2021. július 11., vasárnap

BYUNG-CHUL HAN: A FACEBOOK TÖNKRETETTE A SZÉPSÉGET

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.07.11.


A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.


Byung-Chul Han magyarul frissen megjelent esszékötetében, A szép megmentésében a kiégés, az önkizsákmányolás, a neoliberális társadalom pszichopolitikai befolyásolása után az esztétika témáját veszi elő, és nem túl meglepő módon ezúttal is arra jut, hogy baj van a világgal: a szépből pornográf tartalom lett, a művészetből pedig árucikk. Erről is az a fránya internet tehet.

A berlini sztárfilozófus első magyarul megjelent könyvében azt fejtette ki, hogy a „pozitivizmus diktatúrájának” belső logikájából egyenesen következik, hogy az egyénre kényszerített hiperaktivitást kiégés követi. A neoliberális kapitalizmusban a kell helyét átvette a lehet, a felfokozott munkatempóhoz felfokozott szórakozási vágy társul, a folyamatos kommunikációs kényszer pedig felőrli az embert.

Következő könyvében, a Pszichopolitikában tovább boncolgatta, hogy mi a baj a világgal: szerinte a neoliberalizmus, a nagy techcégek és a big data nem külső elnyomó hatalomként lép fel és alakítja át az ember gondolkodását, hanem belsőként, egyfajta igényként fosztja meg az egyént a szabadságtól. Mindenből információ lesz, és minden az információ továbbításáról szól, így elvész, ami egyéni, az egyének pedig feloldódnak abban a kommunikációs hálózatban, ahová önként jelentkeztek. Itt a lájkok diktatúrája...

„A MAGYAR NÉV MEGINT SZÉP LESZ”? - EGY ÚJ ALKOTMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK LEHETSÉGES STRATÉGIÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ARATÓ ANDRÁS–HALMAI GÁBOR
2021.07.09.


...Hogyan szabaduljunk az Alap­törvény csapdájából?

Ha tehát egy demokratikus kormány ismét alkotmányos rendszert szeretne a Fidesz-kormányok által alkotmányban intézményesített „hibrid rezsim”6 vagy „választási autokrácia”7 helyén, akkor meg kell szabadulnia az Alaptörvénytől. De hogyan? A történelemből ismert hagyományos módszer a forradalmi alkotmányozás, amikor az emberek az utcán megdöntik a rendszert, és annak alkotmánya helyébe egy demokratikus alkotmányozó hatalom által létrehozott másikat állítanak. Ennek az új alkotmánynak a kialakításakor nem alkalmazzák a régi alkotmány eljárási szabályait, hanem újat alkotnak. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy nagyon gyakran polgárháborúval, erőszakkal és vérrel jár, tehát mindenképpen elkerülendő. Persze nem minden erőszakos alkotmányozás forradalmi, csak azok, amelyek előmozdítják az emberek szabadságát.8 Ebben az értelemben a 2011-es Alaptörvény semmiképpen nem forradalmi, nemcsak azért, mert nem kísérte erőszak, hanem mert a cél éppenséggel a szabadság csökkentése volt, amire Orbán „illiberális” jelzője is utal.

A szintén vértelen és az akkori állampártnak az ellenzéki szervezetekkel folytatott kerekasztal-tárgyalásain előkészített 1989-es alkotmányozás célja viszont kétségkívül a szabadság előmozdítása volt, ezért használta a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság a visszamenőleges igazságszolgáltatásról szóló 1992-es határozatában a „jogállami forradalom” kifejezést.9 Eljárási értelemben viszont sem az 1989-es, sem a 2011-es alkotmányozás nem volt forradalmi, hiszen mindkettő az alkotmány elfogadásának az 1949-es alkotmányból származó kétharmados szabályát alkalmazta.10

Véleményünk szerint az Alaptörvény demokratikus jogállami alkotmánnyal történő felváltásához egy újonnan kialakított szabályokkal létrejövő demokratikus alkotmányozó hatalom által megalkotott, a szabadságot visszaállító dokumentumra lenne szükség, a polgárháború és az azzal járó erőszak elkerülésével. Ennek előkészítéséhez szolgálhat alapul a kerekasztal 1989-es megoldása, de arra nem lehet számítani, hogy a kialakított alkotmánytervezetet a 2022-ben megválasztandó Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadná. Ezért azután az általunk elképzelt alkotmányozás csak tartalmában és abban lenne „forradalmi”, hogy nem az Alaptörvény alkotmányozási szabályai alapján készülne, de annyiban semmiképpen nem, hogy elfogadná a polgárháborút és az erőszakot.

Mielőtt részletesen kifejtjük az alkotmányozásra vonatkozó elképzelésünket, lássuk, milyen más javaslatok fogalmazódtak meg a kétharmadot el nem érő ellenzéki választási győzelem dilemmájára vonatkozóan, és azokról mit gondolunk...


NEM TUDJUK, HOGYAN KÖZLEKEDÜNK MAJD 2056-BAN, ÉS A KONCESSZIÓVAL AZ ADÓFIZETŐK ÁLLJÁK A KOCKÁZATOT

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.07.10.


Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén....

BÁRHOVÁ INDUL ORBÁN VIKTOR, HŰ CSAPATA OTT LOHOL A NYOMÁBAN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.07.09.


A határtalan megfelelési kényszer furcsa magyarázatokra ragadtatja a Fidesz holdudvarának tagjait. Mivel Orbán Viktor finoman szólva is ellentmondásokba keveredik, amikor kijelöli az ideológiai irányvonalat a NER hívei számára, a csatlósok igyekeznek saját kifacsart gondolatmeneteikkel megtámogatni a főnök szavait. Ebből lesznek olyan faramuci nyilatkozatok, mint például az, amit Schmidt Mária adott a 168 óra című lapnak.

Néha az az ember érzése, hogy a következetesség igénye teljesen kihalt a Fidesz ideológusai köréből. Csak azt figyelik, hogy a főnökük éppen melyik irányba indult el aznap reggel, és máris ehhez igazítják a kommunikációs iránymutatójukat. Vegyük például az egyik fő kormányzati elméletgyártó minapi nyilatkozatát! Schmidt Mária azt találta mondani, hogy: „Szerintem, ha a Yale vagy a Harvard akarna jönni, arról is lehetne tárgyalni, bár én nem szeretnék most nyugati egyetemet idehozni.” Egyrészt miért akarna a két neves amerikai egyetem ide jönni, másrészt ő személy szerint miért tartaná ezt ördögtől való gondolatnak?

Az indoklás rendkívül megdöbbentő, hiszen a kormányhoz közeli történész szerint a magyar fiatalok nem vevők a nyugati ideológiákra. Egyrészt ez fából vaskarika, másrészt a valóságtól való totális elszakadás eklatáns példája. Orbán Viktor és köre ugyanis épp azzal a problémával küszködik az utóbbi hónapokban, hogy a Fidesz politikája nem tud gyökeret ereszteni annak a generációnak a gondolkodásában, amely vélhetőleg eldönti a 2022-es parlamenti választás eredményét. A magyar huszonévesek döntő többsége ugyanis nyugati orientáltságú, ami teljesen logikus fejlemény 30 évvel a rendszerváltás után...

ITT OLVASHATÓ

EGYKOR A CEU-RA JÁRT BUDAPESTEN, MOST KÖNYVET ÍRT A NEOLIBERALIZMUSRÓL, MELYBŐL AZ ORBÁN-RENDSZERT IS JOBBAN MEGÉRTHETJÜK

MÉRCE
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2021.07.10.


...Madariaga Neoliberal Resilience című könyve mély tanulságokkal szolgáló, elképesztően részletes, elméletileg innovatív, aprólékosan kutatott könyv. Nem csoda, hogy elnyerte a Society for the Advancement of Socio-Economics (SASE) 2021-es Alice Amsden Best Book Award különdíját (honorable mention), valamint az International Studies Association (ISA) International Political Economy Section 2020-as Best Book Award különdíját.

Kötelező olvasmány mindazoknak, akiket érdekel a neoliberalizmus múltja, jelene és jövője.


MÉSZÁROS LŐRINC A FERTŐ-TÓNÁL IS BETONRA CSERÉLI A TERMÉSZETET

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.11.



Jakál Adrienn, az MSZP-Párbeszéd Sopron és környékének képviselőjelöltje évek óta küzd a környezetrombolás ellen. "2018-ban kezdődött ez a giga- luxusberuházás. Az első etap 9 milliárd forintból épül. Mivel január óta már körbezárták a területet, csak légifelvételekből látjuk, hogy Mészáros Lőrinc betonra cseréli a természetet" - mondta Jakál a Klikktv-ben.

TASZ: A HOMOFÓBTÖRVÉNNYEL SZEMBEN JOGOS A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG, NINCS SZÜKSÉG ÖNCENZÚRÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.07.10.


A gyerekek védelmére hivatkozva szavazta meg az Országgyűlés 2021. június 15-én azt a pedofil-ellenes törvényt, ami éppen, hogy gyerekek, fiatalok és felnőttek testi és lelki egészségét veszélyeztető LMBTQ-ellenes rendelkezéseket tartalmaz. Az Orbán-kormány orosz mintára készített, az Európai Unió által is szégyenletesnek tartott homofób törvénye, amely egyebek mellett megtiltja 18 éven aluliak számára a homoszexualitás „népszerűsítését” és megjelenítését iskolákban, tévében, hirdetésekben, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból, július 8-án lépett hatályba. Sok pedagógus – vállalva a polgári engedetlenséggel járó jogi következményeket is –, úgy határozott, hogy a törvényt szándékosan és tudatosan meg fogja szegni. A kérdés az, hogy van-e mitől tartaniuk, a gyakorlatban mit jelentenek az új szabályok. A TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért végigvette a legtöbbször feltett kérdéseket, illetve a leggyakrabban előforduló élethelyzeteket, és az azok lehetséges következményeiről összefoglalót készített, amiből bemutatunk néhányat.


A TASZ szerint a törvény a pongyola megfogalmazása, a hatályos jogszabályi környezet és bírósági joggyakorlat miatt alkalmazhatatlan, így jogi szempontból semmilyen változás nem áll be a gyermekek, a szülők és tanárok életében.

Álláspontjuk szerint ezeket a szabályokat nem is lehet jogszabályként értelmezni, elsősorban mint politikai termékekre tekinthetünk rájuk. Ahhoz viszont, hogy a törvény ne okozzon komoly károkat, arra van szükség, hogy tudatosítsuk: nincs szükség öncenzúrára. A törvény azzal okozná a legnagyobb károkat, ha magunk kezdenénk betartani az értelmezhetetlen passzusait...

KÉT ÉVE DŐLT EL, HOGY KATONAI BÁZIS ÉPÜL GYULAFIRÁTÓT MELLÉ, CSAK A HELYIEKNEK NEM SZÓLTAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.07.09.


Június 28-án lakossági fórumot tartottak a Gyulafirátót mellé épülő katonai bázis ügyében. Kiderült, hogy már évek óta folyik a tervezgetés, a helyszínről 2019-ben állapodtak meg, a helyiek azonban állítják, csak idén februárban, véletlenül szereztek tudomást a projektről. A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint tavaly már beszéltek a környékbelieknek a több tízmilliárdos beruházás terveiről, a birtokunkba került és a HM által emlegetett február 24-i tájékoztatóra készült prezentáció azonban egy szót sem ejt a háromezer férőhelyes bázisról.


Ahogy arról március elején beszámoltunk, a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót lakosai csak egy véletlen folytán, 25 hektár erdő kiirtása után szereztek tudomást arról, hogy a már régóta használatban lévő honvédségi lő-, és gyakorlótér mellé egy katonai bázis fog épülni alig 750 méterre a településrész határától...

NÁDASDY ÁDÁM: SAJTÓSZEMLE (LONDONI LEVÉL 11.)

NÉPSZAVA
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM
2021.07.10.


A hagyományos, papírra nyomott napilapok talán nem annyira népszerűek, mint régen, viszont az olvasók számába belevehetjük azt a nem kevés embert, akik online olvassák a lapokat.


Az angolok még mindig szeretik az újságot, e téren is eléggé konzervatívak. A hagyományos, papírra nyomott napilapok talán nem annyira népszerűek, mint régen, viszont az olvasók számába belevehetjük azt a nem kevés embert, akik online olvassák a lapokat. A sajtó egyfajta oszlopa a brit társadalomnak, olyan, mint a királyság intézménye vagy a font sterling. A sajtószabadságra rettentően kényesek, úgy gondolják: inkább jelenjen meg tíz hazug, akár rágalmazó cikk, mintsem néma maradjon egy, amely az igazságot tárná föl. (Ahogy az igazságszolgáltatás azt vallja: inkább hagyjunk futni tíz bűnöst, mint hogy egy ártatlant megbüntessünk.) A brit politikusok óvakodnak attól, hogy a sajtót bírálják vagy minősítsék, mert azzal szánalmassá, sőt rosszabb: nevetségessé válnának. Nagyon visszás volna, ha például egy munkáspárti politikus arra panaszkodna, hogy a sajtóban konzervatív túlsúly uralkodik (pedig kétségtelen: a brit napilapok túlnyomórészt konzervatív szimpátiájúak). 

Ma reggel lementem az újságoshoz és megvettem az összes országos napilapot. Illetve csak majdnem az összeset, mert a Financial Timest nem vettem meg. Nagyon jó lap, csak a háromnegyede a pénzügyi és üzleti élettel foglalkozik. Ebben a műfajban világelső, de hát engem ez nem annyira érdekel. Tény, hogy amit az általánosabb témákról ír – politika, hadügy, migráció, szabadságjogok, kisebbségek, egyes országok belügyei – az mindig józan és informatív. Rózsaszín papírra nyomják, ez az ő jellegzetessége. Ára borsos: 2.70 font (1100 Ft). A vége felé hosszú oldalakon, végtelen oszlopokban, egészen apró betűkkel közli a tőzsdei adatokat. Nem egyszer láttam kávéházban vagy étteremben elegáns urat vagy hölgyet, ahogy összehúzott szemmel, türelmetlenül futott végig az adatokon, hogy mennyit nyert vagy veszített. Szóval nyolc napilapot vettem, ezekből négy az úgynevezett „minőségi sajtó” (a közember leginkább sznob újságoknak hívja őket). Ebből három régi bútordarab: a Guardian, a Times és a Daily Telegraph. Elég drágák, 2.20-2.50 font között vannak (1000 Ft körül). A negyedik, melynek neve „i” (angolul persze „áj”-nak mondják), még fiatal: 2010 óta létezik, ez vékonyabb, és csak 65 penny (250 Ft). Van még egy minőségi lap, amely már csak online jelenik meg: az Independent. 1986-ban alapították, harminc évig bírta papíron, 2016-ban váltott át az internetre. Összesen tehát – a Financial Timesszal együtt – hat minőségi országos napilap van. Régen nagyalakúan, szinte lepedő formában jelentek meg, ezért hívják őket mindmáig „broadsheet”-nek (széles lap), pedig már csak a Daily Telegraph és a Financial Times ragaszkodik a lepedőmérethez, a többi átment feleakkorába. Nekem még azt tanították, hogy egy angol úr neveltetéséhez hozzátartozik az újság rutinos hajtogatása: valóban gyakorlott kéz (sőt kar) kell hozzá, különösen vonaton, hogy az ember le ne üsse az útitársa szemüvegét...

CSILLAGKÖZI ROMBOLÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.11.


Az őszödi beszéd már négymilliárd éve hangzott el, de a nemzet testében miatta lüktető fájdalom nem csitult. Ahogyan az a kín sem, amit a tévé székház ostromának leverése okozott ugyancsak abból az időből, amit mindennek ellenére bevont a dicsőség legendája. A könyvekben úgy szerepelt, hogy ott lőtték ki a kedves vezető szemét, midőn megrohamozta a Gyurcsányt magát, ez viszont újra nőtt, ami ékes bizonyíték isteni mivoltára, ahogyan az is, hogy még mindig uralkodott, és nem látszott öregedni egyáltalán. Olyan volt az eltelt tenger idő ellenére, mint 2021-ben, strammerős, vizenyős szemű és a kappanhangja sem kopott meg. Sőt, a gatyáján sem volt több ránc és rogyás, mint akkoriban, uralkodásának tizenegyedik évében.

Viszont azóta eltelt négymilliárd, ami huss, úgy röpült el, mintha itt sem lett volna soha, és még mindig ugyanazzal a szeretettel kormányozta a nemzetet. Voltaképp állni látszott az idő, amit az mutatott leginkább, hogy míg a hanyatlásnak induló nyugat felfedezvén a féregjáratok titkát úgy járt-kelt a világegyetemben térben és időben, mint a kedves vezető a felcsúti stadion és a kertvégi budi közt, minálunk a MÁV a havazással és a hőséggel küzdött, Kásler pedig még mindig Mátyás csontjait szerelgette. Pedig mondták neki mindenféle asszonyságok, ha ad egy szilánkot belőle, csinálnak egy Mátyást belőle, igazit, de ezt a NER nem akarta igazán. A kedves vezető konkurenciát látott volna benne, meg mi történt volna, ha nekilátott volna igazságoskodni.

Minden úgy volt jó ahogyan, és az is látszik ebből, hiába telt el a temérdek idő, ugyanaz a gárda volt a NER élén, örökre és leválthatatlanul. Az ország átállt a krumplitermelésre, mindenhol krumpli nőtt, Rétvári pedig osztogatta. A kerítés még mindig állt, holott migráncs már egyáltalán nem is volt, áttelepültek az Androméda ködbe, egy barátságos fiatal csillag mellé, és vakargatták a hasukat, viszont még mindig riogatott velük az M1, mert az bevált. Semmi sem változott, mégis eltelt négymilliárd év, és a Nap készült a végjátékra, itt viszont erről nem akartak tudomást venni. Nekik ne mondja meg senki, hogyan éljenek, mondogatták, s míg az egész emberiség cuccolt át egy új naprendszerbe, a mimagyarok verték a mellüket, hogy na, ki a faszagyerek?
...

2021. július 10., szombat

MINDENT TILTANAK ÉS BÜNTETNEK, AMI A “HAGYOMÁNYOSTÓL” (VAGYIS TŐLÜK) ELTÉRŐ, EZ A FASIZMUS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.07.09.


...Kutatni sem lehet, csak a hatalom által meghúzott keretek között, "hagyományos" tartalommal, tanítani sem lehet másképp, sőt mást nem is kell, nem is szabad, újságot sem lehet írni, csak a hatalom által meghúzott keretek között. Semmit nem lehet csinálni, mert még a hálószobában is bent vannak, még a legintimebb személyes világba is beleszólnak, és megmondják, mit, kivel, s hogyan lehet csinálni, kit lehet szeretni, kit nem, amiből persze ők maguk semmit nem tartanak be. Sőt.

Nincs itt semmi új, semmi látnivaló, egy “hagyományos”, ócska fasiszta diktatúra van itt, ami egyik oldalról gyalázza a szabadságot és a jogállamot, mégis azzal próbálja magát legitimálni és az elődeitől megkülönböztetni, hogy azért jogállamnak nevezi magát. Nem más ez, mint jellemtelenség, képmutatás, köpönyegforgatás, színlelés. Az “illiberális” jelentése “fasiszta”, ezért Orbán “illiberális demokrácia” nem mást, mint “fasiszta demokráciát” jelent. Így már érthető, miről van szó.

Nagyon is hagyományos fasizmus és nácizmus ez, ugyanúgy a szabadság felszámolására, az egyéni jogok eltörlésére és antiszemitizmusra épül, mint az összes fasiszta diktatúra. Orbán egy fasiszta, náci, egy antiszemita, demagóg populista, akiből még az egyes fasisztákra és diktátorokra jellemző puritanizmus is hiányzik, mert közben tolvaj is. Amikor az emberek lépésről lépésre és szó nélkül veszik tudomásul, hogy elveszik a szabadságukat, akkor arra ítélik magukat, hogy erőszak elszenvedői vagy elkövetői legyenek.

Mert ennek a vége csak erőszak lehet. Ahol megszűnik a jog, ott szükségszerűen megjelenik a erőszak. Az emberi természet tiltakozik minden elnyomás, jogfosztás és fasizmus ellen. A diktatúra természetellenes képződmény. A kérdés az, kinél mikor telik be a pohár. Nálunk már 2010 tavaszán betelt, amikor Orbán bejelentette a hamis fülkeforradalmat és a NER-t.

ORBÁNI NÉPHÜLYÍTÉS FELSŐFOKON

JELEN
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.07.09.


Mivel engem tényleg nem érdekel a foci, így az elmúlt hetekben bőven volt alkalmam arra, hogy elnézelődjek a futball peremvidékén. Én a fociból jószerivel csak annyit látok, hogy irdatlan pénzekért adnak-vesznek sportolókat, hogy a klubcsapatokban, mint egy puzzle kirakóban, rakják össze az innen-onnan megvásárolt focistákat, akiknek annyi közük van az adott klubhoz, mint a miniszterelnöknek a baletthez. Látom, hogy hogyan lehet egy 1700 lakosú községnek – ha az történetesen a miniszterelnök szülőfaluja – olyan focicsapatot összevásárolni közpénzből, hogy az néhány év alatt a hazai bajnokság élvonalába kerüljön, és hogy

hogyan történhet meg, hogy egy világjárvány idején is a futballhoz kerüljön a legtöbb rendkívüli támogatás – ha az ország első szolgájának éppen a foci a hobbija.

Nem kevés értetlenséggel szemlélem, hogy miközben a foci mindenhol a világon hatalmas üzlet, nálunk közpénzekből és a kormány oligarcháinak juttatott, sokszorosan túlárazott közbeszerzések extraprofitjából, vagyis ugyancsak a mi pénzünkből jut a focistáknak, esetenként akár 10 millió forintos fizetés. Magyarországon ma a futballisták átlagkeresete nettó 3,3 millió forint, lényegében függetlenül a teljesítményüktől. De ha ez így van, akkor nem értem, hogy miért kellene attól elragadtatva lennem, hogy ennyi pénzért a magyar válogatott nagyon keményen küzdött az Európa bajnokságon, de ennek ellenére már az első forduló után kiesett. Ha a magyar foci üzleti alapon működne, nem pedig az adófizetők pénzéből akkor – elnézve a hazai meccsek látogatottságát és a klubcsapatok nemzetközi teljesítményét – valószínűleg egy magyar focista sem keresne többet, mint egy árufeltöltő a Tescóban...

"A NEGYEDIK HULLÁM LESZ AZ UTOLSÓ NAGY KÖRE A VÍRUSNAK"

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.07.10.


Veszélyes lesz a negyedik hullám, aztán a halálozási arányok az influenza-járványéhoz lesznek hasonlók – mondja Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője.


Hogyan lesz a fizikusból járványmodellező?

Mi itt a tanszéken tavaly január elején kezdtünk odafigyelni a rekord sebességgel terjedő vírusra. Előtte szociális médiával is foglalkoztunk, így főleg a Twitteren érkező hírekből nézegettük a Kínából jövő üzeneteket, videókat arról, hogyan terjed a vírus. A komplex rendszerek kutatásával, időbeli folyamatok viselkedésének leírásával foglalkozom. Tulajdonképpen ilyen a vírusok terjedése is. Amikor a járvány első hullámában az iskolák bezártak, és a fiammal mi is otthon maradtunk, akkor a Lancet, neves orvosi szaklapban megjelent egy cikk, amelyben olasz szerzők föltették a kérdést, hogy meg lehet-e mondani a napi áldozatok számából, meddig tarthat a járvány. Akkor még azt gondoltam, hogy választ hamarosan elolvasom majd az újságokban, de ez elmaradt. Nem értettem, miért nem számolta ki ezt senki. És akkor elkezdtem kvázi hobbiból megnézni, hogy ezt a problémát hogyan lehet az általam korábban tanultakkal modellezni. A kínai adatokban láttunk egy szabályszerűséget, és ugyanez feltűnt az olaszországiakban is. Ezt követve meg lehetett mondani nagyjából dátumra, hogy hova tart a járvány, meddig nő a halálozás, mekkora lesz az adott hullámban az emberi illetve a gazdasági veszteség...

„HA SZERENCSÉNK VAN, AZ AUGUSZTUST MÉG MEGÚSSZUK” - MÁR BORÍTÉKOLHATÓ, HOGY A NEGYEDIK HULLÁM KIVÁLTÓJA A DELTA VARIÁNS LESZ

MAGYAR NEMZET
Szerző: Magyar Nemzet
2021.07.10.


Senkinek ne legyenek hiú ábrándjai arról, hogy leküzdöttük a járványt, az oltatlanok száma ugyanis elég magas ahhoz, hogy a negyedik hullámot Magyarországon is berobbantsa – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Jakab Ferenc virológus professzor. A Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője szerint már borítékolható, hogy Európában a delta variáns idézi elő a következő járványhullámot, ami az elsőnél biztosan erősebb lesz. A fertőzési lánc megakadályozásának egyetlen módja van: ha beoltatjuk magunkat.


– A delta variáns terjedése miatt Európa számos országában romlik a járványhelyzet. Magyarországon ugyanakkor a járványügyi adatok kedvezően alakulnak, az átoltottság aránya magas, a delta vírusmutánst pedig csak néhány embernél mutatták ki. Van okunk az aggodalomra?

– Egyértelműen van. Az látjuk, hogy azokban az országokban is, ahol az átoltottság aránya relatíve magas – mint például Izraelben vagy az Egyesült Királyságban –, szintén emelkedésnek indult a fertőzésszám. Ezért abszolút az prognosztizálható, sőt a WHO is azt mondja, hogy Európában a delta variáns lesz az, ami a negyedik hullámot előidézi.

Tehát senkinek ne legyenek hiú ábrándjai, hogy ezt a járványt leküzdöttük, maximum most fellélegezhetünk egy kicsit.

Magyarországon valóban magas az átoltottság aránya, de vannak, akiknek még semmiféle védettsége nincsen. Ők elég jelentős százalékát kiteszik az ország lakosságának ahhoz, hogy a járvány negyedik hullámát elindítsák...

A TÖBBSÉG SZERINT IS BÜNTETI A KISEBBSÉGEKET A „PEDOFILTÖRVÉNY”

QUBIT
Szerző: P. TÓTH TAMÁS
2021.07.09.


A magyar lakosság 60 százaléka szerint az úgynevezett pedofiltörvény súlyosan korlátozza a melegek jogait – derül ki az Opinio kutatásából, amelynek eredményeit a múlt héten tették közzé. A kutatás 16–59 éves kor között, korra, nemre, iskolai végzettségre, lakóhelytípusra és régióra reprezentatív, mobilalkalmazással, 1308 fős panelen végzett felmérés, ami a 16 és 59 éves korú magyar lakosság okostelefonnal rendelkező részének véleményét tükrözi – közülük is azokét, akik letöltötték és használják az alkalmazást.

A cég által felvett adatokból egyértelműen látszik, hogy a 16-59 éves kor közötti lakosság többsége nem ért egyet azokkal a kormányzati állításokkal, melyek szerint a „2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” elnevezésű törvény valóban a pedofil bűncselekmények visszaszorítását szolgálná, sem azzal, hogy a módosítókkal a pedofília ürügyén ne korlátozná súlyosan a melegek jogait...

„SÚLYOS GERINCMŰTÉTRE VÁROK. 299-EN VANNAK ELŐTTEM” – KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁK A COVID UTÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.07.07.


Háromszáz gyerek vár komoly gerincműtétre, és jelenleg csak heti egy-két beavatkozást tudnak elvégezni az ország legnagyobb centrumában. Most az állam és a magánkórház összefogott, hogy gyorsabban segíthessenek. Ha sikeresek lesznek, csak egy évet kell majd várni a műtétre. A probléma nem egyedi, tömegek várnak a koronavírus miatt leállított egészségügy újraindítására. A helyzet felnőttek körében is nehéz, a gerincbetegek kilencedikek a Válasz Online által egyesített országos várólistán. Egy 14 éves gyermek sorsán keresztül mutatjuk meg, milyen következményei lehetnek a várakoztatásnak és azt is, miért alakult ki ez a helyzet. A háromszázadik eset, Emma története. Riport...

FELCSUTI PÉTER: A KÚTMÉRGEZÉS MEGTÖRTÉNT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.10.


„Hatalomtechnikusként Orbán verhetetlen, a törvény hasznos lehet a számára, hiszen a magyar társadalomban még az ellenzéki oldalon is elég ambivalens a viszony a melegekhez, illetve a melegjogokhoz. Nyilván egy-két éven belül az Európai Bíróság rákényszeríti Orbánt, hogy írja át a törvényt, ahogy a civilek és a CEU esetében megtörtént. Addigra azonban túl leszünk a választásokon és ami még nagyobb baj, a szellemi kútmérgezés – a lelkek megmérgezése – már megtörtént, aminek évtizedes következményei vannak, illetve lesznek” – nyilatkozta Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy az eddig kétszer megszólaló 15 közgazdásznak biztosan lesz még mondanivalója…


– Amikor 2020 tavaszán, először fogalmazta meg a 15 közgazdász a véleményét, szociális válságról és elhúzódó válság lehetőségéről beszélt. Tévedtek volna?

– Senki által nem vitatott, hogy a járvány súlyosan érintette a lakosságot pszichés és fizikai értelemben egyaránt. Egyedi beszámolókból az is ismert – és egyébként józan ésszel is feltételezhető –, hogy a szegényebb néprétegek jobban megszenvedték/megszenvedik a járvány következményeit, mint a tehetősebbek. Hogy ez milyen mértékű – tehát nevezhető-e szociális válságnak, vagy ennél valamivel enyhébb megfogalmazás a helyénvaló – arról még korai ítéletet mondani. Nyilván fognak születni – remélhetőleg minél hamarabb – tudományos igényű kutatások, amelyek alapján a végső szót ki lehet mondani...

A PSZ SZERINT A PEDAGÓGUSOK CSAK EGY 25 EZRES CBA-UTALVÁNYT KAPNAK A TÁBOROZTATÁSÉRT AZ ERZSÉBET-TÁBOROKBAN

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2021.07.10.


Péntek este Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt az Egyenes Beszéd vendége az ATV-n, ahol a pedagógusképzés átalakításáról és egy lehetséges tanévkezdő pedagógussztrájkról beszélt.

A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal múlt heti ülésén ismertetett rövid tájékoztatóból derült ki, hogy a kormány terveiben szerepel a pedagógusképzés átalakítása. Ennek lényeges pontja többek közt az, hogy a képzés tartalmát a Nemzeti Alaptantervhez (NAT) igazítanák, az azon túlmutató tartalmak és kimeneteli követelmények csak akkor maradhatnak, ha azok „pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen” és „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”. Emellett az is elhangzott, hogy csak középszintű érettségire való felkészítésére képeznék ki a pedagógusokat. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez plusz egy éves, nem nappali rendszerű képzésben kellene részt venni.

A kerekasztalon részt vevő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerdán úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a képzés ilyen módon történő könnyítése a minőség rovására mehet. A szakszervezet alelnöke, Totyik Tamás szerint a képzés NAT-hoz való kötése is jelentősen leszűkítené, hogy milyen ismereteket tanítanának a pedagógusok a diákoknak...

HOLODA ATTILA: MANAPSÁG NEM LEHET CSAK ÚGY, OLDALAK NÉLKÜL MŰVÉSZ AZ EMBER

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.07.10.


Több milliárdos vagyonnal kezdi meg majd a működését augusztus elsején a MOL-Új Európa Alapítvány. Holoda Attila energetikai szakértő azt mondja, az alapítványlétrehozásban kettős cél van, az egyik, hogy az állami oktatási, közművelődési és egyéb vagyont kiszervezzék egy ilyen formába, és oda bebetonozott, és elmozdíthatatlannak tűnő személyeket rakjanak. De egyúttal a MOL megerősítette azt a poziciót is, ami egy esetleges kormányváltás után a felső vezetését fenyegethetné. A kuratórium elnöke: Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekes, tagjai pedig Demeter Szilárdon kívül mind direktbe a MOL-hoz köthetők. Kemény Dénes a felügyelő bizottság elnöke. Holoda Attila szerint kellettek a húzó nevek, de mindig elcsodálkozik azon, hogy ezek a nagy nevek miért köteleződnek el ennyire. Ugyanakkor elszomorítja, hogy előbb-utóbb minden híres embert, vagy celebet rákényszerítenek arra, hogy vagy így, vagy úgy, de nyilatkozzon arról, ő melyik oldalon áll. Manapság nem lehet csak úgy, oldalak nélkül művész az ember. S, hogy Demeter Szilárd hogy került a kuratóriumba? Neki elég volt, hogy önmagát százhúsz százalékos orbánistaként jellemezte. Holoda Attila azt is reméli, hogy az új alapítványtól a MOL saját alapítványa, a Zalaegerszegen levő Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Közép-Európa legnagyobb technikai múzeuma is tud majd pénzt szerezni.


– A MOL és a magyar kormány áprilisban jelentette be, hogy MOL-Új Európa Alapítvány néven új közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem célzottabb és jelentősebb támogatása érdekében. Miért volt erre szükség, illetve szükség volt erre?

– Azt, hogy szükség volt-e erre, nyilván a MOL-nak kell eldöntenie. Ha jól tudom, nekik volt egy megállapodásuk a kormánnyal, hogy a MOL nagyobb társadalmi felelősségvállalását ilyen formában fogják megjeleníteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a MOL eddig se költött volna ilyen célokra, hiszen a cégnek nagyon nagy a szponzorációs és mecenatúra kerete. Már korábban is az volt, amiből rendszeresen támogatott sport-, és kulturális rendezvényeket. Azt tudjuk, hogy a sport támogatása az volt, hogy a MOL bevásárolta magát a Videotonba, és azt ezzel letudták. Ezzel együtt gyanítom, hogy a MOL-nak az ilyen jellegű költségvetési pénzét gyakorlatilag teljes egészében átfordították ebbe az új alapítványba. Ez egy hosszútávú megoldás, de manapság az ember mindent, amibe a kormány egy kicsit is beleteszi a kezét, azt kétkedéssel, de legalábbis fenntartással fogadja atekintetben, hogy mi a valós célja. Én úgy gondolom, hogy egy ekkora cégnek, mint a MOL – azért az ország legnagyobb vállalatáról beszélünk –, van olyan jellegű felelőssége, hogy komoly pénzeket toljon akár a sportba, akár a kultúrába, akár a közművelésbe...

SZEREPCSERE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2021.07.09.


Az utóbbi hetekben megváltozott a megszokott felállás: a visszafogott Varga Mihálytól a vakmerőségre hajlamos, ultralaza monetáris politikát vivő Matolcsy György vette át a költségvetési fegyelem őrzőjének szerepét. Vajon minek köszönhető a szerepcsere? Miért adta föl egyensúlyőrző attitűdjét a pénzügyminiszter, és miért kezdett aggódni a jegybank elnöke az árstabilitásért? A magyar gazdaságpolitika alakítóinak a nyilvánosság előtt zajló vitája vajon most is Orbán Viktor kettős beszédének a megnyilvánulása, miként a múltban volt, vagy a jegybank önállósulásának kifejeződése? És, ami a legfontosabb, hogyan hat az összhang látványos hiánya a gazdaság működésére?


A külső szemlélő csupán találgathat, hiteles választ a szembeötlő változás motivációjára csak maguk az érintettek adhatnának. Persze ha adnának, sem bízhatnánk az őszinteségükben, hiszen lehetséges, hogy előre megírt szerepet játszanak, méghozzá úgy, ahogy a rendező diktálja. A Magyarország nevű színház 11 éve megbízott, minden előadását dirigáló „főrendezője” már nem csupán a szerepeket osztogatja kénye-kedve szerint, de mintha a darabokat is maga írná, legyen szó egészségügyről, oktatásról-nevelésről vagy bármilyen szakterületről. Ha a járvány alatt egyedül, komolyabb szakmai alátámasztás nélkül dönthet nyitásról-zárásról (vagyis életről-halálról), miért hinnénk, hogy a gazdaságpolitika alakításában másnak is szava lehet?
...

AZ ÉS 2021/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

SZABÓ SZABOLCS: A TARTALOM A FONTOS, NEM A HANGERŐ - EZ MÁR NEM A VÖRÖS CSEPEL

JELEN
Szerző: TÓTH ÁKOS
2021.07.05.


MI NEM CSAK BESZÉLÜNK ARRÓL, HOGY BALOLDALINAK MONDJUK MAGUNKAT, HANEM TÉNYLEG PRÓBÁLUNK MEGTENNI MINDENT, AMIT LEHET, HOGY SEGÍTSÜK A NEHÉZ HELYZETBEN LÉVŐKET – MONDJA LAPUNKNAK SZABÓ SZABOLCS, AKI A MOMENTUM SZÍNEIBEN HARMADSZOR IS SZERETNÉ MEGNYERNI VÁLASZTÓKÖRZETÉT, IGAZ, EHHEZ ELŐBB LE KELL GYŰRNIE AZ MSZP ELNÖKHELYETTESÉT, KOMJÁTHI IMRÉT. SZABÓ ÚGY LÁTJA, ERRE JÓ ESÉLYE VAN.

A Komjáthi Imrével készült interjú ide kattintva olvasható.

Mit szólt hozzá, amikor kiderült, hogy két nyertes választás ellenére az MSZP-P elindítja önnel szemben Komjáthi Imrét?

A politika a versenyről szól. Egy választáson vannak jelöltek, és a jobbik győz. Nincs bennem semmilyen rossz érzés. Azt már egy kicsit problémásabbnak látom, hogy kezdünk eljutni oda, hogy számos helyen már nem is lesz érdemi előválasztás a visszaléptetések miatt. Lassan a két kezemen meg tudom számolni, hány olyan körzet lesz, ahol érdemi versenyre lehet számítani. A dolgok jelenlegi állása alapján úgy tűnik, hogy inkább a kormányfőjelölt-jelölti küzdelem lesz az előválasztások meghatározó eleme. Szerintem, ha az sikeres, akkor elég nagyot húzhat a kampányon, és lehet olyan kedvező hatása, amit Karácsony Gergely fővárosi kampányában is tapasztalhattunk utána...

ITT OLVASHATÓ

EZ NEM GUMICSONT, HANEM A FIDESZ-GÉP ÜZEMANYAGTARTÁLYA - VIDEÓ

TELEX
Szerzők: FÁBIÁN TAMÁS, LENGYEL-SZABÓ PÉTER, FILLÉR MÁTÉ, SZILLI TAMÁS
2021.07.10.



A melegellenes módosításokkal eltérített pedofiltörvénnyel a Fidesz lekeverte a Fudan-ügyet a napirendről, és az ellenzéki politikusok helyett ismét a hatalomra veszélytelen civileké lett a főszerep. Orbánéknak pillanatnyilag hasznos lehet a melegellenes törvénymódosítás miatt kirobbant hazai és külföldi tiltakozás, azonban ez hosszú távon itthon és az EU-ban is visszaüthet...


ILYEN IS LEHETNE A NEMZETI KONZULTÁCIÓ: VALÓDI KÉRDÉSEK, AMIKET A KORMÁNY NEM MER FELTENNI

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2021.07.10.


Az Orbán-kormány politikai kérdőívével szemben a hvg.hu összeállított egy saját kérdéssort. A most futó nemzeti konzultáció értelmetlen és hazug kérdései helyett összegyűjtöttünk pár fontos ügyet, amelyekben valóban ki lehetne kérni az emberek véleményét. Töltse ki ön is!


“Olyan konzultáció nincs, hogy az ember a saját álláspontját teljes egészében igazolva lássa”

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök még 2011 tavaszán az akkor zárult, új alkotmányról szóló nemzeti konzultációról. Azóta a kormányzati levelezések evolúciója 10 év alatt odáig jutott, hogy a legújabb – sorrendben tizenegyedik – konzultáció kérdései már esélyt sem adnak Orbán, a kormány és a Fidesz szándékaitól eltérő válaszokra. Ráadásul elemzésünk szerint a már sokakhoz postán eljuttatott 14 kérdésből egy kérdés valódi csupán, de már az is eldőlt. A többi csúsztatás, ferdítés és nettó politikai propaganda, amire megint milliárdokat költenek közpénzből, miközben esély sincs rá, hogy valódi, az embereket foglalkoztató, fontos kérdésekről essen szó...

ELFOGADHATATLAN ÉS KÁROS, AMI A MAGYAR LAKÁSPIACON TÖRTÉNIK

G7.HU
Szerző: FORMAN BALÁZS
2021.07.09.


Lakhatási válság és egyre növekvő lakhatási szegénység van ma Magyarországon. Lakni muszáj valahol, ahol az ember szabad- és pihenőidejében eltölti a mindennapjait, ahol feltöltődik, ahol álomra hajtja a fejét. Napjainkban a home office és a digitális oktatás idején a munkahelyi teendőket és az iskolai feladatokat is gyakran otthonról kell ellátni. Ez még inkább növeli a lakásokkal kapcsolatos elvárásokat.

Ha van szektor Magyarországon, amiben évtizedek vagy akár háromnegyed évszázada nem sikerült megtalálni az egyensúlyi pontot, a kereslet és a kínálat egyensúlyát, az éppen a lakáspiac. A szektor akkor sem volt egyensúlyban, amikor deklaráltan az állami lakásépítés és lakásgazdálkodás volt a domináns a szocializmus évei alatt, és akkor sem, amikor kizárólag a piaci erőkre akarták bízni a lakáspiacot.

Az országos lakáspolitika nem helyettesíthető azzal, hogy az önkormányzatokat a még általuk birtokolt bérlakások eladására kényszerítik, vagy – a törvényjavaslat körének szűkítése után – a műemlék jellegű vagy védettségű lakásokra korlátozzák az eladási kötelezettséget. Ez egyéni vagy csoportérdekek számára megfelelő lehet, de a társadalmi érdekek szempontjából szerintem nem ez a jó irány.

A lakásügy sohasem kizárólag az építő cégek és a leendő lakók közötti piacról szólt. Egy modern lakáspolitikának mindig fontos társadalmi kérdésekre is választ kell adnia. A lakáspolitika szereplői

- a vevők, a leendő vagy jelenlegi lakástulajdonosok;
- a bérlők, ha vannak;
- a lakásépítő vállalkozások, az építő- és az építőanyag-ipari cégek;
- kereskedelmi és jelzáloghitelbankok;
- az önkormányzatok mint szabályozók, engedélyezők,       
  ingatlantulajdonosok és bérbe adók;
- az állam, elsősorban mint szabályozó és másodsorban mint 
   támogatások nyújtója.

Milyen lenne a jó lakáspolitika? Valami olyasmi, ami hosszú távon is stabil és kiszámítható, ahol minden évben, évtizedben nagyjából hasonló nagyságrendű új lakás épülne vagy újulna meg, ami az építőknek és a hitelezőknek is kiszámíthatóságot, stabilitást tudna adni. A kiszámíthatóság, a stabil környezet járulhatna hozzá az ingatlanárak kordában tartásához...

EMOJIS PLAKÁTKAMPÁNY A NEMZETI KONZULTÁCIÓRÓL, OLAF-ELJÁRÁS A HEVES MEGYEI PIACOK MIATT

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.07.09.


444: Kiscsoportos óvodásnak nézi a választópolgárokat a kormány


Egészen új szintet képvisel a kormány új „tájékoztatási” plakátkampánya: most már dühös és vidám emojikkal reklámozzák a lakosságnak az új nemzeti konzultációt, hogy a facebookos kommentelők is megértsék a plakátokat. Van felforrt agyú emotikon az illegális bevándorlásos kérdéshez, mosolygós a minimálbéremelésről szólóhoz, aggódó a “szexuális propaganda” miatt, mérges Brüsszelre és Soros Györgyre.

Úgytudjuk.hu: Nézd meg azt a másfél percet, ami miatt Hende Csaba egy hetet töltött Panamában!

A szombathelyi választókerület fideszes parlamenti képviselője múlt héten utazott Panamába, és erről azt írta előzetesen, hogy “Panama Cityben veszek részt a Parlamentary Intelligence-Security Forum ülésén. A szervezet idén őszi budapesti tanácskozását készítem elő, mint a Steering Committee tagja.” Bár a hivatalos programot csupán két napon, június 29-én és 30-án tartják, és a program szerint csak június 28. dátummal lehetett becsekkolni a hotelbe, Hende már napokkal előtte kiutazott. A lap pedig végignézte a fórum élő közvetítésének közel 20 órás videóját, Hendét egyetlen egyszer láttuk felszólalni, ez mindössze másfél percig tartott. Hende kiruccanásának költségét az Országgyűlés Hivatala, vagyis az adófizetők állták.

24.hu: Eljárást indított az OLAF a Heves megyében uniós pénzből épült minipiacok miatt

Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu. A gyanús projektek miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett bejelentést az OLAF-nál, minek nyomán két eljárásban vizsgálják Boconád, Kisköre, Ludas, Tarnaméra, Tarnaörs és Boldog, valamint Atkár, Lőrinci, Nagyfüged, Nagyréde piacait. Ezek a települések egytől egyig a fideszes Szabó Zsolt választókerületében vannak.

Hvg.hu: A mohácsi vész évfordulójának is van már miniszteri biztosa

Természetesen Mohács országgyűlési képviselőjének személyében. Hargitai Jánost (KDNP), aki 1998 óta Mohács országgyűlési képviselője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevezte ki. A történelemtanári végzettséggel is rendelkező politikus “ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat”.

Magyar Hang: Messzi utakra vitték Orbánt a „nem kormánygépek”

A koronavírus tavaly márciusi magyarországi meg jelenésétől idén május elsejéig összesen 43 millió forintot költöttek Orbán Viktor kormányfő és kíséretének külföldi útjaira – derült ki a Magyar Hang közérdekűadat-igénylésére kapott válaszokból. A koronavírus megjelenése óta 38 napot töltött külföldön Orbán Viktor kormányfő, húsz utazásából öt alkalommal egyik családtagja is elkísérte őt. Általában éjszakánként 80 ezer forint körüli összegért foglalnak szállást neki, valamelyik honvédségi repülőgépet pedig nagyjából havonta egyszer veszi igénybe.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN EURÓPÁVAL ELLENTÉTES IRÁNYT VÁLASZTOTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.10.


Míg a Die Presse arról cikkez, hogy Orbán nagymértékben fenyegeti az EU továbblépését, egyre messzebbre kerül a közös értékektől, addig a Bloomberg jól értesült forrásokra hivatkozva azt írja: az Orbán-kabinet a héten nem hivatalos ajánlatot tett a Budapest Airport kivásárlására.


Guardian

A német uniópártok kancellárjelöltje egy sor kérdésben aggasztónak tartja a magyar, illetve lengyel jogállam helyzetét, konkrétan az LMBT-jogokat és a sajtószabadságot említette, de úgy véli, hogy az ellentéteket párbeszéd útján kell rendezni. Az interjúban Laschet kifejtette, hogy nem szabad ajtóstul rohanni a házba, azaz mérsékletet kell tanúsítani a pénzügyi szankciók kapcsán. Vagyis Merkelhez hasonlóan ő is a kezét kívánja nyújtani Budapestnek, valamint Varsónak, méghozzá több diplomácia segítségével.

Ugyancsak a dialógus fontosságát hangoztatta Oroszországgal kapcsolatban is. Mint mondta, még a hidegháború csúcsán is volt dialógus a Szovjetunióval, most viszont Putyinnal leálltak a tárgyalások, de ez nem jó. Fel kell újítani az egyeztetéseket, ám közben meg kell követelni az emberi jogok betartását. Biden már leült orosz kollégájával, Európa viszont hátrányba került, mert még mindig nem tudta eldönteni, akar-e párbeszédet. Emellett fontosnak nevezte, hogy Kínával folytatódjanak a kereskedelmi megbeszélések.

Az Északi Áramlat 2-ről azt mondta, hogy annak működése nem érintheti hátrányosan Ukrajnát. 

Die Presse

Az Európai Parlament osztrák néppárti alelnöke szerint Orbán Viktor nagymértékben fenyegeti az EU továbblépését, egyre messzebbre kerül a közös értékektől. Karas rámutatott: ha bármely más kormányfő állítaná fizetett reklámban, hogy Brüsszel szuperállamot épít, ám vannak, akik megálljt parancsolnak a törekvésnek, nos, az illető megnézhetné magát, akkora lenne a botrányt. Ám Orbán esetében elkönyvelik, hogy a hirdetések csupán újabb állomást jelentenek a provokációk, hamis beállítások és szándékos megosztási kísérletek hosszú sorában.

Persze nagyon is tudatos, hogy pont most szánta el magát a hadjáratra, hiszen az új jogállami mechanizmust már kétharmaddal is el lehet rendelni, nem kell hozzá teljes egyetértés. Ugyanakkor tény, hogy az új szankciós rendszert mindkét oldal kifogásolja. Az egyik azt hangoztatja, hogy az beavatkozás jelent a belügyekbe. A másik szerint Brüsszel már megint túl óvatos, miközben gyorsan és határozottan kellene cselekednie az olyanokkal szemben, akik miatt veszélybe kerül a szervezet jövője.

A homofób jogszabály, valamint a hirdetési kampány mutatja, hogy Orbán nem kér az alapelvekből, ellentétes irányt választott, mint a kontinens. Ám helyre kell tenni, minden lehetséges eszközzel. Mert nem lehet elfogadni, hogy profitál az uniós támogatásokból, ugyanakkor átgázol a közös normákon. Viszont – mutat rá Karas – Magyarországnak fenn kell tartania uniós tagságát, mivel nem azonos a kormányfővel. Ezzel szemben a miniszterelnök mind inkább gátló tényező a jövőképes, demokratikus és szociális Európa szemszögéből. 

Bloomberg

Egy bennfentes szerint a Bizottság a jövő héten elküldi azt a levelet, amely a közvetlen előzményt jelenti a szerződésszegési eljárás megindításához az LMBT-ellenes törvény ügyében. Brüsszel általában is fokozni kívánja a harcot a demokratikus normák meggyengítése miatt, és ennek része a készülő üzenet, ami után már az következik, hogy az EU végrehajtó testülete az Európai Bírósághoz fordul.

De folyik annak az eljárásnak az előkészítése is, amelyet a magyar menedékpolitika tett szükségessé, továbbá a lengyelek ellen is lépések készülnek, esetükben a szexuális kisebbségekkel szembeni politika miatt. 

Le Monde

A Bizottság támadásba megy át a magyar kormány ellen: bár von der Leyen elvileg csütörtökön Budapestre látogatott volna, hogy személyesen jelentse be: megvan a zöld jelzés a gazdasági mentőcsomag nemzeti programjának felhasználására. Ám jobbnak látta kivárni, és most inkább azon van, hogy addig nem adja áldását a tervre, amíg az Orbán-kabinet nem változtat a törvényen, miután az egyenlőségjelet tesz a melegség és a pedofília közé.

Egy belső informátor azt közölte, hogy a Bizottság elnöke kész lett volna elfogadni a magyar előterjesztést, ám a jogszabály felülírt mindent. Így most a német politikus az engedély lebegtetésével igyekszik jobb belátásra bírni Budapestet. Ugyanakkor addig nem kívánja beindítani a jogállami mechanizmust, amíg nem születik meg annak jogszerűségéről az Európai Bíróság állásfoglalása.

Egy másik bizalmas forrás pedig arra számolt be, hogy az EUB-től függetlenül egyhamar aligha lesz meg a jóváhagyás, a legközelebb talán ősszel. Addig a magyarok vagy maguktól kérnek további időt, vagy pedig azért, mert Brüsszel megkéri, hogy dolgozza át az elképzelést.

Le Monde

Magyarországon sokszínű a sajtó, senki sem nyom el senkit – mondta a lapnak adott interjúban Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a viszonyok kiegyensúlyozottak a médiapiacon, de a többség változatlanul liberális, és csak 40 százalék számít konzervatívnak. Ám a netes híroldalak 70 százaléka továbbra is a másik oldalhoz tartozik, tette hozzá. Viszont mint mondta, nyugaton hatalmas a liberális fölény, ő olyan 80 százalékosra becsüli. Korábban hasonlóak voltak az arányok idehaza is, de azután közbeszólt a piac. Szerinte a változásnak semmi köze a jogállamhoz. Ugyanakkor az emberek azt olvasnak-néznek-hallgatnak, amit akarnak.

Arra is kitért, hogy Magyarországot ismét támadják, noha az LMBT-törvény nem tartalmaz semmiféle hátrányos megkülönböztetést. Ebben az országban mindenki úgy él, ahogy azt jónak tartja. Az iskolákban nem tiltják meg a melegség bemutatását, csupán az ellenőrzést a szülők végzik. Egyébiránt azt szorgalmazta, hogy az erős Európa érdekében térjenek vissza az erős nemzetállamokhoz. A populista és szélsőséges pártok minap közzétette közös felhívásáról kifejtette: egyelőre nincs szó közös strasbourgi frakcióról, csupán az igazi konzervatív képviseletet igyekeznek megteremteni a kontinens polgárai számára. 

Washington Post/Yahoo/AP

A visegrádi közösség úgy ítéli meg, hogy Európában néhány erős állam kívánja továbbra is diktálni a tempót és nem veszi figyelembe, amit a kisebb, illetve nem annyira tehetős országok mondanak. A V4-ek Ljubljanában fejtették ki véleményüket, miután találkoztak az unió soros elnökségét ellátó szlovén kollégájukkal. Morawiecki ezt úgy fogalmazta meg, hogy a földrész középső része csupán gyalog a nagy EU-s sakktáblán. Ezért szükségesnek nevezte, hogy a régió érdemben szóljon bele, milyen legyen a jövő Európája. Merthogy nem kérnek a központosításból, ellenben erős nemzetállamokat akarnak, amelyek szorosan együttműködnek – a gazdaságban.

Orbán Viktor arról beszélt: fogjanak össze a közép-európai országok a migráció kérdésében és együtt hallassák hangjukat az EU-ban. Valamennyien aggályukat fejezték ki, mert úgy ítélik meg, hogy az amerikai kivonulás után bevándorlási hullám fenyeget Afganisztánból, túl azon, hogy Afrikából folyamatosan érkeznek menedékkérők. A cseh Babis azt fejtegette, hogy nagy veszélyt jelent a várható afgán emberözön, ezért meg kell védeni a külső határokat.

Az egyeztetés előtt szlovén LMBT-csoportok azt követelték, hogy Jansa nyilvánosan ítélje el Magyarországot és Lengyelországot, mert politikájuk elnyomja a nemi kisebbségek jogait. 

Bloomberg

Bár a tulajdonosok a magyar kormány legutóbbi próbálkozását is elutasították, jól értesült források szerint az Orbán-kabinet a héten mégis nem hivatalos ajánlatot tett a Budapest Airport kivásárlására, mert szeretné visszaszerezni az ellenőrzést a régió egyik legfontosabb légiforgalmi csomópontja fölött. Csakhogy hozzáértők úgy vélik: a megjelölt összeg messze elmarad a piaci értéktől, ha azt nézzük, hogy hasonló létesítmények milyen áron cseréltek gazdát mostanában. És ezen a járvány sem változtatott.

A 75 évre szóló koncesszió gazdái nemrégiben aggodalmukat fejezték ki, mert úgy látják, hogy a hatalom nemigen válogat az eszközökben célja elérésére. Ezúttal azonban a főrészvényes, a német AviAlliance nem kívánt nyilatkozni, a magyar fél pedig nem válaszolt, amikor a hírügynökség megkereste a részletek ügyében. 

Der Standard

Nem lesz könnyű Donald Tusk számára, hogy megállítsa Lengyelország sodródását a tekintélyuralom felé. Ezt az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője, a lengyel valóság egyik legavatottabb elemzője írja. Piotr Buras szerint Kaczynski leváltásához nem lesz elég a mégoly kemény retorika sem, bár a Polgári Platform régi-új vezetője idáig inkább arról volt ismert, hogy ügyesen lavírozott a különféle érdekek között.

Az utóbbi 30 év lengyel politikájának legsikeresebb alakja tért most haza, hogy – saját szavai szerint – elűzze a gonoszt, miután a PiS fél tekintélyuralmi rendszert épített ki. Lehet, hogy ez lesz élete legkeményebb harca, hiszen vissza kell adnia a liberálisok elvesztett hitét. Az ország megosztott, a polgárok ezzel együtt azonban leginkább határozott elképzelést igényelnek a jövőt illetően, mert elegük van a Jog és Igazságosságból, noha az még mindig 30 %-on áll a közvélemény kutatásokban.

Ráadásul Tusknak erős vetélytársa akadt az ellenzéki oldalon, mellesleg 49 % reménytelennek tartja próbálkozását. Ezért nem véletlen, hogy a saját pártja háza táján igyekszik rendet tenni. De a hívei mellett mozgósítja ellenfeleit is, annál is inkább, mert a hivatalos propaganda tiszta erővel rávetette magát. Szóval az iszapbirkózás még sokáig megy tovább. Ugyanakkor a politikus új lendületet hoz a közéletbe. Karizmája jelentős, legalábbis a lengyel viszonyokhoz képest.

Ám még nem árulta el, hogy van-e víziója, de a siker érdekében sok fontos kérdésre kell választ adnia, úgy mint a jólét, az energiaszerkezet, az állam és egyház viszonya. Lengyelországban a következő két év dönti el, hogy fel lehet-e tartóztatni az autoriter nyomulást. Jó, hogy csatasorba állt Tusk, mivel az utóbbi másfél évtizedben ő volt az egyetlen, aki többször is nyert Kaczynski ellen. Most megint esélyt szimatol. FAZ Az UEFA elnöke változatlanul úgy látja, helyesen határozott a szövetség, amikor nem
engedélyezte, hogy szivárványszínekkel világítsák meg a müncheni Bayern-stadiont a magyar-német meccs előtt. Ceferin azzal érvelt, hogy a városi tanács kifejezetten a magyar LMBT-törvény ellen akart tiltakozni a gesztussal, ám az európai szervezetet nem lehet belerángatni egy politikai vitába, nem foglalhat állást egy kormány ellen. Függetlenül attól, hogy ismeretes álláspontja a tolerancia és a nemi sokszínűség ügyében.

A szlovén nemzetiségű vezető egyben visszautasította több virológus vádját, miszerint az UEFA hozzájárult a járvány fellendüléséhez, amikor beengedte azt a rengeteg szurkolót a stadionokba. A legfőbb ütközési pont Skócia, mert ott az európai egészségügyi hatóság szerint idáig csaknem kétezren fertőződtek meg a mérkőzések során. Ám erre Ceferin azt mondja, hogy mindenkit megvizsgáltak, akinek jegye volt. Viszont vagy 20 ezren parkokban, kivetítőkön nézték végig a találkozókat és ott nem volt semmilyen teszt.

EURÓPA PÖCEGÖDRE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.10.


Valaki provokálhatta a galamblelkű magyari szurkolókat, csakis úgy lehetett. Sorosok, gyurcsányik, szivárvány a levegőégen, ilyenek. Bizonyságot nyert ugyanis, hogy például a magyar-francia meccsen, amikor Mbappéhoz, Benzemához került a labda, a magyari szurkolók huhogtak, rasszistáskodtak, és az UEFA jelentése szerint a magyar-portugálon is diszkriminatívan viselkedtek. (És akkor az UEFA még fideszista törvényeket nem is olvasott.) Mindenesetre az UEFA a magyari aranylábúak két következő hazai meccséről kitiltotta a szurkolókat, ezen túl kiszabott százezer euró büntetést, és arra kötelezte a magyar szövetséget, hogy a zárt kapus meccseken rakjon ki egy „Egyenlő játék” feliratú molinót.

Hogy provokáció következménye lehetett a baleset, onnan következtethető ki, hogy Münchenben is akadtak gondok a német-magyaron, illetve előtte az utcán. Szijjártó Péter elbeszéléséből tudjuk, hogy ott meg a bajor rendőrök cukkolták a magyariakat. Ők épp Kant kategorikus imperatívuszáról diskuráltak bambival a kezükben, amikor a bajorok böködték őket a göcsörtös ujjaikkal, hogy úgyse mered mondani, hogy Sieg Heil, vagy, hogy nem mered megmutatni a nyakadon a horogkereszt tetkót. És olyan hatalmas kitartással cukkolódtak ezek a bajorok, hogy a magyariak már csak nemzeti büszkeségből is megtették, amire buzdították őket, és aztán vitték a barncsot a rácsos autóval el. Ez sem lehetett másként.

A szurkoló egyébként szerte a világon egylényegű. A különbség annyi, hogy másutt, amikor kibukik belőle az egy darab bitje, akkor az állam, a hatalom, kormányzó párt, miniszterelnök és külügyminiszter nem áll mögéje, nem helyesel a vadbaromságnak, nem védi és magyarázza azt, és nem igyekszik másra kenni a szart, ami egyébként ott virít a szája sarkában. Míg nálunk viszont igen. Itt a hatalom, ami a NER, ugye, teljes mellszélességgel vallja, hogy a tapló szurkoló neki tetsző, voltaképp ő maga a B-közép, ő huhog a lelátón és ő lendíti a karját, hogy Sieg Heil. Amíg másutt a bunkó szurkoló a társadalom pereme, a NER-ben a veleje, ilyképp a bunkó szurkoló a NER maga. Másképpen ez nem is lehet...