KIS MAGYAR VÁLSÁGKEZELÉS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2020.12.17.

Az idei év sok szempontból drámai volt, és ez alól a magyar gazdaság sem kivétel. Bár annak hanyatlása, az életszínvonal romlása és a társadalom további polarizálódása a járványból fakadó világjelenség, mértékük a válságkezelés módjától is függ. Az Orbán-kormány mulasztásai részben az ideológiájából, részben a hatalmi és a személyes üzleti érdekeit előtérbe helyező politikájából származnak. A parciális érdekek vezérelte, a leginkább rászorulókat cserben hagyó magyar válságkezelés túl azon, hogy 

tovább élezi a szociális feszültségeket,  gazdaság egésze szempontjából sem hatékony.

A járvány tavaszi hullámában a kormányzati intézkedések szembeötlő motivációja volt a központi büdzsé megkímélése, ami 2010 óta a Brüsszel elleni „szabadságharc” fontos eszköze. Ez egyfelől a meglévő költségvetési tételek átcímkézésével és átcsoportosításával történt, másfelől azzal, hogy igyekeztek minél inkább mások kontójára nyújtani a segítséget. A módszerek megválasztását a „munkaalapú” gazdaság orbáni eszménye vezérli, aminek következtében a segítséget döntő részben nem az állampolgárok, hanem a munkáltatók kapják. A krízis enyhítése címén hozott döntések harmadik, alig rejtett motivációja a gazdasági haszonszerzés, a kormányfőhöz közel állók vagyonának gyarapítása. A hatalmi szempontoknak alárendelt, szűkös forrásokkal ellátott válságkezelés eredményességét az is ronthatja, a magyar kormány csökönyösen ragaszkodik ahhoz a tévesnek bizonyult feltevéshez, hogy átváltás van az egészség és a gazdaság védelme között...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)