Szerzők: Scharle Ágota - Váradi Balázs - Krekó Judit
2022.12.10.
Most van a munkaadók-munkavállalók-kormány éves minimálbér-alkujának szezonja, nemrég fogadott el az Európai Unió egy a minimálbérrel kapcsolatos* irányelvet, ráadásul a jelentős idei infláció miatt az is körülbelül 20 százalékos emelést igényelne, ha csak a reálértékét meg akarják őrizni a bérminimumnak (ennek összege most havi bruttó 200 ezer, szakmunkásoknak 260 ezer forint).
Kétrészes cikkünk első részében az elvi kereteket vázoljuk fel: mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai?
Tekintsünk el most attól, hogy Magyarországon a társadalmi partnerek valódi beleszólása a minimálbérek szintjének meghatározásába csekély, az ma Magyarországon voltaképpen a kormány döntésén múlik. Lépjünk egy lépést hátra: mit mond a bérminimum hatásairól általában a szakirodalom?
A bevezető közgazdaságtankönyvek egyik első leckéje, hogy az olyan árpadlók, mint a minimálbér, vagy hatástalanok (a piacon kialakuló bér úgyis magasabb, mint a törvény által szabott alsó korlát), vagy a piacinál alacsonyabb foglalkoztatáshoz, munkanélküliséghez kell, hogy vezessenek (ha a piaci bér alacsonyabb lenne, mint a kiszabott minimum), ezért a minimálbér bevezetésével vagy emelésével biztosan nem járhat jól az egész társadalom.
A haladóbb tankönyvek későbbi fejezeteiből azért az is kiderül, hogy a munkaerő igen-igen sajátos áru, és piaca messze nem mindig engedelmeskedik azoknak a peremfeltételeknek, melyek a fenti egyszerű modell mögött állnak:
- a munkaadó bírhat (a helyi piacon, egyes szakmákban) erőfölénnyel, ami miatt minimálbér híján a társadalmi optimumnál alacsonyabb béreket kínálna;
- a fizetés nemcsak a munkaerő ára, hanem ösztönzési eszköz is;
- a minimálbér pedig üzenet a róla döntők részéről a munkaadóknak, munkavállalóknak és az egész társadalomnak.
A rövid- és hosszútávú hatások számbavételének első lépéseként próbáljuk meg egy minimálbér-emelés hatásait általában felmérni: ki jár jól, ki jár rosszul vele? Tényleg csökkenti a foglalkoztatottságot? Csökken-e általa a társadalmi egyenlőtlenség? Növeli a versenyképességet?
A rövid- és hosszútávú hatások számbavételének első lépéseként próbáljuk meg egy minimálbér-emelés hatásait általában felmérni: ki jár jól, ki jár rosszul vele? Tényleg csökkenti a foglalkoztatottságot? Csökken-e általa a társadalmi egyenlőtlenség? Növeli a versenyképességet?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.