Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.06.06.
A német nyelvű LMBT-közösség queer.de címen elérhető portálja ismerteti azt az interjút, amelyet a Neue Luzerner Zeitung című svájci lap készített Xavier Bettel – meleg voltát 2008 óta nyilvánosan felvállaló – luxemburgi miniszterelnökkel, aki azt mondja, rá sem ismer a néhány évvel ezelőtti Orbán Viktorra.
Bettel az interjúban kitér arra, hogy az egyik európai tanácsi ülésen személyes jellegű beszélgetést folytatott a magyar kormányfővel. „Megkérdeztem tőle: emlékszel még arra, hogy három évvel ezelőtt együtt ebédeltük Budapesten a férjemmel? Bólintott, mire én: Viktor, már nem ismerek rád. Ő pedig csak hallgatott.”
Bettel szerint az Európában növekvő melegellenesség nem csak az LMBT-közösség problémája, hiszen – ismét idézem – „ma a homoszexuálisokról és leszbikusokról van szó, tegnap a zsidókról, holnap a fogyatékossággal élőkről.” Úgy fogalmazott: „nem a meleg kormányfő vagyok, hanem kormányfő, aki meleg”. Leszögezte, hogy mindig fel fog lépni az emberek beskatulyázása ellen, tekintet nélkül arra, melyik kisebbségről van szó.
Az LMBT-közösségi portál az interjúismertetéshez hozzáfűzi: a most 50 éves Bettel 2013 óta áll a nagyhercegség kormányának az élén, és az ő miniszterelnöksége alatt vált lehetővé a melegek és a leszbikusok házasságkötése. Ő maga 2015-ben házasodott össze addigi partnerével. Két évvel ezelőtt nyilvánosan megrótta Orbánt az állítólagos melegpropagandáról szóló magyar törvény miatt, és megjegyezte, hogy a magyar miniszterelnöknek egyszerűen fogalma sincs a homoszexualitással kapcsolatos kérdésekről.
Putyin alpesi erődítménye
Miként lett Ausztria Putyin alpesi erődítménye? Ezt a meglehetősen erős megfogalmazású kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában Matthew Karnitsching. A szerző szerint Bécs számára jó üzlet a semlegesség.
Ausztria ambivalens magatartást tanúsít Oroszország irányában azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök tavaly brutálisan rátámadt Ukrajnára: Bécs nem akarja nyíltan támogatni Moszkvát, de attól is tartózkodik, hogy folyamatosan kárt okozzon ennek a viszonynak, amely évtizedeken át oly vonzónak bizonyult – írja a Politico, és hozzáteszi: miközben Ausztria aligha volt az egyetlen olyan ország, amely lelkesen átölelte Oroszországot a putyini egészpályás letámadásra való készülődés közben, nincs még egy EU-tag, amelynek ennyi nehézséget okozna, hogy ezt elengedje – Magyarország a jelek szerint meg sem próbálja. Annak ellenére, hogy Ausztria jelentős humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, menekülteket fogad be, támogatja az Oroszország elleni EU-szankciókat, valamint nyilvánosan bírálja Putyint a nemzetközi normák megsértése miatt, a színfalak mögött az osztrák-orosz kereskedelmi kapcsolatok érintetlenek, különösen az energetika és a pénzügyek terén.
Ausztria nyugati partnerei – folytatódik a cikk – hosszú időn át tűrték az osztrákok orosz ügyleteit, de az ukrajnai háború megnövelte a téteket. Bécs hirtelen minden oldalról nyomásnak van kitéve. Az Atlanti-óceán mindkét partján vannak olyan bírálók, akik szerint a katonai semlegesség hangoztatása az osztrák vezető körök mélységes cinizmusáról tanúskodik, és veszélyezteti az európai egységet Ukrajnával kapcsolatban. Egy vezető beosztású európai bizottsági tisztségviselő Oroszországot illetően „az EU lágy altestének” nevezte Ausztriát, és felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva az évek során sikeresen beszivárgott az osztrák elit soraiba.
A Politico szerint az EU-nak, amely már így is vég nélküli küzdelmet folytat a Putyinnal flörtölő magyar „rosszfiúval”, Orbán Viktorral, tovább bonyolítja a helyzetét az a körülmény, hogy Ausztria nem hajlandó keményen szembe fordulni Oroszországgal. Brüsszelben attól tartanak, hogy Európa földrajzi közepén olyan övezet jöhet létre Magyarországból és Ausztriából, amely toleráns Oroszország iránt, és hogy ez tovább is terjedhet, és segítheti Oroszországot éket verni a nyugati országok közé.
Elszámolták magukat az osztrák szociáldemokraták
És végül, ha már Ausztria, említsünk meg egy friss malőrt: a dolgok pillanatnyi állása szerint úgy fest, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt szombati linzi kongresszusán rosszul számolták össze a pártelnökválasztáson leadott szavazatokat. Olyannyira, hogy tegnap az eredetivel ellentétes eredményt hirdettek. Szombaton még a migrációval szemben szigorúbb fellépést szorgalmazó Hans Peter Doskozilt, a Magyarországgal szomszédos Burgenland tartományfőnökét hozták ki győztesnek. A hétfői újraszámlálás viszont azt mutatta, hogy 317-280 arányban az ellenlábas, a baloldali lázadóként emlegetett Andreas Babler nyerte meg a választást. Babler – írja a német Handelsblatt – nem örömet és megkönnyebbülést mutatott a hír hallatán, hanem azt követelte, számolják össze harmadszor is a voksokat, hogy megnyugtató végeredményt lehessen hirdetni. Babler szerint ez a felfordulás a mélypontot jelenti a párt életében, és ami történt, azon nincs semmi mentegetnivaló.
