Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.22.
2023. december 22., péntek
DR. WELTNER JÁNOS: REJTÉLY, KI VEZÉRELTE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ZAJLÓ FOLYAMATOKAT 2010 ÓTA
HÍRKLIKK / INTERJÚ
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.22.
A magyar egészségügy ellen az utóbbi 13 év alatt elkövetett legnagyobb bűn az, hogy a prioritási listán egyre lejjebb csúszott. Bár egy intézkedés sem irányult célzottan ellene, a rendelkezések, mint például a költségvetési törvények, mégis ezzel a következménnyel jártak – mondta a Hírklikknek dr. Weltner János. A főorvossal arról beszélgettünk, folyt-e egészségügyi kormányzás 2010 óta, és azt milyen célok határozták meg. Kiderült, a rendszer egészének fejlesztéséhez szükséges törvények ugyan nem születtek meg, viszont nyilvánvalóvá vált az a politikai cél, hogy a közpénzből finanszírozott egészségügy egyre kevesebbe kerüljön. Ez pedig korlátozza a hozzáférést és az ellátások minőségét...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.22.
HRUTKA RÓBERT: HA AZ EMBEREK NEM ÁLLNAK KI A MEGGYŐZŐDÉSÜKÉRT, EZ A VILÁG KÖNNYEN ELSZABADULHAT
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.12.22.
Hrutka Róbert nevét sokan az általa szerzett filmzenékről ismerik, de a Valami Amerika, a Magyar Vándor, a Kincsem, a Toxikoma zeneszerzőjének, aki a Jamie Winchesterrel közös rockzenekarban futott be, egyéni karrierje is kiteljesedett. Játszott punk és rock zenekarban, írt reklámzenéket, épített fel irodalmi estet, énekelt saját dalokat, komponált zenét baletthez, az alkotói kedv pedig most új formát is teremtett, Grecsó Krisztiánnal közös Ajtók című oratóriumát a Szegedi Dómban mutatták be ősszel. Többek között arról is beszélgettünk vele, mit keres a dalaiban Isten, miért vállalta, hogy megírja az előválasztás kampánydalát és hogy lett ünnepelt zenésszé egy süket kisfiúból...
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.12.22.
2023. december 21., csütörtök
NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY ORBÁN HAZUDIK, HANEM AZ, HOGY EZT MEGTEHETI
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.21.
Egy évben egyszer lehet kérdezni a zsarnokot, azt is olyan körülmények között, amikor nem lehet tényekkel és cáfolatokkal szembesíteni, a hazugságaira nem lehet visszatérni, hanem a mellébeszélést és a valótlan állításokat tudomásul kell venni. Ez nem felel meg a tájékoztatási kötelezettségének, az elszámoltathatóságnak és az átláthatóságnak.
A sajtó joga, hogy a nyilvánosság nevében kérdezzen (egyesektől még ezt is megtagadják) és a hatalmat ellenőrizze. Ennek része, hogy a közhatalmat gyakorlók kötelesek a sajtónak ezt a jogát biztosítani, méghozzá abban a formában, amelyben a sajtó ezt a munkát képes elvégezni. Például, egy hazugságra vissza lehet kérdezni, tényekkel lehet cáfolni.
Önmagában az sem felel meg a nyilvánosság és a demokrácia követelményeinek, hogy Orbánt egy évben egyszer lehet a független sajtónak kérdezni, akkor is csak úgy, hogy azt mond, amit akar. Még a díszletparlamentjében is megmaradt a jogállamból a viszontválasz és az új kérdés megfogalmazásának, az ellenvetésnek a joga. Enélkül ez csak propaganda.
Az a másik oldala ugyanennek, hogy az Orbán közelébe kerülő sajtó olyan illedelmes, hogy kemény kérdéseivel és cáfolataival meg nem sértené a zsarnokot, az alkotmányos rendet megdöntő diktátort, aki börtönnel fenyegeti azokat, akik mást mernek gondolni, mint ők. Megtiszteltetésnek tartják a részvételt, nem használják ki az alkalmat és a szűkre szabott lehetőségeket sem, partnerekké válnak a hazudozáshoz.
Ennek megfelelően Orbán végighazudozta az általa tartott kormányinfót, nem tudták a hazugságaival szembesíteni. Nem röhögték ki, nem fulladt az egész ordenáré hazudozás közbotrányba, s ez az ember nem nullázódott le morálisan, a termet a hivatalához illő, de neki nem járó tisztelettel hagyhatta el. Ez az igazi botrány.
Ennek ellenére saját maga is ellentmondásokba keveredett, amikor egyik oldalról tagadta, hogy Ukrajnában háború van, később pedig véres háborúnak nevezte azt. Minden lényeges és fontos kérdésben hazudott, egy igaz szó nem hangzott el. A sajtótudósítások óvatosan hivatkoznak a hazug állításokat cáfoló tényekre, de nem háborodnak fel.
Orbán Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelőt, gyerekkori barátját, futballcsapatának pályát meszelő gondnokát, és Tiborcz István nevű vejét, tőketulajdonosoknak nevezte, akiknek minden más tőketulajdonossal együtt sok sikert kívánt. Mészárosnak egy fillér tőkéje nem volt, amihez nem korrupt módon Orbán segítségével jutott hozzá. Ő Orbán strómanja.
Ugyanez vonatkozik a vejére is, aki az életben nem lett volna többszáz milliárdos vagyon „tőketulajdonosa”, ha azt az apósa, Orbán Viktor miniszterelnök nem lopja ki neki a köz vagyonából. Míg más valódi tőketulajdonosok vagy elveszítették a vagyonukat vagy nagy csendben külföldre menekültek azzal, mert amire ők szemet vetnek, azt elveszik.
Ezek után azt állítani, hogy „a törvényeket mindenkinek be kell tartania”, a szemérmetlen arcátlanság teteje. Ha itt mindenki betartaná a törvényt, akkor neki, a Mészárosnak és a vejének már régen börtönben kellene ülni. Megismételni az állítást, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, az ország népének szembeköpése. Világbajnok inflációt gerjesztettek.
Hazugság, hogy egy védelem alatt álló miniszterelnök csak kormánygéppel repülhet a magánútjaira, miközben azokat nem is fizeti ki. Kormánygépek magáncélra való használata esetén egy jogállamban eljárás indul. A törvényekre és szabályokra való hivatkozásai azért nevetségesek, mert ők semmiféle szabályt vagy törvényt nem tartanak be...
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.21.
A sajtó joga, hogy a nyilvánosság nevében kérdezzen (egyesektől még ezt is megtagadják) és a hatalmat ellenőrizze. Ennek része, hogy a közhatalmat gyakorlók kötelesek a sajtónak ezt a jogát biztosítani, méghozzá abban a formában, amelyben a sajtó ezt a munkát képes elvégezni. Például, egy hazugságra vissza lehet kérdezni, tényekkel lehet cáfolni.
Önmagában az sem felel meg a nyilvánosság és a demokrácia követelményeinek, hogy Orbánt egy évben egyszer lehet a független sajtónak kérdezni, akkor is csak úgy, hogy azt mond, amit akar. Még a díszletparlamentjében is megmaradt a jogállamból a viszontválasz és az új kérdés megfogalmazásának, az ellenvetésnek a joga. Enélkül ez csak propaganda.
Az a másik oldala ugyanennek, hogy az Orbán közelébe kerülő sajtó olyan illedelmes, hogy kemény kérdéseivel és cáfolataival meg nem sértené a zsarnokot, az alkotmányos rendet megdöntő diktátort, aki börtönnel fenyegeti azokat, akik mást mernek gondolni, mint ők. Megtiszteltetésnek tartják a részvételt, nem használják ki az alkalmat és a szűkre szabott lehetőségeket sem, partnerekké válnak a hazudozáshoz.
Ennek megfelelően Orbán végighazudozta az általa tartott kormányinfót, nem tudták a hazugságaival szembesíteni. Nem röhögték ki, nem fulladt az egész ordenáré hazudozás közbotrányba, s ez az ember nem nullázódott le morálisan, a termet a hivatalához illő, de neki nem járó tisztelettel hagyhatta el. Ez az igazi botrány.
Ennek ellenére saját maga is ellentmondásokba keveredett, amikor egyik oldalról tagadta, hogy Ukrajnában háború van, később pedig véres háborúnak nevezte azt. Minden lényeges és fontos kérdésben hazudott, egy igaz szó nem hangzott el. A sajtótudósítások óvatosan hivatkoznak a hazug állításokat cáfoló tényekre, de nem háborodnak fel.
Orbán Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelőt, gyerekkori barátját, futballcsapatának pályát meszelő gondnokát, és Tiborcz István nevű vejét, tőketulajdonosoknak nevezte, akiknek minden más tőketulajdonossal együtt sok sikert kívánt. Mészárosnak egy fillér tőkéje nem volt, amihez nem korrupt módon Orbán segítségével jutott hozzá. Ő Orbán strómanja.
Ugyanez vonatkozik a vejére is, aki az életben nem lett volna többszáz milliárdos vagyon „tőketulajdonosa”, ha azt az apósa, Orbán Viktor miniszterelnök nem lopja ki neki a köz vagyonából. Míg más valódi tőketulajdonosok vagy elveszítették a vagyonukat vagy nagy csendben külföldre menekültek azzal, mert amire ők szemet vetnek, azt elveszik.
Ezek után azt állítani, hogy „a törvényeket mindenkinek be kell tartania”, a szemérmetlen arcátlanság teteje. Ha itt mindenki betartaná a törvényt, akkor neki, a Mészárosnak és a vejének már régen börtönben kellene ülni. Megismételni az állítást, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, az ország népének szembeköpése. Világbajnok inflációt gerjesztettek.
Hazugság, hogy egy védelem alatt álló miniszterelnök csak kormánygéppel repülhet a magánútjaira, miközben azokat nem is fizeti ki. Kormánygépek magáncélra való használata esetén egy jogállamban eljárás indul. A törvényekre és szabályokra való hivatkozásai azért nevetségesek, mert ők semmiféle szabályt vagy törvényt nem tartanak be...
2023 – AZ ÉV, AMIKOR A NER KIIKTATTA A „NE LOPJ!”-PARANCSOLATOT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.12.20.
A 2010-es kormányváltáskor Orbán Viktor erősen fogadta: „minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből”, hiszen magán- és közérdek nem fonódhat össze. Aztán rendre elmondta, hogy ő személyesen soha nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Nos, ezek az állítások idén megdőltek. A sajtó – köztük lapunk – bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a kormányfő családja és legközvetlenebb környezete titkos csatornákon gyűjt állami forrásokat, illetve szed védelmipénz-jellegűnek tűnő milliárdokat tenderbajnok nagyvállalkozóktól. A miniszterelnök pedig igenis foglalkozik üzleti ügyekkel – nem kicsit, nagyon. Mindezek fényében új kormányzati kommunikációs panelt kellett szülni: „közhaszon csak magánhasznon keresztül, közérdek csak magánérdeken keresztül jöhet létre”. Vagyis a 2023-as Orbán Viktor végképp eltörölte a 2010-est. Nagy pofon ez azoknak, akik még adnak a „Ne lopj!”-parancsolatra. Vélemény.
Vannak különbözőképp megítélhető dolgok. Mi például itt, a Válasz Online-nál úgy gondoljuk, Orbán Viktor extrém szívességet tett a Kremlnek azzal, hogy a legutóbbi EU-csúcson egyedül akadályozott meg egy világpolitikai jelentőségű döntést – ezzel rontva az ukrán ellenállás esélyeit. Mások szerint viszont Zelenszkij egy senki, ukrán nép nincs, Putyin pedig a világ normalitásának letéteményese – agresszorként is –, tehát a magyar kormányfő „békepolitikája” helyes. Utóbbi álláspont innen nézve borzalmas, mégis létezik. Maradva a közelmúltnál: mi például itt, a Válasz Online-nál úgy gondoljuk, nem azért másztunk ki a pártállamból bő harminc éve, hogy ma hatalmi helyzetben lévő politikusok kérjék számon a kormánytévé Célpontjában a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatóját – a Mandiner farizeusi hergelése nyomán –, amiért betehette a lábát az intézménybe egy ellenzéki aktivista. Mások szerint viszont egy egyházi iskolában nem fordulhat elő, hogy orientációs zavart okoznak a diákok elméjében, nehezítik a keresztény mintaemberek kinevelésének folyamatát, hagyják tüntikézni a pedagógusokat. Különösen egy olyan szerzetesi gimnáziumban tilos mindez, amelynek az állam épített sportcsarnokot – koprodukcióban Mészáros Lőrinc köreivel. Nos, ez utóbbi álláspont innen nézve borzalmas, mégis létezik.
Véleményes ügyeket említettünk, ahol a vitázó felek végtelen számú – erkölcsi és történelmi – érvet tudnak felsorakoztatni a maguk igaza mellett, és esélytelen, hogy a „társadalmi párbeszéd” valamiféle közös igazságba torkolljon. Akad azonban egy közéleti téma, amelyben alapvető egyetértés van, illetve volt, amíg lehetett. A lopásról van szó. Azt, hogy a lopás – például az államkassza magáncélú megcsapolása – bűn, mindenki tudja, érzi, vallja. Ki belső meggyőződésből, ki irigységből, ki harsányan, ki a cinkosok némaságával. Sőt, olyannyira konszenzuális ez a dolog, hogy maguk az elkövetők sem gondolják tisztának a cselekedeteiket. Titokzatos pénznyelő cégstruktúrákat építenek, trükkök százaihoz folyamodnak, hogy le ne bukjanak, meg ne szégyenüljenek. Miközben tehát Putyint vagy a számonkérőszék-üzemmódba kapcsolt Mandinert utálják és dicsőítik is elegen, a szabad lopásért senki nem áll ki nyilvánosan. Sőt, szavakban eddig mindenki a lopás esküdt ellenségeként pozícionálta magát.
Az első kétharmados győzelem után Orbán Viktor is sokszor visszhangozta a közpénzek elsíbolásával kapcsolatos egyetemes véleményt – s kárhoztatta a korrupt, állami forrásokra optimalizált vállalkozásokat, különösen az offshore-lovagok kezében lévő átláthatatlan egységeket. A 2010-es akciótervek felvezetésekor ilyen mondatokkal állt elő: „Be kell bizonyítanunk, hogy Magyarország immár elég erős és elszánt ahhoz, hogy a közérdeket érvényesítse a magánérdekkel szemben”. Meg ilyenekkel: „A közérdeket csak az állam tudja érvényesíteni. Ebből viszont az is következik, hogy az államnak csak a közérdeket szabad képviselnie. Ehhez erős állam kell. A modern állam kisebb, de erősebb, és csak a közérdeket képviseli; semmilyen magánérdeket nem képviselhet. Nekünk az a feltett szándékunk, hogy olyan államot működtessünk, amely minden magyar ember állama, ezért minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből.” Sőt, még fokozta is: „Az elmúlt évek gyötrő gondjai, fájdalmas bajai éppen abból adódtak, hogy a magánérdek teljesen behálózta az államot, és egyúttal kiszorította a közérdeket. Ennek az lett a következménye, hogy az állam magánérdekeket kezdett finanszírozni, magánvállalkozásoknak utalt át hatalmas összegeket az adófizetők pénzéből, közkövetelésekről mondott le, minden ésszerű indok és ellenőrzés nélkül.” Majd a rezümé: „Arra van szükség, hogy magán- és közérdek ne fonódhasson össze, az államot magánérdekmentes szférává kell tennünk!”...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.12.20.
Vannak különbözőképp megítélhető dolgok. Mi például itt, a Válasz Online-nál úgy gondoljuk, Orbán Viktor extrém szívességet tett a Kremlnek azzal, hogy a legutóbbi EU-csúcson egyedül akadályozott meg egy világpolitikai jelentőségű döntést – ezzel rontva az ukrán ellenállás esélyeit. Mások szerint viszont Zelenszkij egy senki, ukrán nép nincs, Putyin pedig a világ normalitásának letéteményese – agresszorként is –, tehát a magyar kormányfő „békepolitikája” helyes. Utóbbi álláspont innen nézve borzalmas, mégis létezik. Maradva a közelmúltnál: mi például itt, a Válasz Online-nál úgy gondoljuk, nem azért másztunk ki a pártállamból bő harminc éve, hogy ma hatalmi helyzetben lévő politikusok kérjék számon a kormánytévé Célpontjában a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatóját – a Mandiner farizeusi hergelése nyomán –, amiért betehette a lábát az intézménybe egy ellenzéki aktivista. Mások szerint viszont egy egyházi iskolában nem fordulhat elő, hogy orientációs zavart okoznak a diákok elméjében, nehezítik a keresztény mintaemberek kinevelésének folyamatát, hagyják tüntikézni a pedagógusokat. Különösen egy olyan szerzetesi gimnáziumban tilos mindez, amelynek az állam épített sportcsarnokot – koprodukcióban Mészáros Lőrinc köreivel. Nos, ez utóbbi álláspont innen nézve borzalmas, mégis létezik.
Véleményes ügyeket említettünk, ahol a vitázó felek végtelen számú – erkölcsi és történelmi – érvet tudnak felsorakoztatni a maguk igaza mellett, és esélytelen, hogy a „társadalmi párbeszéd” valamiféle közös igazságba torkolljon. Akad azonban egy közéleti téma, amelyben alapvető egyetértés van, illetve volt, amíg lehetett. A lopásról van szó. Azt, hogy a lopás – például az államkassza magáncélú megcsapolása – bűn, mindenki tudja, érzi, vallja. Ki belső meggyőződésből, ki irigységből, ki harsányan, ki a cinkosok némaságával. Sőt, olyannyira konszenzuális ez a dolog, hogy maguk az elkövetők sem gondolják tisztának a cselekedeteiket. Titokzatos pénznyelő cégstruktúrákat építenek, trükkök százaihoz folyamodnak, hogy le ne bukjanak, meg ne szégyenüljenek. Miközben tehát Putyint vagy a számonkérőszék-üzemmódba kapcsolt Mandinert utálják és dicsőítik is elegen, a szabad lopásért senki nem áll ki nyilvánosan. Sőt, szavakban eddig mindenki a lopás esküdt ellenségeként pozícionálta magát.
Az első kétharmados győzelem után Orbán Viktor is sokszor visszhangozta a közpénzek elsíbolásával kapcsolatos egyetemes véleményt – s kárhoztatta a korrupt, állami forrásokra optimalizált vállalkozásokat, különösen az offshore-lovagok kezében lévő átláthatatlan egységeket. A 2010-es akciótervek felvezetésekor ilyen mondatokkal állt elő: „Be kell bizonyítanunk, hogy Magyarország immár elég erős és elszánt ahhoz, hogy a közérdeket érvényesítse a magánérdekkel szemben”. Meg ilyenekkel: „A közérdeket csak az állam tudja érvényesíteni. Ebből viszont az is következik, hogy az államnak csak a közérdeket szabad képviselnie. Ehhez erős állam kell. A modern állam kisebb, de erősebb, és csak a közérdeket képviseli; semmilyen magánérdeket nem képviselhet. Nekünk az a feltett szándékunk, hogy olyan államot működtessünk, amely minden magyar ember állama, ezért minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből.” Sőt, még fokozta is: „Az elmúlt évek gyötrő gondjai, fájdalmas bajai éppen abból adódtak, hogy a magánérdek teljesen behálózta az államot, és egyúttal kiszorította a közérdeket. Ennek az lett a következménye, hogy az állam magánérdekeket kezdett finanszírozni, magánvállalkozásoknak utalt át hatalmas összegeket az adófizetők pénzéből, közkövetelésekről mondott le, minden ésszerű indok és ellenőrzés nélkül.” Majd a rezümé: „Arra van szükség, hogy magán- és közérdek ne fonódhasson össze, az államot magánérdekmentes szférává kell tennünk!”...
2023. december 19., kedd
KÁRPÁTI JÁNOS: HOGYAN FŐTT LE A VÉTÓPÓTLÓ KÁVÉ BRÜSSZELBEN?
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.12.18.
A 2023. december 18-i Reggeli személyben Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Kárpáti János, külpolitikai újságíró, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője volt, akivel Magyarország és az EU viszonyáról beszélgettek, különös tekintettel Orbán Viktor legutóbbi kávézására, amit vétózás helyett tett meg Brüsszelben.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.12.18.
A 2023. december 18-i Reggeli személyben Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Kárpáti János, külpolitikai újságíró, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője volt, akivel Magyarország és az EU viszonyáról beszélgettek, különös tekintettel Orbán Viktor legutóbbi kávézására, amit vétózás helyett tett meg Brüsszelben.
CSAK A PROTOKOLLT KÖVETTÉK BESZÉLGETÉS RENÉE POSTMA HOLLAND ÚJSÁGÍRÓVAL
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: BÉRCZES TIBOR
2023.12.15.
Renée Postma hetvenéves. Nyugdíjba vonulása előtt az NRC Handelsblad külpolitikai tudósítójaként dolgozott, többek közt Kelet-Európában. Három évvel ezelőtt a szűrővizsgálaton mellrákot diagnosztizáltak nála. A csaknem másfél éven át tartó kezelés sikeres volt, ma már tünetmentes. Az interjúban elmondja, hogyan zajlott, hogyan élte meg, és milyen nyomot hagyott benne ez a majdnem másfél év.
– Nem, soha nem volt titok. Amikor kiderült, azonnal elmondtam a hozzám közel állóknak. Mivel folyamatosan hívtak, kitaláltam, hogy e-mailben időről időre megírom nekik, épp hol tartok. Leírtam, amikor kemóztak, amikor jobban és amikor rosszabbul éreztem magam.
– Hollandiában kétévente behívnak szűrővizsgálatokra, ahol mammográfiai vizsgálatot is csinálnak. Most is elmentem. Már el is felejtettem, amikor felhívott a háziorvos. Azt mondta, hogy találtak valamit, szükség van további vizsgálatokra, és már nézte is a gépen, hol mennyi a várakozási idő. Megnevezett három kórházat, de végül egy kis magánklinikát javasolt, amiről nagyon jók voltak a tapasztalatai. Mivel akkor volt a járvány, szívesebben választottam én is a kisebb intézményt.
– A magánklinika ugyanúgy része a biztosításnak, tehát bármely „átlagos” holland számára elérhető. Csak az a különbség, hogy a kisebb klinikák szakosodva vannak, ez például mellrákra.
Mi ketten a férjemmel havonta 377 euró biztosítást fizetünk. Ebben van némi többletszolgáltatás, de amit én kaptam, az az alapcsomagban is benne van. Amikor intézményt választasz, meg tudod nézni az egyes intézményekre vonatkozó értékeléseket is. A várakozási idő, amely alapjában véve attól függ, melyik stádiumban van a beteg, nem volt a többi, nagyobb kórházban sem lényegesen hosszabb. A klinikán két nap múlva már meg is vizsgáltak, és a biopsziát is nyomban megcsinálták. Újabb két nappal később felhívott az onkológus, és közölte, hogy az enyém a betegség egy nagyon agresszív változata, amit nem lehet többlethormonnal vagy fehérjével kezelni, és kemót javasolt. Másnap személyesen töviről hegyire elmondott mindent a betegségről és a kezelésről. Erre a beszélgetésre a férjem is elkísért. Kaptam tizenkettőt az egyik fajta kemóból, majd négyet egy „töményebből”, és aztán jött az operáció...
Szerző: BÉRCZES TIBOR
2023.12.15.
– Zavar, ha a betegségedről kérdeznek?
– Nem, soha nem volt titok. Amikor kiderült, azonnal elmondtam a hozzám közel állóknak. Mivel folyamatosan hívtak, kitaláltam, hogy e-mailben időről időre megírom nekik, épp hol tartok. Leírtam, amikor kemóztak, amikor jobban és amikor rosszabbul éreztem magam.
– Hogy derült ki, hogy baj van?
– Hollandiában kétévente behívnak szűrővizsgálatokra, ahol mammográfiai vizsgálatot is csinálnak. Most is elmentem. Már el is felejtettem, amikor felhívott a háziorvos. Azt mondta, hogy találtak valamit, szükség van további vizsgálatokra, és már nézte is a gépen, hol mennyi a várakozási idő. Megnevezett három kórházat, de végül egy kis magánklinikát javasolt, amiről nagyon jók voltak a tapasztalatai. Mivel akkor volt a járvány, szívesebben választottam én is a kisebb intézményt.
– A biztosítás szempontjából mindegy, hogy egy gyógyintézmény állami vagy magán?
– A magánklinika ugyanúgy része a biztosításnak, tehát bármely „átlagos” holland számára elérhető. Csak az a különbség, hogy a kisebb klinikák szakosodva vannak, ez például mellrákra.
Mi ketten a férjemmel havonta 377 euró biztosítást fizetünk. Ebben van némi többletszolgáltatás, de amit én kaptam, az az alapcsomagban is benne van. Amikor intézményt választasz, meg tudod nézni az egyes intézményekre vonatkozó értékeléseket is. A várakozási idő, amely alapjában véve attól függ, melyik stádiumban van a beteg, nem volt a többi, nagyobb kórházban sem lényegesen hosszabb. A klinikán két nap múlva már meg is vizsgáltak, és a biopsziát is nyomban megcsinálták. Újabb két nappal később felhívott az onkológus, és közölte, hogy az enyém a betegség egy nagyon agresszív változata, amit nem lehet többlethormonnal vagy fehérjével kezelni, és kemót javasolt. Másnap személyesen töviről hegyire elmondott mindent a betegségről és a kezelésről. Erre a beszélgetésre a férjem is elkísért. Kaptam tizenkettőt az egyik fajta kemóból, majd négyet egy „töményebből”, és aztán jött az operáció...
EGYRE INKÁBB ZOMBIVÁ VÁLNAK ORBÁN „GLOBALISTÁI”
TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.12.19.
A nemzetközi szervezetek megítélése mind a politikatudományos szakirodalomban, mind a belpolitikai retorikában és közéleti megnyilvánulásokban is eléggé szélsőséges. Egyfelől az ideológiai spektrum mindkét végén népszerű rögeszme, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek valamiféle külső érdeket képviselnek és próbálnak ráerőltetni a védtelen nemzetekre. Csupán abban van eltérés, hogy pontosan mi ez a külső érdek: míg az amerikai vagy akár újabban a magyar jobbszélen, például Orbán Viktornál a „globalistákról” és egyéb, közelebbről meg nem nevezett, a nemzeti szuverenitást és a „hagyományos értékeket” eltipró sátáni erőkről van szó, addig a fejlődő országokban és a nyugati baloldalon inkább az amerikai és európai politikai, gazdasági és eszmei imperializmus nyúlványaiként hajlamosak kezelni a nemzetközi intézményeket.
A kevésbé felvilágosult elképzelések szerint viszont a nemzetközi szervezetek a viták békés rendezését és a kismillió globális probléma szabályozását szolgálják, és a baj nem a „globalisták” befolyása, hanem éppen ellenkezőleg. Az, hogy ezek relatíve gyenge és törékeny entitások, amelyek csak mérsékelten képesek felülkerekedni egyes szuverén államok önkényén, és ebből fakadóan nehezen képesek feloldani a nemzetközi kihívások megoldását hátráltató kismillió állami érdekellentétet.
Az elmúlt évek inkább az utóbbiról szóltak, a nemzetközi intézményrendszer működését sokkal inkább a növekvő széthúzás jellemezte, mint a globalisták zsarnoksága:
Ezek a problémák persze nem az elmúlt pár évben kezdődtek. A világpolitikát és a burjánzó globalizáció gazdasági, társadalmi vagy akár közegészségügyi vetületeit szabályozni hivatott nemzetközi intézményrendszer működtetése az inherens érdekellentétek miatt mindig is nehézkes volt. Az ENSZ BT nagyhatalmi viszálykodásai a kezdetektől megvoltak, és a vétó a kezdetektől szűkítette a szerv cselekvőkészségét; a világszervezet alapokmányában szereplő magasztos elvekre a nemzetközi közösség döntő része magasról tesz, gyakran beleértve annak eredeti megfogalmazóit is; a gazdasági egyezményeket pedig mindenki addig tartja be, ameddig érdekében áll, aztán elkezd kifogásokat keresni.
Ezzel együtt az elmúlt bő évtizedben a működési zavart növelte, hogy a feltörekvő országok világpolitikai és gazdasági szerepének növekedésével mélyülni kezdett a szakadék a nemzetközi szervezetekkel szembeni igények és a status quo nyújtotta realitások között, miközben a geopolitikai feszültségek még a korábban nyugodtabb intézményeket is átpolitizálták. Az optimistább értékelések szerint azonban még korai lenne temetni a globális együttműködést, mert az sokkal többről szól annál, mint a BT-ben folyó szókarate vagy az emberi jogokról való parttalan egymásra mutogatás...
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.12.19.
A kevésbé felvilágosult elképzelések szerint viszont a nemzetközi szervezetek a viták békés rendezését és a kismillió globális probléma szabályozását szolgálják, és a baj nem a „globalisták” befolyása, hanem éppen ellenkezőleg. Az, hogy ezek relatíve gyenge és törékeny entitások, amelyek csak mérsékelten képesek felülkerekedni egyes szuverén államok önkényén, és ebből fakadóan nehezen képesek feloldani a nemzetközi kihívások megoldását hátráltató kismillió állami érdekellentétet.
Az elmúlt évek inkább az utóbbiról szóltak, a nemzetközi intézményrendszer működését sokkal inkább a növekvő széthúzás jellemezte, mint a globalisták zsarnoksága:
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), amely elvben a nemzetközi béke és biztonság felett őrködik, jellemzően nem tud zöld ágra vergődni világunk nagyobb konfliktusai esetében, nem kis részt azért, mert ezekben a vétójoggal bíró állandó tagok is érintettek;
- a legnagyobb európai biztonsági intézmény, az 1970-es években eredetileg a két blokk közötti párbeszéd fórumaként létrejött, 57 tagú Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az ukrajnai orosz agresszió óta tetszhalott állapotban van;
- a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) utolsó tárgyalási fordulója nagyjából húsz éve siklott ki, és az Egyesült Államok – az alterglobalizáció baloldali híveinek álmait valóra váltva – 2019 óta a szervezet vitarendezési eljárását is ellehetetlenítette;
- az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járvány során politikai csatározások tárgyává és helyszínévé vált, és politikai és materiális kapacitásainak hiányában nem volt képes hatékonyan ellátni feladatát, ami részben pont az ilyen járványok nemzetközi kezelése lenne;
- az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa trollkodó diktatúrákkal van tele, a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrejött Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) néhány afrikai diktátor és hadúr elítélésén túl nem csinált semmi érdemlegeset, miközben lenne pár potenciális háborús bűnös máshol is; az ENSZ tengerjogi egyezményét az Egyesült Államok nem is ratifikálta, Kína pedig magasról tesz rá; december elején pedig az Egyesült Arab Emírségek adott otthont az ENSZ globális klímakonferenciájának, amelynek mellékágán a rezsim olaj- és gázüzleteket tervezett kötni az odaérkező hatalmasságokkal;
- Donald Trump amerikai elnöksége alatt a NATO is válságba került, és bizonyos körökben az Európai Unióval kapcsolatban is visszatérő szöveg, hogy majdhogynem folyamatosan a szétesés szélén táncol;
- közben Kína vezetésével több új, bizonyos fokig ezen intézményekkel rivális, illetve azok autoritását meghaladni szándékozó fórum jött létre.
Ezek a problémák persze nem az elmúlt pár évben kezdődtek. A világpolitikát és a burjánzó globalizáció gazdasági, társadalmi vagy akár közegészségügyi vetületeit szabályozni hivatott nemzetközi intézményrendszer működtetése az inherens érdekellentétek miatt mindig is nehézkes volt. Az ENSZ BT nagyhatalmi viszálykodásai a kezdetektől megvoltak, és a vétó a kezdetektől szűkítette a szerv cselekvőkészségét; a világszervezet alapokmányában szereplő magasztos elvekre a nemzetközi közösség döntő része magasról tesz, gyakran beleértve annak eredeti megfogalmazóit is; a gazdasági egyezményeket pedig mindenki addig tartja be, ameddig érdekében áll, aztán elkezd kifogásokat keresni.
Ezzel együtt az elmúlt bő évtizedben a működési zavart növelte, hogy a feltörekvő országok világpolitikai és gazdasági szerepének növekedésével mélyülni kezdett a szakadék a nemzetközi szervezetekkel szembeni igények és a status quo nyújtotta realitások között, miközben a geopolitikai feszültségek még a korábban nyugodtabb intézményeket is átpolitizálták. Az optimistább értékelések szerint azonban még korai lenne temetni a globális együttműködést, mert az sokkal többről szól annál, mint a BT-ben folyó szókarate vagy az emberi jogokról való parttalan egymásra mutogatás...
VÉTÓNINDZSA BRÜSSZELBEN; DÚRÓ DÓRA FEAT. NOVÁK ELŐD VS. POTTYONDY FEAT. RADICS PETI
POTTYONDY PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.12.18.
Vétónindzsa Brüsszelben; Dúró Dóra feat. Novák Előd vs. Pottyondy feat. Radics Peti...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.12.18.
Vétónindzsa Brüsszelben; Dúró Dóra feat. Novák Előd vs. Pottyondy feat. Radics Peti...
NAGY A TITKOLÓZÁS A FÜLÖP-SZIGETEKRŐL ÉRKEZETT BUSZSOFŐRÖK KÖRÜL, JANUÁRBAN MINDENESETRE MÁR TALÁLKOZHATUNK VELÜK BUDAPESTEN
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.19.
A Fülöp-szigeteki buszsofőröket toborzó cég trükközéssel kerülné ki a városvezetés által beharangozott ellenőrzést.
Nagy a titkolózás a Fülöp-szigetekről érkezett buszsofőrök körül, januárban mindenesetre már találkozhatunk velük Budapesten – tudtuk meg. A Fülöp-szigeteki buszsofőröket toborzó ArrivaBus Kft. némi trükközéssel kerülné ki a budapesti városvezetés által beharangozott ellenőrzést. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jó előre jelezte, hogy a szolgáltatóknak nem tilthatják meg külföldi munkavállalók foglalkoztatását, de szigorúan számon fogják kérni az üzembiztonsági és utastájékoztatási követelmények betartását, különösen a kielégítő kommunikációhoz szükséges nyelvtudást.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződéses partnere, az ArrivaBus Kft. ezt úgy kerülné ki, hogy elsőként a 100E jelű közvetlen repülőtéri járaton állítaná szolgálatba a Fülöp-szigetekről érkezett 23 buszvezetőt, ott ugyanis kevésbé feltűnő, ha csak angolul kommunikálnak – osztotta meg értesülését a Népszavával az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.
Naszályi Gábor szakszervezeti elnök szerint a vendégmunkások éppen addigra rázódnának bele a budapesti forgalomba, mire hazamennek. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a Deák Ferenc tér közötti vonalon közlekedő reptéri járat ugyanis Budapest egyik legnehezebb útvonalának számít, hiszen a védett biciklisávok kialakításával leszűkült Üllői út, illetve a belváros legforgalmasabb főútjának és csomópontjainak számító Károly körút, Kálvint tér, Astoria, Deák tér embert próbáló feladvány a budapesti forgalomban edződött hazai buszvezetőknek is, nemhogy a kevesebb, mint két hónapja Budapestre érkezett filippinó sofőröknek. Ráadásul a járat első ajtós felszállási rend szerint közlekedik, így az utazási jogosultságot a sofőrök ellenőrzik, illetve tőlük is vásárolhatnak jegyet az utasok.
Az ArrivaBus a vendégmunkások budapesti foglalkoztatásának buktatóit firtató kérdéseinkre csupán egy korábbi közleményét küldte el, miszerint a komplex toborzási program keretében kiválasztott a Fülöp-szigeteki munkavállalók „nagyon vidám emberek”. Az Arriva toborzó partnere, a PannonJob Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Attila egy korábbi sajtótájékoztatón azzal nyugtatott mindenkit, hogy a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Munkaügyi Hatóság a teljes munkaerő-közvetítési folyamatot felügyeli a kiválasztástól a szerződéskötésen át a célországbeli megérkezéséig. A vendégmunkások az új szabályoknak megfelelően 2+1 évig maradhatnak Magyarországon...
Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.19.
Nagy a titkolózás a Fülöp-szigetekről érkezett buszsofőrök körül, januárban mindenesetre már találkozhatunk velük Budapesten – tudtuk meg. A Fülöp-szigeteki buszsofőröket toborzó ArrivaBus Kft. némi trükközéssel kerülné ki a budapesti városvezetés által beharangozott ellenőrzést. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jó előre jelezte, hogy a szolgáltatóknak nem tilthatják meg külföldi munkavállalók foglalkoztatását, de szigorúan számon fogják kérni az üzembiztonsági és utastájékoztatási követelmények betartását, különösen a kielégítő kommunikációhoz szükséges nyelvtudást.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződéses partnere, az ArrivaBus Kft. ezt úgy kerülné ki, hogy elsőként a 100E jelű közvetlen repülőtéri járaton állítaná szolgálatba a Fülöp-szigetekről érkezett 23 buszvezetőt, ott ugyanis kevésbé feltűnő, ha csak angolul kommunikálnak – osztotta meg értesülését a Népszavával az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.
Naszályi Gábor szakszervezeti elnök szerint a vendégmunkások éppen addigra rázódnának bele a budapesti forgalomba, mire hazamennek. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a Deák Ferenc tér közötti vonalon közlekedő reptéri járat ugyanis Budapest egyik legnehezebb útvonalának számít, hiszen a védett biciklisávok kialakításával leszűkült Üllői út, illetve a belváros legforgalmasabb főútjának és csomópontjainak számító Károly körút, Kálvint tér, Astoria, Deák tér embert próbáló feladvány a budapesti forgalomban edződött hazai buszvezetőknek is, nemhogy a kevesebb, mint két hónapja Budapestre érkezett filippinó sofőröknek. Ráadásul a járat első ajtós felszállási rend szerint közlekedik, így az utazási jogosultságot a sofőrök ellenőrzik, illetve tőlük is vásárolhatnak jegyet az utasok.
Az ArrivaBus a vendégmunkások budapesti foglalkoztatásának buktatóit firtató kérdéseinkre csupán egy korábbi közleményét küldte el, miszerint a komplex toborzási program keretében kiválasztott a Fülöp-szigeteki munkavállalók „nagyon vidám emberek”. Az Arriva toborzó partnere, a PannonJob Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Attila egy korábbi sajtótájékoztatón azzal nyugtatott mindenkit, hogy a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Munkaügyi Hatóság a teljes munkaerő-közvetítési folyamatot felügyeli a kiválasztástól a szerződéskötésen át a célországbeli megérkezéséig. A vendégmunkások az új szabályoknak megfelelően 2+1 évig maradhatnak Magyarországon...
NEM LEHET MINDIG "MAGYAR KÁVÉSZÜNETET" TARTANI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZERMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.19.
Az a mód, ahogyan sikerült elkerülni a magyar vétót az ukránokkal való tárgyaláskezdés ügyében, bár rendben van, a német kancellár, az Orbánt kávézni küldő Olaf Scholz szerint sem minden esetben bevethető eszköz – írja az EurActiv.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.19.
„Csütörtökön és pénteken megértettük, hogy egy kevéssel több időre van szükség a Magyarországgal együttes, egyhangú döntéshez, ami a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodáshoz kell”. Ezt a kijelentést idézi a Reuters hírügynökség Charles Micheltől, az uniós országok vezetőit összefogó testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökétől, aki tegnap közölte, hogy február elsején tartják az EU rendkívüli csúcstalálkozóját. Azon megpróbálnak egyetértésre jutni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatásról, amit Orbán Viktor a múlt heti brüsszeli találkozón megvétózott. A magyar miniszterelnök ellenállása miatt a 2027-ig szóló uniós keretköltségvetés módosítása sem kaphatott zöld utat. Kijev támogatása mellett több pénzt akarnak fordítani egyebek közt a menekültügy kezelésére, valamint biztonságra és védelemre is.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a múlt heti csúcstalálkozón Ukrajnát illetően csak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésében sikerült megállapodni. Január elsején egyébként Spanyolországtól Belgium veszi át fél évre az EU soros országelnökségi feladatait.
Beveti-e újra az EU a "magyar kávészünetet"?Az a mód, ahogyan sikerült elkerülni a magyar vétót az ukránokkal való tárgyaláskezdés ügyében, továbbra is élénken foglalkoztatja az elemzőket. Orbán a szavazás idejére kiment a teremből. Az EurActiv azt a kérdést boncolgatja, hogy vajon lehet-e a jövőre nézve modellértékűnek tekinteni a brüsszeli hírportál által „Orbán-módszernek” is nevezett „magyar kávészünetet”.
Uniós tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy ez a szokatlanság dacára jogilag teljesen rendben van, a magyar kormányfő előzetes megállapodás alapján, úgymond konstruktív jelleggel volt távol.
Azt, hogy ez szükség esetén meg is ismételhető, a cikk egyáltalán nem tartja kizártnak, hiszen most megmutatkozott, hogy így át lehet hidalni súlyos nézeteltéréseket, amikor teljes konszenzusra van szükség, és sürgős a döntéshozatal, például azért, mert valamilyen értelemben válságos a helyzet. A portál megjegyzi, hogy alacsonyabb szinten, szórványosan már elő is fordult ilyen távolmaradás, például, amikor a külügyminiszterek az Ukrajna számára indítandó új katonai kiképző misszióról döntöttek.
A problémák megkerülése azonban kockázatos dolog, ezért a múlt heti siker nem jelenti azt, hogy az uniós csúcsvezetők hamar újra élni kívánnának vele, és többen inkább óvatosságra intenek – jegyzi meg az EurActiv. Idézi Olaf Scholzot, aki ténylegesen javasolta az ülésen Orbánnak, hogy hagyja el a termet. A német kancellár szerint ezzel a módszerrel nem lehet állandóan élni, a legtöbbször azért közös döntésre kell jutni.
Ami a február elsejei újabb nekifutást illeti Ukrajna megsegítése kérdésében, a brüsszeli portál írása nem egy újabb „magyar kávészünet” lehetőségét említi arra az esetre, ha ott sem sikerülne kialakítani közös álláspontot, hanem azt, hogy akkor a többi 26 tagállamnak más megoldást kell találnia.
Orbán Viktor nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, de korlátozottak a lehetőségeiA Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja a múlt heti EU-csúcson történtek alapján arról ír, hogy Orbán Viktor alapos nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, és vezető szerepre törekszik a liberalizmusellenes nemzetközi rendben, de ehhez korlátozottak az eszközei. A cikk kiemeli, hogy az uniós vezetők ígéretet tettek Ukrajna további támogatására, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – aki régóta tüske az EU-ban, és fenekestül fel akarja forgatni annak terveit - blokkolta az 50 milliárd euró odaítélését. A nacionalista-konzervatív lázító, aki az elmúlt 25 esztendőből 17-et országa élén töltött, a New York-i lap szerint elemében volt a múlt heti csúcstalálkozón, amikor ő uralta az uniós politikát.
A fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkörVégezetül a londoni Financial Times véleménycikke valami gyökeresen más témáról, a demográfiáról. Eszerint a jómódú országok részben azért kénytelenek megnyitni kapujukat a bevándorlók előtt, hogy legyen, aki elvégzi azt a munkát, amit a saját lakosság nem hajlandó elvégezni. És a fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkör. Az OECD-országok között Izrael kivételével egy sincs, ahol a termékenységi ráta 2 fölé kerülne, vagyis biztosított lenne a népességszám legalább szinten tartása. Még az olyan országok, mint Franciaország és Magyarország is elmaradnak ettől, ahol nagy összegeket költenek arra, hogy több gyerek szülessen. Magyarországon a GDP 5 százalékát költik erre, de az 1,6 tizedes mutató nem jobb, mint az Egyesült Királyságé, ahol ennél sokkal szűkmarkúbb a családpolitika. A szerző az egyik gondot abban látja, hogy Magyarországon nagyon kevés jut a szülést megelőző időszakban nyújtott segítségre, valamint arra is, hogy a nők karrieresélyei a szülés nyomán ne romoljanak. A magyar modell kimondottan arra ösztönzi a nőket, hogy a szülés után maradjanak otthon – írja a Financial Times.
EGÉSZSÉGÜGYI DEFORM: AMI MAGÁN, LEGYEN ÁLLAMI, AMI ÁLLAMI, LEGYEN MAGÁN!
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.12.19.
Hogyan lehetséges, hogy a magyar egészségügyben egyszerre üres a kórházi ágyak 30-45 százaléka és közben több mint negyvenezer ember van várólistán? Hogyan keletkezhetett rekordmennyiségű, 150 milliárd forint kifizetetlen számla egy évtizeddel azután, hogy lényegében az összes kórházat államosították? Miért csak Lázár János városa marad ki a megyében a nagy centralizációból, ha az egyébként olyan remek intézkedés? Az utóbbi évtizedek legnagyobb kórházi egészségügyi átalakítása folyik, ám a betegek inkább azt észlelik, hogy kiszorulnak az ellátásból. Az orvosok és nővérek energiáit példátlan átszervezések kötik le, ami állami, azt privatizálják, ami privát, azt államosítják, amit lehet, azt elveszik az önkormányzatoktól, és továbbra is a legfőbb gyógymódnak a centralizációt tekintik. Az egészségügy átalakításának története – ezúttal a tulajdonformák változásának szempontjából figyelve.
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.12.19.
Minden idők talán legnehezebb olyan évét zárta a magyar egészségügy, amikor nem kellett külső behatásra (Covid, háború) reagálnia. A betegek három okból is úgy érezhették, hogy megnehezedett az életük:
- Tovább nőttek a várólisták, több mint negyvenezren várnak ellátásra, kétszer annyian, mint a pandémia előtt. A sor pedig egyre nő.
- A kórházak sosem voltak ilyen eladósodottak, és a mostanában megérkező 90 milliárdos állami konszolidáció sem tudta megszüntetni a feszültséget. Mindez kihat a betegellátásra is.
- A korábbi években a magánegészségügy lépett be ott, ahol az állami nem tudott megfelelő időben vagy minőségben szolgáltatni. 2023-ban több jel is arra utal, hogy a biztosítottak egyre kevéssé képesek duplán finanszírozni a saját ellátásukat (egyrészt járulékból, másrészt készpénzben a magánklinikákon). Csökkent a fizetőképes kereslet: több magánintézmény bevezette, hogy hitelre műti meg a betegeit. Egyes helyek a fapados légitársaságokhoz hasonlóan úgynevezett dinamikus árazást vezettek be, hogy a kevéssé keresett orvosok és időpontok felé tereljék a pénzügyi nehézségekkel küzdő betegeiket. Több korábban eltervezett befektetést lassítottak, és – az elmúlt évek terjeszkedése után – bezárt egy vidéki magánszülészet, a szegedi Maternity, mert nem volt elég nagy a forgalma...
ELVILEG TÖBBPÁRTI DEMOKRÁCIÁBAN TOTALITÁRIUS TÍPUSÚ PROPAGANDA: HARASZTI MIKLÓS A MAGYAR MÉDIÁRÓL
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.19.
Az EU-n belül az igazi veszély nem a szólásszabadság korlátozása, hanem a médiaszabadság korlátozása, a médiapluralizmus hiánya – mondja interjúnkban az első magyar médiatörvény egyik megalkotója. A később az EBESZ sajtószabadság-felelőseként dolgozó Haraszti Miklós szerint annak az utópiának, hogy a médiában jön létre a racionális vita és a politikai közvélemény, az egyik pofont az állam által futtatott oligarchikus propagandamédia adja, a másikat pedig a független média buborékosodása.
Hosszú vajúdás után született meg az 1996. évi I. törvény, Magyarország első médiatörvénye. Alapvetően miben változott mára a szabályozási és politikai környezet ahhoz a hat évhez képest, amikor azt készítették, és ön volt az SZDSZ főtárgyalója?
Az még egy klasszikus médiatörvény volt a hagyományos médiáról, csak rádió, tévé és print létezett, még semmit sem tudtunk az online-ról. Abban a törvényben még kiegyensúlyozott volt a pártok részvétele.
Ez már a második nekifutás volt, már nélkülem, mert én csak az első Országgyűlésben voltam képviselő. Az én törvényem megbukott a hírhedt 1992. szilveszteri szavazáson, ami a Guinness rekordok könyvébe is beleillik, mert az volt valószínűleg a világ leghosszabban tárgyalt törvénye, amelyik a végszavazáson nulla pozitív szavazatot kapott. A három ellenzéki párt, az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP együtt kiszavazta a kétharmados részeket, majd az MDF-es kormányoldal tartózkodó szavazatot adott le.
Mi azért szavaztunk így, mert az utolsó pillanatban Balsai igazságügy-miniszter úgy küldte el szavazásra a törvényt, hogy az irányítói posztokon kormányfői kinevezésűre változtatta a konszenzusos kinevezést. Fogpasztareklám lett kivert fogsorral. Nem akartuk, hogy egy közösen elfogadott törvény homlokzata mögött olyan kormánypárti gépezet forogjon, amilyet ma ismerünk.
Aztán ’96-ban a Horn–Kuncze-kormány, bevonva az ellenzéket, de stallumok, kuratóriumi állások és hasonlók megszaporítása árán egy kiegyensúlyozott törvényt hozott létre.
Az európai szabályozási környezet azóta inkább csak az online bekapcsolásával változott. Továbbra is standard a kiegyensúlyozottság, aminek a depolitizálás a fő eszköze. Nem úgy, mint a ’96-os törvénynek, amelyikre már akkor panaszkodtak az újságírók, hogy az egypárt diktatúrája helyett a pártok közös diktatúráját vezeti be.
A Csúcs László–Nahlik Gábor-féle ragadozó korszak után Horn Gyuláék is tisztogattak. Ilyenkor hullámokban hajtották el a közszolgálati embereket. Ennek ellenére az egy kiegyensúlyozottabb világ volt, különösen, mert elindulhatott a kereskedelmi tévézés-rádiózás.
Aztán 2004-ben több országgal együtt beléptünk az Európai Unióba, és kiderült, hogy az Európai Uniónak nincs akarata a média eltérítésének befolyásolására...
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.19.
Hosszú vajúdás után született meg az 1996. évi I. törvény, Magyarország első médiatörvénye. Alapvetően miben változott mára a szabályozási és politikai környezet ahhoz a hat évhez képest, amikor azt készítették, és ön volt az SZDSZ főtárgyalója?
Az még egy klasszikus médiatörvény volt a hagyományos médiáról, csak rádió, tévé és print létezett, még semmit sem tudtunk az online-ról. Abban a törvényben még kiegyensúlyozott volt a pártok részvétele.
Ez már a második nekifutás volt, már nélkülem, mert én csak az első Országgyűlésben voltam képviselő. Az én törvényem megbukott a hírhedt 1992. szilveszteri szavazáson, ami a Guinness rekordok könyvébe is beleillik, mert az volt valószínűleg a világ leghosszabban tárgyalt törvénye, amelyik a végszavazáson nulla pozitív szavazatot kapott. A három ellenzéki párt, az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP együtt kiszavazta a kétharmados részeket, majd az MDF-es kormányoldal tartózkodó szavazatot adott le.
Mi azért szavaztunk így, mert az utolsó pillanatban Balsai igazságügy-miniszter úgy küldte el szavazásra a törvényt, hogy az irányítói posztokon kormányfői kinevezésűre változtatta a konszenzusos kinevezést. Fogpasztareklám lett kivert fogsorral. Nem akartuk, hogy egy közösen elfogadott törvény homlokzata mögött olyan kormánypárti gépezet forogjon, amilyet ma ismerünk.
Aztán ’96-ban a Horn–Kuncze-kormány, bevonva az ellenzéket, de stallumok, kuratóriumi állások és hasonlók megszaporítása árán egy kiegyensúlyozott törvényt hozott létre.
Az európai szabályozási környezet azóta inkább csak az online bekapcsolásával változott. Továbbra is standard a kiegyensúlyozottság, aminek a depolitizálás a fő eszköze. Nem úgy, mint a ’96-os törvénynek, amelyikre már akkor panaszkodtak az újságírók, hogy az egypárt diktatúrája helyett a pártok közös diktatúráját vezeti be.
A Csúcs László–Nahlik Gábor-féle ragadozó korszak után Horn Gyuláék is tisztogattak. Ilyenkor hullámokban hajtották el a közszolgálati embereket. Ennek ellenére az egy kiegyensúlyozottabb világ volt, különösen, mert elindulhatott a kereskedelmi tévézés-rádiózás.
Aztán 2004-ben több országgal együtt beléptünk az Európai Unióba, és kiderült, hogy az Európai Uniónak nincs akarata a média eltérítésének befolyásolására...
KARÁCSONYI AJÁNDÉKKAL LEPTÉK MEG PINTÉR SÁNDORT A TANÁROK, ÉS KÉRTÉK, MENJEN EL TANÍTANI NÉHÁNY HÓNAPIG EGY VIDÉKI ISKOLÁBA - AZ 1432 ÜZENETÜKRE PONTOSAN 1432 VÁLASZT SZERETNÉNEK KAPNI
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.18.
A Tanítanék egyik képviselője, Palya Tamás lapunknak elárulta, valójában majdnem kétszer annyi üzenet érkezett hozzájuk, mint amennyi a füzetben van, de csak a “szalonképesebbeket” nyomtatták ki. A mozgalom egy másik tagja, Törley Katalin szerint az üzenetek jól bemutatják, hogy ez a “bántalmazó hatalom” mind a döntések, intézkedések és a kommunikáció szintjén is milyen méltatlan módon bánik a pedagógusokkal...
HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A KARÁCSONYI AJÁNDÉK A GYEREK JELLEMÉT?
TELEX
Szerző: PEER KRISZTINA
2023.12.19.
Szülőként folyamatosan ki vagyunk téve annak a társadalmi nyomásnak, miszerint a gyerekért mi magunk, leginkább egy személyben vagyunk felelősek. Azaz a viselkedése nemcsak hogy tőlünk ered, de kizárólag mi felelünk érte. Az ütésért, amit a kezével, a sérelemért, amit a mondatával okozott. Ebből pedig az következik, hogy nekünk kell korrigálni őt, a „hibát” orvosolni, a konfliktust megoldani. Most persze szándékosan sarkítok, mert azt szeretném érzékeltetni, hogy ez annyira mélyen belénk van kódolva, hogy számíthatunk arra, mindez karácsonykor sem lesz másképp. De bízom abban, hogy pusztán attól, ha beszélünk róla, tudatosabban tudunk szülőként nemcsak a karácsonyhoz, de az egész ajándékkérdéshez közelíteni függetlenül attól, hogy ott lapul-e a szekrényben, vagy még úton van. Amikor a gyerek majd fintorog, nem köszöni meg az ajándékot a mamának, húzza a száját az unokatesóknál, az asztalhoz sem jön kamaszként a keresztszülőknél, vagy éppen óvodásként közli, hogy „De ilyenem már van, nem kell még egy!”, akkor mi egyrészt a föld alá süllyedünk szégyenünkben, másrészt önmagunkat kezdjük okolni, őt pedig ezzel egy időben szabályozni. Ettől mindenki feszült lesz, és az örömködés helyét máris a stressz vette át. Ahelyett, hogy vennénk egy mély levegőt, egy újabb karácsonyi kekszet a tányérról, csendben hátradőlnénk és kivárnánk.
Szerző: PEER KRISZTINA
2023.12.19.
Miből tanulnak a gyerekek?
Azért is érdemes nem azonnal belelépni a fent említett helyzetekbe, mert a gyerekek a környezetük reakcióiból is tanulnak. Amikor a nagymama szomorú lesz, mert nem találta el a szíve vágya ajándékot, akkor a gyereknek ezt szabad látnia, és szabad a szomorúságban is osztoznia. Amikor a rokonok értetlenkednek azon, hogy a kamasz miért áll fel idő előtt a vacsoraasztaltól és kezdi nyomkodni a telefonját egy félreeső sarokban, akkor szabad ezt szülőként megmagyarázni, szabad a fülünk mellett elengedni és szabad mindezt a gyerekünknek is végighallgatnia. Sőt, szerintem fontos is, hogy ezeket megtapasztalja: hogy egyetértenek vele, hogy valamit máshogyan gondolnak, hogy kiállnak érte és képviselik az érdekeit, hogy rábízzák, oldja meg ő konfliktushelyzetet. Egyszóval mindaz, ami a karácsonyi családi eseményeken történik, az formálja a gyerek személyiségét. Persze nem mindegy, hogy milyen irányban.
Azért is érdemes nem azonnal belelépni a fent említett helyzetekbe, mert a gyerekek a környezetük reakcióiból is tanulnak. Amikor a nagymama szomorú lesz, mert nem találta el a szíve vágya ajándékot, akkor a gyereknek ezt szabad látnia, és szabad a szomorúságban is osztoznia. Amikor a rokonok értetlenkednek azon, hogy a kamasz miért áll fel idő előtt a vacsoraasztaltól és kezdi nyomkodni a telefonját egy félreeső sarokban, akkor szabad ezt szülőként megmagyarázni, szabad a fülünk mellett elengedni és szabad mindezt a gyerekünknek is végighallgatnia. Sőt, szerintem fontos is, hogy ezeket megtapasztalja: hogy egyetértenek vele, hogy valamit máshogyan gondolnak, hogy kiállnak érte és képviselik az érdekeit, hogy rábízzák, oldja meg ő konfliktushelyzetet. Egyszóval mindaz, ami a karácsonyi családi eseményeken történik, az formálja a gyerek személyiségét. Persze nem mindegy, hogy milyen irányban.
A személyiségfejlődés sok összetevős...
MÁR RÉGEN MEGÉRETT AZ IDŐ A NYUGDÍJREFORMRA
HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.12.19.
Barát Gábor nyugdíj-szakértő szerint a nyugdíjrendszer célja a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása annak érdekében, hogy az idős korosztály tisztességes körülmények között és gazdasági függetlenségben éljen. Fontos kérdésnek tartja azt is, hogyan érvényesül a társadalmi szolidaritás a generációk között és a generációkon belül. Nem hagyható figyelmen kívül a GDP-arányos nyugdíjszint vizsgálata sem, mert meghatározó a viszony. Azt azonban állítja, hogy a mára kialakult GDP-arányos nyugdíjkiadás, a rokkantsági nyugdíj kiiktatása ellenére, európai mércével nézve sem túlzó. Azon, a nyugdíjrendszer távlati alakulásától függően javítani is lehet. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője a Hírklikknek adott interjújában tényekkel alátámasztva kitért arra, miért jártak rosszul a magunk mögött hagyott évben a nyugdíjasok, illetve mire számíthatnak. Szerinte nyugdíjreformra már régen megérett az idő, de nem mindegy, hogyan, milyen ütemezésben valósul meg.
Hogyan változott 2023-ban a nyugdíjasok pozíciója Magyarországon? El lehet-e mondani, hogy ismét ők lettek az egyik nagy vesztes társadalmi réteg – netán a legnagyobb vesztes társadalmi réteg?
Sokan vannak, akikre elmondható, hogy 2023-ban sem voltak a sors, illetve a kormány kegyeltjei. Ez a véleményem akkor is, ha a kormány többé-kevésbé teljesítette a nyugdíjban részesülők számára a jogszabályban előírtakat. Azért mondom így, mert – nem lebecsülve a jogszabályi előírások teljesítését – nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetben ugyan, de egyes nyugdíjas szervezetek jogi értelemben sem alaptalanul azt jelzik, hogy a reálérték megőrzése érdekében szükség lenne a korábbról „megmaradt elmaradás” pótlására. A vesztes nyugdíjas társadalmi rétegből ki kell emelni az átlagnyugdíj összegét el nem érő nyugdíjban részesülőket. Őket ugyanis különösen megviselte éves szinten a két számjegyű infláció, annak „belső szerkezete”, konkrétan az alapvető élelmiszereket sújtó brutális infláció. Érzelem nélkül nem lehet gondolni arra, hogy az említett és tömeges nyugdíjas-kör tagjai miként tudták biztosítani ilyen körülmények között a létfenntartásukat, illetve a normálishoz közeli életvitelt. Határozott véleményem, hogy a különösen nehéz időkben elvárható, sőt, szükséges lett volna a jogszabályból következő intézkedéseket meghaladó, akár csak egyszeri támogatás. Nem tartottam volna ördögtől valónak azt sem, ha valamilyen átmeneti rendszeres jövedelempótló juttatást vezetett volna be a kormány, természetesen más, különösen „sérülékeny társadalmi csoportokra” is gondolva...
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.12.19.
Hogyan változott 2023-ban a nyugdíjasok pozíciója Magyarországon? El lehet-e mondani, hogy ismét ők lettek az egyik nagy vesztes társadalmi réteg – netán a legnagyobb vesztes társadalmi réteg?
Sokan vannak, akikre elmondható, hogy 2023-ban sem voltak a sors, illetve a kormány kegyeltjei. Ez a véleményem akkor is, ha a kormány többé-kevésbé teljesítette a nyugdíjban részesülők számára a jogszabályban előírtakat. Azért mondom így, mert – nem lebecsülve a jogszabályi előírások teljesítését – nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetben ugyan, de egyes nyugdíjas szervezetek jogi értelemben sem alaptalanul azt jelzik, hogy a reálérték megőrzése érdekében szükség lenne a korábbról „megmaradt elmaradás” pótlására. A vesztes nyugdíjas társadalmi rétegből ki kell emelni az átlagnyugdíj összegét el nem érő nyugdíjban részesülőket. Őket ugyanis különösen megviselte éves szinten a két számjegyű infláció, annak „belső szerkezete”, konkrétan az alapvető élelmiszereket sújtó brutális infláció. Érzelem nélkül nem lehet gondolni arra, hogy az említett és tömeges nyugdíjas-kör tagjai miként tudták biztosítani ilyen körülmények között a létfenntartásukat, illetve a normálishoz közeli életvitelt. Határozott véleményem, hogy a különösen nehéz időkben elvárható, sőt, szükséges lett volna a jogszabályból következő intézkedéseket meghaladó, akár csak egyszeri támogatás. Nem tartottam volna ördögtől valónak azt sem, ha valamilyen átmeneti rendszeres jövedelempótló juttatást vezetett volna be a kormány, természetesen más, különösen „sérülékeny társadalmi csoportokra” is gondolva...
KÁLID ARTÚR: BELEFÁRADTAM A VÁRAKOZÁSBA ÉS A LELKESEDÉSBE
SZABAD EURÓPA
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.12.17.
...Az utóbbi években alig hallani a véleményét a közügyekről. Kivonult a világból, már nem mond véleményt?
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.12.17.
A kérdésre az életem ad választ. Mostanában valóban nincsenek ilyen típusú megnyilatkozásaim. Bármennyire is ciki, pesszimista vagy lehangoló, de belefáradtam a várakozásba és a lelkesedésbe. Ezt az értelmetlenségérzetet szerettem volna eltolni magamtól.
Értelmetlen?
Mondjuk úgy, hogy a kilátástalan. Az egész ország annyira erősen átitatódott a propagandával, hogy manapság egy pozitív nullát is ki lehet úgy mondani, hogy nem szakad le az ég. Ezért ez már Don Quijote-harc. De azt határozottan szeretném hozzátenni: a saját biztonságom vagy az egzisztenciám soha, semmilyen körülmények között nem volt megfontolás tárgya.
Nem azért döntött így, mert a közéleti szereplései miatt nem kapott szerepeket?
Nem, erről nincs szó. Azt tudom, hogy készülnek listák. Azt is tudom, hogy bizonyos filmek castingjára azért nem jutottam el, mert aláírtam egy petíciót. Erről amúgy ma is azt gondolom, hogy helyes lépés volt. Aztán amikor meghívtak castingra, még mielőtt odaértem volna, felhívtak, hogy bocs, nem jöhetsz.
2020-ban az SZFE-ügyben kérdezték a véleményét, amit el is mondott.
És nem voltam túl optimista, ha jól emlékszem.
Arra a kérdésre, hogy vajon sikerrel járnak-e a tüntető diákok, azt válaszolta: „Ha a vágyaimat fejezném ki, akkor sikerül nekik. Ha kicsit realistább vagyok, akkor azt mondom, hogy nem biztos. Ha pedig pesszimista vagyok, aki ismeri a hatalom technikáit, akkor egyáltalán nincs rá esély. Mert meg fogják várni a megfelelő pillanatot, hogy megosszák őket, ahogy nagyobb ellenállás esetén tenni szokták.”
Szerintem a hatalomtechnika kapcsán még az is elhangzott, hogy meg fogják találni a megfelelő módot. Valóban így történt, a legocsmányabb módon, a Covidra hivatkozva sikerült megszüntetni a blokádot. Egy olyan eszközt használtak fel, ami épp kapóra jött nekik. Ha megkérdeznek, ugyanúgy el fogom mondani a véleményemet. A különbség abban van, hogy már nem akciózom, nem állok ki a színpadra.
Miért?
Mert már mindent leszalámiztak, és minden megosztott. A tanárokkal kapcsolatos folyamat is leépült. Személyes ismerősöm egy nagyon aktív szervező és politizáló tanár, aki minden tüntetésen ott volt. Túl harcos, túl szabadszájú volt. De a hatalom technikái ellen ő is többé-kevésbé tehetetlen. Most ő magyarázza, miért nem mondott fel: nem ért máshoz, csak a tanításhoz. Belesimult a rendszerbe, ami ellen három-négy évvel ezelőtt még úgy lázadozott, ahogy korábban én is tettem. Ezért egyre kisebb az ellenállás, és simán futunk bele az újabb és újabb kétharmadokba. Ebbe fáradtam bele. Azt érzem, egyszer majd tényleg egy banánhéjon csúszik meg az egész. Addigra pedig annyi minden rossz történik, és szinte minden tekintetben korlátozzák a szabadságot és a függetlenséget.
Minap legendás színészek – mások mellett Lázár Kati, Kútvölgyi Erzsébet, Egri Márta – adtak ki közös nyilatkozatot arról, hogy nem hajlandók átvenni az aranydiplomájukat a 2020-ban modellváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kútvölgyi Erzsébet azt mondta: a szakmai döntéseket elfogadják, de azt nem, hogy a küszöb alatt bekúszik a politika. Az ilyen típusú cselekedeteknek van jelentőségük?
Biztos, hogy van. Ha ilyen helyzetben megkérdeznek, én is hasonlóan lépnék. Az elveimet én is próbálom tartani. De ha minden pillanatban őriznénk, hogy a rendszerrel nem közösködünk, akkor szép lassan munka nélkül maradnánk. Mert bárhová megyünk, mindenhol ott vannak. Egész egyszerűen nem lehet mást tenni, mint elfogadni a helyzetet. Harcolhatok, küzdhetek, kiállhatok, hogy ebbe meg abba a színházba nem megyek el, de senkit nem érdekel. Maximum éhen halok a gyerekeimmel együtt.
Mácsai Pál úgy fogalmazott a Forbesnak: „Az Átrium színházi társulata azért szűnt meg, mert a Nemzeti Együttműködési Rendszere kultúrpolitikának protekcionistavilágnézet- és politikaihűség-alapú támogatási rendszert épített ki.”
Ez teljesen így van. Én főként kisebb társulatokkal dolgozom, például az Akcent Café nevű kis helyen, ahol csodás szerepeket játszom, jó előadások születnek. Ők például még a béka feneke alatt vannak. Hatvan férőhelyes kis színház, és fuldokolnak. Még a független színházakon belül is vannak különböző erővonalak, az Átriumnak jóval nagyobb a lobbiereje, és sokkal nagyobb felületen tud hangot adni a problémának. A lényeg: ezt az egész szférát úgy, ahogy van, a mostani hatalom legszívesebben eltörölné.
Miért?
Nem csak azért, mert a hatalom nem szereti, ha gondolkodó emberek vannak. Egy ilyen pici színház üzenetei annyira kevés emberhez jutnak el, hogy ez a hatalomnak semmilyen szinten nem árthat.
Akkor?
Szimplán üzleti érdekből. A területre jutó minden pénzt átcsoportosítanak azzal a szöveggel, hogy egyesekkel nem foglalkoznak. Nem ördögi átgondoltság van abban, hogy az Átriumot megfojtják, hanem tiszta üzleti modellt alakítanak ki. Azt mondják: vannak támogatottjaink, akik a mi keblünkön éldegélnek. A többiek meg oldják meg, ahogy akarják.
ORBÁN DEMOKRÁCIÁJA: „A PARLAMENT MAJD LESZAVAZZA”
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.15.
Orbán a szokásos pénteki rádiós propagandainterjújában azt mondta: „ha nem akarjuk, hogy Ukrajna EU-tag legyen, a parlament majd leszavazza”. Ez önfeljelentés, mondhatjuk, az Európai Unió felé, mert ez azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam. A parlament a végrehajtó hatalom alá rendelve, Orbán utasításai szerint működik.
A híres nagy magyar modell úgy néz ki, hogy a választási körzetek átírásával, a választási feltételek egyenlőségének felszámolásával, pénzelvonással, propagandával, az ellenzéknek a közmédiától való elzárásával hozz létre egy kétharmados szavazógépet a parlamentben, amit a csaló és tisztességtelen választás után arra használsz, amire akarsz.
Demokratikus jogállamban a hatalmi ágak szétválasztása létezik, a törvényhozó parlament nincs a kormány alá rendelve, hanem fordítva. A parlament részeként az ellenzék is felette áll és ellenőrzi a kormányt. Magyarországon ez fordítva van, a kormány a parlament felett áll, s mivel Orbánnak semmi más korlátja sincs, valójában a parlament Orbán alá rendelt.
Orbán arra használja a csaló választással létrejött, a mindenkori abszolút többségben levő „fideszes” parlamentet (azért idézőjelben, mert a Fidesz is csak egy fikció, nem egy párt, hanem Orbán egyik kamu szervezete, amely azt csinálja, amit ő akar), hogy törvényes és demokratikus látszatot adjon az önkényuralmi döntéseinek. Hitelesíti vele saját magát.
Demokráciában egy kérdést a parlament elé utalnak, amely hosszas tárgyalások után a témáról demokratikus döntést hoz. Jogállamban még egy frakció sem parancsra szavaz, mert a képviselők rendelkeznek bizonyos szuverenitással, a szavazóiknak elszámolással. Magyarországon Orbán jelöli ki őket, és az utasítása szerint szavaznak. Ez a diktatúra.
Orbán önfeljelentéssel felérő mondata, miszerint „a parlament majd leszavazza”, csak azt jelenti, hogy amit ő akar, azt majd a parlamenttel leszavaztatja, oszt jónapot. Formálisan, a látszat szerint, nem ő döntött, hanem a magyar parlament. Miközben a magyar parlament soha semmiben nem dönthet, mindenben Orbán parancsait teljesíti.
Ezt a hazugságot, hamis látszatot azért lehet fenntartani, mert az ellenzéknek nevezett kollaboráns, hazaáruló, korrupt banda a jelenlétével legitimálja. Ezek mind kilóra megvett pártok és emberek, beleértve a nagy DK-t és a Momentumot is, amelyek fenntartják ezt a hamis és hazug látszatot az Orbántól kapott állami pénzért, amit ezért ad nekik.
Magyarországon az állam Orbán tulajdona, az állam pénze Orbán pénze, azt csinál vele, amit akar. Az ellenzéki pártok a pénzüket Orbántól kapják, méghozzá éppen azért, hogy a demokrácia hamis látszatát, ezt a hazug rendszert legitimálják, hitelesítsék, fenntartsák. Orbán a parlamentet arra használja, hogy diktatórikus döntéseinek demokratikus látszatot adjon.
Ezért káros, amit ez az ellenzék csinál. Hazugság és hamisság minden szavuk, mert tudják, hogy a választások nem tiszták, nem egyenlőek, esélyük nincs nyerni, még papíron sem, s ha ennek bármilyen veszélye fennállna, Orbán azonnal hoz egy új „törvényt”, amit szintén elfogadnak, s megakadályozza azt. Orbán arra tartja őket, hogy velük fedezze a valóságot...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.15.
A híres nagy magyar modell úgy néz ki, hogy a választási körzetek átírásával, a választási feltételek egyenlőségének felszámolásával, pénzelvonással, propagandával, az ellenzéknek a közmédiától való elzárásával hozz létre egy kétharmados szavazógépet a parlamentben, amit a csaló és tisztességtelen választás után arra használsz, amire akarsz.
Demokratikus jogállamban a hatalmi ágak szétválasztása létezik, a törvényhozó parlament nincs a kormány alá rendelve, hanem fordítva. A parlament részeként az ellenzék is felette áll és ellenőrzi a kormányt. Magyarországon ez fordítva van, a kormány a parlament felett áll, s mivel Orbánnak semmi más korlátja sincs, valójában a parlament Orbán alá rendelt.
Orbán arra használja a csaló választással létrejött, a mindenkori abszolút többségben levő „fideszes” parlamentet (azért idézőjelben, mert a Fidesz is csak egy fikció, nem egy párt, hanem Orbán egyik kamu szervezete, amely azt csinálja, amit ő akar), hogy törvényes és demokratikus látszatot adjon az önkényuralmi döntéseinek. Hitelesíti vele saját magát.
Demokráciában egy kérdést a parlament elé utalnak, amely hosszas tárgyalások után a témáról demokratikus döntést hoz. Jogállamban még egy frakció sem parancsra szavaz, mert a képviselők rendelkeznek bizonyos szuverenitással, a szavazóiknak elszámolással. Magyarországon Orbán jelöli ki őket, és az utasítása szerint szavaznak. Ez a diktatúra.
Orbán önfeljelentéssel felérő mondata, miszerint „a parlament majd leszavazza”, csak azt jelenti, hogy amit ő akar, azt majd a parlamenttel leszavaztatja, oszt jónapot. Formálisan, a látszat szerint, nem ő döntött, hanem a magyar parlament. Miközben a magyar parlament soha semmiben nem dönthet, mindenben Orbán parancsait teljesíti.
Ezt a hazugságot, hamis látszatot azért lehet fenntartani, mert az ellenzéknek nevezett kollaboráns, hazaáruló, korrupt banda a jelenlétével legitimálja. Ezek mind kilóra megvett pártok és emberek, beleértve a nagy DK-t és a Momentumot is, amelyek fenntartják ezt a hamis és hazug látszatot az Orbántól kapott állami pénzért, amit ezért ad nekik.
Magyarországon az állam Orbán tulajdona, az állam pénze Orbán pénze, azt csinál vele, amit akar. Az ellenzéki pártok a pénzüket Orbántól kapják, méghozzá éppen azért, hogy a demokrácia hamis látszatát, ezt a hazug rendszert legitimálják, hitelesítsék, fenntartsák. Orbán a parlamentet arra használja, hogy diktatórikus döntéseinek demokratikus látszatot adjon.
Ezért káros, amit ez az ellenzék csinál. Hazugság és hamisság minden szavuk, mert tudják, hogy a választások nem tiszták, nem egyenlőek, esélyük nincs nyerni, még papíron sem, s ha ennek bármilyen veszélye fennállna, Orbán azonnal hoz egy új „törvényt”, amit szintén elfogadnak, s megakadályozza azt. Orbán arra tartja őket, hogy velük fedezze a valóságot...
KÁTYÚK, LOVAK, EMBEREK
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.19.
Csudálatos egy napunk volt tegnap a magyari tébolydában, hogy az ember azt sem tudja, honnan is kezdje az egészet. Talán Németh Szilárdnál. Fix pont ő nekünk, ha Arkhimédész atyánk még az élők sorában lenne, akkor bízvást ajánlhatnánk neki, itt van, amit óhajtott, tessék a segedelmével kiforgatni sarkaiból a világot. Tehát a Szilárd. Nos, ő autóval közlekedett a bűnös Budapesten, és defektet kapott. Mindennapos történet, bárkivel megeshet.
Nos azonban, a jó Szilárd, ahogyan azt a Fidesz iskolában tanulta, azonmód gyártott kampányt a lukas gumiból, megtalálva az egyetlen okot az Univerzumban: Karácsony. Nem kell ezt túlragozni és magyarázni, bármi is történik a tájékunkon, vagy akár a Hold túlsó oldalán, Karácsony, Gyurcsány és ezek körei a felelősek, olyan már ez mint az egyszeregy, és nem is érdekes egyáltalán. Túltolták már rég a fiúk a biciklit, nem ütik át az ingerküszöböt.
Ami miatt Németh Szilárd bekerült a mai mesébe, az a kátyú és egy másik autós, aki figyelembe nem véve, hogy az általa lerohasztott Budapesten akadhatnak lukak, autózgatott, mint egy kretén, vitte Erdogant a frissen kapott villanyos terepjáróján, és voltaképp itt kezdődik a mese, mert innentől lett olyan a történet, mint valami ’isztániában, ahol a kedves vezetők egymásnak ajándékokat adnak és kapnak. Ezért fotózták nemrégen Orbánt tatár kucsmában.
De nem is ez, hanem a hatalmas vendég egészsége, annak féltése, amiről tudnának mesélni a magyarok, akiket a személyzete a nem is oly rég volt látogatás alkalmával egészségesen megruháztak, mint valami megyehármas futballmeccsen. Talán ezért nem lett aztán belőle baj, utcai harcosok, illetve a testőrségük ekképp intézik a dolgokat, nincs itt semmi látnivaló, tessenek oszolni. Nem oszolunk, hanem nézzük a bulit, mint valami rossz tripet, ami van.
Mert már akkor, amikor Orbán atyánk valami különös, cirkuszi okból a volánhoz ülve fuvarozta ezt a másikat, mi lett volna, mi történhetett volna, ha az autó úgy jár, mint Németh Szilárdé épp ezen a napon. Nos, akkor Erdogan fogdmegjei kirángatták volna Karácsony főpolgit az ágyból, és meggyakják erősen, mint felelőst, mert minden lehet, amit csak el bír képzelni az ember, sőt, az is, ami még eszébe sem jutna. Orbán szeret olykor sofőrködni.
Legutóbb is, amikor Lázár nevű minisztere ült az anyósülésen, kritizálta a vezetési stílusát, hogy a szabályokat sem tartja be, bár könnyen lehet, ez a Lázár csak képes beszédet használt akkor, és egészen másról szólt, mint amit amúgy mondott. Viszont, ha szó szerint értette, akkor Erdogan veszélyben volt, de más miatt is. Bejutott a kordonok mögé ugyanis a Karmelitánál, de nem kellett átfloppolnia rajta, a jövetelére elbontották ugyanis.
A második veszélyhelyzet, mert és ugyanis, ha tényleg építenek, és csak a külcsín miatt szedték le a vasakat, akkor a messziről jött másik kedves vezetőnek kijárt volna egy sityak, de ilyet nem kapott. És ha a fejére esik egy féltégla, kérdezzük, ha már, de tudjuk, hogy minek. Innentől azonban kíváncsiak leszünk, ha eltávozik a magas rangú vendég, akkor újra nagyon építkezni kezdenek-e, főleg, ha mondjuk Hadházy és társai megint arra sompolyognak...
Szerző: Rezeda
2023.12.19.
Nos azonban, a jó Szilárd, ahogyan azt a Fidesz iskolában tanulta, azonmód gyártott kampányt a lukas gumiból, megtalálva az egyetlen okot az Univerzumban: Karácsony. Nem kell ezt túlragozni és magyarázni, bármi is történik a tájékunkon, vagy akár a Hold túlsó oldalán, Karácsony, Gyurcsány és ezek körei a felelősek, olyan már ez mint az egyszeregy, és nem is érdekes egyáltalán. Túltolták már rég a fiúk a biciklit, nem ütik át az ingerküszöböt.
Ami miatt Németh Szilárd bekerült a mai mesébe, az a kátyú és egy másik autós, aki figyelembe nem véve, hogy az általa lerohasztott Budapesten akadhatnak lukak, autózgatott, mint egy kretén, vitte Erdogant a frissen kapott villanyos terepjáróján, és voltaképp itt kezdődik a mese, mert innentől lett olyan a történet, mint valami ’isztániában, ahol a kedves vezetők egymásnak ajándékokat adnak és kapnak. Ezért fotózták nemrégen Orbánt tatár kucsmában.
De nem is ez, hanem a hatalmas vendég egészsége, annak féltése, amiről tudnának mesélni a magyarok, akiket a személyzete a nem is oly rég volt látogatás alkalmával egészségesen megruháztak, mint valami megyehármas futballmeccsen. Talán ezért nem lett aztán belőle baj, utcai harcosok, illetve a testőrségük ekképp intézik a dolgokat, nincs itt semmi látnivaló, tessenek oszolni. Nem oszolunk, hanem nézzük a bulit, mint valami rossz tripet, ami van.
Mert már akkor, amikor Orbán atyánk valami különös, cirkuszi okból a volánhoz ülve fuvarozta ezt a másikat, mi lett volna, mi történhetett volna, ha az autó úgy jár, mint Németh Szilárdé épp ezen a napon. Nos, akkor Erdogan fogdmegjei kirángatták volna Karácsony főpolgit az ágyból, és meggyakják erősen, mint felelőst, mert minden lehet, amit csak el bír képzelni az ember, sőt, az is, ami még eszébe sem jutna. Orbán szeret olykor sofőrködni.
Legutóbb is, amikor Lázár nevű minisztere ült az anyósülésen, kritizálta a vezetési stílusát, hogy a szabályokat sem tartja be, bár könnyen lehet, ez a Lázár csak képes beszédet használt akkor, és egészen másról szólt, mint amit amúgy mondott. Viszont, ha szó szerint értette, akkor Erdogan veszélyben volt, de más miatt is. Bejutott a kordonok mögé ugyanis a Karmelitánál, de nem kellett átfloppolnia rajta, a jövetelére elbontották ugyanis.
A második veszélyhelyzet, mert és ugyanis, ha tényleg építenek, és csak a külcsín miatt szedték le a vasakat, akkor a messziről jött másik kedves vezetőnek kijárt volna egy sityak, de ilyet nem kapott. És ha a fejére esik egy féltégla, kérdezzük, ha már, de tudjuk, hogy minek. Innentől azonban kíváncsiak leszünk, ha eltávozik a magas rangú vendég, akkor újra nagyon építkezni kezdenek-e, főleg, ha mondjuk Hadházy és társai megint arra sompolyognak...
FŐÚR, TŰNÉS! - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.19.
Avagy ajándék lónak ne nézd a fogát! Magyar-török barátság, német fegyvergyárak, az első magyar klímamenekült, a szerbiai választás utózöngéi és az ország legdrágább autópályája a 444 reggeli hírlevelében.
Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele. (Több hírlevelünk is van, fel lehet rájuk iratkozni.)
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.12.19.
Kezdésnek itt van 4 anyag a címlapról:
POLITIKA
Recep Tayyip Erdoğan érkezése előtt elpárolgott a kordon a Karmelita elől. Erdoğan hozott egy török elektromos autót Orbánnak, aki pedig cserébe adott egy lovat, amit úgy hívnak: Főúr.
A török és a magyar államfőt pénzmosáson kapták. (Vigyázat, szóvicc!) Orbán bejelentette a nagy tervet, miszerint a 21. században a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek.
Orbán Viktor hivatalos fizetése jövőre átlépheti a 6,5 milliót: még úgy is szépen gyarapodik a politikai osztály, hogy az átlagbér emelkedése az infláció alatt marad.
A fideszes vezetés utólag kifizeti az ellenzéki összefogást szétrobbantó ex-DK-s alpolgármestert Gödön, visszamenőleg megkapja a fizetését a leváltása utáni időszakra is. Lemondott Radnóti Ákos győri fideszes alpolgármester.
Lévai Anikóval látogatott meg menedékre szoruló családokat az amerikai nagykövet: miközben a kormány és sajtója célkeresztjében áll David Pressman, Szolnokon Orbán Viktor feleségével látogatott meg egy menedékhelyet.
A Mediaworks leválasztaná a Médiatanácsról a szuverenitási törvény ellen tiltakozó Magyar Lapkiadók Egyesületét, szerződésbontásra kérik a hatóságot.
Recep Tayyip Erdoğan érkezése előtt elpárolgott a kordon a Karmelita elől. Erdoğan hozott egy török elektromos autót Orbánnak, aki pedig cserébe adott egy lovat, amit úgy hívnak: Főúr.
A török és a magyar államfőt pénzmosáson kapták. (Vigyázat, szóvicc!) Orbán bejelentette a nagy tervet, miszerint a 21. században a magyarok és a törökök együtt lesznek győztesek.
Orbán Viktor hivatalos fizetése jövőre átlépheti a 6,5 milliót: még úgy is szépen gyarapodik a politikai osztály, hogy az átlagbér emelkedése az infláció alatt marad.
A fideszes vezetés utólag kifizeti az ellenzéki összefogást szétrobbantó ex-DK-s alpolgármestert Gödön, visszamenőleg megkapja a fizetését a leváltása utáni időszakra is. Lemondott Radnóti Ákos győri fideszes alpolgármester.
Lévai Anikóval látogatott meg menedékre szoruló családokat az amerikai nagykövet: miközben a kormány és sajtója célkeresztjében áll David Pressman, Szolnokon Orbán Viktor feleségével látogatott meg egy menedékhelyet.
A Mediaworks leválasztaná a Médiatanácsról a szuverenitási törvény ellen tiltakozó Magyar Lapkiadók Egyesületét, szerződésbontásra kérik a hatóságot.
- Ezt is megértük: közös fotón szerepelt Gáspár Győző és Tóth Gabi.
- Gajdics Ottó elmesélte, mikor tudta meg, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát, és hogy az apja emiatt hogyan fenyítette meg a tanárját.
- Elment a nagy mesélő: 81 évesen meghalt Dózsa László.
GAZDASÁG
Rekorddrágán épülhet autópálya: a kormány 170 helyett 400 milliárdot szánna egy 44 km-es szakaszra.
Lénárt István gazdálkodó húsz év munkáját hagyta ott és költözött az ország másik részébe a szárazság és a klímaváltozás más következményei miatt.
Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország, és bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, de ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.
Rekorddrágán épülhet autópálya: a kormány 170 helyett 400 milliárdot szánna egy 44 km-es szakaszra.
Lénárt István gazdálkodó húsz év munkáját hagyta ott és költözött az ország másik részébe a szárazság és a klímaváltozás más következményei miatt.
Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország, és bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, de ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.
- Tanítani való, ahogy trükközik az oktatási statisztikával Rétvári Bence belügyi államtitkár.
- Leomlott egy székelyudvarhelyi diákotthon fala, gyerekek szorultak a romok alá, egyikük meg is halt. A román államfő is részvétét fejezte ki.
- Negatív rekordot döntött a gyerekszületések száma Magyarországon.
IDŐJÁRÁS
- Durvul a légszennyezettség a Sajó völgyében, Kazincbarcikán már egészségtelen a levegő.
- Durvul a légszennyezettség a Sajó völgyében, Kazincbarcikán már egészségtelen a levegő.
- 7 és 12 fok közötti hőmérséklet lesz december 24-én.
HÁBORÚ
Lehallgató készüléket találtak az ukrán főparancsnok új irodájában. Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok szerint az ukrán hadseregnek hadműveleteket kellett elhalasztania a súlyos lőszerhiány miatt. A Fehér Ház szerint az év végén elfogy az ukrajnai katonai támogatás kerete.
Az IDF Gázában hatalmas alagutat fedezett fel, ennek a létezéséről a hírszerzésnek eddig sejtése sem volt: a 4 km hosszú és 3 méter széles járatot a Hamász arra tervezhette, hogy járművekkel is tudjon közlekedni 50 méterrel a föld alatt.
Lehallgató készüléket találtak az ukrán főparancsnok új irodájában. Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok szerint az ukrán hadseregnek hadműveleteket kellett elhalasztania a súlyos lőszerhiány miatt. A Fehér Ház szerint az év végén elfogy az ukrajnai katonai támogatás kerete.
Az IDF Gázában hatalmas alagutat fedezett fel, ennek a létezéséről a hírszerzésnek eddig sejtése sem volt: a 4 km hosszú és 3 méter széles járatot a Hamász arra tervezhette, hogy járművekkel is tudjon közlekedni 50 méterrel a föld alatt.
- Moszkvának továbbra is imponál, ahogyan Magyarország védi az érdekeit.
- Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni 12. szankciós csomagot is.
- Súlyos reaktorhibát titkolt el a Roszatom egy fehérorosz atomerőműben.
KÜLFÖLD
A szerbiai ellenzék szerint tízezreket buszoztattak Boszniából Belgrádba, akik illegális szavazóhelyiségben segítették a hatalmi pártot. A kormány szerint nincs abban semmi, ha emberek szervezetten szavaznak. Parlamentben a Covidot relativizáló tüdőgyógyász, hiába fogy a vajdasági magyarság, a belgrádi parlamentben nő a számuk.
Kezdődik a hongkongi demokráciapárti milliomos, Jimmy Lai pere: a vállalkozót külföldi erőkkel való összejátszással vádolják, életfogytiglani börtönt is kaphat.
38,5 milliárd forintos bónuszt kaphat a Ryanair vezérigazgatója, ez az európai vállalati történelem legnagyobb prémiuma lenne.
A szerbiai ellenzék szerint tízezreket buszoztattak Boszniából Belgrádba, akik illegális szavazóhelyiségben segítették a hatalmi pártot. A kormány szerint nincs abban semmi, ha emberek szervezetten szavaznak. Parlamentben a Covidot relativizáló tüdőgyógyász, hiába fogy a vajdasági magyarság, a belgrádi parlamentben nő a számuk.
Kezdődik a hongkongi demokráciapárti milliomos, Jimmy Lai pere: a vállalkozót külföldi erőkkel való összejátszással vádolják, életfogytiglani börtönt is kaphat.
38,5 milliárd forintos bónuszt kaphat a Ryanair vezérigazgatója, ez az európai vállalati történelem legnagyobb prémiuma lenne.
- Az EU szabálysértés miatt vizsgálja az X-et.
- Olaf Scholz covidos.
- Ejtették a szexuáliszaklatás-vádakat Warren Beatty ellen.
- Ferenc pápa megengedte a papoknak, hogy megáldják az azonos nemű párokat.
- Miközben három fegyveres kirabolt egy coloradói csekkbeváltó üzletet, ellopták az autójukat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)