2019. december 27., péntek

ORBÁN 400 MILLIÁRDOS VAGYONÁVAL A LEGGAZDAGABB MAGYAR - ORBÁN STRÓMANJA ORBÁN VAGYONÁT TARTJA A NEVÉN - MÉSZÁROS HŰ EBKÉNT ÜL ORBÁN 400 MILLIÁRDOS VAGYONÁN

AMERKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.12.26.


A Forbes összeállította évvégi listáját az 50 leggazdagabb magyarról. Ebből kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az ország leggazdagabb embere, aki 407,7 milliárd forintnyi vagyont tart Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő, közismert strómanja nevén. Orbán vagyona szinte kizárólag közpénzből, a magyar adófizetőktől ellopott pénzből áll. A kilopott pénz megforgatása, befektetése és a vagyon növekedése sem ügyesség eredménye, hanem a “kormányzat” által megteremtett gazdasági környezetnek és feltételeknek. Orbán az ország bankáránál, Csányi Sándornál is jelentősen gazdagabb, aki megszerezte a kivételes helyzetből indult bankot magának.

Mivel Orbán “Mészáros Lőrinc” nevén felkerült már az amerikai Forbes világ milliárdosait összegyűjtó listájára, és rajta kívül ott kizárólag sikeres vállalkozók, feltalálók és üzletemberek vannak, akik nem felcsúti gázszerelés után összeharácsolt közpénzekből lettek dollármilliárdosok, hanem világcégek és világmárkák tulajdonosai, nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy Orbán Viktor a világ legkorruptabb és legarcátlanabb politikusa, mivel a strómanja nevén egyedül található politikusként ezen a listán. Nem kizárt, hogy más illiberális diktátorok és minősíthetetlen, tolvaj fasiszták is rendelkeznek hasonló vagyonnal, de az legalább nem látszik. Ilyen szemtelen lopásra nincs példa sehol a világon.

Orbán logikája szerint a politikai hatalom nem tartható meg gazdasági hatalom nélkül, és nem lehet a pluralizmust és a demokráciát felszámolni, ha az országban különféle gazdasági erőcsoportok is vannak, amelyek nincsenek a központi hatalom, a diktatúra kontrollja alatt. Ezért Orbán harácsolása a teljes önkényes vagyonátcsoportosítás mellett azt a célt is szolgálja, hogy mások elől elvegye a gazdagodás, az anyagi növekedés lehetőségét, hogy egyetlen más politikai erő mögött se lehessen gazdasági erő. Ezért saját ellenzékét és ellenzéki sajtóját is (néhány tiszteletre méltó kivétel mellett) ő maga tartja el, s tartja tőle függő viszonyban.

Ez a magyar nép önrendelkezésének és szabadságának teljes felszámolása, az ország megkötözése és lebénítása. Mivel a vagyon egyre nagyobb része kerül Orbán családjához és strómanjaihoz, a magyarok egyre nagyobb százaléka nem csupán “szavazója”, hanem közvetett vagy direkt formában alkalmazottja is Orbánnak. Még néhány év, s Orbán elmondhatja a Napkirállyal együtt, hogy az “Állam én vagyok”. Ez egy elfoglalt, megszállt ország, amely az Orbán-család kezébe és tulajdonába került, amelyet vállalkozási formában működtet az Orbán-család maffiája. A Mészáros Lőrinc nevén tartott vagyon természetesen nem az Orbán-család teljes vagyona, mert ezen kívül még számos oligarcha és stróman nevén vannak pénzek és vagyontárgyak, amelyek valójában nem az övék, hanem Orbán. Akkor veszi el tőlük, amikor akarja...

MIT KÍVÁNJAK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.12.26.


...Minden fedél nélkülinek azt kívánom, valaki gondoljon rájuk, és érezze át a helyzetüket. Évente több százan fagynak meg közülük az utcákon. A számok annyira „titkosak”, hogy csak találgatni lehet azokról. A NER-ben a nincstelenség takargatni való szégyen; normális országokban megoldandó és megoldható probléma, akarat és odafigyelés kérdése. A szőnyeg alá söpréstől a gond csak egyre nagyobb lesz, és amiről nem vesznek tudomást a hatalmon lévők, az attól még létezik.

A menekülteknek, bárhonnan jöjjenek és bárhova tartsanak is, bármilyen legyen a bőrük színe vagy a vallásuk, azt kívánom, találják meg azt a legelső befogadó helyet, ahol ételt, takarót, orvosi ellátást kaphatnak addig is, ameddig kiderül, hogyan alakulhat a továbbiakban az életük. Ők nem turisták, akik ki tudják fizetni a szállodai szobáikat és az étkezésüket nagyszerű hazánkban. Ők szétbombázott városokból, felégetett falvakból, terror és nincstelenség körülményei közül menekülve keresnek egy másfajta létezést. A drog- és embercsempészek, a bűnözők, a gyilkosok és merénylők kerüljenek kiszűrésre – azután a börtönbe vagy a megfelelő büntető intézménybe. Nekik hirtelen nem tudok mit kívánni, talán csak azt, legyen elég idejük elgondolkodni azon, vajon tényleg jó úton járnak-e.

A nyugdíjasoknak azt kívánom, tudjanak olyan ételt főzni az ünnepek alatt, amit szeretnek. Legyen elég a pénzük zöldségre a húslevesbe, például. A fehérrépa ma luxuscikk Magyarországon, a krumpli is majdnem az. Azt kívánom, ne sakkozni kelljen azzal, mire elég a nyugdíj, piruló arccal visszautasítani a pár dekával több felvágottat: esetleg narancsot vagy egyéb gyümölcsöt csak ajándékba kapni, ha kicsit jobban megy a leszármazottaknak. Azt kívánom, jusson utazásra, könyvre, színházra sok ledolgozott évtized után. A spanyol nyugdíjasok hónapok óta az utcákon követelik a méltó nyugdíjat, sok tíz- vagy időnként százezren. Ebből is látszik, nem csak magyar a probléma, de az is látszik, hogy összefogás nélkül ebben (sem) lehet eredményt elérni.

A talán még létező középrétegnek azt kívánom, gondolkodjon el. Azon, vajon tényleg elég-e a hatalmas képernyős TV, a hitelből vett autó, a „megjárja” munkahely (ami legalább van), az „évente eljutunk …ba, …be családostul”, az állandó aggodalom azon, mi lesz akkor, ha valami nem úgy alakul, mint eddig. Lehet-e valamit tenni az állandó frusztráltság, a „kapaszkodom abba, amim van, a többiek is küzdjenek, ahogy tudnak. Oldják meg, nem az én bajom” és ehhez hasonló mentalitáson. Mindenki a saját kis várát védi, és fokozatosan be is zárkózik abba a vélt biztonságba. Amit holnap kihúzhat a magyar politika a lábuk alól vagy a bankszámlájukról, ha ahhoz támad úri kedve. A vár meg fog inogni, akár össze is omolhat. Érdemes odafigyelni mások szerencsétlen sorsára, mert soha nem lehet tudni, mikor ér utol bárkit valami hasonló. A szerencse sokkal kevésbé adakozó kedvű, mint a baj. A „mi megvagyunk” homokba dugott fejű hozzáállás jó lehet, ideig-óráig, de semmit nem ígér a holnapról.

Az értelmiségnek Magyarországon azt kívánom, találjon vissza eredeti feladatához, bújjon elő a nihilből, és tegye a dolgát. Írjon, énekeljen, kiabáljon, tiltakozzon, amilyen fórumokon csak tud. Mert ha nem teszi, a következő, 2022-es választásokra beígért „legdurvább, legmocskosabb, legleglegebb” Fidesz-kampány letarolja az országot, és a már ma is majdnem teljesen bebetonozott hatalom elszívja előlünk még az oxigént is. Sok feladat van, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy reménytelen a helyzet. A „mocskon kívül akarok maradni” egy nézőpont – de ha azt követjük, az egész ország minden szegletét beborítja a fekália. És nincs más mód, mint a tudás felhasználása, az információ megosztása, a kérdések és kételyek megválaszolása – nap mint nap. Elbújva ezeket nem lehet megtenni. Ezért kívánom – és várom – a magyar értelmiségtől, hogy a 2020 legyen egy aktív év a közéletben részükről.

A nagyoknak, mármint az ország vezetőinek is illene kívánni valamit. Így hirtelen semmi nem jut eszembe. Azt gondolom, már most is megvan mindenük – és tudom, nekik ennyi sem elég. Ezen nem érdemes lamentálni, mert az ő cipőjükben olyan kevesen járunk, hogy bátran merem törpe minoritásnak nevezni őket. Nincs szükségük a jókívánságaimra.

Mindenki másnak szebb és boldogabb 2020-as évet kívánok!

SAJTÓSZABADSÁGHARC - A MAGYAR KORMÁNY ÉLEN JÁR A MÉDIA MEGSZÁLLÁSÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KUSITS SZONJA
2019.12.26.


Az emberek 70 százaléka szerint fontos a közmédia, de majd ennyien úgy vélik, az már a kormány szócsöve – ismertettek egy délkelet-európai felmérést egy szakmai konferencián.

A magyar kormány 2010 óta szisztematikusan, a piac manipulálásával igyekszik elhallgattatni a kritikus sajtótermékeket – hangzott el a közelmúltban tartott, Newsocracy című, a közszolgálati média jövőjével kiemelten foglalkozó nemzetközi konferencián. – Ma az Európai Unióban Magyarországon működik a legkidolgozottabb és legátfogóbb rendszer arra, hogy a közszolgálati média kiszolgálja a kormány érdekeit, tekintet nélkül a jogszerűségre, a tisztességre és a valóságra – fogalmazott Bayer Judit médiajogász, a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense, a European Centre for Press and Media Freedom által szervezett konferencia egyik résztvevője. Noha a magyar kormány „élen jár” az Unióban a sajtó megszállásában, az Európai Bizottságban mégsem prioritás a közszolgálati média politikai befolyásoltságának kezelése. A szakértő szerint ez azzal magyarázható, hogy egyszerűen nem eléggé érzékelhető számukra a probléma: „A kormány mást és másképp képvisel Brüsszelben, mint Magyarországon, így az európai parlament képviselők többsége nem is tudja, milyen mértékű agymosást végez a közszolgálati média például a migrációról szóló híreivel. És tény az is, az Európai Bizottságnál sokszor nem éri el az ingerküszöböt az, hogy mi történik a kelet-európai médiával.” – mondta.

A konferencián részt vett Mong Attila, újságíró is, aki 2010 decemberében a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában egy perces néma csenddel emlékezett meg az új médiatörvény elfogadásáról. Ő a sajtó megszállásáról úgy fogalmazott: „Már akkor érezhető volt, hogy az új törvény központosítaná a tartalomgyártást és komolyan megkötötték az újságírók kezét. Azokról az ügyekről, melyeket a minisztérium nem kommentált, nem készülhetett műsor. Így például hiába bírálta több civil szervezet az akkori drogtörvényt, ha az illetékes minisztérium nem nyilatkozott, nem jelenhetett meg erről anyag.” Mong Attila szerződését a történtek után nem hosszabbították meg, jelenleg már nem dolgozik Magyarországon, ösztöndíjjal előbb Amerikába ment, majd Berlinben telepedett le...

2019. december 26., csütörtök

KINEK AZ OLDALÁN ÁLL A NYUGATON EGYKOR HŐSKÉNT FOGADOTT VIKTOR?

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: SZATHMÁRY ISTVÁN PÁL
2019.12.25.


Vannak ezek a vaskos közhelyek a csehekről, amelyek majdnem olyan tartósak, mint a sörhabjuk. Hogy a csehek nem háborúznak, meg hogy milyen ironikusak, és úgy egyáltalán, ők a kelet-közép-európai, komlóban áztatott zen-nyugalom kivételes példái. Sajnos keveset tudok a csehekről, de az biztos, hogy az Eszmélet című, az HBO-n futó sorozat alapján feltétlen elmondható: tudják, mikor nem kell ironizálni, és azt is, mennyire felesleges időnként az a pátosz, amely, mondjuk, a lengyelek vagy éppen a magyarok történelemhez való viszonyát áthatja.

Az Eszmélet ritka példája annak, amikor a Nyugatról importált szakmai fegyelmezettség és profizmus mellett csalhatatlanul magunkénak érezzük a végterméket, nincs az a kínos, viszkető mellékhatás, hogy amit látunk, csupán előre gyártott klisék igyekvő másolása, és a régiónkra jellemző filmes sajátosságok ez esetben nem a rosszul összetákolt párbeszédekben vagy az esetlen színészvezetésben érhetők tetten.

A sorozatot a szerencsésebb történelmi fejlődésű országok nézői is gond nélkül érthetik és élvezhetik. A műfaj kémfilmbe oltott thriller, amelyet olyan magától értetődően és gazdagon ölel körbe az erkölcsi-történelmi tanulságok finomra pácolt elegye, mint a sörkorcsolyák királynője, a hermelin esetében a hagymarakás a fűszeres sajtot...

HEGEDŰS D. GÉZA: FALAKAT ÉPÍTÜNK EGYMÁS KÖZÉ

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.12.26.


“Ha valaki a “tudomány és művészet pártfogója”, ez majdnem oly nevetséges, mintha egy vallásos emberre azt mondanák “az Isten pártfogója”. Ahogy Isten nem függ attól, hogy hisznek-e benne, éppúgy a tudományt és művészetet sem érinti, hogy törődnek-e vele” – idézi Weöres Sándort Hegedűs D. Géza művész a Hírklikknek adott interjújában. A nemrég elfogadott kulturális törvény kapcsán azt is mondja, hogy az állam bármennyire is szeretné egyszínűvé, monokrómmá tenni a kultúrát, ezt nem tudja megtenni.


- Aggódsz-e azért, hogy a kultúra elveszítheti a szabadságát?

- Kettős gondolataim vannak ilyenkor mindig. Van egy adminisztratív határok közé beszorított, intézményesített kulturális élet, amiben teszi mindenki a dolgát, a maga helyén, és itt a kultúrpolitikát gyakorló adminisztráció rendeletekkel, törvényekkel preferenciákat tud felállítani, olyan feltételeket szabni, amelyek irányt szabnak és ezek sokszor korlátokat is jelenthetnek. Ha a kultúrát szűken értelmezzük, csak a művészetekre, vagy a tudományos, szférára tekintünk, akkor ezekben a mindenkori kormányzat, vagy önkormányzat által, adminisztratíven fenntartott intézményekben az alkalmazottaknak, a vezetőknek az említett szabályok mentén kell tevékenykedniük. De, ne felejtsük el, hogy itt döntő módon alkotó emberek végzik a dolgukat. Ez pedig annyit jelent, hogy az ő szellemük nem korlátozható, mert egy művész, vagy tudós kutató fantáziája szárnyal, és ily módon teremti meg a saját alkotását, jut újabb tudományos eredményre...

GYURCSÁNY FELEMELKEDÉSÉTŐL BORKAI BUKÁSÁIG – AZ ÉV GYŐZTESEI ÉS VESZTESEI

HVG ONLINE
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.12.26.


2019 két választása alaposan felbolygatta az erőviszonyokat az ellenzéki oldalon, a Fideszt pedig megtépázta Borkai Zsolt szexbotránya. Mészáros Lőrinc világszinten is feltűnővé vált, egykori jobbkeze, Jászai Gellért pedig úgy érezheti magát, mint aki matchboxot kapott luxusautó helyett karácsonyra. Rogán-Gaál Cecília még a nyertesek között van, de hamarosan kiderül, Gaál Cecíliaként is jut-e neki hely azon az oldalon, ahol a pénzt osztják. Lássuk az idei év öt nyertesét és vesztesét...

SEMMI NEM ADJA ÚGY VISSZA AZ ELMÚLT ÉVET, MINT A POLITIKUSAINK MŰVÉSZI FOTOGRÁFIÁI

444.HU
Szerző: haszanz
2019.12.25.


Két kampány is volt az idén, így akkora szerencsénk volt, hogy Magyarország lelkes dokumentaristái hazánk minden négyzetcentiméterét bemutatták a világnak. A reneszánsz évszázadok alatt sem tudott előállítani annyi remekművet, amennyit a politikusaink osztottak meg a Facebookon. 

Sorrendet képtelenség felállítani, hogyan lehetne győztest hirdetni Németh Raffaello Szilárd vagy Pócs Michelangelo János között? Megelőzve a Szépművészeti Múzeum új sztárkiállítását, íme a Tessely Zoltántól Sára Botondig - Mesterfotók 2019-ből...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MÁR FERENC PÁPA ÓKONZERVATÍV ELLENPONTJA SZERETNE LENNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.26.



Guardian 

A vezércikk zavaró előjelnek tekinti a keresztény-nacionalista populisták, köztük Orbán Viktor felemelkedését. Sok hívő egyre lehangoltabb, mert a hitet többen arra használják, hogy igazolják egyház tanításának elárulását Európában, Trump Amerikájában és másutt is. Kisajátítják a vallást az agresszív nacionalizmus, az idegengyűlölet, a melegellenesség és a környezetvédelem elutasításának céljára. Orbán Viktor ma már „keresztény szabadságról” beszél, már nem emlegeti az illiberális demokráciát. Próbálja Budapestet a jobboldali keresztény tanítás fővárosává tenni, vagyis hogy az ókonzervatív ellenpont legyen Ferenc pápa Vatikánjával szemben. Azt hangoztatja, hogy a keresztény kultúrát veszély fenyegeti a muzulmán bevándorlás részéről, és szerinte a keresztények üldözése sokkal közelebb van Európában, mint ahogyan azt a legtöbben gondolják. A Helsinki Bizottság közben azzal vádolja a politikust, hogy az módszeresen megtagadja az élelmet az elutasított menedékkérőktől a tranzitövezetekben. Azon kívül bűncselekménynek nyilvánította a hajléktalanságot. Újra és újra meg kell harcolni a mindenkit megillető jogokért és emberi méltóságért, fajra, nemre való tekintet nélkül. Hiba, hogy a haladó erők nem támaszkodnak Szent Pál tanítására, miszerint mindenki egy Krisztusban, hiszen oly korban élünk, amikor a keresztény etikát gátlástalanul eltorzítják a nacionalizmus szolgálatában, a kisebbségek elleni támadások érdekében. Szerencsére azért vannak kedvező jelek is: amerikai demokrata elnökjelöltek nem hagyják, hogy a másik oldal kisajátítsa a vallást. Azon kívül a katolikus egyházfő és Greta Thunberg profétikus szövetségre lépett a klímavédelem kapcsán. De mivel a kulturális háborúkat nyilvánosan vívják, a jó szándékú liberálisoknak egyesülniük kell jövőre, túllépve a vallási-világi választó vonalon.

Politico 

A New York-i polgármester élesen elítélte elődjét, amiért Giuliani "különösen veszélyes antiszemita kirohanást" intézett Soros György ellen. De Blasio szerint a jogász minden eddiginél mélyebbre süllyedt, amikor azzal vádolta az üzletembert, a liberális ügyek igen nagyvonalú támogatóját, hogy az sötét ügyek szálait mozgatja a háttérből. A városvezető teljesen elfogadhatatlannak nevezte a kijelentést, hozzátéve, hogy az csak gerjeszti a metropolisz zsidó közössége elleni támadásokat. Ám Trump személyes ügyvédje, akit a Rágalmazás-elleni Liga is elmarasztalt véleményéért, csak rátett egy lapáttal. Azt üzente a twitteren, hogy Soros Izrael sok ellenségét finanszírozza, köztük olyan szervezeteket, amelyek a zsidó állam megsemmisítésére törekednek.

Spiegel 

A luxemburgi külügyminiszter uniós pénzek megvonását követeli azoktól az államoktól, amelyek nem hajlandóak segíteni, hogy kihozzák a rettenetes állapotban lévő görög táborokból a felügyelet nélküli gyerekeket, illetve fiatalkorúakat. Asselborn azzal érvel, hogy itt egyes államok teljesen hasztalanul próbálkoznak egyéni kezdeményezésekkel, uniós megoldásra van szükség. De ha arra bizonyos kormányok nem kaphatóak, akkor lássák a kárát a következő pénzügyi időszakban, hiszen elemi emberiességi kötelezettségüket tagadják meg. Megjegyezte, hogy a görög szigeteken a gyűjtőhelyeken az emberek legalább háromnegyede jogosult a menedékjogra. És ők nem Görögországba jöttek, hanem az EU-ba, ezért Brüsszelnek kell cselekednie. Németország, Franciaország, Luxemburg és más nettó befizetők azt akarják, hogy a 2021-27 között a támogatásokat tegyék a közösségi alapelvek betartásától függővé, ami főleg Magyarország és Lengyelország ellen irányul, mivel a Fidesz és a PiS aláássa a jogállamot és a demokráciát. Asselborn azonban ezt kiterjesztené arra is, ha egyes országok egyáltalán nem fogadnak be menedékkérőket. Úgy fogalmazott, hogy a jogállamiság mellett a menekültpolitikában tanúsított szolidaritást is mérlegre kell tenni a következő büdzsé kidolgozásánál. Emlékeztetett arra, hogy jelen esetben összesen maximum 4 ezer kiskorúról van szó, vagyis egyetlen állam számára volna megterhelő befogadni a rájuk eső pár gyereket. Szerinte a Bizottságnak sürgősen javaslatot kellene előterjesztenie, és azt az illetékes miniszterek nem egészen egy hónap múlva vitathatnák meg.

Financial Times 

Ceausescu bukása még 30 év elteltével is tanulságos a lázadók számára, szerte a világban – hangsúlyozza a Budapesten élő brit újságíró, Adam LeBor. Mint rámutat, a diktátort és feleségét kivégezték. Az azt megelőző bírósági tárgyalás csupán színjáték volt, mert sorsuk eleve eldőlt, ám 3 évtized múltán, Hong Kongtól Teheránig, Bejrúttól Bagdadid változatlanul sokan követelik a korrupt és zsarnoki rendszerek bukását. Számukra létfontosságú, hogy megértsék: nem szabad megengedni, hogy a forradalmat eltérítsék céljától. A régi rendszerek ugyanis igencsak ellenállóak, még akkor is a vezéreiket esetleg már eltették láb alól. Érzik, hogy mi közeledik és ennek megfelelően előre terveznek. Romániában emberiességi bűnök vádjával bíróság előtt áll Iliescu volt államfő az 1990 utáni események felelőseként. Az egykori Kommunista Párt korábbi vezető rétege és a titkosszolgálat azonban ma is igen befolyásos. Magyarországon már sokkal ravaszabbak voltak a szocialisták. Belementek a hatalom békés átadásába. Ám sokkal jobban kiismerték magukat az üzleti világban, mint a konzervatív értelmiségiek vagy az egyetemista ellenzékiek, köztük Orbán Viktor. A politikai erő nem sokat számít, amikor simán le lehet nyúlni egy állami gyárat vagy egy elegáns villát, miközben összeomlik a rendszer. Aki kapja, marja. Úgy hogy rengeteg magas rangú kommunista káder villámgyorsan megszedte magát Magyarországon. Bennfentesek szerint éppen ezek az élmények ösztökélték Orbánt arra, hogy később központosítsa a gazdasági és politikai hatalmat. De ha a régi rezsim emberei megőrzik széküket, annak fatális következményei lehetnek. Lásd Szerbiát, ahol a rendszerváltás után négy évvel a hadsereg egyik mesterlövésze végzett a reformista kormányfővel, Djindjiccsel. A jelenlegi elnök, Vucsics, konzervatív populista, aki tájékoztatási miniszter volt Milosevics alatt. Ily módon a mai forradalmároknak is azt kell tenniük, amit elődjeik csináltak 30 éve: el kell foglalniuk a hatalmi központot, és amíg csak lehet, meg kell tartani azt, bármi áron. Mert ahogy Trockij megfogalmazta: a forradalom lehetetlen, egészen addig, amíg csak elkerülhetetlenné nem válik...

FEJEZETEK EGY FENYŐFA ÉLETÉBŐL (2.)

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.12.26.


Karcsit, mint valami rongyot vagy kapcát, fölhajították egy teherautó platójára, s, ha lehet ilyet mondani az ő esetében – kivágva, megkötözve és haldokolva – viszonylag jó helyre került. Nem legalulra, hogy agyonnyomják, nem is fölülre, hogy egy óvatlan kanyarban lerepüljön, s betörje a mögötte haladó autó ablakát szégyenszemre, hanem épp középre. Bár itt sem volt jó, hogy is lett volna, mert hogyan is érezhetik magukat a gályarabok, a marhavagonba zsúfoltak, vagy akit épp kordén visznek a vesztőhelyre. Úgy, mint Karcsi, aki fenyő létére szégyenszemre fázott, sajgott a dereka és a csonkja, hogy a gúzsba kötött ágairól ne is beszéljünk.

Rengetegen voltak a teherautón, Karcsi el sem tudta képzelni, mennyien lehettek. Vég nélkül utaztak, és csak sóhajtozásokat lehetett hallani, meg zúgásokat, morgásokat és suhanásokat, mint amilyen hangot az ő autójuk is kiadott. Hosszú órák teltek el, mire megálltak, ám, hogy hová kerültek, senki nem tudta, de idejük sem volt ezen gondolkozni, mert durva kezek nekiláttak lehajigálni őket az autóról, le az aszfaltra kímélet és szánalom nélkül, csak úgy nyekkentek. Aztán egy másik kéz úgy, ahogy voltak, megkötözve fölállogatta őket, egymás mellé szorosan, hogy szúrt a másik tüskéje. Ezt akár ironikusnak is tarthatta volna Karcsi, ha lett volna kedve merengeni. De nem volt.

Meg nem is ismert ilyeneket ő, hogy irónia. Egyszerű fenyő volt, és hiába nevezték faiskolának, ahol eddig lakott, semmit nem tanult ott. Igazság szerint most már szinte mindegy is volt, mert érezte, hogy lassacskán száll ki belőle az élet, elkezdtek potyadozni a levelei, ágai lanyhultak, mint egy vén, nyugdíjas fenyőnek. Ide jutott élete virágán, hogy érezhetően haldokolt. Ölni tudott volna egy kis vízért, de csak a csonkja sajgott, amikor megtörtént vele a borzalom óta az első jó dolog. Levették róla a neccet, kissé kinyújtóztathatta az ágait, így helyzetével átmenetileg elégedett is lehetett, ha állítható ilyen egy haldoklóról, és mért ne lehetne. Őt is várhatja a fa mennyország, vagy valami ilyesmi...

TÜNDÉRMESE AZ ORSZÁGRÓL, AHOL FELVETTÉK A HARCOT EGY GYEREKGYILKOSSAL – ZENTE TÖRTÉNETE, AHOGY MÉG NEM HALLHATTÁK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2019.12.24.


Minden évnek megvan a maga tündérmeséje. 2019 karácsonyán Zentéét meséljük el úgy, ahogy még nem hallhatták. A világ legdrágább gyógyszerét megkapó harmadik és negyedik európai gyermek is magyar lehetett egy példátlan összefogásnak köszönhetően. Kétszer hétszázmillió forintot gyűjtött össze zömmel az az anyai háló, amely fiatal nők Facebook-csoportjaiból áll. A magyar egészségügy partnere volt a gyermekéért küzdő családnak, így végül nem csak Zentén és Leventén tudtak segíteni, de bejelentették, hogy ezután a 18 év alatti gyerekek megkaphatják azt a másik, évi 120 millió forintba kerülő szert, amelyhez a világon eddig csak 9300 gyermek juthatott hozzá...

SZABAD SZEMMEL: MAGYAR GYÁSZÉNEKRŐL ÍR A MEGHATÁROZÓ LAP - MIKÉNT HASZNÁLJA FEL EGY NEMZET EGYKORI TRAGÉDIÁJÁT ÉS ÉLŐ FÁJDALMÁT A POLITIKA.

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.25.


„Magyar gyászének” címmel a Trends-Tendances arról, hogy Orbán Viktor nacionalista célokra használja fel Trianon közelgő 100. évfordulóját, mivel itt az ország történetének fájdalmas eseményéről van szó. Ungváry Krisztián ezt úgy világítja meg, hogy a szerződés Magyarország legszörnyűbb katasztrófáját jelentette. A magyarok még ma is fájlalják a terület felszabdalását, a korábbi lakosság jelentős részének elvesztését. 

A mostani miniszterelnök mindent megtett az utóbbi 10 évben, hogy ne csillapodjanak ezek a fantomfájdalmak. Egyik legelső intézkedése az volt, hogy lehetővé tette a szomszédságban élő mintegy 2,5 millió magyar számára az anyaállam útlevelének beszerzését, amivel egy millióan éltek, ők ma is tömegesen voksolnak a politikusra. 

A Fidesz évi 160 milliárd forinttal segíti a határon túliakat. Június 4. a nemzeti egység napja lett és Orbán ünnepnappá nyilvánította. Azon kívül támogat olyan konferenciákat, amelyeken újranyitják a vitát a békemegállapodás tanulságairól. Jövőre avatják az Országházzal szemben a hatalmas Trianon-emlékművet. Egy rámpát, amelynek gránitfalaiba belevésik a mintegy 13 000 elvesztett település nevét. De még az olyan, hatalom közeli történészek, mint Gerő András is úgy gondolják, hogy az építmény csupán súlyosbítja majd a hiábavaló nosztalgiát. A miniszterelnök odáig nem megy el, hogy követelje a határok átrajzolását. De amikor a régi sebekben vájkál, az számára eszköz, hogy megerősítse nacionalista hitvallását. Trianon tragédia volt a magyar nemzet számára. Ám ahelyett, hogy segítene kigyógyulni abból, Orbán azt élvezi, hogy újra megforgatja a kést a sebben.
ITT OLVASHATÓ

2019. december 25., szerda

ÍGY KARÁCSONYOZNAK A MAGYAR CSALÁDOK

INDEX
Szerző: ZÁVECZ TIBOR
2019.12.25.


- A karácsonyi ünnepekre a magyar családok többsége közösen készül fel, de az előzetes nagytakarításban és a sütés-főzésben jóval nagyobb teher hárul a nőkre, mint a férfiakra.

- A családok felében szenteste adják át egymásnak az ajándékokat, egyharmaduknál viszont nem várnak addig, már délután körbeállják a fát.
- A karácsony mozgalmas ünnep, az emberek kilenctizede útra kel, és meglátogatja rokonait, ismerőseit, a többség 2-3 helyre is elmegy vendégségbe.
- A külföldön élő hozzátartozók közül csak minden ötödik jön haza rendszeresen karácsonyra.
- Az ünnepi tévéműsorokba szinte mindenki belenéz, és filmekre is jut ideje a nagy többségnek.
- A közös és az egyéni kikapcsolódásnak nagyjából azonos súlya van, karácsonykor közel egyforma arányban (30-40 százaléknyian) társasjátékoznak, kártyáznak illetve interneteznek, játszanak laptopjaikon, okostelefonjaikon.

Ezek a legfontosabb megállapításai a ZRI Závecz Research és a CAWI Services által készített közvélemény-kutatásnak, amely a megszokottnál nagyobb mintán, 5500 fő megkérdezésével készült december első felében.

A nőkre hárul a készülődés nagyobb terhe

A karácsonyi előkészületeket többnyire együtt végzik a családtagok, de ahol nem, ott jellemzően sokkal inkább a nőkre, mint a férfiakra hárulnak a teendők. Az ünnepi nagytakarításból a családok 56 százalékában mindenki kiveszi a részét, ugyanakkor 37 százaléknál a nők alakítják ünnepivé a lakást, a háztartások mindössze 4 százalékánál végzik el ezt a feladatot a férfiak. A karácsonyi asztalra kerülő ételeket és a süteményeket is főképpen a nők készítik el – a családok 42, illetve 51 százalékánál...

162 MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ KISGYEREK VÉGRE SAJÁT ÁGYBAN TÖLTHETI A KARÁCSONYT

ABCÚG BLOG
Szerzők: ZSILÁK SZILVIA, HAJDÚ D. ANDRÁS
2019.12.23. 


Az Á-Lom kampány az Adománytaxi Alapítvány bútor projektje, Nógrádszakál pedig egyike azoknak a településeknek, ahol nekik köszönhetően 24 gyerek már a saját ágyában aludhat idén karácsonykor. Körülbelül 50 ezer gyereknek nincs saját ágya Magyarországon, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt egy gyereket sem vehetnének el a szüleitől, az ágyak hiánya akár egy kiemelés során is szempont lehet. Az Adománytaxi a kampány során nyolc településnek összesen 162 gyerekágyat gyűjtött össze. A fővárosiak a már nem használt bútoraiktól szabadulhattak meg, miközben ágyakhoz jutottak azok, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. 

A Nógrádszakálon található Jelenlét Ház vasárnaponként általában üresen áll, azonban ezen a karácsony előtti hétvégén a dolgozók izgatottan várják egy teherautó érkezését. A különleges nyitva tartás oka, hogy adományok érkeznek a falu hátrányos helyzetű gyerekeinek címezve.

A szlovák határ menti falut általában két dologról ismerik. A túrázók onnan, hogy a közelében húzódik Magyarország egyik legszebb szurdokvölgye, a “palóc Grand Canyon”. A szociológusok körében pedig azért ismert, mert egyike az ország harminc legszegényebb falujának. Amíg várjuk az ágyakat, a Jelenlét Ház vezetőjétől, Sárközy Tamásnétől megtudjuk, hogy a faluban 640 ember lakik, ebből 130 közmunkás. Amikor megkérdezem, hogy milyen munkalehetőségek vannak a faluban, a válasz a közmunkában, az idénymunkában, a vasazásban (vasgyűjtés), valamint a budapesti építőiparban ki is merül. Ő egyébként az Adománytaxi helyi partnere, aki garanciát nyújt arra, hogy az ágyak a megfelelő helyre kerüljenek...

A SZABADÚSZÓ PÜSPÖK: BEER MIKLÓS NYUGDÍJAS NAPJAI

HVG ONLINE
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2019.12.25.


Utazik, blogot vezet, alig van szabad perce Beer Miklósnak, pedig hónapok óta visszavonult. Rengeteg ügy foglalkoztatja, de az egyik legnagyobb kihívást a nemrég bejegyzett alapítványának vállalása jelenti.

Négy hónappal ezelőtt szentelték fel és iktatták be Beer Miklós utódát a Váci Egyházmegyében, a nyugdíjas megyéspüspök pedig a szó szoros értelmében kilépett a templom falai közül: szinte folyton úton van. Október végén Debrecenben a Szólj be a püspöknek kerekasztal-beszélgetésen ostromolták kérdésekkel az evangélikus és református, szintén nyugdíjas püspökökkel együtt, itt is az „önszórakoztató gettóegyház” meghaladása volt a fókuszban, de az elmúlt hetekben még Moszkvába is elutazott. A sűrű program miatt a nemrég elfoglalt, szerény nagymarosi otthonába is szinte csak aludni jár haza.

Beer Miklós tizenhat éven át volt a Váci Egyházmegye püspöke. 1966-ban szentelték pappá Esztergomban, de teljesített szolgálatot Szobon, Kőbányán, Márianosztrán, Dömösön, Pilismaróton is, mielőtt püspökké szentelték. Az utóbbi években azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy a többi egyházvezetőtől eltérően foglalt állást például a migrációról, de a római katolikus egyház statikus képét is igyekezett átfesteni. Egy olyan szolgálatot képzelt el, ahol az emberi problémákhoz közelebb kerülnek, de az elkötelezett világiak is vállalhatnak meghatározott körben egyházi feladatokat...

IDÉN A NÉPLIGETNÉL TARTJÁK A KARÁCSONYI ÉTELOSZTÁST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.12.24.


Minden nap több mint ezer adag meleg ebédet és ugyanennyi tartós élelmiszercsomagot vihetnek haza az érkezők.

Apadni nem akaró sorokban állnak évről évre fővárosi szegények ezrei az Ételt az Életért Alapítvány karácsonyi ételosztásán. Idén sincs ez másként: ezúttal a Népligetben, a Planetárium mellett rendezik meg a háromnapos Karácsonyi Szeretetlakomát. Az alapítvány a honlapján azt írja,

minden nap több mint ezer adag meleg ebédet és ugyanennyi tartós élelmiszercsomagot vihetnek haza a vendégek...

FEJEZETEK EGY FENYŐFA ÉLETÉBŐL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.12.25.


Karcsinak hívták a fenyőt, aki évek óta növekedett, játszadozott, lengedezett és sóhajtozott a fenyőneveldében. Egyszerű lucfenyő volt, semmi pucc, semmi pávaság. Olyan volt, mint akármelyik lucfenyő, akik ezerszámra álltak mellette, némelyik kissé csálébb, ritkásabb, nyomorultabb, de fenyő volt mindahány, nem volt alávalóbb egyik sem a másiknál, Isten teremtménye az összes, egy vérből valók. Sőt, még a génjeik is szinte teljesen megegyeztek akár egy nordmann fenyőével is, pedig ezek annyira fönt hordták az orrukat a pedigréjükkel, sokszor szóba sem álltak egy Karcsi féle egyszerű luccal.

Persze eleinte nem volt semmi baj, nem tudott Karcsi semmit, a butaság bátorságával éldegélt. Magonc korában beszélni sem tudott, csak nyújtogatta magát a nap felé és szítta a vizet, hörbölte nyakló nélkül, mert állandóan szomjas volt. Aztán, ahogy iperedett, megtanult beszélni is, már szóba tudott elegyedni a szomszédjaival, akik közt voltak nagyobbacskák is, akik már többet tudtak a világról, hallottak ezt-azt, és nekiálltak riogatni a kisebbeket, hogy jön majd a fűrészkezű ember, elvágja a lábukat, aztán megkötözve, autóra zsúfolva ismeretlen helyre viszik őket.

Ki tudja, milyen sors vár ott, így károgtak és lázítottak az öregebbek, de nem tudni mi céllal, hiszen elszaladni nem tudtak, kiabálni ugyan igen, de azt rajtuk kívül senki nem értette. Senki nem tudott fenyőül, az ágaikat leszaró cinkék, a tövüket szétpisáló kutyák sem, az emberek meg pláne. Egyébként az öregebbek sem láttak még soha fűrészkezű embert, ez a képzelet lázas szüleménye lehetett csak, mert az emberek jók, csak büdösek. Ezt lehetett megállapítani róluk, ahogy gumicsizmában, szőrösen néha megjelentek, dőlt belőlük a cefre ismeretlen szaga, és más különlegességek...

2019. december 24., kedd

JAJ, DE SZÉP A KARÁCSONYFA, CSAK A ROSSEBNEK VAN TALPA

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.12.24.


Karácsonyfát állítani német dolog, mármint annyira német, mint egy csomó minden más: lehet germán, kelta, sőt, akár római vagy görög hagyomány is, mindenesetre mostanra hétköznapivá vált, hogy beviszünk egy fenyőt a lakásba. Ez két nagyobb és újabb népszokásban szokott mostanában kicsúcsosodni: ugyan csak 1824 óta ismert itthon a szokás, azóta biztosan megszaporodott az aprószentek egyre sűrűbb emlegetése, legalábbis akkor, amikor befaragják és kidobják a fát. A karácsonyfa mézeskalács-illatú, vidám történetét végigkíséri a faragással együtt járó szerencsétlenkedés. 

A fa állítólag távol tudja tartani a szellemeket, ártó démonokat és egyebeket, de jobban is teszi, ha már muszáj valamilyen talpba beleállítani, ez ugyanis még traumatikusabb élmény, mint a panel fürdőkádjában döglődő halat kerülgetni. A hal még elkerülhető, a fenyőfa már kevésbé (igaz, van, aki a műfenyőre esküszik, de annak semmilyen sportértéke sincs). Finnországban úgy tartják, hogy a fenyő ölelgetésétől az ember bátor lesz, és bár igaz, hogy ők ezt erdőben csinálják, a panel harmadik emeletére egész egyszerűen lehetetlen úgy feljutni, hogy az ember ne ölelgesse meg alaposan a karácsonyfát, ezzel valószínűleg egy egész évnyi bátorságadaghoz lehet jutni.

A német pékek tehetnek mindenről

Bár abban többé-kevésbé konszenzus uralkodik, hogy a karácsonyfa valami pogány csökevény, és sem az imák, sem az egyházi énekek nem említik, az már homályosabb, hogy mióta tért vissza a köztudatba. Magyarországon az óvódaalapító Brunszvik Teréz (Jozefa Anna Johanna Alojzia) faragtatta be valaki mással az első fát, maga a szokás pedig valószínűleg Németországban maradt fenn, onnan terjedt el aztán az egész világon

Bernd Brunner német ismeretterjesztő író a karácsonyfa történetéről szóló kötetében (Reinventing the Christmas Tree) azt írja, hogy először a freiburgi péksegédek társasága találta ki 1419-ben, hogy milyen jó ötlet lenne kivágni egy fát, bevinni a helyi kórházba és almákkal meg mézeskaláccsal feldíszíteni, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. Arról sem maradt fenn semmi, hogy vajon kinek jutott a fenyőfa befaragásának megtisztelő feladata. Mások szerint Tallinnban állították fel az első fát, hogy körbetáncolják (1441-ben). Az ismeretlen hős faragóról itt sem emlékeztek meg, és különben is, Brunner szerint lehet, hogy csak valami pózna körül táncoltak az észtek, fáról szó sem volt. Riga is magának követeli az első karácsonyfa dicsőségét, szerintük 1510 körül itt díszítették fel az első jegenyefenyőt, és azt táncolták körbe...

A SOHA NEM VOLT OTTHONOSSÁG ÉRZÉSÉT KERESSÜK A FEHÉR KARÁCSONYBAN

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2019.12.24.


A karácsony akkor igazán szép, ha fehér. Erre vágyunk, annak ellenére, hogy havazás elsősorban az északi féltekén várható, ezen belül is nagyobb eséllyel a skandináv országokban. Mégis azt gondoljuk, hogy csak a fehér karácsony lehet tökéletes; és úgy emlékszünk, hogy gyerekkorunkban sokkal gyakrabban esett a hó decemberben, mint manapság.

Hogyan lehetséges, hogy legtöbbünk fejében a karácsony elválaszthatatlan a havazástól, és talán még azok is így gondolkodnak, akik soha életükben nem láttak havat? Miért hiszünk abban, hogy régen minden jobb, a karácsony fehérebb volt? Mennyi köze van a nosztalgiának a valósághoz?

A kultúrának nagy szerepe van abban, milyen ünnepre vágyunk: a karácsonyi dalok, történetek és képek több évszázada közvetítik és tartják fent ezt az idealizált hangulatot. A fehér karácsony képét a mi kultúrkörünkben Charles Dickens terjesztette el. A Karácsonyi énekben − ami ma is az egyik leginkább olvasott, és legtöbbet idézett ünnepi történet – havazik, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban ma már elég ritka a decemberi hóesés. Erre az lehet a magyarázat, hogy abban a korban, amikor az író élt, különösen hideg volt Angliában, még a Temze is befagyott néhányszor. Dickens tehát azt élhette át, hogy a karácsony jellemzően havas, jeges. Sőt a karácsonyt is ő tette újra „divatossá”. Az ipari forradalmak korában az embere vidékről városba költöztek, elvesztették a régi szokásaikat. Amikor Dickens 1834-ben megjelentette a történetet, sokakat elvarázsolt ez az ünnepi hangulat, és nosztalgikusan kezdtek el arra a múltra gondolni, amikor még mások voltak a tradíciók, és amikor még több időt tölthettek a családjukkal.

A 20. században többek között a White Christmas című dalnak is nagy szerepe volt abban, hogy fennmaradt ez az eszményített karácsony-kép. A dalt Irving Berlin írta 1940-ban, Bing Crosby tette híressé, és rekordot döntött a feldolgozások számában. Nagyjából abban az időben kezdték el játszani, amikor az USA belépett a második világháborúba – ez az időzítés is hozzájárulhatott a sikeréhez, és ezzel együtt egy kicsit talán ahhoz is, hogy ma is havas karácsonyról álmodozunk...

A NER ÉS A SZERETET - A HAVI 28 000 FORINTBÓL DŐZSÖLŐ IDŐS EMBEREK NYUGDÍJÁNAK EMELÉSÉRE TÍZ ÉV UTÁN SAJNOS IDÉN SEM NYÍLT LEHETŐSÉG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2019.12.22.


A Nemzeti Erőszak Rendszere, amely megteremtette a keresztény szabadság nem létező fogalmát, kitüntetett figyelemmel készült az idei szeretet ünnepére, a karácsonyra.

Az egész éves gyűlöletkeltés, antiszemita plakátozás, sárdobálás, fasiszta intézkedések sora után végre megpihen a kormány is és az egymást gyűlölő lakosság is. Miután ajándékvásárlás közben egymásnak estek az áruházakban, az éhenhalástól félve összeverekedtek a koszlott vízben agonizáló pontyokon, majd felpofozták egymást a parkolóhelyekért – hazamennek és megkezdődhet a faállítás és az ajándékok elhelyezése a meghitt családi körben, a szeretet jegyében.

Ajándékozásról a felcsúti nemzetvezető és bűntársai is szívvel-lélekkel gondoskodtak. December végén gyorsan hoztak egy új társadalombiztosítási törvényt, amely kizár 70 ezer vagy 700 ezer (ők sem tudják pontosan, mennyi) embert az egészségügyi ellátásból, amennyiben három hónapnál több elmaradásuk van a járulék befizetésből. Az az aprócska tény, hogy az állam akár félévnél is hosszabb ideje tízmilliárdokkal tartozik a kórházaknak, amelyek emiatt nem tudják kifizetni a beszállítóikat, nyilván nem jelent semmilyen ellentmondást az új törvénnyel szemben. Nincs is ok különösebb felháborodásra, hiszen aki fizeti a járulékot, sem kap ellátást a rég összedőlt magyar egészségügyi rendszerben.

A közismerten kultúrahabzsoló felcsúti nemzetvezető idén decemberben érezte úgy, hogy eljött az ideje maga alá gyűrni a színházi életet is, a TAO-pénz megvonása után még mindig úgy-ahogy vegetáló színházakat egyszer s mindenkorra ki kell végezni, neki kell kineveznie az igazgatókat. (A repertoár kiválasztásába és a szereposztásba egyelőre nem szól bele.) A keresztény szabadság és a szólásszabadság országában évvégén mondvacsinált ürüggyel bezárták a 25 éve működő Civil rádiót is – ezt a csomagocskát talán nemzeti színű pántlikával kötötték át...

SZABAD SZEMMEL: FORDULAT A MAGYAR POLITIKÁBAN, HOGY AZ ÁLLAM MEGVETTE A MÁTRAI ERŐMŰVET - A NÉPSZAVA NEMEZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.24.



Bloomberg 

A lap szerint 180 fokos fordulatot jelent a magyar politikában, hogy Orbán Viktor pár napja csatlakozott ugyan az európai klímacélokhoz, ám kormánya most megvette az ország legnagyobb hőerőművét a miniszterelnök legszorosabb üzleti szövetségesének, Mészáros Lőrincnek a cégbirodalmától. Ebből az következik, hogy a lignittel működő létesítmény környezetbarát átalakítására most az adófizetők pénzéből kell hozzávetőleg egy milliárd forintot fordítani. Az ügylet részletei azonban nem ismeretesek. Mindenesetre nemigen van olyan hasonló létesítmény az országban, amely jobban szennyezné a környezetet, mint a Mátravidéki Erőmű. Annak működési engedélye egyébként 2029-ig szól, de már a 2. egymást követő évben veszteséget produkált. Ez azonban nem akadályozta meg a tulajdonosokat abban, hogy ne vonjanak ki belőle tavaly jó 11 milliárd forintnyi osztalékot.

Az elemzés rengeteg más véleménytől eltérően úgy gondolja, hogy az idei év Vlagyimir Putyiné volt, ez az ő világa, valamennyien abban élünk. Az amerikai elnök együtt akar menetelni Oroszországgal, miközben az alkotmányos vádemelési eljárás megrengette az USA-t és elvonta figyelmét. Nagy-Britannia befelé fordul a transzatlanti szövetség másik pilléreként, miközben Moszkva évek óta igyekszik aláásni a kapcsolatokat Európa és Amerika között. Az erőviszonyok a Közel-Keleten is a Kreml javára tolódnak el és egyre szorosabbak a kapcsolatai Kínával. Hogy országa jócskán a tényleges súlyán felül teljesít a világpolitikában, az az államfőnek abból az adottságából adódik, hogy képes saját magát, illetve az oroszokat a valóságosnál fontosabbnak feltüntetni. És itt egyáltalán nem csupán bűvészkedésről van szó, mert lehet, hogy nem a legjobbak a lapjai, de úgy tűnik, hogy cseppet sem fél, ha ki kell játszani azokat. Ettől olyan ijesztő, mondja egy volt moszkvai amerikai nagykövet. Putyin mára a feltörekvő autokraták vezérlő csillaga lett, a politikai technológia mestere, ideértve a sajtó manipulálását, amit ezek a vezetők szintén felhasználnak, akár Moszkva segítségével, akár anélkül, hogy szétverjék az eddigi világrendet. Az orosz tekintélyelvűség termékeny talajra talált Magyarországon és Lengyelországban, de nem kevesen rokonszenveznek azzal Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. Putyin népszerűsége jelenleg 70 % körül mozog, pedig brutálisan leverette a tüntetéseket, a gazdaság pedig stagnál. Igen sok lelket nyert meg az Egyesült Államokban is, noha a megosztást szolgáló eszközei sokszor olcsóak és primitívek voltak, de hatottak a közösségi médián keresztül. Számára az igazság pillanata a pénzügyi válsággal következett be, mert arra jutott, hogy az USA nem hogy a világgazdaságot nem irányítja, de semmit sem. 

Személyes tapasztalatai alapján a tudósító arról számol be, hogy aggódnak a magyar bírák, mert a kormány az elmúlt napokban egy sor ponton módosította az igazságszolgáltatás játékszabályait. Egyikük – szigorúan név nélkül – úgy nyilatkozott, hogy a reformok veszélyek kapukat nyitottak ki. A jelentés egyben idézi az Európa Parlament emberi jogi biztosát, Dunja Mijatovicsot, aki már egy hónapja komoly aggályait fejezte ki az új szabályozás miatt, merthogy az kedvezőtlenül érintheti a bíróságok, illetve a bírák függetlenségét, és azt, hogy a polgárok bízhassanak a perek tisztességes lebonyolításában.

Az amerikai Rágalmazás-elleni Liga élesen elítélte Donald Trump személyes ügyvédjét, amiért az kijelentette, hogy Soros Györgyöt nemigen lehet zsidónak tekinteni, alig burkoltan uszítva ily módon az antiszemitákat. Giuliani, aki a napokban Budapesten és Kijevben járt, hogy bizonyítékokat szerezzen a demokrata párti Joe Biden befeketítésére, megismételte, hogy az USA korábbi ukrajnai nagykövete Soros embere volt. Szerinte az emberbarát befektető négy esetben is beleszólt, ki kerüljön a képviselet élére. Azon kívül FBI-ügynököket alkalmaz. Hasonlókat már egy másik elnökhívő szélsőséges jogász is mondott, meg is kapta érte az elmarasztalást zsidó szervezetek részéről. Guiliani most azt fejtegette, hogy nem lehet zsidóellenes, csak azért mert szembeáll Sorossal. Megjegyezte, hogy ő sokkal inkább zsidó, mint a befektető, aki nem gyakorolja vallását és nem jár a zsinagógába. Azon kívül nem támogatja Izraelt, sőt, a zsidó állam ellensége. Minderre a Rágalmazás-elleni Liga úgy reagált, hogy az elhangzottak döbbenetesek és sértőek. És nem Giuliani fogja eldönteni, ki a zsidó és ki nem az, illetve hogy mi az antiszemita. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy Soros emberbaráti tevékenysége jó ideje ürügyként szolgál túlméretezett összeesküvés elméletekhez. A jogásznak ezek után bocsánatot kell kérnie és haladéktalanul vissza kell vonnia állításait, hacsak nem akar lovat adni a radikális antiszemiták és a fehér felsőbbrendűség hívei alá, akik hisznek ebben az összehordott mocsokban, emelte ki az ADL. A jelek szerint azonban az ügyvéd kitart álláspontja mellett...

AZ ÚT KÖZBEN SZÜLETETT MENEKÜLT GYEREKEK SZALADGÁLNAK A TÁBOR UDVARÁN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2019.12.24.


A magyar határon a tranzitzónákban hónapokat, sőt évet is meghaladó időt kell eltölteniük bezárva a menedékkérőknek, mégis vannak, akik bíznak abban, hogy szabadon élhetnek majd, valahol Európában. Ők azok, akik a szabadkai táborban várnak a sorukra, a tranzitzóna előszobájában.

Az egykori téglagyár és a szargyárnak nevezett szemétdomb mellett visz az út a szabadkai táborhoz, amelyet még 2015-ben nyitottak meg. A vajdasági városnál szállásolták el azokat a családokat, akik menedékkérelmet akartak benyújtani a magyar hatóságokhoz, hogy legális úton léphessenek az Európai Unió területére.

Néhány évvel ezelőtt még tömve voltak a tábor termei, ahol emeletes ágyakkal zsúfolt szobákban várták ki a sorukat a legkülönbözőbb országokból érkező férfiak és nők, többnyire gyermekeikkel. Ölték egymást azért, hogy jó helyre kerülhessenek fel azon a listán, amely a határon levő konténerekbe való belépés sorrendjét határozta meg számukra, talán még üzleteltek is a jobb pozíciójú helyekkel...

IVÁNYI GÁBOR: LÁTTAM ÉN MÁR FŐÜGYÉSZT BÖRTÖNBE MENNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.12.24.


„Ha nem állítják meg a hatalmat, akkor egy fenevad válik belőle, és telhetetlen bendőjű fenevadként törtet tovább. A Biblia jut megint az eszembe: falt és zúzott, a maradékát pedig összetaposta. Tehát, amit nem tud felfalni, az másé se legyen” – mondja a Hírklikknek adott karácsonyi interjúban Iványi Gábor lelkész. Arról is beszél, hogy ő szidhatja Orbán Viktort, a miniszterelnök viszont nem élhet vissza azzal, hogy kezében van valamennyiünk adóforintja. Márpedig Orbán ezt teszi: fal, zúz és széttapos.

– Itt, a székhelyeden, a Dankó utcában is megvalósul a zsidó-keresztény párbeszéd, hiszen a szomszédba települ az EMIH egy intézménye, kétmilliárd forintból. Ennyi pénzzel az Oltalom mit tudna kezdeni?

– Valószínűleg a magam előtt tolt adósságaimat rendezném belőle, különösen a szállítói tartozásokat, különben nem tudnánk túlélni az előttünk álló napokat, heteket, hónapokat. Most is csak úgy, hogy állandóan megpróbálunk egyezkedni és határidőket kitolni. Egy ekkora összeg a túlélésünket szolgálná. Mi az alapnormatívát sem úgy kapjuk, mint a többiek. Mégpedig azért nem, mert közben módosították a törvényt, azaz már nem alanyi jogon jár, nem azt mondja az állam, hogy X közoktatásban tanuló gyerek után ennyit és ennyit fizet, hanem amennyit ő jónak gondol. Mondok egy példát: mi a nálunk tanuló 3000-3500 gyerek után 420 millió forintot kaptunk évente. Most 190 milliót.

– És ezt is kérvényezni kell?

– Nem, elindítja nekünk az EMMI, de még vitatni sem lehet; bölcs jogászaink szerint nem is érdemes, mert akkor még ennyit sem fogunk kapni.

– Tehát ez az év sem hozott áttörést…

– Nem, áttörés távolról sincs! Sőt, arról beszélhetünk, hogy még tovább próbálták a helyzetünket nehezíteni. A dolog hátterében különben az áll, hogy még 2010-11-ben, az egyházi törvény elfogadása környékén, nyilatkoznom kellett az EMMI elődjének, hogy milyen intézményeket tartunk fenn, és kinek adjuk át őket. Én már magát a kérdést sem értettem, mivel semmit nem kívántam átadni senkinek. Arra gondoltam naivan, hogy ha másnál lehet finanszírozni – például Köves Slómónál, vagy az Erdő Péter vezette egyház által fenntartott intézményeknél –, akkor nálam, miért nem lehet? Én nem vagyok ugyanolyan állampolgár mint ők? És azok a gyerekek, akik nálunk tanulnak, nem ugyanolyan magyar állampolgárok? Hát micsoda dolog ez, hogy a nálam ellátott gyerekek, vagy idősek, rászorulók azok nem ellátandók, ha mi látjuk el őket?

– De te már akkor is tudtad, hogy szálka vagy a miniszterelnök szemében, és ezért nem is fogod megkapni ezt a lehetőséget…
– Nekem abból kell kiindulnom, hogy én lehetek akármilyen szálka; normális világban én szidalmazhatom a miniszterelnököt, mondhatok róla bármi rosszat – akár ok nélkül is –, ő azonban akkor sem teheti meg, hogy elveszi a jogaimat. Én sem veszem el az ő jogait, legfeljebb rossz véleménnyel vagyok róla, és emiatt nem szavazok rá, de ettől én még elfogadom, hogy ő a miniszterelnök. Már, ha törvényesen szerezte meg ezt a pozíciót. Mert ha nem, akkor legális és emberséges eszközökkel kell küzdeni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Az viszont, hogy ő ebben a tisztségben kezeli a mindannyiunk által fizetett adót, és ezt kihasználva, úgy dönt, hogy nekem nem oszt vissza pénzt, csak azért, mert ő engem utál, gyűlöl, ez elfogadhatatlan...

CSATAZAJ HELYETT ELCSENDESEDÉS - ÜNNEPI BESZÉLGETÉS ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖKKEL

MAGYAR NEMZET
Szerző: CSERMELY PÉTER
2019.12.24.


– Családok nélkül se nekünk, se a hazánknak nincsen jövője. A családvédelmi akcióterv példátlan támogatásokat kínál a magyar embereknek, és lehetőséget, hogy megtervezzék a jövőjüket. 2011 és 2019 között összesen 2250 milliárd forintot hagytunk a magyar családoknál. Ezért van családi és arányos jövedelemadó, kiterjedt otthonteremtési rendszer, ezért támogatjuk a gyermek melletti munka lehetőségét, óvodákat, bölcsődéket építünk, ingyenessé tesszük a tankönyveket és a rászoruló diákok étkezését is biztosítjuk. Ez így együtt Európa legátfogóbb családtámogatási rendszere. De még ez sem lesz elég – nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor miniszterelnök...

AJÁNDÉKOZZ KARÁCSONYT: TÖBB MINT KÉTEZER GYEREKNEK TUDTUNK SEGÍTENI

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.12.23.


7,5 millió forint gyűlt össze a Klubrádió és az Igazgyöngy Alapítvány akciójában mélyszegénységben élő gyerekek, családok megsegítésére. 2200 gyerek kap ajándékot.

Öt éve kezdték el a Klubrádióval az Ajándékozz karácsonyt! akciót – kezdte L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója elmondta, nagyon boldogok, mert ezerrel több gyerek karácsonyozhat az alapítvány kapcsolatrendszerében, és 2217 gyerek kap karácsonyi ajándékot, sokuk családja pedig családi csomagot az elmúlt két heti akciónak köszönhetően. A múlt héten és ezen a héten végig dolgoztak az ajándékok célba juttatásán (ahhoz, hogy minden december 24-én érjen célba, egy valódi Mikulásra lett volna szükség).

Vannak élelmiszercsomagok, fűtőanyagok és a gyerekeknek cipősdoboz-ajándékok, utóbbiakat életkor és nem szerint válogatják egy dobozba az ajándékozók. Azonban amikor ők ezt a családokra szabják, mindig rájönnek, hogy kell még hozzá vásárolni. Általában nem is győzik cipősdobozzal, most is áttértek az ajándékzacskókra, a hétszáz, kifejezetten hátrányos helyzetű óvodásnak, akit elértek, már így juttatták el. Nagyon megható és szép találkozások voltak óvónőkkel, szülőkkel – mondta L. Ritók Nóra.

Kifejezetten a Klubrádió akciójának köszönhetően majdnem 4 millió, 3 millió 864 ezer forint érkezett, amiben sok olyan kisnyugdíjas támogatása is benne van, akinek magának sem túl fényes a karácsonya. Ez időszak alatt cégek 3 millió 250 ezer forint utalást küldtek. Amikor a rádióban jelezték, hogy rezsiutalványt is várnak, az is jött 342 ezer forintnyi értékben. Mindezt összeadva körülbelül 7,5 millió forinttal támogatták őket a rádió hallgatói. Korábbi támogatóikkal együtt ez az összeg meghaladja a 30 millió forintot – mondta L. Ritók Nóra.

Közölte azt is: mélyszegénynek azt tekintik, aki a hónap végéig családjának nem tudja egyenletes színvonalon biztosítani az alapkiadásokat, egy váratlan kiadás – akár a gyerek gyógyszere – már nem fér bele, és ilyenkor olyan megoldáshoz fordulnak, amely tovább növeli az anyagi nehézségeiket, például uzsorához vagy személyi hitelhez. Azok a családok, akiket most megkerestek, nem tudnának különbséget tenni egy átlagos nap és a karácsony között, ha nincs ez az akció.

MINDEGY, CSAK MELEG LEGYEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2019.12.23.



Azoknak kerül legtöbbe a fűtés, akiknek a legkevesebb pénzük van rá: szigetelés nélküli házakban, rossz kályhákkal, silány tüzelővel csiholnak meleget.

- Fogtam két nagy rafiaszatyrot azoknak jó erős a fülük, meg vittem az ásót is. Busszal átmentem Farkaslyukba, ott felkapaszkodtam a meddőre, és elkezdem gödröt ásni. Ha szerencsém volt, nem kellett mélyre mennem, a felszínen is találtam annyi szénrögöt, amivel megtelt a két táska, s jöhettem vissza Ózdra, a családhoz. Ha okosan használtuk, és csak reggel meg este fűtöttünk be, két napig is kitartott, de általában elfogyott egy nap alatt. Ha nem volt fa, meg szén, rádobtuk a rongyokat meg a cipőt is a kályhára. Gumit azt nem, attól féltettem a gyerekeket, de látom reggelente itt a környéken, hogy a nagy abroncsokat fűrészelik fel: olyankor tudom, hogy mindjárt elönti a fekete füst a telepet. 


Az 53 éves ózdi Berki Zoltán mesélte mindezt: ő is egyike volt azoknak azoknak, akikkel a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület vezetője, F. Nagy Zsuzsanna és kollégái ősszel kérdőíves felmérést készítettek, hogy megismerjék a térségben élő hátrányos helyzetű családok fűtési szokásait. - Sokszor elég volt az udvarra vagy épp a tüzelőberendezésre pillantani, hogy tudjuk, bármit, akár a bútorok egy részét is elégetik tél végére tehetetlenségükben ezek a családok. Az ilyen környezetben élő gyerekek már a tankönyveiket sem hozzák haza az iskolából, mert azok is a kályhában kötnének ki. A rossz energiahatékonyságú vityillókban háromszor, négyszer annyi tüzelőanyagra van szükség, hogy kihúzzák a telet, mint másoknak, hiszen a nyílászárók résein, a falakon, a födémen szinte akadálytalanul szökik ki a nehezen előállított meleg – foglalta össze a környezetvédő. 

Miskolcon, Ózdon, Farkaslyukban az ilyen telepeken élőkkel beszélgetve kiderült: van, aki falopással próbálja átvészelni a telet, de a PET-palackoktól az ingyenes osztásokon kapott ruhán át az építkezési hulladékok között talált mázolt ablakkeretekig, egyéb műanyagig mindent tűzre vetnek, csak ne fázzanak. De még ha olykor jut is egy-egy család udvarára félig-meddig normális tűzifa – szociális támogatásként kapott egy-egy köbméternyi - akkor is gond, hogy a legtöbben rossz hatékonyságú román teakályhákban, dobkályhákban, vagy a leginkább csak hangulatteremtésre alkalmas látványkandallókban, alig 40-50-os hatásfokkal tudnak tüzelni. 

A kémények kormosak, a silány tüzelő miatt pedig rendszeresen el is dugulnak. A szegények által lakott utcákban a kémény nélküli házak sem ritkák: ilyenkor a falon vájt lukon vezetik ki a kályhacsövet, ami miatt a réseken befelé is visszaömlik a füst, veszélyeztetve a lakó egészségét...

APOKRIF

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2019.12.23.


– Ébredj, Jóska! – rázogatta az ura vállát az öregasszony, kócosan és otthonkában, pedig még sötét volt odakint, és a kakas sem kukorékolt. Igaz, a lakótelepi ház negyedik emeletén laktak, így nehezen kukorékolhatott volna, de nem lehet tudni sohasem.
– Mi van Mariskám, mi van. – fordult az ellenkező oldalára a volt mozdonyvezető, aki épp sínekről álmodott, sorompókról és Hrabalról, mert szeretett olvasni és ábrándozni, meg révedezni messzi tengerekről, csillagokról.
– Ébredj, Jóska, megszületett a kis Jézus. – tette alaposabbá ébresztésének indokait Mariska, bár a két dolog, hogy megszületett a megváltó, s emiatt az urának hajnalban kell kelnie, csak az ő fejében függött össze, de ott nagyon.
– Mi van? – élénkült meg a hajdani mozdonyvezető, mert már ébren volt annyira, hogy bigott, hívő feleségét ugrassa kicsit.

Nem passzoltak össze elmélet szerint, Mariska a teremtésben hitt, az ura az evolúcióról tartott neki kiselőadásokat meg az ősrobbanásról, illetve a nagy suttyról, mint igazi végítéletről, de ennek ellenére nagyon jól megvoltak. Szerették egymást, vagy valami ilyesmi, ki érti ezt. Ott függött a falon az esküvői fénykép, amelyről József és Mária bizakodva tekint a jövőbe, s ez a jövő most itt van, benne pedig Mariska kócosan és kitartóan költögeti Jóskát, amikor csak öt óra van éjfél után. Pedig, amióta Jóska nyugdíjban van, nincs az az Isten, amivel ki lehet imádkozni az ágyból, mert pótolni akarja az egész életében elmulasztott alvásokat, hogy amikor mások a bal oldalukra fordultak a dunna alatt, ő pöfögött, zakatolt, tülkölt és robogott.

– Csak azt ne mondd, hogy fölcsinált a szakállas. – tért már észhez teljesen Jóska, mert soha nem mulasztott el viccet csinálni abból, hogy ők épp József és Mária, és meg sem unta az évtizedek alatt...