MÁR A DUNA ÉS A CORVIN PLAZA IS TIBORCZ ISTVÁN ÉRDEKELTSÉGÉBE TARTOZIK – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.06.

Mindenki mást vesz karácsonyra…

Nem ez volt az egyetlen nagy dobása, az elmúlt bő egy évben Tiborcz István alaposan kiköltekezte magát: 2021 vége óta vett már bankot, alapkezelőt, fuvarozócéget és szállodát is.

A repülőtér tervezett visszavásárlása kapcsán kapott másfél milliárdos állami megbízást egy Tiborcz-közeli cég

Lobog a szélben a pénzes zsák…

Ismét Matolcsy fiának barátja nyerte az MNB pályázatát

Száraz István nem csak barátja a jegybankelnök fiának, 2017-ben Matolcsy Ádám tőle vette meg a New Wave Media Csoportot, ami a kormányközeli Origo újságot birtokolta.

Dzsudzsák Balázs nem marad cég nélkül

A focista legújabb cége a 2021-es alapítású Első Magyar Léghajógyár Kft., melynek főtevékenysége légi- és űrjárműgyártás, valós tevékenységbe azonban még a mai napig nem fogott bele – legalábbis a beszámoló alapján. Ami késik, nem múlik, csak jön valami közbeszerzés erre a témára… figyeljünk!

Egymilliárd forint értékű segélyszállítmánynak veszett nyoma Ukrajnában még tavaly októberben

Az ukrán biztonsági szolgálat azt gyanítja, hogy az adomány eltűnéséhez köze lehet egy Fajk Emese nevű nőnek. Magyar állampolgár. A fiatal erdélyi nőt több országban is szélhámossággal vádolják. Rejtő Jenő besírna.

Így halt meg Rejtő Jenő

“Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot…”

Moszkvában telepedett le Putyin olasz építésze

A bresciai ügyészség letartóztatási parancsot adott ki ellene adócsalás gyanújával… Még mindig Rejtőnél tartunk…

Menthetetlen, ahogyan Polt Péter legfőbb ügyész védi Farkas Flóriánt

Mi mind egy Rejtő-regényben élünk… vagy egy banánköztársaságban.

“A hatóságok azonban fordítva ültek a lóra, azt nézték, hogyan lehet kimenteni az elkövetőket” – állította Ligeti Miklós.

Pofátlanul csalhatott a végrehajtó: Schadl György felesége dátumokat hamisíthatott

“Sajnos az, hogy ezt a nagyon csúnya bakit, ami nem lehet véletlen, keresztül lehetett vinni a helyi bíróság és a földhivatal rendszerén is, ismét azt bizonyítja, hogy a korrupt végrehajtóknak a hatóságok tagjai között is voltak cinkosai, nem véletlenül vittek el az ügyészek minden iratot, ami a házammal kapcsolatos…”

Tűzifa-kiviteli tilalom magyar módra

Az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.

A bolgároknál és a románoknál is hamarabb lesz euró, mint nálunk

Az Orbán-kormánynak mostanra már céldátuma sincs arra, hogy mikor lehetne áttérni az uniós fizetőeszközre.

Több ponton is csorbítja a dolgozók jogait az új Munka törvénykönyve

A törvény részeként nő a duplájára (de így is csak az uniós minimumra) az apasági szabadság, emellett viszont több olyan passzus is van, ami hátrányosan érinti a dolgozókat.

Oktatáskutató: még a multiknál sem szokás, amit Pintér Sándor tervez

“A belügyminisztériumi javaslat egyébként is pont a gyerekekről tereli el a fókuszt, amely a régi érához, egyfajta besúgó rendszerhez való visszafordulást jelez, s óriási feszültségeket fog teremteni a tantestületeken belül.”

Magyarországon is egyre súlyosabb a gyógyszerhiány

Nem magyar jelenség, lassan uniós szintű gyógyszerhiányról lehet beszélni.

A németek, a belgák és a svédek és az osztrákok is kötelezővé teszik a Covid-tesztet a Kínából érkezőknek

Az NNK azt hangsúlyozza, az oltás fontos, ahogyan a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés és szellőztetés is, aki pedig beteg, az maradjon otthon. De azért figyelnek is…

ITT OLVASHATÓ

AZ ELMÚLT ESZTENDŐ 4 LEGFONTOSABB TANULSÁGA

MÉRCE
Szerző: SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR
2023.01.06.

Végre vége 2022-nek. Kiábrándító és utálatos év volt. Háborúval, gazdasági válsággal, egyre kilátástalanabb belpolitikai helyzettel. Jó lenne elfelejteni, de tartozunk magunknak annyival, hogy nem hunyjuk be a szemünket a valóság előtt. Hátha vannak tanulságai is ennek az évnek...

ITT OLVASHATÓ

SENKIT NEM ÉRDEKELTEK A TÉNYEK, MENTHETETLEN, AHOGYAN POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ VÉDI FARKAS FLÓRIÁNT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.01.06.

A Híd a munka világába program vezetője nem csak akkor lehet felelős a jogsértésekért, ha azok elkövetésére kifejezetten ő adott utasítást – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

– A hatóságok figyelmen kívül hagyták azt az alapvető bizonyítási szabályt, hogy sosem az elkövető feltételezhető szándékából kell kiindulni, hanem mindig a tényekből, a megvalósult magatartásból kell következtetni arra, mi volt a szándék – jelentette ki a Népszavának nyilatkozva Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet ügyében a tények azt mutatják – folytatta –, hogy a projekt semennyire nem valósult meg, és azok, akik felelősek voltak a projekt megvalósításáért, nem tették a dolgukat. Mindebből fakadóan jelentős kár érte a költségvetést. A hatóságok azonban fordítva ültek a lóra, azt nézték, hogyan lehet kimenteni az elkövetőket – állította Ligeti Miklós...

ITT OLVASHATÓ

MIT ÉRNE AZ OKTATÁSBAN A PINTÉR-FÉLE TANÁRI TELJESÍTMÉNYBÉREZÉS?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2023.01.06.

A legjobb tanárokat pénzügyileg jutalmazná, a legrosszabbakat büntetné, az értékelést pedig a főnökeikre bízná a Belügyminisztérium új terve a pedagógusok teljesítménybérezéséről. Bár az OECD szerint az ötlet önmagában nem hülyeség, a Pintér-féle terv mintha pont szembemenne az ajánlásaikkal. A szakszervezet szerint a cél a pedagógusok megosztása és a lojalitás kikényszerítése, egy szakértő pedig azt mondja: ezzel még egy eszközt kapnának a kezükbe a politikai helytartókként viselkedő igazgatók.

Jobb és rosszabb dolgozók minden munkahelyen vannak. Minden egyes irodában van olyan, aki lelkiismeretesen befejezi az utolsó napi feladatát, és olyan is, aki a munkaidő vége előtt néhány perccel már a kabátját keresi a fogason. A jobb munkavégzés jutalmazására találták ki a teljesítménybérezést.

Rengeteg munkahelyen létezik olyan, hogy a fizetéseket az egyéni teljesítményhez kötik, de ezzel legalább annyi nehézség jár, mint amennyi előny. Így:

- a különböző munkakörökben dolgozók eredményeit általában nagyon nehéz összehasonlítani;

- az egyéni eredmények általában inkább függenek a munkakör adottságaitól, mint a valódi személyes teljesítménytől;

- általában elég könnyű kijátszani a teljesítménymérést.

Emiatt a teljesítménybérezést nem lehet minden munkakörben alkalmazni, és ahol lehet, ott is nagyon alaposan ki kell dolgozni a rendszert. Mégis, a teljesítménymérés és az eredményekhez kötött bérezés egyre elterjedtebb egy csomó szektorban. Végső soron ugyanis sokkal igazságosabb, ha a lelkiismeretes dolgozók legalább kicsit többet keresnek, mint azok, akik munkaidő vége előtt már a kabátjukat keresik a fogason...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

HIGGYÉK EL, ANNÁL IS ROSSZABB: AZ ARANYBULLA BÜNTETÉS A TÖRTÉNELMI FILMEK RAJONGÓINAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.01.05.

Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.

Elmondhatatlanul rossz Rákay Philip Aranybulla-sorozata. Aki olvasta az elmúlt napok kritikáit, vagy rápillant az IMDb-re, ahol az alkotás jelenleg 1,1 pontos értékelésével épp minden idők legrosszabb magyar filmjének számít, ezen a tényen nem lepődhet meg. Mégis, négy-öt kegyetlenül lehúzós kritika elolvasása sem készíti fel az embert arra az élményre, amit a sorozat hat epizódja kínál. Bármire számítanak, higgyék el: rosszabb.

Van az utolsó epizódban egy jelenet, amikor II. András király kiűzi a Barcaságból az általa behívott német lovagokat, akik a királlyal kötött megállapodást megszegve önálló rendi államot próbálnak alapítani Erdélyben. A német lovagok mindig kilencen vannak, ami egy kicsit kevés az államalapításhoz, nem csoda, hogy nem jött össze nekik. De azért ész nélkül kilovagolnak a jóval nagyobb – értsd: ötven-hatvan fős – magyar sereg elé, és a vezérük bőszen sértegetni kezdi a királyt. A vezér szarvakkal ellátott csuporsisakot visel, de a monológ végén egy leleményes magyar íjjal szemen lövi a sisak résén keresztül – volt német veszély, nincs német veszély. Így jár, aki kikezd a büszke magyarokkal! Monty Python-színvonalú jelenet, néhány másodperc felhőtlen szórakozás, jöhetne utána Artúr és a Fekete Lovag párviadala a Gyalog galoppból… Sajnos az Aranybulla csak nagyon ritkán ér fel ilyen magaslatokra. És soha nem szándékosan.

Rákay Philip és csapata 692 millió forint támogatást kapott az Aranybulla elkészítésére, de a végösszeg Kriskó László rendező-producer Indexnek adott interjúja szerint egymilliárd forint fölött van. Ígértek még egy mozifilm-változatot is, mert most hat darab huszonöt perces epizód készült el, ezek a felvezetők és beharangozók nélkül körülbelül 120 perc tiszta tartalmat kínálnak. (A Médiaklikken az egész sorozat megnézhető.) Egymilliárd forint egy történelmi filmre nem lenne nagyon sok, de ahogy azt már többen megírták: az Aranybulla nem történelmi film. Igazából nem lehet tudni, hogy micsoda, mert ilyen műfaj a filmgyártásban nem létezik.

Az Aranybulla epizódjai három elemből állnak össze. Látszólag elindul kosztümös játékfilmként, színészek által játszott szereplőkkel, fikciós jelenetekkel. Mindehhez van egy rendkívül bőbeszédű narrátor, Kőszegi Ákos, aki a Gyurcsány show fideszes politikai lejárató-reklám hangjaként lehet ismerős. Itt is az a feladata, hogy a nézőt másfél perceként ideológiailag eligazítsa. Az Aranybulla történelemképe nem bonyolult, legjobban a minden epizód elején elhangzó felkonf foglalja össze: „II. András király a korát jóval megelőző reformgondolkodó, valódi keresztény értékeket képviselő uralkodó volt. Olyan folyamatokat indított el, amelyek 800 esztendeje hatással vannak Magyarország történetére.” Egy nagy király életét látjuk tehát, és Kőszegi Ákos nem éri be azzal, hogy ezt az elején leszögezi, hanem lépten-nyomon megállítja a filmet, hogy emlékeztesse a nézőket erre a tényre. Az Andrást játszó színészek – a fiatal királyt alakító Veréb Tamás és a jobb sorsra érdemes Trill Zsolt – ilyenkor megállnak, elgondolkodó tekintettel előre bámulnak, ahogyan a nagy emberek szoktak: egy kandallópárkányra vagy egy üres mezőre meredve. Újabb rövidke játékfilmes jelenet következik, de az akció ismét megáll, és egy szakértő következik, aki eligazítja a nézőt a történelmi hátteret illetően, legyen az a Selyemút és a Halicsi Fejedelemség kapcsolata, vagy a kamarahaszna nevű kincstári bevétel növelésére bevezetett új adónem...

ITT OLVASHATÓ

RÁCZ ANDRÁS: MI VÁRHATÓ AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚBAN 2023-BAN?

444.HU
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.01.06.

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, miként alakulhat az orosz–ukrán háború ebben az évben, érdemes először is röviden áttekinteni, hogy mik az elemzéseink korlátai, ezt követően lehet rátérni az egyes konkrét aspektusokra. Kétrészes tanulmányom első részében a háború folytatásának ukrán és orosz társadalmi támogatottságát, illetve az orosz katonai képességeket járom körül, míg a jövő héten esedékes másodikban az orosz gazdaság állapotát, illetve a Putyin-rendszer fenntarthatóságát elemzem.

Előítéletesség az elemzésekben

A háború további eseményeinek megítélését sokszor megnehezítik az olyan előítéletek, prekoncepciók, amelyeket megkérdőjelezhetetlenül igaznak hiszünk, és ezekre alapozzuk a gondolkodásunkat. Nevezhetjük ezeket a sarokköveket axiómáknak is. A háború értékelését ezen logika mentén elsősorban az viheti félre, ha kiderül, hogy az axiómák esetleg mégsem megkérdőjelezhetetlenek, esetleg konkrétan nem is igazak. A filozófiában ismert alaptétel, hogy egyetlen axiómára is fel lehet építeni egy teljes axiómarendszert, ami önmagán belül teljesen logikus és koherens – ha azonban a kiindulási axióma hibás, akkor az egész felépített rendszernek nem sok köze lesz a valósághoz...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNY RÁSZORULTAK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.06.

2015-ben történt, amikor Balog szentember még miniszter volt, hogy kör-emailben tudatta a beosztottjaival, nem ajánlatos a „szegénység” szó használata. Sok más lexikát is száműzni szerettek volna a szótárból, és a tiltottak helyett újakat javasoltak, ekkor lett például a stadionból „fedett sportlétesítmény”. Illetve – a felsorolás terhe nélkül –, szinte egy komplett szótárat adtak ki, mely szavak tiltottak, s mi mivel helyettesítendő. Ez egyrészt az Orwell 1984-ében megtalálható „újbeszél” fideszi változata, másrészt szándék és tudás nélkül a gondolkodás civilizáció előtti időkbe való visszalökése, a totemek és tabuk világába, de erről tessenek Freud papa esszéjét elolvasni, ha bővebben érdekli önöket.

Jelen mélázásunk azonban kizárólag a szegénységre vonatkozik, ami helyében a Balog vezette minisztérium szótárában a „rászorult” szerepel, de emellett ezzel az egy új hangalakkal kellett volna helyettesíteni a „mélyszegénység”, „gyerekszegénység” szavakat is. Kitetszik az a szándék, hogy nem a dolgot, hanem a nevét óhajtották megváltoztatni, mint valami törzsi varázslók, ez azonban nem megy, a szar az szar marad, akárhogyan is becézgetjük. A névmágia nem szociális program, ennek kudarcát példázza a nemrégiben meghasonolva elhunyt Hegedűs Zsuzsa tevékenysége, aki – Isten talán megbocsátotta neki – elette, itta, piperézte a szegényekre szánt pénzt. De nem ez a rendszer alapvető baja.

Hét év telt el Balog tiltása óta, és a szegénység növekszik kies hazánkban. Mégpedig cefetül, a hozzáállás és a filozófia viszont ugyanaz maradt. Orbán és bűntársai nem hajlandóak tudomásul venni az általuk fokozott társadalmi jelenséget, ami egyre több tragédiához vezet. Most jelent meg egy tanulmány, amely megállapította, hogy a társadalom egyre szélesebb rétegeit veszélyezteti az elszegényedés, eszerint megjelentek ebben a csoportban a többkeresős családok, a diplomások, a nem minimálnyugdíjasok is. Csúszik le az ország, miközben a Facebook szájtáti népe elborzadva tesz közzé statisztikákat arról, hol jobb élni ma a környékünkön, mint itt. Kiderül, hogy mindenhol.

Mindebben az az elborzasztó, hogy ugyan tudjuk, látjuk, a bőrünkön érezzük ezt, mégis képtelenek vagyunk tenni ellene, Orbán pedig nem is akar. Mutatja ezt például a „lex megdöglesz” névre keresztelt törvény, amely az államot szinte kivonta a szociális biztonság megteremtéséből. Ez sokak szerint alkotmányellenes, szembe megy az uniós joggal, s bár ugyan könyörögve kérték, Novák Katalin mosolyogva írta alá, miközben kiválasztott kirakati családokkal pózolt szilveszterkor, és továbbra is ájtatosan mesél a magyar családokról, amelyek immár a lét peremén tántorognak. Értelmet nyert az „akinek nincsen semmilye, az annyit is ér” tételmondat, a Fidesz senkin nem segít, ellenben mindenkit belerúg a gödörbe...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: CARSON COM KONCERT - BUDAPEST PARK 2022

CARSON COMA KONCERT 

2022. JÚNIUS 10.
Szerző: CARSON COMA
2023.01.01.

trekklista: 000:00 - István Kovács (Berlini Magyar TV) élő bejelentkezése 001:57 - A Kordbársony Dzsesszklub bemutatja 003:38 - Én még sohasem 007:36 - Bőrönd 011:04 - Kreolkék pillanatok 015:47 - Truman Show 019:51 - Boldog szülinapot (rohadj meg) 023:12 - Fasza kis hobbi 028:10 - Porszem 031:23 - Az anyák sírnak 035:28 - És az apák keze ökölbe szorul 037:13 - Vezetői engedély 040:10 - Polaroid 047:03 - Pók 050:28 - labtorlorekakiltam.mp3 051:29 - Mi lesz? 054:45 - Nem tudom! 057:52 - Peti és én 1:03:40 - Osztálytalálkozó 1:07:46 - Marokkó 1:11:56 - Mit sem érdekel 1:16:23 - Immunissá válunk 1:21:25 - Legjobb verzió 1:24:51 - Hobbihajótörött 1:29:30 - Kék Hullám Kemping 1:33:25 - Michael and The Slipper Tree Carson Coma: Bóna Zsombor, Fekete Giorgio, Gaál Péter, Héra Barnabás, Jónás Attila, Kun Bálint István Kovács (Berlini Magyar TV) további bejelentkezései: https://www.facebook.com/istvankovacs... Videó: Vincze Alíz, Rockstar Photographers, Budapest Park

ITT NÉZHETŐ MEG

VÁLSÁGOK SZORÍTÁSÁBAN AZ ORSZÁG - TÁRSADALMI RIPORT 2022 (TÁRKI)

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.01.04.

Válságok szorításában az ország - TÁRKI: Társadalmi Riport 2022

ITT NÉZHETŐ MEG

Társadalmi Riport 2022

Szerkesztők: Kolosi Tamás–Szelényi Iván–Tóth István György

A TANULMÁNYOK ITT OLVASHATÓK, INNEN LETÖLTHETŐK

NŐ A BÉREMELÉSEK TEMPÓJA, DE KÖZBEN EGYRE KEVESEBBET ÉRNEK A FIZETÉSEK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.01.05.

2022 októberében a bruttó átlagkeresetek 18,4 százalékkal nőttek 2021 októberéhez képest a Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatközlése alapján. Az éves alapú bérnövekedés mértéke ezzel július óta már a harmadik hónapja emelkedik. A gyorsabban emelkedő infláció miatt viszont októberben már második hónapja volt reálbércsökkenés.

Gyorsuló béremelkedés: A bruttóban 18,4 százalékos októberi emelkedés 0,6 százalékponttal magasabb a szeptemberi adatnál. A növekedéshez főként az év eleji 20 százalékos minimálbéremelés, a költségvetési szektorban előre ütemezett béremelések (például katonák, rendőrök), valamint a versenyszférában év közben, pótlólagosan beiktatott extra jövedelmek járultak hozzá.

Magasabb átlag, alacsony medián: Az átlagfizetés bruttóban 519 800, nettóban kedvezmények nélkül 339 500 forintra nőtt országosan. A medián – ami jobban árulkodik arról, hogy a „tipikus” munkavállaló mennyi pénzt keres – ennél jóval alacsonyabb volt, bruttóban 414 ezer, nettóban (kedvezményekkel) 287 900 forint.

Évközi emelések: A cégek egy része év közben is adott pluszpénzt a dolgozóknak a megugró infláció miatt. Ez egyáltalán nem minden cégnél volt így a felmérések szerint. Ahol viszont volt pluszpénz, a formája lehetett alapbéremelés, egyszeri kifizetés vagy extra juttatás bevezetése is. A friss adat szerint a rendszeres bruttó 18,5 százalékkal nőtt, tehát jelentős volt az alapbéremelések hatása...

ITT OLVASHATÓ

PINTÉRÉK OKTATÁSI SZEMLÉLETE "ARRA HASONLÍT, AMIT AZ ÁLLATOK IDOMÍTÁSÁNÁL HASZNÁLUNK"

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTERT, SELMECI JÁNOS
2023.01.05.

Kedden látott napvilágot Pintér Sándor minisztériumának terve a pedagógusok teljesítményértékelésének átalakításáról. A tervezett értékelési rendszer jutalmazásra és büntetésre alapuló szemlélete borzasztóan elavult és megnövelné az iskolai közösségeken belüli feszültségeket – mondta Nahalka István oktatáskutató a Reggeli gyorsban. Nem ördögtől való dolog a pedagógiai folyamatok értékelése, de a modern neveléstudomány eredményei nem a Belügyminisztérium rendpárti megközelítése felé mutatnak.

A Belügyminisztériumból kiszivárgott tervezet szerint a pedagógusok teljesítményét minden évben az iskolaigazgatóknak kellene értékelnie. A jól teljesítők akár magasabb fizetést is kaphatnak, a gyengébb értékelést szerző tanárok viszont anyagilag is rosszabbul járnának. A javaslat hallatán a tiltakozásokban korábban is aktívan részt vevő tanár, Simkó Edit azonnal felmondott. Az egész pedagógustársadalomban komoly felháborodást válthat ki az ötlet, „az utolsó utáni csepp lehet a pohárban” - mondta Nahalka István oktatáskutató a Klubrádiónak.

„Alapvető elvi problémák vannak” mind a jelenleg létező, mind a tervezetben vázolt teljesítményértékelési rendszerrel, mivel legalább 50 éve elavult, büntetésre és jutalmazásra építő szemléletet tükröznek. Ez a minősítő típusú értékelés „ahhoz a gondolkodásmódhoz hasonlít, mint amit az állatok idomításánál használunk” - mondta Nahalka. Nem arra kellene törekedni, hogy sorba rendezzük a tanulók vagy a tanárok teljesítményét.

A neveléstudomány bőven rendelkezik kutatási eredményekkel arról, hogy milyen értékelési rendszerek tudnak jól működni, nem kérdés, hogy jelentős és jótékony szerepük van a pedagógiai folyamatokban. Hallatlanul fontos, hogy a fókusz az önértékelésen legyen – mondta Nahalka. Ez egyébként ugyanúgy vonatkozik a gyerekekre és a pedagógusokra. Legyen szó akár diákról, akár tanárról „önmagának kell tudnia a saját tudását, cselekvéseit és törekvéseit értékelni, majd adaptívnak vagy kevésbé adaptívnak minősíteni”, és ebből következhet majd a további cselekvés. Emellett az is lényeges, hogy ne csak az egyénekről szóljon az értékelés, a szervezetekről, az oktatási intézmények szervezeti kultúrájának vizsgálatáról is.

Lehetséges, hogy a minisztérium szándéka az volt, hogy kényelmesebbé tegyék a pedagógusok számára az értékelést. Eddig kétszer kellett kötelező minősítésen átesnie egy tanárnak a pályafutása során, amit a saját intézményükön kívüli szereplők végeztek, a javaslat szerint ebben is lenne változás. Ugyanakkor az, hogy az intézményvezető végezné az iskolájába tartozók értékelését a lényegen nem változtat, mivel az önértékelési elem megint nem kap hangsúlyt. „Képzeljük el, hogy egy tanár három évvel a nyugdíj előtt is a szőnyeg szélére áll az igazgatónál”. Előre látható, hogy a pedagógusok nagyon nem fogják szeretni ezt az eljárást – mondta az oktatáskutató.

Ráadásul az évenkénti értékelést az igazgatónak is nehéz lesz megszerveznie, arra lehet számítani, hogy megpróbálják majd elkerülni ezt a feladatot. Szinte kivitelezhetetlennek látszik, hogy júniusban vagy júliusban, mikor az érettségik lebonyolításával vannak elfoglalva az oktatási intézmények még a tanárok teljesítményértékelésével is foglalkozzanak. Emellett ha az intézményvezetőknek ugyanazt a pénzmennyiséget kell majd elosztania a pedagógusok között, amivel eddig rendelkezhettek akkor „komoly, az iskolai közösségeket szétrobbantó feszültségek” alakulhatnak ki. Valós veszély az is, hogy akik – akár csak mert tapasztalatlanabb pályakezdők – gyengébben teljesítenek az értékelésen, és ezért még alacsonyabb fizetést kapnak, a pályaelhagyók növekvő táborát fogják gyarapítani – világított rá Nahalka.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KI ÉRTI EZT?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.05.

Nem tehetek róla, egyszerűen nem hagy békén, mi több, egyenesen irritál az Orbán-házaspár római útja, amelyet az emeritus pápa ravatala és az ostiai tengerparti luxus étteremben végrehajtott, kegyes visszafogottságról kicsinyt sem tanúskodó gargantuai zabálás keretezett.

Már maga a program összeállítása is sok mindenről árulkodik: érkezés a nyaralási- és futballcélokra használt honvédségi családi repülővel; azt követően elhajtatni egyenest a Szent Péter-bazilikába, ahol testközelből vizslatható a nyitott koporsóban heverő emeritus pápa; innen irány a tengerpart, a homáros, polipos, kagylós, articsókás, halpástétomos ravatali privátmenü; végül a honvédségi családi magángéppel visszatérés Budapestre.

Egyrészt én, aki nem vagyok jártas a keresztény Magyarország főúri dolgaiban, azt gondolnám, hogy a ravatal után el lehetett volna autókázni az olasz vagy a vatikáni nagykövetségre, ahol valaki, teszem azt Erdő Péter bíboros mondjuk 10-15 percben megemlékezhetett volna a pápáról, a jeles teológusról (minden célzatosság nélkül, csak úgy mondom, például Jürgen Habermasnak és Joseph Ratzingernek a 2004-ben lezajlott dialógusáról, amely magyarul A szabadelvű állam morális alapjai címmel jelent meg 2007-ben), ezt követően lehetett volna akár a követségen, akár Róma valamelyik (luxus) éttermének különtermében egy szűkkörű ebédet tartani, a két nagykövettel, aztán minden magyarok miniszterelnökével, néhány meghívott bíborossal vagy püspökkel stb., talán ez lett volna az ildomos, a méltó, a méltányos, az eseményhez illő, de nem ez történt: Anikó asszony és Viktor kettesben összebújva óhajtott egy ízeset falatozni, ha már ki kellett jönniük Rómába, hát legyen is valami értelme az útjuknak. Persze az is lehet, hogy a honvédségi családi magángép elsősorban homározni, polipozni és kagylózni repítette ki a házaspárt, miért is ne, a felcsúti resti épp bezárt, s ha már ott jártak, hát Viktornak Anikóhoz címzett kérdésére, hogy „mi a túrót csináljunk Rómában az ebédig” a first ladytől az a válasz érkezhetett, hogy ugorjunk be a Szent Péterbe, épp jó kis ravatalozás van műsoron. De hát én – szól a félénk válasz, de hát én református vagyok, vagy mi, ám annyi baj legyen – érkezik a válasz. Jársz te katolikus templomba eleget, majd úgy teszel, mintha, fog az menni, elvégre reformátusként is úgy teszel, mintha, aztán jutalomból jöhet a homárral töltött kolbász és a polipos hurka, vagy mi a franc.

És ez az, amit képtelen vagyok megérteni, noha tudom, hogy a Rogán-művek mindent gondosan bemér, még azt is, ha valaki csuklik egyet a Széll Kálmán téren, szóval amit nem tudok megérteni, pedig, ha érteném, az az ismeret és tudás valóságos kulcs lehetne az Orbán-rendszer értelmezéséhez. Például ahhoz, hogy ezt a blaszfémiába, közönybe és nárcisztikus önimádatba hajló, a császárkori zsarnokság végállapotát megidéző parvenü tahóságot miért is kellett fotókkal megörökíteni, s a felvételeket nyilvánosságra hozni. Ha ezeknek csak a homárra és a polipra lett volna szükségük, szépen beültek volna egy elegáns római (luxus) étterem különtermébe, az olasz vagy a vatikáni nagykövetség rutinból lefoglalta volna, ott a kegyes és hangulatos félhomályban ugyanúgy degeszre eheti mindenki magát, aztán jöhet a korszerűsített magyar haderő honvédelmi családi magángépe, és máris lehet tovaszállni, focimeccsre, családi telelésre, svájci bankszámla ellenőrzésre, ahogy épp kijön.

De nem és nem. Elrepülnek egy olyan országból, ahol épp tombol az infláció, kiváltképp az élelmiszerinfláció (az EU-n belül messze a legmagasabb), ahol tizenkét éve mindent felülír az államilag előírt keresztény áhitat, stb., stb., nem is folytatom, s ehhez képest visszataszító és kegyeletet nem ismerő úrhatnám bunkóságukat megörökítve, büszkén közzéteszik azt. S ilyenkor ahelyett, hogy a fideszes rajongótábor belesercintene a tenyerébe, komótosan kiegyenesítené a kaszát, s belekezdene a rendszer fölszámolásába, amelynek névadóját – fotó is van róla – saját zsebből utaztatja, eteti, itatja, nyaraltatja, futballeseményekre utaztatja, aztán majd két hét múlva jól be lesz jelentve, hogy Orbán Viktor rendezte a számlákat (nem tudom, feltűnt-e, mindig utólag, miközben nekem meg neked mindig előre kell kifizetnünk a repülőjegyet, már a foglaláskor, meg a szállodai szobát stb.), szóval utólag rendezi a költségeket, naná, azt is a mi zsebünkből, hát honnan máshonnan, elvégre felcsúti kertjében nincs aranyalmát termő fa.

És amit tényleg nem értek: a Rogán-tröszt miért tudja pontosan, hogy ez is tetszeni fog a publikumnak, s ha történetesen Ostiában élő kutyát és macskát szervíroztak volna a fontos házaspárnak, az is tetszene nekik, s meglehet, a Medián ezt követően azt méri majd, hogy jelentősen növekedett a Fidesz szavazótábora. Azoké, akik közben pontosan tudják, hogy helyettük utaznak, helyettük esznek-isznak, vásárolnak kastélyokat, kúriákat, honvédségi magángépeket tartanak fenn, de legalább fizethetik a nagyok számláit és elnyalhatják azok tányérjait.

Hamisítatlan hungarikum.

És tényleg nem értem.

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: MAGYAR NARANCS
2023.01.05.

A SZERK.

A SZERK.
Távollétünkben

Lehettünk volna barátok is. Lehettek volna barátaink is, és most jól éreznénk magunkat. Vagy legalábbis jobban; ennél, ami most van, sokkal jobban. Együtt, csapatban, összefogva könnyebben átvészelhető minden válság, hamarabb mutatja meg magát a fény az alagút végén. Ha magad rögtön nem is veszed észre, a szomszédod oldalba bök, nézd, ott valami világít, kicsi, de egyre nagyobb lesz!

A SZERK.
Eltűnt valami

„A NAV sem meri megkérdezni, hogy hol van a 2,3 milliárdos turisztikai imázsfilm. Inkább átdobták a rendőrségnek a feljelentést, amelyik egyszer már megtagadta azt, mondván: az, hogy nem látható sehol a szuperprodukció, még nem jelenti azt, hogy nincs is meg valahol. De azt ő sem merte megkérdezni, hogy hol van.”

A SZERK.
Az influenszer

Újévkor volt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója, s ez az alkalom nagy lehetőségeket tartogathatna. Petőfi életútja, életműve páratlan. Kevés olyan költő lehet a világirodalomban, aki alig tíz év alatt szinte minden zsánerben remekműveket alkotott, s életműve annak ellenére sem mondható töredékesnek, hogy mindössze 26 és fél évet élt. És ha ehhez még hozzátesszük a forradalmár, hősi halott alakját, nyilvánvalóvá válik, hogy nem csak holmi nemzeti büszkeség okán dicsekedhetnénk vele, s lehetne a szívünk közepében.

EGOTRIP

EGOTRIP
László Géza: Visszajátszás
Évértékelő

Gazdaságpolitikai évértékelést tartunk. A duguláselhárítóval. János azt mondja, hogy ő nem politizál, nem tartozik sem ide, sem oda, de ami nálunk folyik, az nincs rendben.

PUBLICISZTIKA

BUCHMÜLLER PÉTER
„A Nemzetvezető iránti hűséggel”
Szemák Jenő volt kúriai elnökről és arról, hogy helye van-e portréjának a Kúria falain

Tavaly novemberben a Kúria döntése nyomán visszakerült arcképe a Kúria folyosójára, a korábbi elnökök csarnokába. A kép hiányát mindaddig ez a szöveg indokolta: „Dr. Szemák Jenő volt kúriai elnök arcképét a vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítjuk ki.” Most a kép mellé ez a magyarázat került: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

UITZ RENÁTA
A nagy visszatérés
Mit tartogat 2023 az alkotmányos demokrácia hívei számára?

Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon.

BELPOL

INTERJÚ
„A kormány a legnagyobb kockázati tényező”
Bokros Lajos közgazdász

A magyar gazdaságot szinte az alapoktól kell újjáépíteni. Egészen más adó-, szociális, energia-, költségvetési és pénzpolitikára van szükség. Ebbe sem a központi árrögzítés, sem az ágazati különadók nem férnek bele – vallja a CEU professzora, korábbi pénzügyminiszter.

MIRŐL ÁRULKODIK A MÓDOSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉS?
Rendeleti kupleráj

A kormány rendeletben módosította a 2023-as költségvetést – ez annak a beismerése, hogy az eredeti verzió köszönőviszonyban sem volt a valósággal.

EGY ÉLETKÉPES SZÜLÉSZETI GYAKORLAT ELHALÁSA
Fehér babák

A nők közül sokan igényelnék, hogy a maguk választotta orvosnál szülhessenek az állami rendszerben is. Ez tavalyig csak féllegálisan lehetett így, a jövőben pedig már így sem mehet. Pedig Veszprémben egykor kitaláltak erre egy működő megoldást – ami aztán országosan sem akkor, sem most nem kellett.

EGY ALFÖLDI ZÁRVÁNYTELEPÜLÉS SZÁZ ÉVE
Honfoglalók az Árpád utcában

Munkástelep 1922-ben azért épült föl a puszta közepén, mert a környékbeli gazdáknak munkáskézre volt szükségük helyben. Pokollá is válhatott volna ott az életük, de nem hagyták.

MÉRLEGEN AZ OPERAHÁZI ÓKOVÁCS-ÉRA
Úgy megy, mint aki jön

Tavaly novemberben Csák János minisztériumában váratlanul úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg Ókovács Szilveszter opera-főigazgatói mandátumát. Ókovács megbízatása február 14-én lejár, megbízott főigazgató július 31-ig vagy az új igazgató kinevezéséig lehet. Az új pályázaton ő is elindul.

KÜLPOL

NEKROLÓG
A Balkán demokrata Sziszüphosza
Latinka Perović (1933–2022)

A szerbiai demokratikus mozgalmak egyik legfontosabb szereplője december 12-én, életének 90. évében hunyt el. Latinka Perović élete és munkássága hűen tükrözte a balkáni világ ellentmondásait, drámáját és kudarcait. Aktív szereplője volt Európa 1945 utáni legnagyobb experimentumának, az orosz modelltől eltérő, több nemzet együttműködésén alapuló, szocialista Jugoszlávia aranykorának, s tanúja és kritikusa volt annak a történetnek, amely során ez az ország Európa leggyengébb láncszemeként és páriájaként, véres háborúkban megsemmisült.

KÖNYV

„Egy szép tökfőzeléket talán…”
A nagy háború utáni infláció közép-európai művészek szemén keresztül

Az I. világháború alatt és után brutális infláció sújtotta Közép-Európát. Hogyan birkóztak meg az emberek az elszabaduló árakkal, az áruhiánnyal, az árstoppal? A súlyos válság hétköznapjairól Kosztolányi, Karel Čapek, Hašek, Stefan Zweig és más klasszikusok korabeli tudósításait olvastuk el. Abszurd és tragikomikus történetek következnek, sok részeg bajorral.

INTERJÚ
„Fogalmazás és külalak”
Gát János galerista, író Pilinszkyről

Az év végén jelent meg Pilinszky János saját kezűleg – afféle kalligrafikus műremekként – leírt verseinek fakszimile kiadása, amelyhez annak idején maga a költő válogatta ki a műveket. A kézirat közreadójával beszélgettünk a kötetről.

KRITIKA

KÖNYV
Amire vágyhatunk
Hanya Yanagihara: A paradicsomba

E monumentális alternatív történelmi vízió a részben japán és koreai származású, Hawaiion felnőtt, jelenleg New Yorkban élő írónő második magyarul megjelent regénye. (Az első Egy kis élet címmel 2017-ben, a Maxim Kiadónál jött ki.) A disztópiák, az apokaliptikus regények és/vagy a queer irodalom kedvelőinek nagy öröm a könyv, de a szélesebb olvasóközönségnek is fájdalmasan aktuális témákról beszél. A rasszizmus, a vagyoni egyenlőtlenségek, a kisebbségek jogfosztottsága mellett a gyarmatosítás hatásai, a klímaválság, a migráció vagy éppen a járványkezelés mind-mind fontos kérdése a műnek.

SZÍNHÁZ
Halotti karnevál
The Black Rider

William Burroughs egy alkoholmámorban töltött 1951-es mexikói éjszakán jó ötletnek találta, hogy Tell Vilmost utánozva lelőjön a felesége fejéről egy poharat.

KONCERT
Nyulak a kottapult alatt
Haydn: Az évszakok

Hosszú évek hagyományát megtörve Fischer Ádám az idén nem A teremtést vezényelte el a szokásos újévi koncertjén. A varietas delectat jegyében most Az évszakok, a másik nagy, Gottfried van Swieten-szövegre készült Haydn-mű, a zeneszerző utolsó oratóriuma hangzott el.

LEMEZ
Szabadjára eresztve
Can Live

Már több mint négy évtizede, hogy a kísérleti rockzene úttörője, a német Can befejezte aktív pályafutását, de a zenekar kultusza a mai napig töretlen. Az együttes híres volt a szertelen improvizációkra épülő fellépéseiről, ezekről azonban leginkább csak kalózfelvételek terjedtek egészen mostanáig. A Mute Records 2021-ben kezdte el kiadni a zenekar koncertarchívumát feldolgozó Can Live lemez­sorozatot, amelynek nemrég jelent meg a harmadik darabja.

RÁDIÓ
Volt röhögni?
Szilveszterikabaré-kísérletek

Az év utolsó napja, akármilyen volt is az az év, hagyományosan a jókedvé és kacagásé kellene, hogy legyen. De akad-e még olyasmi, amin röhögni lehet?

FILM
Üzenet a túloldalról
Tóth Péter Pál: Révészek

„Ha azt mondjuk, hogy révész, mi jut az eszedbe?” – kérdez vissza mindjárt az elején Márta, az egyik főszereplő, és rögtön válaszol: „Átviszi a folyó partjáról a másikra az embert a kis tutaján vagy csónakján.” Ám senki ne gondoljon kompra, kikötőre.

ZENE

INTERJÚ
„Mint egy befagyott tó”
Hegedűs János basszusgitáros

A Másfél korábbi tagja 14 évig élt Franciaországban, majd onnan hazatérve, még a járvány előtt alapította meg új zenekarát. A düBel egy éve lépett fel először, az idén jelenik meg első lemezük. Zenéjüket „elektroűrdiszkópunknak” nevezik.

RÉS A PRÉSEN
„Nyilván úszni fog”

Winkler Nóra árverésvezető

MI A KOTTA?
Tejjel-mézzel folyó

Klasszikus zenei programajánló a 2023/1. hétre

FILM

FILM
Két világ között
60 éves A hosszútávfutó magányossága

Társadalmunk egyre szélesedő látókörében a sport azon kevés témák egyike, amely nem igazodik méretarányosan a táguló világképhez, sem fényéből, sem fontosságából nem hajlandó veszíteni.

TÉVÉSMACI
Hódrendszer

Amikor Sztupa és Troché lejöttek a lépcsőn, a mulató már üresen állt.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2023/1.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/1.

Rövid hírek: kő, víz, csucsor...

Snoblesse Oblige 2023/1.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/1.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
Tőrbe ejtve – Az üveghagyma

„Looking through a glass onion” – énekli John Lennon a Beatles White Albumán.

VISSZHANG: FILM
A csoda

„Történetek nélkül semmik vagyunk. Szóval arra kérjük Önöket, hogy higgyenek ebben is!” – mutat utat a szenvtelen hangú narrátor, miután bejelenti, mi is annak a filmnek a címe, amelyet éppen nézünk.

VISSZHANG: FILM
A látogatás

Gyomorforgató filmjében a dán Christian Tafdrup a legsötétebb Michael Haneke-i hagyományokat követi.

VISSZHANG: FILM
Gátlástalan örökösök

Ezúttal szemléletes, találó, kifejező a magyar cím.

VISSZHANG: LEMEZ
Vilde Frang: Beethoven, Stravinsky

Pekka Kuusisto finn hegedűművész egykor mulatott azokon a karmestereken, akik azt képzelik, a vezényléshez is értenek, mígnem egy huzamosabb kéz­sérülés miatt ő is hasonlóra kényszerült.

VISSZHANG: TÁNC
Múzsák

A darab premierje a Duda Éva Társulat alig több mint egy héttel a Nemzeti Táncszínházban bemutatott Frida, az élet múzsája című premierje után volt.

VISSZHANG: LEMEZ
Jimi Hendrix Experience

Los Angeles Forum: April 26, 1969

VISSZHANG: LEMEZ
Massimiliano Pagliara: See You in Paradise

A Berlinben élő alkotó immár 15 éves életműve valóságos kincsesbánya azoknak, akik izgalmas, sokszínű, műfajhatárokra fittyet hányó zenékre vadásznak a zavarba ejtően heterogén elektronikus zenei univerzumon belül.

VISSZHANG: KÖNYV
Nicola Davies: Amikor eljött a háború

„Képtelen vagyok szavakba önteni annak a fekete lyuknak a látványát, amely egykor az otthonom volt”, olvassuk egy ismeretlen kislány történetében.

TUDOMÁNY

A GYEREKKORI ELHÍZÁSRÓL
Ne fogyózz!

Minden negyedik gyerek túlsúlyos, és az adatok évek óta egyre romlanak. Ráadásul a túlsúly csak az egyik eleme a komplexebb problémának. Az elhízás hátterében a leggyakrabban a család helytelen életmódja áll.

LOKÁL

HELYRAJZI SZÁM
Zöldfa


Hiába a sötét és a hideg, januárban már csak a kidobált fenyőfák emlékeztetnek az ünnepekre. Ám a budapestiek számára hosszú ideig létezett egy olyan vendéglátóhely, amely nevében a „legyen minden nap karácsony” ígéretét hordta.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
2023: az erdélyi levesek éve

Sülthús-leves savanyú káposztával, tormával

ITT OLVASHATÓ

MUNKAVERSENYBEN DOLGOZNAK A BELÜGYNEK A TANÁROK, BESÚGÓRENDSZERT HOZ LÉTRE A “BELSŐ ELLENŐRZÉS”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.05.

Az oktatásügyet elkezdi a Belügyminisztérium saját képére és hasonlatosságára formálni, az iskolák igazi belügyi intézményekké válnak. A Népszava szerezte meg a tanároknak tervezett új “teljesítményértékelési rendszer” koncepcióját, amely megszünteti az iskolák humán jellegét, a diákok statisztikai adatokká válnak, a tanárok részben egy munkaverseny résztvevői lesznek, ahol termelési feladatokat látnak el, részben egy erőszakszervezet fegyelmezett katonáiként állami feladatokat teljesítenek, a dolgozó népet (értsd: a regnáló hatalmat, a diktatúrát) szolgálják.

A tervezet pontosan olyan, amilyen tervezetet egy kockafejű belügyes készítene, ha megbíznák azzal, hogy tegyen rendet az iskolákban és tegye hatékonnyá az iskolákat. A koncepcióból kizárólag az a szemlélet hiányzik, hogy az iskolában nem munkadarabok készülnek, hanem élő, érző, gondolkodó, emberi személyiségeket nevelnek és oktatnak. Az iskola hatékonyságát, minőségét a kikerülő diákok emberi minősége mutatja meg, amit egy belügyes képtelen megmérni, felfogni, értelmezni, a tervezett “teljesítményértékelési rendszer” is ezt mutatja. Nem érti, hogy emberekről van szó.

A tervezet egyik csapásiránya a külső, számokban mérhető teljesítmény elérésére irányul, a másik fő irány pedig a rendszer ideológiai szolgálata és kiszolgálása. A belügy iskolájába diákokra nincs szükség, mert a termelés és a teljesítmény olyan tevékenységre készteti őket, amelyekhez tanulókra nincs szükség. Legfeljebb olyan gépekre, akiket a tanárok beidomítanak, hogy a teljesítményük megfelelő legyen az értékelési rendszerben. A diák nem alanya, hanem tárgya az iskolában zajló tevékenységnek, amely nem oktatás és nevelés, hanem tanári teljesítmény és hatékonyságnövelés.

A diák feladata, hogy engedelmes legyen, és tanárát segítse a teljesítményértékelési rendszerben meghatározott feladatok teljesítésében, ahogy a tanárt is ez köti le, nem a gyerek, akivel foglalkozni kellene. Különben a gyenge pontszámai miatt megvonják a bérének egy részét és elveszítheti az állását. Nem “jó tanárnak”, hanem jó belügyi teljesítőnek kell lennie. Nem a gyereknevelés és tanítás a fő feladata, nem a személyiségekkel való figyelmes foglalkozás, hanem a belügyi szempontrendszernek való megfelelés. A diákok mindezt az igyekezetet kvázi “kívülről” nézik magukra maradva.


A teljesítmény ellenőrzése hamisítatlan belügyi módszerekre épít: a minisztérium által megadott szempontokon kívül a tanároknak és az igazgatóknak kell személyes teljesítménycélokat kijelölni, majd az év végén ezekkel elszámolni a kritika és önkritika egyensúlyban tartásával. Ennek alapján minősítik őket, ez az előrejutás, a szakmai felemelkedés, és a megfelelő fizetés elérésének az útja. A kettővel ezelőtti átkosban az úttörőknek és a munkásőröknek, esetleg a párttagoknak kellett ilyen célokat maguk elé tűzni, és azoknak megfelelni. Mindezt pedig a “belső ellenőrzés” minősíti.

Ez azt jelenti, hogy nem objektív mércéket alkalmaznak, hanem arra késztetik az iskolákat, hogy belül építsenek ki egy megfigyelő- és besúgórendszert, amely jelenti az igazgatónak vagy a speciális felelősnek, ki mennyire felel meg a teljesítményértékelési rendszer követelményeinek. Például annak, hogy a tanár a “nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Jönnek a fülbesúgások, a névtelen levelek, hogy XY történelemtanár nem tekinti közszolgálatnak a nevelést-oktatást, nem célja a nemzet fejlődése és gyarapodása.

Mindezt a régi jó hagyományok szerint azzal tudja a Belügyminisztérium serkenteni, hogy a tanárokat ellenérdekeltté teszi, versenyezteti, riválisokká és konkurensekké válnak, mert aki az átlag felett teljesít, pluszpénzt kap, aki pedig alulteljesít, annak csökkentik a fizetését. A tanárok érdeke az lesz, hogy egymást fúrják, feljelentsék, mószerolják és akadályozzák, ha nem akarják, hogy az ő pénzük legyen kevesebb. A belügyben pedig dörzsölik a kezüket az elvtársak, milyen jól megszervezték az iskolák megfigyelését, rendjét és belső kontrollját. Méghogy sztrájkjog…

ITT OLVASHATÓ

ÍGY NÉPTELENEDETT EL MAGYARORSZÁG EGYIK GYÖNGYSZEME, AZ ORMÁNSÁG

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.01.05.

A dél-baranyai tájegység sorsa az 1950-es évek elején pecsételődött meg: az államszocialista falupolitika olyan negatív folyamatokat generált, amelyek következtében a régió szinte teljes lakossága lecserélődött. A közös szlovén-magyar kutatás eredményeiről a PTE munkatársai számolnak be.

Az államszocializmus falupolitikáját, a parasztság felszámolását, a mezőgazdaság kollektivizálását máig nem heverte ki a vidéki Magyarország. A második világháború sok százezres embervesztesége, a tömeges át- és kitelepítések, az ideológiai fordulat hatásai meghatározták az elmúlt hetven év gazdasági és társadalmi folyamatait.

A Qubiten korábban ismertetett építészetszociológiai kutatások például feltárták, milyen mélyreható változást tükröznek a településképet eluraló Kádár-kori kockaházak, és azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy milyen gazdasági és társadalmi konfliktusokat és visszafordíthatatlan folyamatokat generált a szovjet mintájú, ideológiai alapon levezényelt erőszakos kolhozosítás.


A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének munkatársai egy rövidesen lezáruló szlovén-magyar kutatási program keretében a vidékről városba, illetve a városból vidékre irányuló belső migráció néprajzi és kulturális antropológiai vetületeit vizsgálták Baranyában, kiemelten az Ormánságban. A magyar határ déli, a szlovén határ északi oldalán végbement átalakulások jól jellemzik, hogy mi történt a 20. század közepétől az egykori béketábor közép-kelet-európai régióiban.

A még csak részben publikált eredmények szerint a népességet és a tájat is átstrukturáló folyamatok mintázata az egyedi vonások ellenére is univerzális vonásokat mutat. A vizsgálat Baranya megyei aspektusairól Máté Gábor, a programban magyar részről harmadmagával részt vevő néprajzkutató, a PTE egyetemi adjunktusa számolt be a Qubitnek...

ITT OLVASHATÓ

TÚL SOK HANGJEGY? - LIBERALIZMUS, JOG ÉS DEMOKRÁCIA SZEREPE RENDSZERVÁLTÁSAINKBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HALMAI GÁBOR
2022.12.22.

A Miloš Forman Amadeus-filmjében is megidézett legenda szerint II. József a Szöktetés a szerájból bécsi bemutatója után, csak hogy a dicsérő szavak mellett némi kritikát is gyakoroljon, ezt találta mondani Mozartnak: „zu viele Noten” (túl sok hangjegy). Valami hasonlót állít néhány kutató a liberalizmus és a jog használatával kapcsolatban a kelet- és közép-európai rendszerváltásokat követően. Először a lengyel átalakulást illetően merült fel a gondolat kritikai éllel.1 Van olyan kutató is, aki egyenesen azt állítja, hogy a térség illiberalizmusa (aminek 2014-es büszke meghirdetésével Orbán Viktor kétes hírnevet vívott ki magának és – ami ennél rosszabb – az egész országnak) válasz az 1989-et követően a rendszerváltó elit által nem demokratikus úton eldöntött, jogi eszközökkel megvalósított liberális politikának.2

Ebben az írásban arra keresem a választ, hogy igazolható-e ez az állítás a magyar rendszerváltással kapcsolatban. Semmiképpen nem gondolom, hogy a 2010 utáni orbáni „ellenforradalom” legfontosabb okai közé lennének sorolhatóak az országlakosok többsége értékrendszerétől idegen, az ő megkérdezésük nélkül bevezetett liberális jogi intézkedések (törvények, vagy éppenséggel azokat megsemmisítő alkotmánybírósági döntések, amelyeknek többségével magam is egyetértettem, és ma is egyetértek), de vajon voltak-e egyáltalán ilyenek, és ezek hozzájárulhattak-e a magyarországi illiberális autokrácia sikeréhez?

A visszarendeződés fő okai

Mielőtt ezekre a nem demokratikusan elhatározott liberális jogi ügyekre rátérek, részletes igazolás nélkül szeretném leszögezni, hogy szerintem a kerekasztal-tárgyalásokat követő jogalkotás és alkotmánybírósági gyakorlat (amit a szakirodalom „jogi alkotmányosságnak” nevez, szembeállítva azt az állampolgárokat bevonó „részvételi alkotmányossággal”) útján bevezetett liberális demokrácia látszólagos népszerűségének elvesztésében a főszerepet a rendszerváltástól várt életszínvonal-emelkedés elmaradása és a liberális demokratikus hagyományok hiánya játszotta. Ez nem azt jelenti, hogy a szabadság vágya és egy ezt megvalósítani hivatott liberális demokratikus alkotmány létrehozása ne lett volna fontos eleme az 1989-ben történteknek, de az osztrák életszínvonal fájdalmas reformok nélküli elérése ennél is fontosabb volt, és ebben csalódni kellett. A kiábrándultságot növelte a szociális biztonság csökkenése, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a korábbi nómenklatúra egy részének meggazdagodása a spontán privatizáció során. A csalódottság jele, hogy a Pew Research 2009-es felmérése szerint a magyarok 72 százaléka szerint „a legtöbb ember rosszabbul él” húsz évvel a rendszerváltás után, mint 1989-ben. Ugyanez a vizsgálat a kapitalizmus támogatottságának 34 százalékos visszaesését is mutatta. És ez nem „hungaricuma” a térségbeli politikai átalakulásoknak: a visszaesés Litvániában 26, és Bulgáriában is 20 százalékos volt. Az elkeseredettség alapja pedig, hogy a magyar háztartások reáljövedelme nagyjából ugyanebben az időszakban minden évben csökkent, a régió gazdasági növekedésének kétharmada a felső tíz százalékot gazdagította.3 Ahogy Hannah Arendt mondta Saint-Justöt idézve: nem lehetséges a szabadságra alapozott köztársaság felépítése az embereknek a szegénységtől és szenvedéstől való megszabadítása nélkül...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS DUPLA SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE