2023. július 28., péntek

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.07.28.


PUBLICISZTIKA

Váncsa István
Sihuhu

A MÁV-Start és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium arról döntött, hogy augusztus 1-jétől bezárnak tíz vasúti mellékvonalat, ha pedig így döntöttek, akkor csakugyan be is zárják, mese nincs. Vasútvonalat felszámolni a magyar politikusok nagyon szeretnek, némelyek szerint azért, mert gyerekkorukban nem volt nekik kisvasútjuk, felnőttként tehát azt akarják, hogy másoknak se legyen. Differenciáltabban gondolkodó utastársaink persze sokféle komplex, esetenként mélylélektani alapozású magyarázattal állnak elő, egyebek között például avval is, hogy politikai elitünk sérülékenyebb lelkivilágú tagjait gonosz mostoháik a vonatokkal riogatták. Látod, Ödönke, azt a nagy, hatalmas mozdonyt, amelyik olyan rettentő zajt csinál és mindenféle ijesztő fényeket villogtat, na, ez direkt arra van kitalálva, hogy a lusta és komisz kisfiúk kukiját leharapja, ezek után ne csodálkozzunk azon, hogy Ödönke felcseperedvén gyanakvó pillantásokkal méregeti a vonatokat, és minden erejével a romlásukra tör, vagy legalábbis a vasúti közlekedés ellen fenekedik. Eredendően politikasemleges dolog volna ez, nálunk pedig kiváltképpen az, tekintve, hogy Mária országában belpolitika valójában nincs is, csak fosztogatás, az viszont most még eredményes, vagy legalábbis annak látszik. Később aztán, amikor az ország javai mindenestül átcsoportosulnak a politikainak nevezett paletta egyik oldalára, vagyis többé nem lesz kit fosztogatni, akkor más helyzet áll elő, ám az minket már nem fog érdekelni.

By the way már most se érdekel, csak úgy teszünk, mintha.Tovább

A szerző további cikkei






Szűcs R. Gábor
Milyen szankciók?
Infláció Szlovéniában

Az ÉS egy korábbi számában (2023/28.) a dániai inflációról és kezeléséről írtam. Azért tartottam érdekesnek, mert egy kis, saját valutával bíró uniós tagország helyzetéről szól. Most olyan, ugyancsak kis méretű uniós tagállamról lesz szó, amely 2007 óta tagja az euróövezetnek, és bizony hatott rá az „összeurópai” áremelkedés. De nem illetik hamis jelzőkkel, és nem rejtélyes „injekcióval” küzdenek ellene. Viszont hatékonyan.Tovább

A szerző további cikkei






Eszter Ruso
Botlatókő-avatás a magyar Toscanában

Ahogy magyarországi ittléteim alatt gyakran megesik, a könnyű szórakozás céljával induló kirándulások során összetett érzelmi helyzetekkel találkozom, amelyek nemegyszer megrendítenek. Így történt az elmúlt szombaton is. Azt terveztem, hogy majd a Balaton-felvidéki kiruccanás után írok egy rövid posztot, romantikus képekkel illusztrálva. Azonban belegubancolódtam a magyar zsidó azonosság és történelem bonyolult hálójába. Egy megható és tragikus vágytalansággal terhelt történetcsomóba.Tovább

A szerző további cikkei




FEUILLEON

Gyenge Zoltán
Az „elfajzott” Nordau


IRODALOM

Kiss Ottó
(Mértan)

Kiss Ottó
(Kör)

Kiss Ottó
(Egyenes)

Kiss Ottó
(Spenót)

Kiss Ottó
(Lépcső)

Kiss Ottó
(Jelszó)

Kiss Ottó
(Időutazás)

Kiss Ottó
(Szabad)

A szerző további cikkei

Mohácsi Árpád
Család
Tovább

Mohácsi Árpád
család-2

Mohácsi Árpád
Gyerekkor

Mohácsi Árpád
gyerekkor-2

Mohácsi Árpád
Kitekint

Mohácsi Árpád
kitekint-2

A szerző további cikkeiT

Tamás Zsuzsa
Gyilkosság kánikulában

Túlságosan mélyen aludt. Na igen. Vagy túlságosan sokat ivott már. Zugivó. Zsófi egy ideje ízlelgette már ezt a szót, tudta, hogy egyszer majd ki fogja mondani, csak azt nem tudta, kinek. A nagyinak? A nagyit nem akarta elkeseríteni ezzel. A mostohaapjának? A mostohaapja túl sokat dolgozott, és ha otthon volt, akkor is inkább csak kerülgették egymást. A testvérei még kicsik. Mégis, talán még leginkább a húgával beszélt volna szívesen. De nem, nem teheti. Amire rájött, az az ő titka. És persze az anyjáé.

Letette a fotel karfájára a könyvet, és csendesen felállt. – Anyu – szólt át a másik szobába, de nem volt ereje a hangjának, inkább csak cincogásnak tűnt. Talán már nem is akarta, hogy meghallja az anyja. Ilyen korán még nem szokott ilyen állapotban lenni, gondolta.Tovább

A szerző további cikkei

Fecske Csaba
Bátorságpróba

Vártam, bágyadt nyári délelőtt volt, citromfagyira emlékeztető fehér felhők gomolyogtak az égen. Csend volt, amit csak néha zavart meg kakaskukorékolás, szekérzörgés, tehénbőgés. Ami azt mutatta, van némi élet a faluban, hogyha lassan, ráérősen is, működik a maga hétköznapi módján. Vártam, jöjjön már egy autó. A kenyeres vagy a sörös, mindegy, melyik, csak jöjjön végre. Azért ülök itt, hogy jöjjön. Persze, ha most jönne, annak nem sok értelme volna, mert Laci nélkül mit sem ér az autó. Mint ahogy autó nélkül Laci sem, de ez nem egészen igaz, mert Lacival tudunk bármit játszani, az autóval viszont nem. Laci megígérte, hogy jön. Biztosan közbejött valami. A gyerekek nem maguk szabják magukra az életüket. Helyettük a szülők, a felnőttek kényszerítik rájuk, mint valami ruhát, amit viselni kell akkor is, ha szűknek bizonyul.Tovább

A szerző további cikkei

Böröczki Csaba
Extra sült krumpli

Anya azt akarja, ne tudjam, hogy a cukorkásnak levágták a fejét. Gondold el, azért, mert hallgatta azt a szép dalt Shadiától. Azt én is nagyon szeretem. Ezt az osztálytársam mondta, ő még látta is, és azt mondta, csupa vér volt minden. Egyébként sok olyan dolog van, amit anya nem tud, hogy tudom. Most nem jut eszembe, de sok ilyen van. Az úton azt játszottam, hogy a piros kő láva. Lávára nem szabad rálépni, mert forró, mert a vulkánból jön ki. Aztán apa rám szólt, ne bohóckodjak, és vegyek át anyától egy csomagot. Azt vittem, amiben a kiflik vannak, meg a gyógyszer, az a legfontosabb csomag. Annál már csak egy fontosabb csomag van, de az nem is csomag, igazság szerint, hanem papírok. Útlevél, meg ilyenek. Anyáék sokat beszélnek róla, hogy mi legyen vele. Néha azt mondják, égessük el, néha meg, hogy tartsuk meg. Én bírnám, ha elégetnénk.Tovább

A szerző további cikkei

Papp-Sebők Attila
Bicikli

Hallom, hogy apám kilép a tolóajtón, úgy áll meg, hogy eltakarja a fenyő, várom, hogy szólítson, de csak rágyújt, lustán füstöl, én meg élvezem, hogy tétlen maradhatok, rejtve a fűben. Ledobom a pólómat és elnyúlok, szórakozottan lóbálom a lábam, a rozsdamarta biciklivázat nézem, ideje lenne már a szemétre tolni, de öcsi kiakad, ahányszor a közelébe megyünk, nagyapáé volt, kiáltja, és úgy védi, mintha felpattanhatna rá, hogy eltekerjen vele. Ámulok a fényen, csak a sötét ne nőjön, a napok ne teljenek, jó ez a nyár, még a benzinszagú délutánokat is elviselem, a fűnyírógép robaját, a reggelek baltahangját, a délelőtti rönkcipelést.Tovább

Kiss Ildikó Judit
Szia, szívem

Vakarta farkától a fejéig a döglött állatot, visszafelé, egy erre külön kitalált fémeszközzel, amit még a genovai halpiacon vett. Márk egy estét kiabált azon, hogy mennyibe került neki a „vizes fószer”, görög arcélén úgy megfeszült a bronzos bőr, hogy Nini attól tartott, menten szétreped. Aztán elutaztak Genovába autóval, hogy meg legyen Nininek mutatva, milyen a jó világ, de ő utálta az egész genovai kikötőt, a halszagot, a hangosan rikácsoló olaszokat, a mammamia színezte gesztikulálást, az éles napsütést, ami könnyesre égette napszemüvegen keresztül is a szemét, de főleg a férjét, aki annak ellenére, hogy Nini kérte, ne menjenek be, miután látta, hogyan vágták földhöz, majd teregették ki a polipokat a kikötőben, mintha száradni vágyó lepedők lennének, erősködött, hogy dehogynem, „szeretni fogod, szívem”, majd a karjánál fogva berángatta az épületbe...

A szerző további cikkei

VISSZHANG

Valcsicsák Imre
Esztétikum és diktatúra

A szerző további cikkei








KRITIKA

Csehy Zoltán
Elvetemült ablakok

► Várady Szabolcs: Válogatott versek. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2023, 176 oldal, 4390 Ft

Várady eleve szűken méri a verset, univerzuma viszonylag jól belátható, a válogatott szinte lehetne az összes is. Publikált költészete nem sűrű erdő, hanem kivételes műgonddal ápolt park. Már a 2003-as A rejtett kijárat című gyűjteményes kötet olvasásakor is feltűnt, hogy az 533 oldalas könyvből mindössze 87 oldalnyi jutott a saját verseknek, majd 77 az úgynevezett „majdnem verseknek” és „egyebeknek”. A verseket és a „verseket” a műfordítások és esszék nemesfémekben gazdag, szigorú hegyvonulatai választották el egymástól. Pedig ezek a térfelek elválaszthatatlanok.

A Várady-verskötet egyik jellemzője, mondhatni, hogy túl hamar ér véget. E tekintetben a nyolcvanadik születésnapra megjelent Válogatott versek sem változtatott a bevett gyakorlaton.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Gelencsér Gábor
Ex libris

Kalmár György: A válság mozija
Király Hajnal: Film a határon
Lichter Péter: Az amerikai film története
Takács Róbert: Hollywood a vasfüggönyön túlTovább

A szerző további cikkei

Gajdó Ágnes
Elkallódni? Megkerülni!

► Papp Dóra: Rúnatánc. Ciceró Könyvstúdió, Budapest, 2022, 432 oldal, 4990 Ft

Norbi és Míra kapcsolatának alakulása nem zökkenőmentes, holott még a lány bálványával, a Berlinben élő dán énekessel, Agnes Obellel is sikerül összefutniuk, és közös képet készíteniük, a fiú szemfülességének köszönhetően. Az apróságnak tűnő, máskor azonban nagyon is veszélyes, Szepesre igen jellemző kalandok és konfliktusok végig fenntartják a figyelmet. A vakcina mellékhatásairól, a vírustagadókról, a chatcsoporton belüli vitákról és összetűzésekről, a graffitiző vandálokkal való verekedésekről, a járvány miatti távolságtartásról szóló epizódok mellett egyszer csak megjelenik egy új, a világot megrengető és megrendítő történés, ami nem csak Norbiék életét befolyásolja: Oroszország Ukrajna elleni háborúja.​​​​​​​Tovább

A szerző további cikkei

Branczeiz Anna
Előlép a háttérből

► Bárdos László: Consolatio a múló időről. Összegyűjtött versek. Joshua Könyvek, Budapest, 2022, 352 oldal, 5690 Ft

Bárdos László igazi poeta doctus: tanulmányaiban érzékeny olvasóként értelmezi sokak mellett József Attila, Babits Mihály, Nemes Nagy Ágnes és Kosztolányi Dezső verseit, és nemcsak a magyar irodalomban jártas, hanem a világirodalomban is. Irodalomtörténészként felhalmozott bőséges tudása érezhetően formálta líráját. Az intertextusok, illetve a versekhez fűzött mottók és ajánlások arról tanúskodnak, hogy jól ismerte többek között Pilinszky és Mallarmé költészetét is.

Bárdos kreatívan él az újraírás lehetőségével.Tovább

A szerző további cikkei

Szűcs Balázs Péter
Szelíd szomorúság

► Jhumpa Lahiri: Amerre járok. Fordította Greskovits Endre. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 172 oldal, 4499 Ft

Jhumpa Lahiri 1967-ben született Londonban. Szülei indiai (nyugat-bengáli) bevándorlók voltak. A család Lahiri hároméves korában az Egyesült Államokba költözött. Mivel Lahiri hivatalos neve (Nilanjana Sudeshna Lahiri) túlságosan nehezen kiejthetőnek tűnt a tanárai számára, Jhumpának kezdték szólítani, mely eredetileg a családi beceneve volt. A család otthon továbbra is a bengáli nyelvet használta, így Lahiri számára, kislányként az angol nyelv az idegenséget jelentette – legalábbis amíg meg nem tanult olvasni. Az angol nyelven való olvasás jelentős szerepét Lahiri életében mi sem mutatja jobban, mint a Barnard College-ban (Columbia Egyetem), majd a Boston Egyetemen szerzett diplomáinak sokasága (angol irodalomból, összehasonlító irodalomtudományból és kreatív írásból), s szintén a Boston Egyetemen megszerzett PhD fokozata (disszertációjában azt vizsgálta, hogyan hatott az olasz építészet a XVII. századi angol drámaírókra).Tovább

A szerző további cikkei

Bihari Péter
Egy kíváncsi örökmozgó

► Csunderlik Péter: Egy különleges közép-európai történész. Hanák Péter pályaképe. Napvilág Kiadó, Budapest, 2023, 318 oldal, 4400 Ft

Még jelentős történészekről is elég ritkán írnak életrajzot. Hanák Péter (1921–1997) azonban (Heller Ágnes szerint) Magyarország egyik legkíváncsibb, tehát egyik legsokoldalúbb embere volt, sőt élete és életműve (Varga László szerint) kulcsot ad az 1940 és 1990 közötti fél évszázad Magyarországának megfejtéséhez. Csunderlik Péter kiváló munkát végzett: minden lehetséges forrás feltárásával és figyelmes olvasásával (plusz ötven interjúval!) reális Hanák-portét s egyúttal izgalmas XX. század-portrét állított elénk.Tovább

A szerző további cikkei

Weiss János
Mi a szocializmus?

► Rainer M. János: Újratervezés. Szocializmus Magyarországon a 20. században. Osiris Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 285 oldal, 4480 Ft

A szerző hét fejezetben mutatja be az újratervezési kísérleteket: az olvasó jól érezheti, hogy ezek a kísérletek azok, amelyek alapvető kulturális jelentőséggel bírnak. Másként fogalmazva: ezek voltak az igazán jelentős „dobások”; az apologetikus műveket és alkotásokat nyugodtan el lehet felejteni. De azt is szóvá kell tennem, hogy ennek a tárgyalásmódnak van egy kellemetlen mellékhatása: nem látjuk azt az ideológiai-apologetikus kontextust, amelynek háttere előtt ezek a művek megszülettek. De bárhogyan is legyen, azt kimondhatjuk: a könyv (kulturális szempontból) nagyszabású és átfogó múltfeldolgozási kísérlet.Tovább

A szerző további cikkei

Fuchs Lívia
Megállt az idő

(Táncprogramok a Margitszigeti Szabadtéri Színházban)

A hogyan persze nagyon is sokféle lehet, és ha e két évtized táncprogramjaira szűkítve keresem a választ, főként középszerű, elavult, művészi izgalmak és meglepetések nélküli előadások tolulnak fel az emlékeimben. A tánc a Margitszigeten, ha folklór, akkor a nemzetközi kínálatból főként a jól bevált Georgiai Állami Népi Együttes. Az idén már ki tudja, hányadszor fellépő társulat a negyvenes évek végétől szinte változatlan repertoárral hódít, mert a sokat és méltán emlegetett virtuozitáson túl lehengerlően és egyben lírai árnyalatokkal is képes közvetíteni egy múltjára és hagyományaira büszke nép érzéseit.Tovább

A szerző további cikkei

Nagy Barbara
Formaritmusok
Barcsay Jenő munkáiról

(Ferenczy Múzeumi Centrum, Kmetty Múzeum, Szentendre, 2024. máj. 26-ig)

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Nyári emlék

(Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár. Elérhető a mozikban és a Cinego oldalon.)

Szép történet, csettinthetnénk elégedetten, óvatosan, diszkréten bontakozik ki egy szülő-gyerek kapcsolat sokféle szálból egybeszőtt szövete, ám nincs egészen így, a történetben rejlő finom emberi dráma csak ígéret maradt. A Volt egyszer egy nyárra ráfért volna egy jó dramaturg-vágó, hogy segítsen megtalálni a szerencsésebb ritmust, a helyesebb arányt a múlt és jelen, a sejtetések és megmutatások között. A film első harmadából hiányzik a feszültség, nem látszik még a belső konfliktus, amely, ugyan csak apránként és töredékesen, de később kibontakozik az elbeszélésben.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Közös (játszó)tér

(De Spiegel: Botanika, Eötvös10, SENSES Nemzetközi Fesztivál – 10. Színházi Olimpia)

Cinikus ábrázatomat végül amúgy istenigazából először egy De Spiegel nevű, úgynevezett „immerzív” belga babaszínház derítette fel, ami nem csoda, hiszen húsz éve készítenek előadásokat kizárólag a legeslegfiatalabbaknak. Amit csinálnak, az sokkal egyszerűbb, mint amit a hangzatos „immerzív” elnevezés sugall, holott nemcsak a színház, de a korcsoport lelkivilágának is mély, összetett ismeretén alapul. Megpróbálom elmesélni.Tovább

A szerző további cikkei

Ruff Borbála
Jöttünk, láttunk, visszamennénk?

(Stephen Fry: Mítosz II. Előadja Scherer Péter. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2022)

Stephen Fry Mítosza esetében a folytonosság mindent kizáróan érvényes. Nemcsak a magas színvonalban, és nemcsak kronológia miatt, még csak nem is Scherer kitűnő „stand-upjának” köszönhetően. Fry a jelenné írt görög mitológia módszerével igazán közel jut az olvasóhoz-hallgatóhoz. A címben feltett kérdésre – jöttünk, láttunk, visszamennénk? – a válasz nemleges. Minek időutazni, ha elevenen él a több ezer éves múlt?Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Megmentett

(Bartók-nap – Zeneakadémia, július 22.)

Csodálatos koncert, és még nincs is vége, mert jön Maxim Rysanov, hogy eljátssza a legkevésbé szeretett versenyművet, a Brácsaversenyt, ezt már csak vázlatszinten írta Batók, Serly Tibor fejezte be. Az élményen azonban ez nem változtat, Rysanov olyan pompásan, természetesen, egyszerűen és pontosan brácsázik, hogy egyáltalán nem érdekes, ki a szerző: nagy vagy nagynak érzett a zene.Tovább

A szerző további cikkei

Siba Antal
Romániában szokatlan

(Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem nyilatkozik a román tévének)

A riporter azonban rosszul látja: Szalay-Bobrovniczky kulturálatlan gesztusa ugyanis nem a bukaresti sajtónak szólt. Ez a magyar politikai kultúrában, pontosabban kulturálatlanságban mindenkinek kijár, aki nem a hazai kormányzat valamelyik emberének a médiavazallusa, bár olykor rendszert sem találni benne. Ha egy úgynevezett tanácsadó azt mondja, nem kell, akkor nem kell.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Tusványoló

A szégyenbe taszító szándék szimptomatikus, és a közgondolkodásnak azt a negatív szintjét tükrözi, ami már a releváns kérdésekre sem próbál meg válaszolni, csupán csak megmondja, kinek hogyan kellene viselkednie, mit kellene és mit nem kellene – sőt, szabad – tennie, különben jön a deres. Majd hagyják megfulladni az érintettet a végeláthatatlan vitriolfolyamban, miközben válaszok helyett csak ez a szerencsétlen, célt tévesztett lövöldözés van. Tusványoson lépsz fel? Buzie vagy!


INTERJÚ

Hegedűs Claudia
„Maga az emlékezet is fikció”
Beszélgetés Avni Doshival


PÁRATLAN

Csabai
OKE

A szerző további cikkei



Az Operaház Fantomja (Hanák András)
A FANTOM MUNKÁBAN

A szerző további cikkei







(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

A szerző további cikkei

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

„VÉRVONAL” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.07.27.


A TARTALOMBÓL:

– Minden összeomlik, amit Orbán Viktor ígért – „Forradalmi lelkület még Budapesten sem nagyon van” – Baranyi Krisztina a híressé vált padról, a Fudanról és a közelgő választásokról. Interjú

– Vérvonal – Százezrek élnek bántalmazó kapcsolatban · Brutális gyilkosságok, a fejét elfordító állam · Családban marad?

– A démonizálás rohadtul veszélyes – Réz András megmondóemberekről, „Digitáliáról” és a két Kádár-rendszerről. Interjú

– A medve félbeszakít – egy nemzetet – Elmaradt a valós helyzetértékelés Orbán Viktortól Tusnádfürdőn

– Forráshiány és milliárdok államosításra – Sokba fog kerülni az államnak a CT- és MR-vizsgálatok államosítása

– Gátak nélkül, szabadon – Uniós természet-helyreállítás: nem kell mindent pontosan olyanra visszaállítani, mint amilyen volt

– Újabb kritika a jegybanktól – Véget kellene vetni a forintgyengítés vezérelte gazdaságpolitikának

– Utolsó csepp – Mozgalomszerűen hagyják el a pályát a tanárok, mondják a Miután felmondtam blog alapítói

– Az államfő nem árulja el, miért nem írja alá Sándor Fegyir kinevezését – Megpróbáltuk megtudni

– El kellett fogadnom, hogy nekik ez a szeretet – Tizennyolc évesen megvakult, egy ismeretlen genetikai betegség miatt 122 centiméter magas, nagyfokú gerincferdülése van. Korán önellátó volt, a kislányát az apja megpróbálta elperelni tőle, de ő nem hagyta magát. Egy hétköznapi hős: Császár Angelika

– Lángoktól ölelt paradicsom – Megduplázta tűzoltó-légiflottáját az EU az erdőtüzek miatt

– A győztesből lehet a legnagyobb vesztes – A katalánok lehetnek a királycsinálók: nem kizárt, hogy a szocialisták alakíthatnak kormányt Spanyolországban

– Nekik Bahmut kell – Romlott az ukrán katonák morálja, nagy szüksége lenne a sikerre az ország vezetésének

– Orbán balkáni szövetségese átlépte a vörös vonalat – A nyugati országoknak egyre inkább elegük van a boszniai szerbek vezetőjéből

– „Nagyjából utolértük az osztrákokat” – Néhány nap Tirolban

– Slágerből pártinduló – Plágiumtörténetek Kelet-Németországból

– Miért fogy az erdélyi magyarság? – A több évtizedes folyamat vizsgálatára teszünk kísérletet

– Az illegális műkincs-kereskedelem mítosza – Jól hangzik, ám egy hiteles felmérés sem támasztja alá, hogy a régiségek tiltott kereskedelme a fegyver és drogok után a harmadik legnagyobb piac lenne

– Kozmikus biliárdasztal – Egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, naprendszerünk a legritkább fajtából való

– Kibillent Föld – Számok nyelvén

– Virágzik a magyar lótusz – Az éghajlat megváltozása a folyóinkat és tavainkat sem hagyja érintetlenül. A burjánzó vízinövények láttán azt gondolhatnánk, hogy a medrek tele vannak élettel, ez azonban nem igaz

– Én lettem a rendező, az emlékezet pusztítója – Vásári komédiává alacsonyítja az atombomba tragédiáját az Oppenheimer című film

– Barbie újra történelmet írt – Kultmatek

– „Ezért nem lettem kísérleti fizikus” – Száztíz éve született Kosáry Domokos

– Nagy pénz, kis foci – A Ferencváros kínos bukása után ismét felmerül a kérdés: miért ítéli kudarcra a magyar csapatokat az egyre növekvő bevétel?

Publicisztika:
– Lányi András: Miért nem szeretjük a zöldeket? 2. rész
– Dévényi István: Magyarország félreértelmezése
– Szerető Szabolcs: Förtelem – Álláspont
– Nagy Bandó András: Aki NER, az nyer!
– Odze György: Egy politikus, aki soha nem volt a helyén
– Nagy Attila Tibor: Megszólal a Fidesz euroatlantista szárnya – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: 2040
– Gazda Albert: Fel – Beszökött az ősz
– Pethő Tibor: Gyertya és orgona – Ószleng
– Körmendy Zsuzsanna: Elégedettségi kérdőív – Pár perc próza
– Szerető Szabolcs: A bezúzott kirakat – Szotyola
– Puzsér Róbert: Eszenyi Enikő szégyenteljes örökségét Tóth Gabi őrzi meg az utókornak
– Marabu: Témáink

Kritika:
– Tudom, hogy maga jó ember – Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget
– Retro Zagorka és a bakonyalji táltosfiú – Zsebők Csaba: Bűvölet, révület
– Mámor és bánat – Thomas Vinterberg és Tobias Lindholm: Még egy kört mindenkinek
– Rúfusz vadkempingezni tanít – David Dolenský: Erdőjáró Rúfusz

ITT OLVASHATÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: MAGYAR NARANCS ONLINE
2023.07.26.


A SZERK.

A SZERK.
Fesztiválhangulat

Kósa Lajos, a magyar országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke videóinterjút adott a 24.hu részére a Tusványosnak nevezett évenkénti Fidesz-táborozáson.

A SZERK.
A bűvész kalapja

Idén januárban egy adóhivatali adatbázis segítségével – azaz legálisan – a Direkt36 egy sor kormányközeli üzletembert azonosított be a hatalmas, nemegyszer százmilliárdos vagyonokat rejtő magántőkealapok mögött.

PUBLICISZTIKA

SAUSIC ATTILA
Mindig rossz úton jár
Rammstein vs. #metoo

Példának okáért vegyük a Bück dich! (Hajolj le!) című számot: „Hajolj le, parancsolom / Fordítsd el tőlem ábrázatod / Nem érdekel az arcod / Hajolj le!” – szólítja fel kissé nyersen az énekes és szövegíró Till Lindemann képzeletbeli partnerét egy bizonyos póz felvételére.

F. SZABÓ EMESE
Lázár János a vasparipát karéjozza

Lelakott vagonok, fullasztó viszonylatok, megszűnő vonalak, káosz a pályaudvarokon – miért beteg a vasút?

KÜLPOL

MAGYARORSZÁGI CIVILEK SEGÍTSÉGE UKRAJNAI MAGYAR KATONÁKNAK
„Mindent, ami szükséges a téli hadjárathoz”
Oláh Mihály és Trautmann Balázs, a Kárpátaljai Sárkányellátó két alapítója

Először a Kárpátaljai Sárkányok alakulatának kezdtek gyűjteni, s mára több mint 94 millió forint értékben vittek eszközöket a fronton harcoló magyar katonáknak. Ha kell, a tengerentúlról rendelnek fémdetektort, de pilótakeksz is kerül a szállítmányba.

BELPOL

BE LEHET-E ZÁRATNI A BÁTONYTERENYEI AKKUFELDOLGOZÓT?
Tűzön-bűzön át

A két éve épült akkumulátorfeldolgozót tavaly robbanás rázta meg, idén tűz ütött ki benne. Az ellenőrök rosszul lettek a bűztől, a bírság már meghaladja a 100 millió forintot, de nincs foganatja. A mozgolódó civilek a polgármester szerint csak Fidesz-ellenesek. Ez Bátonyterenye, amelyet Nógrád megyei látogatásán elkerült Novák Katalin.

ÖSSZEHANGOLT GYŰLÖLETKELTÉS JÁMBOR ANDRÁS KÉPVISELŐ ÉS A SZIKRA MOZGALOM ELLEN
Az ellenséggyár sztahanovistái

A fideszes ellenségképgyártás és az akár a legutálatosabb bűnökkel való rágalmazó gyanúsítgatás bevett eszköze a kormánypárti kampányoknak. Ennek újabban egy kis újbalos mozgalom és annak egyetlen parlamenti képviselője, Jámbor András az áldozata.

ÖSSZEFOGNAK A FÜGGETLEN VIDÉKI HÍRPORTÁLOK
Lehet tisztességes

Nyolc vidéki internetes lap a Független Helyi Lapok Közösségeként segíti egymás munkáját. Az együttműködéshez csatlakozók hírei a független vidéki hírportálok cikkeit összegyűjtő Szabadhírek.hu gyűjtőoldalon is olvashatók. Vajon elég ennyi a kormánypropaganda ellensúlyozásához és a helyi sajtó kiszolgáltatottságának csökkentéséhez?

NEKROLÓG

NEKROLÓG
Az anyagelvű metafizikus
Lator László (1927–2023)

A július 17-én elhunyt Lator László Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, valamint ez utóbbinak egy időben ügyvezető elnöke olyan öreg volt, hogy azt már el kell magyarázni.

KRITIKA

KÖNYV
Barlangrajz
Javier Cercas: Terra Alta

A krimi ötödik sorában már hírt kapunk a kettős gyilkosságról, a történet közege mégsem a nyüzsgés, hanem a csend. A nyomozó, Melchor városi zajokhoz szokott, ezért az új helyen éjjelenként egy ideig nem is tud pihenni, és nappal is éberebb, feszültebb, mint a többiek.

SZÍNHÁZ
Sötét és világos
Benoit Solès: A kódfejtő

A francia színész-drámaíró a darabot Alan Hodges Kódjátszma című amerikai filmjének és Hugh Whitemore Breaking the Code című színművének felhasználásával írta (a darabot a rendező, Horváth Patrícia fordította le).

KIÁLLÍTÁS
Vonalakból született
Fábián Zoltán: ALEA IACTA EST?

Mintha most nemcsak a kocka, hanem a kiállítás „főszereplője”, a négyzet is el lenne vetve.

FILM
A nagy füst
Christopher Nolan: Oppenheimer

Egy csapat férfi összeáll, hogy kialakítsák az új világrendet. Oh, nem, az a Barbie.

TÉVÉSOROZAT
Rajzfilm szeretnék lenni
Lángok által felemésztve

Amikor 12 éves voltam, minden reggel korábban felkeltem, hogy még iskola előtt megnézhessek pár részt egy-egy régi animéből. Tiltott mulatság volt, de a Naruto minden veszélyt megért.

LEMEZ
Önterápia
Queens Of The Stone Age: In Times New Roman…

Ha egy zenekar huzamosabb ideig nem ad ki lemezt, annak több oka lehet.

LEMEZ
Újra együtt
Anohni and the Johnsons: My Back Was a Brick for You to Cross

Az apróbb névváltozáson átesett nagyszerű zenekar 11 évig hallgatott, de még énekes-vezetőjének is már hét éve jelent meg az utolsó szólóanyaga.

KONCERT
Hang nélkül
Guns N’ Roses

Lewis Capaldi tikkelése és Lana Del Rey késése mellett a legnagyobb vihart a Guns N’ Roses fellépése kavarta az idei Glastonbury Fesztiválon.

ZENE

INTERJÚ
Lelkek titkosírás nélkül
Nagao Haruka hegedűművész

Nyolc éve járt először Budapesten, és beleszeretett a városba. Új életének Bartókhoz is köze van, és csak a nagyobb rendet hiányolja innen.

RÉS A PRÉSEN
Büszkék

Kováts Péter hegedűművész, művészeti vezető

MI A KOTTA?
Friss levegő

Klasszikus zenei programajánló a 2023/30. hétre

RÉS A PRÉSEN
Ülnek a fűben

Ifi-Valde Orsolya ügyvezető (Jazzpiknik)

SZÍNHÁZ

INTERJÚ
„Amikor úgy érzed, lehetetlen”
Benoit Solès színész, színpadi szerző

Az Alan Turing életét feldolgozó A kódfejtő című színdarabja négy Molière-díj mellett a világhírnevet is meghozta számára. A magyar előadás apropóján érkezett Budapestre. Nemcsak írásról és színjátszásról, hanem az elfogadásról és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk vele.

VISSZHANG

VISSZHANG: DOKUMENTUMFILM
A legmélyebb lélegzet

Laura McGann költői és áramvonalas műve mintha A szerelem tüzének víz alatti variációja lenne.

VISSZHANG: KÖNYV
Magyar gazdaságtörténeti évkönyv 2022

A hatodik alkalommal megjelent gazdaságtörténeti évkönyv a hazai gazdaság és társadalom szövetében felfedezhető, néha igen jelentős különbségeket igyekszik láthatóvá tenni.

VISSZHANG: LEMEZ
Bully: Lucky For You

A zenekar frontembere, Alicia Bognanno körül sok minden történt az elmúlt három évben.

VISSZHANG: ANIMÁCIÓS FILM
Nimona

A jobboldal hosszú évek óta köpőcsészének használja a Disneyt úgymond a woke-sága miatt.

VISSZHANG: LEMEZ
Ysaÿe: Six Sonatas for Violin Solo / Hilary Hahn

A belga hegedűkirály hat tanítványának, köztük Szigeti Józsefnek dedikálta az éppen száz éve kiadott szonátakötetét.

VISSZHANG: KÖNYV
Géczi János: Az utolsó rózsához

A hosszú és sűrű könyv a visszatérő motívumok és az egymáshoz szorosan kapcsolódó, ismétlődő képek ellenére sem áll össze egységes egésszé.

VISSZHANG: FILM
Két jegy Görögországba

Nyaralni (állítólag) jó!

VISSZHANG: LEMEZ
Little Dragon: Slugs Of Love

A Little Dragon négytagú göteborgi zenekar.

FILM

TÉVÉSMACI
Kacsacsemege

Amikor Sztupa és Troché, e két idős tudós a kelet-európai rendszerváltások metafizikai mibenlétét vizsgálták, tekintettel a roppant anyagra, kénytelenek voltak bevonni Ómafát is.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2023/30.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/30.

Rövid hírek: erdőtűz, Vénusz, bot...

Snoblesse Oblige 2023/30.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/30.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

TUDOMÁNY

OPPENHEIMER ÉS A MANHATTAN-TERV
Világok pusztítója

Az atombomba atyjának hívták az újságok, s valóban, szerepe megkérdőjelezhetetlen a modern tömegpusztító fegyverek prototípusának megteremtésében. Közben tudós is volt, a közügyek iránt érdeklődő, baloldali szimpátiákkal megvert értelmiségi, s erre rá is ment a karrierje.

VESZÉLYEZTETETT RITKA MADÁRFAJOK
Drága tojás

Rókák eszik ki a tojások zömét a fokozottan védett gólyatöcsök és gulipánok fészkeiből a Dél-Alföldön. Egy-egy költőtelepen a veszteség meghaladja a 90 százalékot. Az eltűnő fajokat a nemzeti parkok és civil szervezetek próbálják védeni – puska nélkül.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Pêche Melba

Pêche Melba kompót: fehérboros őszibarack málnával

LOKÁL

HELYRAJZI SZÁM
Központi Statisztikai Hivatal

Czigler Győző épülete uralta a környéket.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

BARTUS LÁSZLÓ VÁLASZA BAYER ZSOLTNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZÓ
2023.07.27.


Nem vagyok könnyű helyzetben a megszólítással, mert Bayer Zsoltot nehéz nevezni mind kedvesnek, mind tiszteltnek, pedig mi nem vagyunk ismeretlenek egymás számára. Az egykori baloldali Népszabadság sztárpublicistája a 168 Óra megbecsült kolumnistája is volt, aki öleléssel (és talán puszival is) köszöntötte Mester Ákost, a 168 Óra főszerkesztőjét, ha beviharzott a szerkesztőségbe. Mi senkik voltunk hozzá képest. Ha Bayer Zsolt megjelent a 168 óra (mai elvbarátai szerint „168 Tóra”) szerkesztőségében, megállt az élet. Mindenki lábujjhegyen járt, akkora volt a szerelem.

Bayer személyében akkor a nagy ballliberális szerző érkezett meg, amitől mi még halkabban és visszafogottabban is beszéltünk. A baloldali megmondóember, a liberális média ikonja jelent meg, akitől reszketett a jobboldal. Bayer Zsolt a stílusát tekintve akkor még szalonképes újságíró volt, aztán a tartalomhoz igazodott a forma. Amilyen ocsmány a tartalom, éppen olyan szennyes a stílus. De akkoriban ezt senki nem tudta volna elképzelni. Senki nem gondolta, hogy Bayer Zsolt az „aljas” és „szennyes” szavak szinonimájává válik, és 1944 után a legjelentősebb nyilas szerző lesz.

Polgárháború vagy kivégzés?

Sok hulla lefolyt azóta az ukrán folyókon, akiket Bayer Zsolt és csókos barátja, Orbán Viktor orosz elvtársai gyilkoltak meg, ezért is ért váratlanul, hogy a volt szélsőbaloldali és ultraliberális kolléga, akit mi akkor baloldali elhajlónak éreztünk, Bayer Zsolt azonosít engem és lapom olvasóit a moszkovita Kun Bélával. Moszkvában életemben nem jártam, miközben Bayer Zsolt csókos cimborái az uniós és amerikai szankciók közepette járnak éjjel-nappal Moszkvába, hogy átvegyék a Kreml friss utasításait. Az oroszbarát magyar kormány szócsöve „kunbélázza” az antifasiszta magyar sajtót.

Mert mi azok vagyunk, azok voltunk, és azok is maradunk. Mi ugyanazokat az elveket és nézeteket valljuk, mint amikor a 168 Órában dolgoztunk, és amikor undorodva néztük azt a seggnyalást, amit Bayer Zsolt előadott Mester Ákosnak. Mi soha nem voltunk olyan közeli baráti viszonyban Mester Ákossal, akit nagyon tiszteltünk, de mi ma is ugyanúgy tekintünk rá, s tiszteljük, mint akkor. Függetlenül attól, hogy 2011-ben Mester Ákos nem ismerte fel Bayer és fideszes cimborái fasiszta államát, de egyszer talán még igazat ad nekünk. Ám, ha nem, az sem baj, mi akkor is szeretjük őt.

Nem nevezném megtiszteltetésnek, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzet című szélsőjobboldali propagandakiadványban, amely egyszersmind a magyar fasiszta kormánysajtó zászlóshajója, „Demars – A polgárháború előérzete (2. rész)” címmel az Amerikai Népszavát és szerény személyemet polgárháborús víziója egyik okának nevezte. Bayer „polgárháborús előérzetének” volt egy első része is, ha jól látom, abban elintézte az egész ellenzéket. Éles szemre vall (maradt valami az egykori újságíró tehetségéből), hogy a teljes második részben az Amerikai Népszava veszélyességét taglalja.

Bayer Zsolt két részben vízionál polgárháborút Magyarországon, ami még meglehet, ha a nép felismeri a NER valódi jellegét, s ha elfogy a kaja és a türelem, Orbán pedig nem ad más lehetőséget a népnek, hogy eltávolítsa őt, mint az ország történelmi léptékben mérhető, legnagyobb kártevőjét. De Bayer nem ehhez a potenciális elégedetlenséghez és népfelkeléshez kapcsolja a polgárháborús veszélyt, hanem az ellenzék, s attól függetlenül, az Amerikai Népszava Orbán beszédére adott reakciójához. Bayer szerint „polgárháború” abból lehet, hogy mi elítéltük a revizionista uszítást.

Csakhogy ez nem „polgárháború”, mert mi emiatt nem háborúzunk senkivel. Hanem kivégzés. Ők végeznek ki bennünket. Bayer ennek „előérzetéről” beszél. Mielőtt azonban ezt az írása alapján taglalnánk és logikusan levezetnénk, idézzük fel röviden, mivel szolgáltunk rá erre...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

WAGNER PÉTER: NE AZ ALAPJÁN VÁLASSZUNK HARCKOCSIT, HOGY MIT BÍRNAK EL A MAGYAR HIDAK

SZABADON PLUSZ / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.07.21.



Nem működik transzparensen a magyar honvédség. Azt sem lehet tudni, hogy az elmúlt nyolc évben a Zrínyi Haderőfejlesztési Programra előirányzott 3500 milliárd forintból eddig mennyit költött el a minisztérium és mire - mondták elemzők, kutatók a Szabad Európának. Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint azonban ez nem furcsa, hiszen a magyar honvédség a társadalom leképeződése: uram-bátyám világ, kontraszelektál a vezetők kiválasztásánál és éppen ezek gátolják meg abban, hogy olyan jól működjön, mint egy hatékony multi, ahol csak a legjobbak juthatnak fel a ranglétrán. A vezető kutató a Szabadon Pluszban azt is elmondta: a magyar honvédségre ráfért a fejlesztés, hiszen az Afganisztáni missziókban 1945-ben gyártott gépkarabélyokkal lövöldöztek a magyar katonák, amelyek közül nem egy néhány lövés után szétesett a tűzharcban. 

00:00 Mi a helyzet a Zrínyi Haderőfejlesztési Program 2026-os, vagy 2032-es határidejével? Vagy már nincs is semmilyen határidő? 

02:52 Miért nem bliccelünk továbbra is a NATO-ban? 

05:14 Az amerikai nagykövettel heti gyakoriságúak a beszólogatások, ezalatt stabil kapcsolatunk van a NATO keretein belül az Egyesült Államokkal? 

06:43 Lehet tudni, hogy pontosan mire megy el a pénz a Zrínyi keretében? 

09:02 Milyen a Magyar Honvédség helyzete valójában? 

13:22 Kirúgtak ezer embert, lefejezték a vezérkart. Ki az, aki ezek után katonának megy Magyarországon? 

15:25 A Magyar Honvédség a magyar társadalom leképeződése 

21:44 Mi a baj a Leopárd harckocsikkal?

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

„FEL NEM FOGHATÓ ÉLET EZ” - DOLGOZNAK, KARRIERT ÉPÍTENEK, MÉGIS KISZOLGÁLTATOTTAK A KEREKESSZÉKBEN ÜLŐK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.07.27.


– Helló, de jó, hogy jöttetek. Mindjárt beszélgetünk, csak figyelj már egy kicsit Gyuri. Azt tervezem, hogy Amerikába megyek, Seattle-be, de át kell szállni Londonban, én onnan még 9-10 óra lesz az út. Segíts már, te mi csinálsz ilyenkor? Mosdó, meg ilyenek, érted.

Így kezdődött a beszélgetés Kis Adri udvarán, mielőtt leültünk a leanderek közé egy fa árnyékába. Bovier Györgynek szólt a kérdés, aki előbb megállapította, hogy Adri lakása nagyon rendben van, kis ékszerdoboz, de a fürdőszoba ajtaja azért elég keskeny. Egyébként – áttérve az utazásra – úgy látta egy videóban, hogy a nagyobb gépeken két mosdó van, ezeket össze lehet nyitni, a kisebbeken meg oldja meg a kedves utas, ahogy tudja. Merthogy kerekesszékesként a pisilést is előre meg kell tervezni.

Adri nyitott gerinccel született, gyerekkorában még tudott járni, de mindig mozgáskorlátozott volt. Gyuri élete 21 évvel ezelőtt, 17 éves korában változott meg, egy autóbaleset miatt. Most az ő egyik munkahelyéről mentünk együtt át a Várba, Adrihoz. Kihajtott a kerekesszékkel az épületből, beült az autójába, majd egy mozdulattal leszerelte a két kereket. Azokat hátratette, a kerekesszék vázát pedig átemelte magán az anyósülésre. A kocsiban van egy kar, azzal adja gázt, vagy fékez. Gyuri és Adri saját autóval utaznak.

– Olyan mintha luxi nő lennék, akinek derogál tömegközlekedni – mondja Adri. De nem vagyok hajlandó akár órákat várni egy alacsony padlós buszra. Itt, ahol lakom, nem is tudok nyílegyenesen átmenni a következő sarkon lévő megállóhoz, mert ezen a részen még a régifajta macskakő van. A vonatozáshoz napokkal előre be kell jelenteni, hogy mikor hova megyek, akkor odakészítenek egy emelőt, ha van. És ezt sem kezelheti mindenki. Az agyunk olyan, mint egy számítógépes szoftver, ugye Gyuri? Minden reggel végigfuttatjuk, hova megyünk, hol mekkora járdaszegény vagy padka van, az épület előtt és az épületben van-e a rámpa és mosdó.

Afrikáig előbb elmegyek, minthogy felszálljak itthon egy buszra.

„Ez így van” – erősítette meg Gyuri. Mint a Terminátor, beszkennelem az agyamba a padkákat. Ha mondanál utcaneveket, megmondanám, hol hány centis a szegély. Ez már automatikus, de rohadt fárasztó.

Máshogy kezdték kerekesszékes pályafutásukat, de mindketten népszerű és sikeres kommunikációs szakemberek, sokat utaznak, világlátottak. Saját munkájuk mellett érzékenyítő előadásokat tartanak. Amiért mégis a nehézségekről beszélgetünk az az, hogy nemrég egy mozgáskorlátozott fiatalember elektromos kerekesszékét nem engedték fel a repülőre.

– Nemrég meg egy kerekesszékes család járt hasonlóan – mondja Adri. Csalódott vagyok, mert eddig azt mondtam, hogy ha mindenhol úgy működnének a dolgok, mint egy repülőtéren, akkor számomra az egy tökéletes világ lenne. Ezek most jól mutatják, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Na, de térjünk már vissza egy kicsit az én utazásomra, mert ezt el akarom mesélni nektek. Az van, hogy előző életemben szerintem szörfös lehettem. Ha őket nézem, besírok...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

NAGYON VÁRJA AZ ÁLLAM A PÉNZÜNKET, DE EGYRE ROSSZABB FELTÉTELEKET KÍNÁL

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2023.07.27.


Emlékszik még valaki a 2012/I jelű prémium lakossági államkötvényre? Akinek volt ilyen, valószínűleg szívesen gondol vissza a 2009-ben kibocsátott papírra, mert mai szemmel nézve szinte hihetetlen, 6 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, pedig csak nagyjából két és fél évre kellett lekötni a pénzt.

A magyar állam akkor éppen csődközeli helyzetből próbált talpra állni, és ennek keretében igyekezett növelni a lakosság részvételét az adósság finanszírozásában. Ezt szolgálta a nagyon vonzó kamatozás, ám mivel ez drága volt az államnak, a következő sorozatok csak 3 százalékos prémiumot fizettek az infláció mértékén felül.

2012-ben aztán újra válságos helyzetbe kerültek az állami pénzügyek, ekkor jött ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 2015/J sorozattal, amely újra nagyon magas, 5 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, hároméves futamidőre. Ezt követően aztán már az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan egyre csökkentek a kamatprémiumok, a futamidők pedig egyre csak nyúltak.

Így jutottunk el odáig, hogy a ma elérhető legjobb inflációkövető állampapír, a 2031/I nevének megfelelően már nyolcéves, és csak egy százalékos prémiumot fizet a bázisidőszak inflációjához képest. Ám amiért mindezt előhoztuk, az az a változás, amelyet az ÁKK tegnap jelentett be: július végén a 2031/I forgalmazását lezárja (a kisebb prémiumot fizető, rövidebb futamidejű prémium állampapíréval együtt), és utána ebben a kategóriában már csak tízéves, az infláció felett mindössze 0,25 százalék prémiumot fizető állampapír lesz elérhető...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ORBÁN-KORMÁNY MÉG SOHA NEM VOLT ILYEN NEHÉZ HELYZETBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.28.


Orbán megítélése rossz ugyan a közvélemény-kutatások tükrében, de kormánya nagyon jó abban, hogy a problémákért másokat, például az EU-t tegye felelőssé – idézi a Frankfurter Rundschau Krekó Pétert. A Political Capital ügyvezető igazgatója szerint Magyarország továbbra is konfliktusban lesz az Unióval, és külpolitikailag elszigetelt marad.

Az Orbán-kormány még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben – idézi a Frankfurter Rundschau Krekó Pétert, a Political Capital ügyvezető igazgatóját, aki a Deutsche Welle elnevezésű, külföldre irányuló tájékoztatást folytató német közszolgálati médiának nyilatkozott. Krekó nem reménykedik a magyar miniszterelnök politikájának a megváltozásában. Szerinte Orbán megítélése rossz ugyan a közvélemény-kutatások tükrében, de kormánya nagyon jó abban, hogy a problémákért másokat, például az EU-t tegye felelőssé. Orbánnak nem áll érdekében, hogy felszámolja a nepotizmust és a korrupciót, ezért nem helyes illúziókat táplálni a jogállamiságra vonatkozó kompromisszumkészségét illetően – tolmácsolja Krekó véleményét a frankfurti lap. A politológus azt valószínűsíti, hogy Magyarország továbbra is konfliktusban lesz az Unióval, és külpolitikailag elszigetelt marad.

A Rundschau ugyenebben a cikkében idézi Simor András volt MNB-elnököt is, aki az ATV-nek azt mondta: attól tart, hogy a magyar kormány olyan helyzetbe manőverezi az országot, amelyben valós alternatívaként jelenik meg az Európai Unióból való kilépés. Nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de lehetséges – vélekedett Simor, aki szerint ha tavaly még csak tíz százalék volt a kilépés esélye, akkor most húsz-harminc. A közgazdász nem a gazdaság összeomlására számít, hanem arra, hogy az lassan belecsúszik a recesszióba.

Elakadt az uniós migrációs politika reformja

A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy elkeseredett viták után kisiklottak a tárgyalások az EU-tagországok nagykövetei között a migrációs politika megreformálásáról, így a nyári vakáció előtt már nem tudják véglegesíteni azt a szövegtervezetet, amelyről aztán meg lehet majd kezdeni az egyeztetést az Európai Parlamenttel.

Az akadályt az úgynevezett válsághelyzeti szabályozás ügye képezi, amely azt írná elő részletesen, hogy milyen intézkedésekkel kell enyhíteni az EU határmenti országaira nehezedő nyomást a menedékkérők számának növekedése esetén. Az alapvető nézeteltérés a déli és az északi tagországok között állt elő: az előbbiek szorgalmaznák helyzetük ilyetén enyhítését, az utóbbiak viszont vonakodnak ebbe belemenni. Kissé konkrétabban: abban az esetben, ha az olyan országokban, ahol a menekültek először lépnek az EU területére, válságszintet ér el a menedékkérők száma, a javaslat értelmében felfüggesztenék a többi tagállam visszaküldési jogát. Azt, hogy hol van ez a válságszint, a soros spanyol EU-elnökség megpróbálta ugyan lehetőleg szűkebb határok közé szorítani az egyes tagállamok saját mérlegelési jogát, de nem sikerült konszenzust elérnie. Először a skandinávok ellenezték az indítványt, majd annak a németek adták meg a kegyelemdöfést. A négy visegrádi állam szintén elutasította a szövegjavaslatot: ezek kormányai erősebb megfogalmazásban akarják kimondatni azt, hogy támogatásban kell részesíteni az olyan tagállamot, amelyre az EU destabilizálását célzó, mesterségesen gerjesztett migrációs nyomás nehezedik – ilyenre volt példa 2021-ben a Belaruszból Lengyelországba igyekvők áradata.

Peking magatartása nem járul hozzá a globális biztonság növekedéséhez

A nyugati országok közvéleménye egyre inkább beavatkozó jellegű hatalomnak tekinti Kínát, és úgy véli, hogy Peking magatartása nem járul hozzá a globális biztonság növekedéséhez. Ez derül ki a Pew kutatóközpont 24 országban – köztük Magyarországon – 30 ezer ember megkérdezésével február és május között végzett felméréséből, amelynek eredményeit az amerikai Newsweek magazin ismerteti. A kínai befolyás növekedése miatt leginkább az európai, az észak-amerikai és az indiai-csendes óceáni térségbeli demokráciákban aggódnak, míg ez az érzés kevésbé erős, bár azért szintén jelen van Afrikában és Dél-Amerikában. Átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy Kína nem vagy csak kis mértékben járul hozzá a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, míg 23 százalék foglalt állást erről elégedetten. A Pekinggel szembeni fenntartások Európán belül Hollandiában mutatkoztak a legmarkánsabbnak: a megkérdezettek 86 százaléka képviselte ezt, de Nagy-Britanniában és Németországban is 80 százalék volt az arány. Ugyanezt mérték az Egyesült Államokban, Franciaországban pedig 75 százalék jött ki. Ennél is túlnyomóbbnak bizonyult a Kínáról alkotott negatív vélemény a Távol-Keleten: a dél-koreaiak 87, az ausztrálok és a japánok 85 százaléka vélekedett ugyanígy. A Magyarországra vonatkozó adatot a Newsweek nem közli. Megemlíti azonban, hogy egy másik kérdésre, arra, hogy beavatkozik-e Kína más országok ügyeibe, globálisan a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt igennel, és ez az érzés Európában bizonyult a legerősebbnek, kivéve Magyarországot.

Utánanéztem a Pew honlapján, és ott azt találtam: Magyarországon mind a nemzetközi békéhez és biztonsághoz való hozzájárulást, mind a más országok ügyeibe való beavatkozást illetően 51 százalék értékelte Kínát negatívan.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGBEN

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.07.23.


Amikor az ember a generációs szegénység megtöréséért nemcsak a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel is dolgozik, rájön olyan pontokra, amelyek furcsán rögzültek, és sok mindent meghatároznak az életben.

Persze mindig mérlegelem azt is, mennyire a társadalmi leszakadás sajátossága egy-egy felismerés, és sokszor kell azt mondanom, jelen van ez mindenhol, de talán jobban halmozódik azon a terepen, ahol dolgozunk.

Ezeket a felismeréseket először talán akkor rögzítettem, mikor a társadalmi vállalkozásunkban a szülők foglalkoztatásába kezdtünk. Kezdtem kigyűjteni a kudarcos esetek után azokat a viszonyulásokat, amelyek konfliktushoz vezettek, gyakran felmondáshoz is. Próbáltunk persze az új munkatársakkal olyan szabályrendszert kialakítani, amelyben ezek a kockázatok kiküszöbölhetők, de ez is sok tényezőtől függött. Részben azoktól, akiket felvettünk dolgozni, az ő egyéni problématérképüktől, és részben azoknak a kollégáknak a tudásától, attitűdjétől is, akik feladata a munka szervezése, irányítása, a munkatársak fejlesztése volt.

Szóval, ez azért is érdekes, mert közben körvonalazódnak azok a kompetenciák is, amivel a fejlesztőknek rendelkeznie kell ezen a speciális terepen, mert ez sem választható le a problémától. És persze így is volt olyan helyzet, hogy pont a fejlesztő nem megfelelő viszonyulása erősítette fel azokat a hatásokat, ami ellen küzdöttünk.

Az azóta is bővített munkavállalói kompetenciahiánylista pedig azért is érdekes, mert azt is mutatja, milyen képességeket kellene fejleszteni az iskolának ahhoz, hogy munkaerőpiaci szempontból is értékes emberek kerüljenek ki az oktatásból.

Az első naiv megközelítésem az volt, amit hallottam mindenfelől: a generációs szegénységben élőknek csupán lehetőséget kell adni, és rögtön megváltozik az életük, mert eddig ettől megfosztották őket, de ha visszakapják, minden más lesz.

Nos, ez így elég hamar megdőlt. Az első pillanattól kezdve próbáltam bevonni őket a döntésekbe, azt gondoltam, a részvételi demokrácia általam megélt szabályai szerint működnek majd ők is. De az nem úgy van, hogy az ember bevon egy munkahelyre 5-10 embert, és azt gondolja, ha közösen határoznak meg már az elején célokat, szabályokat, akkor majd elkezdenek e szerint, közösségként együttműködni. A szegénység ugyanis olyan attitűdöket alakított ki, amiben az egyéni előnyszerzés felülír mindent.

Ebben nagy mélységeket (és persze néha magasságokat is) megéltünk. A másik csicskáztatása, a feladat és felelősség alól kibújás, a lopás, a fenyegetés, a manipulálás, az összejátszás ellenünk, az előnytelen haszonszerzés a másik, vagy a mi kárunkra, stb. mind mutatta, hogy túl nagy lépéssel kezdtük, és sokkal több fejlesztéssel, kisebb lépésekkel lehet csak haladni.

Azt hiszem, a következő nagy felismerés akkor volt, mikor a jól működőket kezdtem figyelni, hogy velük vajon miért megy? Ekkor egy látogató kritikája, ami érdekes volt, és nyilván nem ismerte az adott eset hátterét, így aztán bátran mondott ki értékítéletet is, irányította rá a figyelmem a paternalista kommunikációra, amit utána tudatosan kezdtem figyelni, nemcsak nálunk, hanem az intézményrendszerben is. És – kilépve a társadalmi leszakadásban érintett társadalmi csoport szintjéről – azt láttam, hogy az egész intézményi viszonyulásban jelen van ez. A pedagógus és a gyerekszerepben kezelt szülő, az orvos és a beteg, a hivatali dolgozó és az ügyfél, sőt, az intézményrendszer valamennyi működésében. A tanult, a hierarchiában magasabban álló, megmondja a tutit, hogyan és mit kell tenni, a másik pedig elfogadja. Mintha belénk lenne kódolva… És ez, mintha erősödne is az utóbbi időben. Legalábbis sokkal durvább kommunikációval van jelen sok helyen.

Persze, sokunknál ez nem vállalható, én is visszakérdezek, ha sértőnek találom, ha így szólnak hozzám, hogy miért beszélnek így velem, azt hiszem, tanuljuk ezt az egészet több területen már.

De a kiszolgáltatottság nagy úr ebben. Az visszafog sok mindent. Aki pedig generációk óta kiszolgáltatottságban él, annak ez mélyen beégett viszonyulás lett. Annyira, hogy ebben képes működni is, és a döntési helyzetekkel nem tud élni. Akkor érzi magát biztonságban, ha megmondják neki, mit kell csinálnia. Ha átvállalják a felelősséget. Ha neki nem kell ezt felvállalnia, “csak” a végrehajtást.

A fejlesztés tehát itt kétoldalú.Magunkat is fejleszteni kell, önreflektívan, hogy levetkőzzük ezt a viszonyulást, és őket is, hogy élni tudjanak az önálló döntések lehetőségével. Nem egyszerű…

Fontos pontja ennek a közös szabályalkotás, majd annak a következetes betartása, betartatása. Ehhez azonban kell egy képesség: a szabálykövetés képessége. Ami alkalmazkodással, lemondással jár, együttműködéssel és felelősségvállalással is. A jó szabály objektívitásra törekszik, és közös megállapodás eredménye. Változtatható persze, de csak a megfelelő információk birtokában, amihez viszont megint tudások kellenek.

Ha pl. megállapodunk, hogy pontosan tartjuk a munkaidőt, akkor nem lehet elfogadni, hogy valaki nem tartja. Ha megállapodunk, hol a dohányzásra kijelölt hely, akkor mindenkinek azt kell használnia. Ha azt mondjuk, hogy nem lehet hazavinni semmit, anélkül, hogy ne kérné el valaki, akkor ahhoz mindenkinek tartania kell magát, stb. Nagyon sok gyakorlás kell ahhoz, hogy ez beépüljön. És felnőttekkel már nagyon nehéz ez…ha gyerekkorban nem kezdjük el.

Aztán tanultam még valamit. Amikor valaki egyéni indok alapján kér kivételt egy szabály alól, abban személyesen sosem célszerű döntést hozni. Csak a szabályok közös megbeszélésekor érdemes ezt megtárgyalni. Mert ha valami miatt engedünk a személyes kéréseknek, abból mindig baj lesz. Akkor jön a “kivételezés”, éppúgy, mint a gyerekeknél. Amit követ a “ha neki lehet, akkor nekem is” lépés. És szétesik a nagy munkával felállított szabályrendszer.

Nagyon nehéz a szabálytartást hangsúlyozó, ugyanakkor egyéni problémákra reflektáló segítő-fejlesztő munkát végezni egyszerre. Mert egyénileg vizsgálva a helyzeteket, az ember gyakran belátja, hogy itt bizony szabály ide, szabály oda, felül kell írni, és segíteni kell. De az esetek nagy százalékában a saját kárunkon tanultuk meg, hogy a következetes szabálytartás jobb megoldás.

Mert szabályok kellenek, hogy működjön a közösség. A részvételi demokráciát pedig a szabályok közös kidolgozásával kell elkezdeni felépíteni. Csak azokra a szabályokra tudunk építeni, amit elfogad a közösség.

A helyi közösségi szabályokkal különben azt hiszem, már egészen jól állunk. Most lépünk majd azok felé a szabályok felé, amelyek a társadalom működését határozzák meg. Ez sem lesz kisebb kihívás, ezeket megértetni. Pláne azért, mert elég különlegesen alakulnak mostanában. De azt meg kell értetni, ki, mikor avatkozhat be a szabályok kialakításába. Mert a szabályok nem kőbe vésettek. Sem a kisebb, sem a nagyobb közösségben. A társadalomban sem.

A részvételi demokráciához tudás kell, világlátás, felelősség, és bátorság is. A bátorság pedig közösségi megerősítéssel fejleszthető. Kellene ezt tanulni, tanítani gyerekkortól. Mert aki nem kap ehhez tudást sem az iskolában, sem a családban, sem a közösségben, az marad a manipulálhatóság és a paternalista viszonyulás elfogadása szintjén.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A LELKIISMERETES TANÁROK MÉG VISZIK A HÁTUKON AZ OMLADOZÓ RENDSZERT, AKKOR LESZ BAJ, AMIKOR ŐK IS FELÁLLNAK

TELEX / TÉMA PODCAST
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2023.07.28.



A Téma podcast évadzáró, nyári szünet előtti utolsó adásában két munkatársunk, az oktatási ügyekben jártas Halász Nikolett és Joób Sándor járt a Telex stúdiójában. Brückner Gergővel megbeszélték az elmúlt évek pedagógustiltakozási hullámának hátterét, eredményeit (illetve azok hiányát), érdemeit, tétjeit. Kiderül, mi az, ami azért jónak értékelhető a rossz hírű státusztörvényben, mik a közoktatás legakutabb problémái, hogyan ássák alá lassan a tanárfelmondások az iskolák működését, és mennyiben akadályozza tényleg az EU, hogy emelkedjen a magyar pedagógusok bére.

Közéleti podcastunk első évadának záró részében az oktatásüggyel foglalkoztunk, a témát a Telex szakújságíróival beszéltük át. Az oktatásért zajló tüntetési hullám már évek óta tart kisebb-nagyobb megszakításokkal, emiatt aki nem követi az összes fejleményt, könnyen azt érezheti, hogy abszolút nem világos, éppen ki és mi ellen tiltakozik. A tisztán látást nehezíti, hogy a kormány propagandagépezete és nyilatkozó politikusai folyamatos össztűz alatt tartják a tanárokat, összemossák a tüntetőket az ellenzékkel, és olyanokkal dobálóznak, hogy indokolatlan az egész, hiszen mindjárt havi egymillió forintot fognak keresni a tanárok.

Podcastunkban most átvesszük az elmúlt évek oktatásügyi fejleményeinek néhány fontos tanulságát, kiemelten foglalkozunk a közelmúlt legnagyobb téttel bíró témájával, a státusztörvénnyel is – akinek általában nincs ideje átrágni magát az oktatásos cikkeken, de szeretne képbe kerülni az ország jövőjét hosszú távon meghatározó terület fejleményeivel, annak ajánljuk az adást, amelyben többek között ezekről lesz szó:

- A státusztörvényt ellenzéki körökben csak bosszútörvényként emlegetik, de vannak-e pozitív elemei? És pontosan mik a negatívumok?

- Elért-e bármit a sok-sok demonstráció? Az, hogy nincs kézzelfogható eredmény, azt jelenti-e, hogy egyáltalán nem is volt értelme az egésznek?

- Biztosan több lenne attól a tanár, ha önmagában csak a bérek emelkednének?

- Milyen volt az eseményekről az elejétől részletesen tudósító újságíróként átélni ezt az időszakot? Milyennek látták oktatási újságíró kollégáink a kormány hozzáállását, annak változását, tapasztaltak-e kifejezetten tanárellenes hangulatkeltést?

- Vajon mi lehetett volna, ha a tanárok túlnyomó része tényleg egyszerre áll fel és kezd polgári engedetlenségbe, és mi volt az akadálya annak, hogy ez megtörténjen? Hogyan rontotta a Covid is az alaphelyzetet?

- Mennyibe is kerülne ténylegesen a tanárbéremelés és annak fenntartása 2030-ig? Mennyi lehetne ebből az uniós pénz, amit most blokkol az Európai Bizottság, és miért teszi ezt?

- Miért cinikus garanciák nélkül, több évre előre bemondani egy egymilliós tanárbér célját?

- Mi szól a teljesítményértékelés mellett és miért félnek a tanárok ennek gyakorlati megvalósulástól?

- Okozhat rendszerszintű működési problémákat, ha a tanárok közül tényleg több ezren felmondanak a státusztörvény miatt? Hogyan leplezi el a tanárok lelkiismeretessége, hogy már most is recseg-ropog a rendszer?

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

DRÓNFELVÉTELEKEN ORBÁN RÁHEL SÁRAZSADÁNYI SZŐLŐI ÉS TIBORCZ ISTVÁN TOKAJI BORHÁZA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZIMRE ZSUZSA, PÁPAI GERGELY
2023.07.24.



Orbán Ráhel nemrégiben földvásárlásra adta a fejét: a Tokaj-Hegyalján megvásárolt összesen több mint 90 hektár szőlő több szempontból is a miniszterelnök családjához köthető. Kíváncsiak voltunk, hogy mi történik Tokaj-Hegyalján, ezért elmentünk megnézni a sárazsadányi és bodrogkisfaludi „Orbán-szőlőket”.

Kifüggesztett termőföld adásvételi szerződések tanúsága szerint 34 hektár, majd további 60 hektár szőlőt vásárol Orbán Ráhel Tokajban. A 600 millió forintos üzlet sajátossága, hogy a szőlők egy része korábban már az édesanyja, Lévai Anikó tulajdonában is voltak. Lévai közel húsz éve, a család vagyonosodásával kapcsolatos botrány után adta el a telkeket Kékessy Dezsőnek, aki viszont idén elhunyt. Ezért vagy sem, nem tudni, de a földek ismét gazdát cseréltek.

A miniszterelnök lányának nevében, férje Tiborcz István járt el az adásvétel során, és a BDPST Zrt.-n keresztül az ő közvetett tulajdonában van a szőlőket bérlő Patrícius Borház is. A miniszterelnök lánya által megvásárolt szőlők közös sajátossága, hogy azokon jelzálog van bejegyezve az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. javára, és kevés kivételtől eltekintve, mindet a Patricius Borház bérli. A Patrícius nemrégiben került Tiborcz István közvetett tulajdonába. A miniszterelnök lányát 2021-ben regisztrálták földművesként, így van lehetősége földet venni, ha és amennyiben a kérdéses területekre nincs elővásárló...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

GÁBOR GYÖRGY: A SUNYI VIDÉKI RÓKA ÉS A SÖRHAB ESETE

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.26.


Tusványoson a tömeg a politikus nyersanyaga, akit az érzelmek nyelvén kell megszólítani, az igen és nem, a fekete és fehér dichotomizált világával hatni rá, csábító vezényszavakkal, s a jövőre vonatkozó ködös és délibábos, levegőben lógó ígéretekkel, ahol messze nem az ígéret potenciális realitása vagy irrealitása az érdekes, hanem a közös mítoszba való beágyazottsága.

Voltaképpen az orbáni „mondjuk meg neki, hogy ő egy sunyi, szőrét hullató rossz vidéki róka, na, mondjuk meg neki” szöveg ugyanarra a pszichológiai alapszituációra épült, mint ami a tusványosi fellépésének körülményeit jellemezte. A parlamenti folyosón a falkaszellem kiváltotta jellegzetes regresszív viselkedésmód, vagyis a meghaladott fejlődési szakaszok tünetei váltak érzékelhetővé. Mindazt, ami ott történt, azt jellemzően a félénk (Orbán esetében nyugodtan mondjunk gyávát), ám a falkában felbátorodó kiskorú gyermek műveli, aki egyedül ugyanezt nem tenné meg, ahhoz persze erős benne a félsz, ám a társaktól körülvéve annál nagyobb lesz a szája, s még bíztatja, hergeli is a többieket, hogy csoportba verődve, a nyáj- vagy hordaösztöntől hajtva az egyedül maradt ellenében közösen, egymást gerjesztve lépjenek fel, hogy létrejöhessen a hatalom (omnipotencia) csábító és csiklandozó, boldog, felhőtlen és annyira, de annyira kívánt érzete.

Tulajdonképpen ugyanez történik Tusványoson is. Az összegyűlt tömeg nem kritikus tömeg, s nem a magyarországi mindennapos helyzeteket a saját bőrén (pénztárcáján, egészségén, egzisztenciális megfélemlítettségén, gyermekei oktatási helyzetén, félrevezetettségén, kihasználtságán, meglopottságán stb.) ismerő és megtapasztaló, azoktól maximálisan érintett tömegről van szó, hanem az „áhítatos tömeg”-ről, amelyet mitikus képzetek kötnek egybe. A szónok itt nem kényszerül racionális-kognitív érvelésre, ezek a háttérbe szorulnak, s a rétornak itt elegendő szimbólumokban beszélni, szimbolikus üzeneteket eljuttatni a sokasághoz, amely épp sokaság jellegével az igazság megkérdőjelezhetetlen mércéjének tűnik, s ezzel a biztos és megrendíthetetlen tudattal tekint önmagára. Holott, ha ismernék és értenék az itt egybegyűltek a rendre meghivatkozott magyar kulturális hagyományból teszem azt Berzsenyit, akkor pontosan tudnák: „Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”

A tömegben az egyéni viselkedés jelentősen módosul, s az elsajátított(nak vélt) kulturális mintázatok jelentősen elhalványulnak. Tusványoson a tömeg a politikus nyersanyaga, akit az érzelmek nyelvén kell megszólítani, az igen és nem, a fekete és fehér dichotomizált világával hatni rá, csábító vezényszavakkal, s a jövőre vonatkozó ködös és délibábos, levegőben lógó ígéretekkel, ahol messze nem az ígéret potenciális realitása vagy irrealitása az érdekes, hanem a közös mítoszba való beágyazottsága.

Ebben a világban a politikai ellenfelet dehumanizálni szükséges: a parlamenti folyosón az állatot kell benne meglátni, a gusztustalan kinézetű, szőrét hullató sunyi rókát, emitt, Tusványoson az ízletes sörön éktelenkedő, teljesen felesleges és egy laza kézmozdulattal lesöpörhető sörhabot. Itt, a tusványosi szakrális térben lesz igazán érthető, hogy vannak a haza pártján álló mieink, vagyunk mi, akik különbek vagyunk, mindezzel a történelemből jól ismert élcsapat-élmény érzületét felelevenítve, s velünk szemben ott van az ellenség, a sörhabként lesöpörhető „azok”, akik a sörre és a hazára egyként veszélyt jelentenek. A lelkiismeret elhallgattatása épp az ilyen közegben látszik a leginkább biztosítottnak, itt válik szükségessé a saját értékrend folyamatos igazolása, s az ellenség feláldozásának legitim lehetősége a saját értékrend oltárán.

A kényszeres azonosulás, a konformizmus itt kéz a kézben jár a kritikai észrevételek teljes hiányával, elsorvadásával.

A szertartás során a bűnbakfelmutatás élményéről folyamatosan gondoskodni kell: így szükséges rámutatni az Egyesült Államokra, Brüsszelre, a nyugati hatalmakra, s elengedhetetlen szóba hozni az egyetemes (nem mellékesen legfőképp a zsidó-keresztény hagyományból táplálkozó) nyugati értékek silányságát, amelyeken az új, feltörekvő, avantgárd erők, így Kína is csak nevetni képes.

Az adott helyszín a vezérkultusz legjobb termőtalaja. A vezér itt már nem is személy, hanem elvont szimbólum, bölcs gondviselő, megmentő és szabadító, gubernátor, a jövő mérnöke.

Itt, akár egy pékségben, komoly munka figyelhető meg: a nagy és szent kollektivitás közös kenyerének előállítására alkalmas egyentészta megmunkálása zajlik több napon át.

Hogyan is írta József Attila a Tömeg című versében?

„Kenyértésztaként dobódik,
hánykolódik, dagasztódik
a tömeg.
Tömény őssejt, püffeteg
tapogatóit kibontja,
nyúlik, válik amőbaként,
más dudorait bevonja.”

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ EGYETEMEK NEM AKARNAK KIMARADNI AZ ERASMUS PLUSZ, ÉS A HORIZONT EURÓPA PROGRAMBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.28.


Jelenleg úgy tűnik, a 21 modellváltó magyar egyetem jövőre kimarad az Erasmus Plusz oktatási és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból, mert a kormány nem teljesíti a korrupcióellenes intézkedéseket, amikhez a programokra vonatkozó jogszabály-módosítások is hozzátartoznak. Két volt egyetemi vezetővel beszélgettünk arról, mit jelent ez az egyetemek számára. Egyikük azt mondja, az egyetemek elkeseredettek és dühösek, hisz' ma már a Horizont Európa és az Erasmus Plusz nélkülözhetetlen az oktatáshoz és a kutatáshoz is. Másikuk abban bízik, hogy feszítik ugyan a húrt, de az a végén talán csak nem pattan el. Mert, ha kimaradunk, és ezt el is fogadjuk, akkor félő, ez egy lépés afelé, hogy előbb-utóbb az ország kimaradjon az EU-ból is.

Az egyetemek szerepe egyre fontosabbá válik a nemzetgazdaságok életében. Magyarországon pedig a kormány elvárja, hogy ne csak a naprakész tudással rendelkező szakemberek képzésével, hanem a kutatásfejlesztéssel is hozzájáruljanak az ipar különböző területeinek megerősítéséhez. Ehhez nyújtott segítséget az Erasmus Plusz és a Horizont Európa. Míg az Erasmus Plusz a diákok számára az unió által nyújtott ösztöndíj program, a Horizont Európa az egyetemeknek hasznos kutatás-fejlesztési program.

Bár Navracsics Tibor még alig egy hete is úgy nyilatkozott, hogy az idei programokat nem fenyegeti veszély, és az Európai Bizottságon múlik, mikor érkezik meg a pénz, egy csomó pályázó már az idén elveszítheti az EU által támogatott ösztöndíjat, és a modellváltó egyetemek is kimaradnak a támogatásból...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÚJABB AKKUGYÁR ÉRKEZIK, EZÚTTAL NYÍREGYHÁZÁRA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.28.


Szijjártó Péter újabb bejelentést tett

Nyíregyházán ez lesz a második akkumulátorgyár.

Összehívja hétfőre Kövér László a rendkívüli parlamenti ülést

Ezen többek között a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról is szavaznának, de aligha fognak, mivel a kormánypártok várhatóan bojkottálják majd az ülést.

Orbán beszéde nem használt a határon túliaknak

Markó Béla szerint mostanra már kialakult egy hol kimondott, hol kimondatlan szembenállás Románia, Szlovákia, Csehország és Magyarország között.

Joe Biden a Fehér Házban fogadta Giorgia Melonit

Az olasz politikust a tavalyi választás idején még a populista jobboldal egyik veszélyes szereplőjének tartotta az amerikai elnök.

Orbán szerint a Fradi az egyetlen komoly magyar csapat

Ha ezeket elverik a szabadnapos feröeri villanyszerelők, milyen lehet a többi?

Gulyás Gergely és a Lölő-jelenség

Pesty László Tusványoson vont párhuzamot a Biden- és „Lölő-klán” között, mindkét esetet úgy értékelve, hogy a kirakatban lopnak, csalnak, hazudnak.

Tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusa

Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi.

Szijjártó visszakönyörögné az oroszokat az olimpiára

“Szijjártó Fukuokában nem fejtette ki részletesen, hogy az orosz sportolók visszatérése miként vetne véget a háborúnak. Pedig biztosan van róla elképzelése, magára valamit adó külügyminiszter nem pufogtat frázisokat, nem beszél a levegőbe…”

Fóliaországot teremtett az Orbán-kormány

Európa rajtunk röhög. Tudnánk mi is, ha bírnánk…

Letiltotta az MTI a Rogán államtitkárának testvéréről szóló közleményt

Akkor megosztjuk: Tompos Mártonnak, a Momentum frakcióvezető-helyettesének újabb bizonyítékok jutottak a birtokába, amelyek szerint az ország több pontján is felfedezett, használt autógumikból álló illegális lerakatok összefüggésbe hozhatók Rogán Antal egyik államtitkárával, Benkő Ádámmal. Milyen védelemre számíthatnak a bántalmazott nők ma Magyarországon?

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

SPRICKOLÓ TÖMEGEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.27.


Testőrökkel úszta át a Balatont Novák Katalin. A százezres úszódressz, és a nyilatkozat után, miszerint „Balaton-átúszás csak itt, Magyarországon van” – amitől az embernek tátva marad a szája, mennyire lényeglátó ez a mi Katikánk -, hogy fogdmegek úsztak mellette a hűs habokban, sőt, egy csónak is követte őt nagyobb baj esetére, nem lepődünk meg. A nagyság ezzel jár. Már csak arra lennénk kíváncsiak, amit soha nem tudunk meg, hogy köréje milyen sugarú kört húztak a testőrök, hogy a tömegek ne sprickolják le őtet, mint Bástya elvtársat az uszodában.

Tán két hete nagy viharok voltak Ausztriában, ahol Alexander Van der Bellen államelnök magában kucorgott egy vasúti kupéban, a sínekre pedig fák dőltek, így órákra ott is rekedt. Később tűzoltók szabadították ki szorult helyzetéből. Nagy valószínűséggel ő már harminc évvel ezelőtt is így utazott, és a jövőben is így fog. Mi, itt a keleti végeken mindig elcsodálkozunk azon, ha bármely más, hanyatló nyugati ország közjogi méltósága a boltban beáll a sorba, és nem hegesztik le csatornafödőket amerre jár s kel a hazájában.

Rosszmájú magyarok, akik egy kicsit sem tisztelik az arra egyébként méltatlan helyi „nagyjainkat”, azon morfondíroztak Novák rohadt drága úszódressze kapcsán, hogy vajon golyóálló volt-e, mert azon sem lehetne csodálkozni. Mindig érdekes és lehangoló megfigyelni, ahogyan elnyerik – Orbán kiosztja nekik – a magas hivatalt, miképpen emelkednek el a szaros anyaföldtől, egycsapásra feledve el, honnan jöttek, s tán arról is, hogy ugyanúgy luk van a seggükön, mint a farhátat majszoló Mária néninek és sorsosainak.

Keveredni, közelébe kerülni a „népnek”, amelyből vétettek, innentől fogva nem lehet, és nem is akarnak. Adódik tehát a kérdés, vajon mi az a különös érdem és érték, ami elkülönülésüket önmagukon kívül igazolja, s honnan veszik a késztetést és egyben merészséget, hogy elitnek képzeljék magukat. Legfőképpen pedig honnan jön az alattvalói lét azon tudata, amely úgy tekint rájuk, mint akiknek joguk van tőlük különb életet élni, holott létük – Nováké is – a végeredményt tekintve teljesen haszontalan.

Kettőn áll tehát a vásár. Mi termeljük ki magunk közül csodálatunk tárgyait, akik viszont azonmód feledik, hogy szolgálniuk kellene, helyette pedig valami arisztokratikus gőg alakul ki bennük. Előjogokat képzelnek maguknak, mint Bástya elvtárs, aki miatt ki kellett volna üríteni az uszodát, s hogy ez nem történt meg, a jegyszedő bánta, akinek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt, mint emlékezhetünk. És be is vallotta. A lényeg azonban a mind nagyobb távolság a nép egyszerű gyermekeitől...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN REJTEGETI, HOGY CSŐDBEN VAN AZ ORSZÁG, A NER-KÖZELI CÉGEK MIATT - AZ MNB VESZTESÉGEIT MÁR NEM TUDJÁK KIFIZETNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.27.


Orbán megpróbálja elrejteni az emberek elől, hogy fizetésképtelenné vált a magyar állam, mert nem tudja kifizetni a tulajdonába tartozó Magyar Nemzeti Bank veszteségeit. Az MNB vesztesége a magyar állam vesztesége. Ennek a veszteségnek az összege, amit nem tudnak kifizetni, a magyar állam hiánya. Aki nem tudja a kötelezettségeit teljesíteni, mert nincs annyi pénze, az csődben van. Márpedig ez a helyzet, Magyarország csődbe jutott. Orbán úgy próbálja ezt eltakarni az emberek elől, hogy elválasztja az MNB-nél felhalmozott veszteséget a magyar államtól, ami abszurd.

A Magyar Nemzeti Bank 2300 milliárdos vesztesége nem független a magyar államtól. Az a magyar állam vesztesége, mert a költségvetésből már nem tudják kifizetni. Ez az államcsőd. Az MNB tulajdonosa a magyar állam, az MNB vesztesége a magyar állam vesztesége, amit a törvény szerint az államnak kellene betenni, de nincs rá pénze. Orbán ezért úgy tesz, mintha az MNB vesztesége független lenne az államtól. Azt gondolja: elég, ha az MNB veszteségeit nem írják bele az éves költségvetésbe, és akkor nem látszik a hiány. Hamisítással, csalással, trükközéssel becsap mindenkit.

2300 milliárd forint bődületesen sok pénz. Egyszerű ember ezt úgy tudja elképzelni, hogy a magyar lakosság bankokban elhelyezett teljes megtakarítását 6-7 ezer milliárdra becsülik. Ehhez képest kell elképzelni, mekkora veszteséget tapsoltak ezek össze a hozzá nem értésükkel, a rossz döntéseikkel, a pazarlásaikkal és a lopásaikkal, ahol a hitelek bődületes kamatait az MNB fizette, és nem a hitelezett NER-közeli cégek, akik csak nyertek rajta. Közönséges tolvajok ezek, akik szétlopták az országot. De haladjunk sorjában.

A veszteséget eldugják az MNB-ben

A fekete-fehér helyzet ez: a törvény szerint a magyar államnak az egyszemélyes tulajdonában levő Magyar Nemzeti Bank veszteségeit ki kellene fizetnie, de nem tudja, mert nincs rá pénze. Csődbe jutottak. Ezt egy önkényes törvénymódosítással akarja Orbán elleplezni, hogy ne kelljen a magyar államnak saját nemzeti bankja veszteségeit kifizetnie, hogy ne derüljön ki a csőd. Ezzel leválasztja magáról saját veszteségeit, eldugja az MNB-ben, mintha az nem lenne, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Mintha az a Magyar Nemzeti Bank magánügye lenne. De nem az.

Ha Orbán betartaná a törvényt, és kifizetné az MNB veszteségeit, akkor a költségvetésben akkora hiány keletkezne, hogy vagy hadiállapotnak megfelelő brutális megszorításokra lenne szükség, de ha az sem elég, akkor az állam más kötelezettségeinek nem tudna eleget tenni. Nem tudna fizetni a hitelezőinek, a közalkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak, stb., amitől nyilvánvalóvá lenne a csőd. Így azonban a csődöt megpróbálják eldugni az MNB-ben, az ottani veszteséget leválasztani és elkülöníteni a költségvetéstől, mintha az nem létezne.

Azt játsszák el, mintha a magyar állam rendben lenne, a magyar állami költségvetés stabil lenne, attól függetlenül van az MNB vesztesége, amihez nekik semmi közük. Azt majd az MNB megoldja. Miközben az MNB vesztesége a magyar gazdaság csődje miatt halmozódott fel, mert a forint stabilizálása érdekében olyan kamatterheket kellett vállalniuk, ami iszonyú veszteségeket okozott. Úgy is lehet mondani, hogy amikor választani kellett, akkor valójában az MNB-be „csoportosították át” az állam veszteségét, hogy elrejtsék azt. Úgy csinálták, hogy a veszteség ott jelenjen meg...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)