Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.08.23.
A KSH szerint a növekedés “részben” a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, ám hogy milyen egyéb okok lehetnek, arról a hivatal elemzésében nem esett szó. Pedig Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója szerint éppen az “egyéb okok” a fontosabbak. A szakértő a Népszavának nyilatkozva elmondta: a diagnosztikai eszközök nem változtak annyira, amivel magyarázni lehetne az SNI-s, különösen a fejlődési, tanulási zavaros gyerekek számának ilyen mértékű növekedését. Szerinte ebben sokkal nagyobb szerepe van például a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. Az ő helyzetükön ráadásul a koronavírus miatti távoktatás is tovább rontott.
Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja szintén úgy látja, hogy több probléma adódott össze, szerinte ide tartozik az a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy azok a gyerekek, akik még nem tanulási zavarral, “csak” tanulási nehézségekkel küzdenek, felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében - a nehézségekre pedig további terhek rakódhatnak, ha az érintett tanulókra nem figyelnek oda eléggé. A megfelelő fejlesztést pedig a szakemberhiány is nehezíti. Fehér Tibor
több olyan esetről is tud, amikor egy SNI-s gyermeknek heti két alkalom foglalkozást írt elő a szakbizottság, de a fejlesztő- és gyógypedagógusok alacsony száma és leterheltsége miatt ezt valójában nem kaphatja meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.