FIDESZESEK, TI TÉNYLEG ILYEN ORSZÁGOT AKARTATOK?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.10.

Az alábbi cikket Másországi krónikák címmel szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2010. április 12-én írtam. A Népszabadság internetes oldalán jelent meg. Egyetlen szót sem változtattam rajta, így vállalom, ahogy van. És egyáltalán nem vagyok boldog, amiért ilyen jól láttam előre. Talán, ha többen mondjuk, hangosabban és érthetőbben, akkor most nem egy leharcolt, reményét vesztő, önmaga démonaival küzdő országban élnénk.

Azt mondta néhány nappal a választások (2010 – a szerk.) előtt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, hogy hétfőtől egy másik országban ébredünk. Rossz érzésem volt a bejelentéstől: nem akartam más országban felébredni. Sem Törökországban, sem Szlovákiában, sem Romániában – sem sehol másutt. Megszoktam már az itteni, magyarországi ébredéseket. Néha fáradtan, gyűrötten kelek, de - talán nem lesz bajom belőle, ha bevallom - alapvetően megfelel nekem ez az ország. (Olyannyira kedvelem, hogy emelkedettebb hangulataimban, hazámnak nevezem.)

Időnként persze jó érzés más országban ébredni - leginkább akkor, ha az ember saját akaratából kerül oda. Nincs szebb, mint egy szép, napos reggel az olasz tenger partján, vagy az osztrák hegyekben – kirándulásból, vagy más okból kifolyólag.

Most azonban más a helyzet. Mostantól nem Magyarország, hanem Másország polgárai vagyunk.

Még nem ismerjük új hazánkat, valódi tapasztalások híján elképzelni sem tudjuk, hogy milyen lehet. Pedig próbáltunk tájékozódni előre, nem rajtunk múlott, hogy szinte semmit sem árultak el róla. „Legyen elég annyi, hogy jó lesz”, mondták.

Másország területe érdekes módon ugyanakkora, mint a sokunk számára jól bevált Magyar Köztárságé. És az éghajlata is nagyon hasonló: kontinentális, csak néha kavarnak be valamelyest a miénkétől idegen légköri viszonyok. Állat- és növényvilága sem különbözik a magyarországitól, bár még nem tudni, hogy a bánáti bazsarózsa Másországban is kiemelten védett növénynek számít-e majd. (Meg hogy mi lesz a parlagfűvel: nem tévesztik-e össze irtás közben véletlenül valami mással).

Ha hihetünk az ígéreteknek, jó hely lesz Másország.

Alacsonyabb adók, magasabb bérek – ezt ígérték Másország polgárainak. Jobb egészségügyi ellátást, korszerűbb oktatást, versenyképesebb béreket – élhetőbb életet.

Még azoknak is, akik nem Másországban, hanem a Magyar Köztársaságban akartak élni. Akik egy titkos, ám néhány nappal a választások előtt napvilágra került adatbázis szerint komcsinak számítanak. Buták voltak és meggondolatlanok, amiért mert nem Másországra szavaztak. Tudhatták volna, hogy Másország jobb hely, mint bármely más szegmense a világnak. Tudniuk kellett volna.

De még nem késő: majd megtudják...

ITT OLVASHATÓ

MÁR LÁTSZIK, KIK LESZNEK A TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM IGAZI NYERTESEI

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.09. 

Nem a lakosság és nem is a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások vehetik igénybe a legnagyobb arányban a törlesztési moratóriumot. A Portfolio által megkérdezett nagybankok válaszai alapján az ő körükben ugyanis a legalacsonyabb a moratórium mellőzéséről nyilatkozók aránya. A bankok jelentős részénél a lakossági ügyfelek többsége valószínűleg tovább fogja törleszteni a hitelét. Az 5,9%-os THM-plafonról is megkérdeztük a bankokat: új személyi kölcsön termékeikkel sorra jönnek elő a hitelintézetek, az új folyószámlahitelekre és hitelkártyákra viszont nehezen tudják alkalmazni a költségkorlátot, olcsó folyószámlahitellel még csak a Budapest Bank jelent meg a piacon a nagyok közül. A legtöbb banknál eközben a felére esett a fiókok forgalma...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELSŐ INGYEN PARKOLÁSSAL ELKÖVETETT GONDATLAN VESZÉLYEZTETÉS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.09.

Orbán Viktor az ingyen parkolási rendeletével elkövette a Btk. 165. § szerinti “Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” bűncselekményét. Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség: 1 év. De itt ennél többről van szó, ezért a (2) bekezdés a. pontja szerint a büntetési tétel 3 év, ha ezzel egészségromlást idéznek elő. A (2) bekezdés b. pontja szerint Orbán Viktor 1-5 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető, ha a veszélyeztetés halált okoz, a c. pont szerint 2-8 év a büntetési tétel, ha több ember halálát okozza. A (3) bekezdést nem is említjük, hogy ha mindezt szándékosan idézi elő, mert egyelőre ezt nem tételezzük fel.

Orbán Viktor azzal, hogy ingyenessé tette a parkolást, a járvány idején az embereket arra késztette, hogy a korlátozott kijárási tilalmat is megszegjék, felrúgják a járvány idején kötelező érintkezési szabályokat, és a vírus terjedését elősegítsék. Ezt erősítette eddig is az, hogy nagyon keveset tesztelnek, ezért nincs tiszta képe a hatóságoknak a fertőzöttséget és a vírus által okozott halálesetek számát illetően sem. Az, hogy a fertőzési gócokat nem szűrik ki, a tesztelés hiánya miatt a terjesztőket nem lokalizálják, szintén a lakosságot veszélyeztetik. Veszélyeztetés az is, hogy még mindig nincs megfelelő védőfelszerelésük az egészségügyben dolgozóknak, amit bizonyít az Orbán által megosztott videó, hogy a kórházak orvosainak nincs megfelelő védőmaszkjuk sem.

Ezért az ingyen parkolási rendelet a gondtalan veszélyeztetés halmazati, de legsúlyosabb esete, mert a járványt eddig is az fékezte, hogy az emberek betartották a szabályokat és otthon maradtak. A járvány szempontjából az lett volna a megfelelő intézkedés, ha a parkolási díjakat emelik, hogy minél kevesebb ember hagyja el az otthonát. Ez a felelőtlen döntés emberek egészségét és életét veszélyeztetik, amiről a mai napon sem tudható semmi, mert csak annyi fertőzésről tudnak, amennyit tesztelnek. A tesztelést éppene zért szándékosan tartják alacsony szinten. Ezért a halottakról sem derül ki, hogy hányan haltak meg a vírus következtében. Orbán rendszere hamisítja a valóságot.

Azért vannak a legborzalmasabb számok a nyugati demokratikus országokban, mert ott tesztelnek, nem csalnak és nem hazudnak, hanem valós adatokat hoznak nyilvánosságra. Csak a magyarországihoz hasonló diktatúrákban kozmetikázzák a tesztelések számával és a halálokok valótlanságával a statisztikai adatokat. Mert hiába a krónikus alapbetegség a halál végső oka, azt a koronavírus váltja ki minden esetben, amikor a fertőzés miatt következik be a halál. Ezt így is tekintik azokban az esetekben, amikor volt testzelés, és megállapították a fertőzést. Magyarországon egyelőre nem a valós képet mutatják a számok, és a kormányzati manipuláció megtéveszti az embereket, és arra készteti őket, hogy oldják az érintkezési szabályokat. Ezt erősíti az ingyenes parkolás...

ITT OLVASHATÓ

SCI-FI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.09.

Németh Szilárd mozgósította a velőfoltos tankjait, Bakondi György elsírta magát az M1 aktuális műsorában, és még Kósa Lajos sem találta a szavakat, így kupakokat és tuszihutikat emlegetett. Sőt, Pataky Attila is megszólalt, hogy na, mit mondtam, amikor egyre több helyről jelentették, hogy teljesen váratlanul feltűnt egy azonosítatlan alak. Teljesen fehér és szőrtelen, szemei sötétek és véreresek, orra olyan, mintha a majmok bolygójának szereplője lenne, s mégis valami készülékben végződik, zömök, természetellenesen rövid a karja, szemben a nagy gyomrával. Többen rohamosztagosnak vélték, Darth Vader beosztottjának, Kis János nyugdíjas szerint pedig ő maga a megváltó úristen, de a felesége adott neki egy maflást, így inkább befogta a lepénylesőjét.

Általában elhagyott, alagsor-szerű, omló csempéjű helyeken tűnik fel, szemben vele egy ember, aki maszkkal takarja az arcát, a csupafehér alak lehelete tehát biztosan dögletes vagy mérgező. Elemezték a képeket, de nem tudták megállapítani, honnan származnak, bármely kórház vagy más egészségügyi intézmény lehet a felvételek helye, így momentán nem tudható, hová küldjék a TEK-et. Őket nehéz azonban mozgósítani, mert a fehér alak feltűnésével párhuzamosan Orbán Viktornak általában nyoma veszik, így nincs, aki utasítsa őket. Ott hevernek parlagon. Aztán hír érkezett, hogy megtalálták az űrhajóját, ott hömbölög Budapest közepén fehéren, kereken és hatalmasan, de hozzáértők kijelentették, az a Puskás Aréna lehet. Most vizsgálja a jelenséget a magyar űrkutatási miniszteri biztos.

Mindeközben a televízió addig ismételte a magyar láblabda válogatott győzelmeit, hogy a csatorna önálló életre kelt, teljesen új meccseket kreált, holnap már világbajnoki döntőt fog sugározni, mit ad Isten, Felcsútról, és mind a tizenegy játékos maga Orbán Viktor lesz. Eközben azonban megint csak ő ingujjban tárgyal a várban virológusokkal, immunológusokkal, varázslókkal és szelleműzőkkel. Ugyanakkor a reptéren is ott van, csomagokat taperol, miközben Máraiba ojtott Wass Albertet idéz oldalán Dózsa László 1942-val/vel. Mindeközben özv. Gogolákné arról számolt be, a boltban ugyanez a fehér alak szolgálta ki őtet, élesztőt is kapott tőle, s amikor hazafelé ment, átsegítette őt az úton, bár nem akart átkelni, és mégis...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI PÁRBESZÉDET A KILÁBALÁSRÓL! – VOLT KÜLÜGYMINISZTER REAGÁL LÁNYI ANDRÁS „SEGÉLYKIÁLTÁSÁRA”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BALÁZS PÉTER
2020.04.09.

A nemzetközi egyeztetések témái továbbra is a megszokott mederben mozognak: annak a világrendnek az útját egyengetik, amelyben eddig éltünk, és amely a különféle katasztrófák megelőzésére vagy elhárítására nem képes – véli Balázs Péter. A volt külügyminiszter véleménycikkében Lányi Andrásnak a Válasz Online-on megjelent múlt heti írására reagál, merthogy „a kényszerű karantén kereteit kihasználva érdemes lenne hálózatos eszmecserébe kezdeni, túllépve a magunk szabta korábbi korlátokon”.

Derűs időben működő világgazdaság

A koronavírus fenekestül felfordította a világot. Arra kényszerít, hogy szembenézzünk mindazzal, ami fölött eljárt az idő, vagy amiben tévedtünk. Mindkettőből van bőven. Lányi András segélykiáltása azt próbálja számba venni, mi mindenen kellene javítani, és kíméletlen diagnózist kínál arról, hogy Magyarország milyen állapotban néz szembe a kiszámíthatatlan helyzettel. Állításait érdemes továbbgondolni.

A járvány újfajta konfliktushelyzetet teremtett, amely – egyelőre – nem emberi közösségek, hanem az egész emberiség és a természet között zajlik. Ám ez a háború is rombol: megrázza a 20. században kialakult, egymáshoz kapcsolódó kisebb-nagyobb rendszereket, ledönti a világháborúk romjain felépített „szép új világot”. Európában a történelmi fordulók órája némi késéssel követte a századfordulókat: a 18. század 1815-ben, a Szent Szövetséggel fejeződött be, a 19. pedig 1919-1920-ban a Párizs környéki békékkel. Lányi András is utalt rá, és valóban:

most ér véget a hosszú 20. század.

A nagy konfliktusok átrendezik a nemzetközi erőviszonyokat, a háborúk után új rend épül a győztesek érdekei szerint és igyekszik megelőzni azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt konfliktushoz vezettek. Ilyenformán a nemzetközi rendszerek általában egy lépéssel az újabb kihívások mögött haladnak. A Népszövetség kudarca után az ENSZ köré felépült nemzetközi rendszer mindent megtett azért, hogy a világháború ne ismétlődjék meg, másfajta kihívásokra azonban nem készült fel...

ITT OLVASHATÓ

A RENDKÍVÜLI HATÁSKÖRT MINDIG NAGYON NEHÉZ VISSZAADNI

444.HU
Szerző: UJ PÉTER
2020.04.09.

A koronavírusjárvány okozta gazdasági válságról illetve a leküzdésének lehetséges forgatókönyveiről rendezett minikonferenciát (természetesen online videókonferenciát) a Hungarian Business Leaders Forum. A meghívott előadók: Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, volt miniszter, Virág Barnabás az MNB ügyvezető igazgatója és Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. startégiai igazgatója. (Virág Barnabás végül nem tartotta meg az előadást, mert rendkívüli programja adódott.)

A gazdaságtörténetben egyedülálló válság a mostani: soha nem fordult elő, hogy társadalmak, kormányok, egyének, önként, saját döntéssel ennyire radikálisan korlátozzák gazdasági tevékenységüket – mondta Jaksity György. Ezzel egyes ágazatok, mint például a vendéglátás vagy az idegenforgalom egyik napról a másikra nullára estek vissza.

Az előttünk álló – illetve már nagyon is zajló – gazdasági válság természetét, mélységét, időtávját találgatva mindenki próbálja az utolsó nagy gazdasági válsághoz, 2008-hoz hasonlítani a mai helyzetet. Jasity szerint most sokkal stabilabb volt a válság előtti világgazdasági helyzet, mint 2008-ban volt. Akkor minden túlfeszítettebb volt, a hitelezés túlpörgött, tehát klasszikus adósságválság alakult ki. Érdekes egyébként, hogy a 2008-as nagy válság ellenére ma a világ hitelállománya nagyobb, mint akkor volt: 200 000 milliárd dollárról 250 000 millirádra nőtt egy évtized alatt az összadósság.

„Úgy tűnik, nem akarjuk levonni a konkluziókat, nem akarjuk elszenvedni a túlzott hitelfelvétel, túlzott fogyaszttás, túlzott pazarlás következményeit, rohanunk tovább előre, még több adósságot halmozunk fel, próbáljuk kinőni a felhalmozott adósságokat. Az a gyanúm, hogy ez nem sikerül” – mondta a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke.

A mostani válság mai tudásunk szerint mélyebb, de talán gyorsabb lefolyású lesz, mint a 2008-as volt. Jaksity úgy véli, még mindig annyi a bizonytalansági tényező, hogy nehéz jósolni a lefutás várható idejéről. A legfontosabb tényező az maga az „epidemiológiai bizonytalanság”: nem tudjuk, hogy a járvány meddig tart, hogyan cseng le, lesznek-e további akár lokális kitörések, második, harmadik hullám.

„Ha mégis muszáj mondani egy számot, arra, hogy mekkora lesz a kiesés, akkor a mai információk alapján azt lehet mondani, nagyjából egy havi GDP esik ki az országok többségében. És ez az optimista forgatókönyv. Ha nem lesz második hullám.”...

ITT OLVASHATÓ

KOVÁCSY ZSOMBOR: A JÁRVÁNY KIMOZDÍTOTTA AZ ELFEKVŐBEN LÉVŐ EGÉSZSÉGÜGYET A HOLTPONTRÓL

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.04.09.

Rossz állapotban érte az egészségügyet a koronavírus-járvány, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tud válaszolni a kihívásokra – mondta a 24.hu-nak Kovácsy Zsombor, akinek közvetlenül a járványhelyzet előtt került nyomdába Elfekvő című, a magyar egészségügyi rendszer működéséről szóló könyve. Az egészségügyi jogász szerint a vészüzemmód katalizátora lehet fontos reformfolyamatoknak, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a járvány után a betegek még frusztráltabbakká válnak, amiért további hónapokat kell várniuk az ellátásukra.

Hogyan értékeli az egészségügy teljesítményét a járványhelyzetben?

Először bizonytalanság volt a kommunikáció vezérfonalát illetően, sok volt a kérdőjel a járvány súlyosságával kapcsolatban is, de miután kiderült, hogy Magyarországon is komoly kihívást jelent majd a koronavírus az egészségügyre és a lakosságra nézve, elég gyorsan meghozták azokat az intézkedéseket, amelyek nemzetközi szinten is jellemzőek. Az alapellátás átszervezésével, a kórházparancsnokok kinevezésével, a 65 év feletti orvosok kivonásával előirányozzák azt, hogy ha nagyobb baj lesz, mozgósítani lehet az erőforrásokat.

Új könyvében is az átláthatóságot és az adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza. E téren hogyan látja a történéseket?

Az egészségügyre mindig is az átlátható kommunikáció hiánya volt a jellemző. Az általános habitus az volt, hogy a kórházi fertőzésektől a kórházi osztályok teljesítményéig ne legyenek nyilvánosak az adatok, mert azok megzavarják, félrevezetik az embereket. Márpedig egy ilyen járványhelyzetben az egyik legfontosabb, hogy ha rossz is a helyzet és sok mindenről kell lemondani, akkor őszintén kommunikáljunk ezekről. Ne találgatni kelljen, mi az, amit titkolnak, és mi az, amit nem. Válsághelyzetben is fontos a tények őszinte kommunikációja...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBBRA IS KORMÁNYA NÉPSZERŰSÉGE A LEGFONTOSABB CÉLJA ORBÁN VIKTORNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04.09.

Az utóbbi 10 évben először néz szembe Orbán Viktor kormánya egy olyan kihívással, mely egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja. A kormányfő érzékelhetően retteg attól, hogy népszerűtlen intézkedéseket kelljen meghoznia a koronavírus okozta válság kezelése miatt. A most tapasztalható kormányzati óvatosság rövidesen átcsaphat bizonytalanságba, majd akár kapkodásként is értékelhetjük az egymásnak ellentmondó intézkedéseket.

Az Orbán-kormány egy nap alatt 75 ezer diplomással ajándékozta meg az országot. Igaz, hogy ennek a közérzetjavító intézkedésnek semmi köze se volt a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, de a döntéshozók úgy voltak vele: ha egy rossz hír mellé mindig odaillesztenek egy jót is, akkor kevésbé fognak bosszankodni a polgárok a rájuk váró megpróbáltatások miatt. Ugyanez a szerep jut a jövő évtől fokozatosan visszaépülő 13. havi nyugdíjnak, ami egy prosperáló gazdasági ciklus idején is elég merész ígéret, nemhogy olyankor, amikor mély, elhúzódó válság elé nézünk.

Orbán Viktor továbbra is élvezni szeretné népe (egy részének) megbecsülését, ezért a rossz hírek bejelentését meghagyja minisztereire, illetve az operatív törzs tagjaira. Ő a közhelyek, biztató szavak és jóléti intézkedések bejelentőjeként továbbra is abban a szerepben tetszeleg, mint aki sikerrel emelkedik felül a mindannyiunkat érzékenyen érintő nehézségeken. Gyanítható, hogy folyamatosan tesztelik a háttérben az ország lakosságát, és ha egy döntés nagyon népszerűtlennek tűnik, azt annak ellenére elvetik, hogy hasznos lenne a vírus terjedésének megfékezésében...

ITT OLVASHATÓ

FILLÉREKBŐL MENTHETNÉ MEG MAGYAROK SZÁZEZREIT A KORMÁNY A KORONAVÍRUS-VÁLSÁGBAN

PORTFOLIO

Szerző: ZSOLDOS ÁKOS

2020.04.09.

Magyarországon is elérhető lesz a munkavállalóknak járó támogatás, a kormány átvállalja egyes dolgozók kieső bérének 70%-át. Elsőre azt gondolnánk, hogy a költségvetésnek ez jelentős tétel, valójában viszont a teljes gazdaságvédelmi csomagon belül elhanyagolható a súlya. Cikkünkben kiszámoltuk, hogy a kurzarbeit jelenleg ismert formájában mennyibe kerülhet az államnak különböző forgatókönyvekre. Azt is bemutatjuk, hogy a jelenlegi nettó bérek viszonyában hogyan alakul majd azok bére, akiket így foglalkoztatnak tovább. Nem lőjük le a poént, de annyit elárulhatunk: az állam lehetne bőkezűbb is, mert mozgástér bőven van.

Május elsején Magyarországon is bevezetik a rövidített munkaidő támogatását, azaz német nevén a kurzarbeitot. A program lényege, hogy az állam átvállalja a részmunkaidőbe küldött dolgozók kieső bérének egy részét. A kurzarbeit-tal a kormányok így több legyet ütnek egy csapásra: egyrészt biztosítják a munkavállalók létbiztonságát, másrészt a vállalatok berkein belül tartják őket, így nem épül le azok kapacitása, harmadrészt (bár ez válság jelenlegi szakaszában a legkisebb súlyú tényező) részben fenntartják a keresletet a megmentett munkavállalók költésein keresztül.

MINDEZ EGYÜTT AZT JELENTI, HOGY AZ ÁLLAM SAJÁT FORRÁSÁBÓL TARTJA SZINTEN A VÁLLALATOK KAPACITÁSAIT, MEGÁGYAZVA ÍGY A VÁLSÁG UTÁNI GAZDASÁGI FELPATTANÁSNAK.

Nem véletlenül nevezik az intézkedést német nevén, ők találták fel ugyanis azt és alkalmazták széles körben, 1,4 millió főn a 2009-es válság során. A program Németországban rendkívül sikeres volt, meg tudta állítani a munkanélküliség emelkedését, sőt, már a válság után közvetlenül nőtt a foglalkoztatottság. A német modell sikerét a tegnapi cikkünkben mutattuk be részletesen:...

ITT OLVASHATÓ

„AKKOR MINDEN VIZSGÁZÓ KAP SZÁJMASZKOT ÉS GUMIKESZTYŰT?” – ÉRETTSÉGIZŐK A BEJELENTÉSRŐL

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BI
2020.04.09.

A legtöbb végzős diák nem örül annak, hogy – jelen állás szerint – megtartják az írásbeli érettségiket, de van, aki szerint ez lenne a jó megoldás. Az viszont egyöntetű vélemény, hogy nagyon későn születik meg a döntés, hiszen egy hónap sincs már a vizsgákig.

Csütörtök délelőtt sok végzős középiskolás remélte, hogy elvileg néhány héttel a vizsgák megkezdése előtt végre megtud valamit arról, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben mit tervez a kormány az érettségivel. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, úgy is, mint az operatív törzs tagja kiállt, és csak annyit mondott el, hogy mit javasolnak, döntés pedig csak egy hét múlva, az érettségi előtt alig több mint két héttel lesz.

A javaslat arról szólt ugyanis, hogy ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi. Idén csak írásbeli lenne, szóbeli és gyakorlati vizsga csak néhány, rendkívül indokolt esetben. Maruzsa Zoltán azt is elmondta, hogy senkinek sem lenne kötelező idén érettségizni, aki nem felvételizik, a következő tanévben is levizsgázhat. Az előrehozott és szintemelő érettségik idén elmaradnának...

ITT OLVASHATÓ

A MASZKOKAT ÁRULÓ POLITIKUSROKONOKRÓL ÉS A KORONAMONITORRÓL BESZÉLGETTEK A TILOS RÁDIÓBAN

ÁTLÁTSZÓ / TILOS RÁDIÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2020.04.09.

A Bádogdob című műsor keddi adásában Horn Gabriella, Katus Eszter és Bátorfy Attila beszélgetett a műsorvezetőkkel az Átlátszó legfrissebb témáiról.

A koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon, Skype-on keresztül zajlott a Tilos rádió beszélgetős műsorának legutóbbi adása. A keddi Bádogdobban az Átlátszó három munkatársa, Horn Gabriella, Katus Eszter és Bátorfy Attila meséltek a műsorvezetőknek és hallgatóknak lapunk legfrissebb nagy témáiról.

Horn Gabriella az almásfüzitői veszélyes hulladéklerakóról, Katus Eszter a maszkokat és fertőtlenítőket áruló politikusrokonokról, Bátorfy Attila pedig a magyarországi járványhelyzetet grafikonokon bemutató Koronamonitorról mondott részleteket.

ITT HALLGATHATÓ MEG

VÁLSÁGKEZELÉS A GYÁRBAN: HA NEM FOGADJÁTOK EL A FELTÉTELEKET, A DOLGOZÓK FELÉT KIRÚGJUK

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2020.04.09.

Elfogytak a fizetett szabadságok, ezért egyre több cég fizetés nélküli szabadságra küldené dolgozóit. A gyárak már a saját állományukba tartozókat is kezdik elbocsátani.

Megdöbbenés, csalódottság, káosz – ezekkel a szavakkal jellemezte a kormány gazdaságmentő csomagjának, illetve a "Kurzarbeitnak" a fogadtatását László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mint mondta: a munkáltatók és a munkavállalók is nagyon várták a bejelentéseket, de az eddig hallottak alapján csak még tanácstalanabbakká váltak, és nem tudják, hogyan tovább. Egyelőre ugyanis egyáltalán nem világos például a cégek számára, hogy hogyan kell értelmezni a "Kurzarbeit" szabályait, az állam pontosan mit pótol ki a bérekből és milyen feltételek mentén? Mi számít majd a kötelezően előírt hasznos tevékenységnek, és mit tudnak majd tanulni a dolgozók? – sorolja a nyitott kérdéseket László Zoltán. Ha pedig a támogatást csak május 1-jétől lehet igényelni, az már késő lesz, hiszen addigra a cégek már biztosan csoportos létszámleépítésekbe kezdenek - tette hozzá.

A fém- és gépiparban, illetve a járműgyártásban a koronavírus-járvány miatti korlátozások nyomán sorra álltak le a gyárak, vagy csak minimális fordulatszámon működnek. Az itt foglalkoztatottak tehát nem vagy csak alig tudnak dolgozni. Az első hetekben a kölcsönzött munkavállalóktól szinte azonnal megváltak a cégek, a saját állományt azonban igyekeztek megtartani. A dolgozókat fizetett szabadságra küldték, vagy fizetett állásidőt adtak. Már akkor látszott azonban, hogy hosszabb leállásokra kell felkészülni, és ezekre nem jelent megoldást a fizetett szabadság, hiszen azok száma véges. Miután gyors kormányzati segítség eddig nem jött, számos cég most már nem akar vagy már nem tud a dolgozóinak bért fizetni - mondja László Zoltán. A Vasas jelenleg is féltucatnyi nagy, összesen mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató gyár vezetőivel tárgyal ez ügyben. Van, ahol a fizetés nélküli szabadsággal próbálkoznak, holott azt a munka törvénykönyve szerint csak a dolgozó kérhetné. (Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben egyetlen dolgozó sem kérné önként a fizetés nélküli szabadságot, a kormány azonban úgy tűnik, ezt a megoldást megfelelőnek tartja, hiszen bejelentették: a fizetés nélküli szabadság idején sem maradnak TB-ellátás nélkül a dolgozók. Hogy az ehhez szükséges egészségügyi hozzájárulást ki fizeti, a cégek vagy az állam, az a kormányzati nyilatkozatokból egyelőre nem egyértelmű.)...

ITT OLVASHATÓ

HA SZERENCSÉNK VAN, AZ OPERATÍV TÖRZS KATONÁI NEM LOCSOLJÁK MEG CECÍLIÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.04.08.

Orbán fasiszta rendszerében operettet csinálnak még egy világjárványból is, amelyben magyar emberek vannak életveszélyben és egyre többen halnak meg. Sokkal többen annál, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat. A figyelemelterelésre és a nép szórakoztatására rossz kinézetű katonákat, az undorító hazudozóikat és egy Müller Cecília nevű nőt állítanak a kamerák elé, aki az élelmiszert hipóztatná, és azon kívül, hogy fedezi az Orbán-rezsim semmittevését és hazugságait, nem ért semmihez. Viszont a nép kedvence, mindenki Cecíliája, mintha csak valami szappanopera szereplője lenne, a Szomszédok című sorozatból lépett volna elő. De a Magyar Rádió egykori “Szabó család” című sorozatának valamelyik szereplője is lehetne.

Olcsó szórakoztatás, ami nem is lenne baj, ha nem “tisztifőorvost” játszana a hölgyike, és nem egy világjárványról lenne szó. Egy bizonyos szinten túl azonban már cseppet sem vicces, hogy egy ostoba, buta liba osztogatja a hülyébbnél hülyébb tanácsait, a mosogatórongyról és a vágódeszkáról hadovál, amikor tesztelniük kellene, kijárási tilalmat kellene elrendelniük, valódi gazdasági mentőcsomagot készíteni, azonnal megszüntetni Orbán mocsokságát az ingyen parkolásról, amivel elszabadítják a járványt. Ez a világ első esete, amikor népirtást ingyenes parkolással követnek el. Esetleg pénzt adni annak, akinek nincs mit enni.

Ha ez egy teleregény, egy sorozat értelmi fogyatékosoknak, az rendben van. De egy olyan világjárvány közepén, amely most szabadul el Magyarországon azért, mert nem intézkedtek, nem gondoskodtak, sőt a járvány terjedését maguk idézik elő, akkor egy vidéki háziasszony baromságait hallgatni konkrét intézkedések és valódi tájékoztatás helyett a magyar nép teljes megalázása és katasztrófába döntése. Ez a nő kiosztja a New York Timest a falusi háziorvosi rendelőjéből, de Amerikában értelmes emberek és felelős vezetők tartanak napi tájékoztatókat, nincsenek kitiltva az újságírók, mint Magyarországon, és életbe vágó dolgokról beszélnek. Ez a szerencsétlen nő pedig a belső megtisztulásról karattyol, de fogalma sincs róla, hogy az mit jelent.

Ez Orbán trükkjeinek egyike, ahogy bevezette a gátlástalanul hazudozó Rogánnal a hazudozó sajtószóvivő műfaját, ahogy a háttérben röhögtek azon, ahogy Rogán szemrebbenés nélkül hazudott bele a riporter arcába, aki nem tudott ezzel a trollkodással mit kezdeni, mert akkor még felkészületlen volt mindenki a szándékos aljassággal szemben. Ez a nő Orbán trollkodása, a magyar népnek adott csont, amin otthon rágódhat, és nem tud meg semmit. Bármiben fogadnánk, hogy Orbán esténként beül, és meghallgatja ezt a nőt, és a térdét csapkodva hangosan röhög. Tökéletes választás. Egy szereplő a Szomszédokból...

ITT OLVASHATÓ

MARADJ TALPON, NYUGGER

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Elek
2020.02.08.

Teljhatalmú és mindenható kipcsak vezérünknek valamiért nem igazán fekszik az a társaság, ahová kis hazánk épp tartozik. Valszeg hiányzott a suliból, amikor tanították, hogy ha belépünk valahová, nem köpünk a földre. És megtanulunk késsel, villával enni. Kipcsakokra is érvényes. Persze tudjuk, hogy egy kipcsak soha nem hunyászkodik. Legfeljebb sunyi módon elkotródik.

Kereszténydemokrata illiberális unortodox neveltetéséből eredően, Húsvét Szent Ünnepe alkalmával fellép az ünnepien megterített asztalra és felbiggyeszti a csillárra a Karácsonyi Adventi koszorút! Ezt nem én találtam ki, szent családjának valamelyik illusztris tagja dobta fel a netre, hadd ámuljon rajta bátor és büszke nemzetünk népes tábora.

Mára a húsvéti felállás csak annyiban módosult, hogy nem lesz locsolóversike. Illetve lesz, csak reggel felkelés után, fürdőben ücsörögve, mély gondolatainkba merülve, elmerengve a világ dolgain, gondolatban betakarva pacsuliszagú kölnivel szeretett hölgyeinket, mert tudjuk, hogy annyira imádták. Hogy ismét hajat kell mosni.

Közvélemény kutatók szerint az emberek ismét nagyon bíznak bölcs vezérünkben, mert bátor, erős, határozott, karizmatikus vezető. Számtalanszor bebizonyította. Reggel asztalra csap, de akkorát, hogy csupa kék-lila lesz az intarzia borítás: márpedig nem lesz itt semmilyen iskola bezárás, mert az a tanév végét jelentené, a tanárok meg mehetnek fizetés nélkülire. Aztán estére picit finomított a részleteken. Mégis be kellett zárni. Bölcs döntés volt mindkettő.

Vagy például az, hogy van maszkunk milliószámra. Aztán már repülnek is fapadosék kínai barátainkhoz maszkokért. Most meg már annyi van, hogy déli szomszédainknak is ajándékozunk belőlük. Kár, hogy a patikákban még mindig nincs, vagy csak alig-alig. Vagy esetleg pult alól, mint a kesztyűk, fertőtlenítőszerek. Hejjh, azok a boldog ’60-as évek...

ITT OLVASHATÓ

LELEPLEZZÜK A KORMÁNY REJTETT SZÁNDÉKÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.09.

Illetve talán annyira nem is rejtett, inkább eltitkolt. Vagy eltagadott. Arról a szándékról beszélünk, amely a veszélyhelyzetet nem a feltétlenül szükséges módon, hanem a saját szándékainak megfelelően akarja fenntartani. Tudjuk, hogy az ellenzék azért nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést, amire – négyötödre – feltétlenül szükségük lett volna a kormányzó pártoknak, hogy azonnal, azaz egy nap múlva szavazhassanak a kétharmados a törvényről, ne kelljen egy hetet sem várni arra, hogy például Schmidt Mária megkapja a két budai ingatlant, vagy 24 órán belül titkosak legyenek a Budapest-Belgrád – kínai hitelből, Mészáros Lőrinc közreműködésével készülő – vasútvonal iratai. Az ellenzék azonban nem adta oda a szavazatait. Ezt csak akkor tette volna meg, ha a kormány hajlandó időkorlátot beállítani, mégpedig annak érdekében, hogy ne lehessen vég nélküli a rendeleti kormányzás – másként: Orbán korlátlan hatalma.

Az ellenzék óvatossága érthető, mint azt már sokszor leírtuk: a bevándorlás (Fidesz-szóval: migrációs) helyzet miatt kihirdetett veszélyhelyzetet – noha arra semmi ok nincs – folyamatosan meghosszabbítja az uralkodó párt. Persze, hogy mindenki, aki nem ennek a hatalomnak a részese, tart attól, hogy a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ugyanezt fogja eredményezni; az országgyűléstől elvett jog a miniszterelnök kezében nem ígér túl sok jót. Miért is ígérne, ha már az első lépésekben – a járvány árnyékában – olyan törvényeket akartak becsúsztatni a parlament elé, amelyeknek semmi közük a koronavírushoz, illetve olyanokat, amelyek szinte lehetetlen helyzetbe hozzák az önkormányzatokat. (Egy kivétellel ezeket a javaslatok már el is fogadta a parlament, rendes eljárásban. A kivétel, ugye, a visszavont polgármestereket gyámság alá helyező törvényjavaslat volt.) Túl azon, hogy sehol Európában ilyen felhatalmazást nem kapott – de nem is kért – az éppen kormányon lévők társasága, Orbánnál – az eddigi működését, az elmúlt tíz év hatalom-gyakorlását figyelembe véve – semmilyen önkorlátozást nem figyelhettünk meg. Sőt, ellenkezőleg: tíz éve mást sem csinál, mint egyre terebélyesebbé teszi befolyását, uralkodását, és veszi el mások elől a valódi döntés lehetőségét.

A kormányzó pártok – Orbán utasításának megfelelően – ragaszkodtak a törvény végtelenségéhez, védekezni pedig azzal próbáltak, hogy az országgyűlés bármikor visszaveheti a rendeleti kormányzás felhatalmazását a kormánytól. Ami persze formálisan igaz is lehetne, ha ehhez például az ellenzék hozzájárulása szükségeltetne, de – sajna – nem szükséges. Mindenesetre, a Fidesz – hogy igazolja a külvilág felé: az országgyűlés bizony működik – erre a hétre és a jövő hétre is folyamatos, több napos ülésezést írt elő. Természetesen tudjuk, hogy ez is csak trükk; bármikor dönthet a végrehajtó hatalom arról, hogy nincs tovább parlament – erre felhatalmazza a törvény –, de, mint említettük, ma Magyarországon csak annak van jelentősége, amit a miniszterelnök akar...

ITT OLVASHATÓ

NEM SEGÍT A KORMÁNY AZ ÉRETTSÉGIZŐKÖN

NÉPSZAVA

Szerző: HARGITAI MIKLÓS

2020.04.09.

Ez nem az egeret szülő hegyek, hanem a sántáknak kiosztott púp este. Mondhatnánk, hogy a szokásos fideszes ajándék, de egyszerűen képtelenség megszokni, hogy valaki, aki hatalmat és lehetőséget is kapott, hogy segítsen, a baj enyhítése helyett inkább súlyosbítja azt.

Hogy azok is átérezzék, akiket közvetlenül nem érint: az idén érettségizők a járvány és az iskolazár miatt extrém módon nehezített körülmények között készülnek a vizsgára. Mindenki tudja, aki már próbálta: az érettségi évében az utolsó hónapok 100 százalékig a vizsgára történő felkészülés jegyében zajlanak. Célegyenesbe fordul a tételek kidolgozása és megbeszélése, futnak a kisérettségik, és – ami a legfontosabb – a diákok személyre szabott segítséget kapnak azokon a pontokon, ahol az előkészületi folyamat elakad. Ezt egyszerűen nem lehet otthon, távoktatásban reprodukálni, ahol rögtönzés van a digitális oktatás hirtelen, előkészületlen bevezetése miatt, és szükségszerűen mindenki ugyanazt kapja (ami a vezetéken átjön).

Nem véletlenül hangoztatják hetek óta a a pedagógus- és szülői szervezetek, hogy ebben a helyzetben az egyetlen, viszonylag korrekt megoldás az év végi jegyek érettségivé konvertálása lenne (mindenkinél, akinek megfelel): lehetséges, hogy nem annyira sztenderdizált, mint a klasszikus vizsga, de még mindig sokkal igazságosabb és realisztikusabb, mint attól függővé tenni a jegyet, hogy kinek milyen az internetkapcsolata, a számítógépe; hogy van-e ilyesmije egyáltalán, és hogy lehetővé teszik-e az otthoni körülményei a tanulást – végső soron az iskolai helyett az egyéni felkészülést.

A kormány által választott megoldás – csak írásbeli érettségi, opcionálisan egy éves halasztással - a fent felsorolt problémák egyikére sem reagál. Egyedül azt a szituációt kezeli (valahogy), hogy a járvány idején csökkenteni kell a kontaktusszámot, ezért a szóbeli érettségik elmaradnak, akinek pedig ez nem felel meg, az érettségizhet jövőre is. Kiváltja az írásbeli a szóbelit? Nem minden tantárgyból, és nem minden gyereknél (gondoljunk csak a készségtárgyakra, hogy csupán a legkézenfekvőbb akadályt említsem). Valódi segítség a halasztás – mondjuk a nem felvételizőknél? Valójában nem segítség, hanem nagyon súlyos hátrány. A kormány az intézkedéssel egyértelműen azt akarja elérni, hogy idén kevesebben menjenek vizsgázni, hiszen semmi más értelme nincs...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: VIDEOTANÁR

VIDEOTANÁR
Szerző: VideoTanár
2020.




A VIDEOTANÁRT NEKED TALÁLTUK KI!

A célunk az volt, hogy a tanulás játék legyen és ne unalmas könyvlapozgatás és magolás. A Videotanárt bárhol, bármikor használhatod, mindössze internetkapcsolat szükséges hozzá. Videótanáraink segítségével leforgattunk és lektoraink által ellenőriztünk minden* – a Nemzeti Alaptantervben szereplő – tananyagot 5.-től 8. osztályig. Ezek a videók legfeljebb 15 percesek, azonban tartozik hozzájuk ellenőrző feladatsor is, hogy megbizonyosodhass arról, kellően felkészült vagy.

*az idegen nyelveken és a testnevelésen kívül

HOGYAN HASZNÁLD A VIDEOTANÁRT?

A Videotanárral többféleképpen tanulhatsz.

Kezdheted azzal, hogy a kérdéssorok kitöltésével teszteled a tudásodat az adott tananyag kapcsán, és ha úgy tűnik, nem elégséges, megnézheted a hozzá tartozó videót.

Választhatod azonban azt a megoldást is, hogy megnézed a tananyag videóját, majd ezt követően teszteled, mennyire értetted és jegyezted meg a hallottakat.
Ha regisztrálsz, résztvevőjévé válsz a Videotanárnak és folyamatosan visszakövetheted az eredményeidet, aktivitásaidat a tanév folyamán, hiszen a rendszer rögzíti ezeket az adatokat. Ezenkívül csinálhatsz küldetéseket magadnak és másoknak, és visszajelzéseket is kaphatsz tőlük, vagyis nemcsak tanulhatsz, ellenőrizheted tudásodat, de segíthetsz másoknak is. 

KIKNEK AJÁNLJUK A VIDEOTANÁRT?

Tulajdonképpen mindenkinek!
Hogyan lehetséges ez?

Leghasznosabb az általános iskola felső tagozatát végző diákoknak, hiszen a számukra aktuális tananyagot tartalmazzák videóink, így elsősorban nekik nyújt segítséget azzal, hogy interneten bárhol lehetővé teszi számukra a felkészülést. A bárhol akárhol lehet: vidéken, nagyvárosban, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban. A Videotanár így biztosít egyenlő lehetőséget az 5–8. osztályos magyarországi tudás elsajátítására bárkinek, éppen ott, ahol van.

A bárkit úgy értjük, hogy akárki, hiszen a Videotanárt használhatják szülők, nagyszülők, rokonok, hogy felfrissíthessék tudásukat akár saját igényre, akár azért, hogy segíthessenek neked a tanulásban.

És végül, de nem utolsósorban vállalkozó kedvű tanárok figyelmébe is ajánljuk, hiszen nem titkolt célunk volt az is, hogy az ő munkájukat segítsük: akár azáltal, hogy a tankönyveknél dinamikusabb otthoni tanulást ajánlhatnak a diákok figyelmébe, akár azáltal, hogy az oktatásban használják kollégáik által készített videóinkat, kérdéssorainkat.

KÖSZÖNET

Nem lehetünk elég hálásak annak a 70 tanárnak és lektornak, akik közreműködésével – közel 850 videóval és csaknem 17 000 ellenőrző kérdéssel – egy stabil, megbízható tudásbázist hoztunk létre, ezáltal segítve a fiatal generáció szellemi fejlődésén szorgosan dolgozó pedagógusoknak abban, hogy tudásuk „ne menjen velük nyugdíjba“ – ahogy azt Rudolf Tamásné, Marika az Áldás utcai iskola tanára mondta.

ITT OLVASHATÓ

„A JÁRVÁNY IDEJE ALATT A FIDESZ MINDENT ELLOP, AMI MÉG MOZDÍTHATÓ"

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.09.

„Fizessenek a Mészárosok is! – írta a Facebookon Szél Bernadett. A független képviselő a héten a parlament elé terjesztette az úgynevezett Mészáros-adót, amelyet a jövőben a közbeszerzések legnagyobb győzteseire vetnénk ki. Ha a tervezetet elfogadnák, az összességében több száz milliárd forintos bevételt jelentene, amiből lehetne segélyeket, álláskereső támogatást adni, illetve lenne elég pénz az egészségügyre is. Az ötletet Botka László felvetésének továbbgondolásából alakította ki Szél Bernadett, illetve Hadházy Ákos független képviselő, Szabó Szabolcs a Párbeszéd képviselője és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. A részletekről Szél Bernadett adott interjút a Hírklikknek.

– Beterjesztette a Mészáros-adóról szóló törvénytervezetet, amelynek célja az lenne, hogy az elmúlt tíz év nyertesei adózzanak. Gondolja, hogy van erre esély?

– A járványhelyzet miatt, a magyar kormány szolidaritásra szólított fel mindenkit. Ezért gondoltuk úgy, hogy ebbe a körbe a nemzeti tőkésosztály képviselői is beletartoznak, hisz az elmúlt tíz évben ezermilliárdos jövedelmeket söpörtek be. Azt gondolom, hogy ha a nemzet bajban van, akkor az a legtermészetesebb, hogy a legnagyobb hasznot húzóknak kötelességük segíteni a rászorultakon...

ITT OLVASHATÓ

SZÍNHÁZ NÉLKÜL – IGAZGATÓK ÉS SZÍNÉSZEK TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI, KORONAVÍRUS IDEJÉN

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.04.09.

Be kellett zárni minden színházat, ilyen helyzet az 1956-os forradalom óta nem volt Magyarországon. Ez persze sokakat nyomaszt, anyagilag pokoli helyzetbe hoz, miközben jó néhányan a szakmából keresik, mit tehetnének, hogy segíthetnének ilyen igen nehéz, rendkívüli szituációban, hogyan tarthatják a kapcsolatot a közönséggel.

Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója már a szerződtetési tárgyalásokat sem tartotta meg. És nagyon úgy néz ki, hogy nem is fogja, mert nem akar mindenkivel személyesen találkozni, nehogy valamelyikük megfertőzze a másikat. Most az egészség a legfontosabb. Ad absurdum Skype-on lesznek majd a szerződtetések, ahogy a távoktatás is történik, válaszolja a felvetésemre. Azt is megkérdezem: Ugye akkor mindenkinek meg akarja hosszabbítani a szerződését, mert Skype-on kirúgni valakit elég nagy disznóság lenne?

Kirúgni amúgy sem akarok senkit – biztosít. Amennyiben lesznek változások a társulatban, ha bárki elmegy, az nem azért lesz, mert at igazgató ezt szeretné. Sok minden például attól is függ, hogy a különböző sorozatok mennyire teszik lehetetlenné a munkát. El tudja képzelni, hogy ideiglenes változások lesznek, hiszen most a forgatások is leálltak, és ha újraindulhatnak a felvételek, akkor elképzelhető, hogy hatványozottan igénybe veszik a bennük szereplő színészeket. Sokkal inkább alkalmazkodnak ezekhez, mint régen, mert a műfaj egy része jelentősen javult minőségben, jóval többet is fizet, mint amennyit a színházak tudnak a színészeknek adni, akiknek a népszerűsége viszont újabb közönséget hoz a színházba.

Az utolsó két bemutatójukhoz spórolási okokból válogatták össze a díszleteket és a jelmezeket csak a raktárakból, vagy azért, mert nem tudták még az ez évi költségvetésüket? Azóta tudják már?

Azóta sem tudjuk – mondja –, mert a legjobb esetben is március végén születik döntés a kormány és a főváros között. Bizonytalan helyzetben vannak a színházak, bár elhangzottak olyan ígéretek, számok, amelyek elvileg rendbeteszik őket...

Az is elhangzott – szúrom közbe –, hogy az egész költségvetést újra kell gondolni, és ez valószínűleg a színházak esetében elvonást jelent...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR TUDÓSOK FIGYELMEZTETNEK: MÉG EGY ILYEN VÉDEKEZÉS, ÉS BELEROKKANUNK, VAN JOBB RECEPT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.04.07.

Sürgősen át kell állítani a közegészségügy és a politika működési logikáját, hogy a jövő tömeges vesztegzárai, gazdasági csődhelyzetei és klímakatasztrófái elkerülhetők legyenek – figyelmeztetnek magyar tudósok a Válasz Online-nak adott interjúban. Az emberiség nem rendelkezik elég idővel és erőforrással ahhoz, hogy még egy ilyen krízist védőoltásokkal és karanténnal oldjon meg; muszáj lesz a baj elé menni, és ehhez az eszköz is rendelkezésre áll. Miért életbe vágó, hogy a logikaváltást a klímaügyre is alkalmazzuk? Egyáltalán: miért egy klímaváltozásról szóló, frissen megjelent könyv tartalmaz megoldási receptet a jövő járványaira? Szathmáry Eörs evolúcióbiológust és Boda Zsolt politikatudóst kérdezzük.

Világjárvány idején, amikor 10-ből 11 hír szól a koronavírusról és következményeiről, jelentős öngólnak tűnik Klímaváltozás és Magyarország című kötettel jelentkezni – gondolja az olvasó, ameddig fel nem üti Szathmáry Eörsék fejezetét, amely javarészt új betegségek kockázatáról, vírus-, baktérium- és parazitafajok váratlan globális tombolásának megelőzéséről szól. Többek között ilyen megállapításokkal: „Napjainkban újra és újra szembesülnünk kell azzal, hogy az evolúció törvényszerűségei jóval erősebbek, mint az emberi technológia. […] Az újonnan felbukkanó kórokozók jelensége egzisztenciális fenyegetést jelent az egész emberiségnek, de különösképpen a technológiailag fejlett, nagyvárosokban élő lakosságra nézve.”

Mindez nem véletlenül került a kötetbe: a Klímaváltozás és Magyarország tizenkét tudós – köztük meteorológus, hidrológus, közgazdász, politikatudós – közreműködésével, változatos szempontokból járja körül a témáját. Márpedig az éghajlat megváltozásának – üzeni a könyv – nemcsak környezeti, vízügyi és gazdasági, hanem járványtani következményei is vannak. Nem monomániás képzelgés ez, hanem tényeken alapuló következtetés: a klímaváltozás számos faj térbeli elterjedését változtatja meg, ráadásul az emberi úthálózat kiterjedése, a különböző áruk szállítmányozása eddig egymástól izoláltan élő fajokat hozott összeköttetésbe.

Hogy mindezt jobban értsük, és hogy közvetítsünk valamit olvasóinknak a könyv átfogó szemléletmódjából, szerkesztője, az evolúcióbiológus Szathmáry Eörs mellé az egyik „humán” szerzőt, Boda Zsoltot, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatóját ültettük le Skype-interjúra...

ITT OLVASHATÓ

KITERJEDT TESZTELÉSSEL EMBERI ÉLETEKET ÉS A GAZDASÁGOT IS MEG LEHETNE MENTENI

QUBIT
Szerzők: CSÓKA ENDRE, DARWIN MAJMA
2020.04.09.

Az itthon április 9-én, csütörtökön ismert 980 igazolt fertőzött a teljes lakossághoz képest szinte elenyésző szám. Ha ekkora lenne a fertőzés tényleges kiterjedése, akkor kontaktkövetéssel és teszteléssel izolálni lehetne a gócokat, és az ember-ember kapcsolatok minimalizálásával könnyű lenne letörni a járvány terjedését. A ténylegesen fertőzöttek száma azonban ennél a hivatalos bejelentések szerint is lényegesen magasabb. Csak azt nem tudjuk, mennyivel.

Fontos lenne tudni a fertőzöttek pontos számát, mert az egyes országok a járvány terjedésének különböző szakaszaiban hozzák meg az egyre drasztikusabb intézkedéseket. A hivatalos adatok még sehol nem jelzik, hogy akár csak 1 százalékos is lenne a fertőzöttség. A népesebb országok közül Spanyolországban 0,31 százalék az ismert fertőzöttek száma, ehhez a szinthez Svájc (0,27 százalék) és Olaszország (0,23 százalék) van még közel...

ITT OLVASHATÓ

MEGHALT SZÜDI JÁNOS

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.04.08.

Életének 71. évében elhunyt Szüdi János oktatási szakértő, korábbi közoktatási szakállamtitkár, a Népszava Szép Szó mellékletének rendszeres szerzője. (Utolsó írása most szombaton jelent meg a lapban.)

Pályafutásának legnagyobb részét az oktatásnak szentelte: 1985 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, majd az Oktatási Minisztériumban dolgozott, 1996-tól főosztályvezetőként, 2002-től a minisztérium közigazgatási államtitkáraként, 2006-tól közoktatásért felelős szakállamtitkárként. Tevékenyen részt vett az 1985-ös, 1993-as közoktatási törvények, majd a 2005-ös felsőoktatási törvény kidolgozásában. A 2010-es kormányváltás után a Pedagógusok Szakszervezete oktatási szakjogászaként tevékenykedett, az utóbbi időszakban pedig a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának munkáját segítette szakértőként. 

Az Iskolaszolga közoktatási szolgáltató kiadvány alapító tagjaként több fontos publikáció szerzője, a Népszava mellett számos írása jelent meg a Köznevelésben, az Új Pedagógiai Szemlében, a Pedagógusok Lapjában, a Népszabadságban és az Élet és Irodalomban is. 1993-ban Arany Katedra Emlékplakettel, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Szüdi János nemcsak egy rendkívül felkészült és mindig naprakész szakember, hanem az iskolai autonómia, a tanár- és diákjogok egyik élharcosa is volt. Oktatáspolitikusként, államtitkárként is az intézményi önállóságot, az oktatás szereplőinek – diákok, szülők, pedagógusok – a döntésekben való részvételét tartotta a legfontosabbnak. Sokan példát vehetnének róla. (Népszava)

A Blogászat egyik írásának újraközlésével emlékezik Szüdi Jánosra

Szüdi János: A gyűlölet nyáltengerén 

(Népszava, 2020.02.02.)Arcunkon csorog a nyál. Zsebkendőért alig nyúl valaki. Nem számít. Hadd csorogjon! Megszoktuk? Jól is esik? A nyál a miniszterelnök-pártelnök szájából fröcsög. Áttör a mikrofonon, a képernyő üvegfalán. Jut belőle annak is, aki hallja, annak is, aki nem figyeli, annak is, aki, lesi szavait, annak is, aki csak tudomásul veszi, annak is, aki nem is tud róla. Közös a sorsunk. A végrehajtó hatalom legfőbb ura, az országot egy személyben irányító hadúr szavai mindenkit beszennyeznek, akár akarja, akár nem, akár tetszenek az elhangzottak akár nem. Közös a sorsunk, mert itt élünk és emberek vagyunk. Emberek vagyunk, akiknek lennének jogai. Jogai, amelyek abból a tényből erednek, hogy megszülettünk. Jogaink, amelyek nem a hatalom adományai. Természet adta jogok. A hatalomnak csupán annyi lenne a dolga, hogy tiszteletben tartsa, és szükség esetén védelmezze azokat. 

Csak az a fontos, ami nekem fontos

A miniszterelnök-pártelnök, a hatalom mára egyetlen letéteményese a sajátján kívül senki más jogait nem ismeri el, így nem is tiszteli azokat. Miénk az emberi méltóság joga. Az övé a gyűlöletkeltés joga. Szavai fullánkként repülnek célba, elültetve a gyűlölködés magját a szívekben. Emberi méltóság és szeretet, emberi méltóság és szolidaritás, emberi méltóság és kölcsönös tisztelet nem fér össze a gyűlölködéssel. Aki gyűlölködik, az nem barátra, ellenségre lel. Aki ellenségre lel, az félelemben él. Aki félelemben él, az segítségre vár a hatalomtól. Így válik minden világossá: „Mindenki egyért, egy önmagáért". Így válik minden világossá: emberi jogainkat a hatalom büntetlenül sárba taposhatja. 

A gyűlölet nyáltengere ellep mindent, mindenkit. A miniszterelnök-pártelnök gyűlölet-szavai életre kelnek. Az Országgyűlés törvényszövegbe önti. A köztársasági elnök ellenjegyzi. A közlönyben kihirdetik, így kötelező normává válnak. A gyűlölet törvényei törvényessé teszik a gyűlöletet. A gyűlölet törvényei kijelölik ellenségeinket: hajléktalanok, rokkantak, zsidók, cigányok, muszlimok, migránsok, kommunisták, liberálisok, zöldek, ateisták, melegek, transzvesztiták, szegények. Ők azok, akik burkoltan, vagy nyíltan alaptörvényen kívülivé vannak nyilvánítva. Így a hajléktalan kitiltható a közterületről; a cigány gyereknek alig van esélye, hogy jó iskolába járjon; az idegen föld szülöttje nem kap segítséget, ha hozzánk fordul; a kommunista csak akkor comme il faut, ha a kormánypárt politikusa; az azonos neműek nem házasodhatnak; a kommunisták, zöldek, liberálisok nemzetvesztők. 2016. III. 9-én a kormány Magyarország egész területére – a tömeges bevándorlásra tekintettel - válsághelyzetet rendelt el. Ez az állapot azóta és most is fenn áll. Ez az állapot feljogosítja a végrehajtó hatalmat, hogy bírósági engedély nélkül, rendkívüli intézkedéseket foganatosítson. A rendőrség például - írásos utasítás alapján - beléphet lakásunkba és benn is tartózkodhat a lakásban ellenőrzés, megfigyelés, helyszín biztosítás céljából.

Keresztben a haladás útján

Mi, a keresztény magyarok, nem engedünk Európába idegen kultúrát. Európa az európaiaké. Magyarország a magyaroké. Kerítést gyártunk és ültetünk határainkra. Kerítést gyártunk és ajándékozzuk más nemzeteknek, ültessenek ők is. Mi, a keresztény magyarok tudjuk, hogy rossz dolog a haladás. Ezeréves alkotmányunk vívmányai alapján tagadjuk a globalizációt, az egyesült Európát, a polgárosodást, a megújuló energiát, a női egyenjogúságot, a szabad gondolkodást, az oktatás, a tudomány a művészet szabadságát. Ezeréves alkotmányunk vívmányai nem ismerik a törvény előtti egyenlőséget. Ezeréves alkotmányunk vívmányai nem ismerik a jogállamot. Ezeréves alkotmányunk vívmányai nem ismerik a demokráciát. Ezért alkotmányos minden, amely ezek ellen szól. Alkotmányos? Hiszen ezeréves alkotmányunk vívmányai között nem szerepel az Alkotmány sem. Miután az ezeréves alkotmány vívmányai közül hiányzik a társadalom műveltségi szintjének emelése, a társadalmi jólét megteremtése, mint alkotmányos cél, nyugodtan állítható, hogy a jó szakma többet ér az érettséginél, nyugodtan állítható, hogy a minimál nyugdíjból – 28 500 forint - meg lehet élni. 

A miniszterelnök-pártelnök jól előkészítette a talajt a gyűlöletvirág felneveléséhez. Az információhiány és a tudatlanság keveréke alkotja a nép igazságérzetét, amely a legalkalmasabb közeg ahhoz, hogy szárba szökkenjen a gyűlöletvirág magja. Aki a nép igazságérzetére építve kormányoz, az a tűzzel játszik. Ne feledjük, Pilátus húsvét alkalmából a halálra ítéltek közül egynek kegyelmet adott. A választás jogát átengedte a tömegnek. A tömeg Jézus helyett Barabásra szavazott. 

A nép igazságérzetét sérti, mondja a miniszterelnök-pártelnök, hogy munka nélkül jussanak jövedelemhez azok, akiket a törvénytelenül megszervezett oktatás megfosztott attól, hogy helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon. Az oktatási rendszer marad. A rasszista pedagógusok maradnak. Nem történik semmi, annak ellenére, hogy – a közoktatás indikátor rendszere 2019. kiadvány adatai szerint - a nagyon szegény családban élő gyermekek (HH tanulók), és azok, akinek emellett a szülei legfeljebb az általános iskolát fejezték be (HHH tanulók) „csupán 30,9 százaléka járt érettségit adó képzésre 2018-ban, szemben a nem HHH tanulók 78,2 százalékos arányával. Továbbá a nem HHH tanulók közel négyszer nagyobb eséllyel vesznek részt általános gimnáziumi képzésen, mint a halmozottan hátrányos helyzetűek.” (i. m. 192. old.) Jellemzi a kialakult helyzetet az is, hogy az összes felsőoktatásba „jelentkező között 2012–2017-ig 7,4-ről 1 százalékra csökkent a HH és HHH tanulók aránya” (i. m. 195. old.). A nép igazságérzetét sérti, mondja a miniszterelnök-pártelnök, hogy kárpótlást kapjanak azok, akiknek a túlzsúfolt börtönökben emberhez méltatlan körülmények között kell letölteniük büntetésüket. Egy 2019. IV. 2-i, az Indexen megjelent hír szerint a Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvének 9. oldalán olvasható, hogy a magyar börtönök telítettsége 124 százalékos. Vagyis az ismert adatok közül ez a legrosszabb Európában. Ennek ellenére a korábban beígért börtönök megépítésére nem jutott pénz. Igaz, ami igaz, arról is lehetett olvasni, hogy épült egyszemélyes cellákat tartalmazó börtön is, a kormánynak kedves elítéltek elhelyezésére.

Csak, aki bölcs, az tanul a más kárából!

A miniszterelnök-pártelnök évtizedek óta nem ült villamoson, vonaton, nem járt testőrök nélkül az utcán. Mégis elképzelhetetlen, hogy ne tudná, szavai nyomán milyen gyakori a „köznép körében” a cigányozás, a migránsozás. Ha akarná, tudhatná azt is, hogy a párbeszéd hiánya milyen szerepet játszik az erőszak hazai terjedésében. Már nemcsak nyál, vér is folyt. Ha akarná, tudná, mivel járhat, ha így folytatja! Lehet, hogy tudja és akarja? 

A miniszterelnök-pártelnök nyomon követi a nép hangulatát. Fullajtárjai biztosan jelentették már: az „egy fillért se a bűnözőknek; egy fillért se a cigány gyerekeknek; nem támogatunk Soros-ügyvédeket; törvények, bírói ítéletek nem írhatják felül a nép igazságérzetét” uszító szövegei ismét bejöttek. Biztos a dolgában, nem zavarja a múlt. 

Quintus Pontius Pilatus, miután halálra ítélte Jézust, „látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől.” Innen ered a mondás, amely kifejezi a felelősség hárítását: „Mosom kezeimet.” A miniszterelnök-pártelnök bátran trónol a várában. Nem kéri a mosdótálat. Pedig tanulhatna a múltból. Tróntermétől nincs messze az a börtön, ahonnan a nép igazságérzete kiszabadította Táncsics Mihályt.

ITT OLVASHATÓ

VÍRUSDIKTÁTOROK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.09.

Vélemények a külföldi sajtóból: Magyarország lehet a következő távozó az Európai Unióból. Az uniós egységre nézve Magyarország akár halálos fenyegetést is jelenthet.

Hexit – azaz az Unió és Magyarország harca a koronajárvány idején – címmel a CNN gazdasági rovatában David Haggith azt írja, Magyarország lehet – akár a görögökkel együtt - a britek után a következő távozó az Európai Unióból. Jacques Delors volt bizottsági elnök legutóbbi figyelmeztetése is ez irányba mutatott, hisz az uniós egységre nézve Magyarország akár halálos fenyegetést is jelenthet. Merthogy ugyan az elmúlt idők fenyegetéseit túlélte az EU, de a koronavírusét aligha fogja. Természetesen a felhatalmazási törvény kapcsán adódik a probléma. Az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációja szerint az Uniónak azonnal reagálnia kellene, nemcsak azért, mert az alapvető emberi jogokat elorozzák a néptől, hanem az elmúlt 10 év intézkedései és a kormány vitája az Unióval mind a Hexitre engednek következtetni. A szerző szerint egyre többen látják úgy már Európában is, utalva egy-egy mérvadó twitter bejegyzésre is, hogy tényként kezelhető, hogy az EU határain belül diktatúra épül ki.

Európa megmutatta nacionalista arcát

Berlinben Michael Meyer-Resende tollából adott közre cikket az Euobserver, amelyben felmerül a jogos kérdés: a Magyarország számára a koronavírus elleni védekezésre kiutalt uniós támogatásnak sokkal jobb helye lett volna Olaszországban vagy Spanyolországban. Mert mi is történt? Magyarország elkezdte bírálni az Uniót, hogy az utóbbi nem képes kezelni a koronavírus okozta válságot. Mire válaszul csaknem 1 milliárd euróval kiengeszteli Magyarországot. A pánik első pillanataiban mutatta meg új, nacionalista arcát Európa, mert még a németek és a franciák is úgy lezárták a határaikat, hogy nem is egyeztettek egymással. Arra az ellentmondásra és fenyegető veszélyre hívja fel a szerző a figyelmet, hogy az Uniónak nincs kompetenciája az egészségügy kérdéseiben dönteni, ám épp ez lehet vesztének oka is. Most kellene eldöntenie a közösségnek azt, hogy tartja-e magát a 70 éven át kialakított együttműködési rendhez, vagy anarchiába süllyed. S nem szabad kizárólagosan finanszírozási kérdést csinálni a válságból, éppen ezért, az uniós juttatások feltételéül kell szabni a jövőben az európai értékrend betartását.

Oroszországból is jönnek haza az ott dolgozók

A moszkvai magyar nagykövetség sajtóosztálya közleményben adta hírül, hogy a járványra való tekintettel már nyolcezren hazautazhattak Oroszországból, amit a magyar diplomáciai testület szervezett meg az oroszokkal karöltve – írta a TASS orosz hírügynökség. Ugyanakkor saját felelősségükre még midig sokan tartózkodnak orosz földön. A vízum- és egyéb hivatalos ügyeket már csak telefonon lehet intézni, s ennek kapcsán a közlemény kitér arra, hogy 2019-ben 10%-kal nőtt a két ország közti kereskedelmi forgalom, és a felek remélik, hogy a járvány elültével minden gyorsan visszazökken a régi kerékvágásba.

Vírusdiktátorok

Az orosz Argumenti i fakti, az Érvek és Tények liberálisnak tekinthető portál vírusdiktátoroknak hívja azokat, akik ebben az időszakban rendkívüli törvényeket alkotnak vagy éppen hatalmukkal visszaélve felfüggesztik a választásokat. Nos, hogy mennyire a magyar helyzet elemzéséről van szó a cikkben, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Orbán fotójával illusztrálják a témát. s nem mellesleg megjegyzi a cikk, hogy a migrációs válság miatt bevezetett rendkívüli helyzet tulajdonképpen még mindig érvényben van. Felsorolja, hogy Luxemburg külügyminisztere ugyan csak az unió vezetői posztjaitól fosztaná meg Magyarországot, de például Matteo Renzi volt olasz kormányfőtől kezdve Obama elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójáig, Susan Rice-ig egyre többek akarják kizárni az Unióból hazánkat. Egyelőre csak szankciók vannak kilátásban, de az valóban azzal járhat, hogy megfosztják Magyarországot az Európai Tanácsban szavazati jogától. Ugyanakkor az Európa Intézet kutatója, Vlagyimir Sweizer azt állítja, mivel az Európai Parlamentnek nincs jogköre tényleges változtatást elérni, csak vitázni a kényes kérdésekről, aligha sújtják komolyabb szankciókkal Magyarországot.

ITT HALLGATHATÓ MEG