2021. október 22., péntek

ELEK ISTVÁN: A FALVAK NÉLKÜL NINCS GYŐZELEM

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2021.10.22.


Elek István Kerecsenden élő közgondolkodó, Orbán Viktor hajdani tanácsadója szerint mostantól minden ellenzéki pártnak el kell kezdenie vidéken az intenzív terepmunkát.

Egyike azoknak, akik az ellenzéki összefogást már évekkel ezelőtt szorgalmazták, alapítója volt 2018 őszén a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, és 2021 tavaszán a Karácsony Gergely által életre hívott 99 mozgalomnak is. Márki-Zay Péter mellett az elmúlt hetek csatározásai közepette többször nyilvánosan is kiállt…

- Heller Ágnes, Ángyán József, Lányi András, Horgas Péter – csak néhány név abból a több, mint harmincból, akikkel együtt már a 2018-as parlamenti választások előtt közös levélben hívtuk fel arra a figyelmet, hogy a demokrata ellenzéknek, balnak, centrumnak és jobbnak, a Jobbiktól a DK-ig össze kell fognia, mert másképp nem lehet legyőzni a Fideszt. Akkor még nem hallgattak ránk a pártok, meg is lett újra a Fidesznek a kétharmad. Most akár elégtétel is lehet, hogy a politikusok végre megértették ezt a szándékot, még ha kicsit nehezen is, s a „megértéshez” minden bizonnyal hozzájárult az a társadalmi nyomás, amit az utóbbi időben tapasztalhattak.

Számos elemző szerint a 2022-es parlamenti választásokat vidéken lehet megnyerni. Ha most ránézünk az előválasztási térképre, azt látjuk, hogy a szimpátia itt megosztott: nagyjából egyenlő arányban vannak ott a „dobreves” és a „márki-zayos” megyék, még ha itt-ott kevés is a különbség az egyik vagy a másik javára. Figyelembe kell ezt venni a következő hónapokban?

Miután közös indulásban állapodott meg az ellenzék, és abban is, hogy valamennyien beállnak a győztes miniszterelnök-jelölt mögé, így azt gondolom, hogy ebben a tekintetben nem kell semmit helyre, vagy visszabillenteni. Ha ezt a térképet úgy tekintjük, hogy az nem egy pillanat lenyomata, hanem tükröz valamiféle tendenciát, akkor ebből az következik, hogy vidéken a DK - és a Jobbik - kampányán, embereinek aktív szereplésén jelentős részben múlik majd az, hogy valóban sikerül-e az összefogó, a baloldaltól a jobboldalig terjedő nemzeti egységnek megnyernie a választást. A Fidesszel szembeni küzdelemben nincs annak jelentősége, hogy most ki hogyan szerepelt az adott megyében. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a választás második fordulójában több párt is semlegesnek mutatkozott, vagy végig, mint a Jobbik, vagy sokáig, mint az MSZP vagy a Párbeszéd. Valószínű például, hogy Jakab Péter támogatói közül a második fordulóra nagyon sokan maradtak otthon, pontosan az egyértelmű kiállás hiánya miatt. Ez is egyik oka lehetett annak, hogy az első körben voksolók közül 191 ezren nem mentek el a második fordulóra, vagyis az aktivitás olyan, zömmel fiatal választóknak köszönhetően nőtt, akik csak a második fordulóban szálltak be...

MIKÉNT SZERETETT BELE AZ AMERIKAI JOBBOLDAL MAGYARORSZÁGBA? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.22.


Hogyan válhatott volna Donald Trump Orbánná? Miért fogadják el Amerikában, hogy egy kormány beavatkozzon az egyetemi autonómiába, és van-e az a pénz, hogy egy amerikai konzervatív elismerően szóljon a magyar autoriter rendszerről? Rendkívül terjedelmes cikket írt a New York Times hétvégi magazinmelléklete erről a különös kapcsolatról Magyarország és Amerika között.

Miként szeretett bele az amerikai jobboldal Magyarországba? - ezzel a címmel közölt a New York Times hétvégi magazinmelléklete cikket, aminek a szerzője szerint egyes amerikai konzervatívok Orbán Viktor miniszterelnöktől igyekeznek ellesni annak a titkát, miként lehet felhasználni az államhatalmat a kultúrák háborújának megnyeréséhez.

Elisabeth Zerofsky írásából kitűnik, hogy az amerikai kőkonzervatív jobboldal Orbán iránti felfokozott érdeklődése mögött komoly intellektuális előkészítés húzódik meg, és ennek csupán a látványos felszíni megnyilvánulása volt, amikor a nyáron Tucker Carlson Budapestről jelentkezett be esti beszélgetős műsorával 3,2 millió amerikai tévénéző otthonába. A Fox News tévéhálózat sztárriportere interjút készíthetett a magyar miniszterelnökkel, valamint katonai helikopterrel elvitték a szigorúan ellenőrzött szerb határra is.

A cikk idézi Christopher F. Rufo amerikai konzervatív aktivistának, a Manhattan Intézet vezető munkatársának a megállapítását, ami szerint Carlson nem arra van, hogy beszámoljon a hírekről, hanem hogy létrehozza ezeket a híreket. Magyarországi útja azt a célt szolgálta, hogy meggyőzze az amerikaiakat, oda kell figyelni Magyarországra.

Az utat Rod Dreher konzervatív közíró ösztönözte, aki idén tavasszal és nyáron ösztöndíjjal négy hónapot töltött Magyarországon. Ő segített az Orbán-interjú létrehozásában is. A Fox News budapesti riportja ki is váltotta a maga hatását: annak nyomán több republikánus szenátor nyilatkozott kedvezően a magyar kormányfőről az Insider online kiadványban, majd ősszel Jeff Sessions, Trump volt igazságügyi minisztere egy bevándorlással foglalkozó konferenciára Budapestre látogatott, Mike Pence volt alelnök pedig egy demográfiai értekezletre érkezett.

Jövőre Budapesten ül össze az amerikai Konzervatív Politikai Akció elnevezésű befolyásos szerveződés konferenciája. Elisabeth Zerofsky szerint Rod Dreher nem használ olyan szavakat, mint Carlson, és elhatárolódik a riporter által vallott „helyettesítési összeesküvés-elmélettől”, amely szerint a demokraták nem fehér bevándorlókkal akarják növelni saját szavazói bázisukat. Azt azonban Dreher is állítja, hogy a nagy mértékű bevándorlás veszélyezteti a nemzet kulturális folyamatosságát. Orbánnak igaza volt, amikor 2015-ben nem fogadta be a szíriai menekülteket - írta a The American Conservative elnevezésű blogjában.

Dreher rendszeresen bírálja az úgynevezett „woke” gondolkodásmódot, amely leginkább a rasszista igazságtalanságok tudatosításáról szól, és ami szerinte ahhoz vezet, hogy amerikaiak meggyűlölik Amerikát, és a gyermekek elutasítják szüleiket. Carlson magyarországi látogatása után Dreher azt írta: csodálja Orbánt, amiért hajlandó kemény álláspontra helyezkedni, hogy megakadályozza hazája kollektív tudatvesztését.

„Rájöttem arra, hogy az Egyesült Államokban elértük a kulturális dezintegrációnak azt a fokát, amikor valójában már csak baloldali vagy jobboldali illiberalizmus között lehet választani” - mondta Dreher a New York Times szerzőjének, illiberális demokrácia alatt értve azt, amikor bizonyos értékek szűk körének az érvényesülése érdekében háttérbe szorítják a pluralizmust.

Rod Dreher a Danube Institute - Duna Intézet - vendégeként töltött négy hónapot Magyarországon. A New York Times írásából az olvasó megtudhatja, hogy ezt az elemző műhelyt - think tanket - John O’Sullivan, egy hetvenes éveiben járó, finom modorú brit thatcherista vezeti, aki újságíróként lett Budapest rajongója. Az intézetet közvetett módon a magyar kormány finanszírozza - írja Elisabeth Zerofsky. Megállapítja, hogy a Danube Institute Közép-Európa és az angolul beszélő világ közötti összeköttetést szolgálja, és látogatói programja Orbán azon erőfeszítései közé illeszkedik, hogy hasznosítsa a magyar illiberális demokrácia iránti külföldi érdeklődést. Egyre gyakrabban hív meg Budapestre fontos konzervatív gondolkodókat és politikusokat, bátorítja őket arra, hogy ismerkedjenek Magyarországgal. A magyar kormány a 21. századi konzervativizmus intellektuális fővárosává igyekszik fejleszteni Budapestet.

Dreher arról is beszélt a New York Times szerzőjének, hogy egyáltalán nem tekint szentként Orbán Viktorra. Ő maga például elítélően számolt be a nyáron a Pegasus-botrány magyar vonatkozásairól, oknyomozó újságírók és politikai ellenfelek titkos megfigyeléséről. Azt írta, hogy az ilyen hírek a legrosszabb autoriter sztereotípiákat erősítik meg Magyarországgal kapcsolatban. Szintén bírálta Rod Dreher a kínai Fudan egyetem budapesti campusának létesítésére vonatkozó terveket.

Mindazonáltal Dreher úgy látja: Orbán az a politikus, akivé Donald Trumpnak kellett volna válnia. Rokonszenves számára például az, hogy az Orbán-kormány eltörölte az egyetemi gender-tanulmányokat. „Néhány évvel ezelőtt azt mondtam volna, nem, a kormány ne avatkozzon bele az egyetemi szabadságba. De most, hogy látom, mennyire hihetetlenül rombolóak ezek a programok az amerikai társadalomban, és hogy mennyre intoleránsak az ilyesmit támogató emberek, amikor hatalomra kerülnek, most már sokkal inkább rokonszenvezek” - mármint a tiltással, fejtette ki Dreher Elisabeth Zerofskynak.

A New York Times szerzőjének összegző megállapítása szerint az amerikai konzervatívok számára Orbán vonzereje nem annyira az általa hozott törvények és az általa folytatott politika részletkérdéseiben rejlik, hanem abban, ahogyan nyilvánosan hivatkozik a kereszténységre, Európa keresztény értékeire. Magyarország lakossága nagyrészt katolikus, és nem véletlen, hogy az amerikai konzervatívok között leginkább azok érdeklődnek az Orbán-kormány iránt, akik az úgynevezett posztliberális konzervativizmus egyre izmosodó katolikus szárnyához tartoznak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ


DÓZSA LÁSZLÓ (1942-) IS SZEREPELNI FOG AZ SZFE 56-OS MEGEMLÉKEZÉSÉN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.10.22.


Emlékeznek még Dózsa Lászlóra?

Emlékeznek még, hogy miközben már teljesen nyilvánvaló volt, hogy Dózsa László színművész és Schmidt Máriáék is egy hazugságot próbálnak kitartóan védeni, Orbán Viktor a nemzeti ünnepen emelte beszédében Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel egy mondatban említve az ’56-os hősök közé Dózsát?

ElkXrtuk-kritika

Alighanem beszivárgott tehát a belső ellenzék az ElkXrtuk készítői közé, mert ezen a becsempészett, a valóságot kifinomult művészi eszközökkel láttatni tudó részen kívül nem más a film, mint egy Origo-cikk mozgóképes feldolgozása.

Kövérnek elmentek otthonról – de már teljesen

“Gyurcsány a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni…”

Orbán szerint megöli a középosztályt az Európai Bizottság terve

A magyar középosztályt Orbán már kinyírta, minek aggódik…

Gulyás rezsiérvei és a valóság

A kancelláriaminiszter csúsztatások és valótlanságok végeláthatatlan sorával elemezte a rezsihelyzetet.


MTVA-vezérigazgató: A közmédia objektív

Boldogkarácsonyt – üzenték Atlantisz lakói…

Bezár az Antall József Tudásközpont


A központ megtette a kötelességét, a központ elmehet.

Pegasus-botrány: a TEK második emberét is megfigyelhették

Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól.

Törvényen kívül helyezte az EP a lengyel alkotmánybíróságot

A határozat szerint a testület nem független, nem jogosult az alkotmány értelmezésére.

A Continental kész visszafizetni az állami támogatás egy részét

Már Lázár János kirohanása előtt leültek a kormánnyal tárgyalni. Ettől talán egyetlen makói dolgozó sem érzi magát jobban, sőt…

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁGON A TÉT A SZABADSÁG - MÁRKI-ZAY ÚGY GONDOLJA: 6-7 SZÁZALÉKKAL KELL NYERNIÜK A VÁLASZTÁSON. A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.22.


Die Presse


Magyarországon a tét a szabadság, de Orbánt le lehet gyűrni a szavazóurnáknál. Ezt hangoztatta Márki-Zay Péter a lapnak adott telefoninterjúban. Véleményét fenntartja, még annak ellenére is, hogy a miniszterelnök egyik korábbi munkatársától azt hallotta: ha a politikus úgy véli, hogy vereség várna rá, akkor nem lesznek igazi választások. Egyébiránt az ellenzék jelöltjének nincs semmi kétsége, hogy a miniszterelnök mindent el fog követni a másik oldal győzelmének megakadályozására.

Épp ezért Márki-Zay úgy gondolja: 6-7 %-kal kell nyerniük, miután a Fidesz a maga javára formálta át a választási rendszert. De hozzátette, hogy meg lehet csinálni, miközben Orbán egypártrendszert, autokráciát épít. Ezt azonban nem szabad eltűrni. Az embereknek elegük van a megfélemlítésből és a korrupcióból. Az országnak 1000 év alatt még nem volt ennyire enyveskezű kormánya.

A miniszterelnök környezetében gyakorlatilag mindenki extra gyorsasággal igen tehetős ember lett. Mert az mégiscsak fölöttébb gyanús, ha a gyerekkori jó barát, az egykori gázszerelő pár év alatt többet tud felmutatni, mint az angol királynő. Itt most nem a tehetségéről van szó, hanem arról, hogy kinek a vagyona van nála. Az ellenzék törekvése ezek után, már túl Orbán leváltásán: megteremteni a demokratikus, piacgazdaságon és jogállamon alapuló Magyarországot, amely szerves része az uniónak.

Márki-Zay megismételte, hogy ha ő nyer, egyik első dolga lesz csatlakozni az Európai Ügyészséghez, lépéseket tesz az euró bevezetésére, ugyanakkor kiad olyan, nemzetközileg körözött bűnözőket, mint a volt macedón kormányfő. Nehezményezi viszont, hogy az EU idáig túlságosan is enyhekezű volt Orbánnal szemben, miközben kézzelfogható a válság Európában, amit a Brexit is tanúsít. A megoldás azonban nem a kevesebb, hanem a több unió, mutatott rá.

FT

A magyarok azon agyalnak, miként tehetnék ki az erős ember Orbán szűrét a hatalomból. De a politikus befolyását megtörni még akkor is hatalmas feladat lesz, ha az ellenzék győzni tud a választáson. A hatalom békés átadása attól függ, hogy a választás szabad és tisztességes lesz-e, továbbá hogy Orbán hajlandó-e elfogadni az eredményt. Azért itt vannak még kétségek.

A miniszterelnök jó 10 éve mutatja a feltörekvő autokratáknak az EU-ban és azon kívül is, miként kell csinálni a dolgokat. Hogy a demokráciából illiberális rezsim legyen, ahol nincs nyílt erőszak, megmarad a pluralizmus homlokzata, ugyanakkor a rendszer nem ütközik jelentős ellenállásba, sem odahaza, sem a határokon kívül.

Ám most az ellenzéki pártok úgy vélik, megtalálták a módját, hogy megfordítsák a folyamatot. És a kísérlet, amelyet Márki-Zay fémjelez, tanulságokat ígér a más, botladozó, illetve bajban lévő demokráciáknak. Ha elbukik, Orbán negyedszerre is mandátumhoz jut, ugyanakkor feladja a leckét az uniónak, hogy mitévő legyen a keménykezű vezetőkkel, akik tesznek a közösség értékeire és szabályaira.

Viszont ha sikeresnek bizonyul a próbálkozás, akkor azt bizonyítja, hogy a demokrácia képviselői képesek megszabadulni az autokratáktól, mégpedig anélkül, hogy erőszakhoz vagy törvénytelenséghez kellene folyamodniuk. A feltétel, hogy tegyék félre az ellentéteiket. Ez a módszer a minap már bevált a cseheknél, de sikerre vezetett a legutóbbi magyar önkormányzati választásokon is.

A pálya azonban a Fidesznek lejt és mellette szól a hatalmas médiahálózat is. Így az ellenzék nem reménykedhet pártatlan sajtójelentésekben. Ugyanakkor Orbán 5 évvel ezelőtti nyilatkozatából az derül ki, hogy 15-20 évre tervez, és ebből az következik, hogy ha netán veszít, az ellenzékből is mozgatni kívánja a szálakat.

Ez lehet az oka annak, hogy meg akarja tartani a befolyást a Médiahatóság és a Legfőbb Ügyészség fölött a jövő évi választás után is. Ám egyelőre meg van döbbenve, mármint, hogy várakozásaival ellentétben Márki-Zay lett e befutó az előválasztáson. Utóbbinak már biztosan dereng fejében, hogy ha nyer is, az ország orbántalanítása nem kevésbé gigászi feladat, mint az, hogy kiüsse a politikust a nyeregből.

Economist

Márki-Zay ugyan megnyerte az előválasztást, de most jön a nehezebb feladat. Először is fenn kell tartania az egységes ellenzéki frontot, bár ott már a 2. forduló előtt megkezdődött a civakodás. (Karácsony félreállásáról az elemzés azt írja, hogy ő és a későbbi győztes is rájött: Dobrevnek nem lenne esélye Orbánnal szemben, mert férje az igencsak népszerűtlen Gyurcsány, aki miatt 15 éve zavargások törtek ki, mivel kiderült, hogy visszatérően hazudott a gazdaság állapotáról.)

László Róbert a Political Capitaltől azt mondja, a hat pártnak rengeteg dolga lesz még, főként a kisebb városokban. Az egyéni körzetek felosztása jó sok viszályt eredményez, de az ügyben is megy majd a küzdelem, hogy melyik párt vezesse a szövetséget. Arról nem beszélve, hogy a Fidesz mindent meg fog tenni az ellenzék megosztására, illetve legyőzésére.

Márki-Zayt valószínűleg azon az alapon támadja majd, hogy annak stílusa időnként izgatott, a politikus kiszámíthatatlan és hajlamos hosszú beszédeket mondani. Afelől sincs sok kétség, hogy amerikai ügynöknek nevezi majd, mert autóalkatrész kereskedőként dolgozott a tengerentúlon. Ez pedig éppen elég egy olyasvalaki számára, mint Orbán, aki nem győz összeesküvésekkel riogatni.

Ezen felül nyakló nélkül ígér pénzt az embereknek azok saját befizetéseiből. A sajtó túlnyomó része is mellette áll, és szintén számíthat az ő felügyelete mellett meggazdagodott oligarchák támogatására. A felmérések mégis szoros versenyt ígérnek. Márki-Zay idáig már kétszer meglepte a világot. A harmadik nagy húzása az lehet, hogy lenyomja azt az embert, aki Magyarországot a demagógia szinonímájáva tette, ami már nehezebb feladatnak ígérkezik, de nem lehetetlen.

FAZ

Von der Leyen környezetéből az szivárgott ki a heves vitákkal tarkított uniós csúcs első napja után, hogy az új jogállami mechanizmus alapján a Bizottság egyelőre csak Magyarország ellen indítja meg az eljárást, mert kellő bizonyíték áll rendelkezésére a nagyfokú korrupció ügyében. Sőt, a forrás szerint a begyűjtött dokumentumok simán megállnak a bíróság előtt, azaz egyértelmű, hogy nem lehet biztosra venni az uniós pénzek tisztességes felhasználását. A papírok azt tanúsítják, hogy a miniszterelnök a közösségi alapokból rokonainak és ismerőseinek kedvezett.

Az értesülést megerősítette az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának CSU-s elnökasszonya, Hohlmeier, aki szerint Orbán minden erejével oligarchikus szerkezetek létrehozásán ügyködik és közben a haverok felé hajlik a keze. Mint mondta, ez ellen Brüsszelnek fel kell lépnie, mert az eset egészen kirívó Európában. Ráadásul a német zöldek, akik jelen állás szerint rövidesen bekerülnek a német kormányba, külön jogi szakvéleményt dolgoztak ki, hogy megtámogassák a Magyarország ellen indítandó eljárást.

Lengyelországgal ilyen gondok nincsenek, ott a jogállam miatt áll a bál az EU-val. Keddi strasbourgi szereplésével Morawiecki csak olajat öntött a tűzre, de Merkel és Macron azon van, hogy megakadályozza a konfrontáció elmélyülését. Külön-külön, de mindketten arra igyekeztek rábeszélni a lengyel vezetést, hogy az folytassa a párbeszédet az EU-val. A kancellár ugyanakkor pártolja, hogy Varsó egyelőre ne kapja meg a 36 milliárd eurót a gazdasági segélyprogramból. Szerinte a jogvita nem visz előbbre, ugyanakkor azt kell látni, hogy itt a nézetek igazából annak kapcsán ütköznek: mi a cél? A népek Európájának egyre szorosabb szövetsége vagy a több nemzetállam.

Moraewiecki megint kijelentette, hogy őket nem lehet megzsarolni. Ugyanakkor az Európai Tanács elnöke azt szerette volna, hogy ezt a kérdést egyáltalán ne tűzzék napirendre az állam- és kormányfők, mert júniusban már csúnyán hajba kaptak a magyar homofób törvény miatt. A holland miniszterelnök azonban kifejezetten azzal a megbízatással érkezett saját parlamentjétől, a témát meg kell tárgyalni, mert a bíróságok függetlensége nem lehet alku tárgya. Hasonlóképpen nyilatkozott belga kollégája, valamint az új osztrák kancellár is.

A lengyelek mellé egyedül Orbán állt oda, ő boszorkányüldözést emlegetett.

FT

A lap azt latolgatja, vajon az új német kormány keményebben lép-e fel Európában, mint a távozó nagykoalíció, miközben e pillanatban az EU nagy lendülettel tart a végső ütközet felé Lengyelországgal. Egy valaki próbálja mindenki másnál jobban benyomni a féket: Merkel. Ő tipikusan a békítéssel kísérletezik, noha mind nagyobb az ellentét Brüsszel, illetve a konzervatív-nacionalista varsói kormány között. Csakhogy ő már kifelé tart a politikából.

Helyébe a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok lépnek és ők előszeretettel hangoztatják a folyamatosságot. Más hangok viszont új megközelítést sürgetnek, főleg Kelet-Európa kapcsán. Egyesek azzal vádolják a távozó kancellárt, hogy túlságosan is békülékeny volt az illiberális demokráciákkal szemben és védelmébe vett olyan erős embereket, mint Orbán.

A német környezetvédők európai szóvivője, Brantner kiemeli: hosszú távú károkat okozott az uniónak és jogállami alapjainak, hogy a politikus ennyi időn át babusgatta a magyar vezetőt és bagatellizálta a politikájából eredő veszélyt. Ám akadnak olyan félelmek, hogy az új, szigorúbb berlini megközelítés fokozhatja a kelet-nyugati megosztottságot és válságba torkollhat.

Merkelt Kelet-Európában mindenképpen nagyon hiányolni fogják, hiszen mindig szoros kapcsolatokra törekedett Orbánnal és Kaczynskival, minden politikai nézetkülönbség ellenére is. Ezért ellenezte pl. Macron kétsebességes Európa-javaslatát. Valószínűleg idő kell ugyanakkor ahhoz, hogy a leendő német kormány kialakítsa egységes álláspontját a kontinens keleti feléről. Ám Berlinben horrorral érne fel, ha a lengyelek kiválnának az unióból. Az EU-ban most kb. ugyanolyan a helyzet, mint, amikor Budapest és Varsó vétózni akart a költségvetés ügyében.

Egyes körök ugyanakkor nyugalomra intenek, mondván, hogy Németország Merkel után is Németország lesz, nem kell tartani vezetési vákuumtól.

Frankfurter Rundschau

A kommentár megállapítja, hogy az EU-ért folyik a harc a jobboldali populizmussal szemben, de elérkezett az idő, hogy új alapokra helyezzék az uniót. A lengyel demagógok számára az első naptól kezdve nemzeti eseménynek számított, hogy az ország visszatért a kontinenshez. Része a nemzeti felszabadulásnak, amit onnantól kezdve a NATO-nak és az EU-nak kell szavatolnia.

Érdekérvényesítést jelentett, a hatalmas európai pénzeszsákot megcélozva vagyis nem valami újat és nagyobbat testesített meg. Ez Morawiecki ki mondta az EP-ben, cinikus arcátlansággal. Ezért szembe kell nézni azzal, hogy ahol korábban a két világrendszer között a választóvonal húzódott, ott most két, eltérő politikai kultúra határa fut. A keleti oldalon sokan, sok mindent másként értelmeznek, mint nyugaton.

Azaz hamvába holt a remény, hogy az új tagok minden nemzedékkel közelebb kerülnek a liberális rendhez. Inkább az látszik, hogy közeledik az ütközet a vélemények harcában. Csehországban Babis bukása megmutatta, milyen nyílt lehet ez a küzdelem. Magyarországon és Lengyelországban nem rosszak az ellenzék esélyei a következő választáson. Ott csak most jutottak el odáig, hogy 2004 után egy nemzedék döntsön a fejlődés irányáról. Minden ok megvan rá, hogy keleten támogatást kapjanak Európai barátai, ugyanakkor szembe kell szállni azokkal, akik elutasítják az egységes földrészt.

NBC News

Az EU küszködik, hogy feltartóztassa az illiberális demokráciákat, de hogy mire jut Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, az a jelek szerint meghatározza az egész demokrácia jövőjét Európában. A két kormány ellen az a vád, hogy aláássák a demokratikus elveket és példával szolgálnak más populista pártok számára a kontinensen. Varsó is azon van, mint Orbán, tehát hogy uralma alá vonja a bíróságokat. Ugyanakkor mindkét ország azt hangoztatja, hogy csupán a nemzeti érdekeket igyekszik megvédeni a brüsszeli elittel szemben.

Morawiecki ugyan azt bizonygatja, hogy a PiS nem kíván kiválni az unióból, de ez sokak számára nem elegendő biztosíték. A keményvonalas lengyel vezetők szoros szövetségesének számít a magyar miniszterelnök, aki nyíltan megmondta: a cél számára az illiberális kereszténydemokrácia, ami azonban összeegyeztethetetlen az unió liberális alapjaival.

Adam Bodnar a lengyel polgári jogok korábbi biztosa úgy látja, hogy Varsó nem hallgat a jó szóra, mert abban bízik, hogy ily módon elkerülheti a nyilvános elszámoltatást. Az európai együttműködésből pedig csupán a gazdasági kapcsolatokat szorgalmazza, a közös értékekből nem kér. Vagyis az irány egyértelműen demokrácia-ellenes, a kormánypárt érdekében még inkább központosítják a hatalmat.

A jogász szerint az ország minden hónappal közelebb kerül a versengő tekintélyelvűség rendszeréhez. Ám míg a magyarok és a lengyelek mind inkább jobbra tartanak, miközben szankciók várnak rájuk, a földrész nyugati felén csökken a populisták támogatottsága. Leírni azonban korai volna őket.

És ha össze tud állni az a 16 párt, amely tavaly nyáron közös nyilatkozatban fogalmazta meg törekvéseit, akkor az új, közös frakció a 3. legjelentősebb erő lehet az EP-ben.

Süddeutsche Zeitung

A tudósító azzal a benyomással tért haza Magyarországról, hogy Orbán Viktor pénzmegvonással akarja tönkre tenni, kiéheztetni az ellenzéki önkormányzatokat. Illetve azt az érdi polgármester úgy érzékeltette, hogy a hatalom igen alattomos stratégiát alkalmaz: rendkívül pontosan kiszámítja mennyi adót vonhat el, hogy az érintett települések ne tudjanak fejlődni, de azért még nem mennek csődbe. A cél az, hogy a választópolgárok úgy érezzék: impotens a városvezetés, mert akkor a csalódott emberek legközelebb a Fideszre voksolnak.

Sokan mondják ugyanakkor, hogy valóságos pénzeső zúdul azokra a településekre, ahol a kormánypárt képviselője az elöljáró. A döntések informális, illetve főként politikai alapon születnek meg. Márki-Zay azt közölte, hogy itt egy maffiával került szembe, amelyet csak a hatalom érdekel, viszont szakmányban lop.

A módszerre jellemző, hogy Érden pl. a bevételek egyharmada saját forrásból származik, kétharmad elvileg állami támogatás volna, de ebből idáig csupán kb.. 15 % érkezett meg. Viszont a kormány a járványra hivatkozva dektérummal csaklizott el olyan forrásokat, mint a súlyadó, a parkolási díjak, az idegenforgalmi járulékok vagy az iparűzési adó. Az elvonások uniós alapokat is érintenek, ezért Karácsony Gergely felszólította az EU-t, hogy az közvetlenül az önkormányzatoknak utalja az alapokat, de hiába.

Nem reagált Brüsszel arra sem, hogy a Kellesz nevű civil szervezet számtalan példával bizonyította: ezen a területen is tetten érhető a rendszer szintű korrupció, mert dől a pénz a fideszes vezetés alatt álló településekre, ám ott sokszor megint csak pártközeli oligarchák zsebét vastagítják.

Daniel Freund, német zöld EP-képviselő szerint nem valószínű, hogy ez esetben alkalmazni fogják a jogállami mechanizmust. Úgy látja, hogy itt hatalom az ellenfeleit szurkálja, de Orbán csak felbátorodik, amikor azt tapasztalja, hogy a Bizottság a füle botját nem mozgatja.

LASSAN ZÖLDRE VÁLTHAT A KÖZLEKEDÉSI LÁMPA, AMELY ÚJ IRÁNYT ADHAT EURÓPA LEGERŐSEBB ORSZÁGÁNAK

PORTFOLIO
Szerző: PALKOVICS MÁTÉ
2021.10.22.


Új fázisba léptek a kormányalakítási kísérletek Németországban, miután mind a választást megnyerő SPD, mind az FDP, mind pedig a Zöldek rábólintottak a hivatalos koalíciós tárgyalások megindítására, amely még inkább növeli egy hárompárti "közlekedési lámpa koalíció" megalakulását, amelyben az SPD-s Olaf Scholz lehet a kancellár. A pártok azonban valójában már hetek óta folytatnak puhatolózó jellegű tárgyalásokat, amelyek eredményei kapcsán már le lehet vonni bizonyos következtetéseket egy majdani kormány irányvonalát illetően.

Összesen 22 munkacsoport fog dolgozni szakpolitikusokkal karöltve az elkövetkező hetekben azon, hogy a pártok megegyezzenek egy koalíciós szerződésről.

Ez akár több hetet is igénybe vehet, a most hivatalban lévő nagykoalíciós kormány felállásáig például hosszú hónapokat kellett várni, a pártok most azonban ennél optimistábbak. Eddig a hivatalos kommunikáció úgy szólt, hogy még karácsony előtt szeretnék, hogy hivatalba lépjen az új kabinet. Ennek ellenére tegnap a pártok képviselői közölték, hogy már november végével le kívánnak tenni egy koalíciós szerződést az asztalra, hogy Olaf Scholzot már december első hetében beiktathassák kancellárnak.

Természetesen rengeteg kérdés merül fel annak kapcsán, hogy miként vihető véghez egy sikeres kormányzás olyan pártok között, amelyek markánsan különböző világnézetet képviselnek számos témában...

MÉRJÜK MEG ORBÁN VIKTORT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.22.


Ne tessenek egyből rosszra gondolni, hogy a méretei fölötti tűnődés (átugrani vs. megkerülni) mondatja velünk, miszerint a kedves vezetőt le kellene mázsálni. Mert kik vagyunk mi, hogy élcelődjünk bárkai alkatán és deformitásán, és ez nem is komilfó, mert volt gyerekszobánk. Bár a háború mostani állásában már minden lehet, de nincs értelme semminek sem, ahogyan a költő mondja, ugye. No most, Orbán Viktor tömegét (és nem a súlyát, mert a Holdon a hatoda volna mint a sártekén, a menyekben meg semennyi) nem csúfolódási vagy egészségügyi szándékkal vizslatnánk nagyon szívesen, hanem besorolási szándékkal, hogy vajh, boszorkány-é ő maga is, vagy pediglen nem egészen.

Elmondom a dilemmát és tépelődést. Ha jól emlékszem, Varga Judit vezette be a Fidesz szótárába a „boszorkányüldözés” fogalmat abban az értelemben, hogy a civilizált világ (vö: EU) ezt folytatna kies hazánk ellen. No most, ha ez így van, akkor abban vannak a megtestesült boszorkányok, akiket üldöznek, így a kép, ami ez ügyben előttem van, hogy futrobog a boszorkány, mögötte pedig lohol az EU, amint őtet üldözi. Ahogyan a clarexes reklámban az apuka megy a hasa után. De elkalandoztunk. Nos tehát, Varga Judit bevezette a köztudatba ezt a boszorkányüldözősdit. Aszongya az EU, ne lopj. Boszorkány, vágja rá a NER. Ne hazudj – boszorkány, ne fasisztáskodj – boszorkány, és így tovább a végtelenségig.

És most már Orbán is rákezdte, hogy Európában boszorkányüldözés van. Azért hangoztatja ezt a kedves vezető, mert ez az Európa, illetve annak a parlamentje kedden kimondta a lengyel alkotmánybíróságról, hogy az illegitim. Sőt, azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy indítsa el Lengyelországgal szemben az uniós források védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmust, szakítsa meg, vagy függessze fel a kifizetéseket, indítson kötelezettségszegési eljárásokat és ne hagyja jóvá a lengyel nemzeti helyreállítási tervet, etc., valamint etc. Azért ez már döfi, ebben Orbán megláthatja a saját jövőjét, és ezt nevezi boszorkányüldözésnek. Ámde, ha a lengyelek boszorkányok, akkor ő is az...

IZRAELBEN TERRORISTÁK ELLEN FEJLESZTETTÉK KI A PEGASUST, MAGYARORSZÁGON VISZONT TERRORELHÁRÍTÁSI VEZETŐT CÉLOZTAK MEG VELE

TELEX / DIREKT36
Szerző: PANYI SZABOLCS
2021.10.22.


Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.


A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként...

KÖZMÉDIA: HAZUDNI BOLONDULÁSIG

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.10.21.


A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (ismertebb és közkedvelt elnevezéssel: MTVA) vezérigazgatója szerint intézménye pártoktól független és objektív. A Figyelő című hetilapnak Papp Dániel azt is elmondta, nagyon meg van elégedve a szakmai színvonallal.

Mielőtt továbbmennénk, olvasóink tájékoztatása érdekében meg kell említenünk, hogy az egykor gazdasági hetilapként működő Figyelőnek interjút adó Papp Dániel ugyanaz az ember, akinek hivatalos igazolása van arról, hogy hírhamisító. 2011-ben még egyszerű riporterként szolgálta Orbán Viktor médiáját, s egy emlékezetes, bár pozitívnak nem mondható kalanddal írta be magát a magyar sajtó történetébe. Hősünk társaival együtt azt a csínyt követte el, ami miatt jobb helyeken páros lábbal rúgják ki a munkahelyéről, sőt, a sajtó környezetéből is távoznia kellett volna. Az általa fémjelzett stáb ugyanis azt a látszatot keltette, mintha a lejáratás szándékával megszólaltatott Cohn-Bendit, akkori zöld uniós képviselő megfutamodott volna a kérdéseik elől, és otthagyta volna az őt kérdező riportereket. Valójában a „beszélgetést” vágták meg sajátos módon, mégpedig úgy, hogy föltettek egy kérdést a képviselőnek, majd válaszként azt vágták be, amikor az elköszönt a stábtól. Hogy közben fél órán át válaszolt a kérdésekre, arról nem esett szó.

Ilyen előélettel Papp Dániel nemhogy megbukott volna Orbán Viktor csapatában, de egyre feljebb mászott a szamárlétrán, mígnem végül a vezérigazgatóságnál állapodott meg...

„TE ODAÜTÖTTÉL A KOMMUNISTÁKNAK, AZOK MEG VISSZAÜTÖTTEK” – EGY EDDIG EL NEM MESÉLT ’56-OS TÖRTÉNET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2021.10.22.


Egy éve adott hírt a Válasz Online a mecseki láthatatlanokról készülő film kálváriájáról – nem hiába. Azóta, olvasóinknak is hála, az ’56-os forradalom legtovább kitartó fegyveres alakulatáról készülő alkotás munkálatai folytatódhattak, s lassan be is fejeződnek. A film készítésében kulcsszerepet vállaló újságíró, rendszeres szerzőnk, Sashegyi Zsófia most olyan történetet oszt meg olvasóinkkal, amely a filmben nem lesz látható: Czukor Antal történetét. Ezzel emlékezünk a forradalom 65. évfordulójára...

NEMCSAK MÁRKI-ZAY, HANEM GYURCSÁNY IS BÁNTÓAN HIÁNYZIK A GYURCSÁNY-FILMBŐL - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.10.22.


Kedves olvasóink, hervad már ligetünk, s díszei hullanak! Az ősz utolsó enyhe óráiban felsóhajtunk: nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok közt nem lengedez a Zephyr.

4 legfontosabb cikkünk most


2021. október 21., csütörtök

„AZ ELFOGOTTNAK LEHETŐSÉG SZERINT TÖRJÖN EL VALAMIJE” – EGY PÁLYAKEZDŐ RENDŐR ŐRMESTER BESZÁMOLÓJA A 2006-OS ESEMÉNYEKRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2021.10.21.



Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét. Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is. A filmkészítést megelőző kutatómunka során számos visszaemlékezést, beszámolót kaptunk, ezek közül az egyik legmegrázóbb egy akkor pályakezdő rendőr őrmesteré, aki a rendőr szakközépiskolából egyenesen a Magyar Rádió akkori székházában működő ideiglenes rendőrbázisra csöppent. A neve elhallgatását kérő rendőr beszámolóját itt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük.

MAGYARORSZÁG – 1956 (I. RÉSZ) - A FELKELÉS TÖRTÉNETE, MUNKÁSTANÁCSOK, A HADI SZEREPVÁLLALÁS KÉRDÉSE, A „PROLETARIÁTUS VIHARVERTE MENNYORSZÁGA”

TETT.MERCE.HU
Szerző: MOUVEMENT COMMUNISTE
2021.10.15.


A fordító előszava

A hatalmi eliteknek Magyarországon – legyen szó akár a Kádár-rezsimről, akár a rendszerváltás utáni hatalmasságokról –, ’56 kapcsán minduntalan sikerült belesulykolniuk az emberek fejébe, hogy ez a felkelés mindössze a nemzetért, a nemzeti lobogóért szóló össznépi polgárharc volt a kommunizmus, a „vörösök”, a szovjetek ellen – az emberek nyugatias, jobboldali szabadságot követeltek az elnyomó vörös terrorral szemben. Annak ellenére, hogy a hivatalos sodrat itthon ezt csatornázza felénk, sajnos mi sem állhatna távolabb a valóságtól.

Természetesen minden rendszernek minden oka megvolt eltitkolnia ’56 igazi üzenetét:
hogy az a bizonyos másik világ lehetséges.

Hogy emberek napok, sőt órák leforgása alatt képesek országos szinten szolidarítani egymással, megszerveződni, egy tempóban mozogni és harcolni, gyárakat elfoglalni, alulról és demokratikusan újraszervezni a társadalmukat; hogy pár nap alatt meg tudják valósítani annak a szocialista utópiának az alapjait, amelyről ezek csak papoltak, amelyet ezek elmásítottak, megerőszakoltak. ’56 az egyik legfontosabb mintája a munkás-önigazgatásnak a huszadik század második felében. Csakúgy, ahogyan a Párizsi Kommün kapcsán szokás írni: már önmagában az a tény, hogy ez lehetséges, megtörténhet, figyelmet érdemel és ünneplésre ad okot. Nem véletlen az említés, a két esemény sok pontban hasonlít egymásra.

Szerencsére a történelemírók tollából a világ többi részén ’56 nem egy átmaszkírozott, megszégyenült történetként lett kihányva, világviszonylatban pedig ’56 munkáslázadói egész tömegmozgalmakat, politikai programokat, irányelveket inspiráltak. Egészen más lenne a szituacionista mozgalom, a világ ’68-as forrongásai, a német autonomista mozgalom ’56 nélkül.

Ez az írásra teljesen véletlenül bukkantam, és nagyon megtetszett, hogy röviden összefoglalja a fontosabb történéseket (nem ’56 teljes történetét, minden részletére kitérve, hanem a munkásokat, a munkásmozgalmat szem előtt tartva), és kiegészíti megannyi kritikai megállapítással. Az írás hasonlóan száraz, mint a legtöbb politikai-történelmi elemzés, azonban nagyon jó kiindulópont lehet az érdeklődőknek, és abban is segít, hogy sok dolog a helyére kerüljön ’56 kapcsán.

Fontos! Nem történész vagyok, és nem is fordító. A fordítás szabadidőmben, hobbiból született meg, ezért ha bármi észrevétel lenne vele kapcsolatban, esetleg elírás vagy félrefordítás, akkor kérlek adj fel egy galambpostát ide: vegele3@gmail.com Köszi!

Dadányi Dávid, 2021. augusztus.

Az írás, amely eredetileg 2007-ben született, angol és francia nyelven itt érhető el.

Előszó


Ötven évvel a felkelés után, amely 1956. október 23-án kezdődött Budapesten, és amit a sztálinizmus fojtott vérbe, a világ ismét megfeledkezik a valós eseményekről, ráadásul épp megemlékezések formájában. A demokratáknak és nacionalistáknak szerte a világon és Magyarországon is sikerült az, ami a sztálinizmusnak nem: leradírozta a felkelés szerveződésének jellegét, ahogyan azt is feledtette, hogy a forradalom részvevőinek többsége munkás volt. Egyetlen megemlékezésben sem beszélnek a munkásokról, küzdelmeikről és a szervezeteikről. Ellenkezőleg: a „Magyar Forradalmat” „nemzeti”, „morális” és „erkölcsi” forradalomként tartják számon, melynek fő figurája a „bátor” Nagy Imre – akiről persze ilyenkor elfelejtik megemlíteni, hogy sztálinista volt.

Ha mégis beszélnek a munkástanácsokról, egyfajta gyerekcipőben járó egyszerű szakszervezetként írják körül őket, és egyszer sem említik meg, hogy november hetedike, a felkelés katonai leverése után még másfél hónapig kitartottak. 2006 szeptemberében, a Gyurcsány-botrány után láttuk, hogy a magyar szélsőjobb hogyan telepedik rá a népi tiltakozásra, hogyan próbálja leutánozni és kisajátítani az ’56-os felkelést. A szélsőjobb megfeledkezik a felkelés munkás mivoltáról, kiváltképp a salgótarjáni bányászok elkeseredett küzdelméről, akik egészen 1957 januárjáig kitartottak.

Épp emiatt fontos pár dolgot leszögezni:

- Az 1956-os magyarországi forradalom a munkások forradalma volt,
 az orosz hadsereg, az ÁVÓ és a magyar hadsereg ellenséges csapatai ellen harcoló legtöbb forradalmár munkás volt.

A munkások tanácsokba szerveződve próbáltak meg extrém körülmények között politikai és elméleti programot alkotni, melyet mai szemmel könnyen lehetne kritizálni, de az akkori korlátokat és körülményeket tekintve a legfejlettebb volt.

Annak ellenére, hogy a program tartalmazott gyenge pontokat, a múlt ellenségei, a sztálinista mészárosok és cinkostársaik a nyugati burzsoáziákból egy dolgot azonnal felimertek: a proletariátus új forradalmának a veszélyét.

Előre meghatározott szemszögből nem tisztünk kritizálnia múlt történéseit. Sokkal inkább az a célunk, hogy számot vessünk a tényekkel, a történésekkel, a kitűzött célokkal és módszerekkel, amelyekkel a magyar munkások megszervezték magukat, harcoltak és próbálták megérteni, megélni a forradalmi pillanatot.

Nem elemeztük a nacionalizmus[1], az antiszemitizmus, a visszatérő fasiszták, a Nyugattól remélt támogatás, vagy a Nagy Imre személye melletti ellentmondásos kiállás fontosságát. Különböző mértékben ezek mind jelen voltak, de nem ezek voltak a felkelés meghatározó elemei. Ebben az írásban mi kizárólag a munkások akcióit fogjuk megvizsgálni, mind katonai, mind politikai értelemben.

Ez a szöveg két részből áll; az első részben az eseményeket dolgozzuk fel, a második részben pedig a konklúziónkat szűrjük le az eseményekből.

Az első rész tehát a következő dolgokra tér ki:

- a materiális tőke (a kapitalista fejlődés és a munkások helyzetének összevetése), amely lehetőséget adott a felkelésre;

- kronológia;

- a munkástanácsok létrehozása és elért eredményeik;

- a felkelők álláspontja a küzdelemről és a katonaságról;

A második rész pedig a következőket tartalmazza:

- a katonai szerepvállalás kritikája;

- megpróbáljuk megérteni, hogy az orosz bürokrácia miért akarhatta leverni a felkelést;

- a tanácsok programjának kritikája;

- összegzés a munkásreformok lehetetlenségéről...

START DOBREV! – A ROGÁN-MŰVEK FOKOZÓDÓ JELENLÉTE AZ ELLENZÉKI NYILVÁNOSSÁGBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.10.21.


Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése: mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?


Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a baloldal hagyományos „tábori újságja”, a 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának...


BÁRSONY ANDRÁS: ORBÁNNAK KELL A HATÁRON TÚLI MAGYAROK HOZZÁJÁRULÁSA A GYŐZELMÉHEZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.21.


A kormány kampánya a határon túliak körében nem fejeződött be a 2018-as választások után, azóta is egyfolytában tart – véli Bársony András, korábbi kijevi magyar nagykövet. Szerinte azonban a négy évvel ezelőttihez képest, a számukat már valószínűleg nem lehet növelni. Az elkötelezettségüket azonban minden lehetséges eszközzel, pénzzel, egyéb juttatásokkal igyekeznek fenntartani. Ez azért fontos, mert a listás szavazás szempontjából három-négy mandátum sorsa is döntő lehet, és körülbelül ennyit hozhatnak a határon túli magyarok szavazatai...


Máris kampányol a kormány a határon túl, a 2022-es választás megnyerése érdekében?

– Azt gondolom, hogy a kampányt nem fejezték be a választásokkal 2018-ban, azóta is egyfolytában igyekeznek fenntartani a határon túliak érdeklődését.

M
ilyen módszerekkel növelheti a kormány a külhoni választók számát?

– A négy évvel ezelőttihez képest a számukat már valószínűleg nem tudja növelni, de az elkötelezettségüket minden lehetséges eszközzel, pénzzel, és természetesen egyéb juttatásokkal igyekszik fenntartani...

A MOZIKBA ÉS ONLINE IS ÉRKEZIK A DOKUMENTUMFILMEK ÜNNEPE

MAGYAR NARANCS / MIKROFILM
Szerző: NARANCS.HU
2021.10.20.


Online filterek mögé bújunk, tönkretesszük saját környezetünket, háborúzunk és kizsigereljük saját magunkat – közben pedig gyökereinket kutatjuk, fellázadunk az elnyomás ellen, vagy épp sorstársainkra és rokonainkra támaszkodva állunk talpra a legnagyobb csapások után is. Mindez, és még ennél is több elképesztő dokumentumfilm látható a 18. Verzió Filmfesztiválon.


35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely ismét érdekes, megrázó, vagy épp megható dokukkal mutatja meg az aktuálisan legforróbb emberi jogi, társadalmi és környezetvédelmi témákat. Idén is a kiemelt témák közé tartozik az emberiség környezetre gyakorolt hatása, a testi-lelki traumákkal való megküzdés útjai, az újságírók, tinédzserek, aktivisták történetei a hatalommal, becsontosodott rendszerekkel való küzdelemről, vagy a fiatalok elszánt harca a jobb jövőért. A dokumentumfilmek a mozik mellett egy virtuális hét keretében ráadásul online is nézhetőek lesznek.

A fesztivál nyitófilmjéről, az Insta-filterek alatti emberi sorsokat feltáró, Magyarországon először látható Dívákról ebben a cikkünkben adtunk hírt. Ezen kívül is akadnak magyar filmek a programban: a már korábban bemutatott filmek közül látható lesz például a Tobi színei (kritikánk itt; a rendezővel készült interjúnk pedig itt olvasható); a keresztény filmfesztiválról kitiltott Anyáim története (kritikánk; interjúnk az egyik főszereplővel); a fogvatartottakat és gyermekeiket bemutató Mesék a zárkából; a második világháborús emlékeket felidéző Még emlékszem; a politikai pszichiátriáról szóló Idegek játéka; vagy a Down Alapítvány egyik lakóotthonának párjáról készült Ketten. Itthon most először nézhető majd a Digitális nomádom, melyben azt láthatjuk, a rendező Oláh Kata hogyan igyekszik tartani a kapcsolatot világutazó lányával és megérteni a digitális generáció szabadságkeresésének okait; valamint a Sábesz stikában, amelyben a főhősök ifjúkoruk helyszíneit felkeresve idézik fel azokat az eseményeket, amelyek szétválasztották őket egymástól.

A nemzetközi versenyprogramba idén is a világ minden tájáról érkeztek díjnyertes és kreatív dokumentumfilmek. Az Arica például egy chilei kikötővárosban játszódik, ahol az odahordott veszélyes hulladék okoz súlyos problémákat. A Rohingyák száműzetésben – Vándorlástörténetben a sokat szenvedett népcsoport egyik tagja kalauzolja a nézőket sorstársai álmai és rémálmai között. Az Örökké esni fog főhőse Andrej Szulejmán, akinek anya ukrán, apja kurd származású – az elmúlt években mindkét részről számtalan csapás érte családját, mindezt Alina Gorlova rendező lélegzetelállító fekete-fehér képekben mutatja be...


MÉGIS A PANDÉMIÁS IDŐBEN KIALAKÍTOTT FINANSZÍROZÁSON TARTJA A KÓRHÁZAKAT A KORMÁNY - FELADTÁK: NEM HOZZÁK VISSZA A TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZÉST

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.10.21.


A kormányzat korábban bejelentette, szeptembertől – azért, hogy „erőteljesebb” betegellátásra ösztönözzék a szolgáltatókat – ismét az ellátott esetek után finanszírozzák a szakrendelőket és a kórházakat. Ez azonban mégis elhalasztják – tudta meg lapunk. Információink szerint Takács Péter, az országos kórházi főigazgató alap- és szakellátásért felelős helyettese egy szakmai értekezleten a minap bejelentette: szeptembertől visszamenőleg is marad a járvány alatt bevált úgynevezett átalányfinanszírozás.

Az intézményvezetők egy része üdvözli a döntést, mert nemcsak a járvány nehezíti ezekben a hónapokban a betegek fogadását. Hónapok óta zajlanak Orbán Viktor miniszterelnök által ígért kórházfestési munkálatok, ezért több osztályt is le kell olykor-olykor zárni.

Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy mi az oka a „visszalépésnek”. Az átalányfinanszírozásnak a járvány alatt az volt az értelme: miután leállították az egyéb páciensek fogadását a covid-betegek ellátására kijelölt kórházakban, ezek az intézmények nem jutottak volna annyi pénzhez, amivel megőrizhetik a működőképességüket. Így a pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el. Emiatt azonban nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében...

ÍGY KERÜLTEK MAGÁNKÉZBE A VELENCEI-TÓ PART MENTI TERÜLETEI – DRÓNVIDEÓ

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: Átlátszó
2021.10.21.


Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt másfél évtizedben a vízparti telkek jelentős részét értékesítette vagy megkísérelte eladni a helyi városvezetés. Első ízben magától Gárdony Város Önkormányzatától szerette volna megtudni a Gárdonyi Közlöny, hogy pontosan mekkora területeket adtak magántulajdonba, de a város jegyzője 116 400 forintot kért a város által 2006 óta értékesített ingatlanok listájáért. Érvelésük szerint ugyanis összesen 63 munkaórába telne a hivatalnak biztosítani a kért információt. Ezért a még elérhető, felkutatott vagy egyéb forrásból beszerzett anyagok alapján a lap rövid összeállítást készített a gárdonyi vízparti ingatlanok értékesítésének körülményeiről...

MEGDICSÉRTÉK A MAGYAR KORMÁNYT, AMIÉRT TÖBBSZÖRÖSÉRE NŐTT IDEHAZA A MIGRÁNSOK SZÁMA

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2021.10.21.


Az megvan, amikor a fideszes államtitkár, a Menedék Egyesület igazgatója és a nyitott határok mellett érvelő amerikai közgazdász leül vitázni, és az utóbbi elismerően szól a magyar bevándorláspolitikáról? Nincs? Pedig ez nem egy vicc kezdete, mert kedd este mindez megtörtént egy budapesti kávézóban. A vita legtanulságosabb része még csak nem is az volt, hogy miben gondolnak homlokegyenest mást a felek, inkább az, amikor Orbán Balázst azzal szembesítették, milyen távol áll a kormánykommunikáció a valós migrációs folyamatoktól.

A vita apropóját a Szabad a pálya – Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? című ismeretterjesztő képregény adta, amelyet a George Mason Egyetem közgazdásza, Bryan Caplan írt azzal a céllal, hogy minél szélesebb közönséget érjen el radikálisnak ható nézeteivel. A könyvben tényleg nem óvatoskodik, teljes mellszélességgel kiáll a nyílt határok és a korlátozatlan migráció mellett, azt hangsúlyozva, hogy a tömeges migráció nem romba dönti társadalmakat, épp ellenkezőleg, segít felvirágoztatni azokat – a bevándorlás előnyei ugyanis összemérhetetlenül nagyobbak, mint az általa okozott esetleges hátrányok.

A migráció széleskörű elutasítottsága szerinte csak annak köszönhető, hogy képtelenek vagyunk átlátni ezt az egyszerű összefüggést, nem tudunk számolni, és mániákusan a kockázatokra fixálódunk, teljesen megfeledkezve a gigantikus lehetőségekről. És nem elvont eszmékről és magasztos ideálokról van szó, hanem nagyon is kézzelfogható javakról. Például pénzről. Sok-sok pénzről. Caplan szerint az emberiség dollártrilliókkal gazdagodhatna, ha belátná a határzárok fölöslegességét. Gondolatmenetében épp az a szokatlan az utóbbi évek migrációs vitáihoz képest, hogy elsősorban nem humanitárius/morális elveken, hanem gazdasági érdekek felismerésén alapszik. Aki részletesebben szeretné megismerni az érveit, olvassa el a Szabad a pályáról írt nyári cikkünket:..

A BÉKEMENETRE ERDÉLYBŐL SZÁLLÍTOTT EMBEREK MEGFERTŐZHETIK BUDAPESTET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.21.


...Az október 23-i “Békemenet” célja a előválasztás révén megerősödött és önbizalmat nyert ellenzék visszaszorítása és megfélemlítése, amihez nem elég a spontán orbánista résztvevő. Állami erővel, állami eszközökkel és állami pénzből szervezik az álcivil felvonulást, amire buszokkal visznek vidékről és Erdélyből is embereket. Hogy mi köze van az erdélyieknek a magyar belpolitikához, azon kívül, hogy Orbán önti beléjük vesztegetési a pénzt és a Fidesz által megszállt és elfoglalt erdélyi szervezeteket saját nacionalista politikájára használja fel, nem tudjuk. Illetve tudjuk: semmi.

Miután a határon túliak – tisztelet a kivételnek – eladták magukat Orbánnak, és egy szélsőjobboldali nacionalista politika kiszolgálói lettek, akik Magyarországon is beavatkoznak a belpolitikába, ne csodálkozzanak, hogy a nem fideszes magyar lakosság nem rajong olyan nagyon értük, és ne legyenek ezen meglepődve. Most pedig még ennél is többről van szó, hogy a még mindig tartó, erősödő világjárvány idején, egy súlyosan fertőzött és átoltatlan országból képesek Budapestre jönni buszokkal hőzöngeni, és beavatkozni abba, amihez semmi közük, és megfertőzni a magyar fővárost.

A hazaszeretet szép megnyilvánulása lenne, ha a nemzeti érzéstől sokkal jobban átitatott erdélyi békemenetesek azt mondanák, hogy nem szeretnék megfertőzni magyar testvéreiket, nem akarják koronavírussal elárasztani Magyarország fővárosát, ezért inkább nem jönnek. De a hazaszeretetnek erre a kézzelfogható megnyilvánulására vélhetően nem számíthatunk. A szervezőknek kellenek az erdélyiek “vattának”, hogy tömeget tudjanak felmutatni a valódi magyar civilekkel szemben, és még az sem érdekli őket, hogy saját fideszes híveiket fertőzik meg először, akik majd másokat...

AZT HITTE, NAGYOT DRÁGULT MINDEN? - MÉG CSAK MOST JÖHET A NEHEZE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.21.


A jegybank alelnöke szerint a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e. Akadnak elemzők, akik 2,7 százalékos magyar alapkamatot, mások 380 forintra dráguló eurót, 7 százalékra ugró drágulást is elképzelhetőnek tartanak.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) végleges adatai szerint éves összehasonlításban az idén szeptemberben az előző évihez képest 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Ilyen szintű pénzromlásra utoljára 13 éve, a pénzügyi világválság kitörésének hónapjában volt példa. A csúcstartók 6,4 százalékkal Észtország és Litvánia. A legkisebb, mindössze 0,7 százalékos, drágulás Máltán volt. Érdemes kiemelni, hogy Németországban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Bár a nemzetközi porondon sok közgazdász hangsúlyozza: az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, egyre többen vonják kétségbe, hogy ez így lenne. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján arról beszélt, hogy a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e.

Szerinte érdemes a múlt tanulságaival is foglalkozni. 1964 decemberében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közleményében arról írt: nem tartják valószínűnek, hogy az árak emelkedése tartós nyomást okoz a gazdaságban. Ezután több mint egy évtizedes magas inflációs periódus jött. Virág hangsúlyozta, az infláció tartós megemelkedése a gazdaságok helyreállását is veszélyezteti...

MEDDIG MARAD SZUPER BEFEKTETÉS A SZUPERÁLLAMPAPÍR?

G7.HU
Szerző: DURKÓ RUBEN
2021.10.21.


Durkó Ruben a Danube Capital makrogazdasági elemző-gyakornoka. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.


Rövid fennállása ellenére a lakossági befektetők kedvenc állampapírjává nőtte ki magát a szuperállampapírnak becézett MÁP+, amely a nominálisan magas kockázatmentes hozamának köszönheti töretlen népszerűségét. Azonban az idén tapasztalt jelentős árszínvonal-emelkedés könnyen elinflálhatja a papír reálhozamait, ezért felmerül a kérdés, hogy tartós infláció esetén is a MÁP+-e a legjobb kockázatmentes befektetési forma? Esetleg nem vált kedvezőbbé a változó kamatozású PMÁP? Az alábbi cikkben ezt a két lakossági állampapírt vetjük össze, kiemelve a befektetések előnyeit és hátrányait...

ORBÁN ÉS MÉSZÁROS HÁZASSÁGA KOMÁROM-ESZTERGOMBAN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.21.



Tovább folytatom a választókerületi képviselőjelöltek bemutatását. Czunyiné Bertalan Judit a mai főhősünk, Komárom-Esztergom megye hármas számú választókerültének képviselője. Igen, arról a Czunyinéról van szó, aki a 2016-os tanártüntetések után a szemünk láttára bukott meg államtitkárként, viszont miniszteri biztosként sem tud semmilyen értékelhető eredményt felmutatni, de legalább képviselőként is csapnivaló a teljesítménye.

BÁR GYŐRBŐL A POLIPOK JÓRÉSZT ELTŰNTEK, A NAGY HALAK MEGÉRKEZTEK, ÉS OTT IS MARADTAK | OLIGARCHIA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.21.



Győr - a Quaestor-ügy, az Audi-ügy, a Borkai-ügy városa. De innen indult Szijjártó Péter külügyminiszter is, a jelenlegi polgármesternek, Dézsi Csaba Andrásnak köszönhetően. Dézsitől sokan várták, hogy leszámol a Borkai-féle győri polippal, ami többek szerint sikerült is, ám a “furcsa” ügyek nem tűntek el teljesen a városból, éppen ellenkezőleg. A helyi közvélemény most leginkább a fürdő átépítésén értetlenkedik - nem azon, hogy hogy fog kinézni, inkább azon, hogy mi olyan drága rajta. A beruházás egyik kivitelezője Mészáros Lőrinc.

A PILLANAT, AMIKOR AZ ORBÁNISTA GÉPEZET RÁFORDUL MÁRKI-ZAY PÉTERRE

MAGYAR JETI
Szerzők: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2021.10.21.



Nemcsak élőben nézhettük végig a célpontváltást, de a pontos kifejezést is megtanulhattuk: a Fidesz most ellenségmenedzselést végez. Az új üzenet egyelőre döcög, a választások eredményétől függetlenül működő hatalmi hálózat viszont zavartalanul épül tovább.


- Az előválasztás végeredménye nemcsak az ellenzéket lepte meg, de a Fideszt is.

- Egy egész kampányt húztak fel Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc ellen, erre kiderült: egészen más lesz az ellenzék vezetője.

- A gépezet azonnal működésbe lépett, de az új üzenet egyelőre döcög.

- Helyszíni riportunk Márki-Zay Péter győzelméről itt.


VESZÉLYBEN A VIDÉK VILÁGÍTÓTORNYAI? EZ TARTHATJA MEG A MINTAFALVAKAT [HETIVÁLASZ 95]

HETI VÁLASZ
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.10.21.


A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. A 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget...