Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.02.
Mind jobban és jobban felszínre kerülnek a magyar közoktatás mély sebesei. Legutóbb az verte ki a biztosítékot, hogy a KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben a 94 342 elsősből 4906 (5,2 százalék) évismétlésre kényszerül. Az okot nagyon sokan a hat évesek kötelező beiskolázásában látják. Igazuk van?
Az biztos, hogy ez rendesen betett nekik. Persze, nyilván sohasem egy ok van, de ez az egyik.
A kutatók már rég felhívták a figyelmet rá, hogy a kötelező beiskolázással sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába. De ezek mégis csak személyes sorsok, és majd’ 5000 kisgyerekről van szó. Végül is mit okozhat ezekben a gyerekekben lelkileg az évismétlés, és a sorsuk hogyan alakul a továbbiakban?
Ebből a szempontból megint nem mindegy, hogy milyen körülmények között történik, de biztos, hogy ez egy kudarcélmény. Nem is csak a bukás maga, mert az egy kész dolog már, de gondoljuk meg, hogy előtte a gyerek egy éven keresztül azt élte meg, hogy ő nem jó, ezt sem tudja megcsinálni, azt sem, sőt, akkor sem, ha erőfeszítést tesz. Nem érti, hogy más gyerekektől, akik esetleg nem is annyira okosak – csak egyszerűen az érettség az intelligenciától független dolog – folyamatosan lemarad. A lemaradás pedig lemaradásokat okoz tovább. Vagyis maga az év végi helyzet már csak „hab a tortán” abban, hogy kudarcos iskolakezdéssel szembesült, ami viszont az egész tanulására kihat. Nem csak azáltal, hogy részképességei hiányoznak, hanem mivel éretlenség miatt összekavarták az idegrendszerét az olvasással, számolással, ezért az már sosem lesz igazán jó. Illetve akkor jön az, hogy különböző terápiákkal elkezdik formálgatni, mintha ővele lenne a baj. Itt megint azt éli meg, hogy valami baj van vele, merthogy terapizálni kell, és nem azt, hogy ő képes valamit megcsinálni, mint hogyha megfelelő érettséggel ment volna iskolába. Ez folyamatos kudarcélmény, „a tanulás az nem nekem való” érzése. Ezek után további lemaradás következik. Utána nyilván minden szinten be fog következni, hogy nem lesz alkalmas arra a magasabb szintű tanulásra, ami nem történt volna meg, ha csak egy kicsit is odafigyeltünk volna, hogy a megfelelő ellátást, oktatást kapja. Ez az egész az életéről szól. A lelkiek, a képességek és a lehetőségek egymást rontva viszik rossz irányba.
A szülők ugyan kérhetik, hogy még egy évig maradjon a gyerek, de elég bonyolult, bürokratikus eljárással, és pont a leghátrányosabb környezetből jövő gyerekek szüleinek ez gondot okoz. Igaz-e, hogy az évismétlők leginkább az ő köreikből kerülnek ki?
Alapvetően igen, minthogy a legnagyobb bajok a kisfalvakban vannak. Nekem az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjában van egy kutatásom, amiből egyértelműen kiderül, hogy a kisfalvakban a gyerekek éretlensége, és így a kudarcok is sokkal erősebbek. De az is kiderül, hogy ott például nem buktathatják meg a gyerekeket, mert akkor nem lesz második osztály. Több olyan hely van, ahol az egész osztály kezdhetné újra az elsőt, de nem kezdheti, mert megszüntetik az iskolát, ha nincs második osztály. Ezért egy csomóan nincsenek benne az ön által idézett rátában, olyanok, akik messze iskolaéretlenül elkezdték az iskolát – erről egész pontos adataink vannak –, és tovább kell menniük második osztályba. Tehát a hátrányos helyzetű régiókban, kisfalvakban a bukást sokszor az akadályozza meg – nyomják tovább a gyerekeket teljesen értelmetlenül –, hogy meg akarják szüntetni az iskolát, az iskolák pedig küzdenek ez ellen úgy, hogy tovább kell menniük a gyerekeknek, mert minden évfolyamnak lennie kell...
/ @lustcast 
