KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.01.31.
Az EU-intézmények és Ukrajna vezetőinek csúcstalálkozóját az Európai Unió történetében először egy háborús övezetben tartják. Bár Ukrajna rekordgyorsan szeretne EU-taggá válni, a folyamat még a legoptimistább jóslatok szerint is sok évet vesz igénybe. A lengyelekkel ugyanis egy új hatalmi gócpont születhetne Európában. De kinek a kárára? A cseh elnök sok mindenben nem ért egyet a lengyel kormánnyal, de az oroszellenes álláspont szövetséget jelent köztük. Ukrajna 2014-es megtámadása miatt perelhető lesz Oroszország? Nemzetközi lapszemle.
A Politico európai kiadása Denisz Smihal ukrán miniszterelnökre hivatkozva azt írja, hogy Kijev két éven belül EU-taggá akar válni. Az Unióban azonban senki sem tartja reálisnak a célkitűzést – jegyzi meg a cikk szerzője, Suzanne Lynch, aki beszélgetést folytatott Smihallal. Pénteken a tervek szerint Kijevben tartják az EU-intézmények, illetve Ukrajna vezetőinek következő csúcstalálkozóját, ami egyébként az Európai Unió eddigi történetében az első ilyen jellegű esemény lesz aktív háborús övezetben.
Az ukrán kormányfő arról beszélt az amerikai újságírónak, hogy már idén meg akarják kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A Politico azonban emlékeztet arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök tavaly úgy vélekedett: évtizedekig is eltarthat, mire Ukrajna taggá válik. Magánjellegű beszélgetéseken – teszi hozzá Suzanne Lynch – azok az EU-tagállami vezetők is többéves távlatban szemlélik a majdani ukrán csatlakozást, akik a tavaly júniusi EU-csúcson támogatták a tagjelölti státus megadását. A Politico cikke Lengyelországot és a balti államokat nevezi meg az ukrán EU-tagság legegyértelműbb támogatóiként, ám a szerző szerint az Unió „régi gárdájából” többen sokkal óvatosabbak.
Ukrajna és Lengyelország együttes lélekszáma 80 millió, és szövetségük rivális erővé válhatna az EU-n belül Németországgal szemben. Néhányan ráadásul azzal is érvelnek, hogy Kijev túlságosan sok uniós támogatást szívna el. Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos központi kérdések egyike a korrupció elleni harc – írja a Politico. Smihal most azt hangoztatja, hogy „zéró toleranciát” tanúsítanak a jelenséggel szemben, valamint azt is ígéri, hogy felülvizsgálják az ukrán alkotmánybíróság tagjainak kinevezésével kapcsolatos jogszabályokat, amelyeket mind az Európai Bizottság, mind az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság bírált.
Hogy a gazdasági érdekeket és megfontolásokat még az Oroszországgal szembeni szabadságharcát vívó Ukrajna esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni Európában, arra jó példa a dpa német hírügynökségnek az ukrán gabonaexport okozta gondokról szóló jelentése. Eszerint az EU keleti tagállamaiban – Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, illetve Szlovákiában – problémákat okoz a helyi termelőknek az ukrán gabona nagy mennyiségű beáramlása. A háború miatt ugyanis az ukrán gabona kevésbé tud eljutni a világpiacra, mint korábban.
Az Unió, hogy segítse Ukrajnát, lazított a kereskedelmi korlátokon. Az említett hat EU-tagállam azonban most arra panaszkodik, hogy élelmiszer-szektorukra kedvezőtlen hatással lehet az Ukrajnából beáramló árumennyiség, ha azt nem terítik tovább, nem juttatják el voltaképpeni rendeltetési helyére, a legtágabb értelemben vett világpiacra.
Petr Pavel nyugalmazott tábornok magabiztosan nyerte a cseh elnökválasztást az EurActiv brüsszeli hírportál által populistának nevezett Andrej Babiš volt kormányfővel szemben. Az új köztársasági elnök, ígérete szerint, visszavezetheti Csehországot az elszigeteltségből a nemzetközi porondra – írja a portál, és idézi Pavel Havlíček prágai politikai elemzőt, aki szerint Miloš Zeman, az eddigi államfő „revizionista”, orosz- és Kína-barát magatartást tanúsított, most viszont szilárd euroatlanti orientáció fogja jellemezni a cseh hozzáállást.
Petr Pavel elnök első külföldi útja Szlovákiába vezet, ezt pedig lengyelországi, majd tavasszal ukrajnai látogatás követi – írja az EurActiv.
A brüsszeli portál külön cikkben számol be arról, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Twitter-bejegyzésben gratulált Pavelnek. Az új cseh elnök osztja az Európa-párti demokratikus értékeket, és kevés dolog köti őt össze a Jog és Igazságosság lengyel kormányzó párttal, hiszen támogatja az azonos neműek házasságát, a nem heteroszexuális párok örökbefogadási jogát, az eutanáziát, illetve az euró bevezetését – sorolja az EurActiv (ebben a sorrendben) a különböző vitatott kérdéseket, majd hozzáteszi: az új cseh elnök és a lengyel kormány között leginkább az Oroszországhoz való negatív hozzáállás jelenti a közös pontot. A portál szerint lehetséges, hogy Varsó és Prága között intenzívebbé válik majd az együttműködés, azzal a céllal, hogy katonai és logisztikai támogatást nyújtsanak Ukrajnának.
Egy másik brüsszeli hírportál, az EUObserver felhívja a figyelmet a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egyik megállapítására, amelynek messzemenő jogi következményei lehetnek. A testület kimondta, hogy Oroszország 2014. május 11-étől fogva saját ellenőrzése alatt tartotta Kelet-Ukrajna szeparatista térségeit. Ez – írja William Goodhind, az EBESZ megfigyelő missziójának korábbi tagja – a konfliktus államközi jellegének a hivatalos elismerését jelenti, ami megalapozhatja a jogi felróhatóságot Oroszországgal szemben, emberi jogi jogsértések ügyében. Nem ukrajnai belső konfliktusról van tehát szó, és nem egyszerűen oroszpárti, hanem Oroszország által ellenőrzött tényezők cselekményeiről. Ugyanakkor ez még csak kis győzelem Ukrajna számára, hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt évekig el szoktak húzódni az államok közötti jogviták.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
