Szerző: Dr. Szüdi János
2019.04.08.
Az első törvényjavaslat egy új jogi személy, a vagyonkezelői alapítvány megteremtéséről szól. Az új típusú alapítvány gazdasági tevékenysége az alapító által hozzárendelt és az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelése abból a célból, hogy az elért jövedelemből biztosítsa az alapítvány alapító okiratában megjelölt feladat megvalósítását, továbbá vagyoni juttatás nyújtását a kedvezményezettként megjelölt személy, személyek javára. Ilyen alapítványt bárki létesíthet, bármilyen célra, aki képes biztosítani az alapítványnak a tőkeminimumot, legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont.
Mit kell érteni a bizalmi vagyonkezelésen? A vagyonkezelési tevékenység a befektetési és a portfóliókezelési tevékenység, mondja – nem a törvényjavaslat, hanem – az indokolás. A bizalmi vagyonkezelés mibenlétéről azonban nem szól sem a benyújtott törvényjavaslat, sem az indokolása. A polgári törvénykönyv A bizalmi vagyonkezelési szerződés című fejezetéből olvasható ki: a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgokat, a ráruházott jogokat és követeléseket a saját nevében, a kedvezményezett javára kezeli. Míg a benyújtott törvényjavaslat elrendeli a polgári törvénykönyv alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását minden olyan esetben, amikor nem állapít meg eltérő szabályt, addig a bizalmi vagyonkezelési szerződésről szóló fejezetben foglaltak alkalmazására nem tartalmaz ilyen rendelkezés. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságát nem zavarja ez a helyzet. A javaslathoz benyújtott összegező módosító javaslatával átírja a bizalmi vagyonkezelés szabályait: a vagyonkezelő alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni (függetlenül attól, mi áll a vagyonkezelési szerződésben). Lehetővé teszi továbbá a módosító javaslat azt is, hogy az alapító az alapító okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatával rendelkezzen a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról és a polgári törvénykönyv tiltó szabályaitól – a vagyonkezelőt a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja, s az ilyen kikötés semmis – eltérjen, meghatározva az utasításadási jog gyakorlásának keretei és feltételeit.
A módosító rendelkezésekkel egymásnak homlok egyenest eltérő szabályozási elveket tükröznek. A polgári törvénykönyv alapítványokra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályok megalkotására az indokolás szerint a következők miatt van szükség: „jelentős célja volt a jelen szabályozásnak az, hogy a vagyonkezelő alapítványok »önjárók« lehessenek, tartós – akár több évtizedes – cél szerinti működésük az alapítóktól függetlenül is biztosítva legyen, éspedig olyképpen, hogy ebbe a folyamatba az alapító az alapítói jogainak gyakorlásával se avatkozhasson be”. Az alapítói bizalmi vagyonkezelői jogviszony létesítéséhez kapcsolható utasításadási jog korlátlan is lehet.
Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható. Ekkor közérdekű vagyonkezelő alapítványként is működhet, ha az alapító így kéri az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. A közérdekű célok a következőek: „a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.” Minden állami és minden önkormányzati közfeladatot felsoroltak, a kutatás kivételével.. Az említett bizottsági módosító indítvány pótolja ezt a hiányt. Rendezhető a Tudományos Akadémia intézeteinek fenntartóváltása is!
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.