Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.05.03.
Mi történik, ha júliustól egy autokrata áll az EU élén? – teszi föl a meglehetősen sarkosan megfogalmazott kérdést a Stuttgarter Nachrichten. Hadd pontosítsak: a kérdés ilyetén megfogalmazását nem azért tartom sarkosnak, mert Orbán Viktor autokrata mivoltában szemernyit is kételkedem, hanem azért, mert a féléves soros tanácsi elnökség szerepköre azért messze van attól, hogy az Unió vezetését jelentse, a szó hatalompolitikai értelmében. De ne vágjunk a dolgok elébe, pontosan ez az, amit Baden-Württemberg tartomány vezető lapja tisztázni akar a cikkben, hogy mekkora hatalmat kap a magyar miniszterelnök Európa fölött erre a hat hónapra, és ennek nyomán mi várható a magyar elnökségtől.
A stuttgarti hírlap hangsúlyozza, hogy a soros elnökség lényegében a tagállami szakminiszterek tanácskozásain való elnöklést, valamint az ülések napirendjének az előkészítését jelenti. Az elnökség nem hozhat döntéseket a napirenden szereplő témákban, de azok megvitatását hátráltathatja, illetve prioritásként kezelheti. Emellett a tagállamok közti konfliktusok ügyében törekedhet az álláspontok közelítésére, összecsiszolására. A cikk kiemeli, hogy az esztendő második felében esedékes magyar elnökség a júniusi európai parlamenti választások utáni hónapokra esik, amikor kevés uniós jogalkotási téma várható, hiszen a legfőbb eldöntendő kérdések az uniós tisztségek – elsősorban az Európai Bizottság elnöki posztja – betöltésére vonatkoznak majd, az EP-választási eredmények fényében.
A probléma időszerű lényegét a Stuttgarter Nachrichten abban fogalmazza meg, hogy – idézem – „Brüsszel és Magyarország között jégkorszak uralkodik”. Idézet vége. A lap szerint Orbán politikai stratégiájának a része, hogy tirádákat zeng az Unió ellen, kormánya pedig módszeresen lebontja Magyarországon a demokráciát. Az Európai Bizottság milliárdos nagyságrendben befagyasztotta a támogatási pénzeket, és eljárást kezdeményezett az ország ellen az EU alapértékeinek a megsértése miatt. Az Oroszországhoz közeli Orbán újra és újra akadályozza az EU törekvéseit, különösen Ukrajna támogatását. Megszólaltatja a cikk Sonja Priebust, az Odera menti Frankfurt Európa-egyetemének a Magyarország-szakértőjét, aki szerint soros elnökként a magyar kormánynak a saját érdekeit háttérbe kellene szorítania, de ehelyett konfrontációs utat jár, aminek következtében messzemenően elszigetelődött a tagállamok között. Priebus szerint – a magyar elnökséget illető aggodalmait hangoztató Európai Parlament álláspontjával összhangban – a tagállamok közbeavatkozhattak volna, hogy minősített többséggel megváltoztassák a soros elnökségek ellátásának a sorrendjét. Olyan klauzula is elképzelhető lenne, amely kizárja a soros elnökséget olyan tagállam esetében, amely ellen uniós eljárás van folyamatban.
Ismerteti ugyanakkor a lap a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány politológusának, Kiszelly Zoltánnak a véleményét is, miszerint Magyarország az elnökséggel alternatívát fog felmutatni a brüsszeli főáramlattal szemben. Kiszelly négy témát emel ki a magyar elnökség prioritásai közül: a versenyképességet, a demográfiai kihívásokat, az EU nyugat-balkáni bővítését és az Unió külső határainak a védelmét. A kormánypárti politológus szerint az alternatíva felmutatása nem jelent konfrontációs irányt. Sonja Priebus azonban ennek nem ad hitelt: szerinte Orbán nem hagyhat fel a Brüsszel elleni retorikával anélkül, hogy választókat veszítene. Úgy véli mindenesetre, hogy döntő jelentősége lesz az európai parlamenti választások kimenetelének.
Az oroszok nem állnak Ukrajnánál, ha győznek
Tegnap délután már bejárta a világsajtót, hogy Emmanuel Macron a The Economist című londoni hetilapnak adott nyilatkozatában ismét európai katonák Ukrajnába küldésének a szükségességéről beszélt arra az esetre, ha az szükségessé válna az orosz győzelem megakadályozása érdekében. A francia köztársasági elnök szerint meg kell menteni Európát, a kontinens egész civilizációja veszélyben van, mert az oroszok nem állnának meg Ukrajnánál.
Macron és Scholz a kínai elnök látogatásáról tárgyaltak
A Politico című amerikai portál európai kiadása ugyanakkor megírta, hogy Macron és Olaf Scholz német kancellár tegnap estére bizalmas jellegű, még a legszűkebb tanácsadói kört is távol tartó, csak a két politikus feleségének a jelenlétével számoló találkozót tervezett egy párizsi étteremben. A politikai étlapon eszerint Kínát tálalták fel, tekintettel Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai látogatására. Utalt azonban a Politico arra is, hogy Ukrajnát illetően korábban éles nézeteltérések mutatkoztak Macron és Scholz között.
A Reuters elemzésben foglalkozik Hszi küszöbön álló európai körútjával, amelynek során Franciaországon kívül Magyarországot és Szerbiát keresi fel. Úgy vélekedik, hogy e tárgyalások nyomán megmutatkozhat Európa megosztottsága a Kínával való kereskedés kérdéseit illetően, valamint abban, hogy milyen álláspontra helyezkedjék az öreg kontinens az Egyesült Államok és Kína közötti szembenállás kapcsán. A hírügynökség ismerteti a kieli gazdaságkutató intézet becslését, miszerint Kína háromszor-kilencszer nagyobb támogatást ad saját cégeinek, mint más országok, és ez felettébb tisztességtelen versenyhez vezet. Macron keményebb fellépést szeretne Pekinggel szemben, de Scholz ehhez nem teljesen partner. A Reuters kiemeli, hogy a kínai vezető körútjának másik két állomása, Magyarország és Szerbia nem csupán jelentős kínai beruházásokat fogadó ország, hanem egyben Oroszország-párti is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.