„AZ EMBEREK MÁRA MEGÉRTETTÉK, HOGY A BÁNTALMAZÁS NEM AZ ÁLDOZAT SZÉGYENE” – INTERJÚ DR. WIRTH JUDITTAL

MÉRCE
Szerző: VARGA ZSÓFIA
2020.01.11.

Noha még a kilencvenes években nem látszott mindez, napjainkra valóban megváltozott a nők elleni erőszakhoz való hozzáállás hazánkban, és megjelent egy öntudatosabb generáció is. Igaz, ezt a politika még nem követi le. Az egyik legrégebbi magyar nőjogi szervezet jogi szakértőjével, Dr. Wirth Judittal beszélgettünk többek között az erőszak társadalmi megítélésének változásáról, az Isztambuli egyezmény gyakori félremagyarázásáról és a NANE szerepéről azt illetően, hogy 
most már megvannak a szavaink a bántalmazás kifejezésére.

Mérce: Milyen volt a nők helyzete a kilencvenes években, amikor a NANE megalakult?

Dr. Wirth Judit: Nemzetközi kitekintéssel érdemes kezdeni: ’93-ban volt Bécsben az ENSZ Emberi Jogi Világkonferenciája, amelynek meghatározó témája volt az a tétel, hogy a nők jogai emberi jogok. Az ENSZ még ebben az évben elfogadta a nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló ENSZ-deklarációt, aztán rá két évre, 1995-ben Pekingben került sor az eddigi legjelentősebb ENSZ nőkonferenciára, amelyen néhányan Magyarországról is részt vettek. Ezeknek a rendezvényeknek és fejleményeknek a híre és szellemisége Magyarországra is eljutott.

Mérce: Akkor ezek nyomán jött létre a NANE is 1994-ben.

WJ: A NANE elsősorban egy konkrétan megfogalmazott társadalmi igényre válaszként jött létre, de természetes módon illeszkedett ezekhez a nemzetközileg elfogadott alapelvekhez: kérdés sem fért ahhoz, hogy tevékenységét az emberi jogi szemlélet fogja meghatározni. A kilencvenes években sok, a magyarhoz hasonló társadalmi, kulturális és politikai berendezkedésű országban már voltak miniszteri szinten a nőtémára kijelölt vezetők, de itt még egészen 2003-ig nem – és akkor is csak egy évig, azóta a feledés homálya fedi ezt a pozíciót.

A házasságon belüli nemi erőszakot csak 1997 közepén kriminalizálták Magyarországon, addig jogszerű volt a férfiaknak megerőszakolni a feleségüket.

A NANE létrejöttét az a felismerés vezette, hogy a családon belüli, párkapcsolati erőszak áldozatai sehol nem tudnak értő segítséget kérni, és ha a hatóságokhoz fordulnak, akkor egy vákuumban találják magukat. Ezért kezdte meg működését a segélyvonal létrehozásával. A hívók tapasztalatai nyomán hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi eredményekből Magyarországon az intézményrendszer működésébe a bántalmazottak biztonsága szempontjából semmi sem épült be...

ITT OLVASHATÓ