2022. november 4., péntek

VALÓDI HÍREK A KUNIGUNDA ÚTJA MÁSIK OLDALÁRÓL / UNGVÁRY KRISZTIÁN TÖRTÉNÉSSZEL

YOUTUBE
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.10.03.



Az Ungváry Krisztián történésszel folytatott hiánypótló beszélgetés egészen aktuális lett és egészen váratlanul erős fricskát ad a pártállami televíziónak. Miután ugyanis a Telexen megjelent a történész írása Mindszenty bíborosról, az M5 "Ez itt a kérdés" című műsora négy történészt hívott meg, hogy a tanulmányról beszélgessenek. Véletlenül pont Ungváry Krisztián pont nem sikerült meghívniuk, de a beszélgetésben legalább négyszer emlegetik, hogy nem tudják, miért írta a szerző tanulmányát. A riporter pedig elmondja, hogy majd megpróbálják persze megtudni. Nos: Ungváry Krisztán a stúdiótól pár méterre, erre is válaszolt, mit, ahogyan nagyon sok más fontos dolgot elmondott- a pártállami propagandáról is. De ha utóbbiról semmit nem mondott volna, az "Ez itt a kérdés" szerkesztője önmagában is gyönyörűen ábrázolja, hogy mi a gond a "közmédiával". 

Ungváry Krisztián nagy örömömre azt is vállalta, hogy a holnapi 17.30-as megmozduláson beszédet is mond. Jöjjenek el minél többen!

HADHÁZY: A KORMÁNY HAZUGSÁGGYÁRA A TANÁROK BÉREMELÉSÉNEK FELÉT VISZI EL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2022.11.03.


Ha a közmédia működési költségeit ésszerűen határoznák meg, és nem propagandára költenék a közpénzt, akkor 150 milliárd forint szabadulna fel, ami a fele a tanárok béremeléséhez szükséges összegnek – véli Hadházy Ákos független politikus.

orábban a Klubrádió is beszámolt arról, hogy Hadházy Ákos blokádot tervez kialakítani az MTVA székházánál. A független politikus a korábban azt mondta, a hazugsággyár megdönthető, ha nagyon sokan segítenek ebben. Ehhez kell az is, hogy minél többen jöjjenek el pénteken, november 4-én, és "blokád alá vegyék" az MTVA székházát.

A független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán jelezte, egyetlen törvényjavaslatot tervez benyújtani a következő években, amellyel betiltaná a közpénzből finanszírozott állami propagandát. A kormány és az állami szervek, vállalatok ugyanis évente több tízmilliárd forintért rendelnek különféle reklámkampányokat. Ezt "tájékoztatásnak" nevezik, de valójában a Fidesz-KDNP kampányának megtámogatása költségvetési eszközökkel.

A politikus a Megbeszéljük csütörtöki adásában beszámolt napi tevékenységéről. Elmondta, minden nap fogadó órát tart a sátra mellett, sokan meglátogatják. Kiemelte Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét és Baranyi Krisztinát, Ferencváros polgármesterét, akik szerdán látogattak el hozzá, valamint Ungváry Krisztiánt, akivel a történész Telexen megjelent Mindszenty bíborosról szóló írásáról beszélgettek. Az M5 ugyancsak foglalkozott a tanulmánnyal, négy történészt hívott meg, hogy a tanulmányról beszélgessenek. Hadházy hozzátette, a műsorba épp csak a szerzőt nem hívták meg, aki így nem tudott a publikációjával kapcsolatos gondolatokra, kérdésekre reagálni. Így beszélgetésük hiánypótlás mellett kiváló szemléltetője annak is, hogy mennyire egyoldalúvá, kormányközelivé vált a közmédia.

Megjegyezte, hogy Magyar Újságírók Országos Szövetsége is szimpátiájáról biztosította, akik ugyancsak megjelentek sátránál. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum vezetője, Gelencsér Ferenc látogatta meg. 

Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy a közmédia 2023-ban 126,6 milliárd forintból gazdálkodhat. A kormány, kormányhirdetésekre további 50 milliárd forintot költ. Ráadásul "miközben a rendőrök, a tűzoltók a tanárok még a telefonjukat sem tölthetik a munkahelyükön, a köztévében folyamatosan ég a lámpa" – mondta, hozzátéve, hogy ha ésszerű keretek közé szorítaná a kormány a "hazugsággyár" költségvetését, amely 25 milliárdból is működhetne, akkor 150 milliárd forintot takaríthatna meg, és ez a fele annak az összegnek, amelyből a tanárok béremelését rendezni lehetne. A tanárok által követelt 45 százalékos béremelés ugyanis 300 milliárd forintba kerülne.

Hadházy reagált az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre felvetésére is, aki – bár azt állította, szimpatizál a kezdeményezéssel – hiányolta az előzetes egyeztetést politikustársa tervével kapcsolatban. Hadházy megjegyezte, Komjáthi olyan kommentet is közzétett, amelyben azt állítja, bűn az MTVA előtti akció, mert eltereli a figyelmet a tanárok tiltakozásáról. Hadházy ezzel szemben hangsúlyozta, pártokkal valóban nem, de a tanárokkal, diákokkal egyeztetett, pontosan azért, hogy akciójával ne terelje el a figyelmet a tiltakozásokról. Hiszen épp az lenne a cél, hogy a fontos dolgokról – és a tüntetések éppen ilyenek – ne vonja el a figyelmet, sőt a tanárok akcióját is erősítse.

A független országgyűlési képviselő pénteken, november 4-én 17:30-ra vár mindenkit, hogy "blokád alá vegyék" az MTVA székházát.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÖNHIBÁJUKON KÍVÜL KERÜLTEK LEHETETLEN HELYZETBE A NAPELEMES PÁLYÁZAT NYERTESEI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.11.04.


Mit tehet az, aki ugyan nyert azon a napelemes pályázaton, amit szigetszerű napelemrendszerre nem lehet fordítani, de közben az állam már csak a szigetszerű napelemrendszereket engedélyezi?


A magyar lakosság pontosan ismeri a bölcsességet: ahol ingyen osztják a burgonyát, oda zsákkal kell menni. Ezért is jelezték rengetegen csatlakozási igényüket az utolsó nagy rohamban október 13. és 31. között szaldós elszámolású napelemes rendszerbe. Hiszen miután október 13-án a kormány bejelentette, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot, még maradt pár nap, amíg a későn ébredők is eláraszthatták csatlakozási kérelmeikkel a villamosenergia-cégeket.

A változásról szóló rendelet ugyanis csak a bejelentés után két héttel, október 27-én jelent meg, de még ebben is volt egy négynapos időkapu, hiszen szaldós elszámolású rendszer kiépítésére még október 31-ig lehetett igényt bejelenteni. Több tízezer ilyen igény, a megszokott havi mennyiség sokszorosa érkezett be ebben az utolsó időszakban. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNSZ) honlapja szerint is óriási tülekedés várható a napenergia-piacon, mert

csak az RTL Klub Híradója által elért két szolgáltatónál (E.ON és Opus Titász) 85 ezren adták be napelemre az igényüket az utolsó pillanatban. Van egy harmadik szolgáltató is, az állami MVM, róluk még nincsen hír.

Aki lekéste az október 31-i határidőt is, és addig nem adta be a dokumentumot, az már csak saját használatra termelhet áramot a napelemes rendszerével, visszatáplálással, szaldós rendszerben már nem csökkentheti így a villanyszámláját.

Természetesen a magas igénybejelentési szám nem jelenti azt, hogy valóban megvalósul majd mindegyik projekt, hiszen biztosan lesznek olyanok, akik rosszul töltötték ki az űrlapot, vagy akinek a szolgáltatója majd nem engedélyezi, nem tartja megvalósíthatónak a projektet, és sokan vélhetően csak az opciót szerették volna fenntartani maguknak, hogy hátha összejön a beruházás a rendelkezésre álló 15 hónapnyi idősávban.

Biztosan nagyon sok időbe telik majd ennyi kérelmet feldolgozni. Korábban két nagyobb igénybejelentési roham volt, az egyiknél 100 a másiknál 50 százalékos támogatást lehetett nyerni a napelem-telepítésre.

- A „lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva”, vagyis az RRF-6.2.1-2021, 100 százalékos támogatású projektnél volt vagy 42 ezer pályázati nyertes,

- míg az Otthonfelújítási Támogatás keretében, vagyis az 50 százalékos támogatásnál mintegy 20 ezren szerettek volna nappanelt telepíteni.

Most csak arra mehetne a pénz, amire a pályázati kiírás szerint nem mehetne...


NEKED IS LEHET LEGÁLIS HÁZI NAPERŐMŰVED, CSAK IRTÓ DRÁGA, ÉS VALÓSZÍNŰLEG SOHA NEM TÉRÜL MEG AZ ÁRA

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2022.11.04.


A házi naperőmű egyelőre a gazdagok sportja: áramszünet idején egy telefont vagy egy laptopot fel lehet vele tölteni, világítanak a ledes izzók, és akár egy porszívózás is belefér, de a hálózatból vett áram még mindig sokkal olcsóbb. Power stationok néhány tízezertől sok millió forintig.


A magyar kormány október közepén bejelentette, hogy a mostantól telepített házi napelemes rendszerek nem táplálhatják vissza a megtermelt energiát az elektromos hálózatba, mert az elavult, és nem bírja tovább a gyűrődést. Eddig úgy működött a dolog, és az eddig telepített napelemek esetében még mindig úgy működik, hogy az ember napsütéses időben áramot termel, annak egy részét porszívózásra, mosásra vagy az elektromos autó töltésére használja, a felesleget pedig visszatáplálja a hálózatba. Amikor aztán nem süt a nap, mert mondjuk tél van, gyakorlatilag ingyen kapja az áramot a hálózatból, azért az energiáért cserébe, amit nyáron megtermelt, de nem használt el. Ha az ember ügyesen sáfárkodik az elektronokkal, könnyen megeshet, hogy az év végén 0 forint lesz a villanyszámlája (a rendszer persze több sebből vérzik, nem utolsósorban azért, mert a télen megnövekedő energiaigényt hagyományos erőművek által megtermelt árammal kell pótolni).

De mi lesz azzal, aki fel szeretne készülni egy váratlan áramszünetre, hogy legalább a telefonját és a laptopját fel tudja tölteni néhányszor, vagy egy kis fogyasztású ledes izzóval világítana esténként a napsütéses időben megtermelt árammal? Mi lesz a nyaralótulajdonosokkal, akik nem tudják vagy nem akarják bevezetni az áramot? És mi lesz az apokalipszishívőkkel, a prepperekkel, akik reggeltől estig az áram nélküli világvégére készülnek?

A jó hír, hogy számtalan olyan eszköz kapható kereskedelmi forgalomban, néhány tízezertől néhány millió forintig, ami legálisan működtethető, tehát nem érinti a kormány októberi bejelentése, hiszen nem táplál vissza áramot az elektromos hálózatba (ezt nevezik szigetüzemnek), hanem kisebb-nagyobb kapacitású akkumulátorban tárolja a napsütéses órákban megtermelt energiát, amit aztán borús időben fel lehet használni.

A rossz hír, hogy ezek a házi napelemes erőműveknek (power station) nevezett eszközök irtózatosan drágán termelik meg az áramot: igaz ugyan, hogy a napsütés ingyen van, de a már elfogadható kategóriába sorolható készülékek olyan költségesek, hogy kérdés, megtérül-e a befektetés, mielőtt például tönkremegy az akkumulátor. Ha összeadjuk a költségeket, könnyen kiderül, hogy egy ilyen rendszerrel egy sima porszívózás költsége sokszorosa annak, mint ha a hálózatból vennénk az erőművek által megtermelt áramot...

MENNYIT SEGÍTHETNE EGY MAGYAR CSALÁDNAK AZ ERKÉLYES NAPELEM, HA ENGEDNÉK BEÜZEMELNI?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.11.03.


Németországban óriási felfutásban van az erkély napelemes piac. Amint arról korábban részletesen többször írtunk, ezek olyan kisebb kapacitású rendszerek, amelyek egyszerűen az erkélykorlátra (vagy bárhova máshova, akár a fészer tetejére is) akaszthatók, és csak egy sima konnektorhoz kell a vezetéküket csatlakoztatni. Leginkább arra alkalmasak, hogy amikor napközben süt a nap, a háztartás állandó fogyasztóit (hűtő, hűtőláda, villanybojler, set-top-box, wifi router és hasonlók) közvetlenül táplálják, és ezzel mérséklik a villanyszámlát, hiszen ezt az árammennyiséget nem kell megvenni az áramszolgáltatótól.

Ha valaki beprogramozza a mosógépét vagy a mosogatógépét, esetleg a robotporszívót, hogy délben induljon el, mert arra számít, hogy aznap hétágra süt majd a nap, akkor az ilyen kis erkély napelemek még ebbe is alaposan besegíthetnek, és valószínűleg nem kell már sokat várni arra, hogy a hasonló megoldások automatán menjenek: egy központi egység csak akkor indítja el a mosógépet, ha süt a nap.

Az erkélyre szerelhető napelem az uniós szabályozás német értelmezése szerint legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, de két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, vagyis olyan dobozos termék, mint bármely más műszaki cikk. A (német) vevő csak hazaviszi a boltból, bedugja a konnektorba, és működik.

A magyar jogértelmezés szerint viszont mindez tilos (ismereteink szerint az unióban eddig egyedülálló módon).

A német piaci felfutásnak egyébként két fő oka van. Egyrészt ezekkel a tipikusan 600-800 euró körüli szerkezetekkel a magas rezsi elől menekülnek a lakosok, másrészt az igényeket látva a német városok sorra dolgozzák ki a lakossági támogatási programjaikat. A napokban például Jéna jelentette be, hogy 100 ezer eurót különített el a vásárlók támogatására. Alanyi jogon az erkély napelem 25 százalékát, de legfeljebb 200 eurót fizet ki a város, ám a szociálisan rászoruló vevőket akár 75 százalékkal is támogatja. Rengeteg hasonló önkormányzati program fut már országszerte, a városok öntik a pénzt az erkély napelemek vevőihez, hogy minél kevesebb áramot kelljen a közműhálózatból megvenni (illetve egyáltalán az erőmávekben megtermelni).

Németországban az erkély napelemmel többnyire a hálózatba táplálják az adott pillanatban éppen el nem használt áramot, ott ez egyelőre nem probléma, szükség esetén a szolgáltatók lecserélik a villanyórát, és még az sem merült fel, hogy ezek a szerkezetek túlterhelnék az ottani hálózatot (olyan kis kapacitású megoldásokról beszélünk, hogy a termelésük jelentős részét amúgy is azonnal elfogyasztja a lakás, akkor is, ha napközben nincs otthon senki).

Mivel gombamód szaporodnak a felhasználók, a különböző közösségi médiás csoportokban egyre többen osztják meg a termelési adataikat. Természetesen nagyon sok függ attól, hogy milyen tájolású és mekkora dőlésszögű a napelem elhelyezése, illetve hogy a napsugárzás mennyire süti be a felületét egész nap, ám egyre több a konkrét (német) felhasználói adat, amiből egy ilyen kis rendszer használhatóságára következtetni lehet.

Az adatok meglepő módon nem is mutatnak olyan nagy szórást, mint amire számítottunk. A felhasználók döntő többsége ugyanis a csúcsot jelentő júliusban összesen általában 80 és 100 kwh közötti mennyiségű áramot termelt meg saját magának. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, hiszen ezek a napelemek csak idén nyáron-ősszel robbantak be a piacra, de körülbelül havi 10-20 kwh látszik reálisnak a november-január közötti időszakban.

Azok, akik már legalább egy éve használnak erkélynapelemet, általában évi 600-800 kwh közötti össztermelésről számolnak be...

EGY FEGYVERE MARADT AZ ELLENZÉKNEK A PARLAMENTBEN – A RADIKÁLIS FELLÉPÉS

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2022.11.04.


A Pintér-Semjén által benyújtott szociális törvénycsomagot „véletlenül” időkeret nélkül tárgyalta a parlament, amivel csaknem húsz órán át kifárasztásos alapon élt is az ellenzék egy része. Az eset tanulságairól is beszélt a Klikk TV Heti egyenleg című műsorában Lakner Zoltán főszerkesztő, politológus és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász Bánó Andrással.


A rendhagyó politikai aktivitás eredményeképpen szinte másnap reggelig voltak kénytelenek a kormány képviselői megválaszolni az újabb és újabb ellenzéki felvetéseket. „Az obstrukció egy szép parlamenti hagyomány, több országban ma is gyakorolják. A figyelemfelhívásnak ez is egy módja” – reagált Lakner Zoltán.

Emlékeztetett, hogy négy éve, a „rabszolgatörvény vitájában az ellenzék még ennél is radikálisabb fellépéssel élt, a Fideszt még saját házszabályának a megsértésére is rákényszerítette”. Amennyiben folyamatosan és változatosan tudnák alkalmazni ezt a magatartást, talán igazolnák is, hogy „mire való egy ellenzék egy autoriter kormány parlamentjében”...

A NAV ADATAI SZERINT NEM VOLT TÖMEGES KATA-CSALÁS – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.11.05.


Fideszes politikusok részben az évek során elmaradt befizetésekkel érveltek az adónem megszüntetésekor

Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság elnöke például azt mondta, a katás bújtatott foglalkoztatás éves szinten 250-300 milliárd forint kiesés okozott a költségvetésnek. Nem világos, mire alapozta ezeket a számokat.

A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő

A cég esetleges mulasztásai, hibái és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.

Közel havi 1 millióért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a fideszes képviselőnek

Szatmáry Kristóf irodabérlete a XVI. kerületben 847 ezer forintba kerül. Harmadáron kétszer nagyobbat is bérelhetne a környéken. A fideszes képviselő annyira közelről ismeri a bérbeadót, hogy a szakácskönyvében is helyet kapott.

Schadl György letartóztatása után hónapokig nem indítottak ellenőrzéseket a végrehajtókkal szemben

Az RTL közérdekű adatigénylésére, hogy miért nem indult vizsgálat akár a nyomozásban érintettek, akár más végrehajtók ellen – hiszen a botrány rendszerszintű kérdéseket vetett fel –, a kar azt közölte: ez a kérdés álláspontjuk szerint nem közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányul, „ebből következően a kérdésére nem tudunk válaszolni”.

Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre

Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.

Dabóczi Kálmán lesz a korrupcióellenes hatóság egyik alelnöke, akit még Tarlós rúgott ki a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Biró Ferenc 129 pontot, Holbusz Tímea 112 pontot, dr. Dabóczi Kálmán 102 pontot kapott. Novák Katalin pénteken nevezi ki az Integritás Hatóság új vezetőit.

Nem véletlen a bírók elleni támadás, egyiküknek akkor esett neki a fideszes média, amikor jelentkezett az Integritás Hatóság elnökének

Támadást intézett a kormánymédia az Integritás Hatóság elnöki pozíciójára pályázó Matusik Tamás bíró ellen, miután találkozott David Pressmann amerikai nagykövettel. Matusik elnöki és elnökhelyettesi posztra is pályázott, végül 95 pontot kapott, és kimaradt a testületből.

Novák Katalin tájékoztatást kért a Magyar Honvédség parancsnokától

Most olvassuk el még egyszer…
Nagyon nagy a baj, ha titkolni kell valamit Szalay-Bobrovniczky hat napos törökországi útjával kapcsolatban

Semmi információ nincs arról, hogy mi volt a program, hogy Ankarában kivel találkozott, hogy tárgyalt-e a honvédelmi miniszterrel vagy más állam- és kormányvezetőkkel, illetve, hogy találkozott-e a vezérkarral. Szekeres Imre emlékeztetett arra, hogy

„Szalay-Bobrovniczkynek voltak és talán még most is vannak hadiipari részesedései. Az pedig elfogadhatatlan lenne, ha ezekkel kapcsolatos tárgyalásokat folytatott volna ez alatt a hat nap alatt Törökországban”.

Megszólalt a budapesti amerikai nagykövetség

“Az amerikai kormánytisztviselőkkel folytatott párbeszédbe való beavatkozás nem segíti elő az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokat.”

Átengedte az Alkotmánybíróság az EU-békítő törvényt, amit maga az Országgyűlés támadott meg

Nem Alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is fellépnek korrupciós ügyek gyanúja esetén.
Bocsánatot kér Huth Gergely és a PestiSrácok Georg Spöttle videója miatt

Tudod, hogy nincs bocsánat…
Több szállal kötődik a Megafonhoz a Zelenszkijt ügynököző mémoldal

Az oldal mémekbe csomagolt kormánypárti és gyakran hamis, félrevezető, megalapozatlan információkat terjesztő üzeneteivel naponta több ezer embert érnek el.

A Momentum megtalálta a budapesti kínai rendőrség összekötő tisztjét

Bár a Belügyminisztérium korábban azt állította, hogy nincs tudomásuk Magyarországon működő kínai rendőrőrsről, Tompos Mártonék kiderítették, hogy Wang Deqing két titulussal is szerepel a kínai médiában: mint a Magyar-Kínai Rendőri Egyesület ügyvezető elnöke, illetve mint Magyar-Kínai Rendőrségi Összekötő tisztje a magyar Belügyminisztériumnál.

Halottá nyilvánította az ukránok által elsüllyesztett Moszkva cirkáló 17 tengerészét a szevasztopoli bíróság

Az oroszok az első napokban még azt állították, hogy mindenkit sikerült kimenteni, aztán egyre homályosabban fogalmaztak…

FELTÁMADÁS MOSZKVÁBAN

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.11.03.


Azzal szeretném kezdeni, hogy pocsék, unalmas hely volna a világ, ha mindenki egyetértene benne mindenben vagy mindenki egyformának látná. A baj nem akkor kezdődik, amikor eltérnek a vélemények – a nézeteihez mindenkinek joga van – hanem amikor tényként sulykolják a hitüket egymás fejébe az emberek.

Itt van például Georg Spöttle. Azzal a világon semmi bajom nincs, hogy nem értek vele egyet, sőt, mint az „Ultrahang” című orgánumnak nyilatkozta:

„Én nem rejtem véka alá a nézeteimet, én ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatom.”

Támogassad, galambocskám, támogassad csak, ha rászorul, legfeljebb Oroszhont szánom, hogy szüksége van rá. Hej, hová jutott Nagy Péter országa! De attól még támogassa akár Spöttle, akár Nógrádi, akár Pityi Palkó, jogukban áll. Hanem azt olvasom a 444-ben, miszerint Spöttle mester videót is közzétett, amelyen állítólag az ukrán légierő (melyik, amit az oroszok eddig öt vagy nyolc alkalommal semmisítettek meg az utolsó gépig?) kazettás bombákkal támad a Donbásszban egy települést.

Sajnos néhány apróság nem stimmel, a település neve Aleppó, nem a Donbásszban fekszik, hanem Szíriában, és nem ukrán gépek bombázták, hanem oroszok, nem most, hanem 2016-ban, a többi stimmel. A kazettás bomba is. Az is, hogy a célpontok civilek voltak.

Hát, azért ha a géptípus nem is döntő, Aleppót mégis illik felismerni, ha már az ember biztonságpolitikai szakértő. Azzal is indokolja nézeteit az úr, hogy „az ukránok felgyújtották Kárpátalján a magyar kultúrházat”, ami egy kiirthatatlan propagandalegenda, annak idején bebizonyítottam volt, hogy nem az ukránok tették, hanem két lengyel neonáci, akinek egy német, Manuel Ochsenreiter nevű „eurazsianista” közvetítette Moszkva utasítását és pénzét, még azt is tudjuk, hogy a Lubjanka tér ezer eurót szánt az akcióra, de ebből kézen-közön hatszáz elkopott és a végrehajtók már csak fejenként kétszázzal kellett beérjék. Ezt 2019 óta tudjuk, mégis, a magyar kormánymédia makacsul azt terjeszti, hogy „az ukránok” voltak a gyújtogatók.

Míg az ember magának hisz ezt vagy azt, senkinek semmi köze hozzá, de mikor elkezdi tényként terjeszteni az ostobaságot: onnantól közügy. Tompos Márton, a Momentum képviselője feljelentést is tesz ebben a kérdésben Spöttle mester és a Pesti Srácok ellen, aminek pontosan tudom, mi lesz a következménye. Tompos Márton talán még nem tudja: kapnak pár százezer forint bírságot és közölniük kell egy helyreigazítást, amiből náluk tizenkettő plusz áfa egy fél tucat, ezzel kész, vége, lehet folytatni a hazudozást, hasonló díjszabás szerint.

Szóval, mondom, addig, míg véleményről van szó, mindenki azt hisz, amit akar. Viszont a tények makacs dolgok: ha én most lemegyek a kisboltba, kérek húsz deka disznósajtot és nem fizetem ki, mert úgy hiszem és vallom, hogy az nekem ingyen jár (kényelmes hit volna), akkor pofont kapok én, nem disznósajtot. Ha meg elkezdem híresztelni, hogy ingyenes a disznósajt, csak a gonosz boltos pénzt kér érte mégis, akkor már a rendőr is joggal visz el. Ugyanígy működnek a dolgok a sajtóban: nekem, mint magánembernek épp lehetnek rokonszenveim, ellenszenveim, de ha arról írok, hogy kilőttek három harckocsit teszem azt Kreminnánál vagy Szvatovénál, akkor az a minimum, hogy tudjam: melyik oldal lőtte ki őket, milyen típusúak voltak és mi történt a személyzetükkel. Ha nem tudom, akkor azt kell megírni, hogy fogalmam sincs ezekről, de az nem módszer, hogy a hasamra ütve, szívemre hallgatva kinevezem az orosz T–72-est ukrán T–84-esnek vagy fordítva...

VARGA HOMELESS JUDIT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.11.05.


Nem lennénk Varga Judit. Igazából nagyon sok mindent fel tudnánk sorolni, miért nem lennénk ő, momentán azonban a hontalansága, űzött vad mivolta miatt. Hogy nem is lehetnénk, annak viszont egy nagyon biztos oka van, képtelenek volnánk annyit hazudni, mint ő, ami tulajdonsága – mármint a hamisság parttalan buzgása – igazságügyi miniszterként elég különös képesség, de ezen annyira csodálkozni nincs mit. Varga valóságai is párhuzamosak, az idősíkokat saját belátása szerint kezeli, ami maga után hozza a tények óhatatlan ferdülését vagy ferdítését, összefoglalva tehát, ami interjút most adott az American Conservative című lapnak, attól az ember leginkább visítva verné a fejét a falba.

Ennyit azonban nem ér az egész, így érjük be azzal, a magyar igazságügyi miniszter mivel eteti az American Conservative feltehetően trumpista olvasóit. Illetve rajtuk keresztül és általuk minket is azzal a különbséggel, hogy nekünk feltűnik, milyen ordenáré módon hazudik, s bár nem kellene, de kinyílik a bicska a zsebünkben. Induljunk el onnan, hogy az életrajzok szerint hősünk 1980-ban látta meg a napvilágot, ebből fakadóan, amikor jelenlegi idolja a szavak szintjén hazazavarta az oroszokat, alsós kis hugyos volt, következésképp dekázni ugyan lehet, már tudott, de Európában csalódni nem annyira, holott ezt állítja. Gondoljunk bele a kis, kilenc éves Varga Jucusba, akit a Gulág fenyeget.

Megmagyarázom egyébként, mert az American Conservative nyájas olvasóit azzal etette, hogy mi itt – és ő is – kommunista terrorban éltünk, ha kinyitottuk a szánkat, vittek minket Szibériába, egyebek. Innen van az, hogy Vargában már ilyen ifjan buzgott a mérhetetlen szabadságvágy, de már ekkor csalódnia kellett Európában, ahol, idézem: „nyomást gyakorolnak ránk, hogy álljunk a sorba, különösen a nemi politikában vagy a migrációban”. Képes beszéddel is él nagy csalódottságát leírandó, miszerint úgy érzi magát Európára pillantva, mint a katona, aki hazatér a háborúból, és azt látja, hogy a családja már nem ugyanaz, mint amikor elment. Ő tudja, és a lelke rajta...

VÁLSÁGBAN A CIVILIZÁCIÓNK? IGEN, ÉS EZ PÁRATLAN LEHETŐSÉG A JOBB ÉLETRE!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS
2022.11.02.


A „válság” szó kínai írásjegye két részből áll. Az egyiknek a jelentése: „veszély”. A másiké: „lehetőség”. Vagyis a válságok, bár veszélyekkel fenyegetnek, egyúttal lehetőséget is jelentenek. Lehetőséget valami új megvalósulására, ami szebb és jobb a réginél. Jelen esetben egy ökologikus civilizáció kialakítására, amely a mértékletes boldoguláson, a lakóhely szeretetén, a közösségek újrafelfedezésén, a civil kurázsin, a demokrácia kiterjesztésén alapszik – véli Takács-Sánta András. A humánökológus egyetemi docens a Válasz Online-nak küldött írásában bemutatja, hogy noha mitikus, az emberiség történetében előzmény nélküli időkben élünk, tarthatatlan az ökokatasztrofista álláspont, amely szerint minden mindegy, úgysem kerülhetjük már el az összeomlást. Esszé...

A LEGSZEGÉNYEBBEK FOGNAK ROSSZUL JÁRNI, HA A KARITATÍV SZERVEZETEK TÖNKREMENNEK A MAGAS REZSISZÁMLÁK MIATT

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2022.11.02.


- A rászorulók és a legszegényebbek eleve rendkívüli veszélynek vannak kitéve a magas infláció és energiaárak miatt, de tovább fog nehezedni a helyzetük, ha még az őket segítő civil szervezetek is küszködnek majd az életben maradásért.

- Márpedig sok civil szervezet ettől fél: már most érzik a válság hatásait, pedig egyelőre még 20 fok van odakint, és az infláció sem érte el a tetőpontját.

Az önkormányzatok sorra jelentik be, hogy bezárnak a könyvtárak, uszodák, művelődési házak és nyugdíjasklubok a téli időszakra, mert nem tudnák kifizetni a rezsiszámlákat. A civil és karitatív szervezetek, amelyek sokszor működtetnek valamilyen szociális intézményt, ezt nem tehetik meg, mert annak a rászorulók innák meg a levét, akiknek ebben az időszakban feltehetően olyan nagy segítségre lesz szükségük, mint még soha.

És ha még az amúgy is borzalmas gazdasági környezet nem lenne elég, az állam is épp kibújni készül a szociális ellátás felelőssége alól, ugyanis Pintér Sándor és Semjén Zsolt benyújtottak egy törvénymódosítást, amely egy egészen új sorrendet állít fel arról, hogy kinek a feladata a szociális ellátás. Az új sorrend szerint ugyanis elsősorban az egyén felelős a szociális biztonságáért, majd a hozzátartozók, az önkormányzat és a karitatív szervezetek következnek a felelősségi sorrendben, az állam pedig csak akkor jön képbe, ha mások kudarcot vallottak.

Ez az elképzelés már csak azért is érdekes, mert messze nem minden karitatív szervezet részesül állami támogatásban, és az általuk működtetett intézményekre, hajléktalanszállókra, anyaotthonokra, melegedőkre, foglalkoztatókra pedig nem vonatkozik a rezsicsökkentés sem, ezért ezeknek a működése veszélybe került...

ENNYIBŐL LEHET MOST ALAPJÁRATON MŰKÖDTETNI EGY HÁZTARTÁST

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2022.11.03.


Egyre drágább a bevásárlás már az alapvető háztartási termékek esetében is, és még mindig nem látszik, hol a vége a több mint hat éve tartó folyamatos áremelkedésnek.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az évtizedes csúcsot jelentő, augusztusi 31 százalék után szeptemberben még többel, 35 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül is leginkább a kenyér ára emelkedett, 76 százalékkal – pedig a kenyér árának növekedésében már augusztusban is magasan vertük az uniót: az éves szintű, 64 százalékos árnövekedés akkor is már jóval felülmúlta a második legnagyobb emelkedést produkáló Litvánia 33 százalékos kenyérár-drágulását.

A kenyér mellett itthon leginkább a sajt (68 százalékkal), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66 százalékkal), a margarin (61 százalékkal), a száraztészta (60 százalékkal) és a tojás (54 százalékkal) drágult szeptemberben a tavaly szeptemberihez képest.

Alternatívát keresünk

Átlagosan negyedével-harmadával többe kerülnek most a tavalyihoz képest az alapvető élelmiszerek és háztartáshoz szükséges egyéb termékek is, így sokan spórolnak úgy, hogy figyelik az akciókat és olcsóbbra váltanak a megszokott termékekből.

Megnéztük, hogy egy, alapvető háztartási termékeket tartalmazó bevásárlást most mennyiből tudnánk kihozni a legnagyobb magyarországi áruházláncoknál, azaz mennyiből lehet egy háztartást alapjáraton a legolcsóbban működtetni. Természetesen minden háztartásban eltérő, mi az alapjárat – mi most olyan termékeket válogattunk össze, amelyek jó eséllyel egy átlagos nagybevásárláskor előkerülhetnek. Minden terméktípusból a legolcsóbbat kerestük meg az áruházak kínálatában, ezek túlnyomórészt sajátmárkás áruk voltak, de nem csak azok.

Az összehasonlításban 33 termék* árát rögzítettük személyesen az Auchan, az Interspar, a Penny, a Lidl és a Tesco egy-egy áruházában 2022. október 28-án. A vizsgált áruk kétharmada élelmiszer, 6 vegyi- vagy papíráru és 6 állateledel volt...

2022. november 3., csütörtök

NINCS ELÉG DIPLOMÁSUNK, PEDIG A MUNKAERŐPIAC SIMÁN FEL TUDNÁ SZÍVNI ŐKET

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, PÁLOS MÁTÉ
2022.11.03.


A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at Glance címmel.

A jelentés évek óta nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, ezért évről-évre plusz információkkal szolgál a magyar oktatási rendszer válságáról, a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, a diákok tanulmányi teljesítményéről, az alacsony magyar állami oktatási ráfordításokról, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó tanárok nemi megoszlásáról.

Az októberben publikált friss jelentésből azokat a megállapításokat és adatsorokat válogattuk ki, amelyről úgy gondoltuk, a magyar oktatás jelenlegi helyzetének szempontjából érdekesek. Az egyes megállapítások értelmezésére Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. szakértője segítségét kértük...

LANNERT JUDIT: A KORMÁNY MINDIG AZ INNOVÁCIÓRÓL BESZÉL, CSAK ÉPP AZ OKTATÁSBA NEM ENGEDI BE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.11.03.


Az oktatásban is egy csomó unortodox megoldásra lesz szükség – véli Lannert Judit oktatáskutató. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy abszolút ki kell jönni a „45 perces órák, napi öt-hat óra, sok tantárgy” iskolából, össze kell tudni kapcsolni a tudásokat, hogy szinergiát, együttműködést teremtsünk, mert akkor kevesebbel többet elérünk. Pedagógusköröket kéne létrehozni, amik azon gondolkoznának, hogy milyen unortodox megoldásokkal lehetne létrehozni a hatékonyabb oktatást, egyúttal a felgyorsult világgal való kompatibilitást. Erre lehetne adni az uniós pénzeket és már rég neki kellett volna állni az átalakításnak.


– Csák János kulturális és innovációs miniszter az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy „valóban létezik strukturális pedagógushiány. Sok az apró iskola, ahol kevés a gyerek, vagy akár az olyan gimnázium is, ahol egy évfolyamon csak tizenegynéhány fiatal tanul. Ez a helyzet az elmúlt harminc évben alakult ki, azok a viták, hogy legyen-e mondjuk körzetesítés, összevonjunk-e iskolákat, ahol jobb minőségű lenne a tanítás, mindig átpolitizálódnak.” Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy be kéne zárni iskolákat, csak politikai okokból nem teszik meg ők sem?

– Ez azért érdekes történet, mert a 2000-es évek második felében elkezdték becsukogatni ezeket a kisiskolákat, és 2010 után nyitotta újra a Fidesz, falumegtartó ereje okán. Az egyházi iskolák megerősítésével pedig tulajdonképpen hozzájárultak a középiskolák kis méretűvé tételéhez is. A kérdés valóban átpolitizálódik, de emögött nemcsak az van, hogy fönt valamit kitalálnak, hanem az is, hogy mit akarnak a helyiek. Az a baj, hogy ezeket az érdekeket egész egyszerűen nem sikerül szétbogozni és rendesen végigbeszélni. Mert a helyi iskolaigazgató biztos nem akarná, hogy bezárják az iskoláját, ő szeretne ott iskolaigazgató lenni. A falusiak is azt szeretnék, ha ott lenne az iskola, miközben fönntarthatatlanná válik. Tulajdonképpen tankerületi szinteken kellene újragondolni az iskolarendszert, a helyiek bevonásával. Ez valahogy soha nem ment. Abban igaza van Csáknak, hogy nem most született ez a probléma, 30 éve velünk van. Mindig voltak a helyi igények: a szabadság, meg a mienk, és ez „tök jó”, és mellette volt az, hogy milyen erőforrásaink vannak. Amiben nem jók a magyarok, az a közgazdaságtan. Nincs semmilyen alapképzés belőle. Ebből következően, nem igazán tudják, hogy az adót mire fizetjük, s hogyan lehetne jól elkölteni. Igazából az adótudatosság alacsony foka az, hogy nem nagyon sikerül ebben a kérdésben továbblépni. Ez nem egy egyszerűen megoldható probléma, mindenkinek van egy kicsi igaza. Itt valóban a jó kompromisszumokat kéne kidolgozni. Ehhez egyrészt kellenének olyanok, akik értenek hozzá, és döntéshozó pozícióban vannak – legyen ez akár a tankerület, az igazgatók, vagy épp egy minisztérium –, és kellene valami bizalom egymás iránt, ami meg szintén nincs. Azért, hogy végre mindenki megpróbáljon valahogy egy közös megoldás fele elindulni. Nincs új a nap alatt, amit Csák János mondott, az valóban úgy van. Valóban nem csak a falusi kisiskolákról van szó. A városi középiskolák is jóval kisebbek, mint az európai átlag, vagy amit jó minőségben fönn lehetne tartani...

PALYA TAMÁS: HOLNAP TÍZEZER TANÁRNAK NEM KÉNE BEMENNI DOLGOZNI

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.11.03.


Oktatásügyről beszélgettek, néhol vitatkoztak a CEU-n szakszervezeti képviselők, egy diák, volt tanár, oktatáskutató. A beszélgetésben szóba került a polgári engedetlenség és a sztrájk közti különbség, és az is, mi várható a folytatásban. Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára azt tudná komolyan venni, ha holnaptól tízezer tanár nem menne be dolgozni. A szakszervezeti tagok ugyanakkor csak a törvényes sztrájkot támogathatják, az oktatáskutató szerint politikai szerepvállalás nélkül rendszerszintű változást nem fognak elérni. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a demonstrációkat még jobban ki kell terjeszteni a vidéki városokra, különben az elitiskolák buborékjában maradnak.


„A közoktatás formailag soha nem fog összeomlani, de már régóta nem azt csinálja, amit kellene” – mondta Radó Péter, oktatáskutató szerda este azon a beszélgetésen, amit „Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban” címmel szervezett a CEU Demokrácia Intézetben működő Bibó István Szabadegyetem. A vitán részt vett Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának elnöke, Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára, Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja, Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A vitát Kende Ágnes oktatáskutató moderálta.

A cikk elején idézett sor válasz volt a beszélgetés első kérdésére:

„Összeomlóban van-e a közoktatás?”


Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint az iskola nem látja el a feladatát, mert nincsen minőségi oktatás már hosszú évek óta. Az adataik szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, öt év múlva ez a szám 22 ezerre fog nőni. Mihalics Lili miskolci élményét mesélte el, ahol az ottani diákok elmondták neki, hogy az egyik iskolában van külön WC és külön folyosó a romáknak. Szerinte az egyik legfontosabb feladata a mostani mozgalmaknak, hogy ezekről a nehéz helyzetben lévő diákokról ne feledkezzenek meg.

Az országos sztrájkok tavasz után szeptember elején indultak újra, és korábban a szülők, diákok nem álltak ennyire a pedagógusok mellé. Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint azelőtt a sztrájk az intézményeken belül valósult meg, így nem látszódott. Azt gondolja, a szülők szolidaritásával vált láthatóbbá a tanárok tiltakozása. A diákok pedig az élőláncok megszervezésével kihozták az intézmény falain kívülre a demonstrációt...


ORBÁN REZSIJE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.11.03.


Kíváncsian várjuk Anikó asszony írásbeli válaszát arról, mennyi rezsit fizet Orbán Viktor, mert ő nem tudja. Viszont ígéretet tett, hogy „a feleségem írásban fog erre válaszolni önnek”. Innentől tehát a momentumos Bedő Dávid, aki Orbán rezsijéről érdeklődött (Cinege utca, Felcsút, Hatvanpuszta), várhatja a postást Orbán nejének levelével (…én írok magának). Ilyen levél persze érkezni soha nem fog, Bedő nagy valószínűséggel nem is reméli, mert úgy hiszi, jól megszorongatta Orbán tökeit, és az előadás véget is ért. Nem egészen így van azonban, mert az a párbeszéd, ami a parlamentben zajlott, több irányú és eltérő mélységű, sőt messzire is mutató következtetéseket rejt magában.

Legelőször is a „boldog karácsonyt” egy újabb változatát láttuk. Ezek azok az élethelyzetek, amikor doktorminiszter úr legszívesebben függöny mögé bújna, mert burokban töltött életének ez az a veszélyes terepe, amikor kérdésre hasonlító dolgokkal találja magát szembe. Repertoárja azonban nem túl bőséges: boldog karácsonyt, nőügyekkel való nem foglalkozás, függöny mögé bújás, amelyek mind arra bizonyságok, ha kiesik a komfortzónájából (kérdés nélküli kinyilatkoztatások válogatott közönségnek), nyüszíteni kezd a kis cukorfalat, a szokásosnál is jobban hebeg és nyalogatja a száját. Látszik, hogy rosszul érzi magát, és mi taktikailag nyugtázzuk, lám, milyen kevés elég ehhez.

Ebben a válaszban másik oldalról a tajparaszt macsó rejtekezik, aki az otthonával (vö.: család) annyit sem törődik, hogy tudja, mibe kerülnek abban a dolgok, mert a számlák befizetése legalább annyira az asszony dolga, mint a szülés és a fakanál. Férfiember meccsre jár, disznót öl és böfög, esetleg szotyizik. Ezen az ösvényen is messzire lehetne jutni, de nem indulunk el az úton, ugyanis fontosabb dolgunk is akad. Nos, azt hihetnők a fentiek fényében, hogy doktorminiszter úr azért nem foglalkozik ilyen apróságokkal, mint a rezsi, mert folyamatosan valami nagy dologban ügyködik, megment minket, ilyenek, de ez irányban is csalódnunk kell, a jelek szerint Orbán Viktor azt sem tudja, hol is él.

Bedő képviselő nyaggatta még egy kicsit ugyanis, s mint majd idézetünkből kiderül, amelyet hebegve adott elő, sőt, némi indulat is érződik a szövegben, Orbán Viktor nincs tisztában azzal ki is ő, hogy került oda, ahol van, és a reá osztott társadalmi szerepben milyen kötelmeknek kell megfelelnie. Amikor az itt mindjárt következő idézetet olvasni tetszenek, kérem, tegyék ezt úgy, hogy a férfit, aki ezt előadja, maguk elé képzelik, a hadarós kappanhangját, ajkai nyaldosását és rókatekintetét is. Nos, a rezsi témakörében még ez a mondandója volt Orbán Viktornak: „Nem ön fizeti a szállásomat, nem ön fizeti a lakásomat, és nem ön fizeti a rezsimet, mert a magánlakásomban lakok, és úgy élek a feleségemmel, ahogy akarok”...

IZRAEL: A SZOMORÚ IGAZSÁG, HOGY A JOBBOLDAL JOBBAN HARCOL - A KLUBRÁDÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.03.


Mi vezetett Izraelben Benjamin Netanjahu jobboldali tömbjének a választási győzelméhez? A nőgyűlölő, rasszista halálbüntetés-párti szélsőjobb példátlan felemelkedésének vagyunk tanúi? Netanjahunak nem lesz könnyű megzabolázni a szélsőségeseket, akik nagy árat kérnek a támogatásukért, és várhatólag olyan antiliberálisokkal keres majd kapcsolatot, mint a magyar vagy a lengyel vezetés. Nemzetközi lapszemle.

Az Axios nevű amerikai hírportálon Barak Ravid arról ír, hogy az új izraeli kormányban nagy számban lesznek jelen rasszista, nőgyűlölő, ultravallásos, arabellenes és LMBTQ-ellenes retorikájukról ismert politikusok. Netanjahu hosszú éveken át távolságot tartott a szélsőjobbtól, különösképpen a zsidó felsőbbrendűséget hirdető Itamar Ben-Gvirtől és az ő Zsidó Erő elnevezésű pártjától. A 2019-es választások óta azonban már kapcsolatokat ápolt a szélsőjobbosokkal, és azon ügyködött, hogy egységbe forrassza különböző frakcióikat. Netanjahu minden korábbi Likud-vezetőnél nagyobb mértékben normalizálta a saját táborán belüli viszonyokat.

Ben-Gvir és pártja pedig a tavaly májusi gázai háború óta növekvő támogatottságra tett szert. Ezt követően a megszállt nyugati parton, valamint magán Izraelen belül izraeliek ellen elkövetett palesztin támadássorozat nyomán még több támogatója lett a korábban a periférián politizáló Ben-Gvirnek, amely „a jog és a rend” ígéretére, az emberek személyes biztonságának a javítására épített kampányt, és kilátásba helyezte a halálbüntetés kiszabását a terroristákra. A Ben-Gvirre voksolók közt sok az első szavazó, a katona, valamint a felső-középosztálybeli. Sikerült magához vonzania olyanokat, akik eddig a centrista pártok és a jobboldali blokk között ingadoztak.

Győzelmi beszédének elmondásakor Ben-Gvir a színpadra hívta azt a Dov Lior rabbit, aki szélsőséges, rasszista, nőgyűlölő vallási állásfoglalásairól ismert – írja az Axios és hozzáteszi, hogy a beszéd közben néhány támogató a „halál az arabokra, halál a terroristákra” jelmondatot skandálta.

A portál kitér arra, hogy Ben-Gvir, aki a rasszista retorikájáról közismert, 1990-ben meggyilkolt Meir Kahane rabbi tanítványa volt, jelezte, hogy új minisztériumot kíván létrehozni az államhoz hűtlenek és az „ellenségek” kivándorlásának a bátorítására. Ben-Gvir politikai partnerének számít Bezalel Smotrich, a Vallásos Cionizmus elnevezésű párt vezetője, aki nem tartotta terrorizmusnak egy palesztin család zsidó telepesek általi megölését, illetve aki melegellenes parádét szervezett Jeruzsálemben. Szintén részese a szélsőjobbos összefogásnak Avi Maoz, a főként az LMBTQ-jogokat ellenző Noam radikális vallásos párt vezetője. Megemlíti az Axios azt is, hogy Ben-Gvir pártjában található Isaac Wasserlauf, az afrikai menedékkérők elleni mozgalom aktivistája, valamint Almog Cohen, aki támogatóan nyilatkozott Putyin Ukrajna elleni inváziójáról.

A Süddeutsche Zeitung szerint újra szalonképessé vált Izraelben a szélsőjobb, és Bibi leendő kormánya jobboldalibb lesz, mint bármely más korábbi kormányzat Izraelben. A dpa az imént említett Smotrich által hangoztatott radikális programelemek közt felhívja a figyelmet arra, hogy meggyengítené az igazságszolgáltatást, és olyan törvénymódosításra is készül, amely lehetővé tenné, hogy a Netanjahu ellen csalás miatt folyó eljárást beszüntessék. Jochanan Plesner, az izraeli Demokrácia Intézet igazgatója a német hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a jelzett elképzelések megvalósítása meggyengítené a hatalommegosztás rendszerét, és utat nyitna Izraelben a rendszerszintű korrupció előtt.

Itamar Ben-Gvirt dpa egyenesen politikai gyújtogatónak nevezi, akinek az a véleménye, hogy a palesztin randalírozók ellen éles lőszert kell használni, a Jordán nyugati partját annektálni kell, az ottani arab lakosságot pedig kivándorlásra kell ösztönözni, mondván, Európának szüksége van dolgos kezekre.

Ezek a szövetségesek azonban – folytatódik a dpa tudósítása – kényelmetlenné is válhatnak Netanjahu számára. Gail Talsir, a Héber Egyetem politológusa szerint nem lesz könnyű megzabolázni a szélsőségeseket, akik nagy árat kérnek a támogatás fejében. Talsir arra számít, hogy Netanjahu alárendelt szerepre fogja kárhoztatni a palesztinokkal való megbékélés folyamatát, és újra középpontba állítja az Irán elleni harcot. Míg az eddigi kormányfő a nemzetközi porondon a liberális szövetségesekre összpontosított, Netanjahu várhatólag olyan antiliberálisokkal keres majd kapcsolatot, mint a magyar vagy a lengyel vezetés.

A Die Zeit című német magazin Jörg Lau kommentárját közli, amely szerint a békefolyamat és a kétállami megoldás kifejezés belátható időre értelmezhetetlenné vált. Az elemző úgy fogalmaz: ennek az izraeli választási küzdelemnek a szomorú igazsága az, hogy a jobboldal egyszerűen jobban harcol. Van terve: az izraeli állam átépítése az identitás jegyében, a telepekkel, az annektálással, a még ellenálló intézmények – így a független bíróságok – lecsiszolásával. Lau szerint az ugyanakkor kérdés marad, hogy pontosan miért is küzdenek a centristák. A német szerző hozzáteszi: a palesztinok és támogatóik is fel kell, hogy tegyék maguknak a kérdést, miként járultak hozzá ők ehhez a vereséghez, a Gázából indított rakéta-terrortámadásokkal, az idei militáns támadáshullámmal és az autokrata Mahmud Abbász vezette palesztin autonómiahatóság totális diplomáciai kudarcával.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITTOLVASHATÓ

2022. november 2., szerda

A LECSÚSZÁS VESZÉLYE

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.11.02.


Az én generációm életében óriási fejlődést lehetett megtapasztalni az élet sok területén. Talán ezért is nehéz most megélni a visszarendeződést.

A szüleim a tanyavilágból költöztek be az én születésem előtt. A kis házat, ahova születtem, bővítgették, átrendezték a helyiségek funkcióit, a konyhából előszoba lett, hozzáépült egy kis konyha, majd abból fürdőszoba lett, a konyha pedig arrébb költözött, és lett mellette kis kamra is. Anyámnak nagy vágya volt, hogy “egy tető alá” kerüljön a kibővített kis ház, de erre sosem került sor. Szóval, ők, mint sokan mások, nem jutottak el a “kádár kockáig”.

Amikor elkezdtük a férjemmel az önálló életünket, mi is nehezen indultunk. Két pedagógusfizetés nem sok mozgásteret adott, a fiunk abba a melléképületbe született, amiben a nővéremék laktak előtte, mielőtt építkeztek. Szoba, konyha, a “gangból” átalakított folyosórész, víz nem volt bevezetve, az udvari csapból vittük. Akkoriban eldobható papírpelenkát még nem is láttunk, nagy, “főzőfazékban” főztem ki hófehérre a pelusokat. Nehéz időszak volt, de boldog, ma is átélem, mikor belépek az azóta már lakóépületnek nem használt kis házba.

Mert közben építkeztünk mi is. Akkoriban azok is bele tudtak vágni, akiknek semmije sem volt. Kalákában építkezett mindenki, segítettünk egymásnak, működött a visszasegítés. És mi magunk csináltunk sok mindent, megtanulva azt is, amit addig nem tudtunk. Ahonnan mi indultunk, minden elérhetetlennek tűnt. Emlékszem, mikor a fürdőszobát szerelték, a szerelő mondta: tegyünk egy kivezetőt az automata mosógépnek. Nehezen álltunk rá, akkor ez, a nálunk használt keverőtárcsás mosógép és centrifuga mellett nem tűnt reális lehetőségnek. Aztán pár év múlva elérhetővé vált ez is.

Gyerekkoromban nagyanyám, akinél sok időt töltöttem, még kútból húzta fel a vizet, hogy a nagy horganyzott kádba beáztassa a ruhát. Én meg ma berakom az automatába, és megnyomom a gombot. És mennyi másban megéljük ezt! A sparherttől a villanysütőig, vagy a mikróig, aztán ott a porszívó, vagy a tv, ami szintén az én gyerekkoromban bukkant fel. És könnyebb lett a fűtés, elérhetővé vált a gázfűtés, kiépült a szennyvízhálózat, és erre csatlakozva fölöslegessé vált a “szippantás”.

Aztán később jött a telefon, a számítógép, az internet, annyi minden, ami könnyebbé tette az életet, és kinyitotta a világot a falvakban élő számára is. Az élet “háttérmunkái” könnyebbek lettek, főleg a házimunkát végző nők számára, átrendeződhetett a karrierépítés útja náluk is.

Most, mintha minden visszafordulna. A múltkor valaki átküldte nekem a “háborús szakácskönyvet”. Amiben a nehéz időkre szóló régi recepteket gyűjtötték össze. Kevés alapanyagból készülő olcsó, régi ételek. De ezeket akkor használták, mikor a boltokban nem volt ennyi árucikk, és ekkor az ember elfogadta a kevésből gazdálkodást, pl. a kenyérsütést, tésztagyúrást, mert ezek között a keretek között kellett a legtöbbet, legjobbat kihozni. És most nem főállásban, hozzárendezve az önfenntartás egyéb módozatait, hanem munka mellett, ami időben nem ugyanaz.

De most nem így van, mert a boltok polcain ott sorakozik minden, amit eddig megvehettünk, csak az áraik miatt lettek most sokaknak elérhetetlenek. A fogyasztói világ üzenetei bombáznak bennünket tovább, csak éppen nem tudunk miből válaszolni rá.

Na és itt a fűtés. Aki végig próbálgatta a fűtés módozatait, a fa-vagy széntüzelésű kályhától az olajkályhán át a villany- vagy gázfűtésig, az tudja, hogy melyik, mit jelent. Mi is sokáig fűtöttük a közösségi helyiségeket Toldon külön kályhákkal. Fával, amit fel kellett hasogatni, és rakni a tűzre, folyamatosan, hogy a foglalkozásokon, majd éjszaka az önkéntes szálláshelyen meleg legyen. Három éve jutottunk oda, hogy minden közösségi célú épületünkben rácsatlakoztunk a gázvezetékre. Most hozzuk vissza a sokkal több időt, munkát igénylő kályhákat? Visszalépésként éljük meg. A munkától veszi el majd az időt a meleg biztosítása.

Szóval, ezeket mindenki, akit érint, úgy éli meg, mint ami visszalépés, veszteség, többletmunka. Ami ki fog hatni mindenre. És érzelmileg sem egyszerű, látva a kínálatot, mert az nem csökken. Csak a pénz kevesebb.

Na igen, más lenne talán, ha nem változott volna minden ennyire gyorsan. Ha figyeltünk volna a környezetre is. Ha nem az egyéni érdek, hanem a közösség jövője is fontos lett volna. Ha a vezetők nem hoztak volna rossz döntéseket. De ezen már túl vagyunk. Ennek a levét isszuk. Persze nem mindenki. De akik igen, azoknak ez az egész keserves dolog.

A középosztály lecsúszása megindult. Ezzel tömegek kerülnek a “lecsúszó” szegény kategóriájába. El kell engedniük azokat a dolgokat, amiben éltek, amit eddig a munkájukkal elértek, a vágyakat, majd az esélyt is arra, hogy visszakapaszkodjanak. És ebbe nőnek bele a gyerekeik is.

A generációs szegénységben élők életébe a kor vívmányai a feltételek híján nem épülhettek be. Vagyis furcsán. Nincs vezetékes víz a házakban, de van mobiltelefon és plazma tv. Egy szobát tudnak csak fűteni, de van internet, tablet. Nincs pénz a hónap végéig kenyérre, de van energiaital, és chips. Nincs tartalék, semmi, mégis márkás, “menő” ruha kerül a serdülőre. Egyszerre ott a nyomorúság, és a gazdagság minden áron mutatása is.

Náluk valami nagyon régen el lett szúrva. A pénzügyi tudatosság és az önfenntartási képességek hiánya nem tudott megbirkózni a fogyasztói világ üzenetével. Nem tudnak ellenállni ennek, ők is azt szeretnék, ha ahhoz a világhoz tartozhatnának, ahol a pénz, a tárgyak birtoklása az emberi érték fokmérője. Ők is sikeres emberek akarnak lenni. És a sikerhez ma nem olyan dolgok kellenek, amelyek pár éve még fontosak voltak. Nem a tanulás, nem a munka. Csak a pénz megszerzése. Ami elérhetővé tesz számukra olyan dolgokat is, amelyeket csak a magas keresetűek érhetnek el. Iszonyú ellentmondás feszül a valós és kifele mutatott életek között. Ebben élnek, ehhez keresnek újra és újra lehetőségeket, amiben nagyon hosszú idő más boldogulásokat is megerősíteni.

Hogy velük mi lesz, nem tudom. Eddig is szeméttel tüzeltek, ezután is azzal fognak. Attól, hogy elérjenek pl. egy vízbekötést a házaikba, fényévekre vannak. De az élelem az nekik is fontos. Az élelem, amit nem tudnak megfizetni.

Az ő életük is egyre nehezebb. A középosztály pedig meg kell, hogy ismerje a szegénységben élés technikáit. Amit maga mögött hagyhatott. És most újra ez a jövő.

Azt hiszem, az ebben a nehéz, hogy amit magunk mögött hagyhattunk, arra visszarendeződni nagyon nehéz. Pláne úgy, hogy a viszonyulásunk ugyanaz maradt, amiben azt gondoltuk, a tanulás, a munka biztosítja a lépéstartást a világgal. Pláne úgy, hogy ezek a dolgok a fejünk fölött eldőlő döntések miatt alakulnak így.

ÓVODA- ÉS ISKOLAPSZICHOLÓGUSOK: AGGASZTÓAN ROMLIK A GYEREKEK PSZICHÉS ÁLLAPOTA

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.11.02.


„Intézményi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett”


– olvasható abban a szakmai állásfoglalásban, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá azért, hogy a közoktatás problémái miatt felhívják a figyelmet a gyermekek romló mentális egészségi állapotára.

Az aláíró pszichológusok szerint a hazai köznevelési rendszer jelenlegi gyakorlata nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített céloknak, és hosszú távon súlyosan veszélyezteti a gyerekek lelki jóllétét. Nemcsak az iskolás korosztálynál, hanem már az óvodásoknál is érezhető a növekvő szorongás. Ennek oka szerintük az, hogy az óvodai korosztály legfontosabb szükséglete a stabilitás és a kiszámíthatóság lenne, amit egyre jobban ellehetetlenít a pedagógusokat érintő nagymértékű fluktuáció.

„A biztonságnak e hiánya hozzájárul a szorongásos jegyek, a viselkedésproblémák, illetve a figyelemzavar egyre gyakoribb megjelenéséhez, az ismétlődő személyi változások pedig nehezítik a fejlődési elakadások korai felismerését.”.

Szerintük az is probléma, hogy a tankötelezettség alsó határa 2019 szeptembere óta hat év, és az iskolaérettség megállapítását az óvodásokat ismerő szakemberek helyett kérdéses esetekben az oktatási hivatal munkatársai végzik.

Állásfoglalásukban kiemelik a túlterheltséget is, ami egyaránt vonatkozik a tanulókra és a pedagógusokra is. Azt írják, a tanulók munkaterheit vizsgáló hazai kutatások szerint

a diákok többet dolgoznak, mint a szüleik.

Ennek oka, hogy az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát töltenek tanulással. „A serdülőkorra jellemző biológiai változások feszültséget és labilitást keltenek a kamaszokban, az ehhez járuló túlzottan magas elvárások pedig akadályozzák az egészséges mentális fejlődésüket.”

A tanárok heti munkaideje is túllépi a megszokott 40 órát, hiszen átlagosan 50 óránál is többet dolgoznak hetente.

„A tananyag mennyisége erősen korlátozza az ismereteket összefüggéseiben láttató, elmélyült, élvezetes tanítást, a központosított oktatási gyakorlat pedig ellene hat a kreatív, szabad, alkotó-teremtő munkának. Mindez az alacsony társadalmi és anyagi megbecsülés mellett olyan érzelmi terhelést okoz a pedagógusoknak, amely akár már rövid távon is kiégéshez vezethet.”

A tananyag mennyisége mellett további probléma a minősége is: szerintük nem képes igazodni sem a jelen kihívásaihoz, sem pedig a 21. századi gyerekek fejlődési jellegzetességeihez...


SEMMIT NEM VESZÍTETT AKTUALITÁSÁBÓL: A PROPAGANDA FEGYVER, A HAZUGSÁG ÖL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2022.10.29.


Fantasztikus reggeli kilátás a Hazugsággyárra. Új nap, új hazugságok készülnek itt, 0-24 órában, három műszakban. Amíg hagyjuk. Jövő pénteken 17.30-ra jöjjenek ki Önök is a Kunigunda útjára, vegyük blokád alá a hírhamisítókat!


Ezzel a szöveggel és egy, az idei 130 milliárd helyett jövőre 3,5 milliárd forinttal kevesebb közpénzből agymosó MTVA épületét ábrázoló fotóval köszönt be ma reggel a közösségi oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Akiről tudjuk, hogy sátrat vert a közmédia székháza előtt, a Kunigunda útján, és bejelentette be, hogy november 4-ig, azaz jövő péntekig lakik majd a közmédia előtt, erre a napra pedig azt kérte az emberektől, menjenek el, és segítsenek blokád alá venni az állampárt piszkos hazugsággyárát. Mert ameddig a közmédia a Fidesz pártmédiájaként funkcionál, addig Orbán örök.

Azt a Telex tegnap esti riportjából tudom, hogy az idén 130 ezer millió forintos költségvetésbe belefér, hogy amint Hadházy a sátra irányából elindulna az MTVA bejárata felé, azonnal bezárják az ajtót, két szorgos propagandista munkatárs pedig azonnal kíséri őt egy kamerával. A lap azt írja, hogy a közmédia videósainak a jelen utasítás szerint kitartóan és folyamatosan követniük kell Hadházyt, amikor a képviselő semmit nem csinál, a köztelevízió dolgozói akkor is sátra előtt állnak hol forgó, hol nem forgó kamerákkal. Az előbbiek pontosan este 11-ig forognak majd, de egyelőre úgy néz ki, a hétszer tizenórányi nyersanyagból adást nem fognak összevágni. Mint egy jófajta elmegyógyintézet, gondolhatnánk, de aztán eszünkbe jut, hogy ezen már rég túl vagyunk. Éppen a minap láttuk Deutsch Tamás gyógyszereit elgurulni arra a hírre, hogy november 2-4. között a média és az oktatás helyzetét vizsgáló kilenc fős delegációt küld Magyarországra az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága. Szerintem pont jó az időzítés, legalább meglátják közelről is a gazok, hogy működik a közszolgálati média Orbán után tizenkettővel...

A SZANKCIÓELLENES LADÁVAL SZÁGULD HÁTRAMENETBEN AZ OROSZ AUTÓIPAR

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2022.11.01.


Ez az autó brutális, szinte minden technológia hiányzik belőle
– így fogalmazott egy tévéinterjúban Jevgenyij Eskov, a moszkvai székhelyű Auto Business Review főszerkesztője amikor arról kérdezték, hogy milyenek találja a Lada Granta kényszerűségből összeállított szériáját, a Classic '22-t.

Az AvtoVAZ azt követően kényszerült az évek óta létező, és a helyi vásárlók körében igen népszerű Granta alapos visszafejlesztésére, hogy az orosz csapatok február 24-én megindultak Ukrajna ellen, majd hetek alatt szinte az összes autóipari beszállító beszüntette tevékenységét az országban. Velük egyidőben sorra összecsomagoltak a nagy nemzetközi autómárkák is, közülük legutóbb a Mercedes jelentette be, hogy érdekeltségeit, beleértve a főváros közelében található üzemét egy helyi befektetőnek adja el.

A körülményekhez butított Grantát szankcióellenes Ladaként jellemezték az állami televízió kommentátorai, akik aligha fogalmazhattak élesebben, hiszen a Putyin-rezsim észbe kapott, és stratégiai célként tűzte ki az összeomló autóipar talpra állítását, valamint a vásárlás ösztönzését. A Wards Auto azt írja, hogy a jármű- és alkatrészgyártás nyolcvan százalékát lokalizálni szeretné az állam, és a terv végrehajtására, 2035-ig 8,3–9,9 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítanának, de hasonló nagyságú forrást szánnak az export élénkítésére, illetve a szállítások biztosítására is...