt, vagy azt a gyereket, családot szeretnék támogatni. Ilyenkor nem mi keressük meg azt, akinek a támogatását a környezete jól viseli, védhető szempontokkal, hanem ők választanak, és nekik nem érdekes a család beágyazottsága a közösségbe. Úgy gondolják, nekik ezzel nincs dolguk, ők küldik a támogatást, mi adjuk oda a családnak, vagy vegyünk rajta valamit, élelmet, édességet, játékot a gyerekeknek.

Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Mert valakinek meg kellene magyarázni a testvérnek, szülőknek, nagycsaládnak, szomszédnak, utcabelinek, hogy miért ők kapnak, és más miért nem? Sokszor szívesen odahívnám egy-egy ilyen, indulatokkal teli egyeztetésre azt, aki a támogatásnak ezt a formáját hiszi jónak. És ha még ez sem győzi meg, kövessük még a történetet tovább, mert konfliktusok sora lesz még belőle, a felnőttek és a gyerekek között is, akár tettlegességig fajulva.

Mégis mit mondhatnánk, hogy ő miért kap és a másik miért nem? Hogyan lehet ezt megértetni a gyerekkel, és a szülőkkel, akik a nyomorúságban nem jutnak hozzá a biztonságos életet jelentő alapszükségletekhez sem, nemhogy az ajándékokhoz?

Nem tudom, hogyan lehetne azt a fajta bizalmat általánossá tenni, ami azért nekünk a legtöbb esetben már sikerült: mi minden támogatást az esélyteremtő munkára fordítunk. Ha valaki “címkézi”, akkor azt mi “címkézve” kezeljük, ha családonként, gyermekenként, akkor úgy, ha konkrét célként, akkor úgy. Nyilván ehhez olyan világ kellene, ahol bízunk egymásban, és ahol egy ilyen ügyben, mint a gyerekszegénység, magunkat is el tudjuk helyezni. Támogatóként is.

De nehéz ez, mert a világ nem erre halad.

Azt kellene talán elfogadni, hogy a szegénység, a leszakadás mindig csak a társadalmi beágyazottságában értelmezhető történet. És ebben annak nagyobb tudása van, aki része ennek a beágyazottságnak, segítőként, mint az, aki távolról segíteni szeretne. Talán nekem is többet kellene írnom erről, mert jól segíteni nem egyszerű. Még nekünk sem, akik a terepen vagyunk. Hát még annak, aki nem értheti ennek a világnak a hatásait.

És most a végére egy pozitív történet, a fejlesztő segítségnyújtás igazolására. Egy családról, akikkel régóta dolgozunk már. Maga a sztori tipikus: be nem fizetett villanyszámla-csekkek, a felszólítások figyelmen kívül hagyása, a védendő fogyasztói státusz elmulasztása, végül, a szolgáltató kikötötte a villanyt. Sötétség, gyertyával világítás pár napon át, segítségkérés, fizessük be, nem tudnak villany nélkül élni, beteg van a családban, stb. Egyeztetés, részleges segítség-felajánlás, a hivatalos lépések megmutatása, edukálás. A végén pedig önálló (!) intézkedés, 30 napon belül még lehetséges volt, szerdán már világított a lámpa…Megvan a védendő státusz is, ami fontos biztonságot ad. Sikertörténet. Ha kifizetjük, biztosan nem így alakul. Így viszont saját felelősségüket is értelmezve jutottak el idáig. Büszkék is vagyunk rájuk.

2023. április 7., péntek

BÁNÓ ÉS BOLGÁR - IVÁNYI GÁBOR (2023 04 05)

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS ÉS BOLGÁR GYÖRGY
2023.04.05



A műsor vendége Iványi Gábor.

PESZÁHI BESÚGÓK, HÚSVÉTI FELJELENTŐK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.04.07.


"Tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…"


Ezekben a napokban a nyugati civilizáció két meghatározó szellemi alappillérének, a zsidóságnak és a kereszténységnek a nagy ünnepi pillanatait éljük. A zsidóság számára a peszáhnak, az egyiptomi szolgaságból való megszabadulás ünnepének az egyik neve „zmán héruténu”, szabadságunk ünnepe, hiszen csak a kegyetlen elnyomás alól megszabadult zsidó nép kaphatta meg a törvényeit, minthogy kizárólag szabad népnek jár a törvény, szabad, nagykorúsított, saját döntéseiért felelős nép tud szabad akarattal viszonyulni a törvényekhez, ám a rabszolgasorban tartottak csak elszenvedi képes azokat. Magától értetődő, hogy a törvények formálják valódi néppé a közösséget. És a kereszténység számára a húsvét szintén a szabadság eljövetelének pillanata, ugyanis Jézus kereszthalálával megváltott minden embert a bűntől, s feltámadásával legyőzte a halált. Erdő Péter bíboros ezért is mondhatta húsvétvasárnapi beszédében, hogy a húsvét „az igazi és teljes szabadság ünnepe”, s „minden szabadságnak az alapja az ember méltósága” (2017. április 16.).

Ezek után több, mint elborzasztó, hogy Semjén Zsolt (és most nem vele a baj, sokkal inkább a mögötte tornyosuló hatalommal és annak cinikus és romlott érdekeivel) tegnap arra a kérdésre válaszolva, miért utasította el a parlament igazságügyi bizottsága 27. alkalommal is indoklás nélkül a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, elmondta, hogy a kormánypárti képviselők azért nem hajlandók publikussá tenni az aktákat, mert „ha nyilvánosságra hoznánk az ügynökaktákat, olyan embereket is lebuktathatnánk az (értsd: egykori szovjet) utódállamok felé, ami Magyarországnak nemzetbiztonsági kárt okozna… a nemzeti érdekek szempontjából meggyőző volt, amit az adott szolgálatok vezetői tanácsoltak, hogy magyar nemzetbiztonsággal ellentétes lenne, hogyha bizonyos ügynökök neve nyilvánosságra kerülne”, végül hozzátette, nem gondolja, hogy "a titkosszolgálatoknak jelezniük kellene, a Fideszben vagy a KDNP-ben hány egykori ügynök volt, sőt szerinte a kormánypártok vezetésének sem kell ezt feltétlenül tudnia.

Szégyen és gyalázat! Ezt mondja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke 33 évvel a rendszerváltás után, az egypártrendszer diktatúrájának bukását követően, amikor sokan azt remélték, hogy a nép maga mögött hagyva a szolgaság házát, s szabaddá téve önmagát, mostantól értelmes törvények mentén, felelősségteljesen alakíthatja sorsát.

Ma már látható: súlyos és téves remény volt mindez. Se szabadság, se értelmes törvények, se felelősségteljesen gondolkodó, sorsát alakítani szándékozó nép, kizárólag a kíméletlen egypártrendszer.

Akkor hát vissza a zsidósághoz és a kereszténységhez! A Tanakh (Ószövetség) több helyen számol be elítélő módon feljelentőkről és spiclikről: Jeremiás panaszkodik rájuk (Jer 20,10), az Eszter könyve pedig arról tudósít, hogy besúgók jelentették föl Mordekhájt Hámánnál. Az Én Gedi zsinagóga 5. századi mozaikpadlója őrzi azt a feliratot, amely a besúgókról (malsinim) és a kollaboránsokról (mószerim) kimondja, hogy együttműködnek a „gonosz királysággal”, vagyis Rómával.

A keresztény hagyomány szintén a legnagyobb megvetéssel utasítja el a besúgókat és rendőrspicliket. Iskarióti Júdás profi besúgóként, megfelelő díjazás ellenében jelentette föl Jézust. Pál apostol körül folytonosan ott sürögtek-forogtak a besúgók és feljelentők, nem véletlen, hogy a Rómaiakhoz írott levélben az Istent elutasítókat ezekkel a szavakkal írja le: „tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…” (Róm 1,29)

A korai keresztényeket kivétel nélkül feljelentők és besúgók juttatták hóhérkézre, minthogy a pogány világban a feljelentés megszokott és javadalmazott tevékenységnek számított. Tacitus egy helyen név szerint is megemlíti Tiberius hírhedt besúgóját, Cotta Messalinust (Ann 6,5). Pál apostolt ugyancsak besúgók jelentették fel, s juttatták börtönbe, miként az első keresztény vértanút, Istvánt is feljelentették (ApCsel 6,11). De idézhetném Euszebiosz Egyháztörténetét, amely elmondja, hogy miután Domitianus parancsot adott a Dávid családjából származók legyilkolására, buzgó feljelentők gondoskodtak „Üdvözítőnk rokonainak” letartóztatásáról (III,19-20).

A példatár tetszőlegesen szaporítható, ám én inkább elgondolkodnék azon, milyen keresztény kormányzat az, amely a „gonosz királyságának”, azaz a pártállami diktatúrának a feljelentőit a keblére öleli, hallgat felőlük, s nem is kíváncsi a személyükre. Ez utóbbit persze még magának Semjén Zsoltnak sem hiszem el: a hatalom pontosan tudja, már hogyne tudná, kik voltak a besúgók, a jelentők, csak a mostani „gonosz királyságnak” épp az a lényege, s ez az alapja az egész hatalmi- és klientúrarendszernek, hogy egymás tökét tartják a kezükben, mindenkiről tudnak valamit, mindenki zsarolható, s ez a bűnszervezeti láncolat nyújtja a teljes belső biztonságot: ha én lebukom, te is velem buksz, ő is velünk bukik, mindannyian együtt bukunk. Mellesleg, ha volna legfőbb ügyész ebben az országban, aki tényleg „azért dolgozik, hogy a törvények érvényesüljenek” (lásd ugyeszseg.hu), s nem csupán sakkban tartott pártkatona lenne az illető, aki azért dolgozik, hogy Pártja és annak holdudvara érvényesülhessen, akkor a Schadl-Völner-ügy már dominóeffektusként döntötte volna be a velejéig korrupt Orbán-rezsimet.

Amúgy a jelenlegi állampárt valamennyi hitvalló keresztényével és aktív békepártijával ellentétben, akik a mai keresztényüldözések idején is csodálatra méltó bátorsággal vallják meg hitüket, én úgy emlékszem, hogy nem a feljelentő és besúgó Júdásról mondta Jézus a keresztfán, hogy „még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43).

„FURCSA, HOGY MINDIG MI, KELET-EURÓPAIAK VAGYUNK A LEGNAGYOBB CSENDBEN”

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2023.04.07.


Szakonyi Noémi rendezte az idei év egyik legjobb magyar filmjét, a Hat hetet, amelyben egy tizenhét éves lány örökbe adja születendő gyermekét, idővel azonban elbizonytalanodik abban, helyesen döntött-e. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt? Mit kapott Pekingtől, és mit New Yorktól? Miért volt szüksége segítségre a szülésjelenetnél? Az intim helyzetek okozta bénultságról, a női rendezők önmegvalósításáról és a kedvenc filmjeiről is beszélgettünk.


Ahogy idefelé jöttem, több helyen is láttam a Mellékhatás című sorozat plakátját, azzal a szlogennel, hogy „egy új életre rámehet mindenki másé”. Ez szépen összecseng a Hat hét történetével. Könnyebb ma filmet készíteni a gyerekvállalás nehézségeiről, mint évekkel ezelőtt?

Szerintem igen, mert a közbeszéd része lett a téma. Egyre többet beszélünk az endometriózisról, a meddőségről, az örökbefogadásról – még mindig nem eleget, de már nem övezi annyi tabu és szégyen ezeket a kérdéseket, mint korábban.

Ahogy alkotótársával, Vincze Mátéval kutatni kezdték ezt a témát, bizalmatlanságot tapasztaltak az érintettek részéről amiatt, mert a magánügyeikről kérdezik őket, vagy könnyen megnyíltak önöknek?

Alapvetően mindig nagyon nehéz érintettekkel beszélni. Lépésről lépésre, óvatosan kell haladni velük, és kialakítani a bizalmi légkört. Egy idő után viszont elmesélték a történeteiket, és viszonylag könnyen megnyíltak. Elég régóta kutatjuk ezt a témakört, és úgy látom, folyamatosan oldódnak fel az emberek. Nyolc éve még nehezebb volt erről faggatni őket, ma könnyebb. Ennyi idő alatt is érezhető lett a nyitás.

A Hat hét egy dokumentumfilm tervéből indult ki. Milyen módszerrel térképezték fel a nyílt örökbe adás folyamatát?

Ez Máté témája volt, nekem csak csatlakoznom kellett hozzá. Már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatni kezdett, kapcsolatokat alakított ki a gyermekvédelmi rendszeren belül, lettek segítői. Így jutottunk el a Hat hét témájáig – a cím arra az örökbe adást követő időszakra vonatkozik, ami alatt az örökbe adó és az örökbe fogadók is meggondolhatják magukat –, ezután kerültek a képbe civil szervezetek. Máté tartotta a kapcsolatot mindenkivel. Ő a kellemetlen helyzetekben, nehéz beszélgetésekben is helyt áll...

ROSZATOM VAGY FRAMATOME A JÓ ATOM? – FRANCIA–MAGYAR KÖZELEDÉS PAKS ÜGYÉBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.04.05.


Először beszélt hangsúlyosan magyar kormányzati szereplő arról, hogy komoly bajok vannak a paksi beruházással. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a minap a Financial Timesnak ismerte el: viták vannak a kabineten belül a bővítés jövőjéről, Orbán Viktor meg atomügyben is tárgyalt márciusban Emmanuel Macronnal. Szijjártó Péter egy franciaországi erőműben tett látogatása kapcsán beszélt arról: a franciák nagyobb szerepet kaphatnak a beruházásban. A jelek ellenére azonban aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a francia–magyar atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.


Az atom az új autóipar? Találgatások kaptak szárnyra, miután Orbán Viktor miniszterelnök három hete Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel tartott párizsi találkozóján a paksi bővítésről is egyeztetett. Egyes értelmezések szerint az engedélyeztetési dokumentációkkal megcsúszó, szankciók által fenyegetett oroszok helyett Magyarország inkább a francia Framatome-mal építtetné meg az új atomerőművi blokkokat. Ha ez igaz, az tektonikus változásokat jelezne: Franciaország olyan befolyást és gazdasági pozíciót szerezne Magyarországon, mint a németek az autóiparral. A 12 milliárd eurós beruházás hosszú évtizedekre összekapcsolná a két országot, s az első világháborút követő rendezés óta – szól az állítólagos mesterterv – ez lenne a legfontosabb francia közép-európai beruházás.

Első látásra, mint egy jó krimiben, több apró jel is mutat ebbe az irányba. Egyrészt a franciák az elmúlt években begyújtották a rakétákat: áramtermelésük 75 százalékát atomerőművek adják és a korábbi, az energiaformától ideológiai okok miatt tartózkodó szocialista-zöld kormány után Emmanuel Macron elnök 2022-es kampányában hitet tett az iparág hazai megújítása és külföldi exportja mellett. (Az ügyben a francia parlament nemrég törvényt is elfogadott.) Az atom már az ukrajnai háború előtt is az európai uniós energiaviták középpontjában állt, lévén az EU által kitűzött klímacélokat alighanem lehetetlen elérni az atomenergia szélesebb körű használata nélkül – miközben a tagállamok egy része hallani sem akar reaktorok építéséről. Pedig választás nem nagyon van, hiszen a megújuló energiák tárolási problémái egyelőre megoldatlanok. (Azaz, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, nincs energia.) Teljes egészében rájuk alapozni a kontinens áramellátását felelőtlenség lenne.

A szénerőművek erősen szennyezőek, a gáz pedig már Oroszország ukrajnai agressziója előtt is sok kritikát váltott ki az orosz függés miatt.


Vlagyimir Putyin nemcsak páncélosait, hanem a gázmolekulákat is bevetette a harcban, Európát a szállítások manipulálásával akarta megosztani, ám csak annyit ért el, hogy az EU rohamléptekben kezdett függetlenedni az orosz gázszállításoktól. (Igaz, komoly gazdasági áldozatok árán.) A kérdés Magyarország jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Napjainkban átlagosan 6000 megawatt az áramigény, ez csupán a már tervezett beruházásokkal számolva is 10 000 megawattra nő tíz éven belül. Márpedig ez azt jelenti, hogy a már meglévő és tervezett paksi blokkok együttes 4400 megawattnyi teljesítménye is az áramigény körülbelül 45 százalékának kielégítésére lesz alkalmas, ami a jelenlegi aránynak felel meg. Tehát új blokkal lehet csak lépést tartani a magyar gazdaság és lakosság áramigényével...

NEMZETHY LEÉRTÉKELŐDÉS

SZABADSÁG KLUB
Szerző: HOLODA ATTILA
2023.04.05.


Ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk. A kokárda, a nemzet, a tanár, az orvos, az önkormányzat, a család... Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is.


Ahogy a reklámban is mondják, kár, hogy a régi jó dolgokból már semmi nem maradt. A szavak jelentéséből is alig valami. Devalválódik minden, s devalválódunk vele mi magunk is, gondolatainkban, érzéseinkben, az embertársainkhoz való viszonyunkban is. Devalválódás per definitio annyit tesz, hogy „Pénzegység aranytartalmának, illetve külföldi értékének törvényi vagy kormányzati eszközökkel való csökkentése.” Stimmt.

Az (egykorvolt közös) értékeink kormányzati eszközökkel történő szándékolt csökkentése. Kormányzati eszközökkel egy kormány él. Vagy visszaél. A büntetőjogban valahogy úgy mondanák, „előre megfontolt szándékkal”, azt meg már csak én teszem hozzá, hogy „nyereségvágyból”, „bűnszervezetben” és „aljas módon”.

Igen, gondoljunk bele, ma már semmi nem azt és úgy jelenti, ahogy azt korábban megszoktuk.

A kokárda már nem a nemzeti egységünket és összetartozásunkat kifejező szimbólum, hanem a NER-hez tartozás kritikátlan el-, és befogadásának, demonstratív megjelentetése. 2002 óta.

A nemzet már nem egy történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, melyet – többek közt – a közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze, hanem a kormányzó párt által, előre megfontolt szándékkal kisajátított és dohánytermékeket árusító üzleteket, valamint állami (és NER-) intézményeket a hatalom jármába besoroló minősítés.

A menekült az nem hazáját és házát elvesztő, szánni való és segítségre szoruló felebarátunk, hanem asszonyainkra fenekedő, munkánkat elvevő, idegen kultúráját ránk erőltető migráncs.

A család az nem olyan emberek közössége, ahol a tagok között leszármazotti, házassági, élettársi vagy örökbefogadási kapcsolat van, hanem férfi, nő és gyerek, ahogy a gránitszilárdságúban írva vagyon.

Az önkormányzatoknak már nem a helyi közösségi ügyek jelentős részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása a dolga, hanem a kormányzat kegyeit lesni, a kormányzati intézkedéseket kritikátlanul kiszolgálni, és/vagy a kormányzat szándékolt intézkedéseit pénz és valóságos helyi hatalom nélkül elszenvedni.

Az orvos már nem gyógyító, a beteg emberek gyógyításával hivatásszerűen foglalkozó szakember, hanem megregulázandó, pénzsóvár, a betegek ellátását veszélyeztető, jóságos fehér köpennyel magát álcázó brüsszelista lipsi.

A tanárok már nem nemzetünk megbecsült és elismert nevelői és oktatói, hanem rebellis sorosista csőcselék, akiket még a közalkalmazotti jogviszonyból is épp most ebrudal ki az ellenkezést és szólást nem tűrő rendőrhatalom. Coki neked, „kiművelt emberfők sokasága”! Lázadni itt csak a hatalomnak szabad. Mindent. Is.

A valódi művészek soraiba befurakodó, pénzsóvár opportunisták zsebelik be a kitüntetések garmadát, s én már félek elolvasni egy-egy nemzeti ünnepünk után a kitüntetettek listáját, nehogy megint csalódjak valakiben, aki tényleg megérdemelné, de nem ezektől... Mert devalválták az állami elismeréseinket is. Ezek már hűbéresi plecsnik, nem kitüntetések, nem a kiemelkedő teljesítmények nemzetünk általi elismerései többé, s aki elfogadja, lehajtott fejjel áll be… legelni a többiek közé.

És vagyunk mi. A kívülállók, fotelhuszárok és ülve jólmegmondók, senki által el nem olvasott petíciókban tiltakozók, csirke far-hát után szaladgálók és egzisztenciális rettegésükben csendben hallgatók. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Egyedül vagyunk. Vagy nyolcmillió hatszázezren. Nem tudunk mit tenni, mert náluk a hatalom, a sajtó, a pénz, az erő. Mi meg vagyunk, csak úgy. Vagy nyolcmillió-hatszázezren. Ülünk. Hallgatunk. Lájkolunk. Tüntetünk. Hazamegyünk. Félünk. Nem az én dolgom, nem szólok. Szóljon más valaki. Akinek nincs mit féltenie.

Amíg van, amíg marad, mit féltenünk. Még a félelmeink is megszokássá és beletörődéssé devalválódnak. Megtörünk. Megszokjuk. Elfogadjuk.

Az elfogadás: választás. Az elfogadás: belenyugvás. Az elfogadás: opportunizmus. Az elfogadás: nem szabadság. Az elfogadás, csak túlélés, de nem élet. Az elfogadás: devalváció, nemzeti leértékelődés.

Azt hiszem, éppen elkelne most egy lánglelkű, ott a múzeum lépcsőjén, hogy szóljon: „Talpra!”

PINTÉR ÁLLAMTITKÁRÁNAK VÁLASZA NEM SEGÍT A SZOCIÁLIS OTTHONOKON, MIKÖZBEN VAN, AHOL A GÁZSZÁMLA HAVI 1 MILLIÓRÓL 2,7 MILLIÓ FORINTRA NŐTT

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.04.06.


Rétvári Bence egy korábbi intézkedésre hivatkozott, a jelenlegi problémákat meg sem említette.


Támogatja a kormány a civil fenntartókat a megemelkedett rezsiköltség kompenzálásában, ha azok szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást működtetnek. Többek között ezt válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára Tóth Bertalan írásbeli választ igénylő parlamenti kérdésére.

A szocialista képviselő arra várt választ – egyébként az energiaügyi minisztertől –, hogy indokoltnak tartja-e a szociális intézményeket működtető civil szervezetek bekerülését a földgáz- és villamosenergia egyetemes szolgáltatásra jogosultak körébe, valamint, milyen egyéb rezsitámogatásra számíthatnak az idősotthonokat működtető alapítványok és egyesületek.

Azt követően érdeklődött erről Tóth Bertalan, hogy lapunkban megírtuk: a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete kérte a kormányt, egységesen, fenntartótól függetlenül, a gondozási napok számához igazítva, kifejezetten a rezsiköltségek fedezetére állapítson meg kiegészítő támogatást az idős embereknek, fogyatékkal élőknek, rászorulóknak lakhatást, gondozást nyújtó intézetek számára. Szerinte ugyanis míg a kormány néhány fenntartót megsegít, kiegészítő támogatásokat, időszaki pályázati lehetőségeket biztosít számukra, a nonprofit szervezetek, alapítványok ebből kimaradnak, a minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatásra nem jelentkezhetnek,

miközben van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt...

„NEM SZTRÁJKOLUNK. NYOMORULTAK VAGYUNK”– CSAK TITOKBAN MERTEK BESZÉLNI VELÜNK A VIDÉKI TANÁROK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.04.


Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép
.

A közelmúltban járta be a hír a hazai közéletet: több mint tízezer magyar diák tanul Ausztriában. Hogy közülük hányan ingáznak Magyarországról és hányan élnek „emigrációban”, nem tudni, de tény: aki a nyugati határsávban látja meg a napvilágot, annak könnyebb a magyar oktatásügy romjain átlépve egy stabilan finanszírozott oktatási rendszerben megtalálni a helyét. Miután felvillantottuk fővárosi elitiskolákban tanító pedagógusok történeteit, ideje képet adnunk a vidéki, azon belül is a nehezebb sorsú településeken élő tanárok helyzetéről.

Felvettük hát a kapcsolatot egy évtizedek óta az ország legszegényebb régiójában oktató, klasszikus értelemben vett falusi tanítóval, aki a környék értelmiségijeként sikerrel hozta vissza a köztudatba az egykor szebb napokat látott település dicsőséges múltját és hagyományait, identitást és méltóságot adva ezáltal a helyieknek és turisztikai úticélként jelölve meg általa a helységet az ország térképén. Hogy melyik településről van szó, ezúttal nem írhatjuk le, ahogy a tanár nevét is el kell titkolnunk, a szavai alapján ugyanis, amelyekkel a környékbeli pedagógusok helyzetét írta le, egyértelművé vált: névvel vállalt nyilatkozattal könnyen létbizonytalanságba sodorhatnánk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni...

ANDOR LÁSZLÓ: HÁBORÚ ÉS HAMIS TUDATHÁROM HÁBORÚS DISZTÓPIA – 2. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: ANDOR LÁSZLÓ
2023.04.07.


Andor László a hetekben több, az ukrajnai háborúról szóló elemzéssel jelentkezik a Mércén. Ez az írás a sorból a második, az első itt olvasható.


Háború idején az első áldozat az igazság – szokták idézni sokan és sokszor; nemritkán a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború elemzésekor is. Az aforizma Hiram Johnson kaliforniai republikánus politikustól származik, aki a két világháború alatt és közben előbb kormányzó, majd pedig szenátor volt.

Az igazság túlélése bármely háború esetén több oknál fogva kerül veszélybe; ezek közül csak az egyik a szándékos torzítás és manipuláció, amely együtt jár a politikai polarizációval, a hadviselő oldalak közötti választás kényszerével, részleges igazságaik teljes igazságként történő elfogadásával. Sok esetben azonban arról is szó van, hogy a háború sokkja előhívja a mélyebb tudati rétegekből azokat az emlékképeket, formulákat, amelyek segítségével értelmet tudunk adni az egyébként értelmetlen öldöklésnek, pusztításnak. Az ukrajnai háború mindegyik jelenségre szolgál példákkal...

RÉGEN A VALLÁS TÖLTÖTTE FEL TARTALOMMAL, MÁRA A DIÉTA- ÉS EGÉSZSÉGIPAR PRÉDÁJA LETT A BÖJT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.04.07.


A 40 napig böjtölő Jézus Krisztus valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer a fürdőruhaszezon előkészületeinek fogyássegítő kelléke lesz. Hogyan került a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már odakerült, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez?


Diétás őrületek jönnek-mennek a ketogéntől a káposztalevesen át a paleóig, de a böjt, vagyis az étel- vagy italmegvonással, esetleg az önmegtartóztatás más formáival járó étkezési rend az egyetlen, ami valamilyen formában, spirituális tartalommal vagy anélkül, évezredek óta kíséri az embert, sőt egyre népszerűbb. A Nemzetközi Élelmiszerinformációs Tanács (International Food Information Council) tavalyi reprezentatív felmérése szerint az amerikaiak 10 százaléka gyakorolja az időszakos böjtöt (intermittent fasting); a legnépszerűbb diéta a feldolgozott ételektől való eltávolodást hirdető „tiszta táplálkozás” (clean eating) 13 százalékkal, míg a megkérdezettek mindössze 2 százaléka követi a vegán táplálkozási előírásokat vagy él tisztítókúrákkal. Az időszakos böjt a kutatók körében is egyre népszerűbb: míg 2000-ben mindössze 5 tanulmány született a témában, 2020-ra ez a szám 173-ra nőtt, és a táplálkozástudománytól kezdve a sejtbiológián át a neurológiáig egyre több, elsősorban élettannal foglalkozó tudományterületet foglal magába.

A böjt tehát, ami a nagy világvallások szinte mindegyikének szerves részeként elsősorban vallási és spirituális tartalmat hordozott, mára sokszor inkább az egészséges élettel kapcsolatos asszociációkat indít el, pedig Jézus 40 napos böjtje során valószínűleg nem számított rá, hogy az étel- és italmegvonás egyszer majd a fürdőruhaszezon előkészületének fogyássegítő kelléke lesz.

Épp emiatt nehéz pontosan megállapítani, pontosan hol a helye, van-e helye egyáltalán a böjtnek modern világunkban, ha az ember nem gyakorló római katolikus, református, görög katolikus keresztény, zsidó vagy muszlim vallású. „A 21. század elejére eléggé összekuszálódtak a szálak, a mai táplálkozáskultúrában minden és annak ellentéte is igaz; a böjttel is ez a helyzet, ennek jelentéstartalma még az egyes generációkon belül is változik” – mondja Báti Anikó, az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a néprajzon belül évek óta táplálkozáskultúra-kutatással foglalkozik. Őt és Felek Mihály dietetikust, a hiteles egészségügyi kommunikációt zászlajára tűző Alimento blog szerzőjét kérdeztük arról, hogyan került át a böjt vallási kontextusból a modern diéták közé, és ha már ott van, tényleg hozzájárulhat-e az egészséges élethez...

„ITT A POKOL EBBEN A VILÁGBAN” – AZ OSCAR-DÍJAS MAGYAR RENDEZŐ MÉGIS HISZ A FELTÁMADÁSBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.04.07.


A legszebb animációt készítette el a húsvét témájában Rófusz Ferenc: az utolsó vacsorát Leonardo híres festményének figuráit mozgatva vitte vászonra néhány éve. A rendező leginkább persze Oscar-díjáról híres. A Válasz Online-nak most felidézi azokat az időket is, például azt, amikor 1981-ben megnyerte az arany szobrocskát, de nem lehetett ott, hogy átvegye. Később aztán kimehetett érte, a szobrocska ma is megvan, ám mint megtudjuk, némileg megviselt formában. Kisfia ugyanis még akkor lerágta Oscar fejéről az aranyat. A rendező beszél a Pannónia Filmstúdió egykori nagyságáról és arról is, miért nem lehet ma megismételni a csodát. Minthogy Rófusz Ferenc éppen intenzív kórházi kezelés alatt áll, telefonon faggattuk. Nagypénteki nagyinterjúnk...

„A NEM CSELEKVÉS CSIMBORASSZÓJA”, AMIT AZ ORBÁN-KORMÁNY A RÁSZORULTAKÉRT TESZ, MIKÖZBEN A MILLIÓHOZ KÖZELÍT A HAJLÉKTALANSÁG PEREMÉN EGYENSÚLYOZÓK SZÁMA

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.04.06.


Ugyanakkor a hajléktalanellátó rendszer is a túlélésért küzd.


Az éhezés mindennapos veszéllyé vált. Minden ötödik otthon nélküli éhezik. A tömeges és tényleges éhezés, illetve az ettől való félelem az idei – immáron 25 éve február 3-án, az év leghidegebb napján hajléktalanok körében végzett felmérés – legdrámaibb üzenete. Meghökkentő módon inkább a fiatalabbak és a Budapesten élők maradnak étel nélkül.

Míg a 70 fölöttieknek csupán a 7 százaléka válaszolta azt, hogy előfordul, hogy éhezik, addig a 30-39 év közöttieknek a 33 százaléka.

Az éjjeli menedékhelyek, hajléktalanellátók hatékony „csábító eszközévé” vált a meleg étel. A szállókon élők 60-80 százaléka kap helyben meleg ételt egyszer egy nap, az utcán élők fele a segítőszolgálatok révén jut ételhez, de egyre nagyobb szerepet kapnak a magánemberek által adott élelmiszerek is. Különösen úgy,

hogy az állam április elsejétől szünetelteti az utcán élők számára biztosított étkeztetési programot. Ezzel országosan 4000 adag ételre hiába várnak naponta


– mutatott rá Gurály Zoltán szociológus, a Menhely Alapítvány módszertani, illetve a hajléktalan-adatfelvételt szervező Február Harmadika Munkacsoport egyik vezetője, a felmérés fő megállapításait bemutató sajtótájékoztatón.

Egy tál meleg étel beszerzése vált a legfontosabb napi feladattá a hajléktalanoknak. Minden más kérdés csak ezután következik. Az elmúlt két évben

meredeken emelkedtek az utcán élők számára is alapvetőnek számító élelmiszerek – kenyér, zsír, szalonna, hagyma, tej, stb. - árai, miközben az egy főre eső jövedelmük drámaian csökkent...

GÁBOR GYÖRGY: AMI A PÉSZAHBAN ÉS A HÚSVÉTBAN KÖZÖS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.07.


Nem véletlen, hogy időben általában közel van egymáshoz a keresztények húsvét és a zsidók pészah ünnepe (az idén például nagyon közel). Ezek változó időpontokban megtartott ünnepek, nem úgy, mint ahogy a keresztényeknél állandó időpont december 24-e, a karácsony. Ilyen értelemben véletlen, ha nagyon közel vannak egymáshoz, de mégsem véletlen – mondta a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus, aki választ is adott a rejtélyre.


A miértre a magyarázat nagyon messzire nyúlik vissza. A pészahnak egészen az ősidőkben – mint minden nép vallásában – volt egyfajta természeti jellege: a tavaszvárás. De ilyen volt az őszi nagy betakarítás ünnepe is. Ezeknek a természeti jellegű ünnepeknek a legtöbbje a zsidó hagyományban idővel történeti jelentést kapott. A tavasz ünnepe tulajdonképpen az egyiptomi szabadulás ünnepe lesz. A pészahnak egyébként több neve is van, kapott olyan mellékneveket, mint a szabadság ünnepe, a tavasz ünnepe. De ahogy a tavasz is végeredményben a felszabadulást jelenti, a növényvilág újra születését, ez az asszociáció kötődött hozzá.

Ez a zsidó ünnep a keresztény hagyományban – amely a zsidó hagyományhoz kötötte magát, hisz' a zsidó szent könyvet nem tagadta meg, és a keresztényeknél is egy az Isten – más. Ezzel a mássággal jelezte az önállóságát. Ezért ezt az ünnepet, amelyet tartalmában átdolgozott, saját ünnepeként, húsvétként vette át, ami Jézus keresztre feszítésével és feltámadásával más tartalmat kapott. De ugyanazt az ünnepkört tölti be...