Szerző: Az Én Pénzem
2019.10.04.
Az uniós országok átlagánál jóval mélyebben kell a magyar lakosságnak a zsebébe nyúlnia, ha az egészségéről van szó. Az MNB ezt a pénzt a jóléti alapokba terelné, hogy hatékonyabb legyen a felhasználása. Ezek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összeolvadásából jönnének létre, és mindenkit beléptetnének.
Hatékonyabbá válna a felhasználás, így csökkenteni lehetne a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásait, ha intézményesített formában költenének az emberek az egészségükre – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján.
Ma Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát közvetlenül a háztartások finanszírozzák, miközben az uniós átlag 18 százalék. Vagyis a magyar embereknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, amikor az egészségükről van szó, mint az átlag európai polgárnak. A 30 százalék legnagyobb részét, közel 27 százalékot zsebből fizetnek az emberek, és mindössze 3,9 százalékot az önkéntes egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül. (A 2016-os adatok szerint.) Utóbbiak aránya jelentősen csökkent is az elmúlt években, gyakorlatilag elhanyagolható a szerepük, pedig ott vannak az ösztönzők az egészségpénztáraknál – hangsúlyozta az MNB igazgatója.
Pedig az egészségpénztári költések szerkezete „egészségesebb”, 25 százalékát egészségügyi szolgáltatásra (pl. fogászat, szűrővizsgálatok, CT, MRI) fordítják, ennek összege 2018-ra már 2,5-szeresére nőtt 2007-hez képest...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.