Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.03.04.
Száz évvel ezelőtt ilyenkor Magyarországnak nem volt hivatalban levő regnáló kormánya. Miután Horthy Miklóst 1920. március 1-jén kormányzóvá választották, a Huszár-kormány „tudta a dolgát” és lemondott, a kormányzó viszont csak március 10-én kért fel új miniszterelnököt. De az akkori Magyarországon nem ez volt a legnagyobb probléma. Hanem, hogy a magyar békedelegáció ekkor már hetek óta vívta reménytelen harcát egy elfogadható békeszerződés érdekében.
Még majdnem egy hónapig küzdöttek, és amikor látták, hogy nincs semmi remény, március 31-én lemondtak és hazatértek. Utána már csak időhúzás volt, mikor hirdetik ki a halálos ítéletünket, ami végül június 4-én következett be. A békediktátum következményeire ma leginkább két tudományterület fókuszál: a történettudomány és a geográfia. A múlt mindig jelen van, nekünk száz évvel a békediktátum után is van teendőnk Trianon következményeinek feltárásával kapcsolatban.
Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Dr. Csorba Péter, a Debreceni Egyetem professzora a Trianon 100: a békediktátum földrajzi megközelítésben című konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián, az egész napos eseményen tucatnyi tudós, kutató mutatta be Trianon természet-, társadalom- és politikai földrajzi összefüggéseit. Az újságcikk adta terjedelmi korlátok szorításában pedig a vázlatos áttekintés helyett egyetlen előadás részletezésére vállalkozunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.