DŐL A DOMINÓ - ALKOTMÁNYOS ÉS SZOCIÁLIS JOGOKAT IS SÉRT A KÖZMUNKA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2017.12.06.

Rettenetesen drága, alkotmányos jogokat sért, csapdába zár – mi az? A közmunka. A jogállamiság egyik utolsó bástyájának tekinthető ombudsmani hivatal súlyos visszásságokat tárt föl. A szakemberek persze már az elején megjósolták, hogy a közmunkaprogram nem vezet sehová, Székely László jelentéséből pedig most az derül ki, hogy a rendszer szinte minden eleme javításra szorul.

A közmunkaprogram szinte végérvényesen bezárja a benne részt vevőt, akit nem vezet vissza a munkaerőpiacra, tehát épp azt az alapfunkcióját nem tölti be, amire létrehozták – állapította meg vizsgálatában Székely László alapjogi biztos. A jelentés szerint a közmunka világában felülreprezentáltak a nagyon alacsony képzettségűek, akiket az elsődleges munkaerőpiacon csak rendkívül alacsony bérért tudnának alkalmazni. „Ha azonban a rászoruló munkát vállalt és elhelyezkedett, már nem illetik meg a szociális törvénynek azok az ellátásai, amelyek az álláskeresőket vagy a közfoglalkoztatásban dolgozókat megilletik. Ezért sok esetben munkalehetőségként inkább a közfoglalkoztatást választják, mivel így a szociális ellátásokra is jogosultak maradnak” – írja az ombudsman, hozzátéve: jelenleg tehát a közmunkaprogram inkább egy szigorú feltételekhez kötött segélyezési rendszerre hasonlít, mintsem olyan eszközre, amely ténylegesen segít kikerülni a munkanélküliségből.

Székely László álláspontja szerint az érintettek alapjogait sérti, hogy a hatályos szabályozási megoldások gátolják az egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévők munkavállalását, sőt tartósítják a közmunkában maradást, azaz a kiszolgáltatottságot. A biztos rámutatott arra a jogsértésre is, amely a szociális biztonsághoz kapcsolódó állami jogvédelmi kötelezettséget érinti: jelesül arra, hogy lassan tíz éve változatlan az öregségi nyugdíjminimum összege, ami így alkalmatlanná vált a megélhetési minimum biztosítására. A helyzet ugyanis a következő: a szociális ellátásokról szóló törvény szerint a rászorulóknak megítélhető ellátás alapfeltétele, hogy a havi jövedelmük ne haladja meg „az adott ellátásra megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének valamely százalékában meghatározott összeghatárt”. Ez az összeg 2008. január elseje óta 28 500 forint, holott azóta a minimálbért csaknem a duplájára emelték: a 2008-as bruttó 69 000 forint 2017-ben már 127 500 forint.

Ez így együtt „súlyos, önmagán túlmutató és továbbgyűrűző hatással, egyfajta szociális dominóeffektussal jár. Amennyiben ugyanis a családban valaki munkát vállal, és legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelemhez jut, a család már nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra” – olvasható a jelentésben. Ilyen ellátás például az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, a közgyógyellátás, a települési támogatások...

ITT OLVASHATÓ