Szerző: LISZTES FERENC
2020.02.03.
Nézzük ezeket a részleteket… Előző héten kiderült, hogy az egyik autónk (már nagykorú, H-s rendszámú Suzuki Swift) bőven ad munkát a szerelőnek: karosszériajavítás, kézifék, olajcsere, jobb első ajtózár, műszaki vizsga. Kiesése nehezíti a logisztikát. Egyeztetés, mit kell javítani, mi a halasztható… inkább ne számítsunk rá a héten. Nem öröm.
Szeptember óta két toldi ingatlanunkba is szeretnénk bevezetni, bővíteni a gázt. Ennyi idő alatt egy árajánlatot sikerült kapnunk. Kerestünk újabb csapatokat, de nem jutottunk előre. Ekkor megyek, akkor megyek – ígérik. Nem jönnek, a sokadik egyeztetés után sem. Újabb telefon, ma kijön egy tervező. És így is lett. Hétvégére ígéri az ajánlatot. Várjuk.
Az elmúlt időszak egyik kiemelt lehetőségének számít az, hogy bekerültünk a Belügyminisztérium 300 falus programjának első ütemébe. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakmai irányításával egy ötéves program keretében részesei lehetünk Told felzárkóztatásának, mint helyi megvalósítók, az önkormányzattal együttműködve. Ennek keretében a lakosságot kérdezzük a faluról, a munkájukról, a családjukról, az érzéseikről, a jelenről, a terveikről, az igényeikről. Nem könnyű feladat. Részben, mert az előre megbeszélt időpontban nem mindig találkozunk, részben a bő másfél óra alatt időnként döcög az őszinteség. Nem könnyű a helyi szocializáció hatásait átlépni. Az viszont nagyon jó, hogy ketten, egymásra figyelve beszélgetünk ebben a másfél órában úgy, ahogy eddig általában nem. Ez a feladat végigkíséri a hetet. Van hogy egyedül, van hogy a kollégámmal „kérdőívezünk” naponta kettő-négy toldi lakost...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.