Az UEFA Nemzetek Ligájában elért bravúros magyar győzelemmel még mindig tele a nemzetközi sajtó, általában az angolok csúfos vereségének okait elemezve. A brit Daily Star viszont azzal foglalkozott, hogy az angol szurkolók ’rasszista f..szfejek’ kiabálással zavarták meg a magyar himnuszt. Amihez tudnunk kell ugyebár az előzményeket is: a magyar szurkolók három meccstől is el voltak tiltva, miután az ellenfél játékosait rasszistáknak nevezték, akik letérdepeltek a pályán a mérkőzés előtt, épp azért, hogy kifejezzék szolidaritásukat a rasszizmus elleni globális küzdelem iránt. A legutóbbi budapesti magyar-angolon pedig 30 ezer gyereket ültettek be a szervezők – mintegy kijátszva a világkupa szabályait, s még a gyerekek is fújoltak, fütyültek látva a térdelő angol válogatottat. Nyilván a felnőttekről, szüleikről véve példát. Nos, erre válaszoltak az angolok sértő bekiabálásokkal kedden. A cikk a tények ismertetésén kívül nemzet- és lélekelemzésre nem vállalkozott.
600 millió dollárt nyer Magyarország az orosz olajra kivetendő adóból – olvasom a Forbes magazin orosz kiadásában, amelyre az Eurointelligence intézet most közzétett kutatásaiból derült fény. Таиса Мельник cikkében azt írja, miután Magyarország nem csatlakozott az olajembargóhoz, 25%-os adót vet ki az orosz olaj és a világpiaci olajárak közti különbségre. Ez amolyan burkolt profit a kormány számára, ami egy ilyen méretű gazdaság számára, mint a magyar, nem is olyan rossz bevételi forrás. Az írás emlékeztet arra, hogy az olajembargós tárgyalások során a magyar külügyminiszter először 700-750 millió dolláros kompenzációt kért az Uniótól, kisvártatva új összeget jelentett be: öt évre 15-18 milliárdra emelte a tétet, amennyiben megtiltanák Magyarországnak az orosz olajimportot. Ami végülis nem következett be.
Az orosz Argumenti portálról megtudtuk, hogy Magyarországra vezényelték Илларион Алфеев metropolitát. A moszkvai patriarchátus nemzetközi kapcsolataiért felelős egyházvezetőnek háborúellenes nézetei miatt kellett hazánkba jönnie, hogy itt vezekeljen bűnéért. Ugyanakkor az írás megemlíti, hogy Magyarország harcolta ki Brüsszelben, hogy Kirill pátriárka ellen ne vezessen be az EU semmilyen büntető intézkedést az Ukrajna ellen indított háború miatti megtorlásként. Hogy ezek után itt lenni hazánkban, büntetés-e vagy sem Illarion metropolitának – nem tudni. Az eleve büntetésnek tekinthető, hogy alig több mint 10 fő hazánkban a rendszeres pravoszláv ortodox egyházba járó hívők száma.
A hónap végére akár el is nyerheti/ki is érdemelheti Ukrajna az uniós tagjelölti státuszt. Ennek kapcsán a kanadai Geopolitical Monitor portál összehasonlítást végez. Valószínűleg a demokratikus berendezkedés, a jogállami, azaz a koppenhágai kritériumoknak már most jobban megfelel Ukrajna, mint például Magyarország, amelyik csatlakozása óta fokozatosan építi le demokratikus intézményrendszerét. Az írás ugyan kitér arra is, hogy problémák vannak Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is, utóbbiaknál legfőképp az elharapódzott korrupció miatt, azonban az ezekkel való összevetésben is Magyarország az, amelyik kilóg a sorból, ha az uniós értékrendről van szó.
Tovább bomlik az európai egység az orosz-ukrán konfliktus megítélésének a kérdésében – ezúttal nem a szankciók miatt, hanem – az azonnali tűzszünet és tárgyalások követelése okán. Magyarország és Olaszoroszág utóbbit követeli, különvéleményt megfogalmazva a többséggel szemben – írja többek között a szerdán Brüsszelben tartott NATO-tanácskozást összegezve a Washington Times, de az orosznyelvű News.ru portál is. Ez egyrészt érthető - látva az egyre nagyobb és súlyosabb ukrán illetve orosz veszteségeket, másrészt a háború globális gazdaságra gyakorolt hatása szempontjából is elfogadható álláspont. Európa kezd belefáradni a háborúba. Azonban a többség úgy véli, az azonnali tűzszünet Ukrajnát hozná kedvezőtlen helyzetbe, pontosabban csak rossz békét lehetne kötni, ha engedményeket tenne Zelenszkij a háborút kirobbantó agresszornak, Putyinnak. Az ukrán elnök azonban mind a mai napig ahhoz tartja magát, hogy egy zsebkendőnyi területet sem akarnak átengedni az oroszoknak, sőt még a Krím visszaszerzését is szóba hozza általában. Az Egyesült Államok és a NATO álláspontja: akkor fognak bármilyen békekötést támogatni, ha az Zelenszkij kormánya számára is elfogadható. Biden elnök nemegyszer üzent Putyinnak, távozzon a hatalomból.
Nem csupán a közvetlenül fenyegetett balti államokban és Lengyelországban, a Nyugat reálisan gondolkodó politikusai is arra figyelmeztetnek, hogy nem lesz béke, ha Putyin megkap bármit, amit csak akar. Ukrajna ezért a fegyverszállítások mellett uniós tagjelölti jogállást kér.
A publicista kiemeli: kérdés, hogy a holnap kezdődő EU-csúcson megnevezik-e tagjelöltként Ukrajnát, megtalálják-e a diplomaták azt a megfogalmazást, amely teljesíti az ukránok kívánságát, egyúttal azonban nem jelent arculcsapást az évek óta várakozó nyugat-balkáni országoknak sem, ugyanakkor megnyugtatja a kétkedőket. Lendvai Pál szerint számos megfigyelő úgy véli, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek az úgynevezett európai politikai közösség megalapítására vonatkozó javaslata – amely nyitott lenne minden olyan állam előtt, amely érdeklődik az uniós tagság iránt – valójában elterelő manőver, amely az Ukrajnával szemben ebben a történelmi pillanatban viselt felelősséget illetően az EU kudarcának az elfedését célozza.
Ha Európa szabad és egységes akar maradni, akkor Ukrajnának le kell győznie Oroszországot – írja a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent közös véleménycikkében Stefan Auer, a Hongkongi Egyetem és Nicole Scicluna, a hongkongi Baptista Egyetem professzora.
Úgy vélik, hogy ha ezt sikerül is elérni, az ukrajnai háború, valamint a Lengyelország által az unió ellen intézett jogállamisági kihívás meg fogja változtatni az európai egység projektjét. Olyan EU jön létre, amely az eddiginél heterogénebb, és amely erősebben támaszkodik a politikai kompromisszumokra. Ezek a kompromisszumok akadályt képeznek a jogi előírások nyílt érvényesítésével szemben, ami problematikus engedménynek tekinthető.
A szerzőpáros szerint nem fogják tudni érvényesíteni az akaratukat azok, akik most egyfelől Ukrajna gyors EU-csatlakozását szorgalmazzák, másfelől Lengyelország megbüntetését követelik a jogállamiság sérelme miatt. A Brüsszel és Varsó közötti konfliktust egyik fél sem képes megnyerni az Ukrajna ellen viselt orosz hadjárat közepette, és a kimenetel csakis rossz kompromisszum lehet. Az ugyanis, ahogyan a lengyelek áthágták a jogállami előírásokat, nem csupán Lengyelországban rontotta a demokrácia minőségét, hanem az Európai Unió alkotmányos berendezkedését is destabilizálta.
A Politicóban megjelent véleménycikk szerzői úgy látják, hogy az uniós jogot nem lehet túlértékelni, és attól nem várható, hogy olyan politikai célokat képes legyen elérni, mint liberális demokrácia helyreállítása Lengyelországban vagy Magyarországon. Olyan uniós jogi szakértők véleményét hozzák fel nézetük alátámasztására, akik szerint az Európai Bizottság nem kapott megfelelő ellentételezést a lengyelektől, amikor felszabadította Varsó számára a helyreállítási alap pénzeit: Lengyelország megígérte ugyan a bírói függetlenség helyreállítását, de valódi garanciát nem adott.
Auer és Scicluna plátói elképzelésnek tartja az EU-t, amelyet az alapszerződés második cikkében megfogalmazott európai értékek vezérelnek. Szerintük ilyen EU nem létezik, csak olyan, amelyik Törökországgal és Líbiával üzletel, hogy távol tartsa a menedékkérőket, amelyik végtelen megszorításokkal sújtja Görögországot, amelyik nem szünteti meg a COVID elleni vakcina szabadalmi védelmét, amelyiknek része Lengyelország és Magyarország is.
A magyar állam évente 600 millió dollár nyereséghez juthat abból a 25 százalékos különadóból, amelyet az orosz nyersolaj ára és a világpiaci olajár közötti különbségből fakadó vállalati extraprofitra vetett ki – írja a londoni Guardian, a Eurointelligence elnevezésű elemző intézet közlésére hivatkozva. Eszerint nincs, ami Orbán Viktort arra ösztönözze, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni uniós olajembargóhoz. Számára az a lehető legjobb állapot, hogy kormánya profitál is a magas olajárakból, és a csővezetéken tovább kapja az orosz olajat, a befolyó évi 600 millió dollárt pedig a növekvő költségvetési hiány fedezésére fordíthatja.
A Guardian szerint a deficit a választások előtti költekezésre vezethető vissza. Az EU – írja a brit lap – ugyan derűlátónak mutatkozott azt illetően, hogy hamarosan megállapodás születhet az embargó teljessé tételéről, de Orbán közölte, hogy ez nem fog hamar megtörténni. Nyilatkozatában az uniót és Soros Györgyöt hibáztatta az ukrajnai háború elhúzódásáért. Azt az állítását, hogy a Sorossal jellemezhető üzleti körök a háborúban érdekeltek, bizonyítékkal nem támasztotta alá – emeli ki a Guardian.
