2019. szeptember 21., szombat

SZABAD SZEMMEL: NEM CSODA, HOGY MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG NEM AKAR CSATLAKOZNI AZ UNIÓS ÜGYÉSZSÉGHEZ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA.HU
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.21.


Bloomberg 

Egész Európában esik vissza a hagyományos pártok támogatottsága, ami instabilitást eredményez, de egyben a képviseleti demokrácia újjászületését hozza, így a káosz igazából ragyogó dolog, mert úgy hívják: szabadság. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy maga az EU is a weimarosodás felé tart: tünékeny, illetve törékeny szövetségek, kisebbségi kormányok, holtpont jellemzik, de a helyzetnek van egy másik, derűlátóbb olvasata is. Eszerint ahogy mind sokszínűbbek és különbözőek lesznek a kontinens társadalmai, úgy változik a politikai térkép is. A széttöredezéstől azért félnek sokan, mert úgy gondolják, hogy azt részben a populista erők felemelkedése okozza. Ám jobban megvizsgálva azt látjuk, hogy a demagógok alighanem közelítenek a korlátaik, hogy ne mondjuk, a saját zenitjük felé. A legutóbbi két német tartományi választás után a sajtó azt harsogta, hogy előretört a szélsőjobbos AfD, de valójában a párt kevesebb voksot kapott, mint két éve, az országos választáson. És igazából az osztódás már a populizmus megerősödése előtt megindult a földrészen. Az eklektikus politikai paletta csak visszatükrözi a heterogén társadalmakat. A jobb-baloldali felosztáshoz további ellentétpárok társultak: városi-vidéki, fiatal-idős, bevándorlásbarát és -ellenes, a globalizmus híve, illetve ellenfele, kozmopolita és nativista. De ha sok párt van jelen egy országban, az csak jó a demokrácia számára. A baj ugyanis az, ha kevés van belőlük. Az egykori amerikai elnök, Madison mondta, hogy a szabadság szemszögéből az a legnagyobb fenyegetés, ha a többség elnyomja a kisebbséget. Így azután a stabil, de illiberális magyar és lengyel többség aligha kívánatosabb, mint, mondjuk, a szüntelen belső vitáktól sújtott spanyol koalíció. Ilyen körülmények között a pártok helyett a feladatok javarésze az egyes képviselőkre tevődik át. Ez látszik úgy, mintha zűrzavar volna, voltaképpen azonban ez a szabadság.

Nincs nála keményebb és mára ikonná vált, mert bíróság elé citálta Románia korrupt politikai elitjét, amely ugyan visszavágott és leváltotta, ám a jogász most visszatér, mint az EU legfőbb ügyésze – írja a konzervatív lap. Majd úgy folytatja, hogy odahaza a különleges vádhatóság élén Laura Codruta Kövesi öt éven át igazolta, amit az emberek mindig is sejtettek: szinte mindenki megvásárolható a hatalom különféle szintjein a hírhedetten korrupt országban. De felelősségre is lehet őket vonni ezért. A sikerekkel sok ellenséget is szerzett magának, és a szociáldemokrata kormány szabadulni akart tőle, ez a végén sikerült is neki. Az Erdélyből, egészen pontosan az államfő városából, Nagyszebenből származó Codruta Kövesi megbízható, tisztességes és hatékony, a románok jó 60 százaléka bízik benne. Ezen a listán a bukaresti parlament csupán 11 százalékig jutott. Hogy most éppen a jogász kapja meg a leendő Európai Ügyészség vezetését, azt főként a korrupt közép-kelet-európai elitek politikai földrengésként élik meg. De hát éppen az agyafúrt umbuldák miatt minden bizonnyal sokkal keményebben jár el velük és cimboráikkal szemben, mint bármely nyugat-európai. Ismeri a helyi sajátosságokat, nem lehet kézlegyintéssel, arrogáns nyugatiként elintézni. Magyarország és Lengyelország óvatosságból nem is kíván csatlakozni az uniós ügyészséghez. Igaz, annak eszköztára nem lesz olyan széles, mint amihez Codruta Kövesi odahaza hozzászokott. De azért a jövendő ügyész meglehetősen elszánt, és így várhatóan sok országban jobban odafigyelnek majd, hogy szabályosak legyenek az unió által finanszírozott programok.

A nagypolitika Európában mára a félelemre alapoz, lásd a lakosságcsere elméletét, amelyet egyes vezetők 2015 nyarán hoztak divatba, de hasonlóképpen járnak el a Brexit támogatói, sőt, Trump sem különb: kiválasztanak egy vélt ellenséget, fenyegetéseket festenek a falra és azután megmentőként jelentkeznek. Veszélyesen gyakran megy ez így mostanában. Ezt fejtette ki hosszú interjúban a klagenfurti Alpok-Adria Egyetem rektora, az osztrák rektori konferencia elnöke. Oliver Vitouch, aki magatartáskutató hozzáteszi, hogy félelem gyakran párosul dühvel, mert az emberek tehetetlennek érzik magukat, illetve úgy gondolják, hogy nem hallgatják meg őket. Egyre kevesebb biztos pontra tudnak támaszkodni. A normák meginogtak és már nem nyújtanak biztonságot. Ez persze mindenkinél más és más mértékben jelentkezik, itt sok függ mennyire látja úgy az illető, hogy a maga ura. De a szabadság fokozott bizonytalansággal is együtt járhat. Úgy érezni, hogy az egész világ megbolondult, szorul vissza a józan ész. Lásd az USA-t, a briteket, Brazíliát, Magyarországot, Lengyelországot és pár nappal ezelőttig Olaszországot. Mindenütt olyanok ülnek a kormányrúdnál, akikről soha nem gondolták volna. Az egyik ok a migráció, a másik a közösségi média előtérbe kerülése. Még titkosszolgálatok is tudatosan használják. A következmény az, hogy megszűnik a bizalom a bejáratott információs intézmények, így a sajtó és a tudósok iránt. További indok, hogy fokozódnak az egyenlőtlenségek a fejlett államokban és ez veszélyes. Az emberek félnek, hogy elvesztik eddigi társadalmi státuszukat és olyanokhoz menekülnek, akik egyszerű válaszokkal szolgálnak. Itt jelennek meg az erős emberek, akik combos kijelentéseket tesznek. Ám amint hatalomra kerülnek, megindítják a javak elosztását felfelé, ezért azután csak tovább rosszabbodik a helyzet. De a bárányok maguk választották a mészárosukat. Maga a szakértő egyrészt attól tart, hogy az destabilizálódás odáig jut egyes uniós tagállamokban, illetve a világban, hogy a végén szétesik az EU, illetve megnő a háború veszélye. Súlyosabb válik az erőforrások körüli viszályok kockázata. Pont ezért több józan észre, összefogásra és együttműködésre volna szükség. A másik félelme a klímaváltozás. Ugyanakkor a populisták gyenge pontját abban látja, hogy magukat leplezik le. A lelkiismeret hiánya nálunk gyorsan a hatalommal való visszaéléshez és korrupcióhoz vezet. Ez akkor válik veszélyessé, amikor valaki sokáig gyakorolja a hatalmat. Akkor ugyanis annyi támogatást, illetve függést tud kikényszeríteni, hogy az emberek boldogan vonulnak a háborúba. Ez már súlyos katasztrófákhoz vezetett a múlt században, és sokan ismét csak a történelemkönyvekből, nem pedig a nagymamájuk elbeszéléseiből ismerik a történteket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése