Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.11.25.
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
2023. november 25., szombat
„MI A FENE FOLYIK ITT?” AVAGY, MILYEN ÚJ HATALMI-POLITIKAI STRUKTÚRÁK FELÉ TART A VILÁG ÉS, MI AZ AMI ÚGY TŰNIK ELMÚLIK?
KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.11.25.
Mi a fene folyik itt?” avagy, milyen új hatalmi-politikai struktúrák felé tart a világ és, mi az ami úgy tűnik elmúlik? A szokásosnál talán kávéházibb hangulatban világállapoktokról.
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.11.25.
Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.
SOSEM LÁTOTT 20. SZÁZAD ELEJI FOTÓK KERÜLTEK ELŐ: RÉSZLETGAZDAG IDŐUTAZÁS BUDAPEST ARANYKORÁBA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.11.24.
Egy német képeslapkiadó cég archívuma őrizte meg az egyik legszebb fényképanyagot a virágkorát élő, századeleji Budapestről. A Brück & Sohn képeslapok eddig is ismertek voltak, de most a Fortepannak köszönhetően a magyar közönség az eredeti, részletgazdag fényképekkel is megismerkedhet. A Magyar Nemzeti Galériában látható kiállításon az is kiderül, milyen hosszú út vezetett a fotótól a nyomdai úton előállított képeslapig. A Brück & Sohn-képek a korszak legfontosabb városfotósainak munkáihoz mérhetők, de azt továbbra sem tudjuk, ki készítette őket.
A 19. század vége és a 20. század eleje a magyar városfotózás első fénykora. Több híres fényképész dolgozott ebben az időben a gyorsan fejlődő, néhány évtized alatt modern világvárossá váló Budapest megörökítésén. Klösz György neve a legismertebb, de Erdélyi Mór, Divald Károly, Müllner János és Weinwurm Antal is nagyszerű életművet hagytak hátra. Vagy éppen az amatőr Schoch Frigyes, akinek elfelejtett, lappangó hagyatékát a Fortepan tette közzé 2012-ben. A térhatású sztereofotókból álló, 670 fényképből álló Schoch-életmű publikálása a közösségi fotóarchívum történetének talán legnagyobb felfedezése volt.
Most, a főváros 150. születésnapján újabb jelentős korabeli városfotó-gyűjteményt kaptak ajándékba a budapestiek, alkotóját azonban nem tudjuk megnevezni. Egyelőre csak a fotókból készült képeslapok kiadója után mondhatjuk: ezek a Brück & Sohn-képek. A Magyar Nemzeti Galéria harmadik emeleti új kiállítóterében látványos installációjú, közönségcsalogató tárlaton mutatkozik be az eddig nem ismert fényképanyag. A Virágvölgyi István és Török András kurátorok által összeállított „Budapest. Az első aranykor” kiállítás egyszerre állít emléket a 20. század elején fénykorát élő, monarchiás metropolisznak, és mutatja be a fotók felfedezését, a korabeli képeslapkiadást, valamint a tíz évvel ezelőtt megtalált, azóta közismertté vált Schoch-sztereofényképeket. A városegyesítés 150. évfordulójára készült kiállítások közül talán ez nyújtja a legtöbb érdekességet és a legizgalmasabb időutazást a látogatónak...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.11.24.
A 19. század vége és a 20. század eleje a magyar városfotózás első fénykora. Több híres fényképész dolgozott ebben az időben a gyorsan fejlődő, néhány évtized alatt modern világvárossá váló Budapest megörökítésén. Klösz György neve a legismertebb, de Erdélyi Mór, Divald Károly, Müllner János és Weinwurm Antal is nagyszerű életművet hagytak hátra. Vagy éppen az amatőr Schoch Frigyes, akinek elfelejtett, lappangó hagyatékát a Fortepan tette közzé 2012-ben. A térhatású sztereofotókból álló, 670 fényképből álló Schoch-életmű publikálása a közösségi fotóarchívum történetének talán legnagyobb felfedezése volt.
Most, a főváros 150. születésnapján újabb jelentős korabeli városfotó-gyűjteményt kaptak ajándékba a budapestiek, alkotóját azonban nem tudjuk megnevezni. Egyelőre csak a fotókból készült képeslapok kiadója után mondhatjuk: ezek a Brück & Sohn-képek. A Magyar Nemzeti Galéria harmadik emeleti új kiállítóterében látványos installációjú, közönségcsalogató tárlaton mutatkozik be az eddig nem ismert fényképanyag. A Virágvölgyi István és Török András kurátorok által összeállított „Budapest. Az első aranykor” kiállítás egyszerre állít emléket a 20. század elején fénykorát élő, monarchiás metropolisznak, és mutatja be a fotók felfedezését, a korabeli képeslapkiadást, valamint a tíz évvel ezelőtt megtalált, azóta közismertté vált Schoch-sztereofényképeket. A városegyesítés 150. évfordulójára készült kiállítások közül talán ez nyújtja a legtöbb érdekességet és a legizgalmasabb időutazást a látogatónak...
NAGY NEMZETI HAKNITRIÁSZ
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.24.
Összeállt tehát a nagy nemzeti haknitriász, hogy maradéktalanul kielégíthessék Jászapáti lakosságának szűnni nem akaró atavisztikus igényét, s „clare et distincte" (világosan és tagoltan) végre elmondják a helyi lakosságnak a szuverenitásvédelem csínját-bínját. Az elméletileg roppant penge élcsapatot a térség fideszes képviselője, Pócs János képezte, akinek a politikusi géniuszát a perzselt, döglött Soros-disznó, a büntetésből égő kazánba zárt cigány ember és a Jézus jász volt, mert jászolban született vallástörténeti tézise alapozta meg, továbbá a csapat tagja volt az 5-ös számú Tourette-szindrómás, végül Laci bácsi, a házelnök.
Nos, a Jászapátiak egy életre megtanulhatták, mi is az a szuverenitásvédelem. Pócs János arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 előtt pocsék volt az élet Magyarországon, mert nem voltak nemzeti konzultációk, valamit arra, hogy ami Brüsszelnek jó, az Magyarországnak rossz. Aztán felkérte a Tourette-szindrómást, mégpedig az alábbi szavakkal: „Azt tartják rólad, hogy te azok közé tartozol, aki a szavakat ki szokta mondani, mert a gondolatokra nem emlékszik senki.” Szép és őszinte felkonferálás: a gondolatokra nem emlékszik senki, mert ami nincs, arra hogyan is emlékeznének, ám ha mégis akadna egy nem várt gondolat, arra azonnal a feledés sötét homálya ereszkedik alá, úgyhogy az 5-ös számú most is kimondta a szuverenitásvédelem lényegét: „A Szovjetunió annak idején komolyabban vette a jogot és a jogrendszert, mint jelenleg az EU”, s míg a szovjet elvtársak „mindenhez jogi hátteret fabrikáltak, addig Brüsszelben ma a jog az ég egy adta világon semmit sem számít.” Vagyis a szuverenitásvédelem a szovjet elvtársak hagyatékaként köztünk élő joggyakorlat fénylő sugárútján Brüsszel ellen irányul, nem Moszkva ellen.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.24.
Nos, a Jászapátiak egy életre megtanulhatták, mi is az a szuverenitásvédelem. Pócs János arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 előtt pocsék volt az élet Magyarországon, mert nem voltak nemzeti konzultációk, valamit arra, hogy ami Brüsszelnek jó, az Magyarországnak rossz. Aztán felkérte a Tourette-szindrómást, mégpedig az alábbi szavakkal: „Azt tartják rólad, hogy te azok közé tartozol, aki a szavakat ki szokta mondani, mert a gondolatokra nem emlékszik senki.” Szép és őszinte felkonferálás: a gondolatokra nem emlékszik senki, mert ami nincs, arra hogyan is emlékeznének, ám ha mégis akadna egy nem várt gondolat, arra azonnal a feledés sötét homálya ereszkedik alá, úgyhogy az 5-ös számú most is kimondta a szuverenitásvédelem lényegét: „A Szovjetunió annak idején komolyabban vette a jogot és a jogrendszert, mint jelenleg az EU”, s míg a szovjet elvtársak „mindenhez jogi hátteret fabrikáltak, addig Brüsszelben ma a jog az ég egy adta világon semmit sem számít.” Vagyis a szuverenitásvédelem a szovjet elvtársak hagyatékaként köztünk élő joggyakorlat fénylő sugárútján Brüsszel ellen irányul, nem Moszkva ellen.
És végre következett Laci bácsi. Ő előbb még a megszokott forrásokból, a Cion bölcseinek jegyzőkönyveiből, Hitler Harcom c. alapvetéséből vagy épp Bosnyák Zoltán A magyar fajvédelem úttörői c. munkájából ihletet nyerve, felvilágosította a jászapáti érdeklődőket, hogy (szó szerint) „egy világszíntű birodalomépítés, világkormányzás építési törekvések zajlanak, amelyeknek az Európai Unió csak egy színtere, illetve eszköze… Az ellenzéket nevezzük nyugodtan hazaárulóknak. Egynémelyikét nem merném hazaárulónak nevezni, egy okból kifolyólag, hogy hazáját csak az tudja elárulni, akinek volt hazája. Ezek jelentős része hazátlan bitang, sose volt hazája, sose érezte azt, hogy neki nem mindegy, hogy itt van-e, vagy a világ bármely más pontján.”
Nos, szóról szóra ezeket a gondolatokat találhatja meg az érdeklődő a fent jelzett szakirodalomban. Bosnyák Zoltán például így írt: „A zsidó professzorok közül nem egy leplezetlenül hirdeti a kozmopolita materialista zsidó eszméket, nyíltan szembe helyezkedve a nemzeti gondolattal, a magyar és keresztény hagyományokkal.” Vagy Laci bácsi másik kedvenc, lefekvés utáni esti olvasmánya, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei ugyanebben a tárgykörben az alábbiakat mondja: „mi magunk a háttérben maradtunk”, aztán azt, hogy „a hit és a haza iránti érzelmeket kitörölték a kozmopolita meggyőződések”, továbbá „az összes kormányt a mi szuperhatalmunknak alá kell vetni”, s „Cion szuperkormánya… rabigába hajtott minden nemzetet”.
Ezzel Laci bácsi sok újat nem hozott, ennélfogva tapintatosan lehetne szólni neki, hogy újítsa meg az olvasmányjegyzékét, mert ugyanebben a tárgykörben azóta születtek sokkal korszerűbb hangvételű opusok.
Az igazán újat a géprombolóvá átvedlő Laci bácsi tette le a jászapátiak elé. Szó szerint idézzük a szavait: „Kártyával fizetünk, most már telefonos applikációk vannak, már telefonnal tudunk fizetni, innen egy lépés, hogy legyen egy chip a fülünkben, aztán odamegyünk, aztán már fizetünk is. Egy másik lépés, hogy azon a chipen sok minden szerepeljen, ami rólunk információ és akkor ezeket valahol gyűjtik, összegzik, és akkor jövünk-megyünk, semmit se kell csinálnunk, minden intéződik rajtunk kívül. Addig-addig, amíg valaki azt nem mondja, hogy Ön nincs is. Tehát a készpénz használat az elemi szabadságjog. Amely politikus, legyen bármilyen, magát jobboldalinak vagy baloldalinak mondó, azzal házal Önöknek, hogy a készpénzt azt ki kell vezetni a forgalomból, mert majd milyen jó lesz a digitális valutával, már csak egy gombnyomással, csak oda kell tartanunk a telefonunkat, aztán már fizettünk is, meg intézzük a bankügyleteinket, na fogjanak gyanút, hogy ez az ember ez nem az Önök javát akarja, hanem ellenkezőleg: egy olyan világ ügynöke, amiben mindenki rabszolga.”
Az a kisebbik baj, hogy Laci bácsi nem egyeztetett Rogánnal, aki épp a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslattal házal (hogy Laci bácsi szóhasználatával éljünk), amelynek a lényege, hogy Magyarországon az ügyek digitális ügyintézése az elsődleges, ehhez az állam kezeli az adatokat (telefonnal igazolható az állampolgárság, az állam értesít mindenről, minden hivatalos dokumentum elérhető lesz a mobilalkalmazásban, az állam felé a fizetnivalókat így lehet rendezni, a személyes adatok megadása is így történik akár egy banki hitelkérelemhez vagy munkaszerződéshez és így tovább.
Nos én máris gyanút fogtam a „magát jobboldalinak nevező” házalóval szemben, hiszen Rogán nem a javamat akarja, minthogy egy olyan világ ügynöke ő, ahol mindenki rabszolga.
Viszont Laci bácsi gépromboló hevületéről eszembe jut Karinthy Új Íliász című, a gépek uralta jövőbe kalauzoló futurista víziója, ahol a háztartási gép, így a porszívó nem harapós, hanem háziállattá szelídül, amely hűségesen a gazdája kezébe hajtja csöveit, a végén pedig a sarokban a csöveit maga alá húzva engedelmesen összekucorog. Közben az ember a földre veti magát, mint valamikor Cortez Ferdinand előtt Patagónia bennszülöttei, remegve, hajlongva, jajgatva, vagyis vademberré, egészen pontosan rabszolgává változva –, hogy Laci bácsinak legyen igaza.
Viszont Laci bácsi gépromboló hevületéről eszembe jut Karinthy Új Íliász című, a gépek uralta jövőbe kalauzoló futurista víziója, ahol a háztartási gép, így a porszívó nem harapós, hanem háziállattá szelídül, amely hűségesen a gazdája kezébe hajtja csöveit, a végén pedig a sarokban a csöveit maga alá húzva engedelmesen összekucorog. Közben az ember a földre veti magát, mint valamikor Cortez Ferdinand előtt Patagónia bennszülöttei, remegve, hajlongva, jajgatva, vagyis vademberré, egészen pontosan rabszolgává változva –, hogy Laci bácsinak legyen igaza.
A beszéd végeztével Laci bácsi zsebre tette az abakuszt, felkászálódott a lassacskán ballagó négyökrös szekérre, s hazáig csak csillagokat számlált.
2023. november 24., péntek
KRÚBI: SZOLGÁJA VAGYOK ENNEK A GÉPEZETNEK, AMIT ITT MŰKÖDTETEK MAGAM KÖRÜL
TELEX AFTER
Szerző: TELEX AFTER
2023.11.23.
Tiszteli Mike Patton munkásságát, korábban metálzenekara volt és Orbán-bábuval smárol a koncertjein egy pulpituson. Zenéjében kifacsart önvallomásként kreálta meg Krúbi karakterét, aki a napokban jelentette meg harmadik nagylemezét. Állítása szerint nem tud rövid dalokat szerezni, nem törekszik slágerre, a III. Krúbi lemezen pedig önmagát lázadó partizánként definiálja, 6 perces dalaival pedig új kánont alakít ki a magyar zeneiparban, univerzumot épít kritikus dalszövegeivel, és rendhagyó zenei megoldásaival. Az Akvárium közönsége előtt felvett adásban Sajó Dáviddal dalról dalra mesél a szövegek mögöttes tartalmáról, zenei megoldásokról, politikáról, és a magyar média kattintásvadász hozzáállásáról.
Szerző: TELEX AFTER
2023.11.23.
Tiszteli Mike Patton munkásságát, korábban metálzenekara volt és Orbán-bábuval smárol a koncertjein egy pulpituson. Zenéjében kifacsart önvallomásként kreálta meg Krúbi karakterét, aki a napokban jelentette meg harmadik nagylemezét. Állítása szerint nem tud rövid dalokat szerezni, nem törekszik slágerre, a III. Krúbi lemezen pedig önmagát lázadó partizánként definiálja, 6 perces dalaival pedig új kánont alakít ki a magyar zeneiparban, univerzumot épít kritikus dalszövegeivel, és rendhagyó zenei megoldásaival. Az Akvárium közönsége előtt felvett adásban Sajó Dáviddal dalról dalra mesél a szövegek mögöttes tartalmáról, zenei megoldásokról, politikáról, és a magyar média kattintásvadász hozzáállásáról.
Lásd még:
SZÍVNAK A MAGYAR BANKOK EGY KÖZELGŐ HATÁRIDŐ MIATT, DE MÉSZÁROSÉK MBH-JA HALASZTÁST KAPOTT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.11.24.
Akadnak olyan banki fogalmak, amelyeket ha leírunk, akkor az átlagolvasóink zömét alighanem azonnal elveszítjük. Előre szólunk, a következőkben le fogunk írni néhány ilyen kifejezést, de azért gyorsan jelezzük azt is, hogy forrásaink (így az MBH, az OTP, az Erste, illetve az MNB képviselői, jogász és befektetési szakemberek) válaszaiból az jött át, hogy
amiről a cikkben szó lesz, az most tényleg a hazai bankrendszer legizgalmasabb történése.
Nagy feladat közepén állnak ugyanis a magyar bankok, de valójában minden uniós társuk is. 2024. január 1-ig meg kell felelniük egy olyan európai tőkekövetelménynek, amelynek az a célja, hogy ha baj van, akkor ne az állam (vagyis az adófizetők), hanem maguk a bankok siessenek önmaguk megsegítésére. Igen ám, de a hazai bankoknak a magyar lakossági betétekből lenne elegendő tőkéjük, és úgy érzik, hogy sokszor éppen ez a kötvénykibocsátással járó követelmény okoz nekik nehéz helyzetet...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.11.24.
amiről a cikkben szó lesz, az most tényleg a hazai bankrendszer legizgalmasabb történése.
Nagy feladat közepén állnak ugyanis a magyar bankok, de valójában minden uniós társuk is. 2024. január 1-ig meg kell felelniük egy olyan európai tőkekövetelménynek, amelynek az a célja, hogy ha baj van, akkor ne az állam (vagyis az adófizetők), hanem maguk a bankok siessenek önmaguk megsegítésére. Igen ám, de a hazai bankoknak a magyar lakossági betétekből lenne elegendő tőkéjük, és úgy érzik, hogy sokszor éppen ez a kötvénykibocsátással járó követelmény okoz nekik nehéz helyzetet...
ÍGY FEJEZTE LE MÜLLER CECÍLIA A NEMZETI GYÓGYSZERHATÓSÁGOT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.11.24.
Nem egyszerűen összevonták idén augusztusban a gyógyszerhatóságot a Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központtal, hanem lényegében lefejezték. A Válasz Online értesülése szerint az OGYÉI hat korábbi csúcsvezetőjéből mindössze kettő maradhatott a helyén, több fontos szakmai irányító pedig önként távozott. Lapunk hat hónappal a folyamat kezdete után vizsgálta meg, mi áll a sorozatos felmondások hátterében, és miért akkor történt mindez, amikor a kormány tervbe vette a gyógyszerügy átalakítását. Elhatározva, hogy a fiókpatikákba már nem kell gyógyszerész, és privatizálják – egy kézbe adva – az összes állami kórház gyógyszertárát.
Müller Cecília országos tisztifőorvos még nyáron tartott eligazítást a gyógyszerhatóságnál. Akkor Bidló Judittal, a Belügyminisztérium egészségügy-szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával azt ígérték, hogy a tisztiorvosi szolgálattal való összevonás következtében 1+1 összege nem kettő lesz, hanem három. Nem így alakult: a munkatársak egy részét ők küldték el, sokan pedig önként távoztak. A Válasz Online fél évvel az események kezdete után számos érintettel folytatott háttérbeszélgetést, hogy megértse, mi történik az ország egyik legfontosabb egészségügyi hatóságánál.
Több forrásunk is úgy vélte, hogy a szálak a Covidhoz vezetnek. Szakmai körökben általános megdöbbenést keltett, amikor a magyar gyógyszerészeti hatóságtól, akkori nevén az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) egy kormányrendelettel elvették a szakmai döntés lehetőségét a kínai és az orosz oltóanyag engedélyezésekor. Az OGYÉI csak azt nézhette meg, rendben vannak-e a pecsétek, alkalmazzák-e három államban, köztük legalább egy uniós vagy tagjelölt országban a vakcinát. Mivel Szerbia és Szlovákia megfelelt a kitételnek, rá kellett ütni a stemplit a papírra és továbbküldeni Müller Cecília hivatalának, a tisztiorvosi szolgálatnak, akkori nevén a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK).
A kormány lépésének okát is tudjuk, mióta a Társaság a Szabadságjogokért perrel kikényszerítette a korábban eltitkolt szakértői iratokat. Az OGYÉI annak idején kifejezte szakmai aggályait az európaitól jelentősen különböző orosz gyártási technológia miatt, belső iratokban pedig jelezték, hogy a kínai oltóanyag kipróbálásában túl kevés idős (és túl kevés elhízott) ember vett részt, noha hazánkban első körben főként nyugdíjasokat oltottak az ázsiai szerrel.
A kabinetet azonban nem tántorította el a szakemberek tiltakozása. A keleti vakcinák ügyéből politikai kérdés lett, és a két oltóanyag nemzeti hatáskörben végül engedélyt kapott Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatalától. Utóbb kiderült, hogy a kritikának volt szakmai alapja, a hazánkban alkalmazott vakcinák közül ugyanis a kínai volt a legkevésbé hatásos egy Müller Cecília és az akkori egészségügyért is felelős miniszter, Kásler Miklós által jegyzett tudományos közlemény szerint.
A politika számára azonban más is kiderült: könnyebben át tudja vinni a döntéseit Müller Cecília hivatalán, mint az OGYÉI-n. Müller megerősödött, az OGYÉI-t vezető Szentiványi Mátyás meggyengült...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.11.24.
Müller Cecília országos tisztifőorvos még nyáron tartott eligazítást a gyógyszerhatóságnál. Akkor Bidló Judittal, a Belügyminisztérium egészségügy-szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával azt ígérték, hogy a tisztiorvosi szolgálattal való összevonás következtében 1+1 összege nem kettő lesz, hanem három. Nem így alakult: a munkatársak egy részét ők küldték el, sokan pedig önként távoztak. A Válasz Online fél évvel az események kezdete után számos érintettel folytatott háttérbeszélgetést, hogy megértse, mi történik az ország egyik legfontosabb egészségügyi hatóságánál.
Több forrásunk is úgy vélte, hogy a szálak a Covidhoz vezetnek. Szakmai körökben általános megdöbbenést keltett, amikor a magyar gyógyszerészeti hatóságtól, akkori nevén az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) egy kormányrendelettel elvették a szakmai döntés lehetőségét a kínai és az orosz oltóanyag engedélyezésekor. Az OGYÉI csak azt nézhette meg, rendben vannak-e a pecsétek, alkalmazzák-e három államban, köztük legalább egy uniós vagy tagjelölt országban a vakcinát. Mivel Szerbia és Szlovákia megfelelt a kitételnek, rá kellett ütni a stemplit a papírra és továbbküldeni Müller Cecília hivatalának, a tisztiorvosi szolgálatnak, akkori nevén a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK).
A kormány lépésének okát is tudjuk, mióta a Társaság a Szabadságjogokért perrel kikényszerítette a korábban eltitkolt szakértői iratokat. Az OGYÉI annak idején kifejezte szakmai aggályait az európaitól jelentősen különböző orosz gyártási technológia miatt, belső iratokban pedig jelezték, hogy a kínai oltóanyag kipróbálásában túl kevés idős (és túl kevés elhízott) ember vett részt, noha hazánkban első körben főként nyugdíjasokat oltottak az ázsiai szerrel.
A kabinetet azonban nem tántorította el a szakemberek tiltakozása. A keleti vakcinák ügyéből politikai kérdés lett, és a két oltóanyag nemzeti hatáskörben végül engedélyt kapott Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatalától. Utóbb kiderült, hogy a kritikának volt szakmai alapja, a hazánkban alkalmazott vakcinák közül ugyanis a kínai volt a legkevésbé hatásos egy Müller Cecília és az akkori egészségügyért is felelős miniszter, Kásler Miklós által jegyzett tudományos közlemény szerint.
A politika számára azonban más is kiderült: könnyebben át tudja vinni a döntéseit Müller Cecília hivatalán, mint az OGYÉI-n. Müller megerősödött, az OGYÉI-t vezető Szentiványi Mátyás meggyengült...
NEM A GYŐZELEM SZÁMÍT, HANEM AZ, KI TUD KORMÁNYT ALAKÍTANI
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.24.
„Tisztázzunk egy félreértést: egy politikai erő nem akkor nyeri meg a választást, ha a legtöbb szavazatot kapja, a győztes ugyanis az, amelynek a koalíciója kormányt tud alakítani” – szögezte le Dérer Miklós, akit a holland választások eredménye és annak kapcsán kerestünk meg, hogy Orbán Viktor nagy örömmel gratulált a legtöbb szavazatot begyűjtött Geert Wildersnek, az EU-szkeptikus, bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpárt (PVV) vezetőjének a „földrengésszerű választási győzelméhez” (idézet Orbántól). A Magyar Atlanti Tanács korábbi titkára a lengyel példát is felhozta a kormányalakítási nehézségekre, amit az is okoz, hogy a szélsőjobbal még a jobboldal sem szívesen fog össze. Plusz az olyan politikusok, mint Wilders a hatalomra törve sokkal radikálisabbak és hajthatatlanabbak, ám kormányra kerülve számos tényező korlátozza az Orbánnak tetsző gondolataik valóra váltását.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Geert Wilders jobboldali pártvezetőnek a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választáson aratott győzelméhez. A telefonbeszélgetésben Orbán Viktor rámutatott: fontos számára, hogy az elsők között gratuláljon a „földrengésszerű" választási győzelemhez. Előtte az X közösségi portálon (Twitter) angol nyelvű bejegyzésében – utalva a Fidesz 1990-es választás kampánydalára – azt írta: „Eljött a változások szele!”. (Akkor a Fidesz amúgy nem nyerte meg a választást, épphogy elérte a parlamenti bejutás küszöbét).
Azt már a Népszava írta meg, hogy az európai szélsőjobb egykori vezéralakja, Wilders alakulata 37 képviselő helyet szerzett a 150 fős hágai parlament alsóházában. Fő riválisa, a Frans Timmermans volt EU-biztos vezette baloldali pártszövetség 25 mandátummal a második lett, a 13 éve regnáló holland miniszterelnök, Mark Rutte pártja pedig a harmadik 24 képviselői hellyel, a negyedik 20 mandátummal a három hónapja alapított Új Társadalmi Szerződés (NSC) végzett. A parlamentbe – a holland választási törvény sajátosságai miatt – 15 párt jutott be. Wilders kormányalakítását nagyban nehezíti, hogy a választás előtt a másik három nagy párt a szélsőjobboldali politikája miatt kizárta, hogy együttműködjön vele.
Jogos-e, hogy Orbán ünnepel, miközben politikai elvbarátai győznek ugyan, de kormányt nem tudnak alakítani, ami minden bizonnyal kinéz Geert Wildersnek és például Jaroslaw Kaczynskinak is? – Dérer Miklóst kérdeztük...
Szerző: NVZS
2023.11.24.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Geert Wilders jobboldali pártvezetőnek a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választáson aratott győzelméhez. A telefonbeszélgetésben Orbán Viktor rámutatott: fontos számára, hogy az elsők között gratuláljon a „földrengésszerű" választási győzelemhez. Előtte az X közösségi portálon (Twitter) angol nyelvű bejegyzésében – utalva a Fidesz 1990-es választás kampánydalára – azt írta: „Eljött a változások szele!”. (Akkor a Fidesz amúgy nem nyerte meg a választást, épphogy elérte a parlamenti bejutás küszöbét).
Azt már a Népszava írta meg, hogy az európai szélsőjobb egykori vezéralakja, Wilders alakulata 37 képviselő helyet szerzett a 150 fős hágai parlament alsóházában. Fő riválisa, a Frans Timmermans volt EU-biztos vezette baloldali pártszövetség 25 mandátummal a második lett, a 13 éve regnáló holland miniszterelnök, Mark Rutte pártja pedig a harmadik 24 képviselői hellyel, a negyedik 20 mandátummal a három hónapja alapított Új Társadalmi Szerződés (NSC) végzett. A parlamentbe – a holland választási törvény sajátosságai miatt – 15 párt jutott be. Wilders kormányalakítását nagyban nehezíti, hogy a választás előtt a másik három nagy párt a szélsőjobboldali politikája miatt kizárta, hogy együttműködjön vele.
Jogos-e, hogy Orbán ünnepel, miközben politikai elvbarátai győznek ugyan, de kormányt nem tudnak alakítani, ami minden bizonnyal kinéz Geert Wildersnek és például Jaroslaw Kaczynskinak is? – Dérer Miklóst kérdeztük...
SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: A HATALOM CSÍRÁJÁBAN AKARJA ELFOJTANI AZ ELÉGEDETLENKEDŐK HANGJÁT A KATONÁK ÉRDEKVÉDELMÉNEK MEGSZÜNTETÉSÉVEL
NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.11.24.
A politikai elemző úgy látja, az utóbbi években minden autonómia védelmében tett lépést megtorlás kísért.
„Fortélyos félelem igazgatja az országot” – jelentette ki lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A politikai elemző, alkotmányjogász arra reagált: a szakszervezetek nem állnak ki egységesen az ellen, hogy a kormány megszüntetné a honvédségnél működő érdekvédelmet.
Lapunk ugyanis több szakszervezeti képviselőt is keresett, de nem szívesen nyilatkoztak, azt mondták,
nem érzik magukat biztonságban, vagy nem akarnak még rosszabb helyzetet előidézni, mint ami most van...
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.11.24.
„Fortélyos félelem igazgatja az országot” – jelentette ki lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A politikai elemző, alkotmányjogász arra reagált: a szakszervezetek nem állnak ki egységesen az ellen, hogy a kormány megszüntetné a honvédségnél működő érdekvédelmet.
Lapunk ugyanis több szakszervezeti képviselőt is keresett, de nem szívesen nyilatkoztak, azt mondták,
nem érzik magukat biztonságban, vagy nem akarnak még rosszabb helyzetet előidézni, mint ami most van...
ADÓSSÁGTENGER ÉS TŰZSZÜNET
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.24.
És még felfordulás Hollandiában, a dokufilmek sorsa, anyaság és irodalom kapcsolata és Budapest belvárosa, a 15 perces város. Azaz itt a 444 napindító hírlevele.
Jó reggelt, kedves olvasók. Péntek van, hideg a hétvégén akár hózáporok is lehetnek, ilyen körülmények között ajánljuk az elmúlt 24 óra legjobb cikkeit.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.11.24.
Például ezt a négyet:
Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük tallózni, illetve feliratkozni.
Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük tallózni, illetve feliratkozni.
Az élet itthon
Közelednek az önkormányzati választások, sűrűsödnek az események: csütörtökön derült ki, hogy választási együttműködéseket kötött a DK az MSZP-vel és a Párbeszéddel. A megállapodások legfontosabb eleme, hogy a pártok kölcsönösen támogatják egymás hivatalban lévő polgármestereit az egész országban. Így eldőlt az is, hogy a DK beáll Karácsony Gergely főpolgármester mögé. Szintén csütörtöki hír, hogy eldőlt, 3 városban és 8 budapesti kerületben már biztosan indul a Kétfarkú Kutya Párt jelöltje.
Budapesti hír, hogy a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per részeként elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett, ezért a Fővárosi Önkormányzat feljelentést tesz. Szintén Budapesthez kapcsolódik, hogy ott voltunk a belső kerületek jövőjéről szóló szakmai fórumon, ahol többek között arról volt szó, hogy mit lehetne tenni a belváros turistaskanzenesedése ellen.
Közelednek az önkormányzati választások, sűrűsödnek az események: csütörtökön derült ki, hogy választási együttműködéseket kötött a DK az MSZP-vel és a Párbeszéddel. A megállapodások legfontosabb eleme, hogy a pártok kölcsönösen támogatják egymás hivatalban lévő polgármestereit az egész országban. Így eldőlt az is, hogy a DK beáll Karácsony Gergely főpolgármester mögé. Szintén csütörtöki hír, hogy eldőlt, 3 városban és 8 budapesti kerületben már biztosan indul a Kétfarkú Kutya Párt jelöltje.
Budapesti hír, hogy a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per részeként elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett, ezért a Fővárosi Önkormányzat feljelentést tesz. Szintén Budapesthez kapcsolódik, hogy ott voltunk a belső kerületek jövőjéről szóló szakmai fórumon, ahol többek között arról volt szó, hogy mit lehetne tenni a belváros turistaskanzenesedése ellen.
Pénzek, egyebek
2020-ban még másfélszer több pénz ment gyógyító-megelőző ellátásokra, mint az adósságteher kamataira. Idén eddig az állam minden 100 forintnyi kiadásából 6 forintot kamatra költött, ez jóval magasabb arány a tavalyinál. A nettó kamatkiadások összege két év alatt megduplázódott.
Gazdasági jellegű hír volt, hogy idén annyival se nőtt az állam áfabevétele, amivel a száz leggazdagabb magyar közé be lehetett volna kerülni, hogy csorgatni kezdte a pénzt Brüsszel, továbbá hogy Bige László elárulta, mikor indul újra a Nitrogénművek, valamint hogy Mészáros Lőrinc lett a „tenderbajnok” a Transparency közbeszerzési sikerlistáján, és hogy 557 900 forint volt szeptemberben a bruttó átlagkereset.
Írtunk arról is, hogy Cseh Katalin bemutatta a nemzeti konzultációs plakátokat az EP-ben, miközben még Hollik István sem tudta megmondani, miért ragasztották át Alex Sorost a frissen kiragasztott konzultációs óriásplakátokon.
Oktatáshoz kapcsolódóan beszámoltunk arról, hogy van olyan tanár, aki 30 év munkaviszony után mindössze egyhavi végkielégítést kap, valamint hogy a Kúria jóváhagyott két oktatási tárgyú népszavazási kezdeményezést.
És írtunk arról is, hogy
2020-ban még másfélszer több pénz ment gyógyító-megelőző ellátásokra, mint az adósságteher kamataira. Idén eddig az állam minden 100 forintnyi kiadásából 6 forintot kamatra költött, ez jóval magasabb arány a tavalyinál. A nettó kamatkiadások összege két év alatt megduplázódott.
Gazdasági jellegű hír volt, hogy idén annyival se nőtt az állam áfabevétele, amivel a száz leggazdagabb magyar közé be lehetett volna kerülni, hogy csorgatni kezdte a pénzt Brüsszel, továbbá hogy Bige László elárulta, mikor indul újra a Nitrogénművek, valamint hogy Mészáros Lőrinc lett a „tenderbajnok” a Transparency közbeszerzési sikerlistáján, és hogy 557 900 forint volt szeptemberben a bruttó átlagkereset.
Írtunk arról is, hogy Cseh Katalin bemutatta a nemzeti konzultációs plakátokat az EP-ben, miközben még Hollik István sem tudta megmondani, miért ragasztották át Alex Sorost a frissen kiragasztott konzultációs óriásplakátokon.
Oktatáshoz kapcsolódóan beszámoltunk arról, hogy van olyan tanár, aki 30 év munkaviszony után mindössze egyhavi végkielégítést kap, valamint hogy a Kúria jóváhagyott két oktatási tárgyú népszavazási kezdeményezést.
És írtunk arról is, hogy
- erre az évre bezár a szülészet-nőgyógyászat a balassagyarmati kórházban,
- magyar egyetemekkel is kapcsolatban áll az a kínai genomikai vállalat, ami az USA szerint komoly biztonsági kockázatot jelent,
- négy sorstársa csatlakozott Karsai Dániel méltó meghalásért indított peréhez,
- akciódús, vígjátékba hajló drámasorozat tenné vonzóvá a Magyar Honvédséget, csaknem 900 milliós állami támogatásból,
- kitértünk arra is, hogy pusztán egy napig tartott a Kern András kedvenc pékségét megfigyelő őrmester karrierje,
- hogy Szijjártó Péter személyesen hívta fel Kabát Pétert, miután az exfocistát kiütötték a Sztárboxban,
- és hogy ahogy a gazdás társkeresőben a punci szó, úgy az RTL még trashebb realityjében a faszcibáló kifejezés váltott ki megrökönyödést.
A világ
Ha minden igaz, pénteken már tényleg megkezdődik a négynapos tűzszünet Gázában, természetesen a nap folyamán is követni fogjuk a fejleményeket. És bemutattuk a DW videóriportját is, arról, hogy durva online antiszemitizmussal reagálnak az Izrael-Hamász háborúra a kínai online platformokon,
Az ukrán háborúval kapcsolatban írtunk arról, hogy mindössze egy átkelő marad nyitva a finn-orosz határon, kannibállal erősödhetett az orosz hadsereg, és magyarok gyűjtenek helikopterre Ukrajnának
Csütörtök legfontosabb nemzetközi híre igazából már szerda éjjel megtörtént: amikor eldőlt, hogy a szélsőjobboldali, Trump-frizurás, populista Wilders nyerte a holland választást. A 60 éves politikus több szállal kötődik Magyarországhoz, nemcsak Orbán Viktorral, de magyar felesége révén Bunyós Pityuval is jóban van. És a nagy kérdés, hogy lehet-e Hollandia következő miniszterelnöke: Wilders pártja ugyanis hiába nyert nagyot a választáson, az még nem egyértelmű, hogy képes lesz-e a kormányzótöbbséghez elégséges koalíciót összerakni, mindenesetre a tapogatózás már megkezdődött. Este pedig hosszabban is írtunk arról, hogy mi vezethetett a meglepetéseredményhez és mi várhat ezután Hollandiára.
2022-ben világszerte közel 89 ezer nőt és lányt gyilkoltak meg szándékosan, ami az elmúlt két évtized legmagasabb száma. Sőt, miközben az összesített adatok alapján globálisan csökkent a gyilkosságok száma, addig a meggyilkolt nők száma 2021-ben megugrott, és azóta is csak nőtt.
Ha minden igaz, pénteken már tényleg megkezdődik a négynapos tűzszünet Gázában, természetesen a nap folyamán is követni fogjuk a fejleményeket. És bemutattuk a DW videóriportját is, arról, hogy durva online antiszemitizmussal reagálnak az Izrael-Hamász háborúra a kínai online platformokon,
Az ukrán háborúval kapcsolatban írtunk arról, hogy mindössze egy átkelő marad nyitva a finn-orosz határon, kannibállal erősödhetett az orosz hadsereg, és magyarok gyűjtenek helikopterre Ukrajnának
Csütörtök legfontosabb nemzetközi híre igazából már szerda éjjel megtörtént: amikor eldőlt, hogy a szélsőjobboldali, Trump-frizurás, populista Wilders nyerte a holland választást. A 60 éves politikus több szállal kötődik Magyarországhoz, nemcsak Orbán Viktorral, de magyar felesége révén Bunyós Pityuval is jóban van. És a nagy kérdés, hogy lehet-e Hollandia következő miniszterelnöke: Wilders pártja ugyanis hiába nyert nagyot a választáson, az még nem egyértelmű, hogy képes lesz-e a kormányzótöbbséghez elégséges koalíciót összerakni, mindenesetre a tapogatózás már megkezdődött. Este pedig hosszabban is írtunk arról, hogy mi vezethetett a meglepetéseredményhez és mi várhat ezután Hollandiára.
2022-ben világszerte közel 89 ezer nőt és lányt gyilkoltak meg szándékosan, ami az elmúlt két évtized legmagasabb száma. Sőt, miközben az összesített adatok alapján globálisan csökkent a gyilkosságok száma, addig a meggyilkolt nők száma 2021-ben megugrott, és azóta is csak nőtt.
Podcast
Folytatódott Ott Annával közösen indított irodalmi könyves podcastunk, tán az eddigi legszemélyesebb résszel, melyben anyaság-szülőség és irodalom kapcsolatáról beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Kállay Eszter költő is, akinek épp nemrég jelent meg remek kötete, melyben az anyasághoz fűződő személyes érzéseket, társadalmi elvárásokat és az ezek közötti feszültséget járta körül.
Folytatódott Ott Annával közösen indított irodalmi könyves podcastunk, tán az eddigi legszemélyesebb résszel, melyben anyaság-szülőség és irodalom kapcsolatáról beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Kállay Eszter költő is, akinek épp nemrég jelent meg remek kötete, melyben az anyasághoz fűződő személyes érzéseket, társadalmi elvárásokat és az ezek közötti feszültséget járta körül.
Doku
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar dokumentumfilmesek, ugyanis nagyon kevés helyre lehet pénzért pályázni, mondja Ugrin Julianna, a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének elnöke. A streaming szolgáltatóknál nagy a verseny, sok dokumentumfilm a fesztiválok és a vetítések után dobozban végzi.
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar dokumentumfilmesek, ugyanis nagyon kevés helyre lehet pénzért pályázni, mondja Ugrin Julianna, a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének elnöke. A streaming szolgáltatóknál nagy a verseny, sok dokumentumfilm a fesztiválok és a vetítések után dobozban végzi.
Könyv
Miután a kormány példaképpé emelte Mindszenty Józsefet, Ungváry Krisztián könyvet írt a sok szempontból vállalhatatlan katolikus vezető rossz döntéseiről. De mi a baj Mindszentyvel, akit üldöztek a nyilasok és a kommunisták is? Elsősorban nem az antiszemitizmusa.
Miután a kormány példaképpé emelte Mindszenty Józsefet, Ungváry Krisztián könyvet írt a sok szempontból vállalhatatlan katolikus vezető rossz döntéseiről. De mi a baj Mindszentyvel, akit üldöztek a nyilasok és a kommunisták is? Elsősorban nem az antiszemitizmusa.
BUKSZA
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.24.
A magyar népek döntő többsége (kivéve csókosok) a megélhetése miatt aggódik elsősorban. Profanizálva a dolgokat és plasztikussá téve, a mindennapi kenyeréért. Nem nosztalgikus visszaemlékezésként, ellenben utalva arra, hogy a magyar népek döntő többsége (kivéve a százezernyi kivándorló és az idegenbe szakadottak, akiknek a jólétéért nem az Orbán kormány felel) a XXI. században, ráadásul földrajzilag Európa közepén él, ez eléggé lehangoló állapot. Nem kellene így lennie, mégis így van.
Ez egy közvéleménykutatásból derült ki, ami most készült ezerfős mintán, s ha figyelembe vesszük azt, hogy a legszegényebbek minden bizonnyal – technikai eszközök híján – nagy valószínűséggel ebben a felmérésben meg sem lettek szólítva, ez a helyzet még rosszabb lehet, ha a fenti kontextus után egyáltalán ilyet mondani lehet. Második helyre az aggodalmak sorában az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került, így ebből is kitetszik, a biológiai determinációk miatti félelmek kerültek előre. A többi másodlagos.
Nem, vagy kevéssé érdekli a magyar népeket a korrupció, a szabadság, hidegen hagyja őket a tanárok-diákok dolga, az orosz befolyás kérdése, sőt, a migránsok is. Az ovisok nemváltó műtétjeiről nem is beszélve. Mindez pedig azt mutatja nekünk, hiába a kormányzati igyekezet, amit úgy szoktunk értékelni és értelmezni, hogy már megint terelnek, gumicsontokat dobálnak, igazából ez nem rendíti meg a saját fizikai létük miatt aggódókat, de ebbéli állapotuk miatt tőlük a magasabb eszmék iránti rajongást kár is volna elvárni.
Zsigeri létnek is nevezhetnénk a felmérés eredményéből kitetsző állapotot, ha nem lenne sértő, bár igazából csak az tud fájni, ami igaz. És innen a magyarázat arra is, hogyan lehet egy zacskó krumplival választásokat nyerni. Ebből pedig az is fakadhatna, hogy az ún. ellenzéknek rá kellene jönnie, mire építse a kommunikációját, ha szavazatot akar szerezni, és megint oda jutunk, hogy a Fidesz demagógiája alá kellene menni, de ez elég sok okból lehetetlen vállalkozás. Népünk nem nagykorú, soha nem is volt azt.
Egy másik friss adat azt is mutatja, hogy Mészáros három év alatt ezeregyszáz milliárdot kaszált közbeszerzéseken, de még ott vannak a második és harmadik helyezettek is (Szíjj, Balásy, plusz még a többi, meg ami nem látszik), és az is világos lehetne, ha ez az irdatlan summa másutt volna, akkor nem kellene a magyar népeknek a létükért reszketniük. De ilyen összefüggésekig, amelyek azért nem annyira bonyolultak, már nem jutnak el, amikor a mindennapi betevőért aggódnak. A létezés gondja nem enged látni, itt vagyunk, vagy itt is voltunk mindig.
Mindemellett az az igazán érdekes, hogy állítólag a megkérdezettek saját nyomoruk okát – helyesen – a kormányban látják, ennek ellenére azt látjuk, hogy a Fidesz népszerűsége mindeme tragédiák mellett vagy ellenére nem, hogy csökkenne, még növekszik is. Nem tudni, az emberiségnek van-e még egy ilyen bávatag népe, amelyik képtelen artikulálni a saját akaratát, már ha egyáltalán van neki ilyen a táplálkozáson kívül. S ha ez nem a sokat emlegetett néplélek, akkor nem tudjuk, mi lehetne az...
Szerző: Rezeda
2023.12.24.
Ez egy közvéleménykutatásból derült ki, ami most készült ezerfős mintán, s ha figyelembe vesszük azt, hogy a legszegényebbek minden bizonnyal – technikai eszközök híján – nagy valószínűséggel ebben a felmérésben meg sem lettek szólítva, ez a helyzet még rosszabb lehet, ha a fenti kontextus után egyáltalán ilyet mondani lehet. Második helyre az aggodalmak sorában az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került, így ebből is kitetszik, a biológiai determinációk miatti félelmek kerültek előre. A többi másodlagos.
Nem, vagy kevéssé érdekli a magyar népeket a korrupció, a szabadság, hidegen hagyja őket a tanárok-diákok dolga, az orosz befolyás kérdése, sőt, a migránsok is. Az ovisok nemváltó műtétjeiről nem is beszélve. Mindez pedig azt mutatja nekünk, hiába a kormányzati igyekezet, amit úgy szoktunk értékelni és értelmezni, hogy már megint terelnek, gumicsontokat dobálnak, igazából ez nem rendíti meg a saját fizikai létük miatt aggódókat, de ebbéli állapotuk miatt tőlük a magasabb eszmék iránti rajongást kár is volna elvárni.
Zsigeri létnek is nevezhetnénk a felmérés eredményéből kitetsző állapotot, ha nem lenne sértő, bár igazából csak az tud fájni, ami igaz. És innen a magyarázat arra is, hogyan lehet egy zacskó krumplival választásokat nyerni. Ebből pedig az is fakadhatna, hogy az ún. ellenzéknek rá kellene jönnie, mire építse a kommunikációját, ha szavazatot akar szerezni, és megint oda jutunk, hogy a Fidesz demagógiája alá kellene menni, de ez elég sok okból lehetetlen vállalkozás. Népünk nem nagykorú, soha nem is volt azt.
Egy másik friss adat azt is mutatja, hogy Mészáros három év alatt ezeregyszáz milliárdot kaszált közbeszerzéseken, de még ott vannak a második és harmadik helyezettek is (Szíjj, Balásy, plusz még a többi, meg ami nem látszik), és az is világos lehetne, ha ez az irdatlan summa másutt volna, akkor nem kellene a magyar népeknek a létükért reszketniük. De ilyen összefüggésekig, amelyek azért nem annyira bonyolultak, már nem jutnak el, amikor a mindennapi betevőért aggódnak. A létezés gondja nem enged látni, itt vagyunk, vagy itt is voltunk mindig.
Mindemellett az az igazán érdekes, hogy állítólag a megkérdezettek saját nyomoruk okát – helyesen – a kormányban látják, ennek ellenére azt látjuk, hogy a Fidesz népszerűsége mindeme tragédiák mellett vagy ellenére nem, hogy csökkenne, még növekszik is. Nem tudni, az emberiségnek van-e még egy ilyen bávatag népe, amelyik képtelen artikulálni a saját akaratát, már ha egyáltalán van neki ilyen a táplálkozáson kívül. S ha ez nem a sokat emlegetett néplélek, akkor nem tudjuk, mi lehetne az...
2023. november 23., csütörtök
PONTOSAN AZ LESZ, AMIT MEGJÓSOLTUNK: JÖN EGY KIS EU-S PÉNZ JÖVŐRE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.11.23.
920 millió euró kifizetését javasolja az Európai Bizottság Magyarországnak az energetikai rendszer zöldítésére. Ezt ugyan még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, de minden valószínűség szerint megtörik a jég, és először juthat a magyar kormány EU-s forráshoz a 2021-ben kezdődött pénzügyi ciklusban. Pontosan úgy és pontosan azért ráadásul, ahogyan azt a Válasz Online két hete előre jelezte.
Ahogy azt november 8-án megjelent cikkünkben előre jeleztük, az Európai Bizottság talált egy konstrukciót, amin keresztül Magyarország és Lengyelország úgy is hozzájuthat némi EU-s támogatáshoz, hogy közben jogállamisági problémák miatt mindkét kormányt elzárták az összes uniós forrástól 2021 eleje óta.
A konstrukció szerint a magyar kormány 2024-ben 920 millió euróhoz férhet hozzá, amelynek 80 százaléka kedvezményes hitel, 20 százaléka vissza nem térítendő támogatás, és a pénzt energetikai célokra lehet elkölteni: okosórákra, megújulókra és azok beillesztésére az elektromos hálózatba, takarékosságra (például szigetelés), szakemberek oktatására...
A 920 millió nem sok pénz ahhoz képest, hogy mintegy 30 milliárd eurótól zárták el különböző intézkedésekkel a magyar kormányt a 2028-ig tartó pénzügyi ciklusban jogállamisági problémák miatt, de komoly fejlemény onnan nézve, hogy a két éve tartó, az EU-ban eddig példátlan mértékű szankción először lazítanak valamennyit. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy
ha a magyar kormány nem tudja rendezni a viták jelentős részét, és nem teljesít huszonhét feltételt (úgynevezett szupermérföldkövet) 2026 augusztusáig, akkor ezt a 920 milliót vissza kell fizetni...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.11.23.
Ahogy azt november 8-án megjelent cikkünkben előre jeleztük, az Európai Bizottság talált egy konstrukciót, amin keresztül Magyarország és Lengyelország úgy is hozzájuthat némi EU-s támogatáshoz, hogy közben jogállamisági problémák miatt mindkét kormányt elzárták az összes uniós forrástól 2021 eleje óta.
A konstrukció szerint a magyar kormány 2024-ben 920 millió euróhoz férhet hozzá, amelynek 80 százaléka kedvezményes hitel, 20 százaléka vissza nem térítendő támogatás, és a pénzt energetikai célokra lehet elkölteni: okosórákra, megújulókra és azok beillesztésére az elektromos hálózatba, takarékosságra (például szigetelés), szakemberek oktatására...
A 920 millió nem sok pénz ahhoz képest, hogy mintegy 30 milliárd eurótól zárták el különböző intézkedésekkel a magyar kormányt a 2028-ig tartó pénzügyi ciklusban jogállamisági problémák miatt, de komoly fejlemény onnan nézve, hogy a két éve tartó, az EU-ban eddig példátlan mértékű szankción először lazítanak valamennyit. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy
ha a magyar kormány nem tudja rendezni a viták jelentős részét, és nem teljesít huszonhét feltételt (úgynevezett szupermérföldkövet) 2026 augusztusáig, akkor ezt a 920 milliót vissza kell fizetni...
ORBÁN "KRAMPUSZA" IS AZT JELZI, HOGY A KVÁZI-PARLAMENTARIZMUS ÉS A LÁTSZAT-VÁLASZTÁS DÍSZLETEI KÖZÖTT KIÉPÜLT A „POSZTMODERN UTÁNI” DIKTATÚRA
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.22.
Posztmodern után
Még párat kell aludni a Mikulásig, de a Fidesz-KDNP már most sietett elhozni szeretett népének a Mikulást és a Mikulás-csomagot.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.22.
Még párat kell aludni a Mikulásig, de a Fidesz-KDNP már most sietett elhozni szeretett népének a Mikulást és a Mikulás-csomagot.
Litván György Mérei Ferenc nyomán a politikai rendőrség kódolására a „krampusz” fogalmát használta. A krampusz elnevezés Rákosi Mikulás kisegítőjeként, fegyelmezőjeként és fenyítőjeként vonult be a politikai folklórba. Azt javaslom, hogy ezt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett, születési nevén valamikor Államvédelmi Hivatalként (ÁVH) dédelgetett ajándékot hívjuk mostantól mi is krampusznak, Orbán Mikulás kisegítőjének, fegyelmezőjének és fenyítőjének.
Ha eddig ment is a folyamatos vita arról, hogy minek nevezzük ezt a rendszert: diktatúrának, autokráciának, önkénynek, illiberális berendezkedésnek, hibrid rezsimnek stb., mostantól a vitát szépen lezárhatjuk, s megállapodhatunk végre az Orbán-rezsim becses elnevezésében: diktatúra. Nem XX. századi, nem az észak-koreai, nem a posztszovjet sztánok zsarnoksága, vagy az iszlamista államok teokratikus totalitarianizmusa, hanem a XXI. századi információs társadalom korszerű, a kvázi-parlamentarizmus és a látszat-választás díszletei és kulisszái közé bebútorozott „posztmodern utáni” diktatúra.
Sokszor volt már szó arról, hogy az ellenzéki pártoknak fel kellene állni és kivonulni a parlamentből. Tudom, jövőre választás, pénzek, egzisztenciák, miegyéb, de innentől kezdve már aligha tagadható: egy diktatúra parlamentjében ülnek, ami nagyjából 13 évig volt látszatparlament, ám már nem az.
Hanem a rendszer nagyon is valóságos, gusztustalan, szutykos paravánja, amelynek takarásában épül-szépül a diktatúra.
A VALÓTLANUL-FILMRŐL 🎞️ | ÁCS DÁNIEL ÉS PLANKÓ GERGELY A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.11.22.
A Reggeli személy 2023. november 22-i adásában Para-Kovács Imre beszélgetőtársai Ács Dániel, a 444.hu újságírója és Plankó Gergely, a lap főszerkesztő-helyettese volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.11.22.
A Reggeli személy 2023. november 22-i adásában Para-Kovács Imre beszélgetőtársai Ács Dániel, a 444.hu újságírója és Plankó Gergely, a lap főszerkesztő-helyettese volt.
A szóban forgó film itt nézhető meg:
A NER-NEK TULAJDONKÉPPEN MÁR VÉGE! – A MAGYAR VÍRUSRÓL A KULTÚRTÁJBAN
MAGYAR HANG / VIDEÓ
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.11.22.
Magyar vírus címen jelent meg a Magyar Hang-könyvek legújabb kötete (https://bit.ly/40RWewx). A hat novellát és egy elbeszélést tartalmazó könyv a futballról szól – de korántsem csak arról, mert a Moldova Györgyöt idéző történetek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének is éles látleletét adják. Moldova a szocializmus és a futball kapcsolatát karikírozta. Tudható, hogy ő a rendszerért aggódott, ez rólam nem mondható el. Nálam is van társadalom- és rendszerkritika, de a könyv írásai nem csak a NER-ről szólnak, hanem általában azokról a rendszerekről, amelyeket felülről irányítanak, és amelyek oligarchákra támaszkodva működnek – mondja a Kultúrtájban a szerző, aki arra is kitér, miért véli úgy, hogy ma már voltaképpen a poszt-NER korában élünk.
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.11.22.
Magyar vírus címen jelent meg a Magyar Hang-könyvek legújabb kötete (https://bit.ly/40RWewx). A hat novellát és egy elbeszélést tartalmazó könyv a futballról szól – de korántsem csak arról, mert a Moldova Györgyöt idéző történetek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének is éles látleletét adják. Moldova a szocializmus és a futball kapcsolatát karikírozta. Tudható, hogy ő a rendszerért aggódott, ez rólam nem mondható el. Nálam is van társadalom- és rendszerkritika, de a könyv írásai nem csak a NER-ről szólnak, hanem általában azokról a rendszerekről, amelyeket felülről irányítanak, és amelyek oligarchákra támaszkodva működnek – mondja a Kultúrtájban a szerző, aki arra is kitér, miért véli úgy, hogy ma már voltaképpen a poszt-NER korában élünk.
A „civilben” az Európai Bizottság tisztviselőjeként dolgozó Albert Leventével beszélgettünk arról is, hol követ el hibákat a magyar külpolitika, miért nem a stadionok építésével kell kezdeni egy ország labdarúgásának felvirágoztatását, mivel lehetne meggyőzni a Fidesz szavazóit arról, hogy másra szavazzanak és a nyugat-európai bevándorlók hány százaléka megy el iszlamista irányba. A könyvről itt olvashat bővebben és meg is vásárolhatja: https://bit.ly/40RWewx
...
JÖN PÉNZ AZ EU-TÓL, DE NEM MOST, ÉS NEM AZ EGÉSZ
TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2023.11.23.
Az Európai Bizottság csütörtökön javasolta a magyar helyreállítási terv módosításának jóváhagyását. Ezzel hosszú idő, gyakorlatilag tavaly december óta az első hivatalos zöld jelzést kapta meg a magyar kormány valamilyen blokkolt uniós pénzforrással kapcsolatban, és megnyílik egy kerülőút egy közel egymilliárd eurós előleghez.
A terv az egyszeri, uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap elköltéséről szól, a megváltoztatását augusztus végén kezdeményezte a kormány. Két oka is volt rá:
A 4,6 milliárd eurós módosításból 3,9 milliárd euró a hitel, 700 millió euró plusz vissza nem térítendő támogatás, ami a REPowerEU miatt áll rendelkezésre, így a helyreállítási alapból Magyarországnak járó rész összesen 10,4 milliárd euróra nő.
A tagállamok nagy része a decemberi határidő környékén adta be a módosításait, az Európai Bizottság kedd óta már számos ország tervezetére bólintott rá.
A döntés nem jelenti, hogy a kormány rögtön pénzt is lát az alapból, amelyből még egy eurócentet sem kapott. Ettől nagyrészt továbbra is 27 „szupermérföldkő” választja el, ami szinte teljesen lefed egy többféle forrást érintő, nagyjából harminc elemből álló feltételrendszert, köztük az igazságügyi reformot. A mostani döntés nem jelenti, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintené a feltételeket.
A módosítás jóváhagyásáról a bizottsági javaslat alapján hivatalosan a tagállamoknak kell még dönteniük, bár ez várhatóan csak formaság lesz. A pénzügyminiszterek legközelebb december 8-án ülnek össze.
Megnyílhat a kerülőút az előleghez
Lényeges viszont, hogy a bizottsági javaslat megnyit egy kerülőutat is, amivel
A módosítással jár egy legfeljebb húszszázalékos előleg, amit a kormány nyomatékosan kért is, és ezt a szabályok alapján nem blokkolják a szupermérföldkövek, bár ebben kezdetben volt némi bizonytalanság. Bóka János EU-ügyi miniszter szeptemberben még arról beszélt, hogy az előlegről nem egyeztettek az Európai Bizottsággal, majd akkor lenne érdemes, ha elfogadják a helyreállítási terv módosítását.
Az előleg két részletben érkezhet. Az első fele, az említett 460 millió euró februárban futhat be (két hónappal azután, hogy aláírták a pénzügyi és kölcsönszerződéseket, aminek a tagállami jóváhagyás után, év végéig kell megtörténnie), a második pedig jövő decemberben...
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2023.11.23.
A terv az egyszeri, uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap elköltéséről szól, a megváltoztatását augusztus végén kezdeményezte a kormány. Két oka is volt rá:
- az alap már tavaly igényelt, 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő része mellé a választható hitelre is bejelentkezett (arról itt írtunk, hogy milyen kacskaringós út vezetett a korábban lesajnált és lesorosozott kölcsönhöz, a tervezett fejlesztésekről pedig itt írtunk bővebben);
- maga az Európai Bizottság kérte, hogy a tagállamok adjanak az orosz energiafüggőség csökkentésére egy-egy új fejezetet a helyreállítási terveikhez a REPowerEU nevű kezdeményezés részeként. (Erről bővebben itt írtunk.)
A 4,6 milliárd eurós módosításból 3,9 milliárd euró a hitel, 700 millió euró plusz vissza nem térítendő támogatás, ami a REPowerEU miatt áll rendelkezésre, így a helyreállítási alapból Magyarországnak járó rész összesen 10,4 milliárd euróra nő.
A tagállamok nagy része a decemberi határidő környékén adta be a módosításait, az Európai Bizottság kedd óta már számos ország tervezetére bólintott rá.
A döntés nem jelenti, hogy a kormány rögtön pénzt is lát az alapból, amelyből még egy eurócentet sem kapott. Ettől nagyrészt továbbra is 27 „szupermérföldkő” választja el, ami szinte teljesen lefed egy többféle forrást érintő, nagyjából harminc elemből álló feltételrendszert, köztük az igazságügyi reformot. A mostani döntés nem jelenti, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintené a feltételeket.
A módosítás jóváhagyásáról a bizottsági javaslat alapján hivatalosan a tagállamoknak kell még dönteniük, bár ez várhatóan csak formaság lesz. A pénzügyminiszterek legközelebb december 8-án ülnek össze.
Megnyílhat a kerülőút az előleghez
Lényeges viszont, hogy a bizottsági javaslat megnyit egy kerülőutat is, amivel
már pár hónapon belül nagyjából 460 millió euróhoz (kb. 175 milliárd forinthoz) juthat a kormány.
A módosítással jár egy legfeljebb húszszázalékos előleg, amit a kormány nyomatékosan kért is, és ezt a szabályok alapján nem blokkolják a szupermérföldkövek, bár ebben kezdetben volt némi bizonytalanság. Bóka János EU-ügyi miniszter szeptemberben még arról beszélt, hogy az előlegről nem egyeztettek az Európai Bizottsággal, majd akkor lenne érdemes, ha elfogadják a helyreállítási terv módosítását.
Az előleg két részletben érkezhet. Az első fele, az említett 460 millió euró februárban futhat be (két hónappal azután, hogy aláírták a pénzügyi és kölcsönszerződéseket, aminek a tagállami jóváhagyás után, év végéig kell megtörténnie), a második pedig jövő decemberben...
FORDULAT A FIZETÉSEKNÉL – TAVALY AUGUSZTUS ÓTA NEM VOLT ILYEN
24.HU
Szerző: 24.HU
2023.11.23.
A KSH legfrissebb jelentésében azt írja, 2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók
Szerző: 24.HU
2023.11.23.
- bruttó átlagkeresete 557 900,
- a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolva pedig
384 900 forint volt.
- A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal emelkedett, míg
- a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 12,2 százalékos éves (szeptembertől szeptemberig) inflációt figyelembe véve.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 537 000 forintra becsülték, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 537 000 forintra becsülték, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
- A rendszeres bruttó átlagkereseta vállalkozásoknál 540 400 forint volt (15,4 százalékos emelkedés éves szinten),
- a költségvetésben 518 800 forint volt (12,6 százalékos emelkedés éves szinten)
- a nonprofit szektorban pedig 554 400 forintot tett ki (15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt).
Az átlagot jobban kifejező bruttó mediánkereset (aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet) 450 000 forint volt,
Az átlagot jobban kifejező bruttó mediánkereset (aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet) 450 000 forint volt,
14,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit...
AZ ORBÁN-RENDSZER A PÉNZ IMÁDATÁRÓL SZÓL, ORSZÁGOT, ELVET IS FÖL LEHET ÁLDOZNI ÉRTE
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.22.
A kormány újra nyitotta a letelepedési kötvényprogramot. Antal Attila politológus szerint arról van szó, hogy a tehetős gazdasági bevándorló, akinek gazdasági érdekei vannak Európában, tulajdonképpen uniós állampolgárságot vásárolhat azáltal, hogy befektet Magyarországon. Ez mindenféleképpen nagyon jelentős szuverenitási, morális és szakpolitikai problémákat vet fel. Polónyi István oktatáskutató szerint az nem biztos, hogy az itt letelepedni szándékozó egymillió eurójával a modellváltó egyetem rosszul jár, de az biztos, hogy az ország igen. Úgy véli, azért csak a modellváltó egyetemek kapják, mert ott olyan emberek ülnek a vezetői székben, akik tudják, hogy ebből a pénzből kinek kell leadni a sápot. Szerinte az Orbán-rendszer a pénz imádatáról szól, arról, hogy a pénzért hogyan lehet mindent, az országot, elvet feláldozni.
Hat évvel azután, hogy a kormány kivezette a korrupciógyanús és kevéssé sikeres letelepedési kötvényprogramot, most újra megnyitja a harmadik országból érkező tehetős befektetők előtt, hogy magyar papírokhoz jussanak. Sőt, egy új engedély is megjelent, kifejezetten vendégbefektetőknek. Nemzetgazdaságilag fontos befektetés esetén tartózkodási jogot kaphatnak, ami többszöri beutazásra, 90 napot meghaladó tartózkodásra, és a schengeni övezeten belüli szabad mozgásra ad lehetőséget. Igényelhető a vendégbefektetői tartózkodási engedély is, amely maximum 20 évre szólhat.
A befektetések pedig akkor minősülnek nemzetgazdasági érdeknek, ha azzal az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet szereznek meg, vagy minimum 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű magyarországi, per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdont szereznek. Nemzetgazdasági érdekű befektetésnek minősül az is, ha legalább egymillió euró értékben oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenység támogatása céljából pénzbeli adományt nyújtanak valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) által fenntartott felsőoktatási intézménynek (vagyis modellváltó egyetemeknek). A kérdés az, jól járnak-e vele...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.11.22.
Hat évvel azután, hogy a kormány kivezette a korrupciógyanús és kevéssé sikeres letelepedési kötvényprogramot, most újra megnyitja a harmadik országból érkező tehetős befektetők előtt, hogy magyar papírokhoz jussanak. Sőt, egy új engedély is megjelent, kifejezetten vendégbefektetőknek. Nemzetgazdaságilag fontos befektetés esetén tartózkodási jogot kaphatnak, ami többszöri beutazásra, 90 napot meghaladó tartózkodásra, és a schengeni övezeten belüli szabad mozgásra ad lehetőséget. Igényelhető a vendégbefektetői tartózkodási engedély is, amely maximum 20 évre szólhat.
A befektetések pedig akkor minősülnek nemzetgazdasági érdeknek, ha azzal az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet szereznek meg, vagy minimum 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű magyarországi, per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdont szereznek. Nemzetgazdasági érdekű befektetésnek minősül az is, ha legalább egymillió euró értékben oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenység támogatása céljából pénzbeli adományt nyújtanak valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) által fenntartott felsőoktatási intézménynek (vagyis modellváltó egyetemeknek). A kérdés az, jól járnak-e vele...
ALFÖLDI RÓBERT: MILYEN TÁRSADALOM AZ, AHOL A POLITIKAI MEGGYŐZŐDÉS FELÜLÍRJA A CSALÁDI KÖTELÉKET?
24.HU / KULTÚRA
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.11.23.
Amíg az a szabály, hogy aki mást gondol valamiről, az egyből hazaáruló, zsidó, buzi, cigány, migráns vagy mindez egyszerre, addig nehéz arról beszélgetni, hogy kinek milyen történelmi tapasztalatok formálták a nézeteit – mondja interjúnkban Alföldi Róbert, aki szerint Magyarország régi problémája, hogy hiányzik a tényekkel való szembenézés és az őszinte kommunikáció. Hogy ez nemcsak nálunk van így, az kiderül a 3tél című előadásból is, amely egy zágrábi család nyolcvan évén és négy generációján keresztül szemlélteti a történelem viharait, és amelyet a Radnóti Színházban rendezett Alföldi Tena Štivičić darabjából. De milyen érzés látni, hogy egy horvát család ebédlőasztala mellett is ugyanazok a veszekedések zajlanak, mint itthon? Miért akarjuk újra és újra eltörölni a múltat? Miben változott meg a háborús hírekhez való viszonyunk? Van-e még értelme közéleti kérdésekbe beleállni? És mit gondol a Nemzeti Színházban történt baleset kezeléséről?
Az igazság – mi jut eszébe először, ha meghallja ezt a kifejezést?
Hogy röhögnöm kell.
Miért?
Mert annyiszor kiforgatták már. De ez nyilván csak a frappáns válasz egy nehéz és bonyolult kérdésre. Valójában úgy gondolom, hogy az „igazság” ma egy kétségbeejtő fogalom, amit elhanyagoltunk, így teljesen leértékelődött, miközben alapügynek kellene lennie. Ezért kissé zavarban is vagyok a válasszal, mert számomra ez nem egy különálló, elvont kérdés, amiről értekezni tudok, hanem minden beszélgetés alapja kellene, hogy legyen...
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.11.23.
Az igazság – mi jut eszébe először, ha meghallja ezt a kifejezést?
Hogy röhögnöm kell.
Miért?
Mert annyiszor kiforgatták már. De ez nyilván csak a frappáns válasz egy nehéz és bonyolult kérdésre. Valójában úgy gondolom, hogy az „igazság” ma egy kétségbeejtő fogalom, amit elhanyagoltunk, így teljesen leértékelődött, miközben alapügynek kellene lennie. Ezért kissé zavarban is vagyok a válasszal, mert számomra ez nem egy különálló, elvont kérdés, amiről értekezni tudok, hanem minden beszélgetés alapja kellene, hogy legyen...
RAJONGÁS ÉS GYŰLÖLET, PRESZTÍZS ÉS POLITIKA: FUTBALL-MÉLYELEMZÉS ABLONCZY BÁLINTTAL ÉS BORBÁS BARNÁVAL
VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerzők: BORBÁS BARNA, STUMPF ANDRÁS
2023.11.23.
Ha szereti a futballt, azért, ha életében egy meccset se látott, akkor azért – itt a HetiVálasz podcast nagy focimegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából! Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül”? Aki a jelenkor futballját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort és a jelenség múltját megidézi: az Első gól című kötetünk szerzője, Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.
Részletek a műsorból:
A magyar labdarúgó-válogatott 3-1-re nyert a Montenegró elleni mérkőzésen vasárnap az Európa-bajnoki selejtezők tizedik, utolsó fordulójában, így csoportelsőként jutott ki a jövő évi németországi Eb-re. Ablonczy Bálint érzelmektől sem mentes fociértelmező bejegyzést írt ezek után, mely rendkívül népszerű írás lett, de az alatta levő kommentmezőben nagy vita alakult ki a foci értelméről is. Miért született egyáltalán a bejegyzés?
Ablonczy Bálint: Az volt az alapvető állításom – ellépve minden sportszakmától, Szoboszlai Dominik cselezési képességétől, Dibusz Dénes reflexeitől és a magyar válogatott taktikai felállásától –, hogy a futball ennek a nagyon töredezett, nagyon sok szempontból egymásnak feszülő világnak az utolsó nagy közös nyelve. Olyan globális nyelv, amit mindenki beszél, amihez mindenki viszonyul valahogy. Talán még a Pető Péter is valami hasonlót fogalmazott meg a 24.hu-n, hogy ugye nincsen magyar globális könnyűzenész, teniszező, filmalkotó, akit mindenki ismerne, és most éppen felnövőben van egy olyan futballistánk, Szoboszlai Dominik, akin keresztül a magyar futball és ezzel együtt a magyar sportteljesítmény ismét ott van a világ térképén. Ez volt az első állításom, a második állításom pedig az, hogy minden emberi közösséghez, nemzeti együttéléshez kell összetartozás. És ebben az egyébként szintén nagyon töredezett, egymásnak feszülő magyar világban a kevés utolsó nagy összetartó érzések egyike a futball, ami egyébként átlép csomószor politikai határokon, jövedelmi viszonyokon is.
Honnan ered a futballőrület és maga a jelenség, ami képes azt létrehozni, amiről Bálint beszélt?
Borbás Barna: Vissza kell menni 100-120 évvel ezelőttig, a magyar futball hőskoráig és kezdetéig, hogy ezt megérthessük. Ebben a korszakban futballozott a dédapám, Borbás Gáspár, a magyar válogatott első gólszerzője, akiről tavasszal könyvet jelentettünk meg. […] Már 120 évvel ezelőtt leírták, hogy az „kölcsönzi a futball érdekességét”, hogy „ember küzd ember ellen, nem az egyéni, hanem a csapat, a város vagy a nemzet dicsőségéért”. Figyeljük meg, hogy hívták kezdetben a válogatottat: reprezentatívok. Kit „reprezentálnak”? A nemzetet, a magyarságot, a tágabb közösséget. Vagyis nagyon érdekes, hogy már ott, a futball hajnalán önmagán túlmutató jelentőséget kapott. Nem véletlenül mondta a híres olasz edző, Carlo Ancelotti: „A futball a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül.”
De miért pont a futballból lett az, ami, miért nem más csapatsportból?
Borbás Barna: Valóban léteztek más csapatsportok, például a krikett, a rögbi vagy a méta, de a focihoz a „belépési küszöb” alacsonyabban volt és van. Hogy ha van egy labdád és tudsz ácsolni két kaput, akkor játszhatod. A többi sporthoz ütő kell, bonyolultabb felállás kell, a szabályok sem biztos, hogy elsőre egyértelműek. Nagyon érdekes, hogy az 1800-as évek végén, amikor megrendezték Magyarországon az első szabályos futballmeccseket, akkor feljegyezték, hogy azok az emberek is értik, hogy itt mi történik, akiknek erről előtte egy szót se szóltak. Ránézel, és érted, hogy mi a cél, mit kell csinálni.
Hol tart ma a magyar futball?
Ablonczy Bálint: Emlékszem még olyan Észtország elleni válogatott meccsre 2003-ból, ahol 457 fizető néző volt. Tehát azért mélyről indultunk. Előrelépés történt a férfi válogatott tornára való kijutásában, a regisztrált játékosok számában. Az MLSZ friss tanulmánya szerint nincs viszont előrelépés abban, hogy nem valósult meg a korábban kitűzött cél, hogy évente kettő magyar klubcsapat legyen főtáblás nemzetközi kupában. A klubfutballunkkal tehát gond van. Baj van az utánpótlással is: cél volt, hogy az utánpótlás-válogatottak közül négyévente egy legalább legyen dobogós valamelyik nemzetközi tornán – ez nem sikerült, maga Csányi Sándor is elmondja, hogy komoly gond van ezzel. A legfontosabb, hogy nem történt előrelépés, hogy fenntarthatóan működjön a klubfutball, ami hosszú távon is lehetővé teszi a labdarúgás eredményességét. Az MLSZ-körkép megnézi, hogy milyen bevételekből működik a magyar klubfutball, és még a közép-európai szomszédainkhoz képest is nagyon alacsony a jegybevétel meg a merchandising. Persze senki nem abból él, hogy mezeket ad el, de azért nem mindegy, hogy hol áll ez a klub költségvetésben. Az a helyzet, hogy a magyar klubok nagyon jelentős részben állami és önkormányzati forrásból élnek. És ez baj, ez hosszú távon nem jó...
Szerzők: BORBÁS BARNA, STUMPF ANDRÁS
2023.11.23.
Részletek a műsorból:
A magyar labdarúgó-válogatott 3-1-re nyert a Montenegró elleni mérkőzésen vasárnap az Európa-bajnoki selejtezők tizedik, utolsó fordulójában, így csoportelsőként jutott ki a jövő évi németországi Eb-re. Ablonczy Bálint érzelmektől sem mentes fociértelmező bejegyzést írt ezek után, mely rendkívül népszerű írás lett, de az alatta levő kommentmezőben nagy vita alakult ki a foci értelméről is. Miért született egyáltalán a bejegyzés?
Ablonczy Bálint: Az volt az alapvető állításom – ellépve minden sportszakmától, Szoboszlai Dominik cselezési képességétől, Dibusz Dénes reflexeitől és a magyar válogatott taktikai felállásától –, hogy a futball ennek a nagyon töredezett, nagyon sok szempontból egymásnak feszülő világnak az utolsó nagy közös nyelve. Olyan globális nyelv, amit mindenki beszél, amihez mindenki viszonyul valahogy. Talán még a Pető Péter is valami hasonlót fogalmazott meg a 24.hu-n, hogy ugye nincsen magyar globális könnyűzenész, teniszező, filmalkotó, akit mindenki ismerne, és most éppen felnövőben van egy olyan futballistánk, Szoboszlai Dominik, akin keresztül a magyar futball és ezzel együtt a magyar sportteljesítmény ismét ott van a világ térképén. Ez volt az első állításom, a második állításom pedig az, hogy minden emberi közösséghez, nemzeti együttéléshez kell összetartozás. És ebben az egyébként szintén nagyon töredezett, egymásnak feszülő magyar világban a kevés utolsó nagy összetartó érzések egyike a futball, ami egyébként átlép csomószor politikai határokon, jövedelmi viszonyokon is.
Honnan ered a futballőrület és maga a jelenség, ami képes azt létrehozni, amiről Bálint beszélt?
Borbás Barna: Vissza kell menni 100-120 évvel ezelőttig, a magyar futball hőskoráig és kezdetéig, hogy ezt megérthessük. Ebben a korszakban futballozott a dédapám, Borbás Gáspár, a magyar válogatott első gólszerzője, akiről tavasszal könyvet jelentettünk meg. […] Már 120 évvel ezelőtt leírták, hogy az „kölcsönzi a futball érdekességét”, hogy „ember küzd ember ellen, nem az egyéni, hanem a csapat, a város vagy a nemzet dicsőségéért”. Figyeljük meg, hogy hívták kezdetben a válogatottat: reprezentatívok. Kit „reprezentálnak”? A nemzetet, a magyarságot, a tágabb közösséget. Vagyis nagyon érdekes, hogy már ott, a futball hajnalán önmagán túlmutató jelentőséget kapott. Nem véletlenül mondta a híres olasz edző, Carlo Ancelotti: „A futball a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül.”
De miért pont a futballból lett az, ami, miért nem más csapatsportból?
Borbás Barna: Valóban léteztek más csapatsportok, például a krikett, a rögbi vagy a méta, de a focihoz a „belépési küszöb” alacsonyabban volt és van. Hogy ha van egy labdád és tudsz ácsolni két kaput, akkor játszhatod. A többi sporthoz ütő kell, bonyolultabb felállás kell, a szabályok sem biztos, hogy elsőre egyértelműek. Nagyon érdekes, hogy az 1800-as évek végén, amikor megrendezték Magyarországon az első szabályos futballmeccseket, akkor feljegyezték, hogy azok az emberek is értik, hogy itt mi történik, akiknek erről előtte egy szót se szóltak. Ránézel, és érted, hogy mi a cél, mit kell csinálni.
Hol tart ma a magyar futball?
Ablonczy Bálint: Emlékszem még olyan Észtország elleni válogatott meccsre 2003-ból, ahol 457 fizető néző volt. Tehát azért mélyről indultunk. Előrelépés történt a férfi válogatott tornára való kijutásában, a regisztrált játékosok számában. Az MLSZ friss tanulmánya szerint nincs viszont előrelépés abban, hogy nem valósult meg a korábban kitűzött cél, hogy évente kettő magyar klubcsapat legyen főtáblás nemzetközi kupában. A klubfutballunkkal tehát gond van. Baj van az utánpótlással is: cél volt, hogy az utánpótlás-válogatottak közül négyévente egy legalább legyen dobogós valamelyik nemzetközi tornán – ez nem sikerült, maga Csányi Sándor is elmondja, hogy komoly gond van ezzel. A legfontosabb, hogy nem történt előrelépés, hogy fenntarthatóan működjön a klubfutball, ami hosszú távon is lehetővé teszi a labdarúgás eredményességét. Az MLSZ-körkép megnézi, hogy milyen bevételekből működik a magyar klubfutball, és még a közép-európai szomszédainkhoz képest is nagyon alacsony a jegybevétel meg a merchandising. Persze senki nem abból él, hogy mezeket ad el, de azért nem mindegy, hogy hol áll ez a klub költségvetésben. Az a helyzet, hogy a magyar klubok nagyon jelentős részben állami és önkormányzati forrásból élnek. És ez baj, ez hosszú távon nem jó...
A DRÁGA ÉLET ÉS A SILÁNY EGÉSZSÉGÜGY AGGASZTJA A LEGTÖBB MAGYART
TELEX
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2023.11.23.
A megélhetés magas költségei és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala a magyarok két legfőbb problémája – többek között ez derül ki a Policy Solutions Politikai Elemző Intézet Mit kíván a magyar nemzet? – Problémák és remények Magyarországon 2023-ban címmel csütörtökön publikált kutatásából. A megélhetéshez és az egészségügyhöz képest viszont az oktatás helyzete, az orosz befolyás és az LMBTQ-propaganda lényegesen kevesebb embert érdekel. A csütörtökön megjelent kutatás pártpreferencia alapján is vizsgálja a magyarok félelmeit és vágyait.
Az elemzés alapját egy 2023. szeptember 8-18. között végzett közvélemény-kutatás adta, aminek elvégzésében a Závecz Research segített a Policy Solutionsnek. Személyes megkérdezéssel készítettek felmérést 1000 fős mintán, ami reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján.
A kutatás célja idén is az volt, hogy megvizsgálja, milyen problémák és remények határozzák meg a magyarok gondolkodását, ha a személyes jövőjükről, Magyarország hosszútávú kilátásairól és a világ előtt álló legfontosabb kihívásokról van szó. Az elemzés arra is rámutat, hogy a politikusokkal, önkormányzatokkal szemben milyen alapvető elvárásai vannak a magyaroknak.
Megélhetés vs. LMBTQ-propaganda
Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest az élen nincs változás: a legtöbben idén is a megélhetés magas költségeit nevezték meg problémaként. Utóbbit 2022-ben és 2023-ban is a válaszadók 43 százaléka sorolta a három legfontosabb probléma közé.
Második helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll, ezt a kutatási alanyok 31 százaléka nevezte meg kimagasló problémaként. Az alacsony fizetések a válaszadók 30 százalékát aggasztják.
Érdekes viszont, hogy egyes, a közéletben gyakran tematizált kérdések mennyire hidegen hagyják az ország lakóit. A kutatás alapján a magyarok tizede (12 százaléka) tartja csak kiemelt problémának a közoktatás helyzetét, az orosz befolyást és az LMBTQ-propagandát pedig a népesség mindössze 8, illetve 7 százaléka gondolja fontosnak...
Szerző: NÁDOR ANDRÁS
2023.11.23.
Az elemzés alapját egy 2023. szeptember 8-18. között végzett közvélemény-kutatás adta, aminek elvégzésében a Závecz Research segített a Policy Solutionsnek. Személyes megkérdezéssel készítettek felmérést 1000 fős mintán, ami reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján.
A kutatás célja idén is az volt, hogy megvizsgálja, milyen problémák és remények határozzák meg a magyarok gondolkodását, ha a személyes jövőjükről, Magyarország hosszútávú kilátásairól és a világ előtt álló legfontosabb kihívásokról van szó. Az elemzés arra is rámutat, hogy a politikusokkal, önkormányzatokkal szemben milyen alapvető elvárásai vannak a magyaroknak.
Megélhetés vs. LMBTQ-propaganda
Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest az élen nincs változás: a legtöbben idén is a megélhetés magas költségeit nevezték meg problémaként. Utóbbit 2022-ben és 2023-ban is a válaszadók 43 százaléka sorolta a három legfontosabb probléma közé.
Második helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll, ezt a kutatási alanyok 31 százaléka nevezte meg kimagasló problémaként. Az alacsony fizetések a válaszadók 30 százalékát aggasztják.
Érdekes viszont, hogy egyes, a közéletben gyakran tematizált kérdések mennyire hidegen hagyják az ország lakóit. A kutatás alapján a magyarok tizede (12 százaléka) tartja csak kiemelt problémának a közoktatás helyzetét, az orosz befolyást és az LMBTQ-propagandát pedig a népesség mindössze 8, illetve 7 százaléka gondolja fontosnak...
A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL A GESTAPO ÉS AZ ÁVH MEGFELELŐJE, POLITIKAI TITKOSRENDŐRSÉG LESZ
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.22.
A közvélemény figyelmét túlságosan a külföldi támogatások tiltása köti le, miután a Fidesz propagandája a „dollárbaloldalról” szóló hazugságot helyezte a középpontba, és a külföldi beavatkozással szembeni magyar reflexekkel igyekszik elleplezni a lényeget: a hatóságot, amely „Magyarország szuverenitása” fölött őrködik. Ebbe a fogalomba minden belefér.
A „rendszerellenesség” is ebbe a kategóriába fog tartozni, mert az Orbán-rendszer azonos lesz az alkotmányos renddel. Ha valaki meg akarja változtatni az Orbán-rendszert, ne adj’ Isten, el akarja törölni Orbán fasiszta diktatúráját, az már sérteni fogja „Magyarország szuverenitását”. Az már feltételezi, hogy valamilyen külső befolyás áll a törekvés mögött, ami a szuverenitásvédelem és a Szuverenitásvédelmi Hatóság kompetenciájába tartozik.
Ebből és az új Szuverenitásvédelmi Hatóság feladatköréből és jogaiból következik, hogy a „szuverenitásvédelmi törvénycsomag” lényege a „Szuverenitásvédelmi Hatóság” lesz, amit villámgyorsan, február 1-vel már fel is állítanak. Az ünnepeket leszámítva, egy hónap alatt. Nem véletlen a sietség, Orbánnak ez lesz a legfontosabb szervezete, amelynek a szerepe azonos a Gestapo és az ÁVH funkciójával, egyfajta titkos politikai államrendőrség lesz.
A „szuverenitásvédelem” az államvédelemnek felel meg, Orbán csak a nevet változtatta, de a funkciót nem. A Szuverenitásvédelmi Hatóság felette áll a titkosszolgálatnak, a belügyi szerveknek, egy államvédelmi szuperhatóság lesz nyomozati jogkörrel, amely a törvény szerint mindent kikérhet, mindenbe belenézhet, mindent kutathat, megfigyelhet, egy klasszikus államvédelmi titkosrendőrség feladatát látja el, a „szuverenitás” jelszó alatt.
Nem véletlen, hogy az új államvédelmi hatóság nem a Parlament ellenőrzése alatt, hanem Orbán kontrollja alatt működik majd, és politikai megrendeléseket teljesít. A Parlament és a parlamenti ellenőrzés az Orbán-rendszerben már amúgy is kiüresített, nem létező tartalmú fogalmak. Eljött a megfigyelők, a besúgók, az ügynökök, a politikai titkosrendőrség ideje. Magyarország most veszíti el teljes mértékben a szuverenitását. Régi III/III-asok riadó.
Ez minőségi fordulat a NER-ben. Az Orbán-rendszer eddigi puha diktatúrája megváltozik, a „szuverenitásvédelem” a nyílt diktatúra időszakának kezdetét jelenti, az államvédelem, a Gestapo és ÁVH funkcióját tölti be, a politikai titkosrendőrség jogosítványaival rendelkezik. Ez lesz a szerepe, és Orbánt ismerve fokozatosan, de egyre gyorsuló ütemben jelennek meg a nyílt diktatúra intézkedései. A szervezet felállítása ezt jelenti.
Ne tévesszen meg senkit, hogy február 1-e után nem cikáznak a feketeautók hajnalban, a Gestapo fegyveresei nem törnek be a szerkesztőségekbe, mert a NER és Orbán stílusában ez lépésről lépésre történik majd, hozzászoktatva az embereket az újabb fokozatokhoz. Ez azt jelenti, hogy elkezdődnek a titkos nyomozások, megfigyelések, adatbázisok kiépítése, a szuverenitásvédelmi hisztéria állandósul. A szervezet pedig „dolgozni” kezd.
A hisztéria a migránsellenes kampányokhoz hasonlóan odáig fokozódhat, hogy az emberek vidéken szuverenitást veszélyeztető embereket vélnek látni, feljelentik egymást, gyanúsak lesznek a külföldi utak és kapcsolatok. A Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) hálózatot és besúgórendszert építhet ki, lehallgathat embereket, és előbb-utóbb megkezdődhetnek már a várva-várt szuverenitásvédelmi razziák. Vágni lehet majd a szorongást és a félelmet.
Akiknek eddig hiányzott a fasizmus és a diktatúra több külső formája, az elnyomás, a fizikai erőszak, a terror, most megnyugodhat, már nem kell sokáig várnia. A Gestapo és az ÁVH itt van, megérkezett a Szuverenitásvédelmi Hatóság (reméljük, SZH lesz majd a rövidítése) formájában. Ne lepődjön meg senki, hogy ha Magyarország szuverenitásának védelme azt követeli meg, hogy ki kell lépni a szuverenitást veszélyeztető EU-ból, le kell zárni a határt.
Orbán új korszakot nyitott ezzel, ahogy ezt be is jelentette. 15 év lesz a puha diktatúrából a totális diktatúrába való átmenet, amelyet a legfejlettebb szuverén demokráciának hívnak majd. Nem lesz ebben senkinek bántódása, mindenki szabadon működhet, aki nem zavarja és veszélyezteti Magyarország szuverenitását és államrendjét, értsd: Orbán diktatúráját. De aki a szuverenitást veszélyezteti, az vessen magára és a cellatársára...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.22.
A „rendszerellenesség” is ebbe a kategóriába fog tartozni, mert az Orbán-rendszer azonos lesz az alkotmányos renddel. Ha valaki meg akarja változtatni az Orbán-rendszert, ne adj’ Isten, el akarja törölni Orbán fasiszta diktatúráját, az már sérteni fogja „Magyarország szuverenitását”. Az már feltételezi, hogy valamilyen külső befolyás áll a törekvés mögött, ami a szuverenitásvédelem és a Szuverenitásvédelmi Hatóság kompetenciájába tartozik.
Ebből és az új Szuverenitásvédelmi Hatóság feladatköréből és jogaiból következik, hogy a „szuverenitásvédelmi törvénycsomag” lényege a „Szuverenitásvédelmi Hatóság” lesz, amit villámgyorsan, február 1-vel már fel is állítanak. Az ünnepeket leszámítva, egy hónap alatt. Nem véletlen a sietség, Orbánnak ez lesz a legfontosabb szervezete, amelynek a szerepe azonos a Gestapo és az ÁVH funkciójával, egyfajta titkos politikai államrendőrség lesz.
A „szuverenitásvédelem” az államvédelemnek felel meg, Orbán csak a nevet változtatta, de a funkciót nem. A Szuverenitásvédelmi Hatóság felette áll a titkosszolgálatnak, a belügyi szerveknek, egy államvédelmi szuperhatóság lesz nyomozati jogkörrel, amely a törvény szerint mindent kikérhet, mindenbe belenézhet, mindent kutathat, megfigyelhet, egy klasszikus államvédelmi titkosrendőrség feladatát látja el, a „szuverenitás” jelszó alatt.
Nem véletlen, hogy az új államvédelmi hatóság nem a Parlament ellenőrzése alatt, hanem Orbán kontrollja alatt működik majd, és politikai megrendeléseket teljesít. A Parlament és a parlamenti ellenőrzés az Orbán-rendszerben már amúgy is kiüresített, nem létező tartalmú fogalmak. Eljött a megfigyelők, a besúgók, az ügynökök, a politikai titkosrendőrség ideje. Magyarország most veszíti el teljes mértékben a szuverenitását. Régi III/III-asok riadó.
Ez minőségi fordulat a NER-ben. Az Orbán-rendszer eddigi puha diktatúrája megváltozik, a „szuverenitásvédelem” a nyílt diktatúra időszakának kezdetét jelenti, az államvédelem, a Gestapo és ÁVH funkcióját tölti be, a politikai titkosrendőrség jogosítványaival rendelkezik. Ez lesz a szerepe, és Orbánt ismerve fokozatosan, de egyre gyorsuló ütemben jelennek meg a nyílt diktatúra intézkedései. A szervezet felállítása ezt jelenti.
Ne tévesszen meg senkit, hogy február 1-e után nem cikáznak a feketeautók hajnalban, a Gestapo fegyveresei nem törnek be a szerkesztőségekbe, mert a NER és Orbán stílusában ez lépésről lépésre történik majd, hozzászoktatva az embereket az újabb fokozatokhoz. Ez azt jelenti, hogy elkezdődnek a titkos nyomozások, megfigyelések, adatbázisok kiépítése, a szuverenitásvédelmi hisztéria állandósul. A szervezet pedig „dolgozni” kezd.
A hisztéria a migránsellenes kampányokhoz hasonlóan odáig fokozódhat, hogy az emberek vidéken szuverenitást veszélyeztető embereket vélnek látni, feljelentik egymást, gyanúsak lesznek a külföldi utak és kapcsolatok. A Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) hálózatot és besúgórendszert építhet ki, lehallgathat embereket, és előbb-utóbb megkezdődhetnek már a várva-várt szuverenitásvédelmi razziák. Vágni lehet majd a szorongást és a félelmet.
Akiknek eddig hiányzott a fasizmus és a diktatúra több külső formája, az elnyomás, a fizikai erőszak, a terror, most megnyugodhat, már nem kell sokáig várnia. A Gestapo és az ÁVH itt van, megérkezett a Szuverenitásvédelmi Hatóság (reméljük, SZH lesz majd a rövidítése) formájában. Ne lepődjön meg senki, hogy ha Magyarország szuverenitásának védelme azt követeli meg, hogy ki kell lépni a szuverenitást veszélyeztető EU-ból, le kell zárni a határt.
Orbán új korszakot nyitott ezzel, ahogy ezt be is jelentette. 15 év lesz a puha diktatúrából a totális diktatúrába való átmenet, amelyet a legfejlettebb szuverén demokráciának hívnak majd. Nem lesz ebben senkinek bántódása, mindenki szabadon működhet, aki nem zavarja és veszélyezteti Magyarország szuverenitását és államrendjét, értsd: Orbán diktatúráját. De aki a szuverenitást veszélyezteti, az vessen magára és a cellatársára...
EGÉSZSÉGES ÉLETRŐL, BOLDOG CSALÁDRÓL ÉS BIZTONSÁGRÓL ÁLMODNAK A MAGYAROK, A RELATÍV TÖBBSÉG SZERINT AZ ORBÁN-KORMÁNY A FŐ AKADÁLY
NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.11.23.
Az idén tapasztalt megélhetési válság még szélesebb kört érintett, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – erre a következtetésre jutott a Policy Solutions vizsgálata. Mindössze 3 százaléknyian számítanak az anyagi helyzetük javulására.
A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), az anyagi helyzetük bizonytalan lesz (54 százalék) – mutatta ki a Policy Solutions reprezentatív felmérése. A megkérdezettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.
A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonlók miatt aggódnak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak közül 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.
A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része (46 százalék) romlást érzékelt. Anyagi helyzete javulásáról csupán a válaszadók 3 százaléka számolt be. A kormánypárti szavazók bő harmada is romlást tapasztalt (36 százalék). Ugyanilyen szám jött ki a Momentum szavazói esetében is, de körükben a legmagasabb azok aránya, akiket az elmúlt év recessziója nem érintett (62 százalék). A többi párt szavazótáborában jóval magasabban alakult a negatív változást tapasztalók aránya (DK 47, Mi Hazánk 48, kétfarkú kutyapárt 49, Jobbik 51, MSZP 55 százalék). A 2023-as megélhetési válság még szélesebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – hangsúlyozta a Policy Solutions kutatása.
A gazdasági kilátások terén sem optimisták a magyarok: mindössze 3 százalék számít anyagi helyzetének javulására. Nagyjából a megkérdezettek fele nem vár változást (49 százalék), a kutatás résztvevőinek több mint harmada pesszimista (36 százalék). A válaszadók 12 százaléka bizonytalan anyagi helyzetének várható alakulását illetően. A Fidesz-KDNP szavazói látják a legkevésbé negatívan a jövőt (27 százalék), tízből hat kormánypárti nem vár változást...
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.11.23.
A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), az anyagi helyzetük bizonytalan lesz (54 százalék) – mutatta ki a Policy Solutions reprezentatív felmérése. A megkérdezettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.
A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonlók miatt aggódnak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak közül 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.
A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része (46 százalék) romlást érzékelt. Anyagi helyzete javulásáról csupán a válaszadók 3 százaléka számolt be. A kormánypárti szavazók bő harmada is romlást tapasztalt (36 százalék). Ugyanilyen szám jött ki a Momentum szavazói esetében is, de körükben a legmagasabb azok aránya, akiket az elmúlt év recessziója nem érintett (62 százalék). A többi párt szavazótáborában jóval magasabban alakult a negatív változást tapasztalók aránya (DK 47, Mi Hazánk 48, kétfarkú kutyapárt 49, Jobbik 51, MSZP 55 százalék). A 2023-as megélhetési válság még szélesebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek – hangsúlyozta a Policy Solutions kutatása.
A gazdasági kilátások terén sem optimisták a magyarok: mindössze 3 százalék számít anyagi helyzetének javulására. Nagyjából a megkérdezettek fele nem vár változást (49 százalék), a kutatás résztvevőinek több mint harmada pesszimista (36 százalék). A válaszadók 12 százaléka bizonytalan anyagi helyzetének várható alakulását illetően. A Fidesz-KDNP szavazói látják a legkevésbé negatívan a jövőt (27 százalék), tízből hat kormánypárti nem vár változást...
PUTYIN ELTELTEN MOSOLYOG
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.23.
Édes volt, ahogyan Orbán meghívatta magát Svájcba, hogy ott új szintet lépjen az őrülete, amely abban manifesztálódott, hogy szerte Európában üldözik a konzervatív gondolkodást. És a kereszténységet is, hogy el ne feledjük, csak ez most épp nem említődött. Túl azon, hogy Orbánnak és eszméinek ma már (de lehet, hogy sohasem) az ég egy világon semmi köze nincsen a konzervativizmushoz, el kell fogadnunk, illetve és jobban mondva be kell látnunk, hogy a fasiszták manapság így nevezik magukat. Sőt, akkor is, amikor már kezdenek megnáculni. Ez egy ilyen eufemisztikus és ostoba világ.
Ezen az alapvetésen kívül nem is a világnézetek meghatározása az igazán fontos, hanem a fenyegetettség hangsúlyozása, ami védekezést kíván. De harcot minimum. Magyarországra a konzervativizmus üldözése úgy szivárog be az elmélet szerint, hogy a magyar ellenzéket, civileket, illetve most már azt is, aki csak úgy a bajusza alatt morog, külföldről pénzelik, s ha ezt nem is, de onnan irányítják és utasítgatják Orbán hatalmának (a szent konzervativizmusnak) megdöntésére, aki így megtámadva magát védekezni kényszerül. Erre szolgál a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az ilyen névvel felállítani óhajtott hivatal is.
Amikor ezt az egészet kitalálták, még konkrétan a rajtuk kívül álló sajtó és az ellenzéki pártok megfélemlítése és kordában tartása volt a terv, most viszont már, amilyen formában megszavazni óhajtják, jóval szélesebb körű, kis túlzással már egy Facebook-kommentet is vizsgálhatnak, hogy az mennyire születhetett külföldi befolyásolásból. Ez esetben már arról sincs szó, hogy a vizsgált bejegyzésért kapott-e pénzt a delikvens, elég annyi is, ha a szellemiségében fölfedezik az idegen (nem „konzervatív” és nem „keresztény”) eszméket, és máris indulhat az eljárás, a végén esetleg börtön.
Három év, hogy el ne feledjük. És miközben ezeket írjuk, látjuk ám, ahogyan Putyin eltelten mosolyog, milyen hasznos példát mutatott kis tanítványának, akit úgy hívnak, hogy Orbán Viktor. Mindemellett ez már egyáltalán nem tréfadolog, mert például külföldi befolyásolásnak minősül az EU támogatása is, annak ellenére, hogy az ország formailag még benne van, de innen is látszik, lényegileg már egyáltalán nem, s ha ezt a törvény így és ebben a formában elfogadják, akkor nagy valószínűséggel újabb eljárást indítanak kies hazánk ellen. De ezzel eddig is kitörölhettük az arschunkat, Orbán pedig vigyorgott...
Szerző: Rezeda
2023.11.23.
Ezen az alapvetésen kívül nem is a világnézetek meghatározása az igazán fontos, hanem a fenyegetettség hangsúlyozása, ami védekezést kíván. De harcot minimum. Magyarországra a konzervativizmus üldözése úgy szivárog be az elmélet szerint, hogy a magyar ellenzéket, civileket, illetve most már azt is, aki csak úgy a bajusza alatt morog, külföldről pénzelik, s ha ezt nem is, de onnan irányítják és utasítgatják Orbán hatalmának (a szent konzervativizmusnak) megdöntésére, aki így megtámadva magát védekezni kényszerül. Erre szolgál a szuverenitásvédelmi törvény, illetve az ilyen névvel felállítani óhajtott hivatal is.
Amikor ezt az egészet kitalálták, még konkrétan a rajtuk kívül álló sajtó és az ellenzéki pártok megfélemlítése és kordában tartása volt a terv, most viszont már, amilyen formában megszavazni óhajtják, jóval szélesebb körű, kis túlzással már egy Facebook-kommentet is vizsgálhatnak, hogy az mennyire születhetett külföldi befolyásolásból. Ez esetben már arról sincs szó, hogy a vizsgált bejegyzésért kapott-e pénzt a delikvens, elég annyi is, ha a szellemiségében fölfedezik az idegen (nem „konzervatív” és nem „keresztény”) eszméket, és máris indulhat az eljárás, a végén esetleg börtön.
Három év, hogy el ne feledjük. És miközben ezeket írjuk, látjuk ám, ahogyan Putyin eltelten mosolyog, milyen hasznos példát mutatott kis tanítványának, akit úgy hívnak, hogy Orbán Viktor. Mindemellett ez már egyáltalán nem tréfadolog, mert például külföldi befolyásolásnak minősül az EU támogatása is, annak ellenére, hogy az ország formailag még benne van, de innen is látszik, lényegileg már egyáltalán nem, s ha ezt a törvény így és ebben a formában elfogadják, akkor nagy valószínűséggel újabb eljárást indítanak kies hazánk ellen. De ezzel eddig is kitörölhettük az arschunkat, Orbán pedig vigyorgott...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)