"A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM EZÉRT ROHADT NAGY ÁRAT FOG FIZETNI" – TOTYIK TAMÁS ÉS GOSZTONYI GÁBOR

SZABAD VONALZÓ
Szerzők: KINCSE SZABOLCS, BALOGH DÉNES
2023.09.27.

"Akkor lehet szó közös oktatási szakszervezeti szövetségről, ha mindenki benne van" – a Pedagógusok Szakszervezetének új elnökségével beszélgettünk olyan kérdésekről, mint hogy mennyire üti meg a PSZ-t a kormány számos szakszervezet-ellenes lépése? Miért nem egyesül a két nagy szakszervezet? Van-e esély egy szorosabb, oktatási szövetségre? Gondolkodnak-e radikálisabb lépésekben? Interjú a PSZ új elnökségével.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZLOVÁKIA A NYUGAT ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖTT VÁLASZT SZOMBATON

444.HU
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2023.09.29.

- Szlovákia talán még soha nem volt ennyire megosztott, mint most.

- A szombati országgyűlési választás két nagy erő, a nyugatos Progresszív Szlovákiáért és az oroszpárti Smer között dől el.

- A választási győzelem önmagában semmit sem jelent, kormányt az a párt alakíthat, amelyik tető alá tud hozni egy épkézláb koalíciót.

- A választási részvétel várhatóan 65 százalék körüli lesz, a legnagyobb magyar erőnek, a Szövetségnek az ennél alacsonyabb részvétel lenne kedvező a parlamentbe kerüléshez.

Még soha nem volt ilyen hosszú kampány az 1993-ban függetlenné vált Szlovákiában. Az Eduard Heger vezette kormány tavaly decemberben bukott meg, januárban döntöttek az előrehozott választásokról, azóta tart a kampány. A kétezres években még magyargyűlölőnek megismert Robert Fico oroszbarátságáról és Orbán Viktorhoz hasonló politikájáról mi is írtunk, ahogy a választás előtt pár héttel vád alá helyezett titkosszolgálati és rendőri vezetők ügyéről, az úgynevezett rendőrháborúról és a Fico és Orbán politikájával rokon vonásokat mutató Gyimesi Györgyről, aki a magyar Szövetség listájának utolsó helyéről akar bejutni a szlovák parlamentbe.

A megosztottság és a választás tétje minden eddiginél nagyobb. A kérdés az, hogy marad-e nyugati elkötelezettségű az új szlovák kormány, vagy oroszbarát politikába kezd, hátat fordítva a Pozsonyból fegyverekkel is támogatott Ukrajnának. A fejleményeket és az esélyeket ezúttal is Szalay Zoltánnal, a pozsonyi székhelyű Napunk főmunkatársával beszéltük meg.

Szlovákiában az elmúlt egy-két évben már a mainstream elemzők és újságírók is demokratikus és antidemokratikus oldalról beszélnek.

Az előbbibe a nyugatos orientációjú, az utóbbiba az oroszbarátok tartoznak, mindenekelőtt az a Robert Fico-féle Smer, amelyik 2006-tól 2010-ig és 2012-től 2020-ig volt hatalmon. És amelyik amúgy az Európai Szocialisták Pártjának a tagja. (Ebből is látszik, hogy az ideológiai címkékkel Szlovákiában nem sokra megyünk.) Fico és pártja az antidemokratikus jelzőt az elmúlt időszakban felerősödő szélsőséges hangnemmel, a szélsőjobboldalra jellemző retorikával és az orosz-ukrán háborúban elfoglalt – a Fidesznél erőteljesebb – oroszpárti álláspontjával érdemelte ki.

Koalíciók harca...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY TRÜKKÖZIK A KORMÁNY A NYUGDÍJAKKAL - KÜLÖNLEGES A MOSTANI MATEK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.09.29.

Több ponton is csúsztatott a kormány a novemberi nyugdíjemelés számait bejelentve. A már a miniszterelnök által is belengetett „közel félhavi” többlet valójában inkább egyharmad. Ráadásul korábban a novemberi emelés mértékét nem indexálták. Mutatjuk a részleteket.

Orbán Viktor közösségi oldalán bejelentette, majd Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón (a képen) is kifejtette, hogy novemberben átlagosan közel félhavi többletet kapnak egy összegben a nyugdíjasok. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével számolt infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy a korábbi 15 százalékos nyugdíjemelést ki kell egészíteni 3,5 százalékkal.

Ez eddig világos lenne (kivéve a félhavi nyugdíjra vonatkozó részt, de erről majd később) és nagyjából meg is felelne annak, amit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavai alapján korábban kalkuláltunk. Teljesen példátlanul azonban – korábban mindig a novemberi kiegészítő emelés mértékét jelentették be, és ez jelent meg a Magyar Közlönyben is – Gulyás jelezte: „a matematika sajátosságai miatt” a már megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest a mostani 3,1 százalékos emelésnek felel meg.

Mintha a pénzt már januárban folyósították volna

Az egészből úgy tűnik, mintha nem a kormányon múlna, hogy mennyit ad. Valójában tehát, bár 18,5 százalékos éves nyugdíjas infláció várható, a januári 15 százalékot csak 3,1 százalékkal fejelik meg novemberben. A „matematika sajátossága” miatt a 15 százalékra rakódó 3,1 százalék valóban 18,5 százalékot ad ki. Úgy tesznek tehát, mintha ezt a pénzt már januárban megkapták volna az idősebbek. De a mostani emelés utólagos, így annak indexálása (éves szintre átszámítása) amellett, hogy példa nélküli, elég nehezen indokolhatónak is tűnik. Hiszen mostanáig tulajdonképpen a nyugdíjasok hitelezték a kormányt.
 

Nyugdíjemelés és nyugdíj
Jelenleg ezer Ft/hó	Novemberi plusz (Ft)	Nyugdíj december Ft/hó
100*	34 100	103 100
150	51 150	154 650
200	68 200	206 200
210,7**	71 849	217 232
300**	102 300	309 300
500***	170 500	515 500
*ennél csekélyebb összeget közel 260 ezren kapnak **a kormány által jelzett átlagnyugdíj ***legalább ennyit több mint 300 ember kap **** ezt 35 ezer főnek a nyugdíja haladta meg az év elején
Forrás: Azénpénzem.hu számítás

 
A közzétett számokból nem könnyű rájönni, miként jöhetett ki az átlagosan félhavi többlet. Amúgy sehogy, de még a közzétett szám is hibádzik. Novemberben visszamenőlegesen is kifizetik a nyugdíjasoknak az emelést, ami azt jelenti, hogy az októberi nyugdíjhoz képest átlagosan közel félhavi, egy átlagnyugdíj mellett 78 384 forintos többlettel számolhatnak a nyugdíjasok – ismertette a miniszter.

Azt nagyon fontos rögzíteni, hogy az infláció miatti nyugdíjemelés nem valamiféle kegy, azt törvény írja elő. Novemberben az egész évi különbözetet (ez lenne a 12 hónapra jutó összeg) akkor kell folyósítani, ha a januári emelés és a várható éves infláció között egy százaléknál csekélyebb az eltérés. Most pedig ez semmiképpen sincs így.

A jelzett „többlet” 12 havi, vagyis egy havival több annál, ami novemberben kiegészítésként normálisan érkezik. Amennyiben azzal számolunk (hát ugye, a matematika), amit valóban megkap az átlagnyugdíjas, akkor nagyjából egyharmadnyi juttatás lesz a plusz. Arra persze jó az ilyen kommunikáció (ez látszik a miniszterelnök rajongói oldalán tett több kommentből is), hogy hergeljen a nyugdíjasok ellen. Persze fontos szempont lehet még, hogy minél kisebb összegből működjön a propaganda...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN AKKOR „BOCSÁT MEG” A SVÉDEKNEK, HA ERDOGAN MEGKAPJA AZ F-16-OSOKAT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.09.28.

Az Orbán-rezsim másodszor lép ugyanabba a folyóba. Egyszer már megsértődtek, aztán minden feltétel nélkül megbékéltek, amikor a NATO-csúcson Orbán kizárásával Biden és Erdogan egy óra alatt megállapodott a svédek NATO-csatlakozásáról. Amerika kilóra megvette harci gépek ígéretével a törököket. Ennek hatására azonnal elfelejtette a svéd „sértéseket” a 135 fideszes bátor ember, de annyira, hogy nem is emlékezett rá. Orbán eldöntötte helyettük a csatlakozás megszavazását, hű fegyverhordozója (az orosz kém Szijjártó Péter) kijelentette, csak technikai kérdésről van szó.

Valami kavics került a gépezetbe, mert az amerikai-török paktum végrehajtása megállt, a törökök késleltetni kezdték újra a ratifikálást, ezért a szuverén Orbán azonnal visszatáncolt a szavazástól, és rögvest találtak egy 2019-es svéd videót, amit újságíró Oscar-díjra kellene felterjeszteni, mert annyira pontosan, korrektül és tisztességesen muatta be a valóságot, hogy azt nemcsak svéd, hanem a világ minden iskolájában tanítani kellene. A filmben hosszan idézik Orbánt is, hogy mi a válasza a demokráciát rajta számonkérő és Magyarországért aggódó Európai Parlamentnek.

Erre a filmre tudtak újra halálra sértődni, s erre hivatkozva a csatlakozásról szóló szavazást elhalasztani. A pelenkás gyerek hisztériájánál is nevetségesebb reakciók közepette Európa erős embere sértődötten közölte a parlamentben, hogy a svédeket senki nem fenyegeti (Orbán orosz fasiszta diktátor barátja az egész világot fenyegeti, csak nem elég erős hozzá, talán ezért fejleszti Orbán a magyar hadsereget). A Magyarországot semmivel meg nem sértő svédeket a magyar Házelnök (!) a legdurvább sértésekkel illette, a házi fideszes újságírók pedig az EU-ból is kizárnák a svédeket.

Ezek után jött derült égből a villámcsapás, hogy Erdogan kijelentette: a török parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, ha az Egyesült Államok átadja Törökországnak a régóta kért F-16-os vadászgépeket. Ez újabb tőr a Putyinnak ígéretet tett szuverén Orbán hátába, méghozzá ugyanoda. Ebből pedig az lesz, hogy a nagyfiúk megegyeznek egymással, a felcsúti pöcs pedig marad leforrázva a sértődöttségével, és ha nem akarja, hogy a csődbe vezetett fasiszta államát egy hónap alatt megbuktassák egyetlen nyilatkozatukkal az amerikaiak, gyorsan ő is megszavaz mindent...

ITT OLVASHATÓ

RÁREPÜLT A „RÉGMÚLT” A FŐVÁROS VAGYONÁRA: ÚJRA AKCIÓBAN PUCH, BAJA ÉS A MESTERHÁZY-KÖR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.09.26.

Az MSZP két robotosa, Puch László volt pénztárnok és Baja Ferenc választmányi elnökhelyettes azt próbálja elérni a főpolgármesteri vezetésnél, hogy 2036-ig garantáltan az ő cégük rendelkezzen a budai Vár és a Citadella közötti patinás tabáni teniszteleppel, elitklubbal – tudta meg a Válasz Online. A múlt beköszöntének egyéb jelét is észleltük Budapesten: a néhai SZDSZ Mesterházy Ernője által alapított Future-cégcsoport hirtelen a DK-s portfólióba tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legfőbb beszállítójává avanzsált.

A 2010-es kormányváltásig szinte naponta szerepelt a hírekben Puch László korábbi MSZP-kincstárnok, a gazdasági – majd közlekedési, hírközlési és energiaügyi – tárca volt államtitkára, valamint az ugyancsak legendás Baja Ferenc, aki a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként „szerelt le”. Puch mára kivonult a politikából, majd’ minden szem elől eltűnt. Illetve, mint látni fogjuk, a Fidesz-kormányzat szponzorációja mellett üzletemberkedik. Bár ausztriai vállalkozásának hazai képviseleti irodáját (és leánycégeit) tavaly ősszel váratlanul átköltöztette a szocialisták alapítványi hálózatához tartozó Villányi úti konferenciaközpontba, nem valószínű, hogy ez bármiféle nagy visszatérést jelentene. Baja Ferenc ugyancsak láthatatlanná vált, de azért ő is maradt az övéi között: jelenleg is elnökhelyettes az MSZP választmányában, illetve főkurátor a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítványban.

Annak idején hozzájuk hasonló befolyással bírt a nagypolitikában a Demszky–Hagyó-korszak városházi „fantomja”, a balos kormány és főváros közötti jó kapcsolat motorja, az SZDSZ utolsó szárnycsapásainak egyik nagy tanúja, a BKV-s büntetőügyet váratlanul megúszó Mesterházy Ernő. Az alábbiakban róluk lesz szó – két, egymással legfeljebb csak laza összefüggésben lévő történet erejéig. Hogy mégis miért egy cikkben tárgyaljuk Puch és Baja tabáni sztoriját, valamint a Mesterházy-kör feltűnését a DK által felügyelt állatkertben? Csak mert majdnem biztosak voltunk benne, hogy ezeket a neveket már soha nem fogjuk leírni, hiszen viselőik nagyjából kikoptak a közéletből. Rossz volt a megérzésünk: ők az élő bizonyítékai, hogy a régmúlt soha nem érhet véget. Mindkét ügy évtizedekkel ezelőtt kezdődött – és még sokáig tarthat...

ITT OLVASHATÓ

MÉGIS NYITVA MARADT A KISKAPU A VESZÉLYES AKKUGYÁRAK ELŐTT

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2023.09.28.

Megjelent a „pontosítása” annak a nagy felháborodást kiváltó kormányrendeletnek, amely alapján a kabinet felmentést adhat a bírság, bezárás alól a környezetszennyező gyáraknak – így például akkuüzemeknek –, ám nem úgy ahogy a kabinet ígérte: a kiskapukat nem bezárták, hanem tárva-nyitva hagyták.

Mint arról lapunk az első között beszámolt, a múlt héten megjelent egy Orbán Viktor kormányfő által aláírt rendelet, amely alapján – az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva – mentesíthetik a büntetés alól azokat a cégeket, amelyeket környezetszennyezés miatt szankcionálna a hatóság. A már hatályba is lépett előírás szerint a szabálytalan cég megúszhatja a bírságot, üzembezárást, ha úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalja a jogkövető magatartást. Jávor Benedek párbeszédes politikus „Lex akkumulátorbontónak” nevezte a rendeletet, amely szerinte „az eddig is elképesztően gyenge hatósági felügyeletet és büntetéseket még jelképesebbé teszi.”

Az új előírás akkora felháborodást váltott ki, hogy a környezetvédelemért is felelős Energiaügyi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben állította, csak tévedés történt:


„A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.” Még csütörtökön is ugyanerről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amikor állította, hogy „egyetlen működő gyár miatt született a rendelet, a Dunaferr megmentéséhez van erre szükség.”

Mindezek után megjelent csütörtökön a kiegészítés, amelyben azonban szó sem esik kohászatról, Dunaferről. Az Orbán Viktor által aláírt szövegben csak annyi olvasható, hogy a hatósági szerződésről szóló tárgyalások megkezdése előtt a környezetvédelmi hatóságnak – a környezetvédelemért felelős miniszter útján – tájékoztatnia kell a közigazgatás-szervezéséért felelős minisztert, azaz Gulyás Gergelyt. A szerződést pedig csak a miniszter nyilatkozata esetén kötheti meg.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője szerint mindez csak annyi változást jelent az eredeti rendelethez képest, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló döntés a szakhatóságtól elkerült a kormányhoz. „A kormányról kevésbé feltételezzük, hogy szakmai alapon döntene és nem politikai érdekek mentén” – jegyezte meg.

„Hazudtak mint mindig, mindenben” – reagált a jogszabályra Jávor Benedek...

ITT OLVASHATÓ 

EMBERI SORSOK A PEDAGÓGUSOK DÖNTÉSEI MÖGÖTT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.29.

Máig nyilatkozhattak azok a pedagógusok, akik nem akarnak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. Egyelőre nem tudni, hányan távoztak emiatt már augusztus 31-éig, vagy most akarnak végkielégítéssel elmenni. Ha a kormányra van bízva az erről szóló tájékoztatás, és az számára kedvezőtlen lesz, akkor sokáig. Ám az oktatás szétverőinek mindenképp csalódniuk kell, a maradók nem mindegyike lesz a szekértolójuk. Egyről azonban nekünk sem szabad megfeledkeznünk, a menni, vagy maradni kérdésében minden pedagógus döntése mögött emberi sorsok húzódnak.

Szeptember 29-e a határideje annak, hogy azok a pedagógusok, akik nem akarnak a státusztörvény hatálya alatti jogviszonyban dolgozni, írásban nyilatkozzanak erről. Aki nem fogadja el az új jogviszonyt, annak november 30- tól megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, előtte egy hónapig felmentési idő illeti meg. Végkielégítést is kapnak: az, aki 20 évnél rövidebb ideig dolgozott közoktatásban, 1 havi, aki 30 évnél többet, annak 3 havi, aki 10 és 30 év között volt a pályán, kéthavi. Annak, aki óraadóként újra elhelyezkedik, nem kell visszafizetnie a végkielégítést, csak annak, aki 90 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) honlapján minderről részletesebben is olvashatnak

Azt egyelőre nem tudni, hányan élnek a lehetőséggel, hogy elhagyják a pályát. Totyik Tamás, a PSZ elnöke egy előzetes felmérés alapján mintegy ezerre becsüli a számot. Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig azt állítja, majd csak jövő hét közepén lehet megmondani a pontos számot, mert vannak olyan pedagógusok, akik postai úton adták fel a nyilatkozatukat, meg kell várni, amíg azok is beérkeznek...

ITT OLVASHATÓ

HAJSZA A SZÖVETSÉGESEK UTÁN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.09.29.

Novák Sándorpalota napok óta az ’Államokban turnézik, és öklendezi magából a NER családpolitikájának (vagy amit annak hazudnak) dicséretét. Valaki a kezébe nyomhatna a nacsasszonynak egy munkaköri leírást, amely egy köztársasági elnök kötelmeit tartalmazza, mert, hogy ilyesmi jobb helyeken abban nem szerepel, az hétszentség. Igaz, az álombéli más vidékeken nem is lesz ’álamelnök olyanból, amely egy fasiszta pártot hord a fülében malomkerék nagyságban, műanyag kiviteleben.

Ilyképp Novák Sándorpalotától túl sokat nem várhatunk, de ami keveset mutat, az is eléggé lehangoló. Ez a családügyi turné már Afrikában kezdődött két ajándék tehén átadása közben vagy után, de már ott is rühellték a nacsasszony produkcióját. Ő azonban mindezzel egyáltalán nem foglalkozva folytatja az ámokfutást, és mindezt idehaza mint valami diadalmi jelentést adja elő. Annak ellenére, hogy néhányszor lukra – vagy bele a késbe – fut egyenest, de akárha Keljfeljancsi mindig talpra áll, és járat le minket kitartóan.

Pár napja Elon Muskban lelt új szövetségesre, mint aki úriember állítása szerint hanyatt dobta magát a magyar kormány, így a Fidesz, de legfőképp ezek szerint Orbán Viktor teljesítményétől, és még ez is lehet. Musk úr ugyanis mostanában látványosan meggárgyult, és elindult a szélsőjobb legtávolabbi vidékei felé. Nos, ebben az állapotban fedezte fel magának a Fidesz, és szaladt hozzá Novák Sándorpalota, hogy az ő kétes fényében fürdesse magát, de családügyben talán nem kellett volna. Musk úr ugyanis nem az ideális a keresztényi modellt testesíti meg.

Momentán szingli az agyilag lefelé szálló milliárdos, három nőtől van tizenegy gyereke, ugyanattól a nőtől kétszer is elvált. Hogy a klérus ilyentől a kardjába dőlne minálunk, az ziher, de ezek szerint a cél szentesíti az eszközt, másképpen szólva, ha maga az ördög mondaná, hogy Orbán utolérhetetlen nagyság, és milyen nagyszerű is az, amit művel, akkor az is rendben volna. Nincs válogatás, aki Orbánt csak egy kicsit is dicséri – vö.: nem köpi le -, már a Fidesz embere, és tiszteletbeli NER mufti lesz. Kiábrándító ez az igyekvés...

ITT OLVASHATÓ

KÍNOS HALLGATÁS ÉS COVIDSARLATÁNOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.09.29.

Jó reggelt, új nap, új napindító levél, benne az elmúlt 24 óra legérdekesebb-fontosabb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:

- Akiknek agyukra ment a covid

- Silent treatmenttel büntetjük a svédeket

- Szlovákia a Nyugat és Oroszország között választ szombaton

- Így szerették meg az oroszok a tálibokat

Ha tetszett a hírlevelünk, nyugodtan küldd tovább bárkinek, akiről azt gondolod, hogy érdekelheti. Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet, akad többféle változat is...

ITT OLVASHATÓ

AZ EU FELVESZI A KESZTYŰT AZ USA-VAL, ITTHON 920 MILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁST OSZTHATNAK KI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.09.28.

TCTF – ma még nem igazán ismerjük ezt a rövidítést, de az ipar alighanem hamar megtanulja. Magyarország ugyanis 2025 végéig nem kevesebb mint 920 milliárd forint állami támogatás kiosztására szerzett engedélyt ebben az uniós keretrendszerben. A cél a zöld átállást segítő iparágak fejlesztése, ami Magyarország esetében gyakorlatilag az akkumulátoripart jelenti. A kereskedelmi háborúnak legalább három szintjét figyelhetjük majd meg az energiaátmenet iparágaiban: Ázsia versenyez a világ maradékával, az Egyesült Államok az Európai Unióval, és az unió egyes tagállamai egymással, köztük a nagyok a kicsikkel is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember közepén Hongkongban járt a kínai „Egy út, egy övezet” kezdeményezés éves seregszemléjén, ahol büszkén azt mondta, hogy Magyarország már ma is negyedik a világ akkumulátorgyártási piacán, sőt, sikerült odáig mennie, hogy szerinte hamarosan második lesz. Arról is beszélt, hogy sokan az EU és Kína kapcsolatainak visszaszorításán dolgoznak, de ő híve a viszony mélyítésének.

Ezen a piacon közben valóban elképesztő erők feszülnek egymásnak Ázsia, az EU és az Egyesült Államok részéről is. Kocsis Zsolt és Puzder Filip, az EY (a korábbi Ernst&Young) adótanácsadási és állami támogatási üzletágának munkatársai segítségével ennek a kereskedelmi háborúnak egy érdekes részletét, a támogatási versenyt igyekszünk bemutatni.

A legtrendibb ágazatok

A világ iparának kifejezetten fontos irányai a megújuló energia, az elektromos közlekedés, illetve a mikroelektronika. Minden nagy gazdasági övezet abban érdekelt, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott a jövő iparágaiban egy másik országnak vagy egy másik földrésznek.

- Ehhez képest a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója kivétel nélkül ázsiai (kínai, dél-koreai és japán cégek).

- Nappanelből csak azért nem ugyanez a helyzet, mert létezik pár viszonylag nagy észak-amerikai (amerikai, kanadai) gyártó is, de ezen a piacon is nyomasztó Kína részesedése.

- A félvezetőgyártásban pedig Tajvan dominálja a világot...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

„RENGETEG A KETTŐS MÉRCE A RENDSZERBEN, IGAZÁBÓL NEM AZ SZÁMÍT, HOGY MILYEN TANÁR VAGY, HANEM AZ, HOGY MILYEN A KAPCSOLATOD A FŐNÖKKEL”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.09.28.

A pedagógusoknak péntekig kell nyilatkozniuk, ha nem fogadják el a törvény szabta feltételeket és az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, ami a közalkalmazotti státuszt váltja fel.

– Nagyon jól érzem magam, amióta beadtam a lemondó nyilatkozatomat. Felszabadító érzés. Ami egyszerre szomorú is, mert imádok tanítani – mondta a Népszavának egy vidéki általános iskola neve elhallgatását kérő tanára, aki úgy döntött, januártól nem akar az új pedagógus életpályatörvény, más néven státusztörvény hatálya alatt dolgozni.

A pedagógusoknak péntekig kell nyilatkozniuk, ha nem fogadják el a törvény szabta feltételeket és az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, amely a közalkalmazotti státuszt váltja fel. A tanév első hetében tájékoztatást is kaptak a „várható” változásokról, amit a szakszervezetek éles kritikával illettek, a tankerületek által kiküldött dokumentumokban ugyanis szinte semmilyen konkrétum nem szerepelt, így leginkább csak egy valami biztos: a bizonytalanság. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi választmányi elnöke, Szűcs Tamás októbertől buszsofőrként dolgozik majd, miután még a nyáron rendkívüli felmondással fejezte be az iskolai munkát...

ITT OLVASHATÓ

RADÓ PÉTER: A PEDAGÓGUSOK ELKÉPESZTŐEN SZERVEZETLENEK

SZABAD EURÓPA
Riporter: LAMPÉ ÁGNES
2023.09.25.

Az oktatáskutató szerint közoktatási rendszerünk döbbenetesen szétaprózódott, több száz iskolát kellene bezárni. De ilyen 2010 óta nem történik, mert a kormány nem vállalja a politikai felelősséget, miközben a tanárokkal bármit megtehet. A szakszervezetek ragaszkodnak a jogszerűséghez, ami ebben a helyzetben kontraproduktív.

ITT NÉZHETŐ MEG

A POLITIKAI KERESZTÉNYSÉG KUDARCA – ELŐSZÖR KERÜLTEK TÖBBSÉGBE A NEM VALLÁSOSAK MAGYARORSZÁGON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MÁTÉ-TÓRH ANDRÁS
2023.09.27.

A római katolikus egyház 2011 óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezret veszítettek, így először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon – derül ki a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adataiból. Vendégszerzőnk rámutat: a történtek pontosan illeszkednek a kelet-közép-európai trendbe, ám ennyivel mégsem intézhető el a kérdés. Nálunk ugyanis a kormány 2010 óta bőkezűen támogatja az egyházakat, és Nemzeti Együttműködés Rendszerében is komoly szerepet szánt nekik. A mostani adatok jelzik: ennek nem volt pozitív hatása a hazai vallásosságra. Szerzőnk szerint a legfontosabb kérdés: miért találja meg egyre kevesebb, a hitét a társadalom szolgálatában is érvényesíteni akaró ember az egyházakban az intézményi közeget és támaszt, amire szüksége lenne? Máté-Tóth András valláskutató írása.

Ha Magyarországon a vallásról és az egyházakról van szó, a megszólalók pozitív vagy negatív előjellel, de folyton azt hangsúlyozzák, milyen nagy erőkkel támogatja a kormány az egyházak tevékenységét. És valóban: az állam 2013-tól kötelezővé tette az iskolai hit- és erkölcstan oktatását, 2002 és 2019 között megduplázta az egyházi fenntartású gimnáziumok, és négyszeresére növelte általános iskolák számát. Óriási összegek jelennek meg az ingatlanok renoválásától kezdve a zöldmezős beruházásokig. A szociális ellátásban is hatványozottan megnövekedett az egyházak fenntartói szerepe.

A közélet iránt érdeklődő számára úgy tűnik ráadásul, hogy a keresztény egyházak és a kereszténységre hivatkozó társadalmi szervezetek a kormány politikájának lojális támaszai, a NER politikájának és társadalomképének szerves részei. Mint arról szerzőtársammal a Társadalmi Riport 2022-es kötetében részletesen írtunk, az egyházfejlesztés a kormány egyik kiemelt projektje, a vallási intézmények szimbolikus és financiális támogatása azonban jórészt a rendszer iránti lojalitástól függ.

Politikai elkötelezettség és ízlés dolga, hogy mindezt ki hogyan értékeli. Vannak, akik szerint a kormány sokat fizet az egyházaknak, hogy azok asszisztáljanak a politikájához. Mások szerint a társadalom posztkommunista állagát és a „nyugati mételynek” való kiszolgáltatottságát csak erős egyházakkal és erős keresztény elkötelezettséggel lehet megváltoztatni.

A mostani népszámlálási adatokat politikai szempontból tehát úgy is lehet értékelni, hogy kár volt a nagy támogatásokért, mert nemhogy nem hoztak látható növekedést az egyházak és a többi vallási közösség tagságában, de még a csökkenést sem tudták megállítani. Meg úgy is értékelhető mindez, hogy a kormánypolitika nagyvonalú: olyan projektet finanszíroz, amelynek nincs közvetlen politikai haszna, amelynek gyümölcsei – ha lesznek – csak évtizedek múlva érnek be. A népszámlálási adatok ebben az egyházzal és vallással kapcsolatos diskurzusban jelentek meg.

A különböző politikai nézetek képviselői meg is fogják találni bennük a saját álláspontjukat alátámasztó adatokat. Írásomban azonban ennél árnyaltabb megközelítést ajánlok.

A 2022-es adatok azt jelzik, hogy sokkal többen nem válaszoltak a vallási, felekezeti hovatartozást firtató kérdésre, mint 2011-ben. Összességében azok aránya az össznépességen belül, akik magukat valamelyik vallási közösséghez tartozónak jelölték, 2011-hez képest 12 százalékkal csökkent. 2011-ben még 55 százalék volt ezek aránya, 2022-ben 43 százalék. Lélektani határhoz értünk: többségbe kerültek azok, akik nem tartják vallásosnak magukat...

ITT OLVASHATÓ

JÖN A BUDAPEST–POZSONY-TENGELY? – 1998 ÓTA NEM VOLT EKKORA TÉTJE A SZLOVÁK VÁLASZTÁSOKNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.09.25.

A Nyugat-ellenesség juhtúrójából vagy a pragmatizmus tepertőjéből lesz-e több a Robert Fico által a szlovák választóknak ajánlott politikai sztrapacskán? Ez a kérdés a szombati szlovákiai előrehozott parlamenti választáson, amelynek nagy esélyese a kétszeres miniszterelnök, aki győzelme esetén Orbán Viktor szoros európai szövetségese lehet. A koalíciókötési kényszer miatt azonban szinte lehetetlen megjósolni a végeredményt, Fico legnagyobb riválisa, a liberális Progresszív Szlovákia pedig a magyar szavazókra is hajt. Elnöke felszólalt az őshonos európai kisebbségeket támogató Minority Safepack mellett, módosítaná a magyar állampolgárság felvételét büntető törvényt – a máig alkalmazott jogfosztó Beneš-dekrétumok kapcsán viszont ködösít. Pillanatfelvétel a szlovák célegyenesről.

Karate a Kárpátok alatt – egyszer talán így emlegetik majd a szeptember 30-iki előrehozott szlovák parlamenti választás kampányát a politológia tankönyvek. A heves jelenetekben bővelkedő politikai bozótharc egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Igor Matovič ex-miniszterelnök és Robert Kaliňák, Robert Fico korábbi belügyminisztere dulakodni kezdtek, s előbbi mellkason rúgta utóbbit a teljes szlovák sajtó szeme láttára.

A korábbi kormányfő politikai tőkéjét Robert Fico Smer-elnök elleni politizálással szerezte. Matovič mindenki (beleértve saját magát is) meglepetésére fölényesen megnyerte a választást 2020-ban a Smer ellenében. Az akkori kormánypártot olyannyira megtépázta Robert Kuciak újságíró és menyasszonya 2018-as meggyilkolását követő össznépi felháborodás, a politika és a szervezett bűnözés összefonódása miatti felháborodás, hogy Robert Fico kénytelen volt lemondani, s pártja nélküle kormányzott 2020-ig. Akkor úgy tűnt, a „maffiakormányzás” billoga örökre ráégett. Nem így történt. Matovič kaotikus kormányzása nyomán Fico újraépítette magát, és immár a jövő szombati választás legnagyobb esélyese...

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS: A MAGYAR GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS SZEREPLŐINEK VILLONGÁSAI TÚLMUTATNAK A SZEMÉLYEKEN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.09.28.

„A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a hatalmi villongások már túlmutatnak a személyeken” – ez Bod Péter Ákos véleménye arról, hogy mit tükröznek a már a nyilvánosság előtt is egyre inkább manifesztálódó ellentétek a gazdasági kormányzat egyes szereplői között. A korábbi ipari miniszter, majd MNB-elnök nem csak a jegybankelnökök és pénzügyminiszterek közötti szokásos ellentéteknek, illetve annak tudja be ezeket a feszültségeket, hogy a kormányon belül több, a gazdaság különféle területeiért felelős miniszter is dolgozik, hanem a gazdaság, a pénzügyek ramaty állapotának is. Ilyenkor pedig a gazdasági döntéshozók már azt latolgatják, hogy ki miért felelős, ki mit tett rosszul, kinek fog eszébe jutni, amit lépni kell. Bod aggasztónak tartja ugyan a helyzetet, a kilátásokat pedig nem túlságosan biztatónak, ám a kedélyeket is csillapítandó, úgy látja, hogy azok ezért nem tragikusak, s a helyzet sem utal azonnali válságra.

Egyre gyakoribbak a gazdasági kormányzat szereplőinek egymásnak vagy éppen a jegybank elnökének szóló üzengetései (és vica versa), sőt, ebbe a „szájkaratéba” időnként a miniszterelnök is beszáll. De vajon mit tükröznek ezek a nyilvánvaló egymásnak feszülések, ellentétek? A jelenség főként Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter kapcsolatára jellemző, de az előbbi már át-áttéved a jegybanki felségterületre is, nekimenve a jegybankelnök Matolcsy Györgynek, akinek korábban öt évig alelnöke is volt. S már nem áll meg ez az adok-kapok a miniszterek szintjén: nem egyszer, s nem kétszer már Orbán és korábbi jobbkeze, Matolcsy között is elő-előfordul ilyen üzengetés.

A múlt héten Egerben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen is lehetett hallani összecsapásokat, utána Orbán Viktor a parlamenti szezonnyitójában maga is foglalkozott ezekkel. S nem is akárhogyan! A miniszterelnök ugyanis – igencsak különös módon – addig a kijelentésig is elment, hogy „az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt Magyarországon, hogy azzal a jegybank nem tud megbirkózni. Ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét”. Hova tegyük ezeket az egymásnak feszüléseket? Zavart tükröznek? Pozícióharc áll mögöttük? Bod Péter Ákost kérdeztük, aki maga is vezetett korábban gazdasági tárcát (ipari miniszter volt), s a Magyar Nemzeti Bank élén is állt...

ITT OLVASHATÓ

KARSAI GÁBOR: NINCS ALAPJA A CSODAVÁRÁSNAK A MAGYAR GAZDASÁGBAN

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.09.27.

„Egy nagyon nagy pesszimizmushoz képest van egyfajta javulás a fogyasztók hangulatában, de azért ez még mindig egy nagyon erős pesszimizmus, az üzleti várakozások pedig jellemzően még romlottak is” – elemezte Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese kérdésünkre a cég által hétfőn közzétett konjunktúraindexet. A fogyasztók és cégvezetők szubjektív, a gazdasági élet alakulására vonatkozó várakozásait összegző adat szeptemberben enyhén romlott, s ebbe belejátszhatott az unió más tagországaiban uralkodó borúlátás. A mérséklődő infláció és az ennek következtében a következő hónapokban remélhetőleg megkezdődő reálbér-emelkedés miatt az év vége akár a fellendülés érzetét is elhozhatja a magyar lakosság számára, csodavárásra azonban még így sincs semmi ok – összegezte a közgazdász.

Nem játszik közre „a közelítő tél” borúja abban, hogy két hónapos növekedés után ismét depresszióba fordult hazánk konjunktúraindexe – mondta Karsai Gábor a hétfőn megjelenő adatokat kommentálva. A konjunktúraindex ugyanis szezonálisan kiigazított adatokkal számol, s ebből például télen a karácsonyi forgalmi növekményt, nyáron pedig a szabadságok miatti termeléscsökkenéseket szűrik ki – ismertette a módszertant a közgazdász. Nincs tehát olyan törvényszerűség (vagy ha lenne, nem érvényesülhetne ebben az indexben), hogy a fogyasztók és a cégvilág szereplői általánosan negatívabban látnák a jövőt az ősz beköszöntével.

Karsai Gábor a szeptemberi romlást inkább korrekciónak nevezte, hiszen a fogyasztói bizalmi index augusztusban tizenhat hónapos csúcsra ért fel, és tavaly év vége óta szinte folyamatosan emelkedett. Ez nem abszolút érték, hanem egy viszonylagos szám, mutatja azt is, hogy nem vészes mértékű a szeptemberi mérséklődés az augusztusi adathoz képest. Nem trendforduló. De az is fontos – vetette fel a kutató –, hogy az elmúlt időszak emelkedése ellenére is alacsony a magyar fogyasztói bizalmi index. „A felívelés örvendetes, de azért ez még most sem egy erőtől duzzadó várakozást jelent” – fogalmazott Karsai Gábor...

ITT OLVASHATÓ

SURÁNYI GYÖRGY ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN: MAGYARORSZÁG EGYENSÚLYI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL ÉS A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK JELLEMZŐIRŐL

BELVÁROSI SZABADEGYETEM / VIDEÓ
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.09.18.

Szeptember 18-án Surányi György telt házas előadásával indította  az őszi félévét a Belvárosi Szabadegyetem. Surányi György közgazdász egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke előadásában beszélt Magyarország egyensúlyi és pénzügyi helyzetéről, valamint a magyar kormány gazdaságpolitikájának jellemzőiről és hatásairól.

ITT NÉZHETŐ MEG 

FÁJDALMAS ESEMÉNYEK VILÁGSZERTE - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.09.28.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:

- Benedek Ágota: A fóliázás gusztustalan szimbóluma a kirekesztésnek

- Üzent az MSZP: A filippinók és filippinák nem húznak ki minket a bajból

- A Trianon Múzeum útja a fűtés nélküli telektől Kövér László megnyitóbeszédéig

- Ötvenezer örmény már elmenekült Karabahból, az azeriek őrizetbe vették a „köztársaság” korábbi államminiszterét

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNIK HEGYI-KARABAHBAN? - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.09.25.

A 2023. szeptember 25-i Reggeli személyben Szénási Sándor vendége Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár volt...

ITT NÉZHETŐ MEG

GÁBOR GYÖRGY: HURRÁ, ELTALÁLTUK!

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.24.

Egyes egyházi vezetők úgy járnak-kelnek, forgolódnak a párt- és állami vezetők társaságában, mint az 1950-es évek kommunista rendszere által életre keltett szép emlékezetű békepapság intézményének harcos egyházi aktivistái, erre a célra kiszemelt és jól teljesítő papok, lelkészek, rabbik.

Ismert a vicc: három statisztikus elmegy vadászni. Meglátják a szarvast, az egyikük céloz, lő, ám a golyó a szarvast 20 centiméterrel balra elkerüli. A másik céloz, lő, ám a golyó a szarvast 20 centiméterrel jobbra elkerüli. A harmadik boldogan felkiált: hurrá, eltaláltuk!

A statisztikának sok helytelen használati módja van, és sokféleképpen lehet torzítani az adatokat. Előfordul, hogy a nem tetsző adatokat kihagyják (ezt műveli a kormány például az inflációs adatokkal), előfordul, hogy befolyásolási szándékkal teszik föl a kérdéseket (ezt műveli a kormány minden úgynevezett nemzeti konzultáció alkalmával), előfordul a túláltalánosítás (ezt műveli az úgynevezett köztévé, amikor az utcán megkérdez három odarendelt fideszest, akik ugyanazt mondják, s máris megvan az ország közvéleménye), előfordul a torzított mintavétel és így tovább. De a statisztika helytelen és manipulatív használata az is, amit a Központi Statisztikai Hivatal művel éppen: miután kiderült, hogy a tavaly novemberi népszámlálás során – először a népszámlálások történetében – kisebbségbe kerültek a magukat valamelyik egyház tagjaként meghatározók, s minden felekezet vesztett a tagságból, a KSH az eredményt politikai befolyásoltság alatt és politikai befolyásolás szándékával visszatartotta, ám „jobbról előzve” az érintett egyházakat értesítette a kedvezőtlen eredményről, hogy azoknak és a melléjük rendelt kormánypárti propagandistáknak legyen idejük a lesújtó eredményre felkészíteni a keresztény Magyarország lakosságát.

Természetesen ez is a statisztikával való visszaélés, hiszen a KSH az eredményt – láthatóan - nem közérdekű adatnak tekinti, hanem azt határozott politikai töltettel látja el, lehetőséget biztosítva annak manipulatív értelmezésére. A KSH-t cseppet sem az eredmény objektív és tárgyszerű kiértékelése foglalkoztatja, sokkal inkább annak politikai eltorzíthatósága és eltorzítandósága. Mindez történik Keleti Károly, Bibó István és Andorka Rudolf egykori munkahelyén, 2023-ban, 33 évvel a rendszerváltást követően.

Persze az eredmény felettébb kínos és védhetetlen mind a kereszténységét harsányan hangoztató és a hitét elveszejtő bűnös és dekadens nyugati világgal szemben Magyarországot rendre a kereszténység utolsó védőbástyájaként felemlegető Fidesz-KDNP, mind a legtöbb bevett hazai egyház számára. A felmérés tényszerű cáfolata a NER nevű fröccsöntött hazugság-bóvlinak, ahol a legsötétebb Tartuffe-ök gátlástalan milliárdos közpénzlopásaik, hánytató összefonódásaik és a hazaárulás megannyi módozata közepette a legrosszabb csepűrágók módjára adják elő hipokrita, álszenteskedő, vásári komédiákba illő ripacskodásaikat.

Most tehát – special thanks to KSH - marad egy kis idő, ami alatt a Fidesz-KDNP szellemi géniusza összekaphatja magát, s copy-paste-tel megjelenítheti a már hatszázötvenezerszer közzétett közhelyeiket, amelyek a szekularizálódó világról, a háttérhatalom (tudjukkik) térfoglalásáról, meg persze Sorosról, Gyurcsányról, a dollárbaloldalról és a bűnös Budapestről szólnak.

Mintha legalábbis ezek adnák meg a választ a számukra oly szomorú változásra, semmi egyéb.

Pedig a legtöbb bevett egyház (tisztelet az igen kevés kivételnek) boldogan és engedelmesen hajtotta a legkíméletlenebb pártpolitika jármába a nyakát, hogy a példátlan inflációtól sújtott és elszegényedő ország oktatástól, egészségügytől, környezetvédelemtől, szociális védőhálótól, felzárkóztatási programoktól stb. elvont közpénzrengetegéből hizlalja degeszre saját magát: miniszterelnök és más kormánytényezők egyházaihoz számolatlanul ömlenek a milliárdok, egyházi luxuséttermek és egyházi wellness központok, Balaton melletti egyházi ingatlanok és egyházi futballpályák, súlyosan veszteséges egyházi vágóhidak, milliárdos támogatást élvező, ám nem létező egyházi színházak szaporodnak gombamódra, zöld út nyílik az állam számára érdektelen felekezetek más felekezetek általi módszeres kifosztására stb., stb., hogy az egyre átláthatatlanabbá sötétített közpénzmilliárdokat a politika szolgálólányává szegődött egyházak a hatalom iránti végtelen lojalitásukkal szolgálják meg, nagyvonalúan elfeledkezve saját évezredes hagyományaikról, értékrendjükről, küldetésükről és mindarról, amiért egykori mártírjaik a halálba mentek.

És az egyházak által elfogadott gyilkos maffialogikából következően azt az egyházat, amely a hitelveiből fakadóan az embertelen és velejéig bűnös hatalommal szemben – úgyszólván egyedüliként komolyan véve keresztényi gyökereit és abból eredő kötelességeit - fel merte emelni a hangját, fütyülve az Alaptörvényre, bírósági határozatokra, valamint tisztességre és becsületre, legvisszataszítóbb eszközökkel kivéreztetik és ellehetetlenítik, akár képezze is az ilyen egyháznak a legfőbb karitatív tevékenységét az állam által totálisan magukra hagyott elesettekről, nélkülözőkről, megalázottakról és megnyomorítottakról való gondoskodás, azok ellátása, gyógyítása vagy iskoláztatása.

A bevett egyházak a hatalom mellé rendelt hadtestekként működnek: a hatalom legfelsőbb köreitől elvárt politikai szolgáltatásaikat vagy épp gyáva és gyomorforgató hallgatásaikat, korrumpálódásukat az egyre jobban nélkülöző társadalomtól elrabolt közpénzekkel hálálja meg a földi királyság.

Természetesen nem rapid elvallástalanodásról vagy hitevesztésről van szó, miként nem arról volt szó például a reneszánsz és a reformáció idején sem. Sokkal inkább a kilóra megvett és lekenyerezett, a hit valós tartalmait semmibe vevő és ezzel a saját híveiket is magukra hagyó egyházaktól történő elfordulásról, vagyis azon intézményekkel szembeni oppozícióról, amelyeknek főpapjai, vezető lelkészei és rabbijai szent tanaik egész sorát zárójelezve, s a köz pénzéből magukat elegánsan kiglancolva jólétük érdekében szemüket szemérmesen behunyják és szájukra lakatot helyeznek.

Köreikben már korántsem a közjó szolgálatáról, sokkal inkább a magánérdekek egyre durvább érvényesítéséről van szó. Egy-egy homília, szentbeszéd vagy prédikáció ma már a szépemlékezetű párttaggyűlések fejtágító napirendi pontját idézik fel, s egyes egyházi vezetők úgy járnak-kelnek, forgolódnak a párt- és állami vezetők társaságában, mint az 1950-es évek kommunista rendszere által életre keltett szép emlékezetű békepapság intézményének harcos egyházi aktivistái, erre a célra kiszemelt és jól teljesítő papok, lelkészek, rabbik, akik a diktatúra képére és elvárásaihoz igazodva igyekeztek a megrendelő kívánalmainak megfelelően átprogramozni és befolyásolni az egyházak társadalmi befolyását.

Mert az egykori kommunista békepapság és a jelenlegi fideszes rezsim kegyeiért törekvő és végtelen lojalitásukkal a hatalomnak kellemkedő (fő)papok és (vezető) lelkészek királysága, Jézus királyságával ellentétben, nagyon is e világról való. Miként akadnak rabbik, akik pazar jólétükben és eminens politikai szerepvállalásukkal az olám haze, vagyis az itteni világ terrénumát a saját életükben már beteljesedő olám haba, vagyis az eljövendő világgal azonosítják.

És ha majd a politikai érdekek alá rendelt Központi Statisztikai Hivatal kegyeskedik közzétenni a számsorokat, az analízis során egyre időszerűbbnek tűnik bevezetni a hitvallók mellé a politikai hittagadók fogalmát. Azokat értve ezalatt (magam egyre több ilyenről tudok), akik a hivatalos fórumokon, például népszámláláskor inkább megtagadják a hitüket, semmint hogy összemossák őket méltatlan szerepbe (ön)kényszerített egyházaikkal, s kiváltképp a hatalmat gyakorló pártrendszer szemforgató híveivel.

ITT OLVASHATÓ

POLÓNYI ISTVÁN: AZ ÁTSZERVEZÉSSEL A FIDESZ MEGSZÁLLTA AZ EGYETEMEKET 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.24.

A Fidesz két legyet ütött egy csapásra azzal, hogy az egyetemeket alapítványi formába szervezte át. A cél nyilvánvalóan a politikai megszállás volt, ugyanakkor a rendszer lehetővé tette, hogy ezeknek az intézményeknek teljesen átláthatatlan legyen a költségvetése – állapította meg Polónyi István oktatáskutató. A Hírklikknek adott interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a konstrukció eliminált ma az Európai Unióban általánosnak mondható alapvető elvárásokat: az átláthatóságot és az elszámolhatóságot. Mint mondta, az már látszik, hogy nagyon komoly veszteségek lesznek, ha nem sikerül változtatni rajta.

A Telexnek adott interjúban Palkovics László elismerte, nem bölcs dolog, ha a politika rátelepszik a kuratóriumokra, és Fidesz-káderekkel töltik fel azokat. Nem késői egy kicsit ez a felismerés, nem ő volt az a miniszter, aki ezt a változást minden fázisában végigvitte?

Ő hajtotta végre. Palkovics egy nagy szélkakas, és nagyon voluntarista ember, aki nem igazán az oktatáspolitikába való. Ő nagyon szolgai végrehajtója volt annak, amit Orbán akart. Tulajdonképpen Stumpf Istvánt kell olvasgatni, ő volt az, aki világosan kifejtette, hogy kik is valók a kuratóriumokba: nem mindenfajta kozmopolita, hanem népnemzeti gondolkodású emberek. Orbán maga is nyilatkozta, hogy az egyetemi kuratóriumokba kifejezetten a nemzeti szempont alapján tesznek embereket, úgy, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek a tagok között. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem egy ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista-globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ilyen irányba vinnék el.” Palkovics nyilván ezt hajtotta végre. És a mai napig ebben semmi változás nem történt azon túl, hogy a miniszereket, kormányzati tisztségviselőket kivették, de gyakorlatilag ugyanolyan Fidesz-kádereket tettek a helyükre...

ITT OLVASHATÓ

POLÓNYI ISTVÁN: AZ ALAPÍTVÁNYBA SZERVEZETT EGYETEMEK MEGÉRKEZTEK A DIKTATÚRÁBA – 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.25.

A Fidesz az alapítványi átszervezéssel nem véletlenül tette politikailag kiszolgáltatottá magyar felsőoktatást. Jócskán szerepet játszott benne az a 3 ezer milliárd forint is, amit az EU-tól vár, és aminek „jó helyre” kellene kerülnie. Hisz a nyilvánvaló politikai megszálláson túl a rendszer azt is lehetővé tette, hogy ezeknek az intézményeknek teljesen átláthatatlan legyen a költségvetésük. Egyebek között erről beszélt cikkünk első részében Polónyi István oktatáskutató. Ezúttal arról lesz szó, miképpen alakította át három fázisban a narancsos párt – a célja érdekében – a magyar felsőoktatást. Csak azzal nem számolt, hogy az unióból éppen a politikai kiszolgáltatottság, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság hiánya miatt nem jönnek a pénzek.

Ön azt mondta, a Fidesz részéről az egyetemek alapítványi átszervezésének egyértelmű célja a politikai megszállás volt, de az eleve rossz konstrukció olyan alapvető elvárásokat is eliminált, amelyek ma az Európai Unióban általánosnak mondhatók: az átláthatóság és az elszámolhatóság. Ám az csak az egyik oldal, hogy a politikának ki van szolgáltatva ez a rendszer.

Igen, a másik a gazdasági, közgazdasági oldala mindennek. Én közgazdászként leginkább azon vagyok meglepve, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság elveszett. A kuratóriumi tagoknak semmifajta felelősségük nincs. Ha mondjuk holnap szőröstül-bőröstül eladják a szegedi egyetemet, ezt meg se tudnák akadályozni. Nyilván a politika rájuk szólna, de akár el is adhatnák a szegedi főépületet, mert az jó helyen van a Sétáló utca végén, és senki nem szólhatna semmit. Nem lennének felelősségre vonhatók akkor sem, ha azt a pénzt eldorbézolnák. Az egész rendszer elszámoltathatósága, felelőssége egyszerűen nevetséges. Igaz, a felsőoktatási törvény nagyon sokszor változott, és az, hogy a rektor felel-e egyszemélyben a felsőoktatási intézmény vagyonáért és gazdálkodásáért, mindig változott egy kicsit, de a törvényben azért mindig benne volt, hogy az első számú vezető az felelős. Lehet, hogy nem a teljes vagyonával, de mindenesetre lecsukható volt. Most nincs ilyen. Azok az emberek, akik most ott ülnek a kuratóriumokban, bármit csinálhatnak, semmiért nem felelősek. És még leválthatatlanok is. Vagyis az egész rendszer egy olyanfajta működést generál, ami nyilvánvalóan bizalmatlanságot kelt egy olyan emberben, aki tudja azt, hogy mi az, irányított felsőoktatás, finanszírozott felsőoktatás, és hogyan működik ez a rendszer. Hiszen jól látható, majdnem mindegy, kit ültetnek oda, a rendszer úgy működik, hogy ki van szolgáltatva a politikának...

ITT NÉZHETŐ MEG

GÁBOR GYÖRGY: AKIK AZ URUK ASZTALÁRÓL ESZNEK, AVAGY ERDŐ PÉTER ÉS A HATALOM

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.24.

Engem igazából nem az döbbentett meg Erdő Péter bíboros, prímás (és ne felejtsük Balog Zoltán református püspököt sem) elhíresült kötcsei zarándoklatakor, ami az arra reflektáló többséget: mindazokat, akik az állam és az egyház elválasztásának, a szeparációnak a teljes felmondását olvasták ki a történtekből. Állam és egyház elválasztásáról idehaza úgy tizen-egynéhány éve már szót sem érdemes ejteni; ugyanis a „haza bölcsének”, Deák Ferencnek, vagy a többi kiválóságnak, Eötvös Józsefnek és Trefort Ágostonnak az életművére, amelyeknek egyik lényeges eleme volt az az igaz és a maga idejében roppant korszerű meggyőződés, hogy egy modern társadalom egyik meghatározó alappillére a szeparáció, immár aláereszkedett a fideszes feledés sötét homálya.

Magyarország a rendszerváltás harmincharmadik évében olyan hely lett, ahol az a színész, aki a hatalommal szemben kritikai hangot merészel megütni, felsőbb (talán legfelsőbb?) utasításra nem juthat többé filmszerephez (s ezt a roppant bátor, felettébb erkölcsös és magyarosan szolidáris kollégái szó nélkül tudomásul veszik, mintha csak azt közölték volna velük, hogy holnap fátyolfelhős égboltra számíthatnak – amúgy, kérdem én, mi a fenének váltott rendszert ez az ország, elég lett volna csupán a gatyaváltás, hiszen jól láthatóan továbbra is abban az átkosban érzi magát otthonosan a honpolgárok többsége, azt tartja komfortosnak, minthogy akkor szocializálódott), ám azokhoz az alakokhoz, akikből a tehetség és a kompetencia garantáltan kimaradt, de a nyelvjárást annál szorgosabban gyakorolják egynémely alsó fekvésű tájegységet célba véve, számolatlanul dől a közlóvé mindenféle rendszerhű giccsre és primitív allegóriákból összetákolt propagandaanyagra.

S ugyanígy a hazai egyházak: azt az egyházat, amelynek vezetője képes volt bírálni a hatalmat, annak rendje, s módja szerint kifosztották, hadd pusztuljanak az egyházával együtt azok a megalázottak és megnyomorítottak, akiket a keresztény-nemzeti állam magukra hagyott, viszont akiknek gondját viselte a pusztulásra ítélt egyház, ápolva, ellátva és taníttatva őket. Ezzel szemben azoknak az egyházvezetőknek, akik saját egyházaikat a politika szolgálólányává fokozták le, bőven kijutott luxus wellnessközpontokból, luxus éttermekből, luxus borkatedrálisokból, balatoni ingatlanokból és nemlétező színházra elnyert többmilliárdos színházi támogatásból, mindenből, mi szem-szájnak ingere. Egyik oldalon tehát keresztény-nemzeti alapon kizsebelt egyházak, vagy politikailag kiválóan teljesítő, legutóbb például a Horthy dicséretére és a zsidóságban Krisztus gyilkosaira ráismerő beszédre előzékeny és szolgálatkész némaságba burkolózó pártállami felekezet, másik oldalon a titokzatos szakralitást öltő püspöki futballstadion, vagy a közpénzekből fenntartott, súlyosan deficites kóser vágóhíd.

Szóval ebben az országban komoly ember már nem veszi szájára a szeparáció amúgy szépen csengő szavát.

Engem sokkal inkább az döbbentett meg, hogy sem Erdő Péter, sem Balog Zoltán mennyire nincs tisztában (avagy nem is nagyon kíván tisztában lenni) saját hagyománya legszentebb részével, vagyis azzal, ami a Bibliából – hitük szerint Isten kinyilatkoztatott szavából – kiolvasható. Ugyanis

a Biblia a királyokat nem mindenható uralkodóknak írja le, hanem hús-vér, bűnökkel teli és bűnöknek kiszolgáltatott, érdemtelen embereknek, akikkel szemben a papságnak és a prófétáknak kötelességük felemelni a szavukat.

A Mózes ötödik könyvében olvasható királytörvény (17,14-20), amely az uralkodók magatartását és hatalmi törekvéseit szabályozó erkölcsi és politikai indíttatású szöveg, egyértelművé teszi, hogy a törvények alól az uralkodó sem vonhatja ki magát, a parancsolatok és rendeletek, mint mindenki másra, rá is kötelezőek.

A király nem törvényhozó, épp ellenkezőleg: alá kell vetnie magát a Tóra isteni eredetű törvénygyűjteményének, s tekintettel arra, hogy a Tóra Isten kinyilatkoztatott szavaként teljes és tökéletes egészet képez, az uralkodó nem tehet hozzá, s nem is vehet el belőle semmit, nem térhet el a parancsolatoktól „se jobbra, se balra” (5Mózes 17,20). A Törvény elsőbbséget élvez a királlyal szemben, minthogy a Tórában foglaltak – és sosem a királyi bürokrácia – hivatottak szabályozni a társadalmi és gazdasági viszonyokat, a szakrális kötelezettségeket, valamint a magánérdekű életviszonyokat. Mindebből következően az antik judaizmus világában Izrael vezetőjének korlátozott hatalma az ideális uralkodót tartózkodó, visszafogott módon inkább pásztornak (roech) tekintette, semmint a hatalom és a dicsőség megtestesítőjének. A törvények előírásait azért is kellett betartania az uralkodónak, mert „így nem emelkedik szíve gőgösen népéből való testvérei fölé” (17,20). Ám ha ez mégis bekövetkezne, és az uralkodó bűnt követne el, arra törvényszerűen és szinte mindig előre sejthető módon érkezik a súlyos büntetés és bűnhődés elkerülhetetlen válasza.

A Bibliában az az éles hatalomellenesség, ami sokaknál, Gideónnál, Sámuelnél, vagy szinte valamennyi prófétánál hangot kap, nem csupán az éppen uralkodó királyt érintette, hanem az egész intézményt is. Így jöhetett létre már a bibliai időkben a mindenkori hatalommal szembeni „fékek és ellensúlyok” rendszere, vagyis a hatalomtól elválasztott papság és az állandó ellenzéki pozícióban lévő prófétaság intézménye,

akik az általuk képviselt legfőbb alaptörvényre, az isteni eredetű törvényre mint alkotmányra tekintettek, s erre apellálva tartották fenn maguknak a jogot, hogy szükség esetén opponálják a mindenkori hatalmat. Bizonyos értelemben tekinthetjük őket a hatalommal szemben megszólaló lelkiismeret állandó ellenzékének.

Nekik volt a feladatuk, hogy figyelmeztessék, kritikával illessék az igaz útról letérő uralkodót, s állandó fellépésükkel próbálják visszatéríteni őt az igazság ösvényére. A papság és a próféták feladatát Ámosz így határozta meg: „Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, juttassátok diadalra az igazságot (mispát)” (Ámosz 5,15) Miként a rossz és bűnös hatalmi viszonyok közepette kialakult kedvezőtlen nyilvánosság állapotáról, vagyis a vélemény- és szólásszabadság hiányáról is Ámosz szólt („Jaj azoknak, akik gyűlölik azt, aki kimondja az igazságot” – Ámosz 5,10), avagy egy másik próféta, Jeremiás, aki „az írástudók hazug tolláról” elmélkedett (Jeremiás 8,8)...

Gideón hatalmat elutasító gesztusa (Bírák 8,22-23), Sámuelnek az eljövendő királyságról festett sötét tónusú víziója (1Sámuel 8,11-18), vagy Hósea sűrűn ismétlődő gúnyos kifakadásai (Hósea 5,1; 8,4; 10,15; 13,10–11) egyértelműen azt a félelmet és aggodalmat jelzik, amikor a földi hatalom egyszeriben elhagyja az isteni törvények által kijelölt, követendő irányt, s amikor a politikai hatalom instrumentalizálni kívánja mások hitét és vallását. Amikor az isteni rendre hivatkozva próbálja legitimálni önmagát, azt a benyomást keltve, mintha a hatalom valamennyi intézkedése és cselekedete Isten tetszését és jóváhagyását bírná. Az Isten nevében szóló Hósea próféta számára kiváltképp elfogadhatatlan, amikor „királyokat választottak, de nem általam, vezéreket, de nem tudtommal; ezüstjeiket és aranyukat földolgozták maguknak bálványokká…” (Hósea 8,4). Amúgy éppen a mindenkori hatalommal szembeni folyamatos és heves ellenzéki jelenlét, valamint a királyi és papi intézmény autonómiájából (szeparációjából) eredő jogi biztonság (még akkor is, ha ezt olykor támadások is érték, de minden esetben megnyugtató véghez érkezve) és a kritika szerepének magától értetődő természetessége (még akkor is, ha a kritikát olykor el akarták hallgattatni, de minden esetben végül isteni büntetéssel zárva a megesetteket) sem adott módot arra, hogy a legkülönfélébb kísértéseknek kitett uralkodók egy Isten által legitimált(nak kikiáltott) állam létrehozásával próbálják hatalmukat megszilárdítani és megkérdőjelezhetetlenné tenni.

Nem véletlenül számol be a Biblia sok esetben a legmetszőbb gúnnyal és iróniával a királyság intézményéről.

A Bírák könyvének allegorikus példázatában Jótám azt meséli el, amikor a fák királyt akartak felkenni maguknak. Ám sem az olajfa, sem a fügefa, sem a szőlő nem óhajtotta feláldozni hasznos és kedvelt gyümölcseit a hiábavaló uralkodásért, egyedül a gyümölcsöt nem termő, árnyékot nem nyújtó, teljesen haszontalan tüskebokorban volt meg a hajlandóság vállalni a tisztséget (Bírák 9,8-15).

A hatalmat akár a legkiélezettebb pillanatokban, s önmagukra nézve a legveszélyesebb helyzetekben is rendületlen elszántsággal bíráló, amúgy semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesedő igaz prófétákkal állnak szemben azok a pénzért, puszta nyerészkedésért tevékenykedő hamis, hazug próféták (neviim baseker), akik egy-egy uralkodó hivatalos „közszolgálati hírügynökségét” képezték. Ők azok, akik a hatalomnak igyekezvén a kedvében járni és annak kegyeit rendületlenül fürkészni, csak célirányos és kiszámított hangulatjelentéseket, manipulált helyzetelemzéseket és tetszetősen kozmetikázott előrejelzéseket kínáltak gazdáiknak, ám akikről azt is elárulja a Biblia, hogy jól tartottak voltak, minthogy uruk vagy úrnőjük „asztaláról esznek.” (1Királyok 18,19)

A jól tartott papok és hamis próféták persze nemcsak az ókori Izraelben ettek uruk vagy úrnőjük asztaláról. Ha úgy hozza a helyzet, megteszik ugyanezt a XXI. századi Magyarország Kötcse nevű községében is.

További jó étvágyat mindehhez!

ITT OLVASHATÓ