2023. december 11., hétfő

SOK-SOK VÍZ, ÁLLATFARM, ESŐKERT ÉS DIZÁJNKÁPOLNA: MILYEN LEHET A MEGÚJULÓ NÉPLIGET A TÁJÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT ALAPJÁN?

444.HU
Szerző: ÁCS BERTA
2023.12.11.


A történeti értékek (például a Tinódi-szobor) ötvözése új funkciókkal (mint az esküvői kápolna vagy az állatfarm): ez a közös motívum abban a hat díjazott pályaműben, amik legjobbként kerültek ki a Népliget megreformálására kiírt ötletpályázatból. A Városligetet kicicomázó Liget Projekt látszólagos sikere után most Budapest legnagyobb közparkján, a hírhedt Népligeten van a sor, hogy dizájnos, kortárs, vadvirágos-méhlegelős külsőt kapjon.

A Népliget nemcsak hatalmas, de kevéssé beépített közpark is, így potenciálisan sokféle irányba lehetne fejleszteni, ezért is érdekes, milyen változások rajzolódnak ki a nyertes ötletekből. Az ötletpályázatot 2022 nyarán írta ki a Fővárosi Önkormányzat, amire összesen 16 tájépítészeti iroda nyújtott be pályaművet. Első helyezettet nem hirdettek, mivel semelyik terv sem felelt meg pontosan a zsűri elképzeléseinek. A Főváros a 6 terv legjobb elemeit egy minden terv felett álló megatervvé gyúrja majd össze, ezután indulhat csak el a Népliget érdemi renoválása.

Miért ennyire kihalt?


Ahhoz képest, hogy mekkora, mennyire zöld és hányan laknak a pár kilométeres körzetében, a Népligetet hagyományosan kevesen használják. A park évtizedek alatt kialakult negatív megítélését részben a lokális folklór rémalakjaitól, a bokrok árnyékában megbúvó szerhasználóktól és illegális szexmunkásoktól való félelem okozza. Az efféle szóbeszéd nagy számban tartja vissza a városlakókat a parktól, a témában végzett felmérések szerint az emberek nagy részének pozitív meglepetéssel jár az első Népliget-tapasztalat.

A közpark rossz hírén kívül sok kialakításbeli problémával is küzd. A belső úthálózatok nem csak hogy értelmezhetetlenek, de sok esetben egyáltalán nem vezetnek sehová, így ellehetetlenítve a tájékozódást egy felkészületlen Népliget-laikus számára. A közvilágítás néhol teljes hiánya még a legszenvedélyesebb Népliget-fanatikusokat is elrettenti a park esti használatától és ráerősít a park „bűnbarlang” megítélésére. A park rendszeres látogatói viszont attól félnek, hogy a megújulás során a park elveszti mostani, vadregényes báját. A környékén élők a Népligetre mint a város közepére tekintenek, míg mindenki más mentális térképéről látszólag szépen lassan eltűnik.

Mit láttak bele a a tervezők?

A tervek különös figyelmet fordítanak a gyalogos és kerékpáros közlekedés elkülönítésére biztonsági okokból, valamit minőségi utak és futókörök kialakítására...

ORBÁN ABBAN BÍZHAT, HOGY AZ AMERIKAI KONGRESSZUS ELKASZÁLJA UKRAJNA TÁMOGATÁSÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.12.11.


Zelenszkij és Orbán rövid beszélgetést folytatott a hétvégén Javier Milei beiktatásán. Előbbbi a hét elején Joe Bidennel tárgyal, miközben a magyar Külügyi Intézet tagjai a republikánusokat győzködik, hogy ne szavazzák meg az újabb támogatási csomagot Ukrajnának. Néhány nap és itt az EU-csúcs. Nemzetközi lapszemle.

Az ukrán és az orosz média is felkapta a fejét látva az argentin parlament és a Reuters felvételét arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor szót váltottak egymással Javier Milei elnök beiktatásának ceremóniáján a parlament vendégpáholyában. A felvételeken látszik, hogy mindketten udvariasan viselkedtek egymással, Zelenszkij elnök még bólogatott is, de bőszen, lendületesen magyarázott, tekintetében bizonyos megértés fejeződött ki.

Az ukrán Evropejszkaja Pravda érdeklődött az ukrán elnöki hivatalban, de semmilyen részletet nem adtak ki a nyúlfarknyi beszélgetésből. Ugyanakkor az elnök később, vasárnap este az X-csatornájára feltöltött videójában említette, hogy "nagyon egyenes" beszélgetést folytattak Orbánnal, Ukrajna európai ügyeire koncentrálva (a vonatkozó rész 1:25-től).

Az Evropeszkaja Pravda információi szerint Zelenszkij elnök Argentínából felhívta Emmanuel Macront is, s feltehetően szóba került a francia elnök és Orbán az Elysée palotában vacsorával egybekötött találkozójának jópár részlete is. Zelenszkij 2019-es megválasztása óta gyakorlatilag csak ilyen rövid, véletlenszerű beszélgetések zajlottak le közte és Orbán között annak ellenére, hogy az ukrán elnök többször is invitálta a magyar miniszterelnököt hivatalos látogatásra a nézeteltérések tisztázása érdekében. Ráadásul Orbán nemegyszer kinyilvánította, hogy nem hisz Ukrajna katonai győzelmében – írja a lap.  Megjegyzi azt is, hogy csaknem minden mérvadó, európai vezető ellátogatott Kijevbe, hogy felajánlja segítségét Zelenszkijnek. A napokban is tárgyaltak a remélt találkozóról az illetékes külügyminiszterek, de Szijjártó Péter jelezte, hogy nincsenek meg ehhez a szükséges feltételek.

Az orosz Kanal 24 tv-csatorna honlapján a cím érdemel figyelmet: Érzelmes beszélgetés Argentínában: Zelenszkij váltott szót Orbánnal.

Az összes, ezzel a témával foglalkozó sajtóorgánum kiemeli, hogy a december 14-15-én esedékes uniós csúcsot előre beárnyékolja Orbán számos alkalommal elismételt álláspontja: nem támogatja az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését és vétózni akarja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélyt.

Szintén központi témává vált – alapvetően az ukrán és az orosz médiában – az ukrán parlament által pénteken elfogadott nemzetiségi törvény, amely lehetővé teszi a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatást nemcsak az alsóbb osztályokban, de a középiskolákban és az egyetemeken is – úgy, hogy szabad kezet kapnak az oktatási intézmények. Még politikai hirdetéseket is meg lehet jelentetni az adott nemzetiség nyelvén. Az RBK Ukraina portálon rögtön jelzik a címben: a magyarok továbbra sem elégedettek a törvénnyel. Hisz Menczer Tamás vette a fáradságot és a Facebookra írta ki a kormány véleményét: „Ukrajnában nyolc éve elvették a magyar közösség jogait, azóta folyamatos a jogfosztás." Azt ígérte, hogy természetesen alaposan értékelni fogják a törvényt, de már most látszik, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától. Mindenesetre folyamatosan figyelemmel követik a végrehajtást. A cikk emlékeztet arra is, hogy 2017 óta feszült a viszony az oktatási törvény miatt a két ország között, s Orbán Viktor számos erre vonatkozó makacs megjegyzését Kijevben abszurdnak nevezték. Egyébként az ukrán újság fő helyen hozta, hogy hétfőn Zelenszkij Joe Bidenhez utazik Washingtonba. 

A brit Guardian információi szerint a magyar Külügyi Intézet egypár tagja és a washingtoni magyar nagykövetség képviselői két napos, zárt ajtók mögötti tárgyalásokon vesznek részt a washingtoni Heritage Foundation szakrétőinek szervezésében. A téma: miként állítsák le az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai segélyek folyósítását. Az amerikai törvényhozásban is elakadt az ügy, a szenátusban a republikánusok nem szavazták meg az újabb, szerintük biankó csekknek tekinthető támogatást. A cikk szerint Orbán biztos abban, hogy a kongresszuson nem megy át az újabb javaslat a támogatás további folyósításáról. S Orbán tulajdonképpen ebben reménykedve bízik abban, hogy így könnyebben meg tudja majd magyarázni az uniós segélyek megvétózását, amire a hét második felében esedékes EU-csúcson módja lesz. Az írás egyébként szélsőjobbos politikusnak minősíti Orbánt, és kijelenti, Putyin szövetségese. Dalibor Rohac, amerikai szakértő véleménye szerint Orbánnak aligha lesz befolyása a kongresszus ezirányú szavazására. Megtudjuk azt is, hogy az utóbbi időben a magyar követség igencsak aktív a republikánus törvényhozókkal való minél szélesebb kapcsolatrendszer kiépítésében.

Az Odessza Zsurnálban pedig azt írták meg, hogy Donald Tusk, potenciális lengyel kormányfő szerint Orbán mára nyíltan az oroszok álláspontját képviseli a háborúban. Az pedig különösen feldühítette, hogy Orbán ugyebár mindvégig számított a lengyelek támogatására Brüsszelben, ha a jogállami normasértések miatti szankciók ellehetetlenítéséről volt szó, most azonban képes 800 millió eurós támogatást blokkolni a lengyelek számára, miközben a magyar kormányfő fut az uniós pénze után. Tusk kijelentette, reméli, hogy hamarosan másképp tekintenek majd Lengyelországra az EU-ban, ismét szava lesz a fontos uniós kérdésekben, és más álláspontot fog képviselni a magyar-lengyel kapcsolatokban is.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ISKOLAKÖTELEZETTSÉG KORHATÁRÁNAK LESZÁLLÍTÁSA MINDENKINEK CSAK ÁRTOTT

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.11.


Az iskolakötelezettség 2012-es leszállításának hatására a korai iskolaelhagyók, vagyis a lemorzsolódok nem tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, cserébe nagyobb lett a szegények között a leányanyák aránya. Az intézkedés növelte a társadalmi különbségeket Magyarországon, és nem járt előnyös hatásokkal rövid távon, sem az érintett fiatalok, sem a társadalom számára, állítja egy friss, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány.


Magyar rekord

A magyar törvények 2012 óta az iskolakötelezettség 16 évre történő leszállításával kiengedték az iskolából érettségi előtt a diákokat, ebből kifolyólag az utóbbi 15 évben Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) országai közül nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolalhagyók aránya. De a 2005-ös enyhén magas arány mostanra nagyon magas lett EU-s és V4-es kontextusban is. Ez többek azért is van így, mert a magyar szabályozás iránya ellentétes számos országéval, ahol az iskolakötelezettség kiterjesztése mellett külön dolgoznak a lemorzsolódás lefaragásán.

Jelentős csökkenést ért el például Dánia, Lettország, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország többek között. Szignifikáns növekedés csak Szlovákiában és Magyarországon látható az adatsoron, előbbi országban 1 százalékpontos, Magyarországon viszont több mint 5, és ez egyedülálló jelenség az OECD-országok között...

AKKUGYÁRAK UTÁN LÍTIUMKUTAK: MAGYARORSZÁG IS BESZÁLLNA A KITERMELÉSI VERSENYBE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.12.11.


Novemberben uniós elvi megállapodás született a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amelynek keretében felpörgetnék a klímacélok megvalósításához szükséges anyagok, köztük a villanyautók akkumulátoraihoz felhasznált lítium kitermelését Európában. Ahogy az akkugyáraknál, a papíron szép célkitűzés itt is felvet környezetvédelmi aggályokat. Olyannyira, hogy egy héttel az egyezség előtt mondott le a portugál kormányfő egy védett kultúrtájat fenyegető lítiumbánya korrupciós ügye miatt. A kérdés Magyarországon is aktuálissá válhat: bár külszíni fejtés itt nem fenyeget, a kormány és a Mol elképzelései szerint a hazai vizekből lehetne kinyerni lítiumot. Ez elvileg zöldebb megoldás, csak kérdés, megoldás-e egyáltalán. Háttér.


„A lítium és a ritkaföldfémek folyamatosan átveszik az olaj és a gáz helyét a gazdaságunk vérkeringésében. A ritkaföldfémek esetén az ötszörösére fog emelkedni az európai kereslet 2030-ig. Ez jól jel, mert azt mutatja, hogy az Európai Zöld Megállapodás jó úton halad. A kevésbé jó hír az, hogy a piacot egyetlen ország uralja. Mindent meg kell tennünk, hogy ne kerüljünk ismét olyan függőségbe, mint az olaj és a gáz esetében” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében.

Természetesen Kínára gondolt – arra a Kínára, amellyel kapcsolatban a spanyol EU-elnökség ősszel kiszivárgott munkadokumentuma megjegyezte: súlyosabb függőségbe taszíthatja Európát az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok ellátásában, mint amennyire Oroszországnak voltunk kiszolgáltatva a szénhidrogének piacán. Kína az akkumulátor-értéklánc szinte minden szintjén erős pozíciókkal bír: itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának nagy része (bizonyos anyagok esetében a 100%-a), a katódok és anódok termelésének 80-90%-a, az akkumulátorcellák előállításának több mint kétharmada...

ELKÉSZÜLT A FELMÉRÉS, A MAGYAROK 85 SZÁZALÉKA SZERINT ELFOGADHATATLAN, HA A PAPOK NYÍLTAN POLITIZÁLNAK A TEMPLOMOKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.12.11.


Nem értenek egyet azzal sem, hogy az egyházi iskolák több pénzt kapnak, mint az államiak – derül ki a Publicus felméréséből.


Minden második ember fontosnak tartaná, hogy Magyarországot a keresztény értékek mentén irányítsák az ország vezetői, viszont csak 33 százalék gondolja úgy, hogy ez meg is valósul – olvasható a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Abban nincs meglepetés, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak 82 százaléka fontosnak tartaná ezeket az értékeket, ugyanakkor az ellenzékiek 32, és a nem vallásos – vagy legalábbis egyházhoz nem kötődő – válaszolók 38 százaléka is így nyilatkozott. Összességében a válaszadók 59 százaléka szerint nem érvényesülnek ezek az értékek az ország vezetése során, az ellenzéki szavazók 85, a kormánypártiak 22 százaléka gondolkodik így.

A legutóbbi népszámlálás tanulsága szerint a katolikusok száma 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant az országban, a reformátusok 944 ezren vannak, vagyis az arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent 2011 óta, az evangélikusok pedig a korábbi 4 százalék után jelenleg a népesség 3,1 százalékát teszik ki. Emellett a vallásukat firtató kérdésre az emberek 40 százaléka nem válaszolt. Szakértők szerint valójában nem arról van szó, hogy kevesebb lenne a hívő, inkább az „intézményes egyháztagok” száma csökken, amelynek okát az egyházi lét átpolitizálódásában látják.

A Publicus kutatás alapján az emberek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és erről a kérdésről a kormánypártok szavazóinak háromnegyede is így gondolkodik.

A meglepő népszámlálási adatok mögött a megkérdezettek 71 százaléka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben az egyházak átpolitizáltsága áll. A többség (54 százalék) szerint nem befolyásolja a vallásosság, hogy egy közéleti szereplő, művész vagy más ismert ember hogyan boldogul ma Magyarországon, de összesen 25 százalék érzi úgy, könnyebb azoknak az ismert embereknek, akik kereszténynek mondják magukat, 12 százalék szerint viszont ennek ellenkezője igaz.

Az „üldözött keresztények” narratíva viszont a Fidesz-KDNP szavazóinak gondolkodásába se épült be igazán: körükben is csak 15 százalék gondolja, hogy emiatt valaki akadályokba ütközhet a közéletben.

A többség nem elégedett a keresztény egyházak segítő tevékenységével sem: 38 százalék vélekedik úgy, hogy kellő mértékben kiveszik a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből. Ebben a kérdésben szintén a kormánypárti szavazók és templomba járó vallásgyakorlók ítélik meg pozitívabban az egyház szerepét, ők sokkal elégedettebbek a szerepvállalással, mint az ellenzékiek vagy a vallástalanok...

ÁGH ATTILA: MEGGYŐZNI NEM, CSAK LEGYŐZNI LEHET ORBÁN VIKTORT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.11.


A miniszterelnök tudja, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatát egészében nem képes megakadályozni, de radikálisan szeretné csökkenteni a lehetőségét – mondta a Hírklikknek Ágh Attila. A politológus szerint ezért kezdődött el az alkudozás, a kompromisszum keresése. Ha pedig ez létrejön, akkor minden fél elmondhatja, hogy győzött. Orbán Viktor a múlt héten is tárgyalt több európai vezetővel, de erősen kétséges, hogy a néhány nap múlva kezdődő uniós csúcs előtt meggyőzhető lenne.


Meggyőzni valóban nem lehet Orbán Viktort, csak részlegesen vagy egészen legyőzni – vélte Ágh Attila. Mint mondta, jelenleg éppen az utóbbira tesznek kísérleteket. Megindult ugyanis a párbeszéd arról, hogy az Ukrajna csatlakozási folyamatához szükséges tárgyalások megkezdéséért mennyit hajlandó a magyar miniszterelnök feladni, mit akar cserébe kapni, illetve mindezt hogyan csomagolja be az Európai Unió. Ez a három nagy alapkérdés – magyarázta a politológus.

A miniszterelnök azzal dicsekedhet, hogy az utóbbi néhány napban fölértékelődött, mert az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint az egyik legbefolyásosabb európai politikus, Emmanuel Macron és még néhányan – közvetlenül vagy közvetve – megpróbálták jobb belátásra bírni. Már abban, hogy elkezdtek vele tárgyalni, benne volt a kompromisszum lehetősége, hiszen megkérdezték tőle, „mit kívánsz Viktor”? Ez az első alapkérdés – emlékeztetett a politológus...

KÉTOLDALÚ TÁRGYALÁSOK A PAMPÁKON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.11.


Nézi az ember a kosárlabda meccset a tévében, hogy megfeledkezzen legalább szűk két órára erről a mocskos világról, és akkor persze, hogy a képibe tolják a szünetben a szokásos egy perc gyűlöletet. Mert hülye volt meg nem eléggé gyors, és nem kapcsolt el villámkézzel más csatornára, ahová nem ér el a Fidesz keze. Igaza van Hadházy képviselőnek, aki szinte már monomániásan hajtogatja, a propagandagépezetet kellene porrá zúzni Orbán legyőzésének első feltételeként, és sajnálatosan állapítjuk meg, álmodozni lehet.


Messzire repült Orbán Viktor a hét végén, el egészen az argentin pampákig, mert úgy van az, hogy tán még a Marsra is utazna, ha a marslakók ura fasiszta briganti lenne, úgyannyira vágyja ő ezeknek a szagát. Szóval így jött el az egy perc gyűlölet, amely „diplomáciai nagyüzemről” meg „kétoldalú tárgyalásokról” tudósított a földgolyó másik feléről, amelyeket Orbán Viktor folytatott a tévéből jövő hang szerint a „nemzetközi baloldal” elleni összefogást építve. Mint annak világméretű és központi alakja, meghatározó figurája.

Advent van, annak az ideje, amikor Orbán az „ember, most jövök a templomból” szavakkal utasítja el a kérdéseket. De mindezt csak azért érdemes megemlíteni az ájtatos keresztény trutymóban, mert a friss és ropogós argentin elnök, ez az amúgy láncfűrésszel hadonászó Javier Milei azt mondta Ferenc pápáról nem is olyan rég, hogy „szemét kommunista”, amivel kellene valamit kezdeni a mi első emberünknek, de apróságok őt nem érdeklik, amikor a jobboldali világuralom gőzös álma a tét, természetesen a csúcsán ő maga.

Az egy perc gyűlölet szerint kétoldalú tárgyalások folytak még a diplomáciai nagyüzem alatt Bolsonaro volt brazil elnökkel, akinek az ég egy világon semmilyen politikai funkciója nincs, és egyhamar nem is lesz. A két alak támogatásáról biztosította egymást. Ott járt még Santiago Abascal, a spanyol Vox párt elnöke, akivel szintén Európa meghódításáról egyeztetett a mi kis virtigli fasisztánk, s aminek az egy perc gyűlölet oly nagy figyelmet szentelt. Nem egyébért, mint, hogy a bávatagokban kialakuljon az Orbán, mint világpolitikai tényező kép.

És ne feledjük persze Zelenszkijt sem, akit ez a láncfűrészes nagy valószínűséggel szintén meghívott a beiktatására, de vele nem kétoldalú megbeszéléseket folytatott, hanem úgy ölelte a keblére, mint valami rég nem látott kedves cimborát vagy szívbéli barátot. Ebből látjuk, hogy a sztori nem olyan egyenes folyású, mint ahogyan itt nekünk tálalva van, amit Orbán médiája azzal a huszárvágással oldott meg, s itt az Origo nevű tudományos szaklapot idézzük: „Zelenszkij Argentínáig repült Orbán után”. És ismét itt van a hazudott világ közepe imázs...

HÓ, EMBER - JÓZSA MÁRTA JEGYZETE

SZABADSÁG KLUB
Szerző: JÓZSA MÁRTA
2023.12.07.


Nem akkor ismerszik meg a hatalom ereje, amikor dől a lé Brüsszelből vagy Moszkvából és Pekingből, hanem akkor, amikor valamit meg kellene oldani.

Nyilván sokan ismerik azt a mondást, miszerint a tömegközlekedésnek öt ellensége van: a négy évszak és az utasok. Ez jutott eszembe ma, amikor két trolimegállót fél óra alatt tettem meg, és közben a jármű vezetője bemondta, hogy ez a tempó már csak így folytatódik, az utasoknak inkább a gyaloglást javasolja, illetve alternatívaként esetleg azt, hogy menjenek fel a BKK honlapjára és trollkodják szét.

Nem tudom, hányan tették meg, aki a végállomásig ment annak lett volna rá bőven ideje. Ránéztem a honlapra, ott arról tájékoztatnak például, hogy náluk is járt a Mikulás. Mármint a BKK-nál. A havazás miatt közlekedési zűrzavart úgyis mindenki észleli, aki utazik, aki pedig otthon maradt, annak fölösleges végső soron minden ilyesféle információ. Holott azért az is közhely, hogy az információ hatalmas érték, és a boldogabb társadalmakban ez is elvárás.

Lehet tovább gondolni a dolgokat, olvasom, hogy több település áram nélkül maradt, a havat sem tudják elkotorni az utakról, és akadt olyan falu is, ahol azért nem sikerül megtisztítani az utcákat, mert eltört az egyetlen hókotró lapátja. Tudni lehet persze, hogy ilyesmi akár Norvégiában is előfordulhat, egy kis leállás nem a világ, és különben is vannak még erőforrások, sok helyen a börtönök lakóit vezényelték ki az utcákra tisztogatni. Régebben mintha a katonákat vetették volna be ilyenkor, de ma már úgy vélem, nincs kit, miután ott is folyik a tisztogatás. Pontos adatot nem tudni, mert mint mindent ezt a számot is titkosították, de több száz katonát rúghattak ki, majd megtiltották nekik, hogy közhivatalt láthassanak el. Maximum elmehetnek havat lapátolni, ha jut rá pénz.

De nem jut, mert az önkormányzatok folyamatos kivéreztetése legalább olyan kedves elfoglaltsága a kormánynak, mint a repülőtérvásárlás, akkumulátorgyár-telepítés és oly sok egyéb tevékenység, amelynek értelmét nem tudni, nem is sejteni, de az biztos, hogy nem a hóhullásban trolizó egyszerű állampolgár javára szolgál. Aki azon tűnődik a latyakban, hogy nem akkor ismerszik meg a hatalom ereje, amikor dől a lé Brüsszelből vagy Moszkvából és Pekingből, hanem akkor, amikor valamit meg kellene oldani. Nem is olyan dolgot, csak egy kis időjárás okozta kalamajkát. Vagy azt, hogy nem álljon ennyi éhező ember sorba az ingyen káposztáért. És ne alázzanak meg tanártól katonáig mindenkit, aki semmi mást nem szeretne mit a szakmájából megélni. Értem én, hogy egy hivatás ennyit ér ma a hatalmasok szemében. És csak bízni tudok abban, hogy a dolgok rendje szerint a hatalom sorsa is az, hogy előbb-utóbb elolvad, mint tavasszal a hóember.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsor 2023. december 7-i adásában hangzott el. 

A LAJTOS KOCSIK ÉS AZ AGGREGÁTOROK ORSZÁGA LESZÜNK

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.12.10.


Már címe is figyelemre méltó László Géza új kötetének: „Barkácsolás a gazdaságirányításban – Kreatív politikai döntések a komfortzónán kívül”, amely a Magyar Narancs Könyvek sorozatban jel


Valóban létezik barkácsolás? – kérdeztük a közgazdász-szociológustól.

Meglepően gyakran előfordul. Érdemes elmondani, hogy a barkácsolás fogalmát a közgazdászok az antropológusoktól vették át, és azokra az esetekre alkalmazzák, amikor nem hosszú távú reformok történnek a szabályozásban, hanem kisebb korrekciók: olyan improvizatív lépések, amelyek szakítanak a bevált protokollokkal. Válsághelyzetekben ez jó megoldást is jelenthet. Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválságot kezelő amerikai New Deal-programra ma úgy emlékszünk, mint a nagyszabású, jól megtervezett reformok időszakára, pedig kezdetben sok improvizáció is történt. Később aztán egyre tudatosabban alkalmazta Franklin D. Roosevelt kormányzata azt az új megközelítést, amelyben az állami kiadásoknak, a közmunkának, a jövedelempolitikának nagy szerep jutott, de az első év intézkedései még nagyon eklektikusak voltak.

És idehaza?

Mi is jól ismerjük ezt a fajta a barkácsolást. Annak idején a „száznapos programokkal” melegítettünk be, aztán 2010 óta szintet lépett a gazdaságirányítás ezen a téren is. Néhány évvel ezelőtt Illés Gábor és Körösényi András egy írásukban azt elemezték, milyen markáns különbség volt a Bajnai-kormány nemzetközi protokollt követő válságkezelése, és a második Orbán-kormány 2010-től működő improvizatív, barkácsoló gazdaságpolitikája között.

Van tehát hasznos és kevésbé hasznos barkácsolás is?


Magyarországon a barkácsolás gyakran a kontármunka szinonimája, de ne felejtsük el: ez a kreativitás egyik hasznos formája is lehet. A legtöbb országban azonban akkor, amikor a válság lecseng, a gazdaságirányítás visszatér a hagyományos szabálykövető gyakorlathoz. Amikor a szabályozás barkácsolása valahol hosszútávon fennmarad, annak általában az az oka, hogy a kormány politikai céljai előtérbe kerülnek a gazdaságpolitikában is. Ezek a célok sokfélék lehetnek, a klientúra szempontjaitól a nemzetközi környezet elvárásain át egészen a választási célokig. Általában ez az utóbbi a legerősebb szempont és már jóval a második Orbán-kormány ténykedése előtt láttunk olyan eseteket a nagyvilágban is, amikor emiatt minden a feje tetejére állt a gazdaságpolitikában...


MAGYAR BEAVATKOZÁSOK KÜLFÖLDÖN, VÁLASZTÁSI KÖRZETEK ÁTRAJZOLÁSA, VISSZAESŐ PISA-EREDMÉNYEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2023.12.10.


Amikor Orbán Viktor a külföldi, aki beavatkozik más országok választásába. Néha megszalad a ceruza: a választási körzetek átrajzolása. Ismét inkább visszaesést mutatnak a PISA-eredmények. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Amikor Orbán Viktor a külföldi, aki beavatkozik más országok választásába

Arra hivatkozva fogadná el a kormány a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt, hogy meggátolja a külföldi beavatkozást a magyar közügyekbe és választásokba. Ehhez képest az elmúlt években többször előfordult, hogy a miniszterelnök vagy a hozzá közel állók akár pénzügyileg is segítették Orbán Viktor külföldi szövetségeseit. A Szabad Európa új bizonyítékot talált arra, hogy szeptember végén a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda Szlovákiában hirdetett egy migránsellenes videót – épp akkor, amikor az ottani választási kampány idején nagyobb számban jelentek meg bevándorlók Dél-Szlovákiában.

Néha megszalad a ceruza: a választási körzetek átrajzolása

A választási körzethatárok politikailag motivált manipulálása nem csodaszer, főleg nem önkormányzati szinten, azonban része lehet a választói akarat eltorzításának. Megvizsgáltunk néhány friss települési körzetbeosztást. Kormánypárti és ellenzéki önkormányzatoknál is találtunk gyanús jeleket.

Ismét inkább visszaesést mutatnak a PISA-eredmények

Az előző méréshez képest a PISA-tesztek alapján romlott a 15 éves magyar diákok matematikatudása, a szövegértés és a természettudományok területe nem változott érdemben, tízéves időtávon azonban már mindenhol visszaesés látszik. Az OECD szerint jelentős részben inkább ész, mint sok pénz kérdése az oktatás fejlesztése. Szerintük nem lehet mindent a járványra sem fogni.

Eurobarométer: Csökkent az EU-tagságot jó dolognak tartók száma Magyarországon

Tízből négy magyarban pozitív, míg ötben inkább semleges kép él az EU-ról, eközben öt százalékponttal csökkent március óta azok száma, akik jónak tartják Magyarország tagságát a közösségben – derült ki a szerdán közzétett, legújabb Eurobarométer-felmérésből. Az EU teljes lakossága körében átlagosan tízből hatan tartják jónak országuk tagságát.

Tóth Zoltán: A választási rendszer megváltoztatása jogilag megléphető, de erkölcsileg tisztességtelen

A választási szakértő szerint a korábbi aránytalan rendszer visszacsapott a Fideszre, ezért akarják most megszüntetni, így a kormánypárt vereség esetén is megszerezheti a fővárosi közgyűlési helyek negyven százalékát, és blokkolhatja a döntéshozatalt. Ha az ellenzéknek közös EP-listája volna, tíz mandátumuk lehetne, külön listával legfeljebb hat – mondja Tóth Zoltán.

Már a paktumreformot is kóstolgatja a magyar vétófenyegetés

Várhatóan meg fogja kapni a szavazatok szükséges minősített többségét pénteken a pénzügyminiszteri tanácsban a módosított magyar helyreállítási és REPowerEU terv, azonban – valószínűleg hogy ne érje meglepetés – az Orbán-kormány fogja a fiskális szabályok reformjának azt az elemét, amelyik egyhangú döntés alá esik.

Pfizer-per: egymást cáfolja a kormány és az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság álláspontja szerint nem ők vásároltak koronavírus elleni oltóanyagokat, mindössze a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írtak alá a gyógyszercégekkel a beszerzésről. A magyar kormány szerint azonban a brüsszeli testület feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette a tagállamokra a vakcinákat.

Félmilliárd februárban: ennyi jöhet egyelőre az EU tízmilliárd eurójából

Gyakorlatilag egy héten belül két EU-forrás megnyitásának lehetőségéről is érkezett hír Brüsszelből. Az Európai Bizottság engedékenysége a magyar kormányzat hajthatatlanságával találkozott: Orbán Viktor két levélben is kérte a szavazás elhalasztását Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről. Friss podcastunkban átbeszéljük, mi a két forrás közötti különbség, és hogy véletlen-e az egyidejűség.

Még a látogató csecsemők pelenkájába is belenéznek az őrök – jogsértések a magyar börtönökben

Rendszerszintű jogsértéseket állapított meg a magyar börtönökben az ombudsman. A legtöbb panasz azzal kapcsolatban érkezett a raboktól, hogy háromszor kell teljesen meztelenre vetkőzniük, mielőtt beszélőre mennek, ráadásul 2017 óta plexifalon keresztül beszélhetnek csak a családtagjaikkal. Az évek óta érvényben lévő előírások szerint meg sem ölelhetik egymást a rabok és hozzátartozóik, minthogy minden testi kontaktust tilt a szabályzat, ami egyébként a biztos szerint is alapjogellenes, ráadásul ez a tiltás a büntetés célját sem segíti.

Cser-Palkovics András: Nem érdemes mindent központosítani

Székesfehérvár fideszes polgármestere szerint el kellene dönteni, hogy az országnak van fővárosa vagy a fővárosnak van országa. Azt is át kellene gondolni, milyen funkcióknak kellene mindenképpen Budapesten lenniük, és milyen feladatkörök kerülhetnének máshová. Kubatov Gábor budibárózásával kapcsolatban úgy véli: amikor ilyen nagyon leegyszerűsített üzeneteket hangoztatunk, önkéntelenül is belecsúszunk abba a hibába, hogy esetleg féligazságokat mondunk.

Ruff Bálint: A Fidesz elhiszi, hogy ő az utolsó bástya a transzgenderharcban

A szuverenitás kérdésével lehet egyesíteni a Fideszen belüli egymást gyűlölő frakciókat – mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Az Elemző adásában beszéltünk arról, miről szól a szuverenitásvédelminek nevezett törvény, a Mi Hazánk ellenzékiségéről, a választási törvény tervezett módosításáról, illetve az ellenzéki megállapodásokról is.

Szuverenitás – Tulajdonképpen mit akar a Fidesz megvédeni, és kitől?

Az előző század a nemzeti szuverenitás elvesztéséről, a századvég a visszaszerzéséről, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól – jelentette ki Orbán Viktor a szuverenitás védvonalait állandó ostrom alatt tartó, sötét erőkről beszélve. Az Országgyűlés már a napokban elfogadhatja a sokak szerint a társadalmi nyilvánosság további felszámolását célzó szuverenitási javaslatcsomagot. A Sztoriban friss adásában Kerényi Györggyel beszélgettünk többek között arról, mit is jelent a szuverenitás, mitől kell megvédeni, és miről és kinek szól a Fidesz javaslatcsomagja.

Mitrovits Miklós történész: „Lengyelország kvázi a második hazám lett”

Milyen szerepet játszott a Ludas Matyi és a Rádiókabaré a lengyel demokratikus mozgalmak elleni hangulatkeltésben? Miért fontos tudni, milyen kocsma van Varsóban a kultúrpalotánál? Hogy élik meg a lengyelek, hogy ez történelmük egyik legszebb fejezete? Mitrovits Miklós polonista a Szelfiben.

Hajléktalanság és kilátástalanság várta, most miatta ég sakklázban Dél-Baranya


A kilencvenes években a Budapesti Sakkszövetség főtitkára volt, tavaly viszont hajléktalanná vált. A 68 esztendős Száraz Sándor február óta dél-baranyai fiatalokat tanít sakkozni, és sakkfaluról álmodozik, meg arról, hogy nyugodtan éljen végre.

Tripláznák a világ atomerőmű-potenciálját az amerikaiak, és ez a magyar kormánynak is tetszik

Rég ismert tézis, hogy a klímasemlegesség eléréséhez rengeteg energetikai célú beruházáson keresztül vezet az út. Az viszont új, hogy a szektor dekarbonizációját soha nem látott tempóban és mennyiségben építendő atomerőművektől várhatná a világ. Dubajból, az ENSZ jelenleg is zajló globális klímacsúcsáról ezt üzenték.

2023. december 10., vasárnap

RÁADÁS: RÚZSA MAGDOLNA ARÉNA KONCERT 2020

RÚZSA MAGDOLNA ARÉNA KONCERT 2020
Szerző: RÚZSA MAGDOLNA
2020



Rúzsa Magdolna Aréna Koncert 2020

PUSZTAI ERZSÉBET: JÓL MŰKÖDŐ RENDSZERREL LEHET VISSZASZORÍTANI A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEKET

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.10.


A kórházi fertőzéseket a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet 100 százalékban eltűntetni, viszont a legnagyobb gondossággal, a szigorú szabályok betartásával nagyon komolyan csökkenteni lehet a számukat – mondta a Hírklikknek Pusztai Erzsébet orvos, korábbi egészségügyi államtitkár. Ehhez pedig jól működő rendszer kell, hogy a megfelelő számú dolgozó, normális, megtervezett munkarendben, jó dologi feltételek között tevékenykedhessen.

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon…

Ha ezt egyáltalán nyomon lehet követni, hiszen a kormány nem szolgáltat adatokat. Úgy kellett utána nyomozni.

A Direkt 36 meg is tette. Kiderült, a kórházak évről-évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről ugyan még nincs elérhető adat, viszont egy európai vizsgálat szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap. A kórházi fertőzések száma mégis, mindig is tabutéma volt az egészségügyben. Mi ennek az oka?


Igazából, normális körülmények között a kórházi fertőzés nem tabutéma, mert mindenki tudja, hogy a kórház veszélyes üzem. A kórházhigiéne egy külön tudományág. Nagyon komoly szabályai vannak annak, hogy egy kórházban hogyan kell eljárni a különböző osztályokon, külön tudomány az, hogyan kell tisztítani, fertőtleníteni, takarítani. Ehhez még hozzátartozik, hogy külön tudomány az antibiotikus kezelés jó megszervezettsége. Az, hogy egy kórházban a fertőzések hogyan alakulnak, három fő tényezőn múlik. Az egyik az, hogy ezeket a kórházhigiénés szabályokat ismerik-e, működnek-e az előírások, a szakszemélyzet betartja-e őket, beleértve a takarítókat is, és mellette van-e kellő ellenőrzés. Mert fertőzés mindig mindenhol előfordulhat. Különösen ott, ahol sebészeti beavatkozások vannak. Ezért a kórházhigiénében rendkívül figyelmesnek és óvatosnak kell lenni. Ha bármelyik területen valamit elhanyagolnak, akár a kezdeti előírások nem elég korrektek, akár a végrehajtás nem működik rendesen, és nincs elég pénz az ehhez szükséges anyagokra – például korszerű fertőtlenítőszerekre –, akkor bizony nagyon komolyan terjedhetnek a kórházban a fertőzések. Olyan körülmények között pedig, amikor még a kézfertőtlenítésre sem jut elég anyag, vagy nem tartják be például a kézhigiénét, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a fertőzés képes terjedni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ novemberben azt közölte, változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. Mégpedig azért, mert egy friss angliai kutatás szerint nem mindig hatékonyak a hagyományos, a hazai kórházakban is alkalmazott klórtartalmú fertőtlenítőszerek az egyik, súlyos hasmenést okozó baktériummal szemben…

Már nagyon régóta ismertek nem csak hagyományos fertőtlenítőszerek. Az, hogy ez a kutatás igazolta, hogy a hagyományos szerek például erre a nagyon ellenálló kórházi baktériumra – amit úgy neveznek, hogy Clostridium difficile –, nem hatásosak, csak megerősítette azt, amit eddig is tudtak.

Tulajdonképpen megállítható a kórházi fertőzés?
...

A PISA-FELMÉRÉS SZERINT KIKÉSZÍTI A DIÁKOKAT A TELEFONFÜGGÉS

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.12.09.


A friss PISA-eredmények nemcsak arról számoltak be, hogy a magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlaghoz képest valamivel kevésbé zunant mélyre, és hogy matematikából még soha nem született Magyarországon ilyen alacsony átlagpontszám. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévi oktatási-tanulási felmérése, a PISA (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) idén a digitális eszközök használatáról is gyűjtött adatokat. Ezek azt mutatják, hogy a több mint 70 ország több millió 15 éves diákjának mintegy fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében, és a sok szabadidős telefonhasználat a tanulmányi teljesítmény romlásával jár együtt.

A friss PISA-adatokból kiolvasható: 

- A magyar diákok 31 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki a telefonján a közösségimédia- és egyéb alkalmazások értesítéseit a tanórák alatt, ez egyébként 6 százalékkal magasabb az OECD-áltagnál.

- Majdnem 50 százalékuk az idő felében vagy annál gyakrabban hagyja ezeket az értesítéseket bekapcsolva tanulás alatt.

- A magyar diákok 40 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki az értesítéseket addig, amíg alszik. Ez 10 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál.

- A magyar diákok fele otthon mindig vagy szinte mindig közvetlen közelében tartja telefonját azért, hogy meg tudja válaszolni az érkező üzeneteket. Ez megyezik az OECD-átlaggal.

- A magyar diákok körülbelül 40 százaléka tapasztal legalább néha stresszt a tanórákon amiatt, hogy nincs online és nem válaszol meg üzeneteket ezalatt. Ez kicsivel több, mint az OECD-átlag.

- Mentális egészség, tanulmányi eredmény

Idén korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy mostanra megbízható kutatások bizonyítják: az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére. Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.

A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában: a diákok jelentős többsége magabiztosan használja olyan digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.

Viszont nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről...

DIGITÁLIS MÉREG? A KÖZÖSSÉGI MÉDIA VESZÉLYEIRE FIGYELMEZTETNEK AMERIKAI EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA BUDAPEST
2023.12.09.


A fiatalok mentális állapotát érintő lehetséges közegészségügyi fenyegetésnek tartják egyes városi egészségügyi vezetők az Egyesült Államokban a közösségi média terjedését, ezért helyi szinten próbálnak szabályozást kialakítani.


Ashwin Vasan, New York City önkormányzatának egészségügyi vezetője korábbi közegészségügyi figyelmeztetések alapján megvédené a város fiataljait a közösségi média potenciálisan káros hatásaitól.

„Vegyük a dohányt vagy az ólmot. (…) Ha ilyen mérgek kerülnek a fizikai környezetünkbe, tudjuk, mit kell tennünk. Miért ne használhatnánk ugyanezeket a szabályokat a digitális méreggel szemben is?” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.

A közösségi média hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmak és az erre reagáló szövetségi intézkedések hiánya miatt frusztrált Vasan és több más önkormányzati tisztviselő országszerte azt vizsgálja, milyen lépéseket tehetnek.

Októberben 33 amerikai állam perelte be a Meta Platformsot és Instagram-részlegét, azzal vádolva őket, hogy a fiatalok mentális egészségügyi válságát erősítik azzal, hogy platformjaik függőséget okoznak, és félrevezetik a nyilvánosságot a veszélyeiről.

A Meta „csalódottságát” fejezte ki a per miatt, ugyanakkor közölte: osztja „az ügyészek elkötelezettségét, hogy a tizenévesek biztonságos, pozitív online tapasztalatokat szerezzenek”, és utalt a kamaszokat és a szüleiket támogató több mint harminc megoldás bevezetésére.

A pereskedés mellett azonban az egészségügyi tisztviselők, köztük Vasan, politikai intézkedéseket fontolgatnak.

New York júniusban találkozót szervezett, amelyen részt vettek a philadelphiai, a Los Angeles-i és a bostoni egészségügyi szervek képviselői is, azzal a céllal, hogy hosszú távú helyi stratégiát alakítsanak ki a közösségi média mint „potenciális közegészségügyi fenyegetés” kezelésére.

Vasan azt mondta, hogy „a mentális egészség romlásának nagyon egyértelmű növekedése miatti aggodalom motiválta, különösen a tizenévesek körében”, hozzátéve, hogy a Covid–19-járvány súlyosbította a hosszú távú tendenciát.

„Minden mércével mérve ez járvány” – mondta Vasan, aki egy városi cselekvési terven dolgozik, amely szabályozást, figyelemfelkeltő kampányokat és mentálhigiénés kutatásokat tartalmazhat...

A NYUGDÍJASOK ELVÁRNÁK, HOGY A NYUGDÍJÁBÓL MINDENKI MEG TUDJON ÉLNI

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.10.


Az Országos Nyugdíjas Parlament idén is elkészítette javaslatát, hogy milyen változásokat szeretnének a nyugdíjasok. Elnökükkel, Karácsony Mihállyal azt beszéltük át, mivel indokolják a nyugdíj összegét érintő általuk szorgalmazott változtatásokat. Másképp számolnák a nyugdíjakat, más alapon szeretnének nyugdíjemelést, és feltétlenül elvárnák, hogy a legkisebb nyugdíj is elég legyen egy szűkös megélhetésre.


Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.

Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.

- A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.

Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.

- A nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát.

A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.

- A közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.

- Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.

2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.

A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt...

„A NŐ TESTE ARRA VALÓ, HOGY SZÜLJÖN” – MONDTA AZ ORVOS A NŐGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLATON

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2023.12.09.


- A nők többsége azzal tisztában van, hogy a szexuális jellegű megjegyzések nem megengedettek egy nőgyógyászati vizsgálat során, de azt kevesen tudják, hogy a nőgyógyásznak mennyire van joga a nő magánéletében vájkálni, például gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekben.

- Összegyűjtöttünk néhány történetet, ahol a gyermektelen nők olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kaptak a nőgyógyászuktól, ami után úgy érezték: az orvos átlépett egy határt.

- Nőgyógyászok, szülésznők és jogi szakértők segítségével pedig igyekszünk megvilágítani a nőgyógyászok oldalát is, hogy értsük, mit, miért tesznek, de mi az, ami nem oké egy ilyen szituációban...

LECSÚSZÓBAN ÉS ROSSZ LELKIÁLLAPOTBAN VAN A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY

QUBIT PODCAST
Szerző: CEU HATÁRTALAN TUDÁS
2023.12.10.


Az egzisztenciális elbizonytalanodás, a lecsúszás réme újra megjelent a középrétegekben, és ezt sokan talán saját bőrükön is érzik. De az alsóbb társadalmi rétegek számára tragikus szociális folyamatok bőven nem az elmúlt másfél-két év magas inflációs viszonyai között, hanem már sokkal régebben kezdődtek. Az alábbi beszélgetésben a szociális problémák több körét is körberajzoljuk: szó esik az állami alkalmazottak hosszú ideje tartó relatív elszegényedéséről, a nyomorban élő százezrek egyre kilátástalanabb helyzetéről és arról is, hogy még a közepes vagy akár magas jövedelemből élőknek is anyagi tragédiát jelenthet egy válás, egy beteg szülő vagy egy fogyatékossággal születő gyermek. Vendégeink szerint a magyar állam ezekkel a problémákkal igazán soha nem tudott mit kezdeni, de úgy tűnik, 2010 óta nem is nagyon akar. Hová vezet mindez?

A CEU és a Qubit új, közös podcastsorozatának első epizódjában Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatója és Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus beszél arról, hogy van-e ma szociális válság Magyarországon. A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti.

ÉRDEKLI-E ORBÁN VIKTORT A NÉP HELYZETE?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ODZE GYÖRGY
2023.12.08.


Tudom, hogy populista a kérdés, talán egyenesen populista-demagóg, de az biztos, hogy legalább tükrözi a kort, amiben élünk. Ma ilyen a politikai és a köznyelv is. A címben feltett kérdésre a válasz röviden az, hogy nem érdekli, ami teljesen nyilvánvaló, hiszen egy autokrata vezető számára a nép és általában az alattvalók sorsa teljesen mellékes, néhol pedig egyenesen teher. Mert az viszont nem lehet kérdés, hogy igenis, autokráciában élünk, mondjuk, finomítva, nem „abszolút”, hanem választási autokráciában. Ne szépítsük a dolgot, mert ezzel az örökös szépítgetéssel, meg önmagunk felmentésével, hogy azért a dolgok nem olyan rosszak, mint amilyenek lehetnének, most már nem megyünk semmire. Tudjuk, hogy a hatalom egyetlen ember, mégpedig a miniszterelnök kezében összpontosul, és miután ez a folyamat lényegében kiteljesedett, a népjólétnek vagy népakaratnak megszűnt a jelentősége. Az autokrata hatalom kiépítésének nincsenek felső határai, sőt, pont az a lényege, hogy a mostani évtizedeket „Orbán-korszak”-nak nevezzék majd el az utódok, egyértelmű, hogy a mi mostani vezetőnknek ez a nagy vágya. Mondjuk mániája. Ezért folyik a folytonos, látszólag értelmetlen, valójában tudatos maga alá gyűrés. Mindent irányítani, mindent kézben tartani, mindent figyelni. Óvodai vallásoktatás, kötelező tornaóra, az iparkamara bedarálása. És ennek a sornak nincs vége, mindig vannak új jelentkezők, akik szeretnének behódolni, mert azzal ők maguk is jól járnak.

Hogyan kezdődött? Miért hagytuk, hogy így történjen? Kis dolgokkal kezdődött, látszólag értelemszerűen. „A dolgok másképpen fognak menni ezentúl” – ezt ő maga mondta 2010-ben, de ez is milyen magától értetődően hangzott. Minden újonnan megválasztott kormányfő ezt mondja. Persze mondott ő sokfélét. Az „Előre megyünk, nem hátra” jelmondatát egyenesen a Simpsons című idétlen amerikai rajzfilmsorozatból lopta – vagy „cserkészte”, majdnem mindegy. Ennyit az eredetiségről...


VÁLASZTÁSI CSALÁS AZ ÚGYNEVEZETT NEMZETI KONZULTÁCIÓ? – HETES AJÁNLÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.09.


Horn Gábor elemezte a "nemzeti konzultációt", Bárándy Péter pedig a választási törvény átírását; háború(k) és béke a Szabadság köreiben – ez volt a Hetes Stúdióban.

Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.

A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.

Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.

Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.

A második órában pedig szokás szerint megbeszéltük a hetet Gáspárik Attila rendező-médiasszakemberrel, és a Klubrádióból Józsa Mártával és Bolgár Györggyel.

BUSZOZNI MAHOLNAP SOKKAL NEHEZEBB, MINT ÁLTALÁBAN

TELEX
Szerző: SZALMA BAKSI FERENC
2023.12.10.


Mi történik?


A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet vasárnapra és hétfőre munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál.

Miért?

Azért, mert a jövő évre még nem kaptak fizetésemelési ajánlatot.

Mit jelent az elégséges szolgáltatás?

Vasárnap a járatok 80, a második nap pedig az 55 százaléka közlekedni fog. Ez azt jelenti, hogy a Volánbusz a két nap alatt összesen körülbelül 23 ezer kieső járattal tervez országszerte.

Mit gondol erről a Volánbusz?

A Volánbusz vitatja az „indokolatlan munkabeszüntetés” jogszerűségét, és jogorvoslattal él a végzés ellen.

Mit csináljak, ha mindenképpen buszoznom kell?

Indulás előtt mindenképpen érdemes átböngészni ezt a hosszú listát. Eltart egy darabig, de megéri.

Budapest környékén szeretnék utazni, engem is érint?


Igen. Az érintett kék buszok listáját ide kattintva lehet megnézni>>>

SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: JOBB LENNE, HA EGYÁLTALÁN NEM VOLNÁNAK VÁLASZTÁSOK

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.12.10.


Négyévente nekibuzdul a demokratikus oldal, hogy a választásokon leváltsa a kormányt. Mert hát a szavazófülkében mindenki őszinte. Kellő elégedetlenségnek meg kell lennie, hol a rosszul kezelt járvány, hol az infláció miatt. A pártok különféle kombinációkat találnak ki a választási rendszer és a hatalom felé lejtő médiafelület kijátszására. Közös listán indulnak, előválasztást tartanak, elhatárolódnak a jobboldaltól, összefognak vele. Az eredmény minden esetben kétharmados Fidesz-győzelem. Mindenki döbbenten bámul, majd felelőst, balféket, árulót keres. Már az ellene leadott szavazat is a Fideszt erősíti? Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző szerint a kudarcokban semmi meglepő nincs, a mai rendszerben törvényszerűek.


– A cikkeit olvasva az ember arra a következtetésre jut, hogy jelenleg csak forradalommal vagy általános sztrájkkal lehet leváltani a kormányt és rendszerét.

– Egyiket sem javasolnám, mert konzervatív vagyok. Mindenféle forradalmat elutasítok, még a magyar nép által szentesítetteket is. Csupán azt állítom, hogy szabad és tiszta választásokon nem lehet megbuktatni a jelenlegi rendszert, mert ilyenek nem léteznek benne. Ha lennének, nem is kéne megdönteni, mert szabad és tiszta választásokon egyszerűen leváltható egy kormány. Még azt sem mondom, hogy ez egy totalitárius rendszer; nem diktatúra, de a maga totalitásában stabilan kiépült. De hogy vörös farkat is rakjak a mondandóm végére: a rendszer mégis fél attól, hogy nem szabad és nem tiszta választásokon is megbuktatható. Az embereknek nem kell ebben reménykedniük, de a vezetők tartanak tőle. Továbbra is mindent elkövetnek, sőt egyre több eszközt vetnek be, hogy a választásokat megnyerjék. Leginkább ez mozgatja őket. Bibó István mondatát, miszerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, általában úgy idézik, mintha a polgárokról beszélne. De nem rájuk gondolt, hanem a hatalom birtokosaira. Ha ők demokraták, nem félnek, hogy megbuktatják őket, hiszen demokráciában ez normális dolog. Minden kormány megbukik egyszer. A mai politikai vezetőink viszont félnek a demokráciától, ezért aztán nem szabad és nem tiszta választásokat szerveznek. Egy nem-demokráciában a választások csupán arra valók, hogy a nép felsorakozzon a hatalom mögé, és így igazolni lehessen a rendszer legitimitását. Jobb lenne, ha egyáltalán nem volnának választások, mert megúsznánk a sorosozást, a migránsozást, az összes mocskolódást, nem kéne hülyíteni az embereket. És a hatalom foglalkozhatna racionális dolgokkal is.

– Mégis, mi hozhat változást?

– Talán furcsán hangzik mindezek után, de a választásokon lehet fordulatot elérni. Ugyan nem szabadok és tiszták, de ha az emberek nagyobbik része kifejezné ellenérzését a rendszerrel szemben, változást hozna. Ehhez persze sokaknak ki kéne állnia a rendszer mögül. Amitől tart is a hatalom...

VÁLSÁGBAN A LIBERÁLIS VILÁGREND | CSICSMANN LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.12.07.



A Reggeli személy 2023. december 6-i adásában Para-Kovács Imre vendége Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Corvinus Egyetem tanára volt.

AZ UKRÁNOK SAPKÁJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.10.


Ukrajna, illetve az ukránok közeledve az EU csatlakozáshoz, teljesíteni igyekezve annak feltételeit, törvényt hoztak a korrupció ellen, és visszaadták a nemzetiségeik (köztük a magyarok) nyelvhasználati jogait. Az oroszokét nem, jegyezzük meg gyorsan, ami a jelenlegi helyzetben, miszerint módszeresen pusztítják az országukat, talán érthető, mert ilyen világot élünk. De megszületett a Fidesz reakciója is minderre.

Ehhez kiindulási pont lehet Orbán tegnap bemutatott útmutatása a maffiatagok számára, mint emlékezhetünk: „Mi, európaiak nem vagyunk hajlandók teljes jogú tagként elfogadni Ukrajnát”. Voltaképp ennek kiegészítése, folyománya mintegy az ukrán két új törvényre adott reakció a párt két szellemi nagyságától (Hollik, Menczer), mert a főnök épp Argentínában építi a jobboldali világuralmat, s benne az ő vezető szerepét.

Várjuk majd a beszámolót, milyen géppel utazott és milyen minőségben, mennyiért. Illetve tudjuk azt is, az egyik alvezér, a Szijjártó nevű meg biztosan el van foglalva a roratéjával, ezért nem nyilvánult még meg a maga eszelős módján. Ugyanakkor bármit mond is Hollik és Menczer, abban biztosak lehetünk, azt nem saját kútfőből teszik, hanem szigorúan ellenőrzött módon, azaz, félig-meddig hivatalosnak tekinthetően. És ez elég nagy baj, ha látjuk, miket deliráltak.

Hollik hosszabban értekezett, ebből fakadóan több borzalmas dolgot mondott, de nem volt bennük semmi új voltaképp. Dolgozatának címe is az volt: „Négy érv, hogy mi miért mondunk nemet Ukrajna EU-csatlakozására”. Azt nem tudni, hogy mindezt papíron adták ki neki felolvasandó, vagy a kiskátéból maga dolgozott, a végeredmény azonban amennyire röhejes, annyira tragikus is, tehát nem árt bővebben megismerni.

Pontokba szedte ez a drága ember a tudnivalókat, amelyek közül az első máris fölöttébb érdekes, mert mintha Ukrajna létét kérdőjelezné meg, és mintha ezt is hallottuk volna már régebben a főnök szájából, ez pedig a következő: „Ukrajna háborúban áll, ezért sem a határai, sem a lakosságszáma nem meghatározható”. – Nem tudom, érezzük-e ennek a primitív aljasságát, hogy Putyin se mondhatta volna szebben.

Sok minden lenne mondható erről a mondatról, elég legyen annyi, Ukrajnának megvannak az orosz hódítás előtt elismert határai, Hollik tehát ezeket nem ismeri el. A többi mellékszál, illetve ebből fakad, ám ennyi is elég, hogy kiiratkozzon az európai gondolkodásból, ahová, mint nyugati ember az ukránokat a főnöke be sem engedné. S bár ez egy katyvasz, de nagyon súlyos tartalmú trutyi, amihez kultúrembernek köze nem lehet.

De ezek barbárok, így a többi Hollik-állítás sem meglepő. A második pontja az, hogy „Ukrajnában lábbal tapossák a kisebbségi jogokat” ez pedig arra utal, hogy nem elégséges az új ukrán nyelvtörvény, illetve nem tudjuk, mi lehet még a baj. Valószínűleg Hollik sem tudja, csak ki volt adva neki, hogy beszéljen. A harmadik pont is ilyen, ez pedig a pénz miatti rinyálásról szól, amit szintén hallunk már jó ideje.

Nemzeti konzultálunk is róla, következésképp biztosan hazugság, de nézzük, mit mond erről Hollik. Szerinte Ukrajna már most több pénzt kapott az Uniótól, mint Magyarország, Horvátország és Szlovénia együtt, ami lehet, de amely országokat emleget, azoknak ezzel semmi baja. Egy árva szavuk sincs emiatt, csak nekünk, és azt is sejtjük, miért. Ezt is Orbán kezdte az Uniónak címzett kérdésével, miszerint „hol a pénz”?

Erről tudjuk, az a baja, hogy nem az ő zsebében, és azt is tudjuk, nem az ukránoknak adták, mint azt a Fidesz közkeletűen hazudja, hanem egyszerűen parkolópályán van bizonyos jogállami kifogások miatt, amin ezerrel dolgoznak. Bár nem táncolnak úgy, ahogyan Brüsszel fütyül, ami mellékszálnak tűnik most, de látjuk, mégis ide tartozik. Megjegyzendő, sem a szlovéneknek, sem a horvátoknak ilyesmi gondja nincs.

Hollik tehát – illetve a Fidesz – maga mellé rángatta őket a trutymóba...