ABORTUSZHÁBORÚ: MINDKÉT TÁBOR TESZ A CSENDES TÖBBSÉG VÉLEMÉNYÉRE AMERIKÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.07.11.

Az amerikaiak zöme sem az abortusz tiltását, sem a korlátlan engedélyezését nem támogatja, a két nagy pártban mégis az abszolút tiltást és a korlátlan legalizálást pártoló álláspontok váltak fősodratúvá. Miután a jobboldal évtizedes mestertervét beteljesítve a Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszjog alkotmányos védelmét, az Egyesült Államok a terhességmegszakítást drákói szigorral tiltó és azt szinte korlátok nélkül engedélyező, a máshonnan érkező nőknek is „menedéket” nyújtó államokra szakadhat.

Az északír, New York-i és lengyel abortusztörvények után ismét a terhességmegszakítás külföldi szabályozása vet hullámokat a magyar közéletben, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága június végén megsemmisítette a Roe vs. Wade néven elhíresült, az abortuszt alapjogként elismerő 1973-as precedensítéletet, és a tagállamok hatáskörébe utalta a magzatelhajtás szabályozását.

A KDNP honlapján az a Surján László üdvözölte a döntést, aki 1992-ben beterjesztette a ma is hatályos, nemzetközi összevetésben liberálisnak számító magyar abortusztörvényt. Az „emberi élet, a család és a szabadság” védelmét zászlajára tűző CitizenGo aktivistaplatform „történelmi életvédő sikerként” fogadta a hírt. Trombitás Kristóf kormányinfluencer ünnepnapnak kiáltotta ki a döntés kihirdetésének napját, és politikai sátánizmusnak nevezte az abortusz támogatását, a kormányzati média pedig számos támogató hangvételű cikkben taglalta a fejleményt.

Mindeközben a baloldali média abbéli félelmének adott hangot, hogy a magzati élet védelmét 2011-ben az alaptörvénybe foglaló, de a tényleges szabályozáshoz 12 éve nem nyúló Fidesz–KDNP napirendre tűzi a szigorítást – különösen azután, hogy Novák Katalin „a megfogant emberi élet” védelmére tett ígéretet. A Társaság a Szabadságjogokért pedig felhívásban kérte a döntéshozókat, hogy „erősítsék meg az abortuszhoz való hozzáférést Európában”.

Az amerikai döntés nemcsak itthon kavart vihart. Emmanuel Macron francia elnök javasolta, hogy az abortuszhoz való jogot (hazája alkotmánya mellett) rögzítsék az EU Alapjogi Chartájában, amit az Európai Parlament július 7-én határozatban támogatott.

Nem közvetlenül az amerikai fejlemények miatt, de ezekben a hetekben Németországban feloldották az abortusz reklámozásának tilalmát, Hollandiában eltörlték a nők döntését követően előírt 5 napos kötelező várakozási időt, és liberalizálásra készül Finnország kormánya is. A nőjogi aktivisták világszerte attól tartanak, hogy az amerikai döntés nyomán máshol is erőre kapnak az abortuszellenes mozgalmak, míg utóbbiak attól, hogy az Egyesült Államokban vereséget szenvedett abortuszpárti erők próbálják majd máshol érvényesíteni agendájukat. A viták alighanem mindenhol fellángolnak, de aligha olyan hevességgel, mint Amerikában, ahol a téma az egyik legfontosabb közéleti kérdéssé vált...

ITT OLVASHATÓ

A FORINT A LEGLÁTVÁNYOSABB TÜNET, DE A FAR-HÁT, A BENZIN ÉS A GÁZ IS A DIAGNÓZIS RÉSZE

SZABAD EURÓPA
Szerző: VOVESZ TIBOR
2022.07.10.

A magyar fizetőeszköz negatív rekordokat döntött a héten, a gazdasági közérzeten már az árstop vagy az árstop miatt kárt szenvedők támogatása sem tud javítani. A héten megjelent legfontosabb cikkeink között olvashatnak a gázvásárlásról és Orbán Viktor felelősségérzetéről is.

A forint rohamosabb leértékelődése szinte mindenkinek rosszul jön Magyarországon, különösen azoknak, akik forintban kapják a jövedelmüket. A kormány egyelőre egy félrevezető kifejezéssel és megnövelt kommunikációs büdzsével reagált. Ez a belföldi, képzetlen választókat lehet, hogy megnyugtatja, de a képzett piaci szereplőknél eddig nem vált be. A globalizált gazdaságban szinte semmilyen magyar termék vagy szolgáltatás nem lesz független az importáraktól.

Hiába ígért literenként húszforintos támogatást az árstop miatt bajba jutott kis benzinkutaknak az állam, a kutasok kedélye mégsem nyugszik. A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint nem tudni, hogy kapnak-e júliusban, és ha igen, kitől, mert üres az illetékes szerv számlája. Egri Gábor szerint ebben a hónapban derül ki, mekkora ellátási zavarok lesznek az üzemanyag-ellátásban, mert a „nincset nem lehet sokfelé osztani”...

ITT OLVASHATÓ

KATASZTRÓFA: 400 MILLIÁRD FORINT ÉGETT EL NÉHÁNY HÉT ALATT MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: BRAUNMÜLLER LAJOS
2022.07.11.

Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt...

ITT OLVASHATÓ

JEGYZETEK AZ ATOMBOMBÁRÓL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.11.

Varga Judit kivédett megint egy atombombát. Elhárította mintegy szíves közlése szerint. Előtte volt már ugyanilyen atomos, sőt, hidrogénes is, amelyeket az Unió hajított le a magyar népek busa fejére, de Varga Judit mindet kivédte. Ő egy komplett légvédelmi üteg, vagy vadász-repülőzászlóalj, illetve még úgy tudjuk elképzelni a hárítást, hogy hull-iramlik lefelé a bazi nagy atomos töltet – vagy hidrogénos -, miniszterasszonyunk pedig, mielőtt beleállana a készség a szaros magyar anyaföldbe, illetve gombafelhőt eregetne, a körömcipőjével elegánsan légstoppal leveszi, kettőt dekáz vele, és visszabikázza Brüsszelbe a feladónak.

Be kéne már fejezni ezt a harci játékot. Abba kéne hagyni a trombitaszót. Mert nem igazán van abban a helyzetben az ország, Varga Judit meg pláne nem, hogy kiskakast játsszon a szemétdombján, egyelőre kussolás és térdrogyasztás van, mert a labda – ha már dekázás – a másik térfélen pattog. Ez az atombomba egyébként bolhafing volt, annyi csupán, hogy az Unió megszavazta, elfogadta, hogy amíg Putyin szórakozik gáz-, és olajügyben, addig nem annyira szorgalmazzák az atomerőművek bezárását. Senki nem mondta egy szóval sem, hogy a háború után is így marad, viszont Varga Judit csűrdöngöl és atombombázik.

Nos, ezt se igazán kellene. Egyáltalán, nagyon jó lenne mélyen hallgatni mindazok után, hogy épp ezelőtt a mi igazságügyünk nagyasszonya viszont azt is hírül adta, ő és a kormánya behódol az Uniónak, hogy pénzecskéhez jusson, mert ég a kunyhó, ropog a nád, üres a kincstár. Mégpedig olyannyira üres, hogy vele párhuzamosan Gulyás miniszter meg széttárta a karjait, hogy a tanárok és ápolónők béremelési pénze ott van az Uniónál. Gulyás miniszter hazudik, de nem is ez a lényeg, mert épeszű ember tudja, egy béremelés nem egyszeri aktus, a legjobb esetben a következő hónapra is vonatkozik. Vagy tovább.

Azt pedig már nem a burgenlandi traktorista adójából kell fizetni, s ha üres a kassza, nem fog menni. Márpedig a kassza nagyon üres, úgyhogy Varga Juditnak vigyáznia kell, nehogy atombombának nézze a pénzeszsákot, és annak érkeztét is elhárítsa, mert abból baj lesz. Bár baj már most is van, mégpedig elég nagy. És ezt az sem igazán fedi el, hogy Gulyás miniszter szerint a baloldal mindent megtesz, hogy a brüsszeli pénzecske ne érkezzen meg, olvasatában tehát, ha a tanárok éhen vesznek, az Gyurcsány bűne, és az összes többi hasonszőrűeké. Nem pedig Varga Judité. Pedig de. Nem atomelhárítóként kéne fungálni a lelkemnek...

ITT OLVASHATÓ

RENDSZERBEN LÁTTATNI A POLITIKÁT

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2022.07.10.

A hazai ellenzék kicsinyes, az összefogás erejét kilúgozó pártjátszmái, választási veresége, és egymásra mutogatásban bujkáló felelősséghárítása után, az ukrán-orosz háború rémképei, az energiaválság, az infláció viharjelzései között botorkálva az ember már egészséges apátiába sem tud zuhanni. Elhiteti magával, hogy az egészben semmi meglepő nincs, mindent látott előre, a kormány amúgy is megdönthetetlen, de azért hátha lesz valami. Úgyhogy mehet minden tovább. Olvasgatja a demokratikus sajtót, leül az ATV elé, nézi az Egyenes beszédet meg a többi elő- és háttérműsort. De bármennyire igyekszik is újra kapcsolódni, felhúzni magát, rá kell döbbennie, hogy nem érzi a szagokat és az ízeket.

Ebben a fura állapotban kifejezetten felvillanyozó hatású A kastély (Borgen). Egy Netflixen elérhető dán politikai sorozatról van szó. Hasonlítható a legendás Kártyavárhoz vagy Az elnök embereihez, ám európaisága miatt talán közelebb áll hozzánk. Ráadásul egy kis ország politikai boszorkánykonyhájába avat be, kereshetjük hát a párhuzamokat hazai változatával. Bár ez nem tart sokáig, annyira dominánsak az eltérések.

Érdemes az ismerkedést az idén bemutatott negyedik évaddal kezdeni. Önmagában is követhető, és ha tetszik, amire nagy esély van, úgyis elkezdjük fogyasztani a 2010 óta zajló előzményeket. Adam Price vállalkozásának, amelyet két társforgatókönyíróval, valamint Søren Kragh-Jacobsen és Rumle Hammerich rendezőkkel valósított meg, egyik komoly erénye, hogy minden szükséges háttérinformációt beépít az elbeszélésbe, nem kell semminek utánanéznünk. Kirajzolódik Dánia politikai berendezkedése, kapcsolatrendszere és jogi viszonya autonóm tartományával Grönlanddal. A Borgen, a kastély pedig nem más, mint a koppenhágai Christiansborg palota, amely otthont ad a parlamentnek, a miniszterelnöki hivatalnak és a legfelsőbb bíróságnak is. A történet fókuszában ezúttal is a sorozat központi hőse, Birgitte Nyborg politikusnő, aki most éppen külügyminiszter. Nehéz ügyet kell megoldania. Grönlandon olajat találnak, a tartomány a kitermelést szorgalmazza, de a vállalkozás ellentétes a dán kormány klímabarát programjával. Számolni kell kínai és amerikai érdekeltségekkel, orosz kavarásokkal is. Nyborg merész manőverekkel kezeli a helyzetet, hol a nagyhatalmak diplomáciai fenyegetéseivel, hol a miniszterelnöknő, az ellenzék vagy éppen saját pártja ellenérzéseivel kell szembenéznie. A közmédia kontrollja is szorongatja, ahol a sorozat másik hősnője, Katrine Fønsmark került a hírszerkesztőség élére. Megjelennek természetesen magánéleti szálak is, de szerencsére csak a levegővételt szolgálják...

ITT OLVASHATÓ

MILLIÓS SÉRELEMDÍJAT KELLENE FIZETNIE AZ ÁLDOZATNAK, MERT JELENTETTE A ZAKLATÁSÁT AZ EGYHÁZNAK

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.07.11.

1 millió forint sérelemdíjat és 700 ezres perköltséget kell fizetnie az első fokú ítélet szerint annak a volt ferences diáknak, aki bejelentést tett volt tanára ellen. Ezt a perben tanúként idézett Pion István osztotta meg a 444-gyel, miután nyilvános posztban számolt be a fejleményekről.

Árpád atya ügye ugyanis régóta húzódik, és azután sem ért véget, hogy tavaly novemberben alaposan feldolgoztuk. A szerzetes az esztergomi ferences gimnázium prefektusa volt, egy lovagrend vezetője, aki a rászorulóknak gyűjtött, aki vitorlás és sítáborokat szervezett gyerekeknek, és aki kormánytagokkal közösen adott át adományokat. Elsőnek az újságíróként és slammerként ismert Pion István tett bejelentést ellene, majd egy másik volt diákja, akit a cikkünkben Tamásnak neveztünk. Elmondásuk szerint Árpád atya több társukat is zaklatta, de hiába volt a ferences rend vezetése nagyon támogató, többen nem mertek belevágni a procedúrába. Mint mostanra kiderült, félelmeik nem voltak alaptalanok...

ITT OLVASHATÓ

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat

MARUZSA ZOLTÁN KÉNYSZERPÁLYÁVÁ DEGRADÁLTA A PEDAGÓGUSHIVATÁST – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.11.

„Amikor mi évekkel, évtizedekkel ezelőtt kiválasztottuk magunknak ezt a pályát, akkor még nem „kényszerpályának” gondoltuk. Maruzsa úr kényszerpályává degradálta ezt a hivatást – nyilatkozta a Hírklikknek Molnár Zoltán pedagógus, a PSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke. Azt mondja, a kisiskolák bezárása most is benne van a levegőben. Hozzátette: „nálunk a gazdasági észszerűség szakmai érveket, és mindent mást is felülír.”

– Bár a vakáció közepén vagyunk, az oktatásban nincs „uborkaszezon”. A Pedagógusok Szakszervezete szerint iskolakezdésre intézményenként két-három tanárral lehet kevesebb, és a most hiányzó 15 500 pedagógusnál még többen hagyják el a pályát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mi a helyzet?

– Augusztusban már sokkal többet lehet majd erről tudni. Még minden változik. Az én iskolámból is elmegy két angol szakos pedagógus, de egy már jött is. Ilyenkor a mozgás erősebb.

– Mennyire tartanak a megyében a kisiskolák bezárásától? Szóba került-e ez már egyáltalán?

– Nem. Egyébként két-három évvel ezelőtt már zártak be itt kisiskolát. Én ugyan konkrétan egyről tudok, arról is azért, mert a titkárunk személyesen érintett volt benne, de a Bodrog-közben lehet, hogy több is volt. Ugyanakkor tervszerű akcióval még egyelőre nem találkoztunk. Pedig évek óta benne van a levegőben, hogy előbb-utóbb megléphetik ezt. Azután, hogy mennyire gondolja politikusnak pártunk és kormányunk, hogy helyes-e ez, vagy nem… Nálunk a gazdasági észszerűség szakmai érveket, és mindent mást is felülír...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETI CSŐD

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2022.07.11.

Évek óta várunk egy szakértő – szociológus, pszichiáter – tanulmányára, de csak nem érkezik, vagy a mi figyelmünket kerülte el. Pedig igazi csemege volna nekik Magyarország és a magyar társadalom teljes tönkremenetelének és totális csődjének elemzése. Addig is, míg rászánják magukat a nagy mű megírására, igyekszünk némi támpontot adni nekik.

A nemzeti csőd receptje meglehetősen egyszerű, a kifőzéséhez nincs szükség sok alapanyagra; kell hozzá egy nemzetvezető, egy nacionalizmus után áhítozó nemzet, valamint egy impotens nemzeti ellenzék. Ha ezt a három fő hozzávalót beleöntjük egy nagy nemzeti fazékba és pár évig kis lángon rotyogtatjuk a tűzhelyen – ne felejtsük el megszórni egy kis pirospaprikával, hogy igazán magyaros aromája legyen! – el is készültünk a nemzeti csőddel.

De kezdjük az elejével! Nemzeti főszakácsunk gyermekkori megaláztatásaitól, kisebbrendűségi komplexusától fűtve és elégtételre szomjazva fog hozzá a nemzeti csőd receptjének megvalósításához. Amint a nemzet lehetőséghez juttattja, azonnal a vágódeszkára dobja a nemzet Alkotmányát és felaprítja. Darálóba gyömöszöli a jogállamiságot és a demokrácia alkotóelemeit. Mialatt ezeket párolja, nemzeti lózungokat rikoltozik mindenféle nagygyűléseken, melyeket nagy élvezettel hallgat a nacionalizmusra vágyakozó nemzet többsége.

Azokat, akik nem lelkesednek ezekért a gondolatokért, kizárja a nemzetből, s akiknek képviselői, a nemzeti ellenzék, ezt szó nélkül tudomásul veszi. A főszakács nemzeti szónoklataiban megjelenik a Magyarember – így, nemzetiesen nagybetűvel és egybeírva – fogalom, aminél nincs dallamosabb, lágy muzsika a nemzeti füleknek.

A Michelin-csillagos nemzeti séf energikus trancsírozásba kezd. Szétzúzza a Munka törvénykönyvét, rabszolgákká teszi az alkalmazottakat, feldarabolja és nemzetivé teszi az oktatási rendszert, kivégzi az egészségügyi ellátást, felmorzsolja a jogrendszert, vékony csíkokra metéli a bíróságokat, felszeleteli a parlamentarizmust, összezúzza a választási rendszert, majd ezeket az összetevőket is beleszórja a nagy nemzeti fazékba. Ölbe tett karral nézi, ahogy 46 600 ember meghal a pandémiában – miattuk nem rendel el nemzeti gyászt. A konyhai tevékenysége folytán szegénységbe lökött 4 millió emberért nem hullajt nemzeti könnyeket és nem fáj a szíve a félmillió, vagy ki tudja mennyi külföldre menekült nemzettagért. Miért is tenné? Hívei, a nacionalista Magyaremberek ujjonganak érte és a nemzeti ellenzék a nemzeti apanázzsal a zsebében, nem tesz semmit, legfeljebb alázatosan megkéri a szakácsot, ne felejtse el megsózni az ételt.

Közben beindul a nemzeti kleptokrácia, nemzeti strómanok és nemzeti oligarchák jelennek meg a konyhában és ott tolong a séf rokonságának apraja-nagyja is. A nacionalizmus hívei érzik a fazékból lassan áradó finom nemzeti illatokat, míg a nemzetközi gasztronómiát előnyben részesítők, a nemzetből kizárt nem Magyaremberek egyre kevésbé viselik a szagokat, ezért otthonról, a Facebookon jópofáskodnak vagy szitkozódnak, aminél hatékonyabb módszert a nemzeti fejlemények ellensúlyozására, elképzelni sem tudunk...

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: A TÍZ ÉVES TANODÁNK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.07.10.

Az Igazgyöngyöt 1999-ben alapítottam. Az első tíz évben még csak az iskolán belül kerestem a lehetőségeket a társadalmi leszakadás mérséklésére, majd elkezdett kibővülni a munka, esélyteremtő stratégiává, melynek pilotprogramja Toldon kezdődött, 12 éve.

Az első két év után, mikor már kezdtük érezni a probléma összetettségét, a kríziskezelés és a közösségépítés mellett két fontos elem erősödött meg: a toldi tanoda, és a társadalmi vállalkozás. Mindkettő az idén ünnepli a tíz éves működését.

A tanodánk atipikus tanoda. Sok tekintetben. Egyrészt, mert nem államilag támogatott. Az első sikertelen pályázati próbálkozás után, melynek elutasítását szakmailag nem tudtuk elfogadni, más megoldás után kellett néznünk. Aztán, mikor a rendszer, a nélkül, hogy tenne bármit az oktatási szegregáció ellen, úgy döntött, beállítja a tanodarendszert az oktatás kudarcainak mérséklésére, már nem is akartunk ebben részt venni. Mert nem tudjuk elfogadni, hogy az állam megtart egy olyan iskolarendszert, melyről ordít, hogy nem esélykiegyenlítő, és mellette finanszíroz egy másikat, hogy bepótolja azt, amit az képtelen. Párhuzamos finanszírozás, ráadásul nem ér el mindenhova, ahova kellene.

Nyilván tudjuk mi is, hogy ebben a helyzetben kell a tanoda…de mi azt gondoljuk, az iskolát kell esélykiegyenlítővé tenni, változtatni a módszertanon, struktúrán, és az, amit a jó tanoda tud, annak az iskolán belül van a helye. Mondjuk, ha az állam ebben gondolkodna, akkor öt éven belül a tanodáknak fel kellene számolni magukat, és beépülni abba az iskolába, amelynek a gyerekeit segíti. Így tartanánk csak elfogadhatónak ezt, de nem ez körvonalazódik. És persze kérdéses az is, mi minősül jó tanodának? Az indikátorkényszerben, adminisztratív módon igazolt működés csapdájában ezt is nehéz meghatározni, még inkább megvalósítani.

Tehát mi saját erőből kezdtük el a tanodát, és tíz éve fent is tudjuk tartani, bővítve a tevékenységeket, és a munkatársak számát is. Mert atipikusak vagyunk abból a szempontból is, hogy mi a tanodát beillesztettük egy esélyteremtő stratégiába, ahol a családokkal is foglalkozunk, és nemcsak az általános iskolás korosztályra szűkítjük a munkát, hanem 0-tól 18 éves korig foglalkozunk a gyerekekkel. Sőt, bizonyos tevékenységekben azon túl is.

Így szervesen kapcsolódik a tanoda más területhez is, és kölcsönösen erősítik a hatások egymást. Természetesen ez azt is jelenti, hogy erős együttműködésben van a tanoda az állami intézményrendszerrel is, a védőnővel, az óvodával, és az iskolákkal is. Vannak olyan elemei, mint a Szülői Klub, ami olyan sajátos partneri kapcsolódást jelent az oktatáshoz, amire az iskola nem képes.

Atipikus a módszertana is, hiszen önkéntes, játékalapú, sok társasjátékkal, és olyan egyénre szabott fejlesztésekkel, ami hatékonyságában is mért. Valós hatások, valós mérésekkel. A hibákat is felvállalva, és új megoldásokat keresve. Indikátorkényszer nélkül. Az adott gyerekre fókuszálva. Képességfejlesztő fókusszal.

A tanodapedagógusaink nagyon tudatos munkával tervezik meg és értékelik ki a pedagógiai hatásokat, folyamatosan. Számomra mindig öröm benézni hozzájuk, látni, mennyi energiát fektetnek be egy-egy ötlet beépítésébe. Olyan munkaformákkal, melyekre a gyerekek örömmel vállalkoznak. És ha nem akarják, vagy nem működik, akkor újraterveznek. Nem azt mondják, hogy “ezekkel” nem lehet, hanem új megoldást keresnek. Csapatmunkában, egymást is támogatva. Nem ismerve lehetetlent.

És képesek egy elszegényedett, szolgáltatáshiányos zsákfaluban majdnem hetven gyereket bevonni a rendszeres, órarendszerűen tervezett munkába. Képesek online tanulástámogatást adni. Közös olvasásokat tervezni ott, ahol ez a családban nem jellemző tevékenység. Online meséléssel ott lenni a családokban, még író-olvasó találkozásokat is szervezni így. Bevonni és fejleszteni a sajátos nevelési igényű gyerekeket is. Érzékenyen reagálva a serdülők problémáira. Klubszerű foglalkozásokat tartani, életkor szerint is, a 0-3 éves korosztályban természetesen az anyukák bevonásával.

Nagyon büszke vagyok az Igazgyöngy tanodás csapatára. A munkaviszonyban dolgozókra és az önkéntesekre is. Legfőképp azért az elhivatosságért, amiben vállalják, hogy hetente utaznak a fővárosból Toldra, napokat töltenek lenn, és azért, mert minden megnyilvánulásukon átsüt a gyerekközpontúság, és a tudatos pedagógia munka.

Mielőtt bárki azt gondolná, biztosan megéri nekik, mert jó fizetésük lehet, elmondom, hogy nálunk (és ez az Igazgyöngy minden munkaterületén dolgozókra igaz), semmivel nincs több fizetés, mint az állami iskolákban. Mi is a közalkalmazotti bértáblához igazodunk, és az iskolai pedagógusbérekhez igazítjuk a tanodapedagógusokét is, és a szociális területen dolgozókét is.

Hogy mi lehet mégis a titok? Nos, ez nekem is nagy rejtély. A mai világban, amiben a pénz, az egyén boldogulása felülír mindent, ritka, hogy vannak olyan csapatok, ahol az ügyek melletti elköteleződés erősebb üzenettel bír, mint az egyéni érdek. De vannak ilyen emberek, és nekem nagy ajándék, ha kollégáimnak tudhatom őket.

És az eredmények? Nos, egyrészt az egyre növekvő, önkéntesen vállalt tanodarészvétel a gyerekek részéről, a bukások számának minimalizálódása (van, hogy évekig nincs is), a középiskolában bent maradók arányának növekedése, az, hogy már távolabbi középiskolát is választanak, ígéretesebb szakmaszerzési lehetőséggel, és a közösségi szellem erősödése, közösségi értékek kialakulása.

De talán a legfontosabb itt is, mint amiről sokszor beszélek, hogy egy olyan probléma-értelmezés, egy olyan módszertan alakul a tanodánkban, amiről biztosan tudom, hogy szüksége lesz majd rá az oktatási rendszerünknek, ha lesz egyszer politikai szándék is az esélykiegyenlítő oktatás megteremtésére.

Szombaton ünnepeltük a tanodánk fennállásának 10. évfordulóját. Olyan nap volt, ami méltó a munkához, amit végeznek. Még mindannyian emésztjük azt a sok pozitív dolgot, amit azon a napon megéltünk. és mindannyiunkban csak erősíti az érzést: igen, van értelme. Jó úton haladunk.

Köszönet mindenkinek, aki bármivel támogatja a tanodánkat. Sok magányszemély, cég, és külföldi alapítványok pályázati támogatása van a mögött, hogy működni tudunk ezen a területen is.

Valahogy ilyennek kellene lennie az iskolának is. Olyannak, ahol a gyerekek is és a pedagógusok is jól érzik magukat…és képesek ívet adni a gyerekek és saját maguk fejlődésének is.

ITT OLVASHATÓ

AZ MSZP PUCH LÁSZLÓ UTÁN: HOGYAN ÉPÍTETTÉK A SZOCIALISTÁK A HÁTORSZÁGUKAT AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN?

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.07.11.

Miközben a kormányoldal éppen az országgyűlési képviselőcsoportok állami forrásainak csökkentésén dolgozik, alig tudunk valamit arról, mire fordították a pártok ezeket a pénzeket eddig. Cikksorozatban vizsgáljuk meg az előző ciklus parlamenti frakcióinak négy év alatt kötött szerződéseit. Elsőként az MSZP-t, amely az idei választáson ugyanannyi képviselőt juttatott a parlamentbe, mint a mérések szerint jóval népszerűbb Jobbik és Momentum, sikerének titka pedig többek között a mélyen beágyazott hátországban rejlik. Az egykori pártpénztárnok, Puch László 2019-ben kiszállt ugyan a párt mögül, de korábbi cége, a Sapienza Kft. így is több százmillió forintot kapott a frakciótól az előző ciklusban. A képviselőcsoporttal szerződő felek között feltűnik több volt politikus, és a párt egykori ügyvédei is, de a legtöbb pénz továbbra is a párt székházába bejelentett cégekhez kerül.

A rendszerváltás utáni első szabad választáson a várakozásokkal szemben Antall József alakíthatott jobboldali kormányt. Az MDF–FKgP–KDNP-koalíció azonban nem tudott eleget tenni az iránta támasztott követelményeknek: a gazdaság átalakítása sikertelen volt, több mint egymillió ember lett munkanélküli, az általános elégedetlenség óriásira duzzadt. Ebben a helyzetben nyerte meg Horn Gyula szocialista pártja utcahosszal az 1994-es választásokat. Az akkori MSZP nemcsak győzött, de abszolút többséget is szerzett a parlamentben. 209 képviselővel a rendszerváltás utáni Magyarország történetének második legnagyobb frakcióját alakították, amit mi sem jellemez jobban annál, mint hogy 24 László és 20 nő is befért a képviselőcsoportba.

Az MSZP későbbi mélyrepülését nem kell bemutatni; 2006-ban még 190 képviselővel kezdték a ciklust, 2010-ben már csak 59-cel, 2014-ben 29-cel, hogy aztán 2018-ra 15 fősre menjen össze a frakció – persze eközben az Országgyűlés létszáma is csökkent. Ez a 15 ember azonban a háta mögött tudhatta a folyamatosan csökkenő méretű, de még mindig jelentős szocialista hátországot, élén az akkor még médiatulajdonos, korábbi pártpénztárnokkal, Puch Lászlóval...

ITT OLVASHATÓ

HA NEM SIKERÜL ÁTFORMÁLNIA, AKÁR EL IS HAGYHATJA AZ EURÓPAI UNIÓT ORBÁN VIKTOR KORMÁNYA

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.07.10.

Egy beismerő vallomással ér fel a kormánypárt egyik határozati javaslata, melyet június végén nyújtott be a parlamentnek. „Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról” címet viselő előterjesztés ugyanis egy elvi álláspontot fogalmaz meg, amelynek inkább ideológiai üzenete van, mint valós politikai következményei. Ebben az irományban a magyar kormány közvetve elismeri, hogy lényegében semmilyen politikai befolyása nincs az EU működésére, a véleményét pedig egyre kevésbé tudja artikulálni az uniós fórumokon.

A lopakodó Huxit megalapozásaként is szokás emlegetni azt a javaslatcsomagot, amit négy kormánypárti képviselő, Kövér László házelnök (Fidesz), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (KDNP), Simicskó István frakcióvezető (KDNP) és Kocsis Máté frakcióvezető (Fidesz) nyújtottak be az országgyűlésnek. A névsor azért fontos, mert a kormánypárt meghatározó politikusai adták a nevüket hozzá, ezzel is jelezve, hogy igen komolyan gondolják a benne foglaltakat.

A javaslat előzménye, hogy az EU 2021 tavaszán indított útjára egy vitasorozatot a szervezet jövőjéről, aminek végeredménye nem épp az lett, amiben a magyar kormánypárt berkein belül bíztak. Többek között komoly igény mutatkozott arra, hogy fontos döntéseket meg lehessen hozni minősített többséggel is, ezzel véve ki Orbán Viktor kezéből az egyik legfontosabb fegyverét, a vétót. Az sem igazán a fideszes politikusok szája íze szerinti fordulat, hogy a konzultációban résztvevő uniós polgárok szerint erősíteni kell a közösség kohézióját, vagyis épp a magyar kormány önállósodási törekvéseivel szemben foglaltak állást...

ITT OLVASHATÓ

SURÁNYI GYÖRGY: EZ A REZSIM MÁR NEM TUD KISZABADULNI AZ ÁRBEFAGYASZTÁSOKBÓL

444.HU
Szerző: plankog
2022.07.11.

- Rossz a helyzet?

- Lehetne lényegesen jobb.

Így kezdődik Friderikusz Sándor interjúja Surányi György volt jegybankelnökkel (1990–91 és 1995–2001), ami július elsején készült, és csütörtök este került adásba. Azt, hogy a gazdasági kérdések most mindennél jobban foglalkoztatják az embereket, jól jelzi, hogy vasárnapra már 400 ezer megtekintés felett jár a beszélgetés.

A forint helyzetéről Surányi azt mondja:

nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának.

A cseh korona, vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1,2 százalékkal romlott, a forint árfolyama több mint 10 százalékkal. Az elmúlt 15 évbet nézve pedig a cseh korona árfolyama majdnem stabil, a zloty 10-15 százalékot esett, a forint árfolyama viszont 50 százalékot esett. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 267 forint volt az euró, ehhez képes a 400-as árfolyam 50 százalékos gyengülés, idézi az adatot Surányi.

Nem érdekelte őket az árfolyam

Ebben Surányi szerint a kormány gazdaságpolitikájának és az MNB-nek is komoly szerepe van. A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy nem érdekli a forint árfolyamának alakulása, és azt képviselik, hogy a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra - Surányi szerint ez nem védhető álláspont.

A kormány és a jegybank 2020 tavaszáig tudatosan rongálta a forint árfolyamát, azóta szerinte ez már nem szándékos, viszont a piac és az üzleti élet szereplői már nem hiszik el, hogy a kormány és a jegybank a forint árfolyamának stabilitására törekednek. Ez pedig önbeteljesítő folyamattá válik, és szabadesésbe kezdett a forint árfolyama - mondja Surányi. (Az interjú még azelőtt készült, hogy a kormány békülékenyebb nyilatkozatokat kezdett tenni az EU felé a hét második felében.)

Surányi szerint ha a jegybank és a kormány hiteles és elkötelezett antiinflációs politikát folytatnának, akkor a forint árfolyamának sokkal erősebbnek kellene lennie...

ITT OLVASHATÓ

SZTÁLIN LENÉZTE RÁKOSI MÁTYÁST – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.07.11.

Rákosi igyekezett kitűnni az elvtársak közül

A túlbuzgó, kotnyeleskedő, túlteljesíteni akaró „éltanuló” zavarta, idegesítette a szovjet vezért… Miközben maga Rákosi nyilvánvalóan tudta, hogy ő nem több, mint Sztálin magyarországi helytartója.

A németek egyedül nem tudtak volna 590 ezer zsidót legyilkolni kevesebb, mint egy év leforgása alatt

Ha a magyarok nem segédkeztek volna a pusztító gépezet működtetésében…

Az Orbán-birodalom visszavág

A politikai nyomásgyakorlást elutasító határozattal gyakorolna politikai nyomást az Egyesült Államokra a parlament gazdasági bizottsága. (A 444.hu címadása  )

Aquila non captat muscas – a sas nem kapkod legyek után

Ma Magyarország legnagyobb és legerősebb szövetségese az Amerikai Egyesült Államok, nem szólva arról, hogy az USA a világ és a NATO vezető katonai hatalma. Szijjártó miniszter tehát ennek a 338 milliós ország vezetésének üzen, miközben megjegyzi, hogy ő nem az amerikai kormányzó erőkkel (demokraták) tárgyal adóügyekben, hanem az ellenzéki republikánusokkal fúj egy követ.

Már tartott az orosz-ukrán háború, amikor Szijjártó Péter minisztériuma jóvoltából milliárdok landolhattak egy orosz multinál

Az Arnest tulajdonosa egy bizonyos Alekszej Szagal, akinek feleségét Jelenya Szagalnak hívják. Ő szenátor volt az orosz Szövetségi Tanácsban, és egy Jelenya Szagal nevű volt szenátor korábban letelepedési kötvényt vásárolt Magyarországon.

Az Uber kiszivárgott irataiból kiderül, hogyan nyitnak meg lobbisták ajtókat az Orbán-kormányban

2010 előtt néhány évig hatályban volt az úgynevezett lobbitörvény, amelynek értelmében a kormányzati döntéshozókat megkörnyékező lobbistáknak regisztrálniuk kellett magukat és jelentéseket kellett készíteni a tevékenységükről, ezt azonban csak nagyon kevesen tartották be. A hatalomba való visszatérése után a Fidesz eltörölte ezt a törvényt, és ezzel a jelentéstétel elvi kötelezettsége is megszűnt.

Nem árulja el a Magyar Állatorvosi Kamara, mennyit keres a kutyaútlevél-kiadáson

Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik. Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, Hadházy Ákos szerint 3000 forintért.

Megvették, de nem találnak több ezer tonnányi demecseri sódert és cementet

Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot.

“Ez a rezsim már nem tud kiszabadulni az árbefagyasztásokból”

Egy ilyen lépés mellé nem tudnának ideológiát tenni, Surányi György szerint a legjobb marketinges sem tudná elmagyarázni ezt.

A hatósági üzemanyagárat bírálta Hernádi Zsolt

Ez olyan, mint amikor Orbán Viktor önmagával vitatkozik a földgömb mellett? Vagy csak üzent Hernádival, hogy menyem is értse?

Zuhan a forint, külföldi vásárlók tízezrei csapnak le a számukra olcsóbbá váló magyar ingatlanokra

A baloldal éppen megint kiárusítja az országot. Ja, nem.

Letolt gatyával állunk a viharban

A legnagyobb probléma Oszkó szerint az, hogy jelenleg a hazai politika azt a képet sugallja, hogy nem érdeklik a piaci realitások és a gazdasági következmények, kizárólag a saját választóinak játszik. Ez a játék jó ideje arról szól, hogy minden kockázatot, minden hibát másra, külső tényezőre kenünk, 12 éves kormányzás után is.

Szeptembertől árat emel a Telekom

A cég egy új, inflációs árkorrekciót rögzítő klauzát is beilleszt a Lakossági ÁSZF Törzsrészébe. Vajon a munkavállalók is követelhetik ezt a metódust a munkaszerződésükbe?

Segélykérő levelet írt a polgármester, semmitmondó választ kapott a minisztériumtól

A túrkevei polgármester azt kérte az agrárminisztertől, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a város térségét.

Az állam eddig beszállt a költségekbe, de idén szeptembertől megvonnák a támogatást

Az állam átalakítaná a halmozottan sérült gyerekek oktatását – volt, akinek hospice házat ajánlottak fel. Ahová lépnek, ott fű nem terem.

A legnépszerűbb felnőtt pelenkák júliustól nem szerepelnek a támogatási listán

A 30 darabos tasakok ára ezután 5 és 8 ezer forint között lesz. Eddig havonta 90 darabot ingyen kaptak az érintettek. A törlést a cég maga kérte, a NEAK meg kussolt arról, hogy mi fog történni.

ITT OLVASHATÓ

JOGUNK VAN SZÜLŐVÉ VÁLNI?

QUBIT
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2022.07.09.

Általában úgy gondoljuk, hogy a döntés, hogy szülővé válunk-e, a legszemélyesebb döntések közé tartozik. Senkit nem szabad arra kényszeríteni, hogy szülő legyen, és szélsőséges kivételektől eltekintve megtiltani sem lehet senkinek, hogy szülővé váljon, ha szeretne. Ha szülővé szeretnénk válni, jogunk van szülővé válni: szabadságunkban áll. Nem kell figyelembe vennünk sem a jövendőbeli nagyszülők, sem az állam, sem a gyerekes és gyerektelen barátok elvárásait, és ha ezek közül bárki bele akarna szólni a döntésbe, azt súlyos jogtalanságnak éreznénk. Ez az elképzelés igen elterjedt, például a gyermekvállaláshoz, családalapításhoz való jogot számos emberjogi alapdokumentum, köztük az Emberi jogok európai egyezménye is elismeri.

De csakugyan szabadságunkban, jogunkban áll szülővé válni, csak azért, mert szeretnénk? Elvégre a szülői döntés alapvetően érinti egy másik ember, a gyerek érdekeit, kilátásait, életesélyeit. Vajon csakugyan meghozhatnánk egy ilyen döntést pusztán azon az alapon, hogy szülővé akarunk válni, hogy a szülővé válás szerepel terveink, céljaink között? Vagy ellenkezőleg: nem áll szabadságunkban szülővé válni?

ITT OLVASHATÓ

NEM SZÉGYELLEM, NEM BÁNOM, EZ AZ ÉN TESTEM – VILÁGSZTÁROK AZ ABORTUSZRÓL

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2022.07.10.

Amióta az amerikai legfelsőbb bíróság eltörölte az abortusz alkotmányos védelmét, és a terhességmegszakításról szóló szabályozást szövetségi szintről a tagállami törvényhozások jogkörébe tette át, nemcsak a nőjogi szervezetek rendeznek tüntetéseket, de több ismert ember is megosztja nyilvánosan terhességmegszakításának történetét. Miközben a társadalmi kérdés politikai színezetet kapott, az is világossá vált: az USA-ban fellángolt abortuszvita az egész világra hatást gyakorol majd, és már annak is látszanak jelei, hogy akár Magyarországon is ismét napirendre kerülhet a kérdés. A kormányhoz kötődő Magyar Nemzetben belengetett „gyilkosság-narratívával” ugyanakkor Uma Thurmantől Milla Jovovichon át Lil' Kimig jó néhány, terhességmegszakításon átesett, ismert színésznő, énekesnő és művész sem ért egyet, és el is mondják, hogy miért.

Több ezer ember demonstrált szombaton a washingtoni Fehér Ház előtt, hogy követelje Joe Biden amerikai elnöktől, álljon ki határozottabban az abortuszjogok mellett. A BBC tudósítása szerint a tüntetés résztvevői – akiknek számát az egyik szervező több mint tízezresre, a magyar állami hírügynökség ezerre becsülte – zöld sálakat tettek ki a Fehér Ház kerítésére, emlékeztetve az argentin nők abortuszhoz való jogért folytatott küzdelemre...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ÉRDEMES-E MOST ÁTVÁLTANI A FORINT MEGTAKARÍTÁST EURÓBA?

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2022.07.10.

Segít a mindennapi pénzügyi döntésekben a Napi.hu. A Financiológus rovatban olvasói leveleket válaszolunk meg, a lapunk csapata és külső szakértők tudását felhasználva. Írjon nekünk bizalommal a financiologus@napi.hu címre!

Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.

A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe.

Az elmúlt héten ismét újabb történelmi mélypontra került a forint a világ nagyjából minden valutájával szemben. A Bloomberg összesítése szerint az utóbbi hat hónapban egyetlen feltörekvő piaci deviza sem gyengült annyit, mint a forint. Nem meglepő, hogy ezek után több olvasónk is azzal a kérdéssel fordult szakértőinkhez, érdemes-e átváltania a megtakarítását euróba vagy más devizába...

ITT OLVASHATÓ 

MIÉRT VAN MÉG MINDIG FELFORDULVA A VILÁG, HA A JÁRVÁNYBÓL MÁR KIKECMEREGTÜNK?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.07.10.

2022 nyarán könnyen esik az ember abba a nosztalgia-csapdába, hogy a koronavírus-járványt egy nagy vízválasztó eseménynek tartja. Mintha a 2020 tavaszi leállások előtt minden gördülékenyen működött volna, azóta pedig minden elromlott. Nem talál magára a globális gazdaság. Miért nem lehet egyszerűen helyreállítani, újraindítani a pandémia előtt jól működő világkereskedelmet? Miért nem tudjuk összeilleszteni a szétszakadt ellátási láncokat? Ehhez hasonló kérdésekkel kerestem meg Kálmán Annát, a KPMG tanácsadócég szenior menedzserét, hogy néhány konkrét példán is bemutassa, mi áll a problémák hátterében.

A nosztalgia-csapda egyébként azért érdekes, mert részben megalapozott, részben azonban egyáltalán nem az. A meghatározó trendek jó részének ugyanis nincs is túl sok köze a járványhoz, vagyis az ellátási zavarok jelentős részével ma akkor is szembesülnénk, ha nem lett volna a koronavírus miatti leállás. Ám az is igaz, hogy a Covid a mozaiknak egy olyan meghatározó eleme, amely még ma is súlyosbítja a helyzetet, amikor a járvánnyal lényegében megtanultunk együtt élni...

ITT OLVASHATÓ

A KOPINT-TÁRKI 2022/2 KONJUNKTÚRAJELENTÉSE

KOPINT-TÁRKI
Szerző: Kopint-Tárki Konjuktúrakutató Intézet
2022.07.09.

Megjelent a Kopint-Tárki 2022/2 konjunktúrajelentése „A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2022 nyarán” címmel.

Magyarországon az év eleji masszív kormányzati kifizetések a magánfogyasztás példa nélkül álló emelkedését generálták, ami – a szintén jó ütemben bővülő vállalati és háztartási beruházásokkal karöltve – 8,2%-os GDP-növekedést tettek lehetővé az idei első negyedévben. A 10% fölé emelkedő infláció és a júniusban szintet lépő jegybanki kamatemelés, világgazdasági szinten pedig az amerikai FED immár agresszív kamatemelési politikája, illetőleg az orosz-ukrán háború potenciálisan robbanásveszélyes következményei által keltett recessziós aggodalmak apasztják a háztartások vásárlóerejét, rontják a vállalatok beruházási kedvét, és meggátolják az export nekilendülését. A Kopint-Tárki 4%-on tartja GDP-növekedési előrejelzését.

A jelentés itt, a sajtóösszefoglaló itt, a prezentáció pedig itt tölthető le. A sajtótájékoztató felvétele elérhető itt.

ITT OLVASHATÓ

RÉGI HOLLAND MINTÁT KÍNÁL ORBÁN VIKTOR MAGYARORSZÁGNAK, CSAK NEM BESZÉL RÓLA

AZONNALI
Szerző: CSIZMADIA ERVIN
2022.07.08.

Nem állítom, hogy a holland pillér-demokrácia a demokráciák legjobbika (már csak ezért sem, mert fénykora nagyon régen volt), azt azonban állítom, hogy a Fidesz politikájában érzékelek jeleket egyfajta pillér-demokrácia létrehozására. Az elmúlt 12 év voltaképp egy „pillér-ajánlat”, amely egy Magyarországon eddig ismeretlen társadalom-modell kipróbálásáról szól.

Aki végig élte az elmúlt 32 év magyarországi politikáját, az bizonyára fel tudná idézni, mennyiszer szakadt ki belőlünk: de jó lenne olyannak lenni, mint Ausztria! De jó lenne olyannak lenni, mint Franciaország! De jó lenne olyannak lenni, mint Amerika! De jó lenne olyannak lenni, mint Hollandia!

Akik átélte ezeket az évtizedeket, annak nem kell bemutatni, hogy a rendszerváltás utáni időszak két fő jelszava (szabadság és jólét), a fejlett

nyugati társadalmak két legjellemzőbbnek vélt tulajdonságának itthoni adaptálására vonatkozott

– a Mozgó Világ 1993. 8. száma például Jólét vagy szabadság? címmel közölt nagy közvéleménykutatást.

Aztán persze keserűen kellett megállapítanunk, hogy se a szabadság, se a jólét nem vált valóra olyan mértékben, mint ahogy szerettük volna, és se Amerika se Franciaország se Németország se Hollandia nem lettünk. Méricskélhetnénk persze, hogy mennyire nem lettünk olyanok, mint az említett országok, és arról is ejthetnénk szót, hogy miért nem lettünk olyanok. De most nem méricskélünk.

Most más a cél; az, hogy a Nyugattól való tanulás itthoni mechanizmusát vegyük bonckés alá, és rámutassunk arra, hogy

tanulni is legalább kétféleképp lehet, és mi csak egyiket alkalmaztuk.

Lehet tanulni a Nyugat aktuális jelenéből és lehet a Nyugat fejlődéstörténetéből. Mi akkor – és az óta is – az előbbire koncentrálunk. Szerintem pedig az utóbbi legalább ilyen fontos. A Fidesz-ellenzék viszonyt pedig akár le is írhatjuk a két tanulási forma különbségeként...

ITT OLVASHATÓ

KETTŐS ÜGYNÖKÖK, DEZINFORMÁTOROK, TÖMEGGYILKOSOK – ÚJ KÖNYV A SZOVJET TITKOSSZOLGÁLATOKRÓL

ÁTLÁTSZÓ / KÖNYVAJÁNLÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2022.07.07.

Bernard Lecomte francia újságíró Magyarországon néhány hónapja megjelent könyve, a KGB – A szovjet titkosszolgálatok története átfogó képet fest a szovjet államszervezet és politikai rendőrség hét évtizedes történetéről. Az 1917-es évvel induló műből egy véres korszak képe bontakozik ki, ami azonban sehogy se akar véget érni. Az orosz-ukrán háború negyedik hónapjában az olvasó döbbenten ismer rá a szovjet titkosszolgálatok egykor mindenható urai és a volt KGB-tiszt, Vlagyimir Putyin módszerei közti hasonlóságra.

Hosszú évekig tudósított Moszkvából és a szocialista blokk országaiból több francia lap számára Bernard Lecomte, aki a KGB – A szovjet titkosszolgálatok című művének oroszországi kiadásakor azt nyilatkozta: a titkosszolgálatok jelenléte mindig érezhető volt moszkvai tartózkodása idején. „A közelmúlt eseményeiből láthatjuk, hogy a történelem ismétli önmagát. A Navalnij-ügy, a fehéroroszországi tüntetések elfojtása – ez mind ismerős minta. Ez a KGB természete.”...

ITT OLVASHATÓ

JÓ KIS KOMPROMISSZUM - AVAGY AZ ELLENZÉK BUKÁSA

NÉPSZAVA

Szerző: TÖMPE ISTVÁN

2022.07.09.

Több elemző szerint az előválasztás nem hozta meg az elvárt eredményt, drága és kontraproduktív volt. Nem azok és nem úgy kerültek a mai parlamentbe, akikre az előválasztások során, vagy éppen a rendszer kiötlőinek idealisztikus gondolataiban számítani lehetett volna.

Előválasztások

Az ellenzéki pártok együttműködése az előválasztások előtt is távol volt az ideálistól. Csakhogy erősödött az ellenzéki szavazók összefogásra irányuló követelése, az idő szorított, miközben a DK és az MSZP még mindig gyanakvással méregette egymást, a kisebbek pedig túlélési gyakorlatokat folytattak. A legtöbben mégis így okoskodtak: minek szétszavazni, ha együtt biztosabb a győzelem. A pártok tudomásul vették a közhangulatot, amúgy sem bírtak egymással. Az előválasztás frappáns megoldásnak tetszett, afféle biztatás a túlélésre. Rádöbbentek, hogy a választásig tartó rövid időszakban nincs érvényes elszigetelt növekedési pálya, ahhoz korábban (és más ágyakban) kellett volna ébredni. Igaz lehet ez a DK-ra és a Jobbikra is, de akkoriban a Momentum stratégiája is a széles szövetség lehetett. Az MSZP a Párbeszéddel együtt itt érezte a megújulás esélyét, az LMP pedig alkalmat látott arra, hogy a zöld mitológiát politikai erővé varázsolja.

A szabályokat kezdettől fogva úgy szerkesztették, hogy a pártelitek stabilan tarthassák magukat. Persze az együttműködési mechanizmust nem csak a bizalom, hanem a bizonytalanság és az egymással szemben táplált gyanúper is áthatotta, ennek fő jele az egyetértési, vagyis a vétójog volt. A szövetség (a Hatok) falat húzott önmaga köré: az ellenzéki térfél egészére kizárólagos jogot formáltak (ami a Kutyák miatt is, kezdettől kérdéses volt), a jelöltekről tárgyalások során ők állapodtak meg. Közben több kívül rekedt szervezet is részese akart lenni a rendszer leváltásának, de a Hatok – amíg lehetett – ellenálltak, miközben befogadó magatartásuk "üzemmódi" feltétel lett volna, őket azonban nem ilyen fából faragták. Talán ennél a pontnál kezdődött meg az ellenzéki szavazók elszivárgása. A pártok és gyakran lejárt szavatosságú holdudvaraik nem tudták elég okosan kezelni a külsőket.

Az előkészítés bürokratikusan haladt: mindent többször megrágtak, a pártelnökök technikai kérdésekben is magukhoz vonták a döntést. A tapasztalat szerint ilyesminek három oka lehet: a kompetencia (ismeret) hiánya, a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Mellettük ott volt néhány irritáló formula is: ha a Hatokon kívüli jelölt érkezett, előre csatlakoznia kellett valamelyik frakcióhoz. Ám ha a helyiek visszautasították, nem volt befogadás, ez pedig nem egyszer előfordult. A pártelnökök folyamatosan üzleteltek egymással; nem egy esetben korábban már elfogadott és a választókerületben már kampányoló jelöltet cseréltek le, felháborodást okozó figurákat viszont csak súlyos külső nyomásra váltottak le. A pártelitek választását az egyéni körzetekben elért választási eredmények minősítették.

Az előválasztási viták során a pártok nem különösebben törekedtek karakteres vélemények megfogalmazására. Az előválasztás fő problémája nem az éles tónus, sokkal inkább a szürkeség, vagy éppen a vita elmaradása lett. A televízióban fellépők némelyike színvonalasan szerepelt, mások hervasztóan unalmas perceket produkáltak. Azt pedig, hogy senki nem lépett fel árnyékminiszterként (ismerve bár a hivatalos indokot), én kommunikációs alaphibának látom. Talán gyakrabban lehetett volna élesebb, színvonalasabb a fellépés, a pártkongresszusi unalom helyett. Ám a legtöbb esetben elmaradt a komoly szakmai előkészítés, ezt pedig csak a kormányzásba belefáradt kormány engedheti meg magának. Meggyőző és izgalmas tervek helyett fonnyadt szóvirágokat dobtak a nézők közé, holott magam is több meggyőző és izgalmas tervvel találkoztam...

ITT OLVASHATÓ

PANELBE ZÁRT TÖRTÉNELEM – SPIRÓ GYÖRGY: "TULAJDONKÉPPEN A SZOVJETEK FINANSZÍROZTÁK, HOGY NE LEGYEN TŰRHETETLEN AZ ÉLET ÉS BÉKE LEGYEN.”

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.07.09.

Az eheti Három az igazságban Szénási Sándor műsorvezető a társadalom Kádár-rendszerhez fűződő zavaros viszonyát kutatta, többek között annak kapcsán, hogy a főváros úgy döntött, Horn Gyuláról sétányt nevez el. Segítségére Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és Hatos Pál történész, jogász voltak.

Hatos Pál történész tizennyolc évet élt ebben a rendszerben, de soha nem jutott eszébe, hogy szerencsésebb lenne, mint a lengyelek, vagy a csehek. Úgy véli az tény, hogy a vasfüggöny lebontásának eufóriája, továbbá a kelet-német menekülteknek az itteni táborozása Horn Gyula történelmi érdemeként van beállítva, pozitív országimázst ajándékoz Magyarországnak. A rendszer egy aljas gyilkossággal alapozódott meg, akárcsak a Ferenc Józsefi rendszer. Az aradi vértanúk kivégzése ellenére mégis "Ferenc Jóskává” nemesedett egy hosszú korszak végén.  A történész szerint valami ilyesmi történt Kádár Jánossal is: morálisan teljesen vállalhatatlan kezdet után nagyon széleskörű elfogadást kapott, mint egyfajta élhető alternatívája a még rosszabbnak.

Spiró György író a mai napig nem tudja, hogy a kádári rendszer sajátos volt-e a szocializmusok között.  Azt se tudja pontosan megmondani, hogy a mai kelet európai társadalmak között, amelyek mégiscsak a kapitalista világrendszer részei, létezik-e valódi azonosság. Úgy gondolja, ami ’56 után történt, az gazdaságilag és politikailag erősen behatárolt volt. Érdekes kérdés, hogy a magyar gazdasági reform - amibe Kádár is nagyon nehezen ment bele - milyen eredményekkel járt. Ez ugyanis piacgazdasági elemek beengedését jelentette a rendszerbe. Csillag István meg is írta, hogy nem Budapesten döntöttek a gazdasági reformról, hanem Moszkvában, és szovjet kezdeményezésre Magyarországot jelölték ki, kísérleti céllal. Spiró szerint nem szabad elfelejtenünk, mennyire kiszolgáltatott helyzetben voltunk a többi szocialista országgal együtt, azzal a különbséggel, hogy mi sok mindent 1956-nak köszönhettünk. Ahol nem volt forradalom, ott nem kellett annyira félni a népharagtól, ebből következett Kádár tapasztalata, hogy muszáj pénzen megvenni az emberek egyetértését. Ezért, ha minimális mértékben is, de állandóan emelni akarta az életszínvonalat, nyilvánvalóan szovjet beleegyezéssel. "Tulajdonképpen a szovjetek finanszírozták, hogy ne legyen tűrhetetlen az élet és béke legyen, ami egy nagyon furcsa és fenntarthatatlan helyzet, mert a gyarmatokon fordítva szokott lenni. Normális helyeken a gyarmat tartja el, vagy járul hozzá a központnak a költségvetéséhez és nem fordítva” – vallja. Amikor pedig a Szovjetunió már nem tudott elég pénzt adni, úgy tudja, Kádárt azzal bírták rá az eladósodásra, hogy azt mondták neki, nem kell majd visszafizetni a kölcsönt. Ebből lett egy adósságspirál, amiben szerinte most is vagyunk: unokáink pénzét éljük fel ma is.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehetett megvenni a korabeli értelmiséget, valamint a tapasztalt "kis szabadságok” a Kádári stratégia részei voltak-e, Hatos Pál okfejtése onnan indult ki, hogy a háború után egész Európa társadalma elszegényedett. Nagy Britanniában 1955-ig jegyrendszer volt bizonyos alapvető élelmiszerekre, de Bécs utcáit is ugyanaz a szürkeség és kietlenség jellemezte.

Igazán csak a hatvanas-hetvenes években válik el egymástól Nyugat és Kelet. Csak a ’70-es évek végére lett nyilvánvaló mindenki számára, hogy a jóléti versenyt a kapitalista országok, a Nyugat nyerte.

A történész szerint Kádár nagyon is érzékelte ’56 örökségét és erre a saját szemszögéből adekvát választ adott.  A lakosság lehető legszélesebb támogatottságát nyerte el azzal, hogy arra koncentrált, jobban éljenek.  Itt vannak például az embertelennek tartott panelházak, amelyek azóta is velünk vannak és jelzik, hogy a kádári realista politika minden morális és egyéb szemponttól függetlenül, tartósan beköltözött a magyar történelembe. A rendszert inkább kisszerűsége, idealizmustól való megfosztottsága miatt érte kritika. "Az értelmiség úgy érezte, hogy megvették őket, belekényszerültek bizonyos alkukba. Volt egyfajta lázadás ellene, de ez nem változtat a tényeken, hogy Kádár politikusként sikeres volt” - mondja.

Spiró György emlékeztet, a lengyelek úgy élték meg, hogy Magyarország már majdnem Nyugat, hiszen nálunk akkora szabadság volt, ami náluk elképzelhetetlen lett volna. A kirakat nagyon sokat számít a politikában és Kádár ebben nagyon jó volt.

ITT HALLGATHATÓ MEG 

NAGYON KÉNE AZ EU-S PÉNZ A KORMÁNYNAK, MÉSZÁROS VEJE MEGVETTE A HALADÁST - AZ ÁTLÁTSZÓ LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.07.08.

444: Vége a keménykedésnek, a magyar kormány egyre több brüsszeli igényt kész teljesíteni

A héten az euró árfolyama átlépte a 400-as szintet, sőt, 415 fölött is járt. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy felgyorsultak az Európai Bizottság és a magyar kormány közti tárgyalások, amelyek az újjáépítési alap (RRF) pénzeiről szólnak. 5,8 milliárd euró támogatás van függőben, és további 9,6 milliárd euró kedvezményes hitel. A támogatás 70 százaléka elvész, ha az év végéig az Európai Tanács nem hagyja jóvá a magyar kormány tervét a pénz elköltéséről. A kormány bejelentette, hogy négy pontban is engednek „Brüsszel” antikorrupciós elvárásainak.

Magyar Narancs: Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak az Öveges-program mellékszereplői

Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság kedden azt a három vádlottat, akik az EU-s pénzből finanszírozott Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. Viszont a nagyobb falattal, a természettudományos tantermek kialakításával és túlárazásával a Polt Péter vezette ügyészség nem foglalkozik.

RTL.hu: 350 millió forint tűnt el a hugyagi önkormányzatnál, nyomoz a rendőrség

Szociális bérlakások építésére és felújítására, illetve helyi fejlesztésekre, például óvodafelújításra nyerték a pénzt, ám ezekből szinte semmi sem valósult meg. Az alpolgármester szerint a pénz egyszerűen elment működésre. A korábbi polgármester lemondott. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az RTL Híradóval közölte, hogy hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytatnak büntetőeljárást, az uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtették a szükséges intézkedéseket.

24.hu: Négy hónap alatt nem jutott előre a bizottság, amely a belvárosi polgármester vagyongyarapodását vizsgálja

Az ellenzéki többség által négy hónapja indított eljárásban Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester bakonyi földbirtokainak titkát tárnák fel, de eddig csak falakba ütközött a vizsgálat. A kulcskérdésre senki sem akar válaszolni. Mennyiért vette bakonyi földjeit Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz belvárosi polgármestere? – erre a látszólag egyszerű kérdésre szeretnének választ kapni az ellenzéki képviselők hónapok óta a Fővárosi Közgyűlésben, eddig azonban nem jártak sikerrel.

Magyar Hang: Mészáros Lőrinc vejéé lett a Szombathelyi Haladás

Az NB II-ben szereplő Szombathelyi Haladás bejelentette, hogy Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt lett az új tulajdonosa. Mint írják, a labdarúgó klubot üzemeltető gazdasági társaságnak a tulajdonosa 2022. július 01-től Homlok Zsolt, aki így a jövőben közvetlenül tudja segíteni a szombathelyi labdarúgó klubot a kitűzött célok elérésében.

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG TÖNKREMEGY ÉS HÁTRA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.10.

A legszebb mégis az volt a mögöttünk hagyott szombaton, amikor Gyurcsány bejelentette, hogy készülődik átvenni az országot, annak irányítását megint, mert ő tanult a hibákból, Orbán viszont nem, aki következésképp meg fog bukni. Gyenge kis üzenet volt ez a szanaszét legelésző nyáj egybeterelésére, ugyanakkor egyben kellően erős is, mert azzal, hogy Orbán nemezise ennek közeli bukását kezdi jövendölgetni, hogy ilyen merész álmokat kezd szövögetni az oly közelinek tűnő április harmadika után, megmutatja nekünk, milyen állapotban van az ország. Bár ezt magunk is látjuk barlangunkból kitekintve. Halljuk az eresztékek ropogását, érezzük az ingást, és várjuk, hogy az egész kártyavár összedőljön.

Államháztartásunk – illetve Orbán államháztartásának – féléves hiánya háromezernégyszáz milliárd magyari forintok, az egész évre tervezettnek kilencvenegy százaléka, és még milyen hosszú ez a nyomorult esztendő. Viszont nincs már nyugdíjpénztár, amit le lehetett nyúlni -úgy nagyjából épp ennyit -, és ami a legnagyobb baj Orbán számára, az Unió sem fizet. Ez az az állapot, amit évek óta vár az Orbán bukásában reménykedő többség, aki jól látta, hogy az Unió nem csak Mészáros – és a többi – gazdagodását, de a rezsim bebetonozását is finanszírozza, ami igaz volt, de véget ért, a beton rég megkötött. Innen nézvést Gyurcsány izgése, hogy készül vissza, érthető, de meg nem magyarázható.

Neki nem osztanak lapot. Egyáltalán, semmilyen ellenzékinek nem jár a pakliból, a rendszernek önnön súlya alatt kell összeroskadni, hogy életben tartói – csinovnyikok, haszonélvezők és kiszolgálók – nyüszítve meneküljenek. Ez azonban még nagyon messze van, a Gólemet viszi a lendülete, ha már saját energiája alig is van. Hogy az amúgy eltagadott baj nagyon nagy lehet, azt a kormány legújabb videója mutatja, amely egy elnyújtott segélykiáltásnak hat, háborúról, háborús inflációról, mesél benne a kormány hangja a Második Világháborút emlegetve, forintokat mutogatva, mint ami úgy veszít az értékéből mint annak idején a pengő. Már nem is igazán van szó semminek a megmentéséről, ez egy bukásról szóló vallomás.

Navracsics, aki azzal a céllal tartózkodik a megállított Brüsszelben, hogy pénzt kolduljon, nem végzi jól a dolgát, mert nem is végezheti. Ez a Brüsszel hirtelen csökönyös lett, már azon gondolkozik, hogyan golyózza ki az állandóan vétózgató és hepciáskodó Orbánt. Már nem lehet Brüsszelt ilyesmivel zsarolni, tehát a nagy arcnak és kioktatásnak befellegzett. Négy pontban is engedni kíván, illetve méltóztatik a NER ennek a Brüsszelnek, csak már adja a pénzecskét, a dolog azonban nem ilyen egyszerű. Orbán – úgymond – már annyiszor kiáltott farkast, hogy nem igazán hisznek neki, sőt, nagyobb gondjuk is akad mint annak segítségére sietni, aki annyiszor köpte képen őket. A gyümölcs úgymond beérett...

ITT OLVASHATÓ