Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2023.09.13.
Milyen jövő vár erre a kisfiúra? Istenfélelemben, menekülőben a valóságtól, kiszolgáltatottan, mindenféle értelmes tettől, tudástól elrekesztve, bezárva a vallás tiltásainak, elrendeléseinek, annak leglényegéhez tartozó hazugságainak a legsötétebb börtönébe, az onnan való szabadulás majdnem totális reménytelenségével.
Már most könyörög egy iszonyatos, megfoghatatlan hatalomhoz, amiről nem tudja, hogy az soha semmi módon nem fog segíteni. Viszont egész életében korlátozni fogja. És már most el kell fogadnia, hogy boldog majd a halála után lesz a mennyek országában.
A tanáraim szerint okos gyerek voltam. A Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a későbbi-mai Fazekas) akkor is az ország legjobb iskolája volt, ott legjobb tanulónak lenni valószínűleg nem lehetett egyszerű, mindennapos dolog. Különösen nem az osztály, hanem az iskola legjobb tanulójának – fogalmam sincs, ezt milyen ismérvek alapján határozták meg, de hetedikben és nyolcadikban én voltam ez a bizonyos legjobb.
Évekig tartó küzdelem után tudtam kitépni magam az emberiség valaha létrehozott legförtelmesebb ideológiájának kényszerzubbonyából.
Kiszolgáltatott, védekezésre képtelen gyerekeket kényszerítenek a „hittan” elnevezésű, agy- és lélekgyilkos „tanórákon” való részvételre, elintézve ezáltal ennek az országnak a szellemi fejlődését a következő 25-30 évre.
Természetesen elismerem minden vallásos olvasóm jogát a fentieken való felháborodásra, mint ahogyan elismerem a vallásszabadság törvényességét is. Ez itt fönt csak az én véleményem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.